A reziliencia azon tényezőket foglalja magában, amelyek a potenciálisan traumatizáló, veszélyeztetett életkörülmények ellenére történő sikeres alkalmazkodást elősegítik, a stressz negatív hatásait enyhítik, és a változásokkal szembeni adaptív megküzdést lehetővé teszik. A Szülői Reziliencia Skála (Parenting Resilience Elements Questionnaire – PREQ) a szülők lelki ellenálló képességének mérésére kidolgozott eszköz.
A kutatás célja a 16 itemes PREQ magyar nyelvre adaptálása és pszichometriai elemzése volt.
Keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatunkban összesen 249 szülő vett részt – 65 fős vulnerábilis csoport (átlagéletkor:42,3 év; szórás: 5,66 év) és 184 fős kontrollcsoport (átlagéletkor: 40,7 év; szórás: 6,01 év) – , akik az alábbi kérdőíveket töltötték ki: 16 itemes Szülői Reziliencia Kérdőív (PREQ16), a Connor–Davidson Reziliencia Skála 10 itemes változata (CD-RISC 10), General Health Questionnaire 12itemes változata (GHQ12), Beck Depresszió Kérdőív 21 itemes változata (BDI21), Szülői Stressz Kérdőív (PASS), Képességek és Nehézségek Kérdőív (SDQ).
A konfirmatív faktorelemzés igazolta magyar mintán az eredeti Szülői Reziliencia Kérdőív 3 faktoros struktúráját, a kérdőív Cronbach-alfa értéke magas (0,842) volt. A kérdőív az elvárásoknak megfelelő irányú együtt járást mutatott a validáláshoz alkalmazott konstruktumokkal, a konvergens, divergens, diszkrimináló és inkrementális validitás egyaránt megegyezett a nemzetközi irodalomban tapasztaltakkal.
Összességében elmondhatjuk, hogy a 16 itemes PREQ magyar változatának (PREQ-H) pszichometriai mutatói megfelelőek, a kérdőív megbízható és érvényes mérőeszköznek bizonyul a szülői reziliencia mérésére.
Ágoston G., & Szili, I. (2001). Diagnosztikus kérdőívek és tünetbecslő skálák. In Füredi, J., Németh, A., & Tariska, P. (szerk.), A pszichiátria magyar kézikönyve (pp. 157–166.). Budapest: Medicina.
Balajti I., Vokó Z., Ádány R., & Kósa K. (2007) . A koherencia-érzés mérésére szolgáló rövidített kérdőív és a lelki egészség (GHQ-12) kérdőív magyar nyelvű változatainak validálása. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 8(2), 147–161.
Beck, A., Ward, C., Mendelsohn, M., Mock, J., & Erbaugh, J. (1961): An inventory for measuring depression. Archives of General Psychiatry, 4, 561–571.
Berry, J., & Jones, W. (1995). The Parental Stress Scale: Initial psychometric evidence. Journal of Social and Personal Relationships, 12, 463–472.
Bodenmann, G. (1997). Dyadic coping – a systemic-transactional view of stress and coping among couples: Theory and empirical findings. European Review of Applied Psychology, 47, 137–140.
Bodenmann, G., Pihet, S., & Kayser, K. (2006). The Relationship between Dyadic Coping, Marital Quality and Wellbeing: A Two Year Longitudinal Study. Journal of Family Psychology, 20(3), 485–493.
Bodenmann, G. (2008). Dyadic coping and the significance of this concept for prevention and therapy. Zeitschrift für Gesundheitspsychologie, 16(3), 108–111 .
Campbell-Sills, L., & Stein, M. (2007). Psychometric analysis and refinement of the Connor- Davidson Resilience Scale (CD-RISC): Validation of a 10-item measure of resilience. Journal of Traumatic Stress, 20(6), 1019–1028.
Connor, K. M., & Davidson, J. R. (2003). Development of a new resilience scale: The Connor- Davidson resilience scale (CD-RISC). Depression and anxiety, 18(2), 76–82.
Donath, S. (2001). The validity of the 12-item General Health Questionnaire in Australia: a comparison between three scoring methods. Australian and New Zeeland Journal of Psychiatry, 35(2), 231–235.
Gabriel, B., & Bodenmann, G. (2006). Stress und coping bei paaren mit einem verhaltenshauff- läigen Kind. Zeitschrift für Klinische Psychologie und Psychotherapie, 35(1), 59–64.
Goldberg, D. P., Gater, R., Sartorius, N., Ustun, T. B., Piccinelli, M., Gureje, M. et al. (1997). The validity of two versions of the GHQ in the WHO study of mental illness in general health care. Psychological Medicine, 27(1), 191–197.
Goodchild, M. E., Duncan-Jones, P. (1985). Chronicity and the General Health Questionnary. British Journal of Psychiatry, 146, 55–61.
Goodman, R. (1997). The Strengths and Difficulties Questionnaire: a research note. Journal of Child Psychology and Psychiatry, 38(5), 581–586.
Hastings, R. P., Taunt, H. M. (2002). Positive perceptions in families of children with developmental disabilities. American Journal on Mental Retardation, 107(2), 116–127.
