Authors:
BALÁZS JAGODICS SZTE-BTK Pszichológiai Intézet, Szociál- és Fejlődéspszichológiai Tanszék

Search for other papers by BALÁZS JAGODICS in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
KITTI KÓRÓDI SZTE-BTK Pszichológiai Intézet, Szociál- és Fejlődéspszichológiai Tanszék

Search for other papers by KITTI KÓRÓDI in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
TAMÁS MARTOS SZTE-BTK Pszichológiai Intézet, Személyiség-, Klinikai és Egészségpszichológiai Tanszék

Search for other papers by TAMÁS MARTOS in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
JUDIT KŐRÖSSY SZTE-BTK Pszichológiai Intézet, Szociál- és Fejlődéspszichológiai Tanszék

Search for other papers by JUDIT KŐRÖSSY in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
, and
ÉVA SZABÓ SZTE-BTK Pszichológiai Intézet, Szociál- és Fejlődéspszichológiai Tanszék

Search for other papers by ÉVA SZABÓ in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Open access

Háttér és célkitűzések

A halogató viselkedés kutatásában egyre hangsúlyosabb szerepet kap a maladaptív passzív halogatás és a hatékony stratégiaként alkalmazható aktív halogatás elkülönítése. Tanulmányunk célja a Choi és Moran (2009) által kidolgozott Aktív-Passzív Halogatás Kérdőív magyar változatának (Szabó, 2012) pszichometriai tesztelése volt. Módszer: Magyar egyetemi hallgatókból álló mintán (N = 843) ellenőriztük a kérdőív struktúráját, reliabilitását és kapcsolatát más pszichológiai tényezőkkel.

Eredmények

A feltáró és megerősítő faktorelemzések alapján egy passzív és egy aktív halogatás alskála jelenik meg a korábbiakban használt ötfaktoros struktúrával szemben. Az alskálák belső megbízhatósága jónak tekinthető. Az aktív halogatás pozitív, míg a passzív halogatás negatív kapcsolatban áll az önértékeléssel és a tanulási énhatékonysággal. Az időperspektívát tekintve a passzív halogatás a múlt-negatív orientációval pozitív, míg a jövőorientációval negatív együtt járást mutat. A halogatásfaktorokon alapuló klaszterelemzés szerint kialakított csoportok között különbség van a tanulási eredmény tekintetében. A legeredményesebbek a nem halogatók csoportjába tartozók, őket követik az aktív és a passzív halogatók.

Következtetések

Az eredmények alapján kapott nyolcitemes kérdőív alkalmas a klasszikus passzív halogatás, illetve az időnyomás-preferencia kapcsán kialakuló aktív halogatás elkülönítésére. Azonban az eredeti modellben használt további aktívhalogatás-típusok feltárására más eszközök kidolgozása szükséges.

