Antalovits M. és Juhász M. (2007). A pszichés jóllét és a biztonsági kockázat összefüggései. Alkalmazott Pszichológia, 9(1), 5–30.

Bagdy E. (2010). Hogyan lehetnénk boldogabbak? Budapest: Kulcslyuk Kiadó Kft.

Bagdy E., Daubner B. és Popper P. (2005). Öröm, harmónia, boldogság – Az élet dolgai. Budapest: Saxum Kiadó.

Bagdy E., Koltai M., Pál F. és Popper P. (2011). A belénk égett múlt – Elengedés, megbocsátás, újrakezdés. Budapest: Kulcslyuk Kiadó Kft.

Bagdy E. és Pap J. (2011). Ma még nem nevettem. Budapest: Kulcslyuk Kiadó Kft.

Balajti I., Vokó Z., Róza Á. és Kósa K. (2007). A koherencia-érzés mérésére szolgáló rövidített kérdőív és a lelki egészség (GHQ-12) kérdőív magyar nyelvű változatainak validálása. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 8(2), 147–161.

Balogh B., Szondy M., Paulinyi T. és Popper P. (2009). A boldogság nyomában – Utak és tévutak. Mesterkurzus. Budapest: Jaffa Kiadó.

Bérdi M. és Köteles F. (2010). Az optimizmus mérése: az Életszemlélet Teszt átdolgozott változatának (LOT–R) pszichometriai jellemzői hazai mintán. Magyar Pszichológiai Szemle, 65(2), 273–294.

Bödecs T., Cser K., Sándor J. és Horváth B. (2009). A stressz és a coping-stratégiák hatása a kevert depresszív-szomatoform tünetek gyakoriságára hazai serdülő populációban. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 9(4), 63–76.

Brassai L. és Pikó B. (2007). Protektív pszichológiai jellemzők szerepe a serdülők egészséggel kapcsolatos magatartásában. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 8(3), 211–227.

Bredács A. (2009). Az érzelmi intelligencia és fejlesztési az iskolában – különös tekintettel a tehetséggondozásra. Iskolakultúra, 19(5–6), 55–72.

Buda B. (2010). Positive psychology at the movies. Using films to build virtues and character strengths. Recenzió. Alkalmazott Pszichológia, 12(3–4), 145–148.

Cronio, P. (2004). Optimizmus-pesszimizmus. Kultúrközi összehasonlító vizsgálat magyar és kolumbiai egyetemisták körében. Pszichológia, 24(1), 3–35.

Csíkszentmihályi M. (1997). Flow – Az áramlat – A tökéletes élmény pszichológiája. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Csíkszentmihályi M. (2007). A fejlődés útjai – A harmadik évezred pszichológiája. Budapest: Nyitott Könyvműhely.

Csíkszentmihályi M. (2008). Kreativitás – A flow és a felfedezés, avagy a találékonyság pszichológiája. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Csíkszentmihályi M. (2009a). Az öröm művészete. Budapest: Nyitott Könyvműhely.

Csíkszentmihályi M. (2009b). Jó üzlet – Vezetés, áramlat és az értelem keresése. Győr: Lexecon Kiadó.

Csíkszentmihályi M. (2010). Tehetséges gyerekek. Budapest: Nyitott Könyvműhely.

Csíkszentmihályi M. (2011a). Életre hangolva – A felnőtté válás útvesztői. Budapest: Nyitott Könyvműhely.

Csíkszentmihályi M. (2011b). Tárgyaink tükrében – Az vagy, amit birtokolsz. Budapest: Libri Könyvkiadó.

Csíkszentmihályi M. és Csíkszentmihályi I. (2011). Élni jó! Tanulmányok a pozitív pszichológiáról. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Demetrovics Zs. és Nagy Gy. (2001). Személyes törekvések és egészség. Magyar Pszichológiai Szemle, 56(3), 513–538.

Forrai M. (2011). A személyiség erősségeinek és a családi háttér szerepének vizsgálata a serdülők iskolai alkalmazkodásában. Iskolakultúra, 21(6–7), 98–111. .

Fülöp M. és Berkics M. (2007). A győzelemmel és a vesztéssel való megküzdés mintázatai serdülőkorban. Pszichológia, 27(3), 199–220.

Füzéki B. (2007). Reflexió Szondy Máté „A megbocsátás pszichológiája, kialakulása, hatásai és fejlesztése” című tanulmányára. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 8(2), 169–172.

Gardner, H., Csíkszentmihlyi M. és Damon, W. (2008). Jó munka – Amikor a kiválóság és az etika találkozik. Győr, Lexecon Kiadó.

