Search Results

You are looking at 1 - 10 of 28 items for :

Clear All
Authors: Éva Susánszky, Anna Susánszky, Zsuzsa Szántó and Mária Kopp

Háttér: Vizsgálatunk a vezető beosztásban dolgozók életminőségének általános leírásán túl a nemi különbségekre fókuszál. A szakirodalmi hivatkozások szerint a nők számára nagyobb kihívást és nagyobb stresszterhet jelentenek a vezető pozícióval kapcsolatos munkahelyi elvárások, és ennek hatása az egészségi állapottal kapcsolatos életminőség mutatóiban is leképeződik. Módszerek: Almintánkat a Hungarostudy 2006-os országos reprezentatív felmérés adatbázisából hoztuk létre, amelyben a 18 éven felüli, gazdaságilag aktív, vezető beosztásban lévő személyek adatai szerepeltek (N = 344 fő). A vezetők stresszterhelését a munkahelyi stressz, a kapcsolati stressz, valamint a foglalkozási és magánéleti szerepek összehangolásából eredő stressz mutatóival jellemeztük. Az életminőség mérésére egyrészt specifikus és általános elégedettségi mutatókat és a boldogság szubjektív megítélését, másrészt az általános közérzet és az egészségi állapot olyan mutatóit használtuk, mint a krónikus betegségek, a szubjektív testi tünetek, a depresszió és a szorongás. Az életstílus kapcsán a rizikómagatartások (dohányzás, alkohol) előfordulását, valamint a testtömegindexet és a fizikai aktivitás, sportolás gyakoriságát elemeztük. Eredmények: A vezető pozícióban lévő nők és férfiak munkával kapcsolatos stresszterhei a mutatók alapján nem különböztek. Ugyanakkor a szoros kapcsolatokból, valamint a munka és a család összeegyeztetéséből származó stressz-szint a vezető nők körében jelentősen magasabb volt, mint a férfiaknál. Az egészségi állapot önértékelése hasonlóan alakult, de emellett a nők az elmúlt 3 év vonatkozásában több orvosi kezelésről számoltak be, mint a férfiak, és lényegesen több szubjektív testi tünetet jeleztek, ami jelentősebb szomatizációra utal. A vezetők általános jóllét szintje nemenként nem különbözik, de emellett a nők nagyobb arányban szoronganak, és elégedetlenebbek a szexuális életükkel, míg a férfiakra jellemzőbb az ellenséges beállítódás. A vezető férfiak gyakrabban fogyasztanak alkoholt és elhízottabbak, mint a női kollégáik. Következtetések: A vizsgálat eredményei alapján nem állítható, hogy a női vezetők sérülékenyebbek, mint a férfiak.

Restricted access

Az elmúlt évtizedben világszerte növekszik az árvízkatasztrófák száma és intenzitása. Nem kivétel ez alól Magyarország sem, amelyet az utóbbi években árvizek és belvizek sorozata sújtott. Az egyik leginkább érintett terület a tanulmányunk tárgyát képező Felső-Tiszavidék. Kutatásunk célja az volt, hogy feltérképezzük a főbb érintettek vélemé-nyét az árvizek és belvizek súlyosbodását el ő idéző okokról, az ár- és belvizek következményeiről, a károk kompenzálásáról, az árvízvédelem finanszírozásáról, valamint a kockázatcsökkentés és kockázatmegosztás lehetőségeiről. Eredményeink mélyinterjúk elemzésén alapulnak, amelyek válaszadói felső -Tiszavidéki önkormányzati vezetők, vállalkozók, civil szervezeti vezetők, valamint regionális és országos vízügyi, mezőgazdasági, környezetvédelmi és katasztrófavédelmi szakemberek voltak.

