View More View Less
  • 1 Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi Intézet Pécs
  • 2 Állami Szívkórház Balatonfüred
  • 3 Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Pécs
  • 4 Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Pécs
  • 5 Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Onkoterápiás Intézet Pécs
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $204.00

Tanulmányunkban a Fritz Muthny által kidolgozott betegséggel kapcsolatos megküzdési kérdőív, a Freiburger Fragebogen zur Krankheitsverarbeitung (FKV-LIS) magyar adaptációjának folyamatát mutatjuk be. Az FKV-LIS a betegséggel történő megküzdések széles spektrumát vizsgálja. A számos kutatásban alkalmazott kérdőív skáláinak érvényességéről és megbízhatóságáról csak részben rendelkezünk egyértelmű adatokkal. Vizsgálatunk célja a betegséggel történő megküzdés általános stratégiának azonosítása és az FKV-LIS kérdőív faktorstruktúrájának felülvizsgálata, szükség szerinti módosítása volt. Megvizsgáltuk, hogy az FKV-LIS faktorszerkezete mennyire tekinthető azonosnak az egyes betegcsoportokban. A 35 tételes kérdőívet két vizsgálatunkban használtuk. Az elsőben kardiológiai betegeket (n=747) vizsgáltunk, majd követtünk egy évvel bypass-műtétük, illetve szívizominfarktusuk után, a második – keresztmetszeti – vizsgálatunkban malignus betegségben szenvedők vettek részt (n=555). A kérdőív eredeti skáláinak pszichometriai mutatói nem értek el elfogadható szintet, ezért a megerősítő faktoranalízis adatai alapján az egyes skálákon alacsony faktorsúlyt adó tételek elhagyásával egy módosított faktorszerkezetet alakítottunk ki, melyet független mintán felülvizsgáltunk. Az általunk kidolgozott faktorszerkezet egyezést mutatott a Muthny által javasolt első négy skálával („Depresszív, rezignált megküzdés”, „Aktív problémaorientált megküzdés”, „Önbátorítás, figyelemelterelés”, „Vallás, értelemkeresés”), melyek mindegyikéhez 3–3 tételt tartottunk meg. A módosított faktorszerkezet illeszkedési mutatói az összesített mintánkon a jót megközelítő értékeket adtak. Betegcsoportonként külön vizsgálva, az infarktuson átesett betegek esetében jó, a rákos betegek esetében elfogadható, míg a bypass-műtött betegeknél annál alacsonyabb illeszkedési mutatókat kaptunk. Hasonló eredmények mutatkoztak az összesített megbízhatóság és az egyes skálák által magyarázott átlagos variancia tekintetében is. A multigroup elemzés eredményei az egyes betegcsoportokban a módosított faktorstruktúra egyezőségére utalnak. Elemzéseink az FKV-LIS módosított „Depresszív, rezignált megküzdés” és „Aktív problémaorientált megküzdés” skálájának elfogadható működését mutatták mindegyik betegcsoportban. Az „Önbátorítás, figyelemelterelés” s a „Vallás, értelemkeresés” skálák csak korlátozottan használhatók.

  • Billings, A. G., Moos, R. H. (1984) Coping, stress, and social resources in adults with unipolar depression. Journal of Personality and Social Psychology, 46, 877–889.

  • Beauducel, A., Wittmann, W. W. (2005) Simulation study on fit indices in confirmatory factor analysis based on data with slightly distorted simple structure. Structural Equation Modeling, 12, 41–75.

  • Brandtstädter, J., Renner, G. (1990) Tenacious goal pursuit and flexible goal adjustment: Explication and age-related analysis of assimilative and accommodative strategies of coping. Psychology and Aging, 5, 58–67.

  • Broda, M. (1988) Erleben belastender Krankheits-Krankheitsereignisse und deren Verarbeitung bei verschiedenen chronischen Erkrankungen – eine Vergleichsuntersuchung. Psychotherapie Psychosomatik medizinische Psychologie, 38, 67–74.

  • Byrne, B. (2004) Testing for Multigroup Invariance Using AMOS Graphics: A Road Less Traveled. Structural Equation Modeling, 11, 272–300.

  • Byrne, D., Barry, J., Nelson, D. (1963) Relation of the revised repression-sensitization scale to measures of self-description. Psychological Reports, 13, 323–334.

