Search Results

You are looking at 1 - 10 of 32 items for :

  • "work-related stress" x
Clear All
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Krisztina László, Zsuzsa Győrffy, Gyöngyvér Salavecz, Szilvia Ádám and Mária Kopp

Bevezetés: A stressz és a fájdalmas menstruáció közötti összefüggés jól ismert, azonban keveset tudunk a munkahelyi stressz és a súlyos dysmenorrhoea kapcsolatáról. Jelen kutatás célkitűzése négy munkahelyi stressztényező, az alacsony munkahelyi kontroll, a munkatársi társas támogatottság hiánya, a munkával kapcsolatos bizonytalanság, valamint a munkával való elégedetlenség és a napi tevékenységet korlátozó súlyos menstruációs fájdalmak közötti kapcsolat vizsgálata. Módszerek: Deskriptív és logisztikus regressziós elemzéseinket a Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés egy almintáján végeztük, azon nők körében, akik 55 évnél fiatalabbak, és az oktatás és kultúra ágazatban dolgoztak a felmérés idején (n = 419). Eredmények: Mintánk 16,3%-a számolt be súlyos, a mindennapi tevékenységét korlátozó dysmenorrheáról. A megfelelő kontrollhoz képest erre a csoportra szignifikánsan alacsonyabb munkatársi támogatás és munkahelyi biztonság jellemző. Regressziós elemzésekben a kor, iskolai végzettség, gyermektelenség, dohányzás, testtömeg-index, valamint ez előző évi nőgyógyászati kezelések hatásának figyelembevétele után is fordított összefüggést mutatott a súlyos dysmenorrheával a munkatársi társas támogatás és a munkával kapcsolatos biztonságérzet. Következtetések: Eredményeink felhívják a figyelmet arra, hogy a munkahelyi stressz hatással lehet a súlyos dysmenorrhoea kialakulására és/vagy fenntartására. A dysmenorrhoea és a munkahelyi stressz bizonyos tényezői közötti kapcsolat pontosabb megismeréséhez további vizsgálatok szükségesek.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Veronika Mészáros, Zoltán Cserháti, Attila Oláh, Dóra Perczel Forintos and Szilvia Ádám

www.weborvos.hu . [Hungarian] Tennant, C.: Work-related stress and depressive disorders. J. Psychosom. Res., 2001, 51 , 697

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Bence Schiszler, Annamária Karamánné Pakai, Zoltán Szabó, László Bence Raposa, Róbert Pónusz, Balázs Radnai and Dóra Endrei

–236. 4 Szabó, N., Hegedűs, K., Szabó, G., et al.: Work-related stress status and social support for health care workers. [Egészségügyi dolgozók munkahelyi stresszállapota és társas

Restricted access

Célkituzés:Magyarországon az egészségügyben dolgozók morbiditási és mortalitási mutatói az összlakosságénál kedvezotlenebbek. Hipotézisünk szerint a mutatók alakulásának hátterében az egészségügyben dolgozók speciális stresszterhelése áll. Jelen vizsgálatunk az egészségügyben dolgozó diplomás nok terhességgel és szüléssel kapcsolatos mutatóinak vizsgálatát tuzte ki céljául. Módszer:Országos, reprezentatív, 12 643 fore kiterjedo kvantatív vizsgálat, amely kor, nem, településtípus szerint reprezentálja a magyar lakosságot. A vizsgált alminta: 132 egészségügyben dolgozó diplomás no. Eredmények:Az egészségügyben dolgozó diplomás nok körében nagyobb arányú volt a veszélyeztetett terhességek, meddoségi és teherbeesési problémák aránya, valamint az abortuszszám. A terhespatológiai esetek és a munkastressz kapcsolata szignifikáns összefüggést mutatott. A munkastressz rizikótényezoje mellett a társas támogatás hiánya, a házassági stressz, valamint a fizikai abúzus mutatott jelentos összefüggést a vizsgált problémákkal. Konklúzió: A kérdés vizsgálata felhívja a figyelmet az egészségügyi dolgozók fokozott veszélyeztetettségére. Kutatási eredményeink megerosítik, hogy a munkakörnyezeti tényezok javítása elsodleges a további prevenció szempontjából.

Restricted access

Bevezetés: Nemzetközi és hazai kutatások egyaránt igazolják, hogy a pszichoszociális stressz mentális megbetegedések kockázati tényezője. Célkitűzés: Jelen tanulmány célja az Országos Munkahelyi Stresszfelmérés előzetes eredményeinek feldolgozása a depressziós tünetegyüttes és a stresszterhelés kapcsolatának vonatkozásában. Módszer: Keresztmetszeti kérdőíves vizsgálat magyar munkavállalók körében (n = 1058, 27,5% férfi, 72,5% nő, átlagéletkor 37,2 év, SD = 11). A pszichoszociális tényezőket a COPSOQ II (Koppenhágai Kérdőív a Munkahelyi Pszichoszociális Tényezőkről II), míg a depressziós tünetegyüttest a rövidített Beck Depresszió Kérdőívvel mértük fel. A pszichoszociális tényezők és a depresszió kapcsolatát korrelációval, illetve bináris logisztikus regresszió analízissel vizsgáltuk. Eredmények: A minta negyede közepesen súlyos vagy súlyos depressziós tünetekről számolt be. Az eredmények igazolják a depressziós tünetegyüttes (BDI≥19) összefüggését a munka–család konfliktussal (OR = 2,21, CI: 1,82–2,68), a fejlődési lehetőségekkel (OR = 0,76, CI: 0,59–0,97), a munka értelmességével (OR = 0,69, CI: 0,59–0,89) és a munkahely iránti elkötelezettséggel (OR = 0,60, CI: 0,47–0,78). Következtetések: A munkavállalók mentális egészségének védelme szempontjából az eredmények felvetik olyan szervezeti szintű intézkedések szükségességét, amelyek lehetővé teszik a pszichoszociális stressz csökkentését. Orv. Hetil., 2015, 156(11), 439–448.

