Search Results

You are looking at 1 - 10 of 32 items for :

  • "várandósság" x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Krisztián Kovács, Barna Vásárhelyi, Béla Gyarmati and Gellért Karvaly

Absztrakt:

Az ösztrogénhormonok metabolizmusa során oxidált formák, szerkezeti izomerek és konjugált termékek jelennek meg számos szövetben lokálisan, emellett a szisztémás keringésben. A metabolizmus megváltozása feltételezhetően számos kórfolyamattal összefügg. A célzott ösztrogénmetabolomikai kutatásokra idáig jórészt postmenopausalis, illetve malignitásokkal és adverz immunrendszeri folyamatokkal összefüggésben került sor. Noha az ösztriol gestatiót fenntartó szerepe és az ösztrogénmetabolitok biológiai aktivitása ismert, viszonylag kis számú közleményben foglalkoztak e vegyületek várandósság alatti keletkezésével és átalakulásaival. Áttekintő közleményünkben bemutatjuk az ösztrogénmetabolitok terhesség alatt történő képződését, illetve összefoglaljuk az ismereteket a gestatiós komplikációkban azonosított szerepükre vonatkozóan. Orv Hetil. 2019; 160(26): 1007–1014.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Dániel Horányi, Andrea Várkonyi, Gyula Richárd Nagy, Imre Bodó and Tamás Masszi

Absztrakt

A paroxysmalis nocturnalis haemoglobinuria igen ritka hematológiai betegség. Várandósság alatt különösen nagy kockázatot jelent, mind az anyára, mind a magzatra nézve. A betegségben szenvedőknél a terhesség sokáig ellenjavallt volt a magas kockázat miatt. Az utóbbi időben az eculizumab monoklonális antitest alkalmazása mellett a szövődmények csökkentésével lehetővé vált a terhességek biztonságosabb kiviselése. A betegséggel szövődött várandósságok esetén leggyakrabban thromboemboliás szövődmények fordulnak elő, a várandósság alatt folyamatos véralvadásgátló kezelés javasolt. Az ismertetett esetben az 5 éve ismert paroxysmalis nocturnalis haemoglobinuriában szenvedő beteg 29 éves korában esett teherbe először. A terhessége 11. hetében sinusthrombosis alakult ki, amelyből szövődménymentesen gyógyult. Ezt követően, eculizumab védelmében terhessége és szülése is szövődménymentes volt. A szakirodalomban nagyon kevés eset áll rendelkezésre a paroxysmalis nocturnalis haemoglobinuriával szövődött várandósságokat tekintve, de az utóbbi időben a kezelésében alkalmazott eculizumab várandósság alatti alkalmazhatóságával több sikeres terhességet mutattak be. Orv. Hetil., 2016, 157(23), 916–918.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Emőke Adrienn Hompoth, Natália Gálosi, László Becsei and Annamária Töreki

pregnancy on a population based Hungarian sample. [A várandósság alatti depresszió és szorongás gyakorisága az első trimeszterben hazai mintán.] Orv Hetil. 2009; 150: 1888–1893. [Hungarian

Open access

): Neonatal outcomes in offsprings of women with anxiety and depression during pregnancy. Archives of Womens Mental Health , 8: 181—189. Bödecs T., Horváth B., Kovács L., Diffellné N.M., Sándor J. (2009a): A várandósság alatti

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zita Pánczél, Levente Sára, Péter Tóth, Márta Hubay, Éva Keller, Zoltán Langmár and Attila Pajor

Az aortadissectio ritka kórkép. A 40 évnél fiatalabb nőkben kialakuló aortadissectiók 50%-a várandósság alatt jelentkezik. A szerzők közleményükben a terhesség harmadik trimeszterében járó multipara esetét ismertetik, akinél hirtelen halál következett be, amelynek hátterében az aorta ascendens rupturáját igazolta a boncolás. Az esetet érdekessé teszi, hogy a beteg családjában már előfordult hasonló megbetegedés. A szerzők ismertetik a tüneteket, a háttérben álló esetleges genetikai eltéréseket és áttekintik a nemzetközi irodalomban előforduló hasonló eseteket is. Orv. Hetil., 2011, 152, 929–933.

