Browse

You are looking at 1 - 100 of 1,166 items

Abstract

The importance of preparation for citizenship has been recognized for millennia, while education for democracy has been central to pedagogical thinking in Europe and in Hungary for more than a quarter of a century (Crick Report, European Year of Citizenship through Education, EU key competences, modified version of the NCC). Educating a citizenry that is capable of thinking independently, is equipped with critical skills and can deliberate about matters appears in these documents as a definitive goal. The concept of civic competence or citizenship competence indicates a combination of such knowledge, skills, abilities and values that make the individual capable of effectively participating in an everyday life that is based on democratic values as well as in civic society (Hoskins and Crick, 2008, cited by Kinyó, Az állampolgári kompetencia egyes összetevőinek és a közösségi tevékenységformák jellemzőinek vizsgálata 7. és 11. évfolyamos tanulók körében[PhD dissertation: Individual Components of the Competence of Citizenship and an Examination of the Characteristics of Forms of Community Activities Among Students in the 7th to 11th Grades], 2012). The various models of preparation in schools assume that civic knowledge has identifiable elements that can be taught (e.g. texts of legal documents, constitutional principles, the structure of the state); at the same time, civic "knowledge" comprises rather the adoption of attitudes and the practice of certain skills. This study, supported by research data based on survey questions, seeks to discover the degree of prevalence of education for democracy and citizenship in everyday practice, as well as the kinds of problems those affected see in this area and what recommendations they have to address these difficulties.

Open access

Abstract

The aim of the study is to give an insight into the evaluation of the program “Mentor Migration SALAM – Spielen Austauschen-Lernen-Achtsam-Miteinander” (Playing-Sharing-Learning-Attentively-Together). Students striving for a teaching degree or studying Social education at the University of Education Freiburg, mentor a child from a migrant or a refugee family for a period of 9 months. Some of the evaluation results are presented here. Based on different instruments like a questionnaire, open questions, interviews, reports, and minutes of the supervision meetings the mostly qualitative data are analysed and categorized. The article focuses on the impacts on the students: They gain a better awareness for intercultural encounters, and get insights into milieus they usually would not have. So especially the competences ‘Coping with Difference’ and ‘Professional pedagogical Skills’ will be investigated. The Intercultural Competence Model of Deardorff gives the theoretical background.

Open access

Abstract

‘Education for all’ and widening access to education with the aim of creating more social equality are long-term goals of the European education policy. Although there was an education expansion in the last decades in most of European countries, educational attainment and achievement still reflect social inequalities: students with less advantaged socio-economic backgrounds are still significantly underrepresented in higher educational institutions and need supporting measures for educational success. Roma students in particular suffer from multiple deprivation: Firstly, because a large part of the Roma population lives in poverty. Secondly, because their different cultural traditions often lead to discrimination in school education. Roma women additionally suffer from social injustice and deprivation because of the gender aspect: the traditional Roma culture defines the place of women to be with the family at home and an educational career is not necessary for that. Mentoring programmes are considered as successful in helping disadvantaged pupils and students to achieve better results in education. A special form of mentoring programmes is often included as a part of teacher education with the goal of not only helping disadvantaged children but also preparing future teachers to cope with diversity in schools. This article introduces practical and conceptual issues regarding mentoring programmes for disadvantaged children focussing on two perspectives: on the impact on the mentees – disadvantaged children with special regard to Roma students, and on the effect on the mentors – students in teacher training.

Open access

Absztrakt:

A tanulmány az árnyékoktatás jelenségét az oktatási rendszerek legfontosabb vizsgatantárgyaira szűkítve definiálja, s e szűk terület kutatástörténetének első két évtizedét mutatja be. A kutatás legfőbb témáinak, irányvonalainak, módszereinek és eredményeinek ismertetése után a szerző három olyan lehetőséget vet fel, amelyek az oktatáskutatásban az árnyékoktatáshoz kapcsolódóan is új lehetőségeket nyitnának meg, és amelyek a gyakorlatban hozzájárulhatnának az árnyékoktatás okozta egyenlőtlenségek mérsékléséhez: a szerző az oktatási viselkedéstudomány létrehozásának szükségességét, az oktatásitér-szakértők képzésének fontosságát, illetve az oktatási csekkek bevezetésének lehetőségét veti fel.

