Search Results
Mérve vagyon: az egyházi iskolák néhány oktatásstatisztikai jellemzője
Measured by Numbers: Some Official and Contextual Statistics of Church-run Schools
A tanulmány az egyházi fenntartású iskolák idősoros oktatásstatisztikai adatait gyűjti egybe, majd pedig néhány társadalmi és kontextuális jellemzőjét, valamint eredményességüket tekinti át. Az elemzés az Országos Kompetenciamérés (OKM) telephelyi és intézményi összevont adatbázisaira épül, és az egyházi szféra kiterjedését, regionális és felekezeti sajátosságait, tanulói összetételét, illetve egyéb intézményi jellemzőit vizsgálja. Az elemzés egyik alapkérdése, hogy e szféra megjelenése és expanziója milyen mértékben erősítette fel a térségi iskolai szegregációt. Ugyanakkor igyekszünk választ adni arra is, hogy az egyházi intézményekben a pedagógiai hozzáadott érték mértéke milyen mértékben tér el az állami fenntartású iskolák hasonló mutatóitól.
A szerző esszéje elsősorban az óbabilóni birodalom és a hettita társadalom mobilitási esélyeinek összehasonlításával foglalkozik, többek között a hettita rabszolgák felemelkedési esélyeinek empirikus elemzésén keresztül. Az író külön tárgyalja a státusinkonzisztenciát az óbabilóni b__
A tanulmány egy országos viktimizációs felvétel eredményeirol számol be, mely felderíto jelleggel került lekérdezésre az Életmód - idomérleg vizsgálat keretében. A felvétel eredményeképpen felvázolható az áldozat profilja, amely eszerint elsosorban a nagyvárosi, jó anyagi helyzetu értelmiségi és/vagy vállalkozó férfi kategóriáival írható le. A túlnyomórészt vagyon elleni bunözés súlyos terhet ró a háztartásokra, nem utolsósorban azért, mert a feljelentés csak az esetek kisebb részében hoz eredményt. A vizsgálat feltárta, hogy a közbiztonság megítélésében ellentmondások figyelhetok meg, amennyiben nem feltétlenül azok elégedetlenek a közbiztonsággal a legjobban, akiknek a legtöbb okuk volna rá. A nok és az idosebbek kiemelhetoen elégedetlenebbek, mint amennyire azt tényleges veszélyeztetettségük indokolná.
A fizetésképtelen helyzetek kezelésével összefüggo eljárások alapvetoen reorganizációs vagy likvidációs típusúak lehetnek. Az elobbi célja, hogy az adós a hitelezoivel való megegyezés segítségével a muködését újjászervezve talpon maradhasson, míg az utóbbi alapvetoen a vagyon értékesítésén, illetve a követelések behajtásán keresztül a befolyó vagyon hitelezok közötti szétosztásával jár. Az egyes eljárási típusok konkrét megjelenési formája – az adott országban uralkodó gazdaságpolitikai célrendszer és beavatkozási szint szerint – rendkívül sokféle képet mutathat. A legkülönfélébbek lehetnek továbbá az eljárások közötti átjárhatósági viszonyok, egyszóval az eljárások kapcsolódási módjai.A reorganizációs és a likvidációs típusú eljárások kapcsolódásai együttesen eljárási rendszert alakítanak ki, mely eljárási rendszerek tipizálhatóak. Miután a jelenlegi gazdasági viszonyok között mind nagyobb hangsúly helyezodik a visszafordítható válság stádiumában álló cégek megmentésére, a cikk – a játékelméletbol ismert fogoly-dilemma játék segítségével – választ ad arra kérdésre, hogy vajon mindegyik tipizált eljárási rendszer ugyanolyan módon képes támogatni a reorganizációs célkituzéseket.
A téma-összefoglaló tanulmány a Magyar Pszichológiai Társaság XXIII., 2014. évi Marosvásárhelyi Nagygyűlésén elhangzott előadásnak szerkesztőségi felkérésre megírt, kibővített változata. A címben megjelölt fogalmak történetileg változó jelentésének nyomon kísérését követően elemzi a spiritualitás helyét a mentális egészségkoncepciókban. Határt von a vallásosság és a spiritualitás között, kiemelve a lényegi különbözőségeket. Rávilágít arra, hogy a (teljes) egészség szerves részét alkotó spiritualitás mint az egyedi, személyes filozófia meghatározója jelentős szerepet játszik az egészség megőrzésében, a prevencióban és egészségpromócióban egyaránt. Megkülönbözteti a spirituális szemlélet és életgyakorlat bizonyítékokon alapuló eredményességét, valamint a vallási rendszer(ek)nek elkötelezetteknél igazolható egészségmegőrző szerepét. A feltárt bizonyítékok alapján az a konklúziója, hogy a spiritualitás egészségvédő faktor, pszichológiai vagyon.
