Search Results

You are looking at 1 - 10 of 41 items for :

  • All content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Gábor Reuter, Domonka Fodor, Petra Forgách, Andrea Kátai, and György Szűcs

A hepatitis E-vírus (HEV) az egyik leggyakoribb, széklettel terjedő, hepatitist okozó ágens a fejlődő országokban. A fejlett országokban a vírus szórványos emberi megbetegedésekből és házisertésekből való kimutatása azonban felveti a HEV zoonosis útján való terjedését is. Célkitűzés: A hepatitis E-vírus kimutatása emberben, házi- (sertés, szarvasmarha) és vadon élő (vaddisznó, őz) állatokban, és a vírus molekuláris epidemiológiája hazánkban. Módszer: A szerzők a 2001 és 2006 között a szegedi városi kórház infektológiai osztályán ismeretlen eredetű hepatitisben szenvedő betegek szérummintáit HEV ELISA módszerekkel előszűrték, majd a HEV-IgM-pozitív szérummintákat és az állati bélsár-, máj-, valamint bélmintákat RT-PCR módszerekkel vizsgálták. Eredmények: Összesen 116 (9,6%) beteg szérummintája tartalmazott HEV-IgM ellenanyagot. Ötvenhárom HEV-IgM-pozitív szérummintából 13-ban (24,5%) a HEV is kimutatható volt RT-PCR és szekvenálási módszerekkel. A sertésmintákból 42 minta (bélsár: 22,7%, máj: 30,8%), az őzmintákból 11 (máj: 34,4%) és a vaddisznómintákból 9 minta (máj: 12,2%) mutatott RT-PCR-pozitivitást. Egy Indiából importált 1-es genotípusú HEV víruson kívül minden további HEV (12 humán, 19 sertés, 3 őz, 2 vaddisznó) a 3-as genotípusba tartozik. Genetikailag megegyező szekvenciájú HEV-et lehetett kimutatni őzből és egy emberi fertőzésből, továbbá két-két emberi fertőzésből. Megbeszélés: A HEV endémiásan jelen lévő kórokozó. A nyers vagy nem kellően hőkezelt hústermékek (házi és vadhús) elfogyasztása a legvalószínűbb forrása a hazai szórványos hepatitis E-fertőzéseknek. A 3-as genotípusú HEV-ek okozta endémiás humán fertőzések fajokon keresztüli zoonosisok, amelyek élelmiszerek közvetítésével terjednek hazánkban.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Alexandra Juhász, Ádám Dán, Béla Dénes, István Kucsera, József Danka, and Gábor Majoros

Absztrakt

Az állatokban sok mételyfaj él, amelyek lárvája a gazda bőrén keresztül fertőzi azt. Ezek közül az ember szempontjából a legfontosabbak az emlősök vérmételyei, mert belőlük kerülnek ki az embert fertőzni képes vérmételyek is. Több fajuk a trópusi országok lakóinak rettegett schistosomosisát okozza, míg más fajok behatolnak ugyan az ember bőrébe, de adulttá nem válnak a testében. A mérsékelt égövben főleg az utóbbi, bőrgyulladás formájában jelentkező infekció fordul elő. A mételylárvák eredete legtöbbször nem tisztázható, ezért általában sem orvosok, sem állatorvosok nem foglalkoznak a fertőzés forrásával. Szarvasokban élő mételyfajról bizonyítottuk be, hogy a régen „vízi rühösség”-nek nevezett bőrbántalmat csigákból kirajzó cercariák okozzák. A Duna egyik árterén endemikus Schistosoma turkestanicum okozta dermatitis ritkán kerül orvos szeme elé, pedig informális közlések alapján úgy tűnik, hogy rendszeresen előforduló tünet a métely élőhelyén lévő vizekben halászó vagy fürdőző embereken. Ráutaló kórelőzmény esetén indokolt a humán vérmétely-fertőzöttséghez hasonló szerológiai reakciót adó cercaria dermatitis eredetét kivizsgáltatni. Orv. Hetil., 2016, 157(40), 1579–1586.

Restricted access

Abstract

Streptococcus suis is an emerging zoonotic human pathogen, which is a causative agent of invasive infections in people who are in close contact with infected pigs or contaminated pork products. It is associated with severe systemic infections, most commonly meningitis and sepsis, which may lead to high rates of morbidity and mortality. Serotype 2 is the most prevalent type in S. suis infections in humans. We have reported a case of a very rapidly proceeding fatal human S. suis infection in a splenectomized, but otherwise immunocompetent patient in Hungary. We would like to highlight the attention for this pathogen for the risk group patients, not only pig breeders, veterinarians, abattoir workers, meat processing and transport workers, butchers and cooks, that those persons who are immunocompromised including those with spleen removed, persons with diabetes mellitus, cancer and alcoholism, are also at greater risk of infection.