  • Carver, C. S., Scheier, M., Weitraub, J. (1989) Assessing coping strategies: a theoretically based approach. Journal of Personality and Social Psychology, 56, 267–283.

  • Cohen, F., Lazarus, R. S. (1979) Coping with stress of illness. In Stone, G. C., Cohen, F., Adler, N. E. (eds) Health psychology. 217–254. Jossey Bass, San Francisco

  • Dimsdale, J. E., Hackett, T. P. (1982) Effect of denial on cardiac health and psychological assessment. American Journal of Psychiatry, 139, 1477–1480.

  • Dunkel-schetter, C., Feinstein, L. G., Taylor, S. E., Falke, R. L. (1992) Patterns of coping with cancer. Health Psychology, 11, 79–87.

  • Faller, H., Schilling, S., Lang, H. (1994) Verbessert Coping das emotionale Befinden? Ergebnisse einer Langsschnittuntersuchung mit Bronchialkarzinompatienten. Psychotherapie Psychosomatik medizinische Psychologie, 44, 355–364.

  • Faller, H., Bülzebruck, H., Drings, P., Lang, H. (1999) Coping, distress and survival among patients with lung cancer. Archives of General Psychiatry, 56, 756–762.

  • Faller, H., Schmidt, M. (2004) Prognostic value of depressive coping and depression in survival of lung cancer patients. Psychooncology, 13 (5), 359–363.

  • Felton, B. J., Revenson, T. A., Hinrichsen, G. A. (1984) Stress and coping in the explanation of Psychosocial Adjustment among Chronically Ill Adults. Social Science and Medicine, 10, 889–898.

  • Feifel, H., Strack, S., Nagy, V. T. (1987) Degree of life-threat and differential use of coping modes. Journal of Psychosomatic Research, 31, 91–99.

  • Filipp, S. H., Klauer, T., Freudenberg, E., Ferring, D. (1990) The regulation of subjective well-being in cancer patients: An analysis of coping effectiveness. Psychology & Health, 4, 305–317.

  • Folkman, S., Lazarus, R. S. (1985) If it changes it must be a process: Study of emotion and coping during three stages of a college examination. Journal of Personality and Social Psychology, 48, 150–170.

  • Folkman, S., Lazarus, R. S., Dunkel-Schetter, C., DeLongis, A., Gruen, R. J. (1986) Dynamics of a stressful encounter: Cognitive appraisal, coping, and encounter outcomes. Journal of Personality and Social Psychology, 50, 992–1003.

  • Folkman, S., Lazarus, R. S. (1988) An analysis of coping in a middle-aged community sample. Journal of Health and Social Behavior, 21, 219–239.

  • Fritzsche, K., Forster, F., Schweickhardt, A., Kanwischer, H., Drinkmann, A., Rabung, S., Bergmann, G., Geibel, A., Herrmann-lingen, C. (2007) Depressive coping is a predictor for emotional distress and poor quality of life in a German–Austrian sample of cardioverter-defibrillator implant recipients at 3 months and 1 year after implantation. General Hospital Psychiatry, 29, 526–536.

  • Greer, S. (1991) Psychological response to cancer and survival. Psychological Medicine, 21, 43–49.

  • Hair, J. F., jr., Anderson, R. E., Tatham, R. L., Black, W. C. (1998) Multivariate data analysis. Prentice-Hall, Englewood Cliffs, NJ

  • Hardt, J., Petrak, F., Egle, U. T., Kappis, B., Schulz, G., Kustner, E. (2003) Was misst der FKV? Zeitschrift für Klinische Psychologie und Psychotherapie, 32, 41–50.

  • Hardt, J., Gillitzer, R., Schneider, S., Fischbeck, S., Thüro, J. W. (2010) Coping styles as predictors of survival time in bladder cancer. Health, 2, 429–434. ( http://www.scirp.org/journal/health/ )

  • Haupt, M., Millen, S., Jänner, M., Falagan, D., Fischer-betz, R., Schneider, M. (2005) Improvement of coping abilities in patients with systemic lupus erythematosus: a prospective study. Annals of the Rheumatic Diseases, 64, 1618–1623.

