Search Results

You are looking at 1 - 10 of 87 items for :

  • "vascularis" x
Clear All

Absztrakt

Az intervenciós radiológia módszerei gyors, egyszerű és kevéssé megterhelő megoldásokat kínálnak akut és szubakut helyzetekben is. Nem vascularis intervenciók körébe tartoznak a folyadékgyülemek aspirációja, drenázsa, az epeúti intervenciók egy része, a percutan nephrostoma behelyezése és a bélpasszázs átmeneti helyreállítása is. Ebben az összefoglalóban a szerzők részletesebben foglalkoznak a szintén akutan kezelendő haemoptysis intervenciós radiológiájával is. Az esetek jelentős részében a beavatkozások 12–24 órán belül elvégzendők, amelyhez ideális esetben a hét minden napján 24 órában szolgáltatást nyújtó, speciális tudással és felszereléssel rendelkező és megfelelően finanszírozott centrumok biztosítanak hátteret. A szakmák közötti konzultáció, együttműködés, a megfelelő indikációs konszenzus és a strukturált oktatás teszi igazán effektívvé az ilyen, még kialakításra váró centrumok működését. Orv. Hetil., 2015, 156(17), 687–695.

Open access

Absztrakt

A rendszeres dialíziskezelésre szoruló vesebetegek körében a halálozási ok leggyakrabban valamilyen cardiovascularis megbetegedés. A cardiovascularis események egyik előidézője a vascularis kalcifikáció, amelynek kialakulási esélye a krónikus vesebetegek körében extrém magas. A kalcifikáció nemcsak az évtizedek óta dialízisterápiában részesülő idősebb korosztályban jelentkezik, hanem a fiatal korosztályt is érinti. Az érrendszerben megjelenő masszív, nagy kiterjedésű kalcifikáció aktív, jól szabályozott komplex folyamat eredményeként alakul ki. Előidézői között szerepel az oxidatív stressz, amely a beteg szervezetében a vese működési zavara következtében nagymértékben fokozódik. A megemelkedett oxidatív terhelést tovább fokozzák a képződő oxidált LDL-formák, amelyek előidézői az endothelialis diszfunkciónak és az érben található simaizomsejtek csontszerű sejtté történő transzdifferenciációjának. Az oxidált hemoglobinból kiszabaduló szabad hem is képes az LDL oxidációjára és ezzel hozzájárul az atherosclerosis kialakulásához. A hemoxigenáz-1/ferritin rendszer indukciója mérsékli a szabad hem ezen káros hatásait. Orv. Hetil., 2015, 156(47), 1926–1931.

Restricted access

Az érrendszerben létrejövő funkcionális eltérések gyakran megelőzik a morfológiaiakat, így azok diagnosztizálása elméletileg javíthatja az érkárosodás korai felismerését. Az összefoglaló közlemény célja a jelenleg elérhető és a klinikumban már használható noninvazív módszerek bemutatása (vascularis érmerevségi vizsgálatok, coronariaáramlási rezerv vizsgálat, áramlás mediálta vasodilatatiós vizsgálat, myocardialis áramlási rezerv vizsgálat). Orv. Hetil., 2012, 153, 1887–1895.

Restricted access
Authors: Ildikó Végh, Kinga Harmat and Imre Gerlinger

Absztrakt:

A cervicalis vertigo létezése napjainkban is vita tárgyát képezi. A kórkép alaptézise, hogy a nyak rendellenessége szédülést okoz. Maga az elnevezés nem pontos, hiszen a leírások alapján nem is igazi vertigóról van szó. A cervicalis vertigóra leginkább jellemző tünetek a nyaki fájdalom vagy diszkomfortérzet, az egyensúlyzavar vagy bizonytalanságérzet és a nyaki mozgáskorlátozottság. A kórkép eredete nem tisztázott egyértelműen. A szakirodalom alapján négy, leginkább elfogadott hipotézisről beszélhetünk: neurovascularis, vascularis, proprioceptív elmélet és migrénasszociált cervicalis vertigo. Ezek közül a neurovascularis elmélet már idejétmúlt, létezése egyértelműen megcáfolható. A cervicalis vertigo diagnózisának felállításakor minden esetben az alábbi nehézségekkel szembesülünk: nincs a kórképre specifikus diagnosztikai módszer, cervicalis vertigóra pathognomicus klinikai elemek nem állnak rendelkezésre, egyértelmű terápiás ajánlás nem létezik. A kórkép felállítása kizárásos elven alapul, azonban a pszichogén vertigo lehetősége további nehézségek elé állítja a klinikusokat. Kezelését illetően a manuálterápiás eljárások – vestibularis fejlesztőgyakorlatokkal kombinálva – tűnnek a leginkább célravezetőnek. Orv Hetil. 2019; 160(25): 967–972.

