Search Results

You are looking at 1 - 10 of 54 items for :

  • "vallásosság" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

. Gerevich 2012 Empirikus adatok a vallásosság és droghasználat kapcsolatának kérdésköréhez Psychiatria Hungarica 27 6 406 419

Restricted access

A szerzők egy-egy, hagyományosan magas és alacsony öngyilkossági rátájú megye reprezentatív mintáján végeztek komplex felmérést, mely során néhány, a vallásossággal kapcsolatos kérdést is feltettek. A felmérés anyagából kigyűjtve megvizsgálták a külső és belső vallásosság és az egészségmagatartás közötti összefüggést. A mintában a vallásos személyek között jóval intenzívebbnek bizonyult az élet értéke és az annak megőrzésére való törekvés: szignifikánsan alacsonyabb az alkoholt fogyasztók és a dohányosok száma, többen utasítják el az öngyilkosságot, kevesebben foglalkoztak ennek gondolatával és sokkal gyakrabban, többen járnak el rákszűrésre, pszichológushoz. A depresszív megbetegedés és az öngyilkossági kísérletek terén szignifikáns különbség nem jelentkezett. Az alacsony öngyilkossági rátájú megyében közel kétszer annyi a katolikus vallású, szignifikánsan intenzívebb a vallásgyakorlás, a hit szerepe a mindennapokban. A talált adatokat figyelembe kellene venni a szomatikus és mentális betegségek megelőzésében egyaránt.

Restricted access

W. Wundt és W. James, a modern és tudományos pszichológia alapítói mintegy száz éve tették közzé vallásról írt tanulmányukat. Velük csaknem egy időben kezdett kifejezetten is foglalkozni a vallással S. Freud is. Hamarosan azonban a vallás szinte teljesen eltűnt a pszichológiai irodalomból. Évtizedeken keresztül peremjelenségként kezelték, míg az 1960-as évek után ismét jelentős kutatási területté vált. Miért ez a változás? Kik voltak az elmúlt évszázad jelentősebb valláspszichológusai? Milyen fontosabb módszertani problémák állnak a mai valláspszichológia előterében? A tanulmány ezekre a kérdésekre próbál fényt vetni.

Restricted access

Az elhárító mechanizmusok, a vallásosság és a szomatizáció összefüggései

Relationship between defense mechanisms, religiosity and somatization

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Éva Terdik
,
Gábor Papp
, and
Veronika Sztancsik

Elméleti háttér

A vallásossággal kapcsolatos újabb pszichológiai kutatások a vallásosságot coping-mechanizmusként kezelik a betegségekkel való megküzdésnél. Ám a beszámolókban kisebb hangsúlyt kapott az a jelenség, miszerint sok esetben a vallásosság nem pusztán nem járt együtt, hanem kifejezetten negatívan korrelált a betegséghez való alkalmazkodással. Feltételeztük, hogy amit a fent említett kutatások a maladaptív coping hatásának tulajdonítottak, az valójában az elhárító mechanizmusok számlájára írható.

Cél

A vizsgálat célja a vallásosság és az elhárító mechanizmusok közötti kapcsolat fennállásának ellenőrzése volt, kitérve a szomatizációra, mint az éretlenebb elhárító mechanizmusokkal szorosan összefüggő jelenségre.

Módszerek

A keresztmetszeti kérdőíves kutatásban 308 fő vett részt (32,5% férfi, 67,5% nő; átlagéletkor: 28,29 év; szórás: 13,82 év; terjedelem: 14–81 év). A vallásos attitűdformákat a Kritika Utáni Vallásosság Skálával, az elhárító mechanizmusokat a REM-71 kérdőívvel, míg a szomatizációt az SCL-90-R Szomatizáció alskálájával mértük.

Eredmények

A vallási attitűdformák előfordulási gyakorisága a Kritika Utáni Vallásosság Skála alapján a következő: „ortodox” 21,8%, „külső kritika” 39,3%, „relativizmus” 16,6%, „második naivitás” 22,4%. A legfontosabb eredmények azt mutatják, hogy a négy attitűdforma között szignifikáns eltérés mutatkozik az éretlen elhárító mechanizmusok használatában (F(3,307) = 10,905; p < 0,001) és a szomatizáció mértékében (F(3,307) = 4,764; p = 0,003). A mediációs elemzés eredményei szerint a szomatizáció és a szimbolikusság közötti kapcsolat az éretlen elhárító mechanizmusok közvetítő hatásának köszönhető (β = –0,11; p < 0,01).

Következtetések

A vallásos személyeken belül elkülöníthető két eltérő jellegzetességeket mutató csoport: az „ortodox” vallásosak, akik több éretlen elhárító mechanizmust használnak és nagyobb mértékben szomatizálnak, illetve a „második naivitás” csoportja, akikre kevesebb éretlen hárítás és kisebb mértékű szomatizáció jellemző. Ezek az eredmények felhívják a figyelmet arra, hogy a vallásosságot érdemes differenciáltabban szemlélni a segítő szakmák képviselőinek, és nagyobb hangsúlyt helyezni az éretlenebb elhárítások felismerésére és a szimbolikus feldolgozás elősegítésére az „ortodox” csoportban lelki problémák esetén.

