View More View Less
  • 1 ELTE PPK Pszichológiai Intézet Pszichológiai Doktori Iskola Budapest
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $204.00

A szerző hat jelentős hazai szakfolyóirat publikációi és az utóbbi tíz évben megjelent könyvek alapján áttekintést ad a pozitív pszichológiai témájú közleményekről.

  • Antalovits M. és Juhász M. (2007). A pszichés jóllét és a biztonsági kockázat összefüggései. Alkalmazott Pszichológia, 9(1), 5–30.

  • Bagdy E. (2010). Hogyan lehetnénk boldogabbak? Budapest: Kulcslyuk Kiadó Kft.

  • Bagdy E., Daubner B. és Popper P. (2005). Öröm, harmónia, boldogság – Az élet dolgai. Budapest: Saxum Kiadó.

  • Bagdy E., Koltai M., Pál F. és Popper P. (2011). A belénk égett múlt – Elengedés, megbocsátás, újrakezdés. Budapest: Kulcslyuk Kiadó Kft.

  • Bagdy E. és Pap J. (2011). Ma még nem nevettem. Budapest: Kulcslyuk Kiadó Kft.

  • Balajti I., Vokó Z., Róza Á. és Kósa K. (2007). A koherencia-érzés mérésére szolgáló rövidített kérdőív és a lelki egészség (GHQ-12) kérdőív magyar nyelvű változatainak validálása. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 8(2), 147–161.

  • Balogh B., Szondy M., Paulinyi T. és Popper P. (2009). A boldogság nyomában – Utak és tévutak. Mesterkurzus. Budapest: Jaffa Kiadó.

  • Bérdi M. és Köteles F. (2010). Az optimizmus mérése: az Életszemlélet Teszt átdolgozott változatának (LOT–R) pszichometriai jellemzői hazai mintán. Magyar Pszichológiai Szemle, 65(2), 273–294.

  • Bödecs T., Cser K., Sándor J. és Horváth B. (2009). A stressz és a coping-stratégiák hatása a kevert depresszív-szomatoform tünetek gyakoriságára hazai serdülő populációban. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 9(4), 63–76.

  • Brassai L. és Pikó B. (2007). Protektív pszichológiai jellemzők szerepe a serdülők egészséggel kapcsolatos magatartásában. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 8(3), 211–227.

  • Bredács A. (2009). Az érzelmi intelligencia és fejlesztési az iskolában – különös tekintettel a tehetséggondozásra. Iskolakultúra, 19(5–6), 55–72.

  • Buda B. (2010). Positive psychology at the movies. Using films to build virtues and character strengths. Recenzió. Alkalmazott Pszichológia, 12(3–4), 145–148.

  • Cronio, P. (2004). Optimizmus-pesszimizmus. Kultúrközi összehasonlító vizsgálat magyar és kolumbiai egyetemisták körében. Pszichológia, 24(1), 3–35.

  • Csíkszentmihályi M. (1997). Flow – Az áramlat – A tökéletes élmény pszichológiája. Budapest: Akadémiai Kiadó.

  • Csíkszentmihályi M. (2007). A fejlődés útjai – A harmadik évezred pszichológiája. Budapest: Nyitott Könyvműhely.

  • Csíkszentmihályi M. (2008). Kreativitás – A flow és a felfedezés, avagy a találékonyság pszichológiája. Budapest: Akadémiai Kiadó.

  • Csíkszentmihályi M. (2009a). Az öröm művészete. Budapest: Nyitott Könyvműhely.

  • Csíkszentmihályi M. (2009b). Jó üzlet – Vezetés, áramlat és az értelem keresése. Győr: Lexecon Kiadó.

  • Csíkszentmihályi M. (2010). Tehetséges gyerekek. Budapest: Nyitott Könyvműhely.

  • Csíkszentmihályi M. (2011a). Életre hangolva – A felnőtté válás útvesztői. Budapest: Nyitott Könyvműhely.

