Search Results
Elméleti háttér: A pozitív élmények átélése során megjelenő érzéseinket különböző módokon dolgozhatjuk fel. Különbséget tehetünk az élmények intenzitását növelő és csökkentő reakciók között. Cél: Tanulmányunkban bemutatjuk a Rövidített Pozitív Élmények Feldolgozási Módjai Skála magyar változatának (WOSC-H) reliabilitás- és validitásvizsgálatát. A kérdőív azokat a kognitív és viselkedéses reakciókat vizsgálja, amelyeket pozitív élmények átélése közben adhatunk. Módszer: Keresztmetszeti vizsgálatunkban 596 fő (296 férfi, 300 nő) töltötte ki a kérdőívcsomagot. A skála validitásának vizsgálatára a boldogsággal kapcsolatos orientáció, az élettel való elégedettség, illetve a vitalitás mérőeszközeit alkalmaztuk. Eredmények: A skála főkomponens-elemzése két komponens jelenlétét mutatta: a pozitív élményekbe Bevonódó, illetve a pozitív élményektől Eltávolodó élményfeldolgozást. A kérdőív megfelelő reliabilitású, azonban a kétkomponensű modell illeszkedési mutatói csak közepes szintűek. Az egyes faktorok az elvárt irányú összefüggést mutatták a validálóskálákkal. Következtetések: Összességében a skála a pozitív élményekre adott reakciók megbízható és valid mérőeszközének bizonyult.
Az AES-HU a vonás-érzelmi intelligencia kutatási gyakorlatban legszélesebb körben alkalmazott mérőeszköze. Kutatásunk egyrészt az AES-HU belső struktúrájának elemzésére irányult, másrészt a skála validitását teszteltük a vonás-érzelmi intelligencia alexithímiával, depresszióval és diszpozicionális optimizmussal mutatott összefüggésein keresztül. Az AES-HU belső struktúrájának igazolásához egy 165 fős egyetemistákból álló mintán megerősítő faktorelemzést, a kérdőív validitásának teszteléséhez pedig egy 186 fős egyetemista mintán korrelációs elemzéseket végeztünk. Eredményeink azt mutatják, hogy a Salovey és Mayer (1990) ‑féle érzelmi intelligencia modell hat dimenziójából kettő (az érzelmek kifejezése, az érzelmek szabályozása másoknál) nem azonosítható egyértelműen a kérdőívben. A négy azonosított faktor (az érzelmek értékelése önmagunknál, az érzelmek értékelése másoknál, az érzelmek szabályozása önmagunknál, az érzelmek felhasználása a problémamegoldásban) és a fölérendelt másodrendű faktor esetében azonban megfelelő belső konzisztencia mutatókat találtunk. Az érvényesség tesztelésére irányuló vizsgálatunk azt jelezte, hogy az AES-HU útján mért vonás-érzelmi intelligencia negatív kapcsolatban áll az alexithímiával és a depresszióval, illetve pozitív kapcsolatot mutat a diszpozicionális optimizmussal. Eredményeink támogatják a skála érvényességét.
Elméleti háttér: A Rosenberg (1965) által kidolgozott Önértékelés Skálát világszerte számos kutatásban alkalmazzák az önértékelés konstruktumának mérésére. A kérdőív különböző változatainak faktorstruktúráját hazai mintákon Urbán, Szigeti, Kökönyei és Demetrovics (2014), illetve Rózsa és V. Komlósi (2014) vizsgálták. Cél: A tanulmányban ellenőrizzük a Rosenberg Önértékelés Skála (RSES-H) egy alternatív fordítási változatának faktorstruktúráját, a kérdőív strukturális invarianciáját, valamint bemutatjuk pszichometriai jellemzőit. Módszer: Négy, felnőtt válaszadókkal folytatott kérdőíves keresztmetszeti vizsgálat (N = 1702, 674 férfi, 1025 nő) adatait elemezzük. Az RSES-H mellett mértük az élettel való elégedettséget, az élet értelmességét, illetve a társas kívánatosság irányába való torzítást is. Eredmények: Az RSES-H faktorstruktúrája megfelelt a korábban közölt bifaktoriális modellnek (egy általános önértékelés faktor, illetve két „módszertani faktor” a pozitív és negatív szövegezésű tételekre), továbbá invariánsnak mutatkozott az egyes alminták között. A skála belső konzisztenciája valamennyi mintában jónak bizonyult (Cronbach-alfa ≥ 0,857). Az önértékelés szintje jelentős mértékben függetlennek bizonyult a szociodemográfiai változóktól (kor, nem, iskolai végzettség), illetve a társas kívánatosságtól, és megfelelő konvergens validitást mutatott más pozitív pszichológiai mérőeszközökkel, így az élettel való elégedettséggel (r = 0,440; p < 0,001) és az élet értelmességének megtapasztalásával (r = 0,415; p < 0,001). Következtetések: A Rosenberg Önértékelés Skála általunk alkalmazott változata megbízható és érvényes mérőeszköz, mely jól alkalmazható az általános önértékelés szintjének felmérésére.