Goleman, D. (2003). Érzelmi intelligencia. Budapest: Háttér Kiadó.

Goleman, D. (2007). Társas intelligencia – Az emberi kapcsolatok új tudománya. Budapest: Nyitott Könyvműhely Kiadó.

Hamvai Cs. és Pikó B. (2008). Pozitív pszichológiai szempontok az iskola világában: a pozitív pedagógia kihívásai. Magyar Pedagógia, 108(1), 71–92.

Hamvai Cs. és Pikó B. (2011). Optimista sportoló, pesszimista dohányzó? Iskolakultúra, 108(1), 62–70.

Holecz A. (2006). Pedagógusjelöltek és pedagógusok személyiség- és megküzdési jellemzői. Alkalmazott Pszichológia, 8(4), 22–40.

Holecz A. (2010). Temperamentum- és karaktertípusok, megküzdési stílusok a pedagóguspályán. Alkalmazott Pszichológia, 12(3–4), 55–68.

Janurik M. és Pethő V. (2009). Flow élmény az énekórán: a többségi és a Waldorf-iskolák összehasonlító elemzése. Magyar Pedagógia, 109(3), 193–226.

Kállai J., Károssy K. és Gőcze P. (2004). Ösztrogén hormonpótlás hatása a szubjektív jólétre és a kognitív funkciókra. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 5(3), 265–276.

Kaszás B. és Tiringer I. (2010). Szelekció, optimalizáció, kompenzáció: Baltes modellje az időskori alkalmazkodási folyamatokra. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 11(3), 191–208.

Konkolÿ Thege B. és Martos T. (2006). Az Életcél Kérdőív magyar változatának jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 153–169.

Konkolÿ Thege B., Martos T., Skrabski Á. és Kopp M. (2008). A Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőív élet értelmességét mérő alskálájának (BSCI-LM) pszichometriai jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 9(3), 243–261.

Kopp M. és Martos T. (2011). A társadalmi összjóllét jelentősége és vizsgálatának lehetőségei a mai magyar társadalomban I. Életminőség, gazdasági fejlődés és a Nemzeti Összjólléti Index. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 12(3), 241–259.

Kökönyei Gy., Rózsa S., Holics A., Oláh A. és Kulcsár Zs. (2006). Személyiségintegráció szomatizáló nőbetegeknél. Magyar Pszichológiai Szemle, 61(3), 433–449.

Kulcsár Zs. (2005). Teher alatt… Pozitív traumafeldolgozás és poszttraumás személyiségfejlődés. Budapest: Trefort Kiadó.

Kun B., Urbán R., Balázs H., Kapitány M., Nagy H., Oláh A. és munkatársa (2011). Az Érzelmek Mérése Skála háromfaktoros modelljének adaptálása. Magyar Pszichológiai Szemle, 66(3), 449–466.

Lyubomirsky, S. (2008). Hogyan legyünk boldogok? Budapest: Ursus Libris.

Magyaródi T. (2010). Kulcsár Zs. (szerk.) Teher alatt… Pozitív Traumafeldolgozás és poszttraumás személyiségfejlődés. Recenzió. Alkalmazott Pszichológia, 11(1–2), 173–177.

Margitics F. (2005). A diszfunkcionális attitűdök, megküzdési stratégiák és az attribúciós stílus összefüggése a szubklinikus depressziós tünetegyüttessel főiskolai hallgatóknál. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 6(2), 95–122.

Margitics F. és Pauwlik Zs. (2006). Megküzdési stratégiák preferenciájának összefüggése az észlelt szülői nevelői hatásokkal. Magyar Pedagógia, 106(1), 43–62.

Martos T. és Kopp M. (2011). A társadalmi összjóllét jelentősége és vizsgálatának lehetőségei a mai magyar társadalomban II. A GDP alakulása és az életminőség néhány trendje Magyarországon, 1990–2010. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 12(4), 375–394.

McCullogh, M. E., Sandage, S. J. és Worthington, E. L. (2005). Megbocsátás – Hogyan tegyük múlt időbe a múltunkat? Budapest: Harmat Kiadó.

Nagy H. (2004a). Ciarrochi, J., Forgas, J. P., Mayer, J. D. (szerk.) Az érzelmi intelligencia a mindennapi életben. Recenzió. Alkalmazott Pszichológia, 6(2), 89–93.

Nagy H. (2004b). Poszttraumás növekedés és traumafeldolgozás folyamatának néhány problémája. Alkalmazott Pszichológia, 6(4), 120–133.

Nagy H. (2006a). Az érzelmi intelligencia kapcsolata az akadémikus intelligenciával és a személyiséggel. Pszichológia, 26(3), 247–264.