Restricted access

Absztrakt:

A tanulmány célja az, hogy a nemzetköziesedő, a globális piacon versengő intézményekben dolgozó oktatási vezetők kihívásainak és lehetőségeinek elemzését felhasználva meghatározza, mit jelent a kreatív transzformációs vezetés a felsőoktatás kontextusában. A tanulmány azt elemzi, hogy a felsőoktatási vezetők szempontjából mi minősül kreatív transzformációs vezetésnek, valamint elektronikus mélyinterjúk (e-interjúk) segítségével azt is vizsgálja, hogy a vezetők hogyan vélekednek a fenti megközelítésekről. A mintát a szerzők online szakmai kapcsolatrendszerén keresztül megkeresett külföldi felsőoktatási szakemberek képezték. Az eredmények azt mutatják, hogy a vezetés kontextuális dimenziója jelentős szerepet játszik a felsőoktatásban, különös tekintettel a gyorsan változó társadalmi és technológiai környezetre, amely mind a dolgozók teljesítményét, mind a hallgatók igényeit befolyásolja.

Open access

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) feladatait, hatáskörét az Alkotmány és más törvények rögzítik. A számvevőszéki törvény a rendszerváltás hajnalán, 1989 őszén született. Más fontos szakmai törvények (államháztartási, számviteli, önkormányzati, privatizációs stb. törvény) ekkor nem léteztek, nem volt szó az Európai Unióhoz való csatlakozásról (hiszen az EU sem létezett még). A csatlakozásra való felkészülés tolta előtérbe a hazai számvevőszéki ellenőrzésnek azokat a dilemmáit, melyek a rendszerváltáskor is felmerültek. Egy részük (például az előzetes ellenőrzés problémája) csak az Alkotmány módosításával oldható meg. Alaptörvényünk számvevőszéki fejezetének fő problémája, hogy szakmailag nem tisztázott feladatokat, jogosítványokat deklarál. Megoldatlan az ÁSZ vezetési modellje is: a választott vezetők együttműködése, döntéshozatali mechanizmusa, felelőssége.

Restricted access

LÉNÁRD F., szerk. (1973) Alkalmazott pszichológia . Gondolat, Budapest Alkalmazott pszichológia SCHLEICHER I. (1984) Vezetök és

Restricted access

Fegyveres testületeknél dolgozó személyek kockázatpercepcióját és kockázatvállalással kapcsolatos döntéseit vizsgáltuk. Arra törekedtünk, hogy a kérdőíves felmérés során minél érvényesebb, ökológiailag minél validabb helyzetekkel teszteljünk a kockázathoz való viszonyulást. Eredményeink azt mutatták, hogy a fegyveres testületben dolgozók a munkájukkal kapcsolatos veszélyeket nem bagatellizálják, de inkább pozitív, mint negatív élményként élik át: az izgalmas helyzeteket kontrollálhatónak tartják. A bizonytalanság és a váratlanság ugyanakkor stressz forrása lehet. Igen fontos motívumnak bizonyult a feladatok sikeres megoldása, az egyének azonosulnak az elvárásokkal. A vezetők a beosztottakkal szemben analitikus döntési stratégiára törekednek, de az idő és az információ hiánya miatt erre gyakran nincs mód, ezért felismerés alapú döntéseket hoznak. Eredményeink megerősítik, hogy valós szituációk vizsgálatára a kognitív döntéspszichológiai megközelítést a természetes helyzetekben hozott döntések irányzatának elveivel és módszereivel együtt érdemes felhasználni.

Restricted access

Háttér és célok: A közutak mentén észlelhető reklámok célja a potenciális vásárlók figyelmének felkeltése. Előfordulhat azonban, hogy ezek a reklámok túlzott mértékben elterelik a vezetők figyelmét, ezért jelen kutatásban azt vizsgáljuk, hogy különböző vizuális elterelő ingerek hogyan hatnak a figyelmi teljesítményre egy vezetési szimulációs feladatban.

Módszer: 68 vizsgálati személy vett részt a kutatásban, átlagéletkoruk 21,88 év (SD = 2,38). Touluse–Piéron- féle Figyelem Teszttel mértük a figyelmi teljesítményt, a Fordított Számterjedelem Teszttel pedig a komplex munkamemória teljesítményt. A vezetést szimuláló számítógépes feladatban a vizsgálatban részt vevő személyeknek közúti jelzőtáblákra kellett reagálniuk. A közúti jelzőtáblák mellett az esetek felében megjelentek vizuális elterelő ingerek is, ezeket az ingereket hat kategóriába soroltuk. A különböző elterelő ingerek megjelenésének hatását a személyek célingerre adott válaszainak reakcióidejéből számítottuk ki.

