A reziliencia fogalma az utóbbi években a pszichológiai diskurzus egyik „sláger” kifejezésévé vált. Ennek is köszönhetően számos értelmezés jelent meg, amelyek egymással átfedésben vannak, hasonló tartalmakra refl ektálnak. Oktatási kontextusban azokat a gyermekeket tekintik reziliensnek, akik hátrányos helyzetük ellenére tanulmányaikban sikeresek. A külföldi szakirodalmat áttekintve relevánsnak tűnik a fogalom kiterjesztése az átlagtól eltérő gyermekekre is (tanulási nehézséggel küzdők, tehetségesek). A tanulmány áttekinti a reziliencia meghatározásának és a fogalom operacionalizálásának nehézségeit, majd bemutatja a tanulmányi reziliencia relevanciáját, mérésének lehetőségeit. Megemlít néhány külföldi és hazai jó gyakorlatot, amelyek közvetve a reziliencia fejlesztését célozzák, ugyanakkor rámutat a programok továbbfejlesztésének szükségességére is. Végül javaslatokat fogalmaz meg a tanulmányi reziliencia kutatásának koncepciójára.
Bagdi, B., & Bagdy, E. (2017). Boldogságóra kézikönyv 10–14 éveseknek. Budapest: Mental Focus.
Bank, É. (2017). Academic coping among elementary school students. In Ács Kamilla, Bódog Ferenc, Mechler Mátyás Illés, Mészáros Orsolya, Pónusz Róbert (szerk.), VI. Interdiszciplináris Doktorandusz Konferencia 2017 Tanulmánykötet (pp. 92–101.). Pécs: Pécsi Tudományegyetem Doktorandusz Önkormányzat.
Barnová, S., & Gabrhelová, G. (2017). Resilience in schools. Karlsruhe: Ste-Con GmbH.
Baum, S. M., Owen, S. V., & Dixon, J. (1991). To be Gifted & Learning Disabled: From Identification to Practical Intervention Strategies. Mansfield Center, CT: Creative Learning Press.
Benard, B. (2006). Using strength-based practice to tap the resilience of families. In D. Saleebey (Ed.), The strengths perspective in social work practice (pp. 197–220.). 4th ed, Boston: Pearson/Allyn & Bacon.
Block, J. H., & Block, J. (1980). The role of ego-control and ego-resiliency in the organization of behavior. In W. A. Collins (Ed.), Minnesota symposia on child psychology (pp. 39–101.). Hillsdale, NJ: L. Erlbaum Associates.
Cassidy, S. (2016). The Academic Resilience Scale (ARS-30): A New Multidimensional Construct Measure. Frontiers in Psychology, 7, 1787. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2016.01787.
Challen, A. R., Machin, S. J., & Gillham, J. E. (2014). The UK Resilience Programme: A schoolbased universal nonrandomized pragmatic controlled trial. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 82(1), 75–89. https://doi.org/10.1037/a0034854.
Clark, B. (1992). Growing up gifted: Developing the potential of children at home and at school .4th ed. New York: Macmillan.
Connor, K. M., & Davidson, J. R. T. (2003). Development of a new resilience scale: The Connor-Davidson Resilience Scale (CD-RISC). Depression and Anxiety, 18(2), 76–82. https://doi.org/10.1002/da.10113.
Csapó B. (2002). Az iskolai tudás. Budapest: Osiris.
F. Lassú, Zs., Serfőző, M., Sándor, M., Kolosai, N., & Pálffy, Z. (2015). Családi struktúra, szülői bánásmód és lélektani rugalmasság összefüggései serdülőkorban. Alkalmazott Pszichológia, 15(1), 77–92. https://doi.org/10.17627/alkpszich.2015.1.77.
Fejes, J. B. (2016). Mire jó a tanoda? Esély, 26(1), 29–56.
Finn, J. D., & Rock, D. A. (1997). Academic success among students at risk for school failure. Journal of Applied Psychology, 82(2), 221–234. https://doi.org/10.1037/0021-9010.82.2.221.