Open access

Absztrakt:

A tanulmány történeti ívben vizsgálja a nem formális és informális tanulás iskolarendszer melletti élésének felismerését és szakmai tudatosodását. Az iskolarendszerrel fenntartott kapcsolata mentén elemzi a nem formális oktatást az együttéléstől a diszrupcióig. Végül a tanulmány kísérletet tesz a diszrupció jelenkori felerősödése mögötti technológiai innovációk bemutatására és négy forgatókönyvet kínál a közeljövő megértésére.

Open access

Absztrakt:

A tanulmány először az árnyékgazdaságot, valamint annak egyik sajátos magyar változatát a második gazdaságot definiálja, majd az árnyékoktatást ehhez viszonyítva igyekszik meghatározni, s a két jelenség közötti összefüggést vizsgálni

Ezt követően az árnyékoktatás formáit tekinti át az írás. Majd a különböző gazdasági elméletek és megközelítések aspektusából veszi górcső alá az árnyékoktatást.

A tanulmány befejezésül megállapítja, hogy az árnyékoktatás lényegében a piac reagálása a hivatalos oktatási rendszer olyan sajátosságaira, mint az egyéni igények és képességek különbségeinek kezelésére való képtelenség vagy azoknak szándékos egalitárius kezelése, továbbá annak alacsony színvonala. Az árnyékoktatás individualizációs hatása egyben a különböző társadalmi hátterű tanulók – akik gazdasági lehetőségei okán eltérő mennyiségű árnyékoktatás igénybevételére képesek és hajlandók – eltérő képességszintjének, tanulmányi teljesítményének forrása. Ezzel a társadalmi különbségek átszármaztatásának egyik eszköze, amit az állam, az oktatáspolitika sohasem tud megakadályozni, legfeljebb tompítani.

Open access

Absztrakt:

A magánoktatási piac egyik kitüntetett területe – különösen az árnyékoktatás felől nézve – az idegennyelv-oktatás. Kevésbé vizsgált téma ugyanakkor, hogy kik és miért válnak magántanárrá, milyen fórumokon hirdetik magukat, kiknek és milyen szolgáltatásokat nyújtanak stb. A tanulmány egy pilotvizsgálat eredményeiről számol be, amelyben két magyar internetes portál 453 angoltanárának és 118 matematikatanárának hirdetéseiből keresett választ a fenti kérdésekre. A hirdetők nemi és életkori összetétele mellett elsősorban négy fő kérdésre fókuszál az elemzés: a) Mennyire fontos a tanári végzettség a magánoktatásban? b) Mennyire rugalmasak a magánoktatók? c) Mennyibe kerül egy magánóra, és legális-e a tevékenység? d) Mit tekintenek a magánoktatók a saját erősségüknek?

Open access

Absztrakt:

Napjainkban a munkaerőpiac egyre magasabb szintű digitális kompetenciával rendelkező munkavállalókat igényel. A piac igényei konkrétak, de kérdés, hogy a leendő munkavállalók vagy a munkaerőpiacon már aktívan jelen lévők mennyiben tudják teljesíteni ezt a követelményt. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében 2019-ben felvett online kérdőíves felmérésünkben arra kerestük a választ, hogy a válaszadók munkahelyükön és otthon miként használják a kor digitális eszközeit, és miként értékelik a saját digitális kompetenciájukat. Az eredmények azt mutatták, hogy a diplomások magas szintű digitális kompetenciával rendelkeznek és képesek ezeket az ismereteket otthon és a munkahelyen is alkalmazni.

Open access

Absztrakt:

Az egyéni tanulási utak kialakításához szükséges információhalmazt az emberi agy csak korlátozottan tudja kezelni. A mesterséges intelligencia fejlesztése nyomán felmerül a kérdés, hogy nem lehetne-e ezt a feladatot külső algoritmusokra bízni. A kérdés azért is jogos, mert az oktatási adatbányászat lehetőségeinek nyomán a nagy adathalmazzal dolgozó cégek kezébe máris egyre több tanulói adat kerül. Ez egyrészt segítséget nyújthat a differenciált oktatáshoz, másrészt az a veszély is fennáll, hogy ezek a cégek egyéni tanulási utak kínálatával párhuzamosan nemcsak a tanulási algoritmusokat és tartalmakat határozzák meg, hanem az egyéni akaratok és választások fölötti uralmat is átveszik.