  • Cao, L. (2012). Examining ‘active' procrastination from a self-regulated learning perspective. Educational Psychology, 32(4), 515545. https://doi.org/10.1080/01443410.2012.663722.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Choi, J. N., & Moran, S. V. (2009). Why Not Procrastinate? Development and Validation of a New Active Procrastination Scale. The Journal of Social Psychology, 149(2), 195212. https://doi.org/10.3200/SOCP.149.2.195-212.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Chowdhury, S. F., & Pychyl, T. A. (2018). A critique of the construct validity of active procrastination. Personality and Individual Differences, 120, 712. https://doi.org/10.1016/j.paid.2017.08.016.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Chu, A. H. C., & Choi, J. N. (2005). Rethinking Procrastination: Positive Effects of „Active” Procrastination Behavior on Attitudes and Performance. The Journal of Social Psychology, 145(3), 245264. https://doi.org/10.3200/SOCP.145.3.245-264.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Corkin, D. M., Yu, S. L., & Lindt, S. F. (2011). Comparing active delay and procrastination from a self-regulated learning perspective. Learning and Individual Differences, 21(5), 602606. https://doi.org/10.1016/j.lindif.2011.07.005.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • De Paola, M., & Scoppa, V. (2015). Procrastination, academic success and the effectiveness of a remedial program. Journal of Economic Behavior & Organization, 115, 217236. https://doi.org/10.1016/j.jebo.2014.12.007.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Ferrari, J. R. (1994). Dysfunctional procrastination and its relationship with self-esteem, interpersonal dependency, and self-defeating behaviors. Personality and Individual Differences, 17(5), 673679. https://doi.org/10.1016/0191-8869(94)90140-6.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Ferrari, J. R. (2001). Procrastination as self-regulation failure of performance: effects of cognitive load, self-awareness, and time limits on ‘working best under pressure'. European Journal of Personality, 15(5), 391406. https://doi.org/10.1002/per.413.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Flett, G. L., Stainton, M., Hewitt, P. L., Sherry, S. B., & Lay, C. (2012). Procrastination Automatic Thoughts as a Personality Construct: An Analysis of the Procrastinatory Cognitions Inventory. Journal of Rational-Emotive & Cognitive-Behavior Therapy, 30(4), 223236. https://doi.org/10.1007/s10942-012-0150-z.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Gouveia, V. V., Pessoa, V. da S., Coutinho, M. de L., Barros, I. C. da S., & Fonseca, A. A. da. (2014). Escala de Procrastinaçâo Ativa: evidências de validade fatorial e consistència interna. Psico-USF, 19(2), 345354. https://doi.org/10.1590/1413-82712014019002008.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Guthrie, L. C., Butler, S. C., & Ward, M. M. (2009). Time perspective and socioeconomic status: A link to socioeconomic disparities in health? Social Science & Medicine, 68(12), 21452151. https://doi.org/10.1016/j.socscimed.2009.04.004.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Hu, L., & Bentler, P. M. (1999). Cutoff criteria for fit indexes in covariance structure analysis: Conventional criteria versus new alternatives. Structural Equation Modeling: A Multidisciplinary Journal, 6(1), 155. https://doi.org/10.1080/10705519909540118.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Klassen, R. M., Krawchuk, L. L., & Rajani, S. (2008). Academic procrastination of undergraduates: Low self-efficacy to self-regulate predicts higher levels of procrastination. Contemporary Educational Psychology, 33(4), 915931. https://doi.org/10.1016/j.cedpsych.2007.07.001.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Klingsieck, K. B. (2013). Procrastination in Different Life-Domains: Is Procrastination Domain Specific? Current Psychology, 32(2), 175185. https://doi.org/10.1007/s12144-013-9171-8.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Klingsieck, K. B., Grund, A., Schmid, S., & Fries, S. (2013). Why Students Procrastinate: A Qualitative Approach. Journal of College Student Development, 54(4), 397412. https://doi.org/10.1353/csd.2013.0060.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kym-Guba, M., & Karas, D. (2018). Polish version of the Questionnaire for Eudaimonic Well-Being – three factors rather than one. Health Psychology Report, 6(3), 273283. https://doi.org/10.5114/hpr.2018.75684.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kopp, M. S., Schwarzer, R., & Jerusalem, M. (1995). Hungarian Adaptation of the General Self-Efficacy Scale. http://userpage.fu-berlin.de/∼health/hungar.htm.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Lay, C. (1986). At last, my research article on procrastination. Journal of Research in Personality, 20, 474495.

  • Nunnaly, J. C. (1978). Psychometric theory. Upper Saddle River: McGraw-Hill.

  • Odaci, H. (2011). Academic self-efficacy and academic procrastination as predictors of problematic internet use in university students. Computers & Education, 57(1), 11091113. https://doi.org/10.1016/j.compedu.2011.01.005.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Orosz, G., Dombi, E., Tóth-Király, I., & Roland-Lévy, C. (2017). The Less is More: The 17-Item Zimbardo Time Perspective Inventory. Current Psychology, 36(1), 3947. https://doi.org/10.1007/s12144-015-9382-2.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Park, S. W., & Sperling, R. A. (2012). Academic Procrastinators and Their Self-Regulation. Psychology, 03(01), 1223. https://doi.org/10.4236/psych.2012.31003.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Phan, H. P. (2009). Amalgamation of future time orientation, epistemological beliefs, achievement goals and study strategies: Empirical evidence established. British Journal of Educational Psychology, 79(1), 155173. https://doi.org/10.1348/000709908X306864.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Rosenberg, M. (1965). Society and the Adolescent Self-Image. In Princeton Legacy Library. Princeton, NJ: Princeton University Press.

