Browse

You are looking at 1 - 10 of 1,165 items

Abstract

The aim of the study is to give an insight into the evaluation of the program “Mentor Migration SALAM – Spielen Austauschen-Lernen-Achtsam-Miteinander” (Playing-Sharing-Learning-Attentively-Together). Students striving for a teaching degree or studying Social education at the University of Education Freiburg, mentor a child from a migrant or a refugee family for a period of 9 months. Some of the evaluation results are presented here. Based on different instruments like a questionnaire, open questions, interviews, reports, and minutes of the supervision meetings the mostly qualitative data are analysed and categorized. The article focuses on the impacts on the students: They gain a better awareness for intercultural encounters, and get insights into milieus they usually would not have. So especially the competences ‘Coping with Difference’ and ‘Professional pedagogical Skills’ will be investigated. The Intercultural Competence Model of Deardorff gives the theoretical background.

Open access

Abstract

‘Education for all’ and widening access to education with the aim of creating more social equality are long-term goals of the European education policy. Although there was an education expansion in the last decades in most of European countries, educational attainment and achievement still reflect social inequalities: students with less advantaged socio-economic backgrounds are still significantly underrepresented in higher educational institutions and need supporting measures for educational success. Roma students in particular suffer from multiple deprivation: Firstly, because a large part of the Roma population lives in poverty. Secondly, because their different cultural traditions often lead to discrimination in school education. Roma women additionally suffer from social injustice and deprivation because of the gender aspect: the traditional Roma culture defines the place of women to be with the family at home and an educational career is not necessary for that. Mentoring programmes are considered as successful in helping disadvantaged pupils and students to achieve better results in education. A special form of mentoring programmes is often included as a part of teacher education with the goal of not only helping disadvantaged children but also preparing future teachers to cope with diversity in schools. This article introduces practical and conceptual issues regarding mentoring programmes for disadvantaged children focussing on two perspectives: on the impact on the mentees – disadvantaged children with special regard to Roma students, and on the effect on the mentors – students in teacher training.

Open access

Absztrakt:

A tanulmány az árnyékoktatás jelenségét az oktatási rendszerek legfontosabb vizsgatantárgyaira szűkítve definiálja, s e szűk terület kutatástörténetének első két évtizedét mutatja be. A kutatás legfőbb témáinak, irányvonalainak, módszereinek és eredményeinek ismertetése után a szerző három olyan lehetőséget vet fel, amelyek az oktatáskutatásban az árnyékoktatáshoz kapcsolódóan is új lehetőségeket nyitnának meg, és amelyek a gyakorlatban hozzájárulhatnának az árnyékoktatás okozta egyenlőtlenségek mérsékléséhez: a szerző az oktatási viselkedéstudomány létrehozásának szükségességét, az oktatásitér-szakértők képzésének fontosságát, illetve az oktatási csekkek bevezetésének lehetőségét veti fel.

Open access

Absztrakt:

A tanulmány történeti ívben vizsgálja a nem formális és informális tanulás iskolarendszer melletti élésének felismerését és szakmai tudatosodását. Az iskolarendszerrel fenntartott kapcsolata mentén elemzi a nem formális oktatást az együttéléstől a diszrupcióig. Végül a tanulmány kísérletet tesz a diszrupció jelenkori felerősödése mögötti technológiai innovációk bemutatására és négy forgatókönyvet kínál a közeljövő megértésére.

Open access

Absztrakt:

A tanulmány először az árnyékgazdaságot, valamint annak egyik sajátos magyar változatát a második gazdaságot definiálja, majd az árnyékoktatást ehhez viszonyítva igyekszik meghatározni, s a két jelenség közötti összefüggést vizsgálni

Ezt követően az árnyékoktatás formáit tekinti át az írás. Majd a különböző gazdasági elméletek és megközelítések aspektusából veszi górcső alá az árnyékoktatást.

A tanulmány befejezésül megállapítja, hogy az árnyékoktatás lényegében a piac reagálása a hivatalos oktatási rendszer olyan sajátosságaira, mint az egyéni igények és képességek különbségeinek kezelésére való képtelenség vagy azoknak szándékos egalitárius kezelése, továbbá annak alacsony színvonala. Az árnyékoktatás individualizációs hatása egyben a különböző társadalmi hátterű tanulók – akik gazdasági lehetőségei okán eltérő mennyiségű árnyékoktatás igénybevételére képesek és hajlandók – eltérő képességszintjének, tanulmányi teljesítményének forrása. Ezzel a társadalmi különbségek átszármaztatásának egyik eszköze, amit az állam, az oktatáspolitika sohasem tud megakadályozni, legfeljebb tompítani.

Open access

Absztrakt:

A magánoktatási piac egyik kitüntetett területe – különösen az árnyékoktatás felől nézve – az idegennyelv-oktatás. Kevésbé vizsgált téma ugyanakkor, hogy kik és miért válnak magántanárrá, milyen fórumokon hirdetik magukat, kiknek és milyen szolgáltatásokat nyújtanak stb. A tanulmány egy pilotvizsgálat eredményeiről számol be, amelyben két magyar internetes portál 453 angoltanárának és 118 matematikatanárának hirdetéseiből keresett választ a fenti kérdésekre. A hirdetők nemi és életkori összetétele mellett elsősorban négy fő kérdésre fókuszál az elemzés: a) Mennyire fontos a tanári végzettség a magánoktatásban? b) Mennyire rugalmasak a magánoktatók? c) Mennyibe kerül egy magánóra, és legális-e a tevékenység? d) Mit tekintenek a magánoktatók a saját erősségüknek?

Open access

Absztrakt:

Napjainkban a munkaerőpiac egyre magasabb szintű digitális kompetenciával rendelkező munkavállalókat igényel. A piac igényei konkrétak, de kérdés, hogy a leendő munkavállalók vagy a munkaerőpiacon már aktívan jelen lévők mennyiben tudják teljesíteni ezt a követelményt. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében 2019-ben felvett online kérdőíves felmérésünkben arra kerestük a választ, hogy a válaszadók munkahelyükön és otthon miként használják a kor digitális eszközeit, és miként értékelik a saját digitális kompetenciájukat. Az eredmények azt mutatták, hogy a diplomások magas szintű digitális kompetenciával rendelkeznek és képesek ezeket az ismereteket otthon és a munkahelyen is alkalmazni.

Open access