Nagy H. (2006b). Az érzelmi intelligenciáról. Iskolakultúra, 16(4), 74–84.

Nagy H. (2009). Egy objektív érzelmi intelligencia-teszt konvergens és prediktív érvényességének empirikus tesztelése. Iskolakultúra, 19(1–2), 20–29.

Nagy H., Oláh A. és G. Tóth K. (2009). Az érzelmi intelligencia mérésének néhány problémája: a fejlődési kritérium tesztelése. Pszichológia, 29(2), 165–186.

Németh G. és Bányai É. (2011a). Az álmokra való emlékezés képessége: a jó életminőség jele? Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 12(3), 215–239.

Németh G. és Bányai É. (2011b). Álomtartalmaink és életminőségünk kapcsolata. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 12(4), 299–326.

Oláh A. (2004). Mi a pozitívuma a pozitív pszichológiának? Iskolakultúra, 14(11), 39–47.

Oláh A. (2005a). Érzelmek, megküzdés és optimális élmény – Belső világunk megismerésének módszerei. Budapest: Trefort Kiadó.

Oláh, A. (2005b). Anxiety, coping and flow. Budapest: Trefort Kiadó.

Oláh A. (2005c). Az optimális élmény mérésének lehetőségei: egy új szituáció-specifikus Flow Kérdőív tesztkönyve. Budapest: Hi Press.

Oláh A. (2005d). Szemiq – Képes fél-projektív teszt a szociális és érzelmi intelligencia mérésére. Budapest: Hi Press.

Pauwlik Zs. és Margitics F. (2008). Személyes törekvések kapcsolata a szubjektív jólléttel főiskolai hallgatóknál. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 9(1), 1–33.

Pikó B. (2004). A pozitív pszichológia missziója a modern társadalomban. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 5(4), 289–299.

Pikó B. (2005). A szubjektív jóllét egészségpszichológiai vizsgálata fiatalok körében: az élettel való elégedettség és az egészség összefüggése. Alkalmazott Pszichológia, 7(4), 87–99.

Pikó B. és Keresztes N. (2007). Serdülők egészségmagatartása két szociális megküzdési (coping) mechanizmus tükrében. Magyar Pszichológiai Szemle, 62(2), 203–214.

Pikó B., Kovács E. és Kriston P. (2011). Spiritualitás – vallás – egészség. Fiatalok mentális egészsége a spirituális jóllét mutatóinak tükrében. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 12(3), 261–276.

Pikó B. és Piczil M. (2002). Megküzdési (coping) stratégiák és a társas támogatottság összefüggése az ápolónők egészségi állapotával. Pszichológia, 22(4), 437–447.

Pléh Cs. (2004). A pozitív pszichológiai hagyományok Európában. Iskolakultúra, 14(5), 57–61.

Reinhardt M. (2009). Miért hasznosak a pozitív érzelmek iskolai környezetben? A pozitív pszichológia hozzájárulása pedagógiai kérdésekhez. Iskolakultúra, 19(9), 24–45.

Reisz M. (2006). Érzelmi képességek vizsgálata tanulásban akadályozott tanulók körében. Alkalmazott Pszichológia, 8(2), 4–62. .

Ribiczey N. (2008). A rizikótényezőktől a protektív mechanizmusokig: a reziliencia fogalmának alakulása a pszichológiában. Alkalmazott Pszichológia, 10(1–2), 161–171.

Rózsa S., Kő N., Csopoth Cs., Purebl Gy., Beöthy-Molnár A., Szebik I. és munkatársai (2006). Stressz és megküzdés. A Rahe-féle Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőívvel szerzett hazai eredmények ismertetése. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 6(4), 275–294.

Rózsa S., Purebl Gy., Susánszky É., Kő N., Szádóczky E., Réthelyi J., Danis I. és munkatársai (2008). A megküzdés dimenziói: a Konfliktusmegoldó Kérdőív hazai adaptációja. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 9(3), 217–241.

Seligman, M. E. P. (2008). Autentikus életöröm – A teljes élet titka. Budapest: Laurus Kiadó.

Seligman, M. E. P. (2011a). Amin változtathatsz… és amin nem. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Seligman, M. E. P. (2011b). Flourish – élj boldogan! Budapest: Akadémiai Kiadó.

Seres G. és Bárdos Gy. (2006). Pszichológiai tényezők irritábilis bél szindrómában: a megküzdés és a kötődés vizsgálata. Magyar Pszichológiai Szemle, 61(3), 373–397.

