Háttér: A Rorschach-táblák felszólító jellegének validitása a szakirodalomban mindmáig kétséges. A hazai gyakorlatban Mérei Ferenc igazolta 1947-ben erre vonatkozó feltevéseit, amelyek ellenőrzése időszerű feladat.
Célkitűzés: Munkánk a X Rorschach-tábla felszólító jellegének érvényességét vonta ellenőrzés alá. Feltételeztük, hogy a Mérei Ferenc által leírt és értelmezett felszólító jelleg megerősítést nyerhet, mely „az élettér kiaknázásának a lehetősége; az a viselkedési mód, ahogy a vizsgálati személy bolyong a valóságnak abban a mezőjében, amelyhez kapcsolódik" (Mérei, 1979, 429).
Módszer: Három kutatási fázisban dolgoztunk. Az elsőben követtük a felszólító jelleg kimunkálásához alkalmazott eredeti Mérei-féle elemzési rendszert. A második fázisban a felszólító jellegre irányadó szakirodalmi adatokat figyelembe véve, a Mérei-féle elemzési rendszerben jellegzetesnek mondható tartalmakat 614 vizsgálati személynél, a férfiak és nők közti különbség, valamint iskolázottság szerint rangsoroltuk 10 változó mentén. A harmadik fázisban percepciós kísérleti helyzetet teremtve (komputer-képfelbontással) hat ingerhelyzetben, részeire bontva, színes, fekete-fehér, akromatikus árnyékolás, illetve kontúr változatban külön exponáltuk a X tábla markáns részeit.
Eredmények: A kapott eredmények szerint a tartalmakra mind a színek kavalkádja, mind a sok apró részlet hatással van. Ez megerősíti az eredeti Mérei-koncepciót, valamint saját felvetésünket is, és elősegíti az értelmezés további, adekvát használatát.
Theoretical background: The validity of the imperative meaning of the Rorschach tables in the literature is still uncertain. While Ferenc Mérei justified his assumptions in 1947, no control has been undertaken since then.
Objective: The objective of this study was to check the imperative meaning of Rorschach table X, based on the assumption that Ferenc Mérei's interpretation can be confirmed, namely that table X relates to "the potential for living space to be exploited; the behaviour of the subject as he roams the field of reality to which he is attached" (Mérei, 1979, 429).
Method: We worked in three phases. In the first one, we followed Mérei's original analytical system, applying it to the elaboration of the imperative character. In the second phase, taking into account facts and figures from the literature, we ranked the 614 subjects of the study for contents that are typical of Mérei's analytical system, using 10 variables to assess differences between men and women and the subjects' education levels. In the third phase, after setting up an experimental situation (applying computer image resolution), we separately exposed the subjects to striking parts of table X in six states of stimulus, with the images broken down into different categories: colour, black and white, achromatic shading and contour variations.
Results: The study showed that the contents of the subject's answers are influenced by both the variety of colours and a number of other small details. This reinforces both Mérei's original concept and our hypothesis and contributes to the proper interpretation of Rorschach results.
Hafner A. J., & Rosen E. (1964). The meaning of the Rorschach inkblots, responses and determinants as perceived by children. Journalof Projective Techniques and Pesonality Assessements, T28, 192-200.
Halpern, F. A. (1953). A clinical approach to children's Rorschach .New York: Grune and Stratton.
Hays, J. R., & Boardman, W. (1975). An Analysis of the Function of Color in the Rorschach . Journal of Personality Assessment, 39(1), 19-24.
Lewin, K. (1972). A mezőelmélet a társadalomtudományban .Budapest: Gondolat.
Little, K. B. (1959). Connotations of the Rorschach Inklbots. Journal of Personality, 27(3), 397-406.
Mérei F. (1947). A Rorschach-táblák felszólító jellege. Magyar Pszichológiai Szemle, 16(3-4), 115-125.
Mérei F. (1972). Kurt Lewin (1890-1947) (Előszó). In Lewin, K., A mezőelmélet a társadalomtudományban (pp. 5-39). Budapest: Gondolat.
Mérei F. (1979). A Rorschach-próba. Egységes jegyzet. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar. Budapest: Tankönyvkiadó.
Mérei F. (2002). A Rorschach-próba .Budapest: Medicina Könyvkiadó Rt.
Miskei A. (2007). A Rorschach X. tábla felszólító jellegének ellenőrzése .Szakdolgozat. Budapest: KRE.
Neiger, S. (1959). Introduction to the Rorschach Psychodiagnostic. IV. Valences of the cards sequence analysis. Toronto: Toronto Psychiatric Hospital.
Rabin, A. I. (1959). A contribution to the „meaning" of Rorschach's inkblots via the semantic differential. Journal of Consulting Psychology ,23(4), 368-372.
Searls, D. (2018). Rorschach-A tintafolt teszt és az észlelés rejtélyei .Budapest: HVG Könyvek.