Search Results

You are looking at 1 - 10 of 132 items for :

  • Refine by Access: All Content x
Clear All

A vallás pszichológiáját uraló egyes kevéssé megfontolt nézőpontok gyakran kapnak filozófiai, teológiai vagy szociológiai színezetet. A pszichológiának mint empirikus tudománynak egyedi kulturális tényként kell a vallásra tekintenie. Nem terjed ki a kompetenciája arra, hogy megmagyarázza magát a vallást, s annak igazára vonatkozóan sem alkothat ítéletet. S az sem kifejezetten a pszichológia dolga, hogy a szociológiát a pontos megfigyelés eszköztárával lássa el. A szubjektív tényezőket kell vizsgálnia: a vágyakat, a hajtóerőket, az érzelmi reakciókat és azokat a tapasztalatokat, amelyek az egyedeknek egy bizonyos, kulturálisan meghatározott vallási tárgyakra (nyelv, szimbólumok, viselkedésmódok) adott pozitív vagy negatív reakcióiból származnak. Sok zavaros fogalmat kell tisztáznunk, mint például a vallási szükséglet, a tapasztalat és az érettség kérdése. A szubjektív vallásosságot és a vallás hiányát azon formájukban kell megvizsgálni, ahogyan azok megmutatkoznak, vagyis mint dinamikus folyamatokat, mint pszichológiai és vallási tényezők egymásra hatásának és konfliktusainak meg- és feloldásait. A pszi­chológiai és vallási indítékok egymásra hatásakor a szubjektív vallási élményt függő változóként épp­úgy tanulmányozhatjuk, mint független változóként. Ez az egyetlen olyan nézőpont, amely azzal kecsegteti a pszichológiát, hogy valódi pszichológiai értelmezéseit adja egyéneknek vagy akár embercsoportoknak, és hogy törvényszerű általánosításokat fedezhet fel.

Restricted access

Vallás és globalizáció

Beszélhetünk-e a spiritualitás evolúciójáról a globalizációban?

Társadalomkutatás
Author: Károly Varga

. Vallásosság-szindróma és polgári társadalom. Világnézet-szociológiai hipotézisek megvitatása Varga Károly (2001): Vallás és vállalkozás. Társadalomkutatás 19/1-2: 93

Restricted access

. Szabó L. ( 2016 ). A vallás kognitív és evolúciós magyarázatai . In Gyuris P. , Meskó N. (szerk.), Evolúciós pszichológia mesterfokon . Pécs : Pro Pannonia

Restricted access

Hipotézis: A vallás és terápia viszonyát a disztinkció és nem a merev szeparáció jellemzi. A kapcsolat korrelatív. Ezt a feltevést a rítusok és szimbólumok témakörében vizsgáljuk. A két jelenség főbb karakteriszti­ku­mai­nak bemutatása után arra keresünk választ, hogy milyen rítusformák alkalmazhatóak a terápiás és a lelkigondozói gyakorlatban. Ebben az összefüggésben beszámolunk az általunk rítusrekonstrukciónak nevezett - pszichiátriai klinikai és tanácsadói kontextusban alkalmazott - krízisintervenciós eljárásról. Végül bevezetjük a család-év fogalmát, és ismertetjük az abból adódó rítusrekonstrukciós lehetőségeket.

