Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for :

  • "vérlemezkék" x
  • All content x
Clear All

Absztrakt:

Bevezetés: Számos daganatban igazolták, hogy mind a thrombocytosis, mind a 2-es típusú cukorbetegség negatívan befolyásolja a tumoros betegek túlélését. A két tényező szerepét együttesen emlőtumorokban eddig még nem vizsgálták. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika, illetve az I. sz. Sebészeti Klinika szakambulanciáin 2014−2017 között emlőtumor miatt kezelt betegpopulációban a thrombocytosis és a 2-es típusú diabetes gyakoriságának és a daganatos betegség kimenetelére gyakorolt önálló és együttes hatásának felmérése volt. Vizsgáltuk az emlőtumor diagnózisakor a laboratóriumi és anamnesztikus adatokat a cukorbeteg és nem cukorbeteg csoportokban, túléléselemzéssel a thrombocytosis és/vagy a 2-es típusú cukorbetegség túlélést befolyásoló hatását. Módszer: Retrospektív vizsgálatunkban 274, emlőtumoros beteg adatait elemeztük. A betegeket legkésőbb 2018. 12. 31-ig, az utolsó egyetemi megjelenésükig vagy haláluk bekövetkeztéig követtük. Eredmények: Emelkedett thrombocytaszámokat (400 G/l feletti) a betegek ~5%-ában figyeltünk meg. A betegek közel ötöde 2-es típusú cukorbeteg volt (52 fő). A cukorbetegek szignifikánsan idősebbek voltak a tumor felismerésekor (nem cukorbeteg: 56,8 ± 13,8 év, cukorbeteg: 67,8 ± 11,0 év, p<0,0001). A nem cukorbetegeknél gyakoribb a tripla negatív (p = 0,0366), illetve a T1-es stádiumú tumor (50%), míg cukorbetegekben a T2-es stádium a leggyakoribb (51,9%). A túlélési modell alapján az emlőtumoros betegek rövidebb túlélési idejét prognosztizálja, ha 2-es típusú cukorbetegségben is szenvednek (p = 0,0032). Vizsgálatunkban a betegek túlélését a thrombocytosis nem befolyásolta. Következtetés: A 2-es típusú cukorbetegekben az emlőtumor diagnosztizálásakor súlyosabb klinikai stádium valószínűsíthető, és rövidebb túlélés prognosztizálható. Javasoljuk, hogy a cukorbeteg nők kontrollvizsgálata alkalmával a nők figyelmét fel kell hívni a mammográfiai szűrővizsgálatok fontosságára, illetve 30 éves kor felett a diabetest rizikótényezőnek kell tekinteni, és a betegek szűrővizsgálata legalább kétévente javasolt. Orv Hetil. 2019; 160(51): 2012–2020.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: Egyre több irodalmi adat utal a thrombocyták és a metasztatikus tumorsejtek kapcsolatára, illetve a pre- és posztoperatív thrombocytosis prediktív markerként való alkalmazhatóságára. Mind colorectalis daganatokban, mind 2-es típusú diabetesben jellemzőek a thrombocyták mennyiségi és/vagy minőségi károsodásai. 2-es típusú diabetesben a colorectalis tumorok emelkedett incidenciája ismert. Célkitűzés: Retrospektív vizsgálatunk célja a Semmelweis Egyetem II. Belgyógyászati Klinikájának Onkológiai Ambulanciáján az elmúlt három évben kezelt colorectalis tumoros betegekben a 2-es típusú diabetes gyakoriságának meghatározása, illetve a daganatos betegség felismerésekor és a primer daganat műtéti eltávolítását követően a thrombocytaszámok, valamint további laboratóriumi és anamnesztikus adatok felmérése, továbbá statisztikai modellek segítségével vizsgálni a cukorbetegség túlélést befolyásoló hatását. Módszer: 86, random kiválasztott colorectalis tumoros beteg pre- (86 fő) és posztoperatív (66 fő, műtétre alkalmas, párosított) adatait dolgoztuk fel. A betegeket legkésőbb 2017. szeptember 30-ig vagy haláluk bekövetkeztéig követtük. Eredmények: Emelkedett (400 giga/l feletti) thrombocytaszámokat figyeltünk meg a betegek 22,1%-ában (323,5 ± 128,63 giga/l, átlag ± SD), melyek a primer tumor műtéti eltávolítását követően 10,6%-ra csökkentek (χ2-teszt: p = 0,0351; 289,2 ± 82,45 giga/l, p = 0,0232). Az emelkedett thrombocytaszámokhoz rövidebb túlélési idők tartoztak (R: –0,35, p = 0,0085). Diabetes a betegek harmadában volt igazolható. A diabeteses és a nem diabeteses személyek vizsgált laboratóriumi paraméterei (például vérkép, vesefunkció, májenzimek) nem különböztek. A primer tumor sebészi eltávolítását követően a diabetes ötszörös kockázati tényezője a rövidebb túlélésnek (relatív kockázat: 5,1612, p = 0,0165). Az átlagos túlélési idő 30,6 ± 26,78 hónap. Következtetés: A következményes, tartósan fennálló thrombocytosis a műtét után kedvezőtlen túlélési időre utal. Megfigyeléseink alapján a colorectalis daganatok felismerésekor az emelkedett thrombocytaszám és a 2-es típusú diabetes prognosztikai markerek lehetnek. Orv Hetil. 2018; 159(19): 756–767.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Klára Gadó and Gyula Domján

