Search Results

You are looking at 1 - 10 of 47 items for :

Clear All

Summary

A verseny a közgazdaságtan azon kulcsfogalmai közé tartozik, amelyeket unos-untalan használunk, de csak nagyon ritkán definiálunk. Ez a tartózkodás a pontos meghatározástól nem véletlen, hiszen többrétegű, bonyolult fogalomról van szó, amely Neander-völgytől a Szilícium-völgyig felöleli az egész emberi történetet. Kitüntetett jelentőségre tesz _s

Restricted access

Dolgozatomban Pindaros költészetének egyik legvitatottabb szöveghelyét elemzem. Jóllehet a kódexhagyomány teljesen egységes, a legtöbb kiadó a kérdéses helyet javítással látja tisztázandónak. Én ezzel szemben a kézirati hagyomány minél teljesebb megőrzése mellett érvelek. A sor általam ajánlott értelmezése - immo nuper delectat Neptunum ad gentem Pelei cognatam etiam nunc transgressum materterus tuus, Pythea - a nemeai óda és a pindarosi kardal jobb megértéséhez segíthet hozzá. Az új megközelítési mód mindemellett azzal a tanulsággal is szolgálhat, hogy a győzedelmi ódák szövegkritikainak látszó problémái mögött alkalmasint herméneutikai problémák rejlenek.

Restricted access

A cikk az European Social Survey Európa 27 országában, országos reprezentatív mintákon 2008-ban elvégzett kérdőíves kutatás értékek választásával kapcsolatos adatai elemzésének eredményeire épül. Az elemzés során arra voltunk kíváncsiak, hogy a huszonegyedik század Európájában az emberek értékválasztásainak mintái mutatnak-e összefüggést Európa három középkori régiójával, melyek létét Szűcs Jenő történeti elemzéssel kimutatta. Elemzésünk eredményei azt bizonyítják, hogy a feudalizmus szerkezeti mintái szerint fejlett egykori Nyugat-Európa, a fejletlen Kelet-Európa, valamint a két régió között elhelyezkedő Közép-Európa a mai európai társadalom kulturális térképén is megtalálható. A különbség csak annyi, hogy a XXI. században Észak-Európa vette át az egykori Nyugat-Európa vezető szerepét.

Restricted access

A globális termék/szolgáltatás- és munkapiaci verseny kontextusában az elméleti és gyakorlati szakemberek –az 1990-es évtized második felétől –a nemzetgazdaságok alkalmazkodóképess__

Restricted access

A stratégiakutatás egyik fontos kérdése az, hogy miért különbözik a cégek stratégiai magatartása és nyereségessége. A kérdés megválaszolásának egy lehetséges új módja annak felismerése, hogy a vállalatok társadalmi, szakmai és csereüzleti kapcsolati hálókba vannak beágyazódva és együttműködnek más szervezeti szereplőkkel. Ezek a stratégiai hálók olyan szervezetközi kapcsolatokból állnak, melyek tartósak, a cég számára stratégiai jelentőséggel bírnak, így felölelik a cég kapcsolatrendszerét, mind vertikálisan, mindhorizontálisan, legyen szó akár beszállítókról, vevőkről, verseny­társakról vagy más szereplőkről. E rendszerbe beletartoznak az egyes iparágakon túlnyúló és a más országokat felölelő kapcsolatok is. Ebben a tanulmányban bemutatjuk a hálózatok alapegységét képező stratégiai partnerkapcsolatok jellemzőit, a különböző hálózati fogalmak értelmezését és a vállalati hálók vizsgálatának különböző stratégia­elméleti megközelítéseit.

Restricted access

Írásunkban arra vállalkozunk, hogy felvázoljuk, hogy az Európai Unió verseny­képességre vonatkozó elképzelései hogyan hatnak a magyar vállalati versenyképességre. Mondandónkat három részben fejtjük ki. Elsőként röviden összefoglaljuk, hogy milyen makrogazdasági tényezők hatnak a vállalati versenyképességre. Ezt követően az EU versenyképességi megközelítését tárgyaljuk, cikkünk végén pedig a hazai versenyképes­ség alakítására vonatkozó tanulságokat foglaljuk össze a hazai gépjárműgyártás pél­dáján, a Nemzeti Fejlesztési Tervben megfogalmazottak türkében. A Nemzeti Fejlesztési Tervet olyan lehetőségnek tartjuk, amely jó alapot jelenthet a vállalati versenyképesség fejlesztéséhez szükséges pótlólagos erőforrások megszerzésében, de a lehetőségek valóra válásához elengedhetetlen az EU versenyképességi szempontjainak figyelembevétele.

Restricted access

A rendszerváltást követő több mint tizenöt évben a magyar gazdaság képtelen volt hosszabb távon fenntartható növekedési és egyensúlyi pályán fejlődni. Ennek nemcsak hátrányos következményei súlyosak, de kiváltó okai is mélyen, a magyar gazdaság múltjában - nevezetesen a rendszerváltáskor bekövetkezett hatalmas transzformációs gazdasági veszteségekben és a rendszerváltáskor kialakított és alapjaiban ma is érvényben lévő politikai döntési rendszerben - gyökereznek. Visszatérően, a választási ciklusokhoz kötődően nagy ikerdeficitek alakultak ki, amelyek magas kamatfelárakat és adósságszolgálati terheket róttak és rónak a gazdaságra. Ez növeli a magyar gazdaság krónikus forráshiányát és súlyos hatékonysági veszteségeket okoz, fékezi a gazdaság nemzetközi verseny- és forrástermelő képességének javítását. Amilyen nagy érdek fűződik e helyzet megváltoztatásához, olyan nehéz feladatot is jelent, különösen azért, mert a magyar politikai döntési mechanizmus jelentős változtatását is igényli. A cikk e problémakör kiváltó okait elemezi, egyben felvázolja a megoldás követelményeit és a lehetséges megoldási módokat is. 

Restricted access