Open access

Absztrakt:

A lemorzsolódás egyik lehetséges okaként jelenik meg a munkaerőpiac vonzása. Manapság a munkába állás időpontja nem esik egybe a diploma megszerzésének időpontjával, olykor a diploma nélkül elhelyezkedők keresete magasabb, mint a diplomával rendelkezőké (Bocsi 2013; Kun 2013). Továbbá az egyetemi tanulmányok félbeszakításához vezethet, hogy a hallgatók negatívan ítélik meg az általuk végzett szak piacképességét, s ebben az esetben még jobban érvényesül a munkaerőpiac vonzó hatása. Kvalitatív kutatásunk eredményei alapján az egyetemi tanulmányok mellett folytatott munka jelentős szerepet játszott az interjúalanyok életében, és ez hatással volt a lemorzsolódásukra. Az eredmények felhívják a figyelmet arra, hogy az egyetem melletti vagy helyetti munkavállalás vizsgálata megkerülhetetlen a felsőoktatásból történő lemorzsolódás kutatása során.

Open access

Absztrakt:

Az iskolai és iskolán kívüli különórák fontos betekintést adnak az árnyékoktatás jelenségének vizsgálatába, jóllehet nem fedik le teljesen e fogalmat. Az Országos kompetenciamérés adatai azt mutatják, hogy az életkor előrehaladtával a hangsúly az iskolán belüli különórákról (korrepetálásokról, szakkörökről, sportkörökről) fokozatosan tolódik el az iskolán kívüli különórák irányába, továbbá megfigyelhető a tanórákon kívüli művészeti és sporttevékenységek arányának fokozatos csökkenése. A tanulmány e jelenségek mögöttes okait járja körül, kitérve az egyes különóratípusok igénybevételének iskolai és egyéni háttértényezőire is.

Open access
Educatio
Author: Dóra Dobokai Róbert Lászlóné Simon

Absztrakt:

A gyermekvédelmi szakellátásban felnövő, illetve abban a rendszerben élő gyermekek és fiatalok felnőtté válásuk során a társadalom alsó rétegét szélesítik. A társadalmi kirekesztettség, a minőségi kapcsolatok, a gazdasági, kulturális, szociális tőke hiánya miatt bizonytalan a társadalmi integrációjuk is. Az iskolában megszerzett tudás a felemelkedés záloga lehet. A kutatás azokat a problémákat vizsgálja, amelyekkel a Bács-Kiskun megyei pedagógusoknak meg kell küzdeniük a gyermekvédelmi szakellátásban élő tanulókkal folytatott pedagógiai munka során. Az eredmények Bács-Kiskun megyében a gyermekvédelemben felnövekvő tanulók iskolai esélyteremtésében és eredményességében tematizálható problémák vannak.

Open access

Absztrakt:

A tanulmány a tanórán kívüli tanulás lehetőségeit vizsgálja az élethosszig tartó tanulás, illetve a tanulói részvétel értelmezési keretére támaszkodva három – tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli – tanulási környezet sajátosságainak és eltéréseinek segítségével, a tanulók nézőpontján keresztül. Az elemzés elsősorban három általános iskola felső tagozatos tanulói körében online kérdőívvel felvett adatokra épít, de az összehasonlíthatóság érdekében országos tendenciákat is bemutat az Országos kompetenciamérés adatainak segítségével az érintett oktatási szintre és időszakra vonatkozóan. Az elemzés tapasztalatai rámutatnak a tanulói részvétel különbségeivel összefüggő eltérésekre, valamint az egyes tanulási környezetek néhány jellemzőjére, ezek tartós egymás mellett élésére, s a tanulók életében betöltött jelentőségükre a napi időfelhasználás és a tanulói értékelés tükrében.

Open access

Akadémiai Értesítő

A Magyar Tudományos Akadémia Hivatalos Lapja

Akadémiai Értesítő
Restricted access

Akadémiai Értesítő

A Magyar Tudományos Akadémia Hivatalos Lapja

Akadémiai Értesítő
Restricted access

Akadémiai Értesítő

A Magyar Tudományos Akadémia Hivatalos Lapja

Akadémiai Értesítő
Restricted access

Abstract

Quality of educational services is highly dependent on competent teachers. Thus, the competency-based framework for teacher education has become an important issue across Europe. This approach in Europe has greatly reflected in the field of adult learning and education. There are five research projects dedicated to identifying competences of adult learning facilitators, involving regional countries or all the Member States of the European Union. Based on the results of the five research projects, this paper has a twofold aim: 1) to describe those research projects and their identified competences for adult learning and 2) to analyse the common competences identified by all the five research projects. The distinct scopes of teacher's competences and teaching competences are offering the framework for analysis. We found ten common competences that are particularly relevant to teaching roles of adult learning facilitators in Europe. Moreover, the analyses revealed that adult learning facilitators need to possess teacher competences that are relevant to institutional administration. Our conclusion is that there are common competences for adult learning facilitators which are relevant to both teaching and teacher competences.