  • Csíkszentmihályi M. (2011b). Tárgyaink tükrében – Az vagy, amit birtokolsz. Budapest: Libri Könyvkiadó.

  • Csíkszentmihályi M. és Csíkszentmihályi I. (2011). Élni jó! Tanulmányok a pozitív pszichológiáról. Budapest: Akadémiai Kiadó.

  • Demetrovics Zs. és Nagy Gy. (2001). Személyes törekvések és egészség. Magyar Pszichológiai Szemle, 56(3), 513–538.

  • Forrai M. (2011). A személyiség erősségeinek és a családi háttér szerepének vizsgálata a serdülők iskolai alkalmazkodásában. Iskolakultúra, 21(6–7), 98–111. .

  • Fülöp M. és Berkics M. (2007). A győzelemmel és a vesztéssel való megküzdés mintázatai serdülőkorban. Pszichológia, 27(3), 199–220.

  • Füzéki B. (2007). Reflexió Szondy Máté „A megbocsátás pszichológiája, kialakulása, hatásai és fejlesztése” című tanulmányára. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 8(2), 169–172.

  • Gardner, H., Csíkszentmihlyi M. és Damon, W. (2008). Jó munka – Amikor a kiválóság és az etika találkozik. Győr, Lexecon Kiadó.

  • Goleman, D. (2003). Érzelmi intelligencia. Budapest: Háttér Kiadó.

  • Goleman, D. (2007). Társas intelligencia – Az emberi kapcsolatok új tudománya. Budapest: Nyitott Könyvműhely Kiadó.

  • Hamvai Cs. és Pikó B. (2008). Pozitív pszichológiai szempontok az iskola világában: a pozitív pedagógia kihívásai. Magyar Pedagógia, 108(1), 71–92.

  • Hamvai Cs. és Pikó B. (2011). Optimista sportoló, pesszimista dohányzó? Iskolakultúra, 108(1), 62–70.

  • Holecz A. (2006). Pedagógusjelöltek és pedagógusok személyiség- és megküzdési jellemzői. Alkalmazott Pszichológia, 8(4), 22–40.

  • Holecz A. (2010). Temperamentum- és karaktertípusok, megküzdési stílusok a pedagóguspályán. Alkalmazott Pszichológia, 12(3–4), 55–68.

  • Janurik M. és Pethő V. (2009). Flow élmény az énekórán: a többségi és a Waldorf-iskolák összehasonlító elemzése. Magyar Pedagógia, 109(3), 193–226.

  • Kállai J., Károssy K. és Gőcze P. (2004). Ösztrogén hormonpótlás hatása a szubjektív jólétre és a kognitív funkciókra. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 5(3), 265–276.

  • Kaszás B. és Tiringer I. (2010). Szelekció, optimalizáció, kompenzáció: Baltes modellje az időskori alkalmazkodási folyamatokra. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 11(3), 191–208.

  • Konkolÿ Thege B. és Martos T. (2006). Az Életcél Kérdőív magyar változatának jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 153–169.

  • Konkolÿ Thege B., Martos T., Skrabski Á. és Kopp M. (2008). A Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőív élet értelmességét mérő alskálájának (BSCI-LM) pszichometriai jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 9(3), 243–261.

  • Kopp M. és Martos T. (2011). A társadalmi összjóllét jelentősége és vizsgálatának lehetőségei a mai magyar társadalomban I. Életminőség, gazdasági fejlődés és a Nemzeti Összjólléti Index. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 12(3), 241–259.

  • Kökönyei Gy., Rózsa S., Holics A., Oláh A. és Kulcsár Zs. (2006). Személyiségintegráció szomatizáló nőbetegeknél. Magyar Pszichológiai Szemle, 61(3), 433–449.

  • Kulcsár Zs. (2005). Teher alatt Pozitív traumafeldolgozás és poszttraumás személyiségfejlődés. Budapest: Trefort Kiadó.