Garmezy, N. (1985). Stress-Resistant Children: The Search for Protective Factors. In J. E. Stevenson (Ed.), Recent Research in Developmental Psychopathology: Journal of Child Psychology and Psychiatry Book Supplement (pp. 213–233.). Oxford: Pergamon.
Garmezy, N., & Masten, A. S. (1986). Stress, competence, and resilience: Common frontiers for therapist and psychopathologist. Behavior Therapy, 17(5), 500–521. https://doi.org/10.1016/S0005-7894(86)80091-0.
Gillham, J. E., Reivich, K. J., Freres, D. R., Chaplin, T. M., Shatté, A. J., Samuels, B., et al. (2007). School-based prevention of depressive symptoms: A randomized controlled study of the effectiveness and specificity of the penn resiliency program. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 75(1), 9–19. https://doi.org/10.1037/0022-006X.75.1.9.
Gonzalez, R., & Padilla, A. M. (1997). The Academic Resilience of Mexican American High School Students. Hispanic Journal of Behavioral Sciences, 19(3), 301–317. https://doi.org/10.1177/07399863970193004.
Gordon Rouse, K. A., Longo, M., & Trickett, M. (1999). Fostering resiliency in children: Academic environmental factors. The Ohio State University: Bulletin ,875–899.
Guyer, B. P. (1997). The pretenders: Gifted people who have difficulty learning. Homewood, Ill.: High Tide Press.
Gyarmathy, É. (2002). Alulteljesítő tehetségesek. In Czigler István, Halász László, & Marton L. Magda (Szerk.), Az általánostól a különösig (pp. 251–275.). Budapest: Gondolat Kiadói Kör; MTA Pszichológiai Kutatóintézet.
Gyarmathy, É. (2011). Kreativitás és beilleszkedési zavarok. In Münnich Ákos (szerk.), A kreativitás többszempontú vizsgálata (pp. 13–45.). Debrecen: Didakt.
Harsányiné Petneházi, Á. (2013). Tehetséggondozás a gyakorlatban, a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja. In B. Fekete (szerk.), Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület (pp. 3–9.). Budapest: PEME.
Hart, A., & Heaver, B. (2013). Evaluating resilience-based programs for schools using a systematic consultative review. Journal of Child and Youth Development, 1(1), 27–53.
Hart, A., & Heaver, B. (2015). Resilience Approaches to Supporting Young People's Mental Health: Appraising the Evidence Base for Schools and Communities. Brighton: University of Brighton/Boingboing.
Hoge, E. A., Austin, E. D., & Pollack, M. H. (2007). Resilience: Research evidence and conceptual considerations for posttraumatic stress disorder. Depression and Anxiety, 24(2), 139–152. https://doi.org/10.1002/da.20175.
Homoki, A. (2018). Szülői kompetenciafejlesztést célzó modellprogramok a gyermekjóléti szolgáltatások tárházában (Rácz A., szerk.). Budapest: Rubeus Egyesület.
Homoki, A., Czinderi, K., Segal, H., Sándor, Z., & Fodorné Vidó, R. (2016). A CYRM 28 gyermek és ifjúsági reziliencia skála magyar adaptált változatának jellemzői és a GYIRM 25-20 magyar gyermek és ifjúsági reziliencia skálák validálása családjaikban élő és családjaikból kiemelt serdülők körében. http://mindenholotthon.hu/reziliencia-2016-teljes.pdf.
Homoki, A., & Rácz, A. (2017). A hatékonyság és rezilienciamérések tapasztalatai a gyermekvédelmi szakellátásban. Szociálpolitikai Szemle, 3(3), 56–72.
Irvin, M. J. (2012). Role of student engagement in the resilience of african american adolescents from low-income rural communities. Psychology in the Schools, 49(2), 176–193. https://doi.org/10.1002/pits.20626.
Járai, R., Vajda, D., Hargitai, R., Nagy, L., Csókási, K., & Kiss, E. (2015). A Connor-Davidson Reziliencia Kérdőív 10 itemes változatának jellemzői. Alkalmazott Pszichológia, 15(1), 129–136. https://doi.org/10.17627/alkpszich.2015.1.129.
