Search Results

You are looking at 1 - 7 of 7 items for :

  • "virtuális valóság" x
Clear All

A virtuális valóságban (VR) végzett gyógyászati és oktatási tevékenység iránt megnövekedett érdeklődés szükségessé teszi a VR-re vonatkozó pszichológiai értelmezési keretek egy csoportjának bemutatását. Az összefoglalóban – szakirodalmi ismeretekre hagyatkozva – a belemerülés (immersion), valamint a jelenlét (presence) fogalmak rövid bemutatását követően a virtuális valóság mentális modelljei közül elsősorban a téri reprezentációra vonatkozó komponenseket fogom bemutatni. Az áttekintés a VR-ben megjelenő multiszenzoros koherencia, tudatos jelenlét, kapcsolat és leválás, átmeneti jelenlét és a különböző affordanciák szerepének ismertetésére koncentrál. Az alkalmazások fejezetrészben pedig néhány, az egészségügyben és az oktatásügyben alkalmazott, és várhatóan az eddigi gyakorlathoz viszonyítva szélesebb körben hazánkban is alkalmazandó VR-alapú eljárások ismertetésére kerül sor. A digitális oktatás és a pszichoterápiás ellátás iránti érdeklődés ellentmondásos. Sokan a klienssel vagy a tanulóval való személyes kapcsolat elvesztésének fenyegető veszélyétől féltik az orvosokat és a pedagógusokat. A betegek és a diákok részéről azonban egyre sürgetőbb az igény a VR-hez kötődő módszerek bevezetésére. A bemutatott összefoglaló tovább erősíti az új digitális eszközök alkalmazásával kapcsolatos igényeket, de ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy szükség van olyan technikai és szaktudományi infrastruktúra megteremtésére, amely kritikus elemzést követően képes elősegíteni a jelenlegi, konfliktusokkal terhes ellátási és oktatási formák fejlődését. Az új VR-módszerek bevezetése a tudomány és a gyakorlat közös feladata.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Péter Zoltán Bogár, Luca Tóth, Szilárd Rendeki, László Mátyus, Norbert Németh, Mihály Boros, Bálint Nagy, Miklós Nyitrai and Péter Maróti

Absztrakt:

Az egészségügyi, orvosi szimulációs oktatás alapja, hogy klinikai szituációkat, gyakorlati feladatokat modellez szimulátorok, számítástechnikai megoldások, esetleg humán szereplők segítségével. Így az oktatott a legvalósághűbb környezetben sajátíthatja el a készségeket. A közleményben bemutatjuk a szimulációs oktatás múltját, technológiai hátterét, valamint a szimulációs oktatás jelenlegi helyzetét Magyarországon, melynek megkérdőjelezhetetlen szerepe van az egészségügyi felsőoktatásban. Számos pozitív hatása van hallgatók és oktatók számára, továbbá az intézetek számára is számtalan előnyt tartogat. Az egységek feladata, hogy hidat teremtsen az elméleti és a gyakorlati képzés között, felkészítve a hallgatókat a valódi orvosegészségügyi életpálya kihívásaira. Bár a terület több évszázada ismert módszertan az orvos- és egészségtudományi képzésben, csak a XXI. században indult jelentős fejlődésnek a technológia robbanásszerű előrehaladásának köszönhetően. Az innovatív megoldások révén egyre élethűbben lehet modellezni bonyolultabb orvosi feladatokat is. Már hazánkban is használják az oktatás során a 3D nyomtatott segédeszközöket, virtuális- és kiterjesztettvalóság-megoldásokat. A magyarországi „Skill Labor Hálózat” fejlesztése mellett a szimulációs oktatás hazai módszertanának kialakítása is megkezdődött, ennek sikerességét jelzi több, oktatást segítő kézikönyv megjelenése is. A hálózat négy egyetemi skillközpontot és 16 oktató kórházat foglal magában. A skill-laborok eddig hiányzó láncszemek voltak az elméleti és a klinikai oktatás között, melyekben magas szakmai színvonalú gyakorlati készségeket sajátíthatnak el a hallgatók mind a graduális, mind a posztgraduális képzés során. A kezdeti fejlesztések sikeresnek tekinthetők, ezt tükrözi a nagy érdeklődés, a résztvevők száma és a hallgatók pozitív visszajelzései is. Közleményünk átfogó jelleggel betekintést ad a magyarországi egészségügyi szimulációs oktatás jelenlegi helyzetébe, illetve felveti a potenciális fejlesztési irányokat, gyakorlati példákkal szemléltetve. Orv Hetil. 2020; 161(26): 1078–1087.