Restricted access

Hjalmar Sundén [1908] 1967-től 1975-ig volt az Uppsalai Egyetem Valláspszichológiai Tanszékének tanára. Tudományos karrierjét az Ótestamentum és az Újtestamentum tanulmányozásával kezdte, majd a vallástörténettel foglalkozott; doktori disszertációját Henri Bergsonról írta 1940-ben. Előadásain és tanítása során többször is kiemelte, mennyire fontos, hogy a vallás pszichológiai értelmezésének nézőpontja túllépjen a kulturális és történelmi kereteken. Koherens elméletet alakított ki a vallásos élmények dinamikájáról és struktúrájáról, amelyben különös hangsúlyt fektet a vallásos élményre mint perceptuális folyamatra. Ugyanakkor nyitott az alternatív elméleti modellek irányába, mint a pszichoanalízis vagy a tudásszociológia. Fő elméleti művei (1966, 1967, 1974) mellett hozzájárult olyan személyiségek jobb megértéséhez is, mint svédországi Szent Brigitta (1973), vagy ávilai Teréz (1971). Továbbá elmélete segítségével ma már jobban megérthetünk olyan történelmi alakokat, mint Wesley (Källstad, 1974) és Newman (Capps, 1982a), vagy jobban látjuk a glosszolália élményét (Holm, 1976; Malony, Lovekin, 1985), Isten útmutatását (Wikström, 1975), az „Isten unokái" konfliktust (Holmberth, 1980), a meditációt (Van der Lans, 1985), a vallás pszichopatológiáját (Wikström, 1980, 1982a, 1982b). Sundén szerepelméletével kapcsolatban Unger (1976) és Pettersson (1977) végzett elméleti és kísérleti kutatásokat. Jelen cikkem célja, hogy bemutassa Sundén elméletének alapfogalmait, és rámutasson, mennyiben járult hozzá a vallás pszichológiájához az attribúciós elmélet és a szerepátvétel-elmélet (role-taking theory) által (Spilka, Shaver, Kirkpatrick, 1985). Befejezésként olyan filozófiai kutatási eredményeket szeretnék bemutatni a miszticizmusról, amelyek szerint az intenzív vallási élményt meghatározzák a kulturálisan kialakított referenciakeretek.

Restricted access

A cikk célja, hogy megvizsgálja, mennyiben lehet érdekes az Ötfaktoros modell (Five Factor Model [a ké­sőbbiekben FFM] - más néven a „nagy ötök”) a valláspszichológia szempontjából. Először áttekint­jük az eysencki taxonómiát használó empirikus kutatásokat. Másodszor, az FFM rövid bemutatása után hipotéziseket fogunk felállítani arra, hogy milyen kapcsolatok létezhetnek az öt faktor és a vallásosság között, részben az eysencki keretekben végrehajtott kutatásokra, részben pedig a vallás pszichológiájának általános eredményeire alapozva. Harmadrészt szeretnénk kihangsúlyozni a vallás és személyiség kapcsolatának vizsgálatában a nemek meghatározó szerepét. Negyedrészt áttekintünk majd olyan vizsgálatokat, amelyek a vallásos személyiséget az FFM szempontjából vizsgálták meg. Végül pedig a vallás tanulmányozásában a személyiségtaxonómiák (nevezéktanok) fontosságára fókuszálunk, s az FFM hasznos voltára ebből a szempontból.

Restricted access

The Varieties of Religious Experience Jelenits I., Tomcsányi T., Szerk. (1988) Tanulmányok a vallás és a lélektan határterületeiről. Kiadja a Római Katolikus Szeretetszolgálat Ifjúság- és

Restricted access

A tanulmány Antoine Vergote több évtizedes, a vallás pszichológiájának európai fejlődésére nagy hatást gyakorló munkássága mentén ad betekintést ezen tudományterületbe, amely a hosszú elzártság következtében a magyar tudományos köztudatban csekély helyet kaphatott.Vergote széles elméleti háttérre támaszkodó életművén és pszichoanalitikus irányultságú iskolaalapító munkásságán keresztül ismertet meg a valláspszichológia úttörőjének sokszínű, empirikus kutatásokon alapuló tudományos módszereivel, előzetes megfontolásaival és több diszciplína megközelítését is inte_i

Restricted access

. (1999): A vallás és egészség kapcsolatának szociológiai értelmezése. Szociológiai Szemle, (3): 124–133. Rousseau P. (2000): Spirituality and the dying patient. Journal of Clinical Oncology, 18 (9): 2000

Restricted access

magyar orvosi kar történetét – Kátai Gábor (1831–1878).] Orv Hetil. 2019; 160: 638–640. [Hungarian] 2 Vállas A. National Encyclopedia or geographical and historical curiosities of

Restricted access