Jefferies, P., McGarrigle, L., & Ungar, M. (2018). The CYRM-R: A Rasch-Validated Revision of the Child and Youth Resilience Measure. Journal of Evidence-Based Social Work, 16(1), 70–92. https://doi.org/10.1080/23761407.2018.1548403.
Kiss E. C., Vajda D., Káplár M., Csókási K., Hargitai R., & Nagy L. (2015). A 25-itemes Connor–Davidson Rezíliencia Skála (CD-RISC) magyar adaptációja. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 16(1), 93–113. https://doi.org/10.1556/Mental.16.2015.1.4.
Langenkamp, A. G. (2010). Academic Vulnerability and Resilience during the Transition to High School: The Role of Social Relationships and District Context. Sociology of Education, 83(1), 1–19. https://doi.org/10.1177/0038040709356563.
La Salle, T. P., Meyers, J., Varjas, K., & Roach, A. (2015). A Cultural-Ecological Model of School Climate. International Journal of School & Educational Psychology, 3(3), 157–166. https://doi.org/10.1080/21683603.2015.1047550.
Li, H., Martin, A. J., Armstrong, D., & Walker, R. (2011). Risk, protection, and resilience in Chinese adolescents: A psycho-social study: Resilience and Chinese youth. Asian Journal of Social Psychology, 14(4), 269–282. https://doi.org/10.1111/j.1467-839X.2011.01356.x.
Luthar, S. S., Cicchetti, D., & Becker, B. (2000). The Construct of Resilience: A Critical Evaluation and Guidelines for Future Work. Child Development, 71(3), 543–562. https://doi.org/10.1111/1467-8624.00164.
Martin, A. J. (2013). Academic buoyancy and academic resilience: Exploring ‘everyday' and ‘classic' resilience in the face of academic adversity. School Psychology International, 34(5), 488–500. https://doi.org/10.1177/0143034312472759.
Martin, A. J., & Marsh, H. W. (2006). Academic resilience and its psychological and educational correlates: A construct validity approach. Psychology in the Schools, 43(3), 267–281. https://doi.org/10.1002/pits.20149.
Martin, A. J., & Marsh, H. W. (2008). Academic buoyancy: Towards an understanding of students' everyday academic resilience. Journal of School Psychology, 46(1), 53–83. https://doi.org/10.1016/j.jsp.2007.01.002.
Masten, A. S. (2001). Ordinary magic: Resilience processes in development. American Psychologist, 56(3), 227–238. https://doi.org/10.1037/0003-066X.56.3.227.
Mayer, K., & Lukács, A. (2017). Bűnelkövetők személyiséglélektani vizsgálata. Egészségtudományi Közlemények, 7(2), 52–57.
Oláh, A. (2005). Érzelmek, megküzdés és optimális élmény: Belső világunk megismerésének módszerei. Budapest: Trefort.
Patakfalvi-Czirják, Á., Papp, Z. A., & Neumann, E. (2018). Az iskola nem sziget. Oktatási és társadalmi reziliencia multietnikus környezetben. Educatio, 27(3), 474–480. https://doi.org/10.1556/2063.27.2018.3.9.
Pintrich, P. R., & Schunk, D. H. (1996). Motivation in Education. Englewood Cliffs: Pearson.
Raskauskas, J., Rubiano, S., Offen, I., & Wayland, A. K. (2015). Do social self-efficacy and selfesteem moderate the relationship between peer victimization and academic performance? Social Psychology of Education, 18(2), 297–314. https://doi.org/10.1007/s11218-015-9292-z.
Reis, S. M., Colbert, R. D., & Hébert, T. P. (2004). Understanding resilience in diverse, talented students in an urban high school. Roeper Review, 27(2), 110–120. https://doi.org/10.1080/02783190509554299.
Samel, A. N., Sondergeld, T. A., Fischer, J. M., & Patterson, N. C. (2011). The Secondary School Pipeline: Longitudinal Indicators of Resilience and Resistance in Urban Schools Under Reform. The High School Journal, 94(3), 95–118. https://doi.org/10.1353/hsj.2011.0005.