  • Heim, E. (1986) Krankheitsauslösung – Krankheitsverarbeitung. In Heim, E., Willi, J.: Psychosoziale Medizin – Gesundheit und Krankheit aus bio-psycho-sozialer Sicht. Bd. 2: Klinik und Praxis. 343–390. Springer, Berlin

  • Heim, E., Valach, L., Schaffner, L. (1997) Coping and psychosocial adaptation: longitudinal effects over time and stages in breast cancer. Psychomatic Medicine 59, 408–418.

  • Heim, E. (1998) Coping – Erkentnisstand der 90er Jahre. Psychotherapie Psychosomatik medizinische Psychologie, 48, 321–337.

  • Hu, L., Bentler, P. M. (1998) Fit indices in covariance structure modeling: Sensitivity to underparameterized model misspecification. Psychological Methods, 3, 424–453.

  • Hu, L., Bentler, P. M. (1999) Cutoff criteria for fit indexes in covariance structure analysis: Conventional criteria versus new alternatives. Structural Equation Modeling, 6, 1–55.

  • Hughes, J. W., Tomlinson, A., Blumenthal, J. A., Davidson, J., Sketch, M. H., jr., Watkins, L. L. (2004) Social support and religiosity as coping strategies for anxiety in hospitalized cardiac patients. Annals of Behavioral Medicine, 28, 179–185.

  • Janke, F., Erdmann, G., Kallus, W. (1985) Streßverarbeitungsfragebogen (SVF). Hogrefe, Göttingen

  • Keefe, F. J., Brown, G. K., Wallston, K. A, Caldwell, D. S. (1989) Coping with rheumatoid arthritis pain: catastrophizing as a maladaptive strategy. Pain, 37, 51–56.

  • Kinne, G., Droste, C., Fahrenberg, J., Roskamm, H., (1999) Symptomatic myocardial ischemia and everyday life: Implications for clinical use of interactive monitoring. Journal of Psychosomatic Research, 46, 369–377.

  • Krakow, K., Bühler, K-E., Haltenhof, H. (1999) Coping with refractory epilepsy. Seizure, 8, 111–115.

  • Kraus, M. R., Schäfer, A., Csef, H., Scheurlen, M., Faller, H. (2000) Emotional State, Coping Styles, and Somatic Variables in Patients With Chronic Hepatitis C. Psychosomatics, 41, 377–384.

  • Krohne, H. W. (1993) Vigilance and cognitive avoidance as concepts in coping research. In Krohne, H. W. (ed.) Attention and avoidance: Strategies in coping with aversiveness. 19–50. Hogrefe & Huber, Seattle, WA

  • Krohne, H. W. (1996) Individual differences in coping. In Zeidner, M., Endler, N. S. (eds) Handbook of Coping: Theory, research, applications. 381–409. Wiley, New York

  • Lazarus, R. S., Launier, R. (1978) Stress-related transactions between person and environment. In Pervin, L. A., Lewis, M. (eds) Perspectives in interactional psychology. 387–327. Plenum Press, New York

  • Lazarus, R. S., Folkman, S. (1984) Stress, appraisal and coping. Springer Publishing, New York

  • Lazarus, R. S., Delongis, A., Folkman, S., Gruen, R. (1985) Stress and adaptional outcomes: The problem of confounded measures. American Psychologist, 40, 770–779.

  • Lazarus, R. S., Folkman, S. (1987) Transactional theory and research on emotions and coping. European Journal of Personality, 1, 141–169.

  • Lazarus, R. S. (1993) Coping theory and research: past, present, and future. Psychosomatic Medicine, 55, 234–247.

  • Leventhal, H., Nerenz, D. R. (1983) A model for stress research with some implications for the control of stress disorders. In Meichenbaum, D., Jaremko, M. (eds) Stress reduction and prevention. 5–38. Plenum, New York

  • Levine, J., Warrenburg, S., Kerns, R., Schwartz, G., Delaney, R., Fontana, A. (1987) The role of denial in recovery from coronary heart disease. Psychosomatic Medicine, 49, 109–117.

  • Lienert, G., Raatz , U. (1998) Testaufbau und Testanalyse. Beltz, Weinheim

  • Livneh, H., Martz, E. (2007) An Introduction to Coping Theory and Research. In Martz E., Livneh, H. (eds) Coping with Chronic Illness and Disability. 3–27. Springer, New York

  • Lundqvist, L. O., Ahlström, G. (2006) Psychometric evaluation of the Ways of Coping Questionnaire as applied to clinical and nonclinical groups. Journal of Psychosomatic Research, 60, 485–493.