  • Kun B., Urbán R., Balázs H., Kapitány M., Nagy H., Oláh A. és munkatársa (2011). Az Érzelmek Mérése Skála háromfaktoros modelljének adaptálása. Magyar Pszichológiai Szemle, 66(3), 449–466.

  • Lyubomirsky, S. (2008). Hogyan legyünk boldogok? Budapest: Ursus Libris.

  • Magyaródi T. (2010). Kulcsár Zs. (szerk.) Teher alatt… Pozitív Traumafeldolgozás és poszttraumás személyiségfejlődés. Recenzió. Alkalmazott Pszichológia, 11(1–2), 173–177.

  • Margitics F. (2005). A diszfunkcionális attitűdök, megküzdési stratégiák és az attribúciós stílus összefüggése a szubklinikus depressziós tünetegyüttessel főiskolai hallgatóknál. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 6(2), 95–122.

  • Margitics F. és Pauwlik Zs. (2006). Megküzdési stratégiák preferenciájának összefüggése az észlelt szülői nevelői hatásokkal. Magyar Pedagógia, 106(1), 43–62.

  • Martos T. és Kopp M. (2011). A társadalmi összjóllét jelentősége és vizsgálatának lehetőségei a mai magyar társadalomban II. A GDP alakulása és az életminőség néhány trendje Magyarországon, 1990–2010. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 12(4), 375–394.

  • McCullogh, M. E., Sandage, S. J. és Worthington, E. L. (2005). Megbocsátás – Hogyan tegyük múlt időbe a múltunkat? Budapest: Harmat Kiadó.

  • Nagy H. (2004a). Ciarrochi, J., Forgas, J. P., Mayer, J. D. (szerk.) Az érzelmi intelligencia a mindennapi életben. Recenzió. Alkalmazott Pszichológia, 6(2), 89–93.

  • Nagy H. (2004b). Poszttraumás növekedés és traumafeldolgozás folyamatának néhány problémája. Alkalmazott Pszichológia, 6(4), 120–133.

  • Nagy H. (2006a). Az érzelmi intelligencia kapcsolata az akadémikus intelligenciával és a személyiséggel. Pszichológia, 26(3), 247–264.

  • Nagy H. (2006b). Az érzelmi intelligenciáról. Iskolakultúra, 16(4), 74–84.

  • Nagy H. (2009). Egy objektív érzelmi intelligencia-teszt konvergens és prediktív érvényességének empirikus tesztelése. Iskolakultúra, 19(1–2), 20–29.

  • Nagy H., Oláh A. és G. Tóth K. (2009). Az érzelmi intelligencia mérésének néhány problémája: a fejlődési kritérium tesztelése. Pszichológia, 29(2), 165–186.

  • Németh G. és Bányai É. (2011a). Az álmokra való emlékezés képessége: a jó életminőség jele? Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 12(3), 215–239.

  • Németh G. és Bányai É. (2011b). Álomtartalmaink és életminőségünk kapcsolata. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 12(4), 299–326.

  • Oláh A. (2004). Mi a pozitívuma a pozitív pszichológiának? Iskolakultúra, 14(11), 39–47.

  • Oláh A. (2005a). Érzelmek, megküzdés és optimális élmény – Belső világunk megismerésének módszerei. Budapest: Trefort Kiadó.

  • Oláh, A. (2005b). Anxiety, coping and flow. Budapest: Trefort Kiadó.

  • Oláh A. (2005c). Az optimális élmény mérésének lehetőségei: egy új szituáció-specifikus Flow Kérdőív tesztkönyve. Budapest: Hi Press.

  • Oláh A. (2005d). Szemiq – Képes fél-projektív teszt a szociális és érzelmi intelligencia mérésére. Budapest: Hi Press.

  • Pauwlik Zs. és Margitics F. (2008). Személyes törekvések kapcsolata a szubjektív jólléttel főiskolai hallgatóknál. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 9(1), 1–33.

  • Pikó B. (2004). A pozitív pszichológia missziója a modern társadalomban. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 5(4), 289–299.