Open access

Absztrakt:

A szerzők a mio-inozitol hatását mutatják be egy 2-es típusú diabetes mellitusban szenvedő, inzulinkezelést is igénylő, egyben polycystás ovarium szindrómás (PCOS) várandósnál. A betegnek korábban inzulinkezelés és metformin adása mellett sem volt egyensúlyban a szénhidrátháztartása, hypoglykaemiás rosszullétei gyakoriak voltak. Mio-inozitol és folsav étrendkiegészítő-adás megkezdésével szénhidrátháztartása javult, két hónap múlva várandós lett. A várandósság 19. terhességi hetében inkomplett vetélése zajlott. A magzat kórboncolása során a patológus nem talált fejlődési rendellenességet. E terápia mellett a beteg később újból várandós lett, és 29 hetesen egy koraszülöttnek adott életet. Az esetbemutatás arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a mio-inozitol-tartalmú étrend-kiegészítő hatékonyabbá teheti a cukorbetegség kezelését. Orv. Hetil., 2017, 158(14), 541–545.

Restricted access

Elméleti háttér: A szerhasználó várandós és kisgyermekes nők témaköre erősen stigmatizált a szakmai- és közbeszédben, társadalomtudományi szempontból kevéssé kutatott. A megoldásokat, szakmai protokollokat, vizsgálatok eredményeit összefoglaló tanulmányok nagyrészt egyetértenek abban, hogy a téma megértéséhez komplex, biopszichoszociális megközelítés szükséges, valamint az elérhető adatok alapján a nyugati társadalmakban valamilyen fokú szerhasználat várható a várandósság alatt. Cél: A vizsgálat célja feltárni szerhasználó nők terhességhez és anyasághoz való viszonyát. A kvalitatív módszerű idiografikus esettanulmány feminista-fenomenológiai paradigmában vizsgálja a jelenségeket, ahogyan azt a résztvevők élményeik és tapasztalataik alapján értelmezik. Módszer: A résztvevők toborzása 2009-2014 között egy várandós szerhasználók részére fenntartott budapesti ártalomcsökkentő szolgáltatás keretében történt. A minta (n = 34) összetétele aktív szerhasználók vagy opioidhelyettesítő programban lévő várandós nők vagy kisgyermekes (3 év alatti gyermekkel) anyák (átlagéletkor: 29 év; terjedelem: 18-43 év). Az adatgyűjtés módszerei: 1. résztvevői megfigyelés (2009-2013 között hetente egy nap az ártalomcsökkentő programban); 2. félig-strukturált interjúk (n = 32, tematikus blokkok: élettörténet, szerhasználói élmények, kapcsolat az egészségügyi-szociális ellátórendszerrel, a várandósság élménye, az anyasággal kapcsolatos tapasztalatok, elvárások); és 3. mélyinterjúk (n = 2, aktív interjúkészítési technikával készített utánkövetéses interjúk az anyaság tapasztalatainak témájában). Az adatelemzés tematikus elemzéssel (TA) készült. A résztvevők várandóság és anyaság fogalmainak jelentésstruktúráit a főbb témák azonosítása mentén interpretáltam. Eredmények: A főbb témák a terhesség értelmezésében: a magzattal való kapcsolat, az anyagi bizonytalanság, az énkép változásai és az ellátórendszerrel való kapcsolat; az anyaság értelmezésében: a szerepmodellek, minták, az anyaság mint fordulópont, a változás kiindulópontja, a gyermekkel való kapcsolat és az anyagiak. Következtetések: Az anyaság egy olyan fordulópont, a változás olyan kiindulópontja, amely képessé teszi a szerhasználó nőket arra, hogy autonómmá váljanak. A gyermek válik a legfontosabbá az életükben, lesz valakiért „tenni, harcolni, leszokni”. Az anyaság újfajta autonómiájában, újfajta függés alakul ki immáron a gyermekétől, akinek a fordulópontot köszönheti, aki miatt rendeződtek anyagi és lakhatási ügyei, akivel minden idejét együtt tölti. Ambivalencia és függőség jellemzi az anyaságot, ha ebben az új keretben a függőség valójában a társadalomtól, a jóléti rendszertől való függőséget jelenti is.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: Bár a várandóssággal kapcsolatos szorongás jelentős negatív hatást gyakorolhat az anyai, a szülési és a gyermeki kimenetekre egyaránt, hazánkban mind ez idáig nem képezte kutatás tárgyát e szorongástípus gyakoriságának és jellegzetességeinek felmérése. Célkitűzés: A jelen kutatás célja a Rini és munkatársai által kifejlesztett Várandóssággal Összefüggő Gondolatok Kérdőív (Pregnancy Related Thoughts) magyarra adaptálása és pszichometriai mutatóinak elemzése. Módszer: A kutatás alapjául szolgáló online kérdőívet 248 várandós töltötte ki a 4–40. gesztációs héten (M = 27,9; SD = 9,52). Átlagéletkoruk 30,46 év (SD = 4,94) volt. A tesztbattéria a Várandóssággal Összefüggő Gondolatok Kérdőív mellett releváns demográfiai és egészségi kérdéseket, generalizált szorongás- és depressziószűrő teszteket, kapcsolati elégedettségi skálát és kontrollérzet-kérdőívet tartalmazott. Eredmények: A Várandóssággal Összefüggő Gondolatok Kérdőív 9 tételes formában megbízható és érvényes, egydimenziós kérdőívnek mutatkozott, amelynek összpontszáma az első trimeszterben tartó várandósok esetén volt a legmagasabb. A várandóssággal kapcsolatos szorongás a várt irányban, mérsékelt mértékben korrelált a következő változókkal: vonásszorongás, depresszió, külső kontrollosság, szubjektív egészségi állapot és párkapcsolati elégedettség. Emellett a várandósság során vérzést vagy hasi fájdalmat tapasztalt nők a többieknél szignifikánsan magasabb várandósságspecifikus szorongásról számoltak be. Következtetés: A kutatás keretei között adaptált kérdőív hasznos eszköze lehet a várandóssággal összefüggő szorongás magyarországi viszonylatokban történő feltérképezésének. Orv Hetil. 2018; 159(43): 1754–1760.

