A jelen tanulmány első része arra kereste a választ, hogy a szocialista rendszerben nevelkedett fiatal felnőttek és a többnyire új társadalmi, politikai rendszerben szocializálódott serdülők neveléssel kapcsolatos retrospektív észlelése visszatükrözi-e a rendszerváltozással kezdődő társadalmi és családi átalakulásokat. Részben ezekre az eredményekre támaszkodva a tanulmány második fele azt vizsgálta meg, hogy a két korosztály észlelési különbségét befolyásolja-e a fiatalok aktuális társas kapcsolata, családi helyzete.
Az első vizsgálatban (2002) 271 fiatal (123 férfi és 148 nő) vett részt, míg a 2. vizsgálatba (2018) 337 főt vontunk be (149 férfi és 188 nő). Mindkét mérés alkalmával a serdülők és fiatal felnőttek a Családi Szocializáció Kérdőívet (Dalbert és Goch, 1997) töltötték ki, amely a szülői nevelési stílust a fiatalok retrospektív észlelésén keresztül méri.
A két mérési időpontban a korosztályok részben hasonló dimenziókban észlelték a szülői nevelést a másodlagos faktorelemzés szerint. A fiatal felnőttek, szemben a serdülőkkel, mindkét vizsgálati időpontban korlátozóbbnak és konformitást hangsúlyozónak észlelték a családi nevelést. A két mérés során azonos konstrukcióval rendelkező nevelési faktorok összehasonlítása szerint a 2018-as vizsgálatban a serdülők kevesebb konfliktust, a felnőttek pedig gyengébb szabályorientációt, szigorúságot észleltek a szülői nevelésben, mint a korábbi mérés résztvevői.
A két korosztály hasonlóan észlelt nevelési dimenzióit részben a családi nevelés stabilitásával, a fejlődési fülke homeosztatikus működésével magyarázhatjuk (Super és Harkness, 1986), részben a család mint értékek változatlanságával. A társadalmi és politikai változás hosszabb távú következményének tekinthetjük azt, hogy a szabadabb légkörben (Robila, 2004) nevelkedő korosztályok kisebb családi konfliktust és kevesebb szabály általi kötöttséget észleltek a családi miliőben. A fiatal felnőttek konformitásról és korlátozásról szóló emlékeit leginkább a korosztály sajátos társas és családi helyzetéből adódó észlelési torzításként értelmezhetjük.
The first part of the present study sought to answer whether the retrospective perceptions of education of young adults raised in the socialist system and adolescents mostly socialized in the new social, political system reflect social and family transformations beginning with regime change. Based partially on these results, the aim of the second part of the study was to demonstrate how family structure and social relationships of the two age groups affect the differences in perception.
271 young adults took part (123 men and 148 women) in the first study (2002), while in the second study (2018) there were 337 subjects (149 men and 188 women). On both occasions, subjects had to fill in the Family Socialization Questionnaire (Dalbert and Goch, 1997) that measures parenting practices retrospectively.
According to the second-order factor analyses on both occasions both age groups perceive parenting styles similarly. Young adults perceive parenting styles as more restrictive and show a higher level of conformity compared to adolescents in both studies. Comparing the similar construction of parenting factors results proved that adolescents perceived fewer conflict and young adults saw weaker rule-orientation in the family in 2018 than those in the first study.
The similarities of the perceptions of parenting between the two age groups could be explained with the stability of the parenting styles and with the homeostatic mechanism of the developmental niche (Super and Harkness, 1986). The later generations living in greater freedom in social life (Robila, 2004) due to the longer consequences of social and political changes perceived fewer conflicts and restrictions in their family life. Young adults' memories of conformity and restriction could be explained as a perception bias resulting from their special social and family situation.
Amato, P. R. (2000). The consequences of divorce for adults and children. Journal of Marriage and the Family, 62(4), 1269–1287.
Arnett,J.J. (2000). Emerging adulthood. The theory of development from the late teens through the twenties. American Psychologist, 55(5), 469–480. DOI: .
Arnett, J. J., Žukauskiené, R., & Sagimura, K. (2014). The new life stage of emerging adulthood at ages 18–29 years: implications for mental health. Adolescent mental health 3. Lancet Psychiatry, 1, 569–576.
Barber, B. L., & Eccles, J. S. (1992). Long-term influence of divorce and single parenting on adolescent family- and work-related values, behaviors, and aspirations. Psychological Bulletin, 111(1), 108–126.
Belsky, J., Conger, R., & Capaldi, D. M. (2009). The intergenerational transmission of parenting: introduction to the special issue. Developmental Psychology, 45(5), 1201–1204.
Branje, S. J. T, Van Doorn, M., Van der Valk, I., & Meeus, W. (2009). Parent-adolescent conflicts, conflict resolution types, and adolescent adjustment. Journal of Applied Developmental Psychology, 30(2), 195–204. https://doi.org/10.1016/j.appdev.2008.12.004.
Csepeli, Gy., & Prazsák, G. (2009). Újszegénység. A digitális egyenlőtlenség kulturális hatásai. In Antalóczy, T., Füstös, L., & Hankiss, E. (szerk.): Vészjelzések a kultúráról. Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete. http://www.prazsak.hu/publikaciok/csepeli_prazsak_ujsze- genyseg_2009.pdf (Letöltve: 2011. február 10).
Dalbert, C., & Goch, J. (1997). Gerechtigkeitserleben und familiale Socialisation. In H. P. Langfeldt (Ed), Informationen, Programm, Abstracts (p. 60.). London: Verlag Empirische Pädagogik.