Open access

Az információrobbanás korában több modern kommunikációs technológia terjedt el. Ezek alapvetően befolyásolják az emberi kapcsolatokat, így a pszichoterápiás kapcsolatot is. A telemedicina az utóbbi egy-két évtizedben vált elfogadott és mind gyakrabban alkalmazott gyógyászati ágazattá. Ennek különböző formái vannak a mobil- és videotelefontól az elektronikus levelezésig, vagy az internetes önsegítő kalauzokig és a virtuális valóság felhasználásáig. A dolgozat a konzultációs-kapcsolati pszichiátria szemszögéből vizsgálja az új kommunikációs formák értékét. A vizsgálatok szerint a telemedicinának a pszichiátriában is egyre növekvő szerepe van, s ezt a konzultációs-kapcsolati pszichiátria gyakorlatában is jól fel lehet használni.

Restricted access

A „virtuális”, „virtualitás” fogalmának jelentései. „Virtuális valóság” alkalmazások az iparban, kibertér a mindennapi életben az internet révén. A virtualitás tágabb értelmezése: digitális tömegmédia, internet, web 2.0. A tér és az idő relativizálódása, globalizáció, „új gazdaság”, hálózati társadalom. A munka és a szervezetek világának átalakulása: rugalmasság, a foglalkoztatás új formái, „portfólió vállalat”. A virtuális együttműködés kulcsfontosságú sikertényezői: az infokommunikációs technika megfelelő használata, bizalom a teamtagok és vezetőjük között, a kulturális különbségek áthidalása. A távolból irányító vezető előtt álló kihívások: erőforrások biztosítása, a célok teljesítésén alapuló kontrollmechanizmus kiépítése, motiválás és a csoportdinamikai problémák (pl. személyközi konfliktusok) kezelése. Folyamatosság és megszakítottság a vezetési funkciókban és a vezetői szerepekben, összehasonlítva a hagyományos menedzsmentet a virtuálissal.

Restricted access

Absztrakt:

A laparoszkópos technika napjainkra a sebészeti gyakorlatban széles körben elterjedt hazánkban is, azonban hatékony és etikus oktatása komplex szimulációs eszköztárat igényel. Ezek az oktatóeszközök fizikailag megvalósított boksztrénerek vagy számítógépes szimulátorok, esetleg ezek kombinációjaként jelennek meg a piacon. Közleményünkben támpontot kívánunk adni a laparoszkópos oktatóeszközök kiválasztásához a kereskedelmi forgalomban kapható szimulátorok áttekintésével és főbb tulajdonságaik, funkcióik szisztematikus összefoglalásával. Az egyes rendszerek jellemzése mellett értékeljük a laparoszkópos oktatásra vonatkozó szakirodalmat, és kitérünk a megfigyelhető fejlesztési trendekre. A közlemény kitér a boksztrénerek és a számítógépes virtuális valóság szimulátorok közötti különbségekre, illetve betekintést nyújt a robotsebészeti és a teljes műtéti folyamatot célzó szimulátorok világába. Orv Hetil. 2017; 158(40): 1570–1576.

Restricted access

Absztrakt

A gyanakvó gondolkodás adott helyzetben hasznos és adaptációt segítő lehet, amelyet a világban előforduló események is visszaigazolnak. A paranoia kialakulásában szereplő tényezők közé pszichodinamikai (projekció), jelentőségtulajdonítási (salience attribution), neurobiológiai (dopamin), percepcióromlási (halláskárosodás), kulturális-társadalmi (kisebbség, álközösség), önértékelési (aggódás, depresszió, mánia), valamint kognitív (elhamarkodott következtetés) mechanizmusok tartozhatnak. A gondolkodás spektruma mentén az enyhétől a súlyosig különféle tartalommal előfordulhat túlzott aggodalmaskodás, fokozott jelentőségtulajdonítás, túlértékelt elképzelés, gyanakvás/bizalmatlanság, paranoid gondolat és kikristályosodott téveszme. Az elmúlt években intenzív kutatások indultak a szubklinikus paranoiditás felderítésére az átlagpopulációban. E célra kifejlesztett szűrőmódszerekkel (paranoiaskálák, pszichometriai tesztek, virtuális valóság laboratórium) azt találták, hogy a lakosság körében meglehetősen gyakoriak a gyanakvó/bizalmatlan elképzelések, és ezek némelyike a betegpopulációban észlelt mértéket is elérheti. Az enyhén paranoid ideák nagyobb előfordulásától a súlyosabbak kisebb gyakoriságáig az egész hierarchikus jelenség egy ’paranoiapiramist’ alkot. Az emberekben meghúzódó hétköznapi paranoid gondolkodás alapján megfogalmazható, hogy ’életünk a paranoia’. Orv. Hetil., 2016, 157(50), 1979–1988.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Péter Felkai, Tamás Kurimay and Emőke Fülöp

.: Virtuális valóság alkalmazása a pszichoterápiában. Irodalmi áttekintés. Orvostovábbképző Szemle, 2005, augusztus (különszám) , 1–7. Simon L. Virtuális valóság alkalmazása a

Open access