Search Results

You are looking at 1 - 10 of 69 items for :

  • "versenyképesség" x
  • All content x
Clear All

97 118 Török Á. (2004): Felzárkózás és versenyképesség. Európai tükör , 9(3): 67. Felzárkózás és versenyképesség. Európai tükör

Restricted access

Írásunkban arra vállalkozunk, hogy felvázoljuk, hogy az Európai Unió verseny­képességre vonatkozó elképzelései hogyan hatnak a magyar vállalati versenyképességre. Mondandónkat három részben fejtjük ki. Elsőként röviden összefoglaljuk, hogy milyen makrogazdasági tényezők hatnak a vállalati versenyképességre. Ezt követően az EU versenyképességi megközelítését tárgyaljuk, cikkünk végén pedig a hazai versenyképes­ség alakítására vonatkozó tanulságokat foglaljuk össze a hazai gépjárműgyártás pél­dáján, a Nemzeti Fejlesztési Tervben megfogalmazottak türkében. A Nemzeti Fejlesztési Tervet olyan lehetőségnek tartjuk, amely jó alapot jelenthet a vállalati versenyképesség fejlesztéséhez szükséges pótlólagos erőforrások megszerzésében, de a lehetőségek valóra válásához elengedhetetlen az EU versenyképességi szempontjainak figyelembevétele.

Restricted access

Kiss J. (2002): A magyar mezőgazdaság világgazdasági mozgástere. Budapest: Akadémiai Kiadó. Findrik M.-Szilárd I. (2000): Nemzetközi versenyképesség-Képességek versenye. Budapest

Restricted access

A tanulmány első felében a szerző elemzi a tagsági, illetve csatlakozási kritériumok, valamint az integrációérettség fogalmát. Ez utóbbit elsősorban mint az adott integrációs formából nyerhető előnyök maximális kiaknázásának képességét határozza meg. Mind a kritériumokat, mind pedig az integrációérettséget gazdasági, politikai és intézményi vonatkozásban egyaránt értelmezi és elemezi, majd ezekkel összefüggésben rátér a működő piacgazdaság paramétereinek meghatározására. A szerző hangsúlyozza, hogy a versenyképesség minden csatlakozó ország integrációérettségének egyik fokmérője. Az EU-gazdaságok strukturális gyengeségeinek elemzése során aláhúzza, hogy bár a jóléti állam modellje és gyakorlata komoly terheket ró az európai gazdaságokra, a jóléti állam európai vívmány, amit nem megszüntetni, hanem megreformálni kell. Végül a tanulmány a KKE-régió versenyképességét vizsgálja, és többek között rámutat: a magyar versenyképességben döntő tényezők lehetnek a termelékenység színvonala, a jó minőségű humántőke, valamint a munkaerő alacsonyabb ára. Mivel e komparatív előnyök egy része az egész régiót jellemzi, a keleti csatlakozás jelentékenyen hozzájárulhat az EU nemzetközi versenyképességéhez.

Restricted access

A tanulmány elsőrésze bemutatja az állam gazdasági szerepvállalásának fejlő_

Restricted access

A 2000 márciusában útjára indított Lisszaboni Folyamat lényegét az információs társadalom és az innováció képezte. Az európai döntéshozók felismerték, hogy egyedül az infokommunikációs szektor képes biztosítani az EU versenyképességének javulását és felzárkózását az USA-hoz. A megfogalmazott célok azonban félúton elvesztek, anélkül, hogy megvalósultak volna, és csak egy egész kis szeletét képezik a félideji értékelésnek is. Néhány Európai ország, úgy mint Finnország, Svédország, Dánia vagy Norvégia, köztudomásúan a legversenyképesebbek közül való. Mi hát az ok? Miért van hátrányban az EU mint egész? A tanulmány feltárja, hogy az infokommunikációs szektor fejlődése a kulcs az EU versenyképességéhez, és ezért az Uniónak kiemelt hangsúllyal kellene azt kezelnie.</o:p>