Restricted access

References 1 Kopp, M., Székely, A., Skrabski, Á.: Religion and health in a changing society. [Vallásosság és egészség az átalakuló társadalomban

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Tamás Martos
,
Anikó Kézdy
,
Magda Robu
,
Szabolcs Urbán
, and
Katalin Horváth-Szabó

) Handbook of the psychology of religion and spirituality. 43–61. Guilford Press, New York Horváth - Szabó K. (2003) Hazai vizsgálatok a Kritika Utáni Vallásosság skálával. Magyar Pszichológiai Szemle, 58 (1

Restricted access
Pszichológia
Authors:
Teodóra Tomcsányi
,
Tamás Martos
,
András Ittzés
,
Katalin Horváth-Szabó
,
Tünde Szabó
, and
János Nagy

. Journal of Christianity and Psychology , 19 , 222 – 224 . 26. Horváth-Szabó K. ( 2003 ): Hazai vizsgálatok a Kritika utáni Vallásosság Skálával . Magyar

Restricted access

A vallásosság szerepe az intenzív osztályon dolgozó orvosok és ápolók véleményének kialakításában az életvégi döntések meghozatalakor

Role of faith in strategies of healthcare professionals in intensive care units in end-of-life decision making

Orvosi Hetilap
Authors:
Orsolya Szűcs
,
Léna Szabó
,
Gábor Élő
,
Kornél Király
,
Katalin Darvas
,
Attila Szijártó
,
János Gál
, and
László Zubek

Összefoglaló. Bevezetés: A haldoklást minden korban kulturális és vallási szabályok vették körül, melyek a mai napig hatnak a társadalomban. A 21. században számos beteg a kórházban, az intenzív osztályon fejezi be életét, ahol nem ritkán kerülhet sor életvégi döntés meghozatalára. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja annak feltárása volt, milyen hatással van az orvosok és ápolók vallásossága a kezeléskorlátozással kapcsolatos döntésekre az intenzív osztályon. Módszer: Magyarországi intenzív osztályokon dolgozó orvosok és szakdolgozók körében végeztünk kérdőíves felmérést a vallás életvégi döntésekre gyakorolt hatásáról. 189 orvos és 105 ápoló által anonim módon kitöltött kérdőívet elemeztünk. Eredmények: Az intenzív osztályra történő betegfelvételre nem volt hatással a vallásosság, azonban a szabad ágyak száma a vallásos orvosokat erősebben befolyásolta, mint az ateista és választ nem adó orvosokat (<0,0001). A vallásukat gyakorló orvosok szignifikánsan jobban figyelembe vették a hozzátartozó kérését, mint az ateisták (p = 0,0002). A vallásos ápolók gyakrabban folytatnák a beteg kezelését a hozzátartozó kérése ellenére is, ha még látnának esélyt a gyógyulásra, mint a nem vallásosak. Következtetés: Vizsgálatunk alátámasztotta, hogy a világnézet befolyásolja az orvosokat és ápolókat az élet végéről hozott döntésekben. A kezeléskorlátozásról hozott döntés összetett, elengedhetetlen megismerni hozzá a beteg és családjának haldoklással kapcsolatos vallási szokásait, mivel jó életvégi döntés a világnézeti szempontok figyelembevétele nélkül nem hozható. Orv Hetil. 2021; 162(51): 2047–2054.

Summary. Introduction: Death has always been surrounded by habits in all ages, influenced by cultural and religious differences. Many patients finish their lives at intensive care units where end-of-life decisions are the part of everyday practice in the 21th century. Objective: The goal of our study was to assess how the religious beliefs of physicians and nurses affect their decision on therapy restriction. Method: We have performed questionnaire-based enquiries among physicians and nurses working at intensive care units on how religion affects end-of-life decisions. We have analyzed the anonymous questionnaires filled out by 189 physicians and 105 nurses. Results: Our results have confirmed the hypothesis that religion affects decision making about therapy restriction. Patients’ admissions were not affected by religious beliefs, but the number of available patient beds influenced the religious physicians more than the atheists ones or the non-responders (<0.0001). Actively religious physicians complied significantly better with the relatives than atheists (p = 0.0002). Religious nurses would continue patient treatment even against the will of relatives more often than atheists if they see a chance for recovery. Conclusion: The study supports that religion influences physicians and nurses in their end-of-life decisions. Decisions on therapy restriction are complex; it is important to find out religious beliefs and perception of death among patients and families because good end-of-life decision cannot be made disregarding religious considerations. Orv Hetil. 2021; 162(51): 2047–2054.

Open access

Kovács E., Pikó B.: Vallásosság a magyar középiskolások körében. Társadalomkut., 2009, 27 , 27–48. Pikó B. Vallásosság a magyar középiskolások körében

Open access

Egyre több kutatás bizonyítja a vallás pozitív hatását a lelki egészségre nézve. A jelen vizsgálatban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy serdülők és fiatal felnőttek esetében hogyan függ össze a vallásos attitűd a megküzdés adaptív és nem adaptív formáival, valamint hogy lehet-e közvetítő szerepe a megküzdésnek a vallásosság és lelki egészség közötti kapcsolatban. 190 budapesti középiskolás (átlagéletkoruk 16,9 év) és 213 egyetemista (átlagéletkoruk 21,4 év) töltötte ki anonim, önkitöltős kérdőívünket. Eredményeink szerint a transzcendens elfogadása mind a serdülő, mind a fiatal felnőtt mintán erős összefüggést mutat az érzelmi-adaptív megküzdés faktorával, melyben szerepel a társas támasz elfogadása/igénybevétele is. A regressziós elemzés eredményei arra utalnak, hogy az érzelmi-adaptív és a problémaközpontú megküzdés közvetítő tényezőként játszhat szerepet a vallásosság és a pozitív lelki egészség kapcsolatában. A vallásosság változása miatt azonban a vallásosság különböző aspektusai (középiskolásoknál a templomba járás gyakorisága és a transzcendens elfogadása, egyetemistáknál a vallásos kijelentések szimbolikus értelmezése) járulnak hozzá a megküzdési stratégiák választásán keresztül a jobb lelki egészséghez.

Restricted access