Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for :

  • "vegetarianizmus" x
  • All content x
Clear All

A sztoikus filozófusok állatokkal és vegetarianizmussal kapcsolatos nézeteiről eddig nem született tanulmány. Ennek magyarázata az, hogy a sztoikusok az állatoknak önmagukban nem szenteltek nagy figyelmet. A sztoikus filozófia középpontjában az ember és az embernek az istenekhez fűződő viszonya áll. Mindazonáltal az ember maga is a „lelkes élőlények” (ἔμψυχoν) csoportjába tartozik, ugyanonnan indul, ahonnan az állatok, csak éppen az „értelem” (λóγoς) kifejlődésével célja magasabb szintre emelődik: a természet elsődleges kívánalmairól az erényre. Tanulmányomban a sztoikusok állatokkal szembeni hozzáállását vizsgálom meg az ókori források alapján, különös tekintettel a húsevés és a vegetarianizmus problémájára. Az első részben az állati és az emberi lélek ismeretelméleti különbségét tárgyalom, a másodikban az állatok lételméleti helyzetét, a gondviselés kérdését és a teleológiát. Az elemzés során a sztoikus filozófusok bámulatos egységre törekvése mögött felsejlenek azok a belső ellentmondások, amelyektől egyetlen olyan rendszer sem lehet mentes, amely végső és egységes magyarázattal kíván szolgálni a világ jelenségeire.

Restricted access

Az ókori görög szövegekben találunk néhány olyan példát, amelyeket mai szóhasználattal élve „állatvédő” törvényeknek nevezhetünk. Ezek a törvények vagy tiltják az állatok (illetve bizonyos állatok) megölését, vagy pedig szigorúan büntetik azokat, akik kárt vagy fájdalmat okoztak az állatoknak. Bár a példák meglehetősen elszórtan jelennek meg a görög és a latin irodalom egészében, mégis figyelemre méltóak. Egyesek közülük anekdotikus jelleggel bírnak, ez azonban nem lehet ok arra, hogy ne vegyük komolyan őket, amikor megkíséreljük felkutatni az állatokkal szembeni igazságos és kíméletes bánásmód nyomait az ókori görög felfogásban. Határozottan megtalálhatók egy olyan ősi kultikus törvényhozás nyomai, amely igazságos bánásmódot követelt meg a szelíd háziállatokkal szemben, amelyeknek az ember kulturált és civilizált életét köszönheti. Ez a törvényhozás két kultúrhérós, az eleusisi Triptolemos és az athéni Buzygés alakjához kötődik. Továbbmenve, az Areiospagos legfelsőbb bírói testületének olyan megdöbbentő döntéseire bukkanunk, amelyekben szokatlanul szigorú, sőt halálos büntetést szabtak ki állatkínzásért. Azonban nem csak az arisztokratikus múlt példái, amelyet ezek a bírói döntések szemléltetnek, hanem a demokratikus Athén néhány esete is tanúskodik az ókori görögség állatokkal szembeni szimpátiájáról és igazságosságáról. Ez bizonyára természetes is egy olyan város esetében, amely mindig azzal büszkélkedhetett – és remélhetőleg fog is büszkélkedni mindig –, hogy a törvény és az igazságosság fellegvára.

Restricted access

Ponori Thewrewk Emil, akit a magyar klasszika-filológia első nagy alakjának és megalapítójának tekintünk, egyúttal az egyetlen olyan magyar tudós is, aki foglalkozott az ókori görögök állatvédelmével. A téma iránti érdeklődése azzal a hatással magyarázható, amelyet szellemi környezete gyakorolt rá, közeli rokonságára és ismerőseire. A kor állatvédő mozgalmainak érvelése, amely az a minore ad maius elvén alapszik („aki kíméletlen az állatokkal, az kíméletlen lesz az emberekkel is”), megragadható Ponori Thewrewk rövid cikkében, amely különbséget tesz az állati élet megkíméléséhez vezető, régi vallásos hiedelmek és azon törvényes athéni esetek között, amelyekben az állatokkal szembeni kegyetlenséget megbüntették mint az emberekkel szembeni, jövőbeni kegyetlenség előjelét. Tanulmányom első felében (I–II. rész) megkísérlem feltárni Ponori Thewrewk személyes indíttatását és kapcsolatait, amelyek a kor állatvédő mozgalmaihoz fűzték, majd a III. részben sorra veszem azokat a Ponori Thewrewk által említett, ókori vallásos és törvényi megfontolásokat, amelyek az állatokkal való kíméletes bánásmódhoz vezettek, hogy teljes képet nyerjünk az ókori görögök állatvédelmi törekvéseiről és arról, ahogyan ezt Ponori Thewrewk és kortársai látták.

Restricted access

diet in Australia. Public Health Nutrition. 6. 5, 505–511. Légrádi L. (1996): Vegetáriánizmus a Bibliában: 1. [r.], A vegetáriánus hitből eszik Egészségnevelés. 37. 5, 252–253. Leitzmann, C

Restricted access

Nutrition 6 453 461 Reisinger O. (2003): Mérlegen a vegetáriánizmus. Oltalom Alapítvány, Budakalász

Restricted access

konferencia előadásai & Gaál Balázs Vegetarianizmus és nem-ártás az ókori Indiában– Keleti és nyugati perspektívák . Ed.: B. Déri . ΑΓΙΟΝ könyvek 2 . Budapest 2013 , 11 – 46 . Károlyi 1971–72 = M. Károlyi : Adatok a Nyugat-Dunántúl kora- és középső

Restricted access