Restricted access

Összefoglalás. A mesterséges intelligencia (továbbiakban: MI) fogalma az egyik napról a másikra robbant be a tudományos világból a nemzetközi és a hazai köztudatba. Az MI számos formában jelen van életünkben és az elkövetkező pár évtizeden belül pedig olyan megkerülhetetlen és hétköznapi technológiai megoldássá válik, mint ma az internet. Ezért érdemes megvizsgálni, hogy mit mondanak a kutatások az automatizáció hatásairól, mit gondolnak erről a munkáltatók, valamint a jövő munkavállalói. Létfontosságú, hogy megmutassuk az MI-ben rejlő társadalmi és piaci lehetőségeket, biztonsági veszélyeket, ezáltal növelve a magyar vállalkozók versenyképességét és a munkavállalók karrierlehetőségeit. Ennek egyik kezdőlépése a társadalom tudatosítása, valamint az MI oktatásban történő bevezetése, mely kiterjed a technológia iskolákban történő alkalmazásától, egészen használatának, fejlesztésének, biztonsági kockázatainak az oktatásáig.

Summary. The concept of artificial intelligence (hereinafter: AI) has exploded overnight from the scientific world into international and domestic public consciousness.

AI is present in many forms in our lives, and over the next few decades it is set to become as an essential and everyday tech solution as the Internet today.

Therefore, it is worth examining what research says about the effects of automation and what employers and future employees think about it. It is therefore of critical importance to demonstrate the social and market potentials and dangers for safety of AI, thereby increasing the competitiveness of Hungarian entrepreneurs and the career opportunities of the employees.

One of the first steps in this is to raise public awareness and introduce AI into education, ranging from the use of technology in schools to the education of its use, safety risk and development.

Is it worth thinking about what the distant future can bring to humanity? There are various professional predictions as to when we will invent the “real” AI, the master algorithm that controls each process, when we will achieve the singularity, from which AI will be able to program itself beyond human intelligence. Never, according to pessimists, between 2040–2100, according to optimists. Moreover, in the meantime, genetic engineering or a brain amplified with nanorobots may precede machine intelligence. What is certain is that cooperation and coexistence will be the cornerstone, so technical, philosophical, social, ethical and legal responses must be developed as long as the decision is in the hands of the US and not the AI. However, all this is a complex task, as logical contradictions in national regulations and political opinions, for example, are very difficult to handle for a rational algorithm. (Lovászy 2019) Regulation is needed that does not hinder economic development, but strengthens transparency and security.

The opportunities inherent in AI will be decisive for both Hungary’s competitiveness and the success of the individual in the coming decades. In my study, I pointed out that the conscious use and development of AI by education, the knowledge of security risks can be a breaking point for broad strata of our nation.

So, I first examined the impact of the use of AI on the labor market, what new generations of workers think and want, and how it all affects the educator, the content and tools of education, the methodology, and what are the benefits and risks. Then I flashed a couple of possible visions in which, whether we achieve singularity in the near or distant future or not, AI will be a crucial part of our everyday lives.

The pillars, technological and sectoral focuses, and transformative projects of the newly adopted Artificial Intelligence Strategy Foundation will crucially determine how much we will be able to exploit the opportunities of the decades ahead at the individual and state levels. In order to increase Hungary’s competitiveness, it calls for further research and wide-ranging professional consultations on the conditions (infrastructure, competencies, etc.) and modern methods for the successful integration of AI, the awareness of society and the education of different age groups.