  • Sallay V., Martos T., Földvári M., Szabó T., & Ittzés A. (2014). Hungarian version of the Rosenberg Self-esteem Scale (RSES-H): An alternative translation, structural invariance, and validity. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15(3), 259275. https://doi.org/10.1556/Men tal.15.2014.3.7.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Schouwenburg, H. C., & Lay, C. H. (1995). Trait procrastination and the big-five factors of personality. Personality and Individual Differences, 18, 481490.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Stepien, M., & Cieciuch, J. (2014). New Active Procrastination Scale .Kiadatlan kézirat.

  • Szabó, L. (2012). Az aktív és passzív halogatás háttértényezői egyetemi hallgatók körében. In Fülöp M. & Szabó É. (Szerk.), A pszichológia mint társadalomtudomány. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Tabachnick, B. G., & Fidell, L. S. (2001). Using Multivariate Statistics. Boston: Allyn and Bacon.

  • Takács, I. (2005). The influence of the changing educational system on student behaviour. procrastination: symptom or…? Periodica Polytechnika Social and Management Sciences, 13(1), 7785.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Takács, I. (2010). The reasons of overextended studies: Relationship between temperament, character and procrastination. Periodica Polytechnika Social and Management Sciences, 18(2), 5161.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Tice, D. M., & Bratslavsky, E. (2000). Giving in to Feel Good: The Place of Emotion Regulation in the Context of General Self-Control. Psychological Inquiry, 11(3), 149159. https://doi.org/10.1207/S15327965PLI1103_03.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Van Eerde, W. (2002). A meta-analytically derived nomological network of procrastination. Personality and Individual Differences, 35, 14011418.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Wessel, J., Bradley, G. L., & Hood, M. (2019). Comparing effects of active and passive procrastination: A field study of behavioral delay. Personality and Individual Differences, 139, 152157. https://doi.org/10.1016/j.paid.2018.11.020.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Wills, T. A., Sandy, J. M., & Yaeger, A. M. (2001). Time perspective and early-onset substance use: A model based on stress–coping theory. Psychology of Addictive Behaviors, 15(2), 118125. https://doi.org/10.1037/0893-164X.15.2.118.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Zabelina, E., Chestyunina, Y., Trushina, I., & Vedeneyeva, E. (2018). Time Perspective as a Predictor of Procrastination. Procedia – Social and Behavioral Sciences, 238, 8793. https://doi.org/10.1016/j.sbspro.2018.03.011.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Zimbardo, P. G., & Boyd, J. N. (1999). Putting time in perspective: A valid, reliable individual-differences metric. Journal of Personality and Social Psychology, 77(6), 12711288. https://doi.org/10.1037/0022-3514.77.6.1271.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Collapse
  • Expand

 

The author instruction is available in PDF.
Please, download the file from HERE.

 

 

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Fülöp, Márta

Chair of the Editorial Board:
Molnár Márk, HUN-REN TTK, Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet, Budapest

          Area Editors

  • Bereczkei Tamás, PTE (Evolutionary psychology)
  • Bolla Veronika, ELTE BGGY (Psychology of special education)
  • Demetrovics Zsolt, ELTE PPK (Clinical psychology)
  • Faragó Klára, ELTE (Organizational psychology)
  • Hámori Eszter, PPKE (Clinical child psychology)
  • Kéri Szabolcs, SZTE (Experimental and Neuropsychology)
  • Kovács Kristóf, ELTE (Cognitive psychology)
  • Molnárné Kovács Judit, DTE (Social psychology)
  • Nagy Tamás, ELTE PPK (Health psychology, psychometry)
  • Nguyen Luu Lan Anh, ELTE PPK (Cross-cultural psychology)
  • Pohárnok Melinda, PTE (Developmental psychology)
  • Rózsa Sándor, KRE (Personality psychology and psychometrics)
  • Sass Judit, BCE (Industrial and organizational psychology)
  • Szabó Éva, SZTE (Educational psychology)
  • Szokolszky Ágnes, SZTE (Book review)

 

        Editorial Board

  • Csabai Márta, Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest

  • Császár Noémi, Pszichoszomatikus Ambulancia, Budapest

  • Csépe Valéria, HUN-REN TTK, Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet, Budapest

