Search Results

You are looking at 1 - 10 of 50 items for :

  • "versengés" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

. ( 1997 ). Versengés az iskolában . In MÉSZÁROS A. (szerk.), Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága ( 172 – 196 ). Budapest : ELTE Eötvös Kiadó . F ÜlÖp M

Restricted access

Ávid I. , F ÜlÖp M. , P ataky N. és R udas J. ( 2014 ). Stressz, megküzdés, versengés, konfliktusok . Budapest : MATEHETSZ . F ÜlÖp

Restricted access

. Fülöp Márta ( 1997 ): Versengés az iskolában . In: Mészáros A. (szerk.), Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága . Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 172 – 296 . 18

Restricted access
Pszichológia
Authors: Gábor Orosz, Miriam Ivett Jánvári, and János Salamon

): A versengésre vonatkozó tudományos nézetek III . A versengés a szociálpszichológiai elméletek tükrében. Pszichológia , 4 , 435 – 474 . 14. Fülöp , M. ( 1999 ): Students

Restricted access

Summary

A jelen vizsgálat a fejlődéslélektani vizsgálatok azon sorába tartozik, amelyek azt kívánják feltárni, hogy miként fejlődik a társas jelenségek megértése a gyermekkor során. A választott interperszonális jelenség a versengés volt, amely a gyerekek életének számos helyszínén (családban, játszótéren, óvodában, iskolában) előfordul._

Restricted access

Korábbi kutatások megmutatták, hogy versengő helyzetben a nagyobb jutalom megnövekedett fiziológiai arousallal jár. Mégis kevés tanulmány érintette a jutalmazás hatását a tesztoszteron (T) szintre, annak ellenére, hogy ez a hormon érzékenyen reagál a versengő helyzetekre és státuszváltozásokra. A jelen kutatás versengő helyzetben vizsgálta a nyáltesztoszteron és fiziológiai arousal (szívritmus, szívritmusvariabilitás) változásait fiatal felnőtt férfi mintán (N = 40, átlag életkor = 21.7 ± 2.3 év). A résztvev ők egy videojátékban versengtek egymással, ahol a páros egyik tagja nyert, a másik veszített a képességeknek és erőfeszítésnek megfelelően. A párosok véletlenszerű csoportosítása alapján résztvevők vagy egyenlő pénzjutalmat kaptak, vagy a győztes több jutalmat kapott, mint a vesztes (egyenlőtlen jutalom). A pszichofiziológiai és endokrinológiai méréseken túl a résztvevők versengéssel kapcsolatos attitűdjeit (hiperversengés, önfejlesztő versengés) és a versengő helyzetben mutatott hangulati változásait is felmértük kérdőívek segítségével. Az eredmények azt mutatták, hogy a versengés mindkét csoportban növelte mind a szubjektív, mind a fiziológiai arousalszintjét, ám a jutalom mértéke nem volt szignifikáns hatással a T szintre. A T szint csak a vesztes hiperversengőkben növekedett szignifikánsan. A kompetitív teljesítmény korrelált a győztesek és vesztesek T szintjével, illetve annak változásával, alátámasztva azt a korábbi megfigyelést, hogy a versengő teljesítmény és a T egymást kölcsönösen meghatározó kapcsolatban állnak. A kapott eredmények összefüggésben vannak a státuszinstabilitás-hipotézissel.

Restricted access

A versengés, győzelem és vesztés szubjektív jelentése magyar, kínai és Magyarországon tanuló kínai diákok körében

Subjective meanings of competition, winning and losing among Hungarian, Chinese, and Chinese immigrant students living in Hungary

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Nóra Sebestyén and Márta Fülöp

Az utóbbi évtizedben növekszik azoknak a kutatásoknak a száma, amelyek a versengés és kimenetei, a győzelem és a vesztés, kulturális meghatározottságát vizsgálják (például FÜLÖP, 201ő; WATKINS, 2006), azonban nem tudunk olyan kutatásról, amely bevándorlók konceptualizációját tárta volna fel.

Jelen kutatás célja a kínai, magyar és Magyarországon élő kínai diákok versengéssel, győzelemmel és vesztéssel kapcsolatos szubjektív jelentésének feltárása, továbbá az akkulturáció nézetrendszerre gyakorolt hatásának vizsgálata volt.

A vizsgálatban 166 (52 kínai, 60 magyar és 54 Magyarországon élő kínai) 13–15 éves diák vett részt. Annak érdekében, hogy a kulturális kitettség hatása megbízhatóan vizsgálhatóvá váljon, a migráns mintát a Magyarországon tartózkodás ideje alapján két részre osztottunk. A szubjektív jelentések feltáráshoz az Asszociatív Csoport Analízis (AGA, SZALAY és BRENT, 1967) technikát alkalmaztuk, melynek keretében a diákok a versengés, győzelem és vesztés hívószavakra asszociáltak (1 perc/hívószó). A jelentéskomponensek és egymáshoz viszonyított százalékos arányuk az asszociációk súlyozása és kategorizálása révén rajzolódott ki.