Open access

A globalizációban való sikeres részvétel kulcsfontosságú napjaink nemzetgazdaságai, vállalatai számára. A globalizált gazdaságban, a nemzetközi munkamegosztásban való részvétel, illetve az ezekbe való mély integráltság versenyképességi tényező a vállalatok számára. A külföldi szakirodalomban elterjedt értéklánc alapú megközelítés a vállalatot sokkal szélesebb környezetében vizsgálja, mint a hagyományos szervezetelemzési módszerek. A társadalmi-intézményi közegbe beágyazódott vállalatok ellátási rendszerei, beszállítóival kialakított kapcsolatai (linkage) igen bonyolultak, ennek ellenére a megközelítés alkalmas arra, hogy a napjainkban szerveződő modern vállalatok által irányított ellátási láncokat leírja. A dolgozat először a módszer intézményi közgazdaságtani alapjaival foglalkozik, majd ismerteti az értéklánc-elemzés fontosabb jellemzőit: jövedelem képződése, az értéklánc kormányzása, valamint az értékláncban elfoglalt pozíció jellemzői. Az alapkompetenciák azonosítása kulcsfontosságú, mert ezek határozzák meg azokat a tevékenységeket, amelyekből a vállalat jövedelme származik. Az értéklánc-kormányzási típusok azokat az irányítási mintákat mutatják be, amelyekkel a koordináló vállalat megszervezi termékének előállítását és piacra juttatását. A megközelítés gyakorlati célja a tevékenységek pozitív tartalmú lehetőségeinek azonosítása. Pozitív irányú az elmozdulás, ha a tevékenység bővülése a magasabb jövedelmet és hozzáadott értéket képviselő tevékenységek felé történik. Az értékláncon belüli elmozdulás típusainak hierarchiája van, a folyamatinnovációtól kezdve az értékláncváltás lehetőségéig. A gyakorlati példákon keresztül bemutatásra kerül, hogy a vállalatok által szervezett értékláncokat sok tényező együttesen alakítja ki, a kialakuló összkép még iparágon belül is változhat. A származási és befogadó országok intézményi környezete, a célpiac jellemzője, dinamikája, a beszállítók képessége mind befolyásolja a kialakuló összképet.

Restricted access

Az „Ifjúság 2000” kutatás során nyolcezer fiatalt megkértünk arra, hogy minősítsék annak a családnak-háztartásnak az anyagi helyzetét, amelyben élnek. Az eljáráshoz kijelentéseket használtunk, melyek bizonyos anyagi-jövedelmi-fogyasztási-megélhetési állapotokat viszonylag szemléletesen és jól beazonosíthatóan leírnak és megkülönböztetnek, mintegy modellezve a mai magyar társadalom ebbéli realitásait. Ilyen kijelentés volt, hogy vannak, akik „gond nélkül élnek”, mások „beosztással jól”, megint mások „éppen hogy kijönnek” a jövedelmeikből, aztán vannak „hónapról hónapra anyagi gondokkal” küszködők, mint ahogy „nélkülözések közt élők” is találhatók társadalmunkban. A kérdezetteknek tehát az volt a feladatuk, hogy ezen kijelentések közül azt válasszák ki, amelyik megítélésük szerint leginkább ráillik családjuk tényleges anyagi helyzetére, amelyik a legjobban megfelel valóságos helyzetüknek.  Bár a minősítések önmagukban is sokat elárulnak a fiatalok családjainak anyagi helyzetéről - és persze társadalmi közérzetéről - az írás azt is megvizsgálja, hogy konkrétan mit takarnak ezek a kijelentések. Például a fiatalok milyen anyagi helyzetére gondoltak, amikor az adott kijelentés mellett döntöttek, vagyis milyen „tartalmakkal” ruházták fel azt. És az sem érdektelen kérdés, hogy vajon az adott minősítések és az általuk hordozott jelentések milyen „valóságokat” jelenítenek meg: mondjuk a jövedelmeikből „gond nélkül élő” (5%) vagy azokból „éppen hogy kijövő” (38%) családok milyen felhalmozási, megélhetési, újratermelődési stb. jellemzőkkel bírnak. Az írás fő megállapítása, hogy a fiatalok többsége nagyon is a realitások talaján állva minősítette családja anyagi-megélhetési helyzetét. Továbbá hangsúlyozza, hogy a „gond nélkül élők” vékony rétegén túl már a jövedelmeikből „beosztással jól kijövő” családok (39%) nagy része sem engedheti meg magának a tartalékolás és felhalmozás polgári „luxusát”, jóllehet a világ, melyben élnek, ezt nagyon is igényelné. A magukat ezeknél rosszabb helyzetűnek minősítő fiatalok családjaiban mind az egyensúlyi helyzet, mind a tartalékolás képessége messze elmarad az előbbi csoportokétól, és természetesen az Európai Unió fejlettebb országai által diktált versenyképességi kihívásoktól. Ez utóbbi azért érdekes, mert a családi és a társadalmi erőforrásokkal meglehetősen rosszul ellátott magyar fiataloknak napjainkban már az Unió hasonló korú ifjúságával kell versenyeznie.

Restricted access