Open access

function by modern non-invasive methods. [A vascularis funkció vizsgálata korszerű noninvazív módszerekkel.] Orv. Hetil., 2012, 153 , 1887–1895. [Hungarian] Forster T. Evaluation of

Restricted access

Absztrakt

A colorectalis carcinoma Magyarországon mindkét nemben a 2. leggyakoribb rosszindulatú daganat, ezért a kezelését meghatározó patológiai leletek minősége döntő fontosságú a betegség kimenetele szempontjából. Az érinvázió megléte nyirokcsomó- vagy távoli áttét hiányában megalapozhatja az adjuváns kezelést. Kimutatásának gyakorisága a patológusok között 10–89,5% között ingadozik, melyben az érinvázióra vonatkozó definíciók változása és kimutatásának módja egyaránt szerepet játszhat. Jelen tanulmányunk célja az érinvázióval kapcsolatos módszertani ajánlások bemutatása mellet az érinvázió kimutatását megkönnyítő elasztikus festéssel kapcsolatos tapasztalataink bemutatása volt 611 hematoxilin-eozinnal és 243 elasztikus rostfestéssel vizsgált colorectalis carcinomás betegünk anyaga alapján. Elasztikus rostfestéssel 2,4-szer gyakrabban, az esetek 67,1%-ában tudtunk érinváziót kimutatni. Az érinvázió anyagunkban szoros összefüggést mutatott a daganat kiterjedtségével – Dukes A stádiumban 13, Dukes B stádiumban 36, Dukes C stádiumban 80, távoli áttét esetén 83%-ban volt rostfestéssel érinvázió kimutatható. Figyelemre méltó, hogy az esetek 22%-ában csak intramurális érinvázió mutatkozott, és a távoli áttéttel rendelkező betegek 15%-ában csak minimális érinváziót észleltünk. Mivel az invazív növekedési mintázatú daganatokban kétszer gyakrabban jelentkezett érinvázió, nyirokcsomóáttét hiányában az elasztikus festés használatát ilyen esetekben különösen indokoltnak tartjuk.

Restricted access

.: Evaluation of vascular function by modern non-invasive methods. [A vascularis funkció vizsgálata korszerű noninvazív módszerekkel.] Orv. Hetil., 2012, 153 , 1887–1895. [Hungarian] Forster T

Restricted access

képalkotó eljárások heveny vascularis kórképekben. Háziorvosi Továbbképző Szemle, 2006, 11 , 683–687. Simonffy Á. Modern képalkotó eljárások heveny vascularis kórképekben

Open access

A valvularis aortabillentyű szűkület (aortastenosis) kialakulásáért leggyakrabban a billentyűlemezek degeneratív elváltozása, atherosclerosisa, kalcifikálódása tehető felelőssé, de fontos prediszponáló tényező a congenitalis bicuspidalis aortabillentyű, illetve az anamnesztikus reumás láz. Az aortabillentyű szűkülete gyakran jár együtt különböző funkcionális vascularis eltérésekkel. A jelen összefoglaló közlemény célja ezeknek a noninvazív módon vizsgálható vascularis eltéréseknek és a mögöttük álló (pato)fiziológiai folyamatoknak a bemutatása. Orv. Hetil., 2011, 152, 993–999.

Restricted access
Authors: Katalin Judit Szabó, Róza Ádány, József Balla, Zoltán Balogh, Zoltán Boda, István Édes, István Fekete, Miklós Káplár, János Mátyus, László Oláh, Sándor Olvasztó, György Paragh, Dénes Páll, György Pfliegler, Gusztáv Vajda, Margit Zeher and László Csiba

Az érelmeszesedés generalizált betegség, amely egyaránt károsítja az intracerebralis, carotis, coronaria-, vese- és perifériás ereket. A korai morfológiai és funkcionális károsodások már a második–harmadik életévtizedben kimutathatók, és a betegség progressziója függ a kockázati tényezők gyakoriságától, súlyosságától és az egyéni érzékenységtől. Noha a vascularis kockázati tényezők (dohányzás, túlsúly, életkor, egészségtelen táplálkozás, mozgáshiány, magas vérnyomás, cukorbetegség, idült vesebetegség és dyslipidaemia) közösek és gyakoriak a különböző érbetegségekben, de a jelen klinikai rutin mesterségesen különböző szubdiszciplínák feladatává teszi az egyes vascularis manifesztációk átvizsgálását és kezelését a polypragmasia állandó veszélyével. A közelmúltban világméretű felmérések igazolták a sokszervi károsodásban szenvedő vascularis betegségek holisztikus szemléletét úgy a diagnosztika, mint a terápia területén. A jelen összefoglaló áttekinti a vascularis betegségek határterületi kérdései területén elért legújabb eredményeket és felvázolja a jövő perspektíváit. Orv. Hetil., 2012, 153, 483–498.

Restricted access