Az eredmények az akkulturációs folyamatok szubjektív jelentésre gyakorolt hatására hívják fel a figyelmet. A migráns minta jelentésstruktúrája több komponenssel kapcsolatban hasonlóságot mutatott a magyar mintáéval. Az egyes komponensek különböző mértékben voltak érzékenyek az akkulturációra, a legérzékenyebb elem az érzelmi aspektus volt. A kulturális kitettség hatása leginkább a vesztés fogalommal kapcsolatban érvényesült: a régebb óta Magyarországon tartózkodó diákok jelentésstruktúrája a magyarra, a rövidebb ideje hazánkban tartózkodó migránsoké a kínaira hasonlít.

Restricted access

, 3 – 13 . Fülöp M. ( 2001 ). A versengés szerepe . Új Pedagógiai Szemle , 11 , 3 – 17

Restricted access

Summary

Az alábbi írás a versengés pszichológiai fogalmának az alakulásával foglalkozik, és azt kívánja bemutatni, hogy a versengésfogalom második világháború után történő stigmatizálása miként hátráltatta és nehezítette meg a jelenség elmélyültebb kutatását és működésmódjának megértését. Azt kívánja a versengés témáján keresztül demonstrálni, hogy politikai, ideológiai megfontolások és motivációk miként irányítják egy jelenség kutatására a figyelmet, és egyben hogyan akadályozhatják annak torzításmentes, tudományos megismerését. A jelen tanulmány bemutatja, hogy egy olyan kiváló és nagy tekintélyű kísérleti szociálpszichológus, mint Morton Deutsch munkássága miként alakítja ki egy adott kutatási terület vezető és többségi paradigmáját: a versengés és együttműködés polarizált felfogását, szimbiotikus kezelését és a versengés egydimenziós felfogását. Ezután bemutatja az 1990-es évektől bekövetkező paradigmaváltást, amelynek lényege a versengés önmagában vett vizsgálata, többdimenziós felfogása és a konstruktív és destruktív versengési folyamatok elkülönítése. A versengéskutatás történetével párhuzamosan a cikk tárgyalja a tanulási motiváció kutatásában a kilencvenes évek óta zajló szakmai vitát is, valamint a versengés kulturális összehasonlító vizsgálatainak, a versengés többdimenziós felfogását alátámasztó eredményeit.

Restricted access

Kutatásunk célja a baráti kapcsolatokban lehetséges versengésben megfigyelhető nemi különbségek fiatal magyar felnőttek körében végzett vizsgálata volt. Ennek érdekében 345 főiskolai és egyetemi hallgatót - 161 férfit és 184 nőt - kérdeztünk meg az azonos nemű barátok közötti versengésről alkotott véleményükről és saját viselkedési intenciójukról különböző versengési helyzetekben. A kutatási cél eléréséhez saját fejlesztésű kérdőívet állítottunk össze. A kérdőív hat helyzetleírást tartalmazott, melyben a barátok különböző célokért versenghettek egymással. Ezek a célok a következők voltak: szexuális partner, anyagi javak, intellektuális felsőbbség, sportteljesítmény, társas elfogadottság és karrierlehetőség. A vizsgálati személyeknek minden helyzetben el kellett dönteniük, hogy az előre megadott válaszlehetőségeket mennyire tartják az adott helyzetben elfogadhatónak; mit gondolnak, az emberek többsége melyiket választaná legvalószínűbben és legkevésbé valószínűen; és ők maguk melyiket választanák.  Tapasztalataink egyértelműen alátámasztják azokat az elméleteket, melyek azonos neműek baráti kapcsolatában fontos tényezőnek, és bizonyos körülmények között elkerülhetetlennek tartják a versengést. A különböző helyzetekben megjelenő versengés minőségét azonban számos tényező határozza meg. Fontos befolyásoló tényezőnek találtuk a válaszadó nemét, amely a helyzeti és egyéb személyiségbeli tényezőkkel, például a személy versengési hajlamával interakcióban, a legtöbb szituációban elkülönítette a válaszokat. Eredményeink sajátos színben tüntetik fel férfiak és nők versengésének különbségét. Nem találtunk egyértelmű bizonyítékot arra a széles körben osztott elképzelésre, hogy a nők saját nemük tagjait versengőbbnek látják, mint a férfiakat, és saját viselkedésükben nem vállalják nyíltan a versengést. Eredményeink a nem és egyéb változók interakciós befolyását tükrözik, amely interakcióban a válaszadó neme dinamikusan változó irányú és erősségű hatással bír.

Restricted access