Open access

Absztrakt:

A szerzők egy gennyes meningitisben szenvedő férfi beteg esetét ismertetik, akinél az infekció hátterében a Streptococcus suis kóroki szerepét igazolták. A baktérium kolonizáló ágensként megtalálható különböző állatok (sertések, kérődzők, macskák, kutyák, szarvasok, lovak) felső légutaiban, tápcsatornájában, nemi szervein. A kórokozó elsősorban állatpatogén, de humán esetek is előfordulnak zoonoticus eredettel. A megbetegedés elsősorban szepszis, meningitis képében jelentkezik mind az állati, mind a humán esetekben. A betegség prevalenciája földrészenként igen eltérő, a legmagasabb Ázsiában. A megbetegedések kialakulásában alapvető különbség figyelhető meg az ázsiai, illetve európai és amerikai régiók között, melyet eltérő kulturális és étkezési szokások befolyásolnak. A baktérium megjelenésére hazánkban elsősorban foglalkozási megbetegedésként kell számítani, de a fellendülő turizmus következtében behurcolt esetek is előfordulhatnak. A kórokozó pontos mikrobiológiai diagnosztikájához elengedhetetlen a modern identifikálómódszerek megléte. A szerzők szeretnék felhívni a figyelmet erre a súlyos infekciót okozó baktériumra, ezért fontosnak tartják a szakirodalomban fellelhető ismeretek összefoglalását és közlését. Orv Hetil. 2019; 160(1): 30–34.

Open access

Clostridium (Clostridioides) difficile is a Gram-positive anaerobic rod-shaped bacterium and the main cause of nosocomial diarrhoea in humans. In recent years, the transmission of C. difficile from environmental reservoirs (e.g. food) to humans has become a major focus of research. The aim of this study was to investigate the prevalence and corresponding toxin genes of C. difficile in faecal samples and meat of quails. Thirty samples of packed quail meat in Mashhad, Iran and 500 faecal samples (pooled to n = 5) were collected on quail farms in the Northeastern Khorasan region for further investigation. Of 100 pooled quail faecal samples 10% showed cultural growth of C. difficile. In meat samples two out of 30 specimens (7%) showed cultural growth. In six of ten isolates from faecal samples toxin genes (tcdB and tcdA) were present, while four isolates harboured no toxin genes. However, in meat isolates no toxin genes were present. Mutations in the tcdC gene were not detected, indicating that ‘hypervirulent’ strains such as RT027 and RT078 were not present. The data suggest that quail and quail products might hold a potential for the spread of C. difficile.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Erzsébet Burgettiné Böszörményi, István Barcs, Gyula Domján, Katalin Bélafiné Bakó, András Fodor, László Makrai, and Dávid Vozik

Absztrakt

Bevezetés: A folyamatosan megjelenő multirezisztens kórokozók és a bevetett új antibiotikumok között állandó „harc” folyik. A klinikumban és az állatgyógyászatban használt antibiotikumok jelentős része már nem hatékony. Eltérő hatásmechanizmusú antibakteriális peptidek alkalmazása alternatív megoldást jelenthet. A rovarpatogén Xenorhabdus budapestensis baktérium szintetizálni képes különböző antimikrobiális hatású fehérjekomponenseket (bicornutin-A, fabclavin). Célkitűzés: Xenorhabdus budapestensis antibakteriális hatásának mérése zoonózist okozó baktériumokon in vitro. Módszer: Gram-pozitív (Rhodococcus equi, Erysipelothrix rhusiopathia, Staphylococcus aureus, Streptococcus equi, Corynebacterium pseudotuberculosis, Listeria monocytagenes) és Gram-negatív (Salmonella gallinarum, Salmonella derbi, Bordatella bronchoseptica, Escherichia coli, Pasteurella multocida, Aeromonas hydrophila) tesztbaktériumokon sejtmentes fermentlé és a tisztítottfehérje-biopreparátum antibakteriális hatásának mérése agardiffúzióval véres agaron. Eredmények: A Xenorhabdus budapestensis fehérjéket termel, amelyek hígításaitól függően erős antibakteriális aktivitást fejtettek ki a tesztelt baktériumokon. A tisztított frakció hatása erősebb volt, mint a sejtmentes fermentlé. A Gram-pozitív baktériumok érzékenyebbek voltak. Következtetések: A Xenorhabdus budapestensis antimikrobiális hatású fehérjéi hatékonyságot mutattak a zoonózist okozó baktériumokon, és potenciális esélyük lehet e szervezetek elleni bevetésre, illetve azok megelőzésében a jövőben. Orv. Hetil., 2015, 156(44), 1782–1786.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Klára Molnár, Gergő Józsa, Zsolt Oberritter, Eszter Cholnoky, Péter Pankovics, Gábor Reuter, and Erika Tornóczky

References 1 Szénási, Z., Kovács, A. H., Pampiglione, S., et al.: Human dirofilariosis in Hungary: an emerging zoonosis in central Europe. Wien. Klin

Restricted access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors: Duško Ćirović, Aleksandra Penezić, Ivan Pavlović, Zoran Kulišić, Nada Ćosić, Jelena Burazerović, and Vladimir Maletić

emergent zoonosis: report of 60 new cases. Histopathology 38 , 344–354. Ramponi A. Dirofilariasis due to Dirofilaria repens in Italy, an emergent zoonosis: report of 60 new cases

Restricted access

References 1. Hadush , A. , Pal , M. : Brucellosis — An infectious re-emerging bacterial zoonosis of global importance . Int J Livest Res 3 , 28 – 34 ( 2013

Restricted access

Introduction Bovine tuberculosis (bTB), a zoonosis caused by Mycobacterium bovis infection ( Pesciaroli et al., 2014 ) in humans, has been reported in many countries ( Cockle et al., 2002; Jeon et al., 2010; Bezos et al., 2014; Wanzala et al

Restricted access