Open access

kapcsolata a fájdalmas menstruációval. Mentálhigiéné es Pszichoszomatika , 8: 229—239. László K.D., Győrffy Z., Ádám S., Csoboth C., Kopp M. (2008): Work-related stress factors and menstrual pain: a nation-wide representative

Restricted access

Bevezetés: A mentődolgozók nagyfokú munkahelyi leterheltsége ismert tény. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki két hazai régióban a kivonuló mentődolgozók fizikai és mentális egészségi állapotának felmérését önértékelésük alapján. Módszer: Anonim kérdőíves keresztmetszeti vizsgálat – amelynek részét képezte az SF-36 kérdőív – az észak-magyarországi és a nyugat-dunántúli régió 18. életévét betöltött mentődolgozói körében. Eredmények: A vizsgálatban 810 fő válaszait értékelték. A válaszadók a vizsgálat alapján legjobbnak „Fizikai működés”-üket ítélték, legrosszabbnak „Vitalitás”-ukat tartották. Minél régebb óta tevékenykedett a dolgozó a mentőknél, annál rosszabbnak ítélte fizikai egészségi állapotát (p<0,001). A másodállással rendelkezők minden dimenzióban rosszabbnak vélték egészségüket. A sporttevékenység protektív hatása mind a fizikai, mind a mentális egészségi állapotban igazolódott (p<0,001). A magasabb testtömegindexszel rendelkezők rosszabbnak tartották egészségi állapotukat az SF-36 négy dimenziójában. Következtetések: A prehospitális ellátást végzők fizikai egészségi állapota egy korábbi vizsgálathoz képest bizonyos dimenziókban kedvezőbb képet mutat. A mentális egészségi állapoton belül az életerő hiánya, a fáradtság, a kimerültség a meghatározó, amely mentális problémák előfutára lehet. Orv. Hetil., 2013, 154(47), 1865–1872.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Katalin Fusz, Béla Faludi, Dorina Pusztai, Nóra Sebők and András Oláh

Absztrakt

Bevezetés: Az alvásminőséget számos tényező befolyásolhatja, az insomnia pedig hatással van az egészségi állapotra. Célkitűzés: Kutatásunk célja felmérni az insomnia gyakoriságát és hatásait, az alvást befolyásoló tényezőket és az elalvást segítő szokásokat felnőttek körében. Módszer: Az adatfelvétel országosan online és a dél-dunántúli régióban papíron történt, 455 felnőtt töltötte ki a kérdőívet, amelynek része az Athén Insomnia Skála. Eredmények: A vizsgálatban részt vevők 13,4%-a insomniás. Az insomniát (átlagpont: 5,08) befolyásolja a táplálkozás minősége (p<0,001), a kávéfogyasztás (p = 0,045) és a sport (p = 0,011), továbbá összefüggésben van a krónikus betegségek (p = 0,001) és a pszichoszomatikus panaszok gyakoriságával (p<0,001). Az alvászavar leggyakoribb okai: munkahelyi stressz (35,6%), magánéleti stressz (35,4%) és fájdalom (24,2%). Akik a magánéleti stresszt (p = 0,001) és fájdalmat (p = 0,033) jelölték oknak, rosszabbul alszanak. Elalvási problémák esetén alkalmazott leggyakoribb szokások a tévénézés, az olvasás; a válaszadók 7,5%-a alkalmaz altatószert és 11,4%-a gyógyteát. Következtetések: Kutatásunkkal felhívjuk a figyelmet az insomnia gyakoriságára, hatásaira és az elalvást segítő lehetőségekre. Orv. Hetil., 2016, 157(49), 1955–1959.

Restricted access

Bevezetés: Az orvosnők testi-lelki egészségére vonatkozó magyarországi vizsgálatok kiemelik a fokozott orvosnői morbiditás problémáját. Célkitűzés: A szerzők két orvosnői csoport, a 24–43 évesek és a 44–76 évesek testi-lelki egészséggel, munkavégzéssel kapcsolatos mutatóit hasonlították össze, és keresték azokat a potenciális kockázati tényezőket, amelyek a fiatal orvosnőket veszélyeztetve a későbbi megbetegedések szempontjából kulcsszerepűek. Módszerek: 2003–2004-ben lefolytatott, reprezentatív, kvantitatív vizsgálat (N = 408). Eredmények: Megállapították, hogy a fiatal orvosnők szignifikánsan nagyobb arányban látnak el ügyeleti és éjszakai munkát, kevesebb szabadidővel és szabadsággal rendelkeznek, kevésbé elégedettek munkájukkal, munkahelyükkel, a kollegiális támogatással és a munkájuk anyagi jellegű elismerésével. A fiatal orvosnői csoportban szignifikánsan magasabb a kiégés, emocionális kimerülés és teljesítménycsökkenés dimenziója, összefüggésben a magasabb depressziópontszámokkal és az öngyilkossági gondolatok nagyobb arányával. Következtetések: A későbbi morbiditás szempontjából kulcsszerepűnek tűnik a kiégés szindróma emocionális kimerülés komponensének nagyarányú megjelenése. A kutatás eredményei a prevenció és az intervenció szükségességére hívják fel a figyelmet. Orv. Hetil., 2013, 154, 20–27.

Open access

ápolók körében.] Orv Hetil. 2019; 160: 12–19. [Hungarian] 6 Győrffy Zs, Ádám Sz. Health status, work-related stress and burnout trends among medical professionals. [Az egészségi állapot, a

Open access