Open access

Concert visits with the music class: A Salzburg case study

A Cooperation project with varying goals, tasks and expectations

Hungarian Educational Research Journal
Author: Andreas Bernhofer

Abstract

Many European cities offer a vivid cultural landscape and numerous live-music opportunities. Some of the events aim at young audiences and develop cooperation projects with schools (Schwanse, 2003). The Schools@Concerts research project focuses on long-established cooperation projects between schools and concert hosts and tries to give insights into the structure of them. This article describes the Salzburg single case study, where besides the music teacher, the school students and the concert host also a didactics course from the music teacher training at the university is involved. By collecting data with interviews and questionnaires with all participating partners, the research group tries to outline the different roles within the cooperation project and compares the varying goals, tasks and expectations of the participating partners.

Open access

Abstract

In the last 30 years Croatia has been involved in an intensive period of educational reforms. Music teaching, as a compulsory subject, underwent some positive and negative changes. The so-called open model and contents remake bring the possibility for teachers to be more creative and for students to be involved to a greater extent, but unfortunately, music lessons come to just 1 h per week. As a part of the Croatian school system, the extracurricular music activities are implemented in the school curriculum which affects the acquisition of new knowledge developing students’ musical skills. This paper aims to present the today’s situation of attending music classes in regular and extracurricular lessons in Croatia. Moreover, it discusses the international research project Schools@Concerts: Tuning up for the Music Experience which influences the idea how to carry out another kind of extracurricular musical activity which suits the worldwide environment. The intention is to familiarize students with (classical) music during the work in the extracurricular activity and by visiting to a concert. The author presents her own idea how to realize the extracurricular music activity Listening to Music with Concert Experience carried out by a cognitive – emotional approach to listening to music which contributes to the students’ music appreciation and preservation, transfer, renewal and dissemination of cultural heritage.

Open access

Abstract

Visiting classical concerts as part of school activities has a long tradition in Germany but has always been controversial. The multi-case study Schools@Concerts aims in mapping different approaches of connecting school music education with classical concert visits in seven European countries. As part of this project, this article gives early insights into the Frankfurt case. Different perspectives on concert visits include students, teachers and concert hosts. After a short overview about the German discussion, the article gives a brief insight into the state curricula concerning concert visits and the school curriculum of the participating school. All participants have positive attitudes towards concert visits but also highlight the organizational effort of it. Both, teacher and host emphasize missing resources for preparing concerts. Although classical concerts do not meet the musical taste of the children, most of them show positive attitudes to concert visits. Therefore the study wants to encourage responsible stake holders to support concert visits, both in schools and orchestras.

Open access

Abstract

In public education the main emphasis is on conveying lexical knowledge instead of making students love music, play music together and do creative musical exercises. Teaching music has become too theoretical, and it is almost entirely dominated by literary data. Although teachers have some freedom to make slight changes in the curriculum, the number of music lessons is very low. Concert pedagogy is a progressive pedagogical initiative of the 20th–21st century, which aims to present the values of art at the original location of artistic activity, in an experience-filled environment, just as other branches of experience pedagogy do. The educational activity of experience pedagogy takes place in an extracurricular framework to complement public education. Art education is based on going through and enjoying an experience, which, however, cannot be taught, only explored and reinforced. In the traditional approach, intellectual education comprises two tasks: intellectual informing and formation (). Intellectual development occurs through the process of transferring and internalising scientific knowledge, which is presented in the form of subjects. Bábosik highlights that intellectual and cultural needs can evolve when it is achieved that children like to learn, which generates the desire for novel knowledge.

Open access

Akadémiai Értesítő

A Magyar Tudományos Akadémia Hivatalos Lapja

Akadémiai Értesítő
Restricted access

Abstract

English as a foreign language teachers' associations (henceforth ELTAs) act as empowering platforms for English Language Teaching (ELT) professionals (Lamb, 2012), and yet the contributions of ELTA leaders have not been widely investigated in the fields of second language acquisition and language pedagogy. In order to fill this niche, a qualitative interview study explored the professional trajectories of successful teacher trainers. The paper gives an account of the motivation for continuing professional development (CPD) through the turning points in these professionals' early careers. The findings suggest that there are some similarities behind the motivating factors for CPD and the increasing participation in social spheres (Lave & Wenger, 1991) leads to professional growth. Moving from the periphery towards the centre in a Community of Practice (CoP) the participants of CoPs become knowledge providers. The results reveal that after members have reached their own plateau and can no longer grow professionally in a particular CoP, they either move on to a different, often more challenging CoP and often belong to different CoPs and even end up as the leaders of ELTAs. Limitations and further research suggestions are included at the end of the paper.