Thrombocytopenia alatt a vérlemezkék számbeli csökkenését értjük. Ez a vérzékenység leggyakoribb oka. Klinikailag petechiák, purpurák megjelenése, nyálkahártyavérzés jellemzi. Előfordulhat azonban akár életet fenyegető, emésztőrendszert vagy központi idegrendszert érintő vérzés is. A haemostaseologiai laboratóriumi vizsgálatok közül a megnyúlt vérzési idő utal thrombocytaeredetű vérzékenységre. Kialakulásában vagy a csontvelői csökkent megakaryopoesis, vagy a fokozott thrombocytapusztulás, illetve a kettő kombinációja játszik szerepet. Thrombocytopenia észlelésekor a teendő az ok tisztázása. Ebben a csontvelő és a perifériás vérkenet vizsgálata mellett a háttérben álló feltételezett alapbetegség célzott diagnosztikája lehet segítségünkre. A kezelés részint az alapbetegséget célozza, részint a hiányzó komponens – a thrombocyta – pótlását jelenti. Utóbbi a thrombocyták aktiválódása és felhasználódása által előidézett kórképek esetén azonban szigorúan tilos, mivel a kórfolyamat progresszióját idézheti elő. Orv. Hetil., 2014, 155(8), 291–303.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Barna Babik, Ferenc Peták, Szilvia Agócs, Ivett Blaskovics, Endre Alács, Kinga Bodó, and Roberta Südy

Absztrakt:

A diabetes mellitus magas vércukorszinttel járó krónikus metabolikus kórelváltozások heterogén csoportját jelöli. A diabetes az élethosszig tartó kezelés, gondozás és a markáns cardiovascularis szövődmények medicinális, szociális, társadalmi következményeinek ellátása vagy éppen el nem látása miatt az egyik leginkább költségigényes megbetegedés, az egészségügyi erőforrások 2–20%-át foglalja le. Cardiovascularis profilú belgyógyászati és sebészeti betegellátó rendszerekben a cukorbetegek aránya a 30–40%-ot is elérheti. Diabetes mellitusban a hyperglykaemia, az inzulinrezisztencia és a megváltozott lipidanyagcsere kóros metabolikus miliőt teremt. Az endothelsejtben kóros biokémiai, sejt- és szöveti szintű elváltozások alakulnak ki, melyek endotheldiszfunkcióhoz, majd a micro- és a macrovascularis keringés károsodásához vezetnek. Diabetes mellitusban thrombocytadiszfunkció is kialakul, mert a glükóz a vérlemezkék sejtmembránján is inzulinfüggetlen transzporterrel jut át. A vérplazmaalvadási faktorok koncentrációja a gyulladásos folyamatok miatt megemelkedik, és fenotípusuk az oxidáció, nitrolizáció, glikáció miatt megváltozik. Cukorbetegségben tehát direkt és indirekt hatások következtében a prothromboticus folyamatok erősödnek, az antithromboticus tendenciák gyengülnek, ez a haemostasis kóros thrombogen eltolódásával jár. Az endotheldiszfunkció és a haemostasis egyensúlyvesztésének „from bench to clinical basics” ismeretei megteremtik a lehetőséget, hogy alaposan meg tudjuk érteni a terápiás lépéseket, melyek áttekintése egy következő munka feladata lesz. Orv Hetil. 2018; 159(33): 1335–1345.

Restricted access