Search Results

You are looking at 1 - 10 of 26 items for :

  • All content x
Clear All

. ( 2013 ). A versengés, a győzelem és a vesztés pszichológiája és kulturális különbségei . Értekezés . Budapest : MTA Doktori Tanács . F ÜlÖp M. és B erkics M

Restricted access

győzelem és a vesztés pszichológiája és kulturális különbségei . Nagydoktori értekezés . Budapest : MTA Doktori Tanács . F ÜlÖp , M. , & B erkics , M. ( 2003 ). Socialisation for

Restricted access

Mónika ( 2008 ): A versengés, a győzelem és a vesztés fogalma kisiskolások körében . Pszichológia , 28 ( 2 ), 195 – 220 . 21. Fülöp , M. , Roland-Levy , C. , Berkics , M. ( 2004

Restricted access

Summary

A jelen vizsgálat a fejlődéslélektani vizsgálatok azon sorába tartozik, amelyek azt kívánják feltárni, hogy miként fejlődik a társas jelenségek megértése a gyermekkor során. A választott interperszonális jelenség a versengés volt, amely a gyerekek életének számos helyszínén (családban, játszótéren, óvodában, iskolában) előfordul._

Restricted access

M. és Sándor M. ( 2008 ). A versengés, a győzelem és a vesztés fogalma kisiskolások körében . Pszichológia , 28 ( 2 ), 195 – 220 . Fülöp

Restricted access

N agy T. ( 2013 ). Életünk egy versengő világban: a győzelem és vesztés pszichológiája . In BÖHM G. és F edeles T. (szerk.), Bölcsészakadémia ( 73 – 96 ). Pécs : Pécsi Tudományegyetem

Restricted access

Summary

Az alábbi írás a versengés pszichológiai fogalmának az alakulásával foglalkozik, és azt kívánja bemutatni, hogy a versengésfogalom második világháború után történő stigmatizálása miként hátráltatta és nehezítette meg a jelenség elmélyültebb kutatását és működésmódjának megértését. Azt kívánja a versengés témáján keresztül demonstrálni, hogy politikai, ideológiai megfontolások és motivációk miként irányítják egy jelenség kutatására a figyelmet, és egyben hogyan akadályozhatják annak torzításmentes, tudományos megismerését. A jelen tanulmány bemutatja, hogy egy olyan kiváló és nagy tekintélyű kísérleti szociálpszichológus, mint Morton Deutsch munkássága miként alakítja ki egy adott kutatási terület vezető és többségi paradigmáját: a versengés és együttműködés polarizált felfogását, szimbiotikus kezelését és a versengés egydimenziós felfogását. Ezután bemutatja az 1990-es évektől bekövetkező paradigmaváltást, amelynek lényege a versengés önmagában vett vizsgálata, többdimenziós felfogása és a konstruktív és destruktív versengési folyamatok elkülönítése. A versengéskutatás történetével párhuzamosan a cikk tárgyalja a tanulási motiváció kutatásában a kilencvenes évek óta zajló szakmai vitát is, valamint a versengés kulturális összehasonlító vizsgálatainak, a versengés többdimenziós felfogását alátámasztó eredményeit.

Restricted access

–65. Fülöp M. és Sándor M. (2008). A versengés, a győzelem és a vesztés fogalma kisiskolások körében. Pszichológia, 28 (2), 195–220. Fox, T. J., & Thomas, G. V. (1990). Children’s drawings of an anxiety-eliciting topic: effects on

Restricted access

Korábbi kutatások megmutatták, hogy versengő helyzetben a nagyobb jutalom megnövekedett fiziológiai arousallal jár. Mégis kevés tanulmány érintette a jutalmazás hatását a tesztoszteron (T) szintre, annak ellenére, hogy ez a hormon érzékenyen reagál a versengő helyzetekre és státuszváltozásokra. A jelen kutatás versengő helyzetben vizsgálta a nyáltesztoszteron és fiziológiai arousal (szívritmus, szívritmusvariabilitás) változásait fiatal felnőtt férfi mintán (N = 40, átlag életkor = 21.7 ± 2.3 év). A résztvev ők egy videojátékban versengtek egymással, ahol a páros egyik tagja nyert, a másik veszített a képességeknek és erőfeszítésnek megfelelően. A párosok véletlenszerű csoportosítása alapján résztvevők vagy egyenlő pénzjutalmat kaptak, vagy a győztes több jutalmat kapott, mint a vesztes (egyenlőtlen jutalom). A pszichofiziológiai és endokrinológiai méréseken túl a résztvevők versengéssel kapcsolatos attitűdjeit (hiperversengés, önfejlesztő versengés) és a versengő helyzetben mutatott hangulati változásait is felmértük kérdőívek segítségével. Az eredmények azt mutatták, hogy a versengés mindkét csoportban növelte mind a szubjektív, mind a fiziológiai arousalszintjét, ám a jutalom mértéke nem volt szignifikáns hatással a T szintre. A T szint csak a vesztes hiperversengőkben növekedett szignifikánsan. A kompetitív teljesítmény korrelált a győztesek és vesztesek T szintjével, illetve annak változásával, alátámasztva azt a korábbi megfigyelést, hogy a versengő teljesítmény és a T egymást kölcsönösen meghatározó kapcsolatban állnak. A kapott eredmények összefüggésben vannak a státuszinstabilitás-hipotézissel.

Restricted access

A cikk a társadalmi valóság gyökeresen ellentétes értelmezéseinek esettanulmányaként is felfogható. Amerikában mind a feministák, mind pedig az újabb férfijogi mozgalmak úgy tekintenek a társadalmi valóságra, mint amely érdekeiket alapvetően veszélyezteti. Bár mindkét mozgalom engedékenyebb szószólói kerestek és találtak is alapot a közös fellépéshez, így például a nemileg valóban semleges társadalmi munkamegosztás megteremtéséhez, a két mozgalom kemény magja a közös céloknak és akcióknak még a gondolatát is elutasítja. Az a tény, hogy mindkét mozgalom a maga áldozat mivoltából indul ki, csakugyan szinte lehetetlenné teszi a közös fellépést, hiszen nincs olyan mozgalom, amely egyszerre tarthatná áldozatnak, illetve domináns erőnek magát. Miközben a nő -mozgalmat széles kör ű állami és szövetségi elismerés és támogatás övezi a „politikailag helyesen gondolkodó” intézmények részéről, a férfijogi mozgalmak a civil társadalom sűrűjébőlnőnek ki. Politikájuk kudarcai láttán a nyolcvanas évek derekától önkritikus hangok is hallatszanak a feminista táborból. A férfijogi aktivisták újabban viszont azt kezdik felismerni, hogy amit áldozat mivoltuknak vélnek, az valójában dominanciájuknak, illetve annak a folyománya, hogy képtelenek feltámasztani korábbi dominanciájukat. Sok amerikai férfi vesztes pozícióban érzi magát lélektanilag, mert az uralkodó társadalmi mentalitás éppúgy elítéli egykori dominanciájukat, mint újabb keletü „pipogyaságukat”.

Restricted access