Kezdetben karizmatikusnak vélték az emberfeletti képességgel rendelkező, varázslatos erővel felruházott mágusokat, bölcs bírákat és háborús hősöket. A tudomány mai állása szerint a karizma részben veleszületett adottság, a személyiséghez tartozó alkotó, de nem személyiségtípus. Több komponensből (expresszivitás, dominancia, érzelmi intelligencia, puritanizmus ...) tevődik össze. A karizmatikus ember belső pozitív tartalmai, értékrendje modell az őt követőknek. Ez az interakció kölcsönös, folyamatos dinamizmust mutat: végpontokon a személyiségtényezők, illetve a környezet kölcsönös kapcsolatai, amelyek az egyes elméletekben különböző hangsúllyal szerepelhetnek. A karizma mint ilyen összességében nem örökölhető és nem tanulható. A hatalom és a vagyon pedig szekunder módon kapcsolódhat hozzá, semmiképpen sem ez a fő indíték. A jelen tanulmányt a szerzők hiánypótlásnak szánták az adott témában, miáltal a karizma esszenciájához kerülhetünk közelebb.
Perioperatív vérfelhasználás: közös kockázat, közös feladatok, közös felelősség
Perioperative Patient Blood Management: common risk, common tasks, common responsibility
Absztrakt:
Az emberi vörösvértest-koncentrátum és thrombocytaszuszpenzió labilis készítmények, ezért biológiai és gazdasági okokból nem szereplői a nemzetközi (gyógyszer)piacnak, így nem is pótolhatók külső forrásból. A humán allogén vörösvértest- és thrombocytakészítményeket a fentiek alapján a közös nemzeti vagyon részének kell tekintenünk. Újratermelésük, optimális felhasználásuk rendszerszintű gondolkodást, az esetleges hiányukból fakadó közös kockázatok közös feladatokat és közös felelősséget jelenítenek meg a betegellátás gyakorló résztvevői és irányítói számára egyaránt. A transzfúzióra került vörösvérsejt-koncentrátum mennyisége a fejlett egészségügyi rendszerrel rendelkező országokban az utóbbi években csökken. A változások mögött kezdetben a megengedő (liberális) és megszorító (restriktív) transzfúziós határérték (trigger) fogalmának és gyakorlatának terjedése állt, később megjelent a perioperatív vérfelhasználás komplex, átgondolt rendszere, a Patient Blood Management, illetve Nemzeti Véradó és Vérmentő Program, és paradigmaváltás jelentkezett az életveszélyes perioperatív vérzések ellátásában is. A biztonságos és elégséges vérellátás ezzel párhuzamos, erőteljes kihívása, hogy világszerte csökken a véradási hajlandóság. Az emberi vörösvértest-koncentrátum és thrombocytaszuszpenzió felhasználásának észszerűsítése elengedhetetlen Magyarországon. Egészséggazdasági intézkedésként segíthetné a vérmegtakarítást, ha az életveszélyes vérzések ellátása során a haemostasis helyreállítására használt allogén készítményekre, illetve stabil faktorkoncentrátumokra fordítható, jelenleg mereven elkülönített pénzügyi források az intézmények számára átjárhatóvá válnának. A perioperatív felhasználást klinikai eszközökkel csökkentené a Nemzeti Véradó és Vérmentő Program széles körű terjesztése, mely összetett és összehangolt oktatási, interdiszciplináris szervező és logisztikai, irányítói munkát kíván. Orv Hetil. 2020; 161(37): 1545–1553.
Vekerdi, L.: House of sciences. [A tudományoknak háza vagyon.] Magyar Történettudományi Intézet, Piliscsaba–Budapest, 1996, 19–31. [Hungarian] Vekerdi L
Összecsukható vasszékek a helyi őslakos elit császárkori temetkezéseiből Pannoniában
Zu den Beigaben der Bade- und Reinigungsgarnitur pannonischer Wagengräber
The study discusses the burials containing folding iron chairs of indigenous elite in NE-Pannonia. Folding iron chairs have been recovered from forty-two richly furnished burials dating from the 1st–3rd centuries AD in the European border provinces of the Roman Empire, from Britain to Thrace. Most Hungarian and international scholars agree that these chairs were symbols of rank and that the graves containing folding chairs of this type were the burials of municipal magistrates. The author rejects the interpretation that the chairs indicated the status or office of the deceased, suggesting instead that these chairs had been part of instrumenta balnei and/or toiletry sets. His arguments are based on the analysis of the currently known elite burials with iron chairs (listed in Appendix I), the position of the chairs in the grave and their occurrence together with bathing paraphernalia, as well as on various depictions.
Textausgabe: Kovács und Kulcsár (1968) . 34 „Toronya. Deakul Thorunium avagy Thorunia. […] Vagyon szép Iesuiticum Collegium ki ellen á Gymnasiumbeli professoroknak mindenkori haboruságok, egymás ellen valo irogatások, disputalások vagyon. Bibliotheca