  • Pikó B. (2005). A szubjektív jóllét egészségpszichológiai vizsgálata fiatalok körében: az élettel való elégedettség és az egészség összefüggése. Alkalmazott Pszichológia, 7(4), 87–99.

  • Pikó B. és Keresztes N. (2007). Serdülők egészségmagatartása két szociális megküzdési (coping) mechanizmus tükrében. Magyar Pszichológiai Szemle, 62(2), 203–214.

  • Pikó B., Kovács E. és Kriston P. (2011). Spiritualitás – vallás – egészség. Fiatalok mentális egészsége a spirituális jóllét mutatóinak tükrében. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 12(3), 261–276.

  • Pikó B. és Piczil M. (2002). Megküzdési (coping) stratégiák és a társas támogatottság összefüggése az ápolónők egészségi állapotával. Pszichológia, 22(4), 437–447.

  • Pléh Cs. (2004). A pozitív pszichológiai hagyományok Európában. Iskolakultúra, 14(5), 57–61.

  • Reinhardt M. (2009). Miért hasznosak a pozitív érzelmek iskolai környezetben? A pozitív pszichológia hozzájárulása pedagógiai kérdésekhez. Iskolakultúra, 19(9), 24–45.

  • Reisz M. (2006). Érzelmi képességek vizsgálata tanulásban akadályozott tanulók körében. Alkalmazott Pszichológia, 8(2), 4–62. .

  • Ribiczey N. (2008). A rizikótényezőktől a protektív mechanizmusokig: a reziliencia fogalmának alakulása a pszichológiában. Alkalmazott Pszichológia, 10(1–2), 161–171.

  • Rózsa S., Kő N., Csopoth Cs., Purebl Gy., Beöthy-Molnár A., Szebik I. és munkatársai (2006). Stressz és megküzdés. A Rahe-féle Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőívvel szerzett hazai eredmények ismertetése. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 6(4), 275–294.

  • Rózsa S., Purebl Gy., Susánszky É., Kő N., Szádóczky E., Réthelyi J., Danis I. és munkatársai (2008). A megküzdés dimenziói: a Konfliktusmegoldó Kérdőív hazai adaptációja. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 9(3), 217–241.

  • Seligman, M. E. P. (2008). Autentikus életöröm – A teljes élet titka. Budapest: Laurus Kiadó.

  • Seligman, M. E. P. (2011a). Amin változtathatsz… és amin nem. Budapest: Akadémiai Kiadó.

  • Seligman, M. E. P. (2011b). Flourish – élj boldogan! Budapest: Akadémiai Kiadó.

  • Seres G. és Bárdos Gy. (2006). Pszichológiai tényezők irritábilis bél szindrómában: a megküzdés és a kötődés vizsgálata. Magyar Pszichológiai Szemle, 61(3), 373–397.

  • Simor P., Köteles F. és Bódizs R. (2011). Elmerülés az élményben: a Tellegen-féle Abszorpció Skála vizsgálata egyetemista mintán. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 12(2), 101–123.

  • Skrabski Á. és Kopp M. (2010). A boldogságkeresés útjai és útvesztői a párkapcsolatokban. Budapest: Szent István Társulat.

  • Skrabski, Á., Kopp M., Rózsa S. és Réthelyi J. (2004). A koherencia mint a lelki és testi egészség alapvető meghatározója a mai magyar társadalomban. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 5(1), 7–25. .

  • Susánszky É., Konkolÿ Thege B., Stauder A. és Kopp M. (2006). WHO Jól-lét Kérdőív Rövidített (WBI-5) magyar változatának validálása a Hungarostudy 2002 Országos Lakossági Egészségfelmérés alapján. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 247–255.

  • Szabó A., Kun B., Urbán R. és Demetrovics Zs. (2011). Kezdeti eredmények a Wong és Law Érzelmi Intelligencia Skála (WLEIS-HU) hazai alkalmazásával. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 12(1), 1–15.