Silliman, B. (2004). Key Issues in the Practice of Youth Development. Family Relations, 53(1), 12–16. https://doi.org/10.1111/j.1741-3729.2004.00003.x.
Skinner, E. A., & Pitzer, J. R. (2012). Developmental Dynamics of Student Engagement, Coping, and Everyday Resilience. In S. L. Christenson, A. L. Reschly, & C. Wylie (Ed.), Handbook of Research on Student Engagement (pp. 21–44.). https://doi.org/10.1007/978-1-4614-2018-7_2.
Skinner, E., Pitzer, J., & Steele, J. (2013). Coping as Part of Motivational Resilience in School: A Multidimensional Measure of Families, Allocations, and Profiles of Academic Coping. Educational and Psychological Measurement, 73(5), 803–835. https://doi.org/10.1177/0013164413485241.
Szabó, D. F. (2017). A reziliencia értelmezésének lehetőségei: Kihívások és nehézségek. Magyar Pszichológiai Szemle, 72(2), 247–262. https://doi.org/10.1556/0016.2017.72.2.6.
Szokolszky, Á., & V. Komlósi, A. (2015). A „reziliencia-gondolkodás” felemelkedése – ökológiai és pszichológiai megközelítések. Alkalmazott Pszichológia, 15(1), 11–26. https://doi.org/10.17627/alkpszich.2015.1.11.
Tóth, E., Fejes, J. B., Patai, J., & Csapó, B. (2016). Reziliencia a magyar oktatási rendszerben egy longitudinális program adatainak tükrében. Magyar Pedagógia, 116(3), 339–363. https://doi.org/10.17670/MPed.2016.3.339.
Tudor, K. E., & Spray, C. M. (2017). Approaches to measuring academic resilience: A systematic review. International Journal of Research Studies in Education, 7(4). https://doi.org/10.5861/ijrse.2017.1880.
Ungar, M. (Ed.). (2012). The social ecology of resilience: A handbook of theory and practice. New York: Springer.
V. Komlósi, A., & Richter, J. (2015). Az egyéni és közösségi reziliencia kapcsolata a vörösiszapkatasztrófa tapasztalatainak fényében. Alkalmazott Pszichológia, 15(1), 61–76. https://doi.org/10.17627/alkpszich.2015.1.61.
Wagnild, G. M., & Young, H. M. (1993). Development and psychometric evaluation of the resilience scale. Journal of Nursing Measurement, 1(2), 165–178.
Wang, M. C., Haertel, G. D., & Walberg, H. J. (1994). Educational resilience in inner cities. In M. C. Wang & E. W. Gordon (Ed.), Educational resilience in inner-city America: Challenges and prospects (pp. 45–72.). Hillsdale, NJ: L. Erlbaum Associates.
Waxman, H. C., Huang, S. L., & Padron, Y. N. (1997). Motivation and Learning Environment Differences between Resilient and Nonresilient Latino Middle School Students. Hispanic Journal of Behavioral Sciences, 19(2), 137–155. https://doi.org/10.1177/07399863970192003.
Wayman, J. C. (2002). The Utility of Educational Resilience for Studying Degree Attainment in School Dropouts. The Journal of Educational Research, 95(3), 167–178. https://doi.org/10.1080/00220670209596587.
Werner, E. E. (2013). What can we learn about resilience from large-scale longitudinal studies? In S. Goldstein & R. B. Brooks (Ed.), Handbook of resilience in children (pp. 87–102.). New York, NY: Springer.
Werner, E. E., & Johnson, J. L. (2002). Can We Apply Resilience? In M. D. Glantz & J. L. Johnson (Ed.), Resilience and Development (pp. 259–268.). https://doi.org/10.1007/0-306-47167-1_13.
Windle, G., Bennett, K. M., & Noyes, J. (2011). A methodological review of resilience measurement scales. Health and Quality of Life Outcomes, 9(1), 8. https://doi.org/10.1186/1477-7525-9-8.