Dalton, W. T., Frick-Horbury, D., & Kitzmann, K. M. (2006). Young adults' retrospective reports of parenting by mothers and fathers: Associations with current relationship quality. The Journal of General Psychology, 133(1), 5-18. doi.org/.
Dimler, L. M., Natsuaki, M. N., Hastings, P. D., Zahn-Waxler, C., & Klimes-Dougan, B. (2017). Parenting effects are in the eye of the beholder: parent-adolescent differences in perceptions affects adolescent problem behaviors. Journal Youth and Adolescence, 46(5), 1076–1088. DOI .
Dunovsky, J. (1996). Family in society in transition. In Nakou, S., & Pautelakis, S. (Ed), The child in the world of tomorrow. The next generation. Pergamon: Guilford.
Dupcsik, Cs., & Tóth, O. (2008). Feminizmus helyett familizmus. Demográfia, 51(4), 307–328.
East, L.,Jackson, D., & O'Brien, L., (2006). Father absence and adolescent development: a review of the literature. Journal of Child Health Care, 10(4 ), 283–295. DOI: .
Gerlsma, C., Emmelkamp, P,M.G. & Arrindell, W.A. (1990). Anxiety, depression, and perception of early parenting: a meta-analysis. Clinical Psychology Review. 10(3). 251–277. DO I .
Gillham, J. E., Putter, P., & Kash, V. M. (2007). The effects of sad mood on reports of parents' caregiving behavior. Journal of Psychopathology and Behavioral Assessment, 29(2), 125-133. DOI .
Giczi, J., & Sik, E. (2009). Bizalom, társadalmi tőke, intézményi kötődés. In Tóth, I. Gy. (szerk.), TÁRKI Európai társadalmi jelentés 2009 (pp. 65-84.). Budapest: Tárki. www.tarki.hu/hu/ research/gazdkult/gazdkult_gici_sik.pdf (Letöltve: 2010. április 18).
Guajardo, N. R., Snyder, G., & Petersen, R. (2009). Relationships among parenting practice, parental stress, child behaviour, and children's social-cognitive development. Infant and Child Development, 18(1), 37-60. DOI: .
Hale, W. W., III, Engels, R., & Meeus, W. (2006). Adolescent's perceptions of parenting behaviours and its relationship to adolescent Generalized Anxiety Disorder symptoms. Journal of Adolescence, 29(3), 407–417.
Hetherington, E. M., & Stanley-Hagan, M. (2002). Parenting in divorced and remarried families. In M. H. Bornstein (Ed), Handbook of parenting, Vol. 3. Being and becoming a parent (pp. 287-315.). Second edition. Mahwah, NJ: LEA.
Jámbori, Sz. (2007). Hogyan tervezik a serdülők a jövőjüket? Szeged: SZEK JGYF Kiadó.
Ketskeméty, L., & Izsó, L. (1996). Az SPSS for Windows programrendszer alapjai. Felhasználói útmutató és oktatási segédlet. Budapest: SPSS Partner Bt.
Kitamura, T., Shikai, N., Uji, M., Hiramura, H., Tanaka, N., & Shono, M. (2009) Intergenerational transmission of parenting style and personality: direct influence or mediation? Journal of Child and Family Studies, 18, 541–556. DOI .
Kumar, A., Sharma, M., & Hooda, D. (2012). Perceived parenting styles as a predictor of hope among adolescents. Journal of the Indian Academy of Applied Psychology, 38(1), 174–178.
Lansford, J.E. (2009). Parental divorce and children's adjustment. Perspectives on Psychological Science. 4(2), 140–149. DOI: .
LeMoyne, T., & Buchanan, T. (2011). Does „hovering" matter? Helicopter parenting and its effect on well-being. Sociological Spectrum, 31(4), 399–418. doi:.
Lorenzo-Seva, U., & Berge, J. M. F. (2006). Tucker's Congruence Coefficient as a Meaningful Index of Factor Similarity. Methodology, 2(2), 57–64. DOI .
Luyckx, K., Soenens, B., Vansteenkiste, M., Groossens, L., & Berzonsky, M. D. (2007). Parental psychological control and dimension of identity formation in emerging adulthood. Journal of Family Psychology, 21(3), 546–550.
Nelson, L. J., Padilla-Walker, L. M., Christensen, K. J., Evans, C. A., & Carroll, J. S. (2011). Parenting in emerging adulthood: An examination of parenting clusters and correlates. Journal of Youth and Adolescence, 40(6), 730–743. DOI .
Nelson, L. J., Padilla-Walker, L. M., & Nielson, M. G. (2015). Is hovering smothering or loving? Parental warmth as a moderator of relations between helicopter parenting and emerging adults' indices of adjustment. Emerging Adulthood, 3, 282-285. DOI: .
Padilla-Walker, L. M., Nelson, L. J., Fu, X., & McNamara Barry, C. (2018). Bidirectional relations between parenting and prosocial behavior for Asian and European-American emerging adults. Journal of Adult Development, 25(2), 107–120. DOI .
Patterson, G. R. (1982). Coercive family process. Eugene, OR: Castalia.
Pongrácz T.-né (2002). A család és a munka szerepe a nők életében. In Pongrácz T.-né, & Spéder Z. (szerk.): Népesség - értékek - vélemények. KSH Népességtudományi Kutatóintézetének kutatási jelentései 73. 123–138.
Pongrácz T.-né, & S. Molnár, E. (2011). A nemi szerepmegosztásról, a családi élet és a munka összhangjáról alkotott vélemények változása 2000-2009 között. In Pongrácz T.-né (szerk.): KSH Népességtudományi Kutatóintézetének kutatási jelentései 91. 95–112.
Ponnet, K., Mortelmans, D., Wouters, E., Van Leeuwen