Open access

Abstract

The problem of not having a language exam by the end of the university years affects thousands of students in Hungary. The literature reveals that this area is less researched, but there are a number of factors that I found important to examine. I did my research in the East Hungarian region. The reason for this is that many studies in this area have a higher rate of unsuccessful language learners than the rest of the country. I used online survey method in the form of a questionnaire, which consisted mostly of closed questions (alternative, selective and scale). My questions were focused on topics such as socioeconomic status, school life, language biography, cultural capital, language-specific social capital, language-learning type, affective characteristics, language pedagogy, drop-out and language learning attitudes. In this present study I highlight the effect of social and cultural effect on the success of language learning. During the query I used snowball method and address list query. As finding the target people proved to be very difficult, the number of elements is not significant (N = 202).

Open access

Abstract

At the end of the first semester of the 2017/18 academic year, we conducted research in the form of focus groups on the attitudes of disadvantaged primary school students toward language learning and school. The students were asked about their thoughts relating to school, their self-perceived academic efficiency and their experiences related to English classes. The results show that the children (N = 17) generally have a positive attitude towards school work and English classes. In the English classes, ICT-supported learning (e.g. the use of tablets and smartboards) is present, which the students explicitly prefer compared to more traditional approaches. School attachment and attachment to the teacher in question also play an important role as the foundations of motivation in this work process.

Open access

Abstract

This study's objective is to determine the relationship between the popularity of the foreign language and the study efficiency based on the OKM 2016 database. In our results you can see that the popularity of foreign languages is outstanding compared to other subjects. Concerning the gender and study average it is apparent that among girls and those with higher study average the subject is more popular than among boys and those with lower study average. The results of regression show that girls, those who live in town, who attend high school, who learn in larger schools, who do not attend religious school, who are descendants of highly educated parents and those whose parents' status is active in the labour market have positive opinion. Beyond the socio-demographic variables the popularity of the foreign language as a subject has an effect on the study average. The relevance of this study can be defined in the future research of unsuccessful language learning.

Open access

Akadémiai Értesítő

A Magyar Tudományos Akadémia Hivatalos Lapja

Akadémiai Értesítő
Restricted access

Abstract

When it comes to teaching vocabulary in foreign language classes words are often taught in isolation, without regard to the context in which they appear. The paper draws attention to the importance of teaching words in context so that the meaning of a word often results from the meaning of a larger construction it is part of. After presenting the morpho-syntactic and semantic characteristics of collocations, and the difficulties language learners face in acquiring them, the paper presents a few ideas on how to teach collocations, giving examples of activities and exercises that can facilitate the learning process. The focus has been laid on activities that can complement the lessons in class, can be applicable at different levels and also require relatively little preparation from the part of the teacher. In addition, an important aspect has been to choose activities that language learning have fun doing (that include creativity, problem solving, humor, real life examples, own experiences, etc.) and that integrate the necessary language learning skills (speaking, listening, reading, and writing). Without the intention of being exhaustive, the paper concentrates on those activities and tasks that present collocations in their entirety, as constructions, assuming that these are the most useful for students. While the ideas presented are generally applicable in foreign language classes, the present paper has been written with native Hungarian speakers in mind.

Open access

Akadémiai Értesítő

A Magyar Tudományos Akadémia Hivatalos Lapja

Akadémiai Értesítő
Restricted access

Akadémiai Értesítő

A Magyar Tudományos Akadémia Hivatalos Lapja

Akadémiai Értesítő
Restricted access

Abstract

The present study explores high school students' (aged 16–17) attitudes towards the use of technology Information and Communication Technology (ICT) in the English as foreign language (EFL) classroom. While digital competence has become one of the core skills in our society, ICT is gaining more presence in the EFL teaching and learning. However, it is not widespread in the mainstream education, as it is the case of Spain, especially at high school level. There is also still some reticence on the part of the teachers to let the ICT be part and parcel of their daily practice. Since adolescents often experience a motivational drop as far as learning a foreign language (FL) in school setting is concerned, EFL teachers should promote the integration of ICT in classroom activities, as research has shown that technology-supported activities may contribute to engaging students in the process of learning a FL and act as a motivating factor. This paper examines 77 EFL learners' responses to a questionnaire administered before and after the implementation of an 18-month ICT-based intervention in their classroom. The main findings reveal that attitudes towards technology were positive and they were maintained beyond the possible “novelty effect”, which supports the claims in favor of ICT's integration in EFL teaching.