  • Maes, S., Bruggemans, E. (1990) Approach-avoidance and illness behaviour in coronary heart patients. In Schmidt, L. R., Schwenkenmezger P., Weinman, J., Maes, S. (eds) Health Psychology: Theoretical and Applied Aspects. 297–308. Harwood, London

  • Maes, S., Leventhal, H., De Ridder, D. (1996) Coping with chronic diseases. In Zeidner, M., Endler, S. (eds) Handbook of coping. 221–251. John Willey & Sons, New York

  • McCrae, R. R. (1984) Situational determinants of coping response. Loss, threat, and challenge. Journal of Personality and Social Psychology, 46, 919–928.

  • Miller, S. M. (1987) Monitoring and blunting: validation of a questionnaire to assess styles of information seeking under threat. Journal of Personality and Social Psychology, 52, 345–353.

  • Mishel, M. H., Sorenson, D. S. (1991) Uncertainty in gynecological cancer. A test for the mediating functions of mastery and coping. Nursing Research, 40, 167–171.

  • Moos, R. H., Holahan, Ch. J. (2007) Adaptative Tasks and Methods of Coping with Illness and Disability. In Martz, E., Livneh, H. (eds) Coping with Chronic Illness and Disability. 107–126. Springer, New York

  • Mullen, B., Suls, J. (1982) The effectiveness of attention and rejection as coping styles: A meta-analysis of temporal differences. Journal of Psychosomatic Research, 26, 43–49.

  • Mussell, M., Bocker, U., Nagel, N., Singer, M. V. (2004) Predictors of disease-related concerns and other aspects of health-related quality of life in outpatients with inflammatory bowel disease. European Journal of Gastroenterology & Hepatology, 16, 1273–1280.

  • Muthny, F. A. (1989) Freiburger Fragebogen zur Krankheitsverarbeitung. Hogrefe, Göttingen

  • Muthny, F. A. (1992) Krankheitsverarbeitung im Vergleich von Herzinfarkt, Dialyse und MS-Patienten. Zeitschrift für Klinische Psychologie, 21, 372–391.

  • Muthny, F., Koch, U. (1998) Spezifität der Krankheitsverarbeitung bei Krebs. In Koch, U., Weis, J. (Hg.) Krankheitsbewältigung bei Krebs. 49–58. Schattauer, Stuttgart

  • Nunnally, J., Bernstein, I. (1994) Psychometric theory. 3rd ed. McGraw-Hill, New York

  • Oláh A. (2004) Megküzdés és pszichológiai immunitás. In Pléh Cs., Boross O. (szerk.) Bevezetés a pszichológiába. 631–663. Osiris, Budapest

  • Perrez, M., Reicherts, M. (1992) Stress, coping and health. Hogrefe & Huber, Seattle

  • Perrez, M., Michel, G. (2005) Verarbeitung somatischer Krankheiten. In Schwarzer, R. (ed.) Gesundheitspsychologie. 283–301. Hogrefe, Göttingen

  • Perczel-Forintos D., Kiss Zs., Ajtay Gy., szerk. (2005) Kérdőívek, becslőskálák a klinikai pszichológiában. OPNI, Budapest

  • Petrie, K. J., Weinman, J., Sharpe, N., Buckley, J. (1996) Role of patients view of their illness in predicting return to work and functioning after myocardial infarction: longitudinal study. British Medical Journal, 312, 1191–1194.

  • Rollnik, J. D., Karst, M., Fink, M., Dengler, R. (2001) Coping strategies in episodic and chronic tension-type headache. Headache, 41, 297–302.

  • Rózsa S., Purebl Gy., Susánszky É., Kő N., Szádóczky E., Réthelyi J., Danis I., Skrabski Á., Kopp M. (2007) A megküzdés dimenziói: a Konfliktusmegoldó Kérdőív hazai adaptációja. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 9, 217–241.

  • Schermelleh-Engel, K., Moosbrugger, H. (2003) Evaluating the fit of structural equation models: test of significance and descriptive goodness-of-fit measures. Methods of Psychological Research Online, 8, 23–74.