Harrison, C, Sofronoff, K. (2002). ADHD and parental psychological distress: role of demographics, child behavioral characteristics, and parental cognitions. Journal of the American Academy of Child and Adolescent Psychiatry, 41(6), 703–711.
Hoeymans, N., Garssen, A. A., Westert, G. P., & Verhaak, P. F. M. (2004). Measuring mental health of the Dutch population: a comparison of the GHQ-12 and the MHI-5. Health and Quality of Life Outcomes, 2(3), 55–61.
Kopp, M. (2007). Beck Depresszió Kérdőív. In Perczel-Forintos, D., Ajtay, Gy., & Kiss, Zs. (szerk.), Kérdőívek, becslőskálák a klinikai pszichológiában (pp. 44–45.). Budapest: Semmelweis Kiadó.
Marchal, J. P., van Oers, H. A., Maurice-Stam, H., Grootenhuis, M. A., van Trotsenburg, A. S., & Haverman, L. (2017). Distress and everyday problems in Dutch mothers and fathers of young adolescents with Down syndrome. Research in Developmental Disabilities, 67(19), 19–27.
Markó, É., & Kiss, E. Cs. (2018). Resilience researches in connection with parents of children with ADHD: A systematic narrative review. Horizons of Psychology, 27, 127.
Martos, T., Sallay, V., Nistor, M. & Józsa, P. (2012). Párkapcsolati megküzdés és jóllét – a Páros Megküzdés Kérdőív magyar változata. Psychiatria Hungarica, 27(6), 446–458.
Masten, A. S., Best, K., Garmezy, N. (1990) Resilience and development: Contributions from the study of children who overcome adversity. Development and Psychopatology, 2(4), 425–444.
Miranda, A., Tárraga, R., Fernández, M. I., Colomer, C., & Pastor, G. (2015). Parenting stress in families of children with autism spectrum disorder and ADHD. Exceptional Children, 82(1) 81–95.
Miranda, A., Mira, A., Berenguerl, C., Rosello, B., & Baixauli, I. (2019). Parenting Stress in Mothers of Children With Autism Without Intellectual Disability. Mediation of Behavioral Problems and Coping Strategies. Frontiers in Psychology .Letöltve 2019. 06. 25-én: https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fpsyg.2019.00464/full.
Oláh, A. (2005). Érzelmek, megküzdés és optimális élmény. Budapest: Trefort Kiadó.
Országos Epidemiológiai Központ (2002). Országos Lakossági Egészségfelmérés 2000. Kutatási jelentés. Letöltve: 2018. 02. 05-én: http://www.oszmk.hu/dokumentum/OLEF_2000/kutata-si_jelentes.pdf.
Országos Epidemiológiai Központ (2005). Országos Lakossági Egészségfelmérés 2003. Kutatási jelentés. Letöltve: 2019. 01. 20-án: http://regi.oefi.hu/olef/OLEF2003/Jelentesek/LelkiegeszsegOLEF2003.pdf.
Schieve, L., Blumberg, S., Rice, C., Visser, S., & Boyle, C. (2007). The relationship between autism and parenting stress. Pediatrics, 119(1), 114–121.
Singer, G. H. (2006). Meta-analysis of comparative studies of depression in mothers of children with and without developmental disabilities. American Journal of Mental Retardation, 111(3), 155–169.
Smith, B. W., Dalen, J., Wiggins, K., Tooley, E., Christopher, P., & Bernard, J. (2008). The Brief Resilience Scale: Assessing the Ability to Bounce Back. International Journal of Behavioral Medicine, 15, 194–200.
Smith, L., Greenberg, J., Seltzer, M. (2012). Social support and well-being at mid-life among mothers of adolescents and adults with autism spectrum disorders. Journal of Autism and Developmental Disorders, 42(9), 1818–1826.
Suzuki, K., Kobayashi, T., Moriyama, K., Kaga, M., Hiratani, M., Watanabe, K. et al. (2015). Development and evaluation of a parenting resilience elements questionnaire (PREQ) measuring resiliency in rearing children with developmental disorders. PloS One, 10(12), 1–12.
Suzuki, K., Kobayashi, T., Moriyama, K., Kaga, M. & Inagaki, M. (2013). A framework for resilience research in parents of children with developmental disorders. Asian Journal of Human Services, 5, 104–111.
Turi, E., Gervai, J., Áspán, N., & Halász, J. (2013). A Képességek és Nehézségek Kérdőív (SDQ-Magy) validálása serdülőkorú klinikai populációban. Psychiatria Hungarica, 28(2), 165–179.
Vajda, D., Sz. Makó H., & Kiss, E. Cs. (2013). Párkapcsolat és egészség a stressz és coping vonatkozásában. In Kiss, E. Cs., & Polyák, L. (szerk.), Sztómaterápiás eszközök befolyása az életminőségre, életvitelre és a lelki ellenálló képesség tényezői .ILCO Konferencia 2012. Konferenciakötet.
Windle, G., Bennett, K. M., & Noyes, J. (2011). A methodological review of resilience measurement scales. Health Quality Life Outcomes, 9(8), 1–18.