Search Results
Jelen vizsgálat az extra erőfeszítési hajlandóságot vizsgálta a végrehajtó funkciók tükrében. Az extra erőfeszítés arra a plusz költségre utal, amit egy feladat megoldása során a minimális erőbefektetéshez képest kifejtünk (Rosenbaum, Gong és Potts, 2014). Az erőfeszítés mérésére az ún. vödrös teszt szolgált, míg a végrehajtó funkciók működésének vizsgálatához egy pszichometriai modell nyújtott alapot (Miyake és mtsai, 2000). A modell a végrehajtó funkciók három komponensét különíti el: a váltást, a gátlást és a frissítést. A váltás mérésére a Plusz-mínusz feladat, a gátlás mérésére a Stop jel, a frissítés komponens mérésére pedig a Nyomkövetés feladat szolgált. A komplex végrehajtó működés mérésére a Hanoi tornyai feladat szolgált. Az eredmények szerint azok a személyek, akik többször fejtettek ki extra erőt a vödrös feladatban, több lépésből oldották meg a Hanoi tornyai feladatot. A végrehajtó funkciók egyes komponensei és az extra erőfeszítési hajlandóság nem mutatott kapcsolatot. A tanulmány az első olyan munka, amely egy perceptuális-motoros feladat során kifejtett költség és a végrehajtó funkciók kapcsolatát vizsgálta, és azt találta, hogy az extra erőfeszítésre hajlamos személyek kevésbé hatékonyan teljesítenek egy olyan helyzetben, ahol komplex végrehajtó működések szükségesek.
Absztrakt
Jelen cikk Michael Posnernek az MTA Pszichológiai Kutatóintézetében tartott előadása alapján készült. Az előadás három nagy témával foglalkozik: elsőként a figyelmi rendszerek általános működését és agyi hátterét mutatja be, majd azok fejlődésével kapcsolatos viselkedéses és elektrofiziológiai adatokat ismertet. Végül a genetikai és környezeti hatásoknak a figyelmi rendszerek működésére gyakorolt hatását elemzi, kitérve azok lehetséges evolúciós fejlődési hátterére.
A dolgozat a tudat tulajdonságaiból indul ki (beszámoló képesség, élénkség, egységesség, koherencia), majd először az 1960-as években tekinti át a tudat iránt megindult érdeklődés első szakaszait, olyan jelenségekre összpontosítva, mint a verbális kondicionálás, az éberségi kontinuum, a hasítottagy-kísérletek, a tudat és a prefrontális működések kapcsolata. Azután áttekinti a mai természettudományos szemléletű tudatkutatás néhány vezető kérdését. Ilyenek a tudat neurobiológiai megfelelőinek keresése, az agykérgi helyektől (prefrontális rendszerek) a sajátos működésmódokig (gamma oszcilláció) s a tudatzavarok kérdéséig. Miközben egyre többet tudunk a tudatról, nem szabad felednünk, hogy számos kísérleti pszichológiai megfigyelés (előfeszítés, kétértelműségi aktiváció, figyelmi vakság) is arra mutat, hogy igen összetett jelenséggel van dolgunk, például szemantikai alapú viselkedéseink sem mindig hozzáférhetőek a tudatosság számára.
Győri M. (2008) Viselkedéskontroll és megismerés: a végrehajtó működések. In Csépe V., Győri M. és Ragó A. (szerk.), Általános pszichológia 3. Nyelv, tudat, gondolkodás (322–335). Budapest: Osiris. Győri M
of Abnormal Child Psychology , 34 , 813 – 824 . 19. Győri Miklós ( 2008 ): Viselkedéskontroll és megismerés: a végrehajtó működések . In: Csépe Valéria
farmakológia alapjai . Budapest : Medicina Könyvkiadó . Győri M. ( 2008 ). Viselkedéskontroll és megismerés: A végrehajtó működések . In V. Csépe
tudományos munkatársát A logaritmikus legkisebb négyzetek módszerének karakterizációja című pályamunkájáért, Garai-Takács Zsófia Katalint , az Eötvös Loránd Tudományegyetem adjunktusát, kutatócsoport-vezetőt A gyermekkori végrehajtó működések fejleszthetősége