Restricted access

Empirikus munkám célja - eloször szülo kismamák beszámolói alapján - egy komplex magyarázó modell felállítása volt a várandósság, a szülés és a nagyon korai gondozói kapcsolat idoszakára vonatkozóan. Központi kérdésem az volt, hogy vajon a prenatális idoszak személyiség- (például alkati szorongás) és pszichoszociális tényezoi (például a saját gyermekkor, a szociális noi nemi és anyaszerep vállalása, a partneri támogatás, a gyermek iránti vágy) képesek-e elore jelezni közvetlen, illetve - a terhességi szorongáson és attitudön, valamint a szülés változóin keresztül - közvetett utakon a korai posztnatális kapcsolat bizonyos interaktív jellemzoit. E kérdés vizsgálatára az útelemzés módszerét használtam. Mivel az adatokat egy 78 fos, eloször szülo anyákból álló homogén minta követéses, kérdoíves vizsgálata során nyertem, az általánosításra korlátozott a lehetoség. A modell 13 végleges változóját saját szerkesztésu kérdoívek fokomponens-analízisével, standardizált vagy már más kutatásokban használt eszközök (STAI, PAS, MABS) alskáláinak felhasználásával, valamint indokolt esetben ezek változócsoportokká való redukálásával nyertem. Statisztikai alapként a két forduló (26-36. terhességi hét és 2. posztnatális hét) változóinak összefüggései szolgáltak. A modell kiinduló változóiként a fentiekben vázolt személyiség- és pszichoszociális faktorok szerepelnek. A második szint a terhességi szorongást és a globális terhességi attitudöt, míg a harmadik a szülés komplex élményét és a szülés után közvetlenül aktiválódó diádikus kontaktust leíró változókat tartalmazza. Végso kimenetként a baba irritabilitását és szocialitását, a gondozó magabiztosságát és a szülés után megváltozott életvitellel való elégedettséget leíró faktorok szerepelnek. Minden változó az anyai percepción és önbeszámolón alapszik. Számos útvonal részletezésétol eltekintve a modell paraméterei (a jó illeszkedés-mutatók, a szignifikáns útvonalak, a változók megmagyarázott varianciaértékei) alátámasztják azt a fo predikciónkat, miszerint a korai gondozói magabiztosságot nemcsak a gyermek anya által percipiált irritabilitása jósolja be közvetlenül, hanem a prenatális faktorok kapcsolatrendszerén keresztül a terhességi attitud is. Ez az összefüggés a prenatális dimenziók protektív jellegét fejezheti ki a negativisztikus gyermeki sajátosságok kapcsolati rizikója mellett.

