Search Results
Absztrakt:
Bevezetés: 2011 áprilisában bevezetésre került Szegeden a perinatalis depressziószűrés. Célkitűzés: A depresszív tünetek mértékének felderítése, illetve a perinatalis hangulati állapotváltozás kockázati tényezőinek vizsgálata. Módszer: Az Edinburgh Postnatal Depression Scale kérdőívet védőnők adtak át négy alkalommal a 3849 résztvevőnek. Eredmények: Az első trimeszterben a legmagasabb az átlagpontszám (3,74), amely szignifikánsan eltér a többi mérési alkalométól. A patológiás arány is ebben az időszakban volt a legmagasabb (10,8%). Pozitív, közepes erősségű korreláció volt a mérési alkalmak depressziópontjai között, illetve összefüggést találtunk a magasabb szűréspontszámok és az alacsonyabb születési súly között. A magasabb átlagpontszámokkal tendenciaszerű összefüggés mutatkozott az epiduralis érzéstelenítés esetén, szignifikáns pedig a nem tervezettség, a 26 év alatti vagy 34 év fölötti életkor, egyedülálló családi állapot és a multiparitás függvényében. Következtetések: Az első trimeszterben már kimutatható pszichés változások vannak, valamint összefüggés van a különböző szociodemográfiai faktorok és a pszichés mutatók között. Ennek elkerülése érdekében fontos a depressziószűrés és a pszichológiai intervenció. Orv. Hetil., 2017, 158(4), 139–146.
Absztrakt:
Bevezetés: A lakosság egészségi állapotának ismerete nélkülözhetetlen az egészségpolitikai döntések meghozatalához, különösen igaz ez a várandósok és gyermekek esetében. Célkitűzés: Az elemzés célja, hogy jellemezze a várandós nők egészségi állapotában bekövetkezett változásokat az 1997 és 2012 közötti időszakban. Módszer: Az adatok forrását a területi védőnői jelentések szolgáltatták. Az elemzett adatok köre: dohányzó, fokozott gondozást igénylő, későn (28. hét után) gondozásba került várandós és gondozás nélkül szült nők. Az idősoros elemzés Microsoft Excel és STATA 13.0 programok segítségével történt. Eredmények: A dohányzó várandósok aránya országosan 13,8% volt a vizsgált időszakban, ettől magasabb (p<0,01) a dohányos várandósok aránya Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg, és Somogy megyékben. A fokozottan gondozott várandósok aránya az országoshoz képest magasabb (p<0,01) Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyékben. A várandósok több mint 1%-a későn jelentkezett várandósgondozásra. A védőnők által regisztrált szült nők közül kevesebb mint 1% nem vett részt várandósgondozáson. Következtetés: A kedvezően alakuló országos tendencia jelentős területi egyenlőtlenségeket rejt, ami beavatkozásokat sürget. Orv Hetil. 2017; 158(29): 1131–1142.
. (szerk.) A várandósgondozás kézikönyve.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2016; pp. 589–593. [Hungarian] 6 Novák T, Radnai M, Gorzó I, et al. Prevention of preterm delivery with
pregnancy. [Endokrinológiai betegségek. In: Papp Z. (szerk.) A várandósgondozás kézikönyve.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2016; pp. 427–437. [Hungarian] 36 Claahsen-van der Grinten
