Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for :

  • "wages and salaries" x
  • All content x
Clear All

A tanulmány az „Ifjúság 2000” kutatás adatainak felhasználásával készült, mely vizs­gálatot a 15-29 éves korosztályokat reprezentáló, 8000 fős országos mintán bonyo­lítottuk le. A minta területileg, nemek és korcsoportok szerint reprezentatív. A tanulmány mindenekelőtt a munkaerőpiacon a rendszerváltás után bekövet­kezett alapvető változásokkal foglalkozik: a tömeges munkanélküliség megjelenésével és annak tartóssá válásával, a foglalkoztatottság alacsony szintjével, a társadalom polarizálódásának és a marginalizálódott rétegek kialakulásának folyamatával, a munka­erőpiac szegmentálódásával és a globalizációs folyamatokba való bekapcsolódás ellentmondásos kísérőjelenségeivel. Egyfelől a munkaerővel szembeni követelmények növekedésével, az új munkaerő-felhasználási formák elterjedésével, másfelől a területi, regionális és településtípusok közti különbségek növekedésével. E változások a fiatal korosztályok számára merőben új körülményeket teremtettek, hiszen megnehezítették a munkaerőpiacra való belépést, ezáltal kikényszerítették az érintett korosztályok iskolarendszeri „parkíroztatásának” megoldását, amely aztán a munkába állás időpontjának, továbbá a házasodás és a gyermekvállalás idejének a kitolódását is eredményezte. A tanulmány részletesen foglalkozik a munkaerőpiacra bejutott fiatalok életkori és iskolázottsági jellemzőivel, foglalkozási szerkezetével, munkaerő-piaci mozgásaival (fluktuáció), megélhetési körülményeivel, a bérek és fizetések megoszlásával és az ingázás jelenségével.

Restricted access

A tanulmány arra keresi a választ, hogy mi mindentől függ az alkalmazottak elégedettsége a munkahelyükön, és ez hogyan változik országonként. A kifejtett munkahelyi elégedettséggel foglalkozó elméletek közül főleg azok kiemelendőek, amelyek nemcsak a munka, hanem az egyén jellemzőit is figyelembe veszik, mivel minden dolgozó másképp reagál és más mértékben elégedett. A grafikonok alapján kijelenthető, hogy Nagy-Britannia, írország és a skandináv országok nagyon magas elégedettségi szinttel rendelkeznek a többi országhoz képest, a kelet-európai országok és Törökország pedig nagyon alulértékeltek a dolgozói elégedettséget illetően. A dolgozatból kiderül, hogy az elégedettséghez számos tényező tartozik, és ezen elégedettségi tényezők segítségével taglalható, hogy egyes országok miért elégedettebbek és mások miért elégedetlenebbek, mint a többiek. A skandináv országok esetében arra a következtetésre lehet jutni, hogy az egész életen át tartó tanulás a 25–64 évesek körében magas arányú, a fizetések jóval magasabbak, és a részmunkaidőben dolgozók aránya is magas. Ha valaki képzettebb, akkor nagy eséllyel magasabb pozícióba osztják be, és tény, hogy a vezetők nagyobb része elégedettebb, mint például a fizikai munkások. A fizetések vizsgálatakor arra a következtetésre jutunk, hogy bár jelentős mértékben befolyásolja az egyéneket a pénz, mégsem attól lesznek a legelégedettebbek. Annál fontosabb a szervezeten belül kialakított csoport hangulata, a vezetők hozzáállása a beosztottjaikhoz, hiszen az ember társas lény, és nagyon fontosak a kialakított kapcsolatok.Magyarország sajnos nagyon alacsony szinten jár a munkahelyi elégedettség tekintetében. A fizetések alacsonyak, sőt a legalacsonyabb fizetéssel rendelkező országok közé tartozik hazánk. Az iskolában eltöltött idő szintén alacsony arányú. Viszont a vizsgált tényezők közül Magyarország egyvalamiben első helyezést ért el, ahol arra a kérdésre adtak választ a megkérdezett országok, hogy milyen gyakran érzi úgy, hogy családi élete akadályozza munkahelyi feladatainak ellátását. A magyar válaszadók 89%-a mondta azt, hogy a család nem akadályozó tényező. Az életkor esetében általánosságban megállapítható, hogy fiatal- és időskorban a legelégedettebbek a dolgozók, a középkorúak pedig a legelégedetlenebbek. Ez az állítás teljes mértékben csak a férfiakra igaz. A munkahelyi stressz is nagymértékben hatással van a munkavállalók elégedettségére. Grafikonjaink azt mutatják, hogy a legfiatalabbak körében, vagyis 24 éves kor alatt a legalacsonyabb a stressz szintje. Ez pedig kapcsolatban áll azzal a következtetéssel, hogy a fiatalok elégedettebbek a munkájukkal. Nemzetközi összehasonlításban az EU-tagországok közül Görögország mondható a legstresszesebbnek, így nem csoda, hogy a legelégedetlenebb országok közé is tartozik ebben a vonatkozásban.A férfiak és a nők elégedettségét összehasonlítva az állapítható meg, hogy a nők hajlamosabbak az elégedettségre. Ők képesek arra, hogy kiteljesedjenek otthon a háztartásban és a gyereknevelésben. Persze ebben az esetben is akadnak kivételek, hiszen manapság a hölgyek nagyobb arányban terveznek munkahelyi karriert, a családalapítást pedig inkább egy későbbi időpontra helyezik. Ennek legfőbb oka, hogy 30 éves kora fölött jut el egy hölgy arra a szintre az anyagiakat tekintve, hogy gyermeket merjen vállalni. Ez főleg a volt szocialista országokra jellemző. Tehát elmondhatjuk, hogy a munkával való elégedettség társadalmanként és egyénenként is folyamatosan változik, aminek vizsgálata az aktuális helyzetekben és időben rendkívül érdekes és hasznos lehet.

Restricted access

. – Vreeland , J. R. ( 2010 ): The Effect of IMF Programs on Public Wages and Salaries . Global Governance, Poverty and Inequality , No. 90 . Nooruddin , I. – Woo , B. ( 2015

Restricted access
Society and Economy
Authors: Prespa Ymeri, Arben Musliu, Jehona Shkodra, Iliriana Miftari, and Csaba Fogarassy

earned off-farm income (wages and salaries), unearned off-farm income (remittances, social security, pensions, and investments), and farm net cash income ( Möllers −Buchenrieder 2011; Mat et al. 2012 ). According to Lyu et al. (2019) , rural

Open access