Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for :

  • "vonás-érzelmi intelligencia" x
  • All content x
Clear All

Az AES-HU a vonás-érzelmi intelligencia kutatási gyakorlatban legszélesebb körben alkalmazott mérőeszköze. Kutatásunk egyrészt az AES-HU belső struktúrájának elemzésére irányult, másrészt a skála validitását teszteltük a vonás-érzelmi intelligencia alexithímiával, depresszióval és diszpozicionális optimizmussal mutatott összefüggésein keresztül. Az AES-HU belső struktúrájának igazolásához egy 165 fős egyetemistákból álló mintán megerősítő faktorelemzést, a kérdőív validitásának teszteléséhez pedig egy 186 fős egyetemista mintán korrelációs elemzéseket végeztünk. Eredményeink azt mutatják, hogy a Salovey és Mayer (1990) ‑féle érzelmi intelligencia modell hat dimenziójából kettő (az érzelmek kifejezése, az érzelmek szabályozása másoknál) nem azonosítható egyértelműen a kérdőívben. A négy azonosított faktor (az érzelmek értékelése önmagunknál, az érzelmek értékelése másoknál, az érzelmek szabályozása önmagunknál, az érzelmek felhasználása a problémamegoldásban) és a fölérendelt másodrendű faktor esetében azonban megfelelő belső konzisztencia mutatókat találtunk. Az érvényesség tesztelésére irányuló vizsgálatunk azt jelezte, hogy az AES-HU útján mért vonás-érzelmi intelligencia negatív kapcsolatban áll az alexithímiával és a depresszióval, illetve pozitív kapcsolatot mutat a diszpozicionális optimizmussal. Eredményeink támogatják a skála érvényességét.

Restricted access

Elméleti háttér

A korábbi kutatások szignifikáns összefüggést jeleztek az érzelmi intelligencia és a jóllét különböző mutatói között. A kapcsolat erőssége nagymértékben változott annak függvényében, hogy az érzelmi intelligencia mérése milyen módszerrel történt, illetve egyelőre nem tisztázott, hogy az érzelmi intelligencia a Big Five faktorok kontrollálása mellett is a szubjektív jóllét szignifikáns magyarázótényezőjének tekinthető-e.

Cél

Jelen tanulmány a Big Five személyiségfaktorok, a vonás jellegű és képességalapú érzelmi intelligencia és az élettel való elégedettség összefüggéseit vizsgálja.

Módszerek

Keresztmetszeti kutatásunkban 421 fő vett részt (166 férfi és 255 nő). Az eljárás során az alábbi kérdőíveket töltötték ki a résztvevők: Érzelmek Mérése Skála (AES-HU), Érzelemszabályozás Szituációs Teszt (STEM), Ekman 60 Arc Teszt, Big Five Kérdőív (BFI), Élettel való Elégedettség Skála (SWLS).

Eredmények

Eredményeink szerint négy Big Five dimenzió (extaverzió, barátságosság, lelkiismeretesség, nyitottság) pozitív, a neuroticizmus pedig negatív korrelációt mutat mind az élettel való elégedettséggel (r = 0,20–0,33; p < 0,01), mind a vonás érzelmi intelligenciával (r = 0,21–0,55; p < 0,01). A hierarchikus lineáris regresszió elemzés eredményei szerint az extraverzió, a neuroticizmus és a vonás érzelmi intelligencia is szignifikáns önálló magyarázóerővel bír az élettel való elégedettség vonatkozásában. A vonás érzelmi intelligencia azután is szignifikáns hányadot magyaráz az SWLS pontszámok varianciájából miután kontrolláljuk a Big Five faktorokat (korrigált R2 = 0,231; F(7, 413) = 21,016; p < 0,001). Ezzel ellentétes módon a vizsgált képességalapú érzelmi intelligencia-mutatók függetlennek bizonyultak mind a személyiségtől, mind pedig az élettel való elégedettség szintjétől.

Következtetések

Az eredményeink egybecsengnek azokkal a korábbi kutatásokkal, amelyek igazolták, hogy a Big Five faktorok fontos szerepet játszanak az élettel való elégedettségben, illetve demonstrálták, hogy a vonás jellegű érzelmi intelligencia kapcsolatban áll a szubjektív jólléttel.

Restricted access

A tanulmányban bemutatott kutatás laboratóriumi helyzetben tesztelte az érzelmi intelligencia alkalmazkodási hatékonyságot előmozdító szerepét. A hangulatok és a kognitív teljesítmény együttjárásait vizsgáló kutatásunk az érzelmi intelligenciát teljesítményteszt és önbeszámolós kérdőív alkalmazásával is mérte, így lehetővé vált a képesség-érzelmi intelligencia és a vonás-érzelmi intelligencia konst¬ruk¬tu¬mok érvényességének összehasonlítása is. A laboratóriumi kutatás során a filmvetítés segítségével manipulált hangulat (pozitív és negatív hangulatindukció) különböző teljesítménymutatókra (verbális fluen¬cia, figyelemterjedelem, figyelmi pontosság) gyakorolt hatásait vizsgáltuk az érzelmi intelligencia függvényében. Az érzelmi/hangulati hatások felhasználása a kognitív folyamatok hatékonyságának fokozásához bármely érzelmi intelligencia modell esetében kulcsösszetevő. Eredményeink szerint a magas érzelmi intelligenciával jellemezhető személyek voltak képesek a pozitív és a negatív hangulati hatásokat eredményesen felhasználni különböző teljesítményeik növeléséhez.

Restricted access