Search Results

You are looking at 1 - 10 of 16 items for :

  • "utánzás" x
Clear All

261 . F Elekes I Király 2012 Szelektív utánzás a modell megbízhatóságának függvényében: A modell

Restricted access

. Király Ildikó ( 2002 ): Kisgyermekek eseményemlékezetének fejlődése: Utánzás és emlékezet . Budapest , Gondolat Kiadói Kör . 5. Király , I. ( 2008

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Gergely Csibra and György Gergely

Tanulmányunkban egy új hipotézist fejtünk ki, miszerint az emberi faj a tudás tanítással történő átadására és elsajátítására adaptálódott. Ezt az adaptációt, amelyet „pedagógiának”neveztünk el, egy speciális kommunikációs rendszer valósítja meg, amely nem előfeltételezi sem a nyelv, sem a magas szintű tudatelmélet meglétét, hanem éppen hogy maga segítheti elő ezen emberspecifikus képességek kifejlődését mind a filo-, mind az ontogenezisben. Feltételezzük, hogy ennek az új társas tanulási mechanizmusnak az evolúcióját a többszörösen beágyazott eszközkészítés és az eszközök funkciójának ebből következő átláthatatlansága tette szükségessé. A hipotézist igazoló adatok azonban elsősorban a fejlődéslélektanból származnak. Bemutatjuk, hogy az embercsecsemő társas viselkedésének több olyan jelensége, amelyek rejtélyesnek tűnhetnek bevett funkcionális értelmezésük fényében, kézenfekvőbben magyarázhatóak olyan adaptációk működésével, amelyek feladata, hogy elősegítsék a társak által tanítás útján közvetített tudás elsajátítását.

Restricted access

Absztrakt

Vizsgálatunk újdonsága, hogy a narratív nyelvi közeg támogató hatását egy esemény cselekvéses felidézése során olyan fiatal gyermekek körében igazoltuk, akik maguk még csak alig vagy nem magabiztosan beszélnek. Törekedtünk megragadni és kitölteni azt a rést a kora gyermekkori emlékezetkutatásokban, amely a nyelvi címkék és a narratívumok emlékfelidézést serkentő hatásának vizsgálatai között húzódik. Számos utánzásos módszert alkalmazó kutatást ismerünk (Herbert és Hayne, 2000; Simcock és Hayne, 2002; 2003), amelyek ritkán lépnek túl pusztán a tárgyak vagy célok megnevezése hatásainak vizsgálatán (kivételt jelent: Hayne és Herbert, 2004). A narratívumok emlékfelidézést serkentő hatásának gazdag irodalma (pl. Reese, Haden és Fivush, 1993; Leichtman és mtsai, 2000; McGuigan és Salmon, 2004) ezzel szemben már a gyerekek korai szóbeli emlékfelidézésén keresztül vizsgálódik, eltekintve az utánzásban, a megtapasztalt esemény visszajátszásában rejlő lehetőségektől. Kutatásunkban e két megközelítési mód összekapcsolására vállalkoztunk. Olyan kísérletet terveztünk, amely egy esemény megtapasztalását kísérő nyelvi környezet, valamint az abban részt vevő másik személy, társ szerepét utánzásos módszerrel vizsgálja a 2–3 éves korosztályban.

Restricted access

A neuronális funkció tanulása

Miért nincs valódi utánzás a majmoknál?

Pszichológia
Author: Magda Marton

Summary

A dolgozat egy ellentmondás feloldására törekszik. A kutatók az utánzás neurobiológiai mechanizmusát rhesusmajmokkal végzett kísérletek adataira alapozták. Ezekben a kísérletekben a majmok agyi területein a neurális és egysejtaktivitást akkor mérték, amikor a majmok társuk tárgyi akcióját figyelték és értették meg (ismerték fđ_

Restricted access

E tanulmány bemutatja, hogy az egyik utolsó bizánci történetíró, Michaél Kritobulos hogyan alkalmazta az irodalmi utánzás eszközét II. Mehmed szultán drinápolyi beszédében. Megpróbálja feltárni a beszédben olvasható hosszabb történeti ekphrasis irodalmi mintáit és szerepét, majd az orációban található rejtett történetírói reflexiókat vizsgálja. Közismert tény, hogy a klasszikus szerzők történeti szereplőik beszédeiben számos alkalommal implicit módon saját nézeteiket szólaltatják meg a történelemről és a történeti megismerésről. Mehmed beszédének egyes mondatai arra utalnak, hogy e jelenség nemcsak a klasszikus, de a késő bizánci történetírásban is felfedezhető.