Open access

Abstract

In this paper, we seek to answer the research question as to whether students take into account the predictions of human capital theory (namely the higher wages associated with further studies) in their decision to participate in higher education. Our alternative research question is whether students can be described by Bourdieu's theory on capital conversion, that is, whether they aim to accumulate cultural and social capital during their studies, which can also be profitable for them in the future. Our research method is quantitative: we use cluster analysis to examine the motives behind further studies and employ cross tabulation and variance analysis to reveal the relationship between clusters and social background variables. We find that the wage premium associated with further studies is not the most important motive among students; it holds only minor importance even for those from a disadvantaged social background. The results suggest that students in secondary schools, especially talented but underprivileged ones, should be motivated to enter higher education by informing them about the potential wage premium they can attain if they study further. Importantly, we also find that underprivileged students may be unaware of the fact that higher education is an efficient mechanism to accumulate social and cultural capital, which then can be converted into economic capital.

Open access

Akadémiai Értesítő

A Magyar Tudományos Akadémia Hivatalos Lapja

Akadémiai Értesítő
Restricted access

Absztrakt:

A felsőoktatási intézmények szerepváltozásai, a harmadik misszió feltűnése és erősödése és az ezeknek megfelelő vagy ezekhez igazodó irányítási megoldások, működési keretek, az állam és a felsőoktatási intézmények viszonyának alakulása több évtizede témája a felsőoktatás-politika változásával, az irányítás kérdéseivel foglalkozó kutatóknak, szerzőknek (Clark 1983; Etkowitz 1997; Clark 1998; van Vaught–de Boer 2015; Gronitzka–Massen–de Boer 2017, hogy csak néhány ismertebbre utaljunk). A hazai kutatókat is foglalkoztatta ez a témakör (Barakonyi, Hrubos, Keczer, Kováts, Polónyi számos írása), ami bőséges muníciót ad a kutatásra, ugyanis az irányítás és az intézményi státus kérdéseivel rendre együtt járnak az intézmények kormányzásának, vezetési struktúrájának és finanszírozásának a kérdései is. Az intézményi működési keretek alakítására irányuló magyar felsőoktatás-politikai törekvések hosszabb időszakot átfogó áttekintésére azonban csak kevesen vállalkoztak (Polónyi 2009; Veres 2016a, 2016b). Jelen írás arra tesz kíséreltet, hogy áttekintse az elmúlt három évtized törekvéseit és fejleményeit e téren, keresve a jellegzetes azonosságokat vagy épp sajátos különbségeket.

Open access

Absztrakt:

A magyar felsőoktatásból történő lemorzsolódási arány közel 40 százalék, ami képzési szintek szerint a tudományos képzésben a legmagasabb. Kutatásunkban megvizsgáltuk a 2010/2011-es és a 2014/2015-ös tanév őszi szemeszterében beiratkozott PhD-hallgatók lemorzsolódásának mintázatait, és elemeztük azt is, hogy a felvett kreditek száma, a passzív státusz, a képzési terület, a képző intézmény és a képzés finanszírozási formája befolyásolja-e a lemorzsolódást. Elemzésünk alapját a Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR) adatai adják. Eredményeink azt mutatják, hogy akárcsak a többi képzési területnél a PhD-képzés esetében is az 1. és a 2. szemeszter a legkritikusabb lemorzsolódási periódus.

Open access

Absztrakt:

A versenyszféra által támasztott gyakorlatorientált felsőoktatás iránti igény hívta életre hazánkban is a duális formában zajló képzéseket. Jelen tanulmány célja a duális képzésben részt vevő hallgatók gyakorlati kompetenciáinak mérésére és értékelésére irányuló felmérés koncepcionális kereteinek felvázolása, mely az Eszterházy Károly Egyetemen duális képzési formában is választható 12 szakon tanuló hallgatók körében kerül megvalósításra. A kompetenciamérést a felsőoktatási intézmény a gyakorlóhelyekkel együttműködve végzi el kérdőíves felmérés, értékelő központ és tereptanári értékelés alapján.