  • Shapiro, D. E., Rodrigue, J. R., Boggs, S. R. (1992) Cluster analysis of the medical coping questionnaire: evidence for coping with cancer styles. Journal Psychosomatic Research, 38, 151–159.

  • Skinner, E. A., Edge, K., Altman, J., Sherwood, H. (2003) Searching for the Structure of Coping: A Review and Critique of Category Systems for Classifying Ways of Coping. Psychological Bulletin, 129 (2), 216–269.

  • Sprangers, M. A., Cull, A., Groenvold, M., Bjordal, K., Blazeby., J, Aaronson, N. K. (1998) The European Organization for Research and Treatment of Cancer approach to developing questionnaire modules: an update and overview. EORTC Quality of Life Study Group. Quality of Life Research, 7, 291–300.

  • Steptoe, A., Sutcliffe, I., Allen, B., Coombes, C. (1991) Satisfaction with communication, medical knowledge, and coping style in patients with metastatic cancer. Social Science & Medicine, 32, 627–632.

  • Stern, M. J., Pascale, L., Macloone, J. B. (1976) Psychosocial adaptation following an acute myocardial infarction. Journal of Chronic Disease, 29, 513–526.

  • Stern, M. J., Pascale, L., Ackerman, A. (1977) Life adjustment post myocardial infarction: Determining predictive variables. Archives of Internal Medicine, 137, 1680–1685.

  • Stewart, M. J., Hirth, A. M., Klassen, F., Makrides, L., Wolf, H. (1997) Stress, coping, and social support as psychosocial factors in readmissions for ischaemic heart disease. International Journal of Nursing Studies, 34, 151–163.

  • Taylor, S. E., Lichtmann, R. R., Wood, J. V. (1984) Attributions, beliefs about control, and adjustment to breast cancer. Journal of Personality and Social Psychology, 46, 489–502.

  • Thomae, H. (1984) Reaktionen auf gesundheitliche Belastung im mittleren und höheren Erwachsenenalter. Zeitschrift für Gerontologie, 17, 186–197.

  • Tiringer I., Simon A., Herrfurth D., Suri I., Szalai K., Veress G. (2008) A szorongásos és depressziós zavarok előfordulása akut kardiológiai állapotokat követő osztályos rehabilitáció során. A Kórházi Szorongás és Depresszió Skála szűrőtesztként történő alkalmazása. Psychiatria Hungarica, 23, 430–443.

  • Tiringer I., Simon A., Veress G. (2009) Az akut koronáriaesemény utáni életminőséget befolyásoló biopszichoszociális tényezők 15 hónapos követés alapján. Cardiologia Hungarica, 39, 284–293.

  • Zautra, A. J., Manne, S. L. (1992) Coping with rheumatoid arthritis: A review of a decade of research. Annals of Behavioral Medicine, 14 (1), 31–39.

  • Zigmond, A. S., Snaith, R. P. (1983) The Hospital Anxiety and Depression Scale. Acta Psychiatrica Scandinavica, 67, 361–370.

The author instruction is available in PDF.
Please, download the file from HERE.

 

MANUSCRIPT SUBMISSION

  • Psychology (miscellaneous) SJR Quartile Score (2018): Q4
  • Scimago Journal Rank (2018): 0.169
  • SJR Hirsch-Index (2018): 6

Language: Hungarian

Founded in 1928
Publication: One volume of four issues annually
Publication Programme: 2020. Vol. 75.
Indexing and Abstracting Services:

  • PsycINFO

 

Subscribers can access the electronic version of every printed article.

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Fülöp, Márta

Chair of the Editorial Board:
Molnár, Márk

Editorial Board

  • Császár Noémi
  • Csépe Valéria
  • Dúll Andrea
  • Ehmann Bea
  • Erős Ferenc
  • Gervai Judit
  • Kiss Enikő Csilla
  • Kiss Paszkál
  • Mészáros Judit
  • Németh Dezső
  • Oláh Attila
  • Péley Bernadette
  • Perczel-Forintos Dóra
  • Révész György
  • Winkler István

Magyar Pszichológiai Szemle
ELTE PPK Pszichológiai Intézet
Address: H-1064 Budapest, Izabella u. 46.
E-mail: pszichoszemle@gmail.com