Open access

Hű utánzás révén gyorsan és hatékonyan lehet új információt elsajátítani, feltéve, ha a modell rendelkezik a szükséges fizikai és kulturális tudással ahhoz, hogy a viselkedését érdemes legyen lemásolni. Zmyj, Daum, Prinz, Nielsen és Aschersleben (2011) kutatási eredményei szerint, kisgyerekek a kortársnál nagyobb arányban utánozzák a felnőtt modellt, ha a bemutatott cselekvés irracionálisnak tűnik. Eszerint a modell feltételezett tudása hatással van a társas tanulásra. Kísérletünkkel azt vizsgáltuk, hogy második életévükben lévő gyerekek eltérő tanulási formát mutatnak-e felnőtt, és náluk valamivel idősebb gyermek modell esetében, ha a bemutatott célirányos cselekvés nem hatékony eszközhasználatot tartalmaz. A gyerekek (N = 53) azt figyelték meg, ahogy egy modell, a rendelkezésre álló két eszköz közül a kevésbé hatékonyat választva elér egy célt. Ezt követően a gyerekeknek maguknak is lehetőségük volt elérni a modellált célt. Emellett, az alapszintcsoport mérte a spontán eszközcselekvések gyakoriságát. Bár mindkét modell viselkedésének megfigyelése növelte az eszközhasználat arányát az alapszinthez képest, az utánzás pontosságában különbség mutatkozott. Míg a felnőtt modell csoportban a gyerekek lemásolták a modell nem hatékony eszközválasztását, a gyerek modell csoportban több volt a racionális eszközválasztás (χ2(2) = 6,280; p = 0,043). Ezek az eredmények arra utalnak, hogy, amennyiben a bemutatott eszközcselekvés nem hatékony, a modell hozzáértésének szintje (amelyet kora implikál) befolyásolja, mit sajátítanak el a gyerekek viselkedésének megfigyelése révén.

Restricted access

Goethe töredék-voltában is megkapó Nausikaa című tragédiakezdeménye a nagy itáliai utazás szicíliai szakaszában készült 1787-ben, 165 sor és egy cselekményvázlat formájában. A Goethe egész életében áttételesen vagy közvetlenül ható Homéros-élmény egyik kulminációja a néhány kidolgozott részlet, amely egyszersmind az antikvitáshoz való újfajta viszonyulásról tanúskodik: nem utánzás, hanem a műalkotás által közvetített élmény saját személyiségbe való integrálása s ezen a szűrőn át az eleven élet – a természettel és az emberi érzelmekkel – művészi megragadása. Az Odysseus- és Nausikaa-típus különféle változatokban viszsza- visszatér Goethe különböző alkotásaiban; a maga számára is fájdalmasan befejezetlenül maradt Nausikaa címadó alakja a Wahlverwandtschaften Ottiliájában éled fel újra, s válik e tökéletes regény egyik meghatározó alakjává.

Restricted access

A humán kultúrát egyedülállóan jellemzi a kulturális ismeretek és produktumok felhalmozása, valamint átadása a következő generációnak. Az egyre komplexebb adaptációk megőrzésére irányuló folyamatot nevezzük kumulatív kulturális evolúciónak (Richerson , Boyd , 2005; Tomasello , 1999). Milyen feltételek voltak szükségesek az emberré válás során ahhoz, hogy létrejöhessen a kumulatív kulturális evolúció? – a tanulmány erre a kérdésre keresi a választ. A mém-elmélet (Dawkins , 1986) a biológiai evolúció törvényszerűségeivel magyarázza a kultúra evolúcióját, azonban több lényegi ponton sem ad kielégítő választ. Az elmékben és artefaktumokban hordozott ismeretek nem önmagukat másoló diszkrét entitások. Replikátorok helyett kognitív értelmezési és következtetési mechanizmusok – sémák, modulok – rögzítik a kulturális tartalmakat, és így lehetővé teszik a darwini evolúciós elmélet alkalmazását (Sperber , Hirschfeld , 2006; Boyd , Richerson , 2005). A kulturális evolúció populációdinamikai elemzése szerint az utánzásnak növelnie kell az egyéni tanulók fitneszét, hogy a teljes populáció rátermettsége nőhessen (Rogers , 1989). Ez akkor lehetséges, ha az egyedek hatékonyan tudnak választani az egyéni tanulás és az utánzás között, attól függően, hogy adott környezeti feltételek mellett melyik a pontosabb és a kevésbé költséges mód. Az utánzásos tanulás hátterében álló kognitív képességekre irányulhatott adaptív nyomás, mint például a tudatelméletre (Richerson , Boyd , 2005), az interszubjektivitásra (Tomasello , Kruger , Ratner , 1993), és a humán pedagógiára (Gergely , Csibra , 2005). A matematikai modellek, a terepkutatások és a laboratóriumi vizsgálatok – mint az átadási lánc, a helycserés módszer és a zárt csoport – egyre gyarapodó eredményei hozzájárulnak a kultúra kialakulásának és törvényszerűségeinek egyre pontosabb megismeréséhez.

Restricted access

Literature Bächer , V. , ‘ Az ideiglenes intézkedés a szabadalombitorlás és utánzás esetében a magyar joggyakorlatban ’ (Interim measures in the case of patent

Restricted access