Restricted access

Absztrakt:

A közlemény célja, hogy a biológiai háttér feltárásán túlmenően olyan új elvi és kezelési megközelítéseket tárjon fel a reprodukcióval foglalkozó klinikusok számára, amelyek a meddő és infertilis párok jobb és eredményesebb ellátását szolgálják. A humán vonatkozásban a sikertelen terhességek 75%-a eredménytelen beágyazódás következménye, és a beágyazódási kudarc a korlátja az IVF-kezelések eredményességének is. A beágyazódáshoz és a szüléshez ún. „jó”, módosított gyulladás szükséges, de a terhesség legnagyobb részében a gyulladás fenyegeti a terhesség megtartását. Ekkor a gyulladásmentes állapotnak a fenntartása rendkívül fontos, ezáltal lehetővé téve a magzaton az anyai epigenetikai hatások érvényesülését, ami az extrauterin élethez való minél jobb alkalmazkodást teszi lehetővé az utódok számára. A terhesség gyulladásmentes állapotának fenntartásában a lepény által termelt (a luteoplacentaris shift után) nagy mennyiségű progeszteron hormonnak döntő szerepe van. Többen leírták, hogy a beágyazódás alatti gyulladás az embrióra mint egy idegen testre adott ősi válaszként értelmezhető. A normálterhesség során ezt a gyulladást a trophoblastok indítják el, és magában foglalja egyrészt a természetes ölősejtek összetoborzását az implantáció helyére, a neutrofil beszűrődés gátlását, másrészt egy sor gyulladásos citokin termelését. A „beágyazódási ablak” idején a méh feltöltött állapotba kerülve több gyulladásos jelet, így prosztaglandin E2-t és számos gyulladásos citokint, köztük a TNF-t, IL6-ot és IFNγ-t termel. A fetoplacentaris egység egy félig idegennek tekinthető oltvány, ún. „szemiallograft”, és az anyai gazdaszervezet (host) részéről a terhesség felismerése, a következményes anyai immuntolerancia kialakulása elengedhetetlen része a terhesség sikeres kiviselésének és az egészséges magzat megszületésének. A keringő progeszteron mennyiségének funkcionális vagy abszolút csökkenése, hiánya miatt (a 36. terhességi hét után a fiziológiásan is „öregedő” lepény csökkenő hormontermelésének következtében) elégtelenné válnak a progeszteronhatások, ami az IL8 és egyéb gyulladásos citokinek termelését és a terminusra jellemző gyulladást már nem képes visszaszorítani, és ez a méhnyak éréséhez, a fájások megindulásához és szüléshez vezet („jó” gyulladás). Orv Hetil. 2019; 160(32): 1247–1259.

Open access