Open access

Absztrakt:

A tanulmány az elmúlt évtizedek legfontosabb jelenségeit és változásait mutatja be az európai felsőoktatás kormányzati irányításában és az egyetemek kormányzásában. Foglalkozik a rendszerszinttel, azaz a kormányzati felsőoktatás-irányítás eszközeivel és tendenciáival, valamint az intézményi szinttel, azaz a belső irányítás – kormányzás, menedzsment – kérdéseivel, és a két dimenzió összefüggéseivel. Az elemzés a kormányzati magatartással összefüggésben kitér az egyetemek autonómiájának alakulására, a belső irányítás kapcsán részletesen foglalkozik az irányító testületekkel és a külső tagok szerepével. Az eredmények alapján megállapítható, hogy bár az elmúlt évtizedben radikális változások nem következtek be az egyetemek irányításában – kivételt éppen Magyarország képez –, számos országban jellemző az útkeresés, illetve a finomhangolás.

Open access

Absztrakt:

A felsőoktatási intézményeknek mind hazai, mind nemzetközi téren sok különböző érintetti csoport igényeinek kell megfelelniük. Ezek a különböző elvárások más-más társadalmi szerephez és felelősséghez kapcsolódnak. Írásunkban három ilyen kihívást emelünk ki, és mutatjuk be a rájuk adott domináns válaszokat. Egyrészt röviden bemutatjuk a vállalkozó egyetem koncepcióját, mint a gazdasági érték képzésének motorját. Másrészt a foglalkoztathatóság – egyéni értékteremtés – kérdéskörével kapcsolatban tárgyaljuk a képzéshez és fejlesztéshez kötődő kihívásokat és az ezekre adott válaszokat. Harmadrészt a társadalmi értékteremtés témáját érintve bemutatjuk a bevonással kapcsolatos törekvéseket, ezen belül is a nyitott tudomány megközelítését. Mindezek felvetik a kérdést, hogy milyen intézményi keret lenne a legalkalmasabb ilyen sokszínű célrendszer kezelésére. Véleményünk szerint – és különösen a hazai felsőoktatási intézmények számára – nemcsak a homogenitás, azaz a meglévő példák és formák átvétele és követése lehet a járható út, hanem a heterogenitásban rejlő lehetőségek kiaknázása, azaz a sajátosságok megkeresése, valamint az egyedi, a lokális környezetbe illeszkedő, de nemzetközileg is életképes modellek kialakítása.

Open access
Educatio
Authors: György Csepeli, Eörs Szathmáry and István Murányi

Absztrakt:

Két kísérlet eredményeit mutatjuk be a cikkben. A kísérleteket az Elliot Aronson által kifejlesztett mozaikmódszerrel végeztük abból a célból, hogy kimutassuk a kooperációs tanulási módszer előnyeit az osztályteremben zajló tanulás során. A kooperáció evolúciós biológiai és szociálpszichológiai értelmezése alapján azt vártuk, hogy az együttműködés pozitív hatást gyakorol a tanulók egyes szociális készségeinek alakulására. Kiderült, hogy ez a várakozás csak bizonyos feltételek között igaz. A nyolcadikos, iskolaváltás előtt álló diákok kevésbé hajlanak a kooperációra, s a biológia mint tantárgy is kevéssé alkalmas a módszer alkalmazására. Fiatalabb korú diákok és diszkurzív tantárgy esetén viszont a kooperatív módszer alkalmazása előnyös.

Open access

Absztrakt:

Kutatásunkban külföldi tanulmányi programban részt vevő hallgatók motivációs tényezőinek típusait és ezek elégedettséggel való kapcsolatát vizsgáltuk 20 külföldi hallgatóval készült mélyinterjú elemzésével. Eredményeink alapján hat motivációs csoport körvonalazódott: 1) társadalmi kényszer, 2) költséghatékony oktatás, 3) karrierépítés, 4) tanulmányok elmélyítése, 5) az adott ország megismerése és 6) élettapasztalat-szerzés. Azok a hallgatók, akik az ország megismerésére és élettapasztalat-szerzésre törekednek, sok esetben kihívásként tekintenek a külföldi tanulmányi program során tapasztalt nehézségekre, ami tovább növeli az elégedettségüket.