Simor P., Köteles F. és Bódizs R. (2011). Elmerülés az élményben: a Tellegen-féle Abszorpció Skála vizsgálata egyetemista mintán. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 12(2), 101–123.

Skrabski Á. és Kopp M. (2010). A boldogságkeresés útjai és útvesztői a párkapcsolatokban. Budapest: Szent István Társulat.

Skrabski, Á., Kopp M., Rózsa S. és Réthelyi J. (2004). A koherencia mint a lelki és testi egészség alapvető meghatározója a mai magyar társadalomban. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 5(1), 7–25. .

Susánszky É., Konkolÿ Thege B., Stauder A. és Kopp M. (2006). WHO Jól-lét Kérdőív Rövidített (WBI-5) magyar változatának validálása a Hungarostudy 2002 Országos Lakossági Egészségfelmérés alapján. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 247–255.

Szabó A., Kun B., Urbán R. és Demetrovics Zs. (2011). Kezdeti eredmények a Wong és Law Érzelmi Intelligencia Skála (WLEIS-HU) hazai alkalmazásával. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 12(1), 1–15.

Szélesné Ferencz E. (2007). A pszichológiai immunrendszer vizsgálata a kora gyermekkori emlékek individuálpszichológiai értelmezése által. Alkalmazott Pszichológia, 9(2), 55–72.

Szemán A., Hegyi P., Bakó Gy. és Molnár P. (2007). Az élet értelmességének szubjektív megélése időskorban. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 8(4), 309–327. .

Szitó I. (2009). Az érzelmi intelligencia fejlesztése az iskolákban. Budapest: Edition Nove.

Szondy M. (2004a). Optimizmus és immunfunkciók. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 5(4), 301–320.

Szondy M. (2004b). A szubjektív jóllét és a törekvések kapcsolata késő serdülőkorban. Alkalmazott Pszichológia, 6(4), 53–72.

Szondy M. (2005). Optimizmus és egészségmagatartás: a pozitív elvárások segítik vagy gátolják az egészségmagatartást? Pszichológia, 25(4), 367–379.

Szondy M. (2006a). Optimizmus és egészség. Magyar Pszichológiai Szemle, 61(4), 617–636.

Szondy M. (2006b). A megbocsátás pszichológiája: kialakulása, hatásai és fejlesztése. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(1), 15–34.

Szondy M. (2007a). A megbocsátásra való hajlam kapcsolata a szociodemográfiai jellemzőkkel, az optimizmussal és a boldogsággal. Pszichológia, 27(3), 221–238.

Szondy M. (2007b). Válasz Füzéki Bálint reflexiójára. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 8(2), 173–176.

Szondy M. (2007c). Anyagi helyzet és boldogság: kapcsolat individuális és nemzetközi szinten. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 8(4), 291–307.

Szondy M. (2010). A boldogság tudománya – Fejezetek a pozitív pszichológiából. Budapest: Jaffa Kiadó.

Szondy M. (2011). Optimizmus, életminőség és pozitív pszichoterápia. Magyar Pszichológiai Szemle, 66(1), 203–223.

Szondy M., Dienes E. és Kovács K. (2005). A diszpozicionális és a szituációs optimizmus hatása börtönkörnyezetben. Alkalmazott Pszichológia, 7(3), 125–138.

Szűcs D. (2003). Nadkarni, M. S., Lövey I. (szerk.) Az örömteli szervezet: egészség, betegség és öröm a szervezetek életében. Recenzió. Alkalmazott Pszichológia, 5(3–4), 235–237.

Tisljár R. és Komjáthy L. (2010). Humor és vonzerő – a humorpreferencia nemi, személyiségbeli és testalkati összefüggései. Magyar Pszichológiai Szemle, 65(4), 149–163.

Tordai Z. (2006). Szívbetegek megküzdési jellemzői az érzelmi intelligencia és depresszió összefüggésében. Alkalmazott Pszichológia, 8(1), 79–89.

Tóth D. M. és Kovács J. (2011). „Magyar kesergő” – otthon és külföldön tanuló magyar és nem magyar egyetemisták optimizmusának és szubjektív jóllétének összevetése. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 12(4), 277–298.

Vas L. és Gombor A. (2008). Az élettel való elégedettség magyar és izraeli orvostanhallgatók körében. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 9(4), 323–347.

Vincze O. és László J. (2004). Megküzdési formák Jókai Mór Erdély aranykora című regényében. Magyar Pszichológiai Szemle, 59(3), 397–410.

Zsolnai A., Lesznyák M. és Kasik L. (2007). A szociális és az érzelmi kompetencia néhány készségének fejlettsége óvodás korban. Magyar Pedagógia, 107(3), 233–270.