Bevezetés: A transzfúziós terápiában részt vevő valamennyi személy szakmai, jogi és etikai felelősséggel tartozik saját tevékenységéért. A kompetenciák megfogalmazásához elengedhetetlen az ápolás funkcióinak meghatározása. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki a transzfúziós terápia gyakorlatának, valamint az ápolók transzfúziós terápiával kapcsolatos ismereteinek feltérképezését. Módszer: A vizsgálathoz leíró statisztikai megközelítésben a megfigyelés, a kérdőíves felmérés és az interjú módszerét választották. A saját készítésű kérdőív megbízhatóságát és érvényességét matematikai statisztikai módszerekkel vizsgálták, amelynek során variancia-, standarddeviáció-, valamint Cronbach-alfa-számítást és Pearson-korreláció-meghatározást végeztek. Eredmények: Az ápolók transzfuziológiai ismeretei az érvényes transzfúziós szabályzat tekintetében megközelítették a 90%-ot, az ápolási funkciókat az ápolók 56,2%-a rendszerezte helyesen. Az intézményeknél jelentős különbséget találtak a transzfúziós terápia gyakorlatára, az idevonatkozó dokumentációk alkalmazására vonatkozóan. Az intézmények 75–77%-a rendelkezik saját protokollal, és a betegosztályok ötödén dolgozik megbízott transzfúziós felelős ápoló. Következtetések: A szerzők a megoldást az ápolás vezetőinek a transzfúziós terápia ápolási vonatkozásainak nagyobb mértékű felügyeletében, a kollégák szakmai felelősségének növelésében látják. Orv. Hetil., 2015, 156(9), 366–378.
Erlbaum Associates . Geher , G. , Warner , R. M. , & Brown , A. ( 2001 ). Predictive validity of the Emotional Accuracy Research Scale . Intelligence , 29 , 373 – 388 . Goldberg , L. R. ( 1993 ). The structure of phenotypic personality
(ICD-11) classified gaming disorder (GD) as an addictive disorder (World Health Organization [ WHO], 2019 ). Scholars have raised several concerns regarding the appropriateness and validity of these diagnostic criteria ( Aarseth et al., 2017 ). However
A Flow Szinkronizáció Kérdőív pszichometriai jellemzői: reliabilitás- és validitásvizsgálat
Psychometric Properties of the Flow Synchronization Questionnaire: Reliability and Validity Testing
.A. , & Watson , D. ( 1995 ). Constructing validity: Basic issues in objective scale development . Psychological Assessment , 7 ( 3 ), 309 – 319 . Collins , R.P. , Litman , J
Dimensionality of burnout - Is the Mini Oldenburg Burnout Inventory suitable for measuring separate burnout dimensions?
A kiégés multidimenzionális természetének vizsgálata a Mini Oldenburg Kiégés Kérdőív pszichometriai elemzésének tükrében
). Hauppauge, NY : Nova Science Pub Inc . Gil-Monte , P.R. ( 2005 ). Factorial validity of the Maslach Burnout Inventory (MBIHSS) among Spanish professionals . Revista De Saude Publica , 39 ( 1 ), 1 – 8 . Halbesleben , J.R.B. , & Demerouti E. ( 2005
also on the consensus about the terminology to be used (e.g., “addiction,” “problematic use,” and “compulsive use”) and, in turn, on the validity of instruments used to assess these phenomena ( Pontes, Kuss, & Griffiths, 2015 ). In a recent
of the polytomous and dichotomous approaches has been conducted, using the same 9-item and 27-item instruments for IGD ( Lemmens et al., 2015 ). It revealed that both types of assessment were reliable, showed good criteria-related validity, and