  • Czigler István, HUN-REN TTK, Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet, Budapest

  • Dúll Andrea, ELTE PPK, Budapest
  • Ehmann Bea, HUN-REN TTK, Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet, Budapest
  • Gervai Judit, HUN-REN TTK, Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet, Budapest
  • Kiss Enikő Csilla, Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest
  • Kiss Paszkál, Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest
  • Lábadi Beátrix, Pécsi Tudományegyetem, Pécs
  • Nagybányai-Nagy Olivér, Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest
  • Péley Bernadette, Pécsi Tudományegyetem, Pécs
  • Perczel-Forintos Dóra, Semmelweis Egyetem, Budapest
  • Polonyi Tünde, Debreceni Egyetem
  • Révész György,  Pécsi Tudományegyetem, Pécs
  • Winkler István, HUN-REN TTK, Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet, Budapest

 

Secretary of the editorial board: 

  •  Saád Judit, HUN-REN TTK, Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet, Budapest

 

Magyar Pszichológiai Szemle
ELTE PPK Pszichológiai Intézet
Address: H-1064 Budapest, Izabella u. 46.
E-mail: pszichoszemle@gmail.com

Indexing and Abstracting Services:

  • PsycINFO
  • Scopus
  • CABELLS Journalytics

2022  
Web of Science  
Total Cites
WoS
not indexed
Journal Impact Factor not indexed
Rank by Impact Factor

not indexed

Impact Factor
without
Journal Self Cites
not indexed
5 Year
Impact Factor
not indexed
Journal Citation Indicator not indexed
Rank by Journal Citation Indicator

not indexed

Scimago  
Scimago
H-index
8
Scimago
Journal Rank
0.127
Scimago Quartile Score

Psychology (miscellaneous) (Q4)

Scopus  
Scopus
Cite Score
0,3
Scopus
CIte Score Rank
General Psychology 199/209 (5th PCTL)
Scopus
SNIP
0.124

2021  
Web of Science  
Total Cites
WoS
not indexed
Journal Impact Factor not indexed
Rank by Impact Factor not indexed
Impact Factor
without
Journal Self Cites
not indexed
5 Year
Impact Factor
not indexed
Journal Citation Indicator not indexed
Rank by Journal Citation Indicator not indexed
Scimago  
Scimago
H-index
8
Scimago
Journal Rank
0,117
Scimago Quartile Score Psychology (miscellaneous) (Q4)
Scopus  
Scopus
Cite Score
0,3
Scopus
CIte Score Rank
General Psychology 200/209 (Q4)
Scopus
SNIP
0,366

2020  
Scimago
H-index
7
Scimago
Journal Rank
0,142
Scimago
Quartile Score
Psychology (miscellaneous) Q4
Scopus
Cite Score
17/111=0,2
Scopus
Cite Score Rank
General Psychology 199/203 (Q4)
Scopus
SNIP
0,079
Scopus
Cites
53
Scopus
Documents
24
Days from submission to acceptance 116
Days from acceptance to publication 225
Acceptance
Rate
81%

 

2019  
Scimago
H-index
6
Scimago
Journal Rank
0,139
Scimago
Quartile Score
Psychology (miscellaneous) Q4
Scopus
Cite Score
24/103=0,2
Scopus
Cite Score Rank
General Psychology 192/204 (Q4)
Scopus
SNIP
0,113
Scopus
Cites
35
Scopus
Documents
14
Acceptance
Rate
58%

 

Magyar Pszichológiai Szemle
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 40 EUR (or 10 000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2023 Online subsscription: 164 EUR / 220 USD
Print + online subscription: 196 EUR / 250 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Magyar Pszichológiai Szemle
Language Hungarian
Size B5
Year of
Foundation
1928
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
4
Founder Magyar Pszichológiai Társaság 
Founder's
Address
H-1075 Budapest, Hungary Kazinczy u. 23-27. I/116. 
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0025-0279 (Print)
ISSN 1588-2799 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Nov 2023 0 45 39
Dec 2023 0 48 16
Jan 2024 0 56 28
Feb 2024 0 65 37
Mar 2024 0 45 34
Apr 2024 0 31 27
May 2024 0 0 0