Search Results

You are looking at 1 - 10 of 20 items for :

  • "vetésidő" x
Clear All
Növénytermelés
Authors: István Kristó, Márton Jolánkai and István Mihály Petróczi

búza (Kompolti-1) termésének változása és terméskomponenseinek elemzése eltérő vetésidő és növényszám esetén . [In: Bajai , J. – Koltay , Á. (szerk.) Búzatermesztési kísérletek 1970–1980 .] Akadémiai Kiadó . Budapest . 471 – 476

Restricted access

P. – György R. – Sallai Á .: 1985 . Vetésidő kísérlet búzafajtákkal . [In: Bajai , J. – Koltay , Á. (szerk.) Búzatermesztési kísérletek 1970–1980. ] Akadémiai Kiadó . Budapest . 450 – 454

Restricted access

. 17. Nagy J. : 2009 . A vetésidő hatása a kukorica (Zea mays L.) hibridek terméshozamára és minőségére . Növénytermelés . 58 . 2 : 85 – 106 . 18

Restricted access

A. : 1977 . A kukorica jelene és jövője . Mezőgazdasági Kiadó . Budapest . 4. Berzsenyi Z. – Dang , Q. L. : 2001 . A vetésidő és a N

Restricted access

Összefoglalás

A köztermesztésben szereplő korszerű napraforgó hibridek termésbiztonságának fokozása az agrotechnikai tényezők optimalizálását teszi szükségessé. A vetéstechnológia jelentős mértékben képes kompenzálni az évjárat kedvezőtlen hatásait, valamint hozzájárulni a kórokozókkal szembeni sikeresebb védekezéshez és a termésmaximalizáláshoz. A tőszám és a vetésidő az agrotechnika két sarkalatos pontját képezi. A kísérletet a hajdúsági löszháton állítottuk be a 2009. évben. A köztermesztésben alkalmazott napraforgó hibridek tőszám és vetésidő reakcióját vizsgáltuk a kórtani tényezők és a produktivitás vonatkozásában. Az eltérő időpontú vetésidők a szárszilárdsági paramétereket, valamint a betegségfertőzöttséget jelentősen befolyásolták. A legkésőbbi időpontú vetésidőben volt a szárdőlés és a tányér alatti szártörés mértéke a hibridek átlagában a legalacsonyabb (4,6%, 1,9%), míg a korai vetésidőben a legmagasabb (9,5%, 6,3%). Ugyanez a tendencia érvényesült a szár Sclerotinia, a Diaporte, valamint a tányérbetegségek fertőzöttségével kapcsolatban is. A tőszám növelése ugyancsak a szárszilárdsági paraméterek romlásához, valamint a vizsgált kórokozók infekciójának növekedéséhez vezetett. A 2009. száraz évjáratban az 55 000 tő ha−1 állománysűrűség bizonyult optimálisnak (4838 kg/ha). A 2009. évben az április közepi vetésidőben kaptuk a hibridek átlagában a maximális termést (4717 kg/ha). A korábbi vagy későbbi vetésidő egyaránt terméscsökkenéshez vezetett (3712 kg/ha, 4228 kg/ha). A kórokozók kártétele a vetésidő későbbre halasztásával fokozatosan csökkent. A hibridek olajtartalmát a vetésidő és az állománysűrűség befolyásolta. A legnagyobb átlagos olajtartalmat a 3. vetésidőben (44,51%), valamint a legnagyobb vizsgált tőszámsűrűségi szinten figyeltük meg (44,27%). Az olajhozam alakulását elsősorban a termésmennyiség határozta meg. A hibridek genotípusosan eltérő módon reagáltak a kísérlet során mind a tőszám, mind a vetésidő változására a vizsgált tényezőkkel kapcsolatban.

Restricted access

. Sárvári M.-Futó Z.-Zsoldos M. (2002): A vetésidő és a tőszám hatása a kukorica termésére 2001-ben. In: Növénytermelés. 51. Tom. 3. No. 3. 291–307. Zsoldos M. A vetésidő és a tőszám

Restricted access

Berzsenyi Z.-Dang, Q. L. (2001): A vetésidő és a N-műtrágyázás hatása a kukorica-(Zea mays L.) hibridek termésére és termésstabilitására 1991 és 2000 között. In: Növénytermelés. Tom. 50. No. 2–3. Budapest. 309

Restricted access

Berzsenyi Z. — Lap, D. Q.: 2003. A vetésidő és a N-műtrágyázás hatása a kukorica-(Zea mays L.) hibridek termésére és termésstabilitására. Kukorica hibridek adaptációs képességének és termésbiztonságának javítása

Restricted access

Pásztor, K. (1958): Vetésidő és fajtakísérletek kukoricával. (Experiments on the sowing time and hybrids of maize.) pp. 169-188. In: I'só, I. (ed.), Kukoricatermesztési kísérletek 1953-1957. Akadémiai Kiadó, Budapest

Restricted access
Cereal Research Communications
Authors: István Kristó, Kálmán Gyuris, Mária Torma, Margit Hódi-Szél and István Petróczi

224 Pekáry K.: 1971. A vetésidő, a vetéssűrűség és a műtrágyázás hatása néhány őszibúzafajta termésalakulására. In Bajai J. Búzatermesztési kísérletek 1960–1970. Akadémiai Kiadó, Budapest 209

Restricted access