Open access
Educatio
Authors: Zoltán Rónay, Dominik Antonowicz and Marta Jaworska

Absztrakt:

A tanulmány két viszonylag új felsőoktatási reformot vizsgál Lengyelországban és Magyarországon. Mindkettő egyfajta board (felügyelő testület) bevezetésére irányult különböző elnevezéssel. Az összehasonlító tanulmány alapja a két ország közös (kommunista) múltja, földrajzi helyzete (kelet-közép-európai térség) és a humboldti egyetemi modell öröksége. Az elemzés a reformok előzményeinek bemutatása után magát a két nemzeti reformot vizsgálja, megvilágítva a különbségeket és hasonlóságokat a lengyel egyetemi tanács és a magyar konzisztórium felépítése, hatásköre és felelőssége, valamint az egyetemi autonómiához való viszonya tekintetében. Ezzel is hozzá kíván járulni a boardizmusról jelenleg folyó szakmai diskurzushoz, értékelvén annak bevezetését e két (hasonló) nemzeti felsőoktatásban.

Open access

Absztrakt:

Az elmúlt évtizedek felsőoktatási reformjainak egyik kiemelt célja az eredményesebb intézményi működés elérése volt, amelyet a menedzsment megerősítésével kívántak elérni. A menedzserizmus azonban az egyetem diszfunkcionális működését is eredményezte. A tanulmány alapkérdése, hogy milyen alternatívái fogalmazódnak meg a menedzserizmusnak azokban az országokban, ahol ez vált az uralkodó egyetemszervezési megközelítéssé. A cikk áttekinti a menedzserizmus kialakulásának okait és kritikáját, néhány ellenállási és reformstratégiát, valamint illusztrációként bemutat egy egyedi irányítási gyakorlattal rendelkező egyetemet, a szövetkezeti elvekre épülő Mondragon Egyetemet.

A reformjavaslatok egyike sem vágyódik vissza az elefántcsonttoronyba, és egyik sem vitatja a hatékonyság és eredményesség fontosságát. Mindegyik úgy véli azonban, hogy a menedzserizmusnál vannak jobb módok, amelyek a hatékonyság elérése mellett a közösség és az érintettek érdekeit teljesebben meg tudják jeleníteni és jobban ki tudják egyensúlyozni. Mindegyik javaslat kiemeli a döntéshozási folyamatok demokratizálásának szükségességét, ami elengedhetetlen feltétele az egyetem megújulásának

Open access

Absztrakt:

Cikkünkben a társadalmi vállalkozások és a felsőoktatás lehetséges kapcsolatát, kapcsolódásait járjuk körül elsősorban abból a szempontból, hogy a társadalmi vállalkozás viszonylag új koncepciója miképp hathat a felsőoktatási intézmények működésére. Ezt a kérdést – a társadalmi vállalkozás fogalmának körbejárását követően – három irányból látjuk izgalmasnak vizsgálni: elsőként bemutatjuk a társadalmi vállalkozás koncepció néhány lehetséges hatását a felsőoktatási intézmények működésére; ezt követően a tématerület megjelenését tekintjük át a felsőoktatásban, fókuszálva a gazdálkodástudományok területére; végezetül elemezzük a társadalmi vállalkozásokhoz való kapcsolódást egy úgynevezett science shop tapasztalatai alapján, amelyet a felsőoktatási intézmények harmadik missziójának egyik megvalósítási módjaként tartanak számon.

Open access

Absztrakt:

A tanulmány a hazai kancellári rendszer bevezetésének okait és következményeit keresi. A költségvetési felügyelők körében végzett kutatással arra a megállapításra jut, hogy a kancellári rendszer bevezetése természetes folyamat része. Durva és gyors bevezetését feltehetően az okozta, hogy a magyar felsőoktatás irányítói a korábban alkalmazott vezetési modellt javíthatatlannak és végzetesen elavultnak tartották. Az alkalmazott modell a rektori hatásköröket a kancellártól függővé és jórészt formálissá teszi. Az átalakítás változtat az állami felsőoktatási intézmények szervezeti tulajdonságain, csökkenti az önigazgatás súlyát. Teljesítménymérések nélkül ugyanakkor lehetetlen megállapítani, hogy a változások iránya, mértéke jobb vagy rosszabb intézményeket jelent.

Open access

Akadémiai Értesítő

A Magyar Tudományos Akadémia Hivatalos Lapja

Akadémiai Értesítő
Restricted access

Akadémiai Értesítő

A Magyar Tudományos Akadémia Hivatalos Lapja

Akadémiai Értesítő
Restricted access