  • Szélesné Ferencz E. (2007). A pszichológiai immunrendszer vizsgálata a kora gyermekkori emlékek individuálpszichológiai értelmezése által. Alkalmazott Pszichológia, 9(2), 55–72.

  • Szemán A., Hegyi P., Bakó Gy. és Molnár P. (2007). Az élet értelmességének szubjektív megélése időskorban. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 8(4), 309–327. .

  • Szitó I. (2009). Az érzelmi intelligencia fejlesztése az iskolákban. Budapest: Edition Nove.

  • Szondy M. (2004a). Optimizmus és immunfunkciók. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 5(4), 301–320.

  • Szondy M. (2004b). A szubjektív jóllét és a törekvések kapcsolata késő serdülőkorban. Alkalmazott Pszichológia, 6(4), 53–72.

  • Szondy M. (2005). Optimizmus és egészségmagatartás: a pozitív elvárások segítik vagy gátolják az egészségmagatartást? Pszichológia, 25(4), 367–379.

  • Szondy M. (2006a). Optimizmus és egészség. Magyar Pszichológiai Szemle, 61(4), 617–636.

  • Szondy M. (2006b). A megbocsátás pszichológiája: kialakulása, hatásai és fejlesztése. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(1), 15–34.

  • Szondy M. (2007a). A megbocsátásra való hajlam kapcsolata a szociodemográfiai jellemzőkkel, az optimizmussal és a boldogsággal. Pszichológia, 27(3), 221–238.

  • Szondy M. (2007b). Válasz Füzéki Bálint reflexiójára. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 8(2), 173–176.

  • Szondy M. (2007c). Anyagi helyzet és boldogság: kapcsolat individuális és nemzetközi szinten. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 8(4), 291–307.

  • Szondy M. (2010). A boldogság tudománya – Fejezetek a pozitív pszichológiából. Budapest: Jaffa Kiadó.

  • Szondy M. (2011). Optimizmus, életminőség és pozitív pszichoterápia. Magyar Pszichológiai Szemle, 66(1), 203–223.

  • Szondy M., Dienes E. és Kovács K. (2005). A diszpozicionális és a szituációs optimizmus hatása börtönkörnyezetben. Alkalmazott Pszichológia, 7(3), 125–138.

  • Szűcs D. (2003). Nadkarni, M. S., Lövey I. (szerk.) Az örömteli szervezet: egészség, betegség és öröm a szervezetek életében. Recenzió. Alkalmazott Pszichológia, 5(3–4), 235–237.

  • Tisljár R. és Komjáthy L. (2010). Humor és vonzerő – a humorpreferencia nemi, személyiségbeli és testalkati összefüggései. Magyar Pszichológiai Szemle, 65(4), 149–163.

  • Tordai Z. (2006). Szívbetegek megküzdési jellemzői az érzelmi intelligencia és depresszió összefüggésében. Alkalmazott Pszichológia, 8(1), 79–89.

  • Tóth D. M. és Kovács J. (2011). „Magyar kesergő” – otthon és külföldön tanuló magyar és nem magyar egyetemisták optimizmusának és szubjektív jóllétének összevetése. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 12(4), 277–298.

  • Vas L. és Gombor A. (2008). Az élettel való elégedettség magyar és izraeli orvostanhallgatók körében. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 9(4), 323–347.

  • Vincze O. és László J. (2004). Megküzdési formák Jókai Mór Erdély aranykora című regényében. Magyar Pszichológiai Szemle, 59(3), 397–410.

  • Zsolnai A., Lesznyák M. és Kasik L. (2007). A szociális és az érzelmi kompetencia néhány készségének fejlettsége óvodás korban. Magyar Pedagógia, 107(3), 233–270.

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Nov 2020 19 4 5
Dec 2020 24 3 4
Jan 2021 8 4 4
Feb 2021 22 4 9
Mar 2021 26 4 5
Apr 2021 9 1 0
May 2021 0 0 0