Eredmények: Egy elterelő ingertípus kivételével (élőlények: növények és állatok) mindegyiknek volt reakcióidő-lassító hatása, azonban az ingertípusok nem befolyásolták eltérő mértékben a résztvevők figyelmét.

Következtetés: Eredményeink hozzájárulhatnak annak megértéséhez, hogy milyen tényezők és hogyan játszanak szerepet a vizuális figyelem elterelésében vezetés közben, biztonságosabbá téve ezzel a közúti közlekedést.

Restricted access

A kortársak rögzítésre került tapasztalatainak és a történészek későbbi feldolgozásainak bő anyaga lehetővé teszi, hogy Szálasi Ferencről meg lehessen kísérelni egy úgynevezett “történeti pszichológiai-pszichopatológiai portré” felvázolását. Így pl. jó forrásanyagoknak számítanak a volt Párt- és Nemzetvezetőt jól ismerő korabeli politikusok, katonai vezetők, főpapok és nyilas “párttestvérek” írásban fennmaradt meglátásai. Ezenkívül két szintén kortárs pszichiáter – akik Szálasit 1945-ben börtönében interjúvolták meg – dokumentumai és eltérő diagnózisai (“szkizofrénia”, illetve “szkizoid pszichopátia”) is rendelkezésre állnak. A szerző harmadik variációként “paranoid személyiségzavar” típust véleményez, ami azonban Szálasi beszámítási képességét büntetőjogi szempontból nem zárja ki.

Restricted access

A tanulmány a vállalatok egy különleges mintáján - a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium közös távmunka-pályázatára jelentkezett cégek körében - vizsgálta a tulajdonosok/vezetők véleményét a távmunka bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatban. A távmunka-pályázatra való jelentkezésük alapján minősítettük a gazdasági szervezetek ezen csoportjába tartozókat „távmunkatudatos” vállalkozóknak. Az információs és kommunikációs technológiákkal (ICT) való ellátottság a szervezeti méret függvényében változik: az EU 15 tagországának tapasztalataihoz hasonlóan a nagyobb cégek fejlettebb ICT-val rendelkeznek, mint a mikro- és kisvállalkozások. Szemben az EU-ban található vállalatokkal, a magyar vállalkozások esetében az ICT-használatot elsősorban a pénzügyi keretek szűkössége korlátozza, az alkalmazottak ICT-ismeretei jónak mondhatók, vagy képzéssel megoldhatók. A különböző üzleti funkciók (pl. tervezés-szerkesztés, adminisztráció, pénzügyi szolgáltatások) ICT segítségével történő kiszervezése (az ún. e-kiszervezés) - a pénzügyi funkciók kivételével - elterjedtebb a magyar vállalati praxisban, mint az EU 15 tagországában. A közfelfogással szemben, a vizsgálatban szereplő vállalatok intenzíven vesznek részt a vállalatközi hálózatokban, de ezek a hálózatok egyelőre elsősorban regionálisan, az ország területén belül, és kevésbé nemzetközi dimenzióban szerveződnek. Végül, feltétlenül kiemelendő, hogy a cégek által használt ICT színvonala és az ún. atipikus munkavégzési formák gyakorisága statisztikailag szignifikáns kapcsolatot jelez az új munkavégzési formák (pl. a távmunka) iránti munkáltatói érdeklődés intenzitásával.

Restricted access

A hazai szülészeti regiszter, a „Tauffer”, több mint 80 éve jegyzi a magyar szülészet alakulását, szakmai, szervezési problémáit. A rendszer 1994-ben megújult, és minden szülészeti eseményről részletes, online információk gyűlnek a regiszter gazdája, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet honlapján. Bár jelentős számú átfedés észlelhető más adatbázisokkal, ezek javítják a „Tauffer” hatékonyságát és kiegészítő információkat jelentenek más adatbázisokhoz. A „Tauffer” nyilvános, bárki számára hozzáférhető, adatait a szakma és szakmai vezetők egyaránt használhatják. A szakmai indikátorok gyakorlati felhasználását a szerző három példán keresztül mutatja be. Orv. Hetil., 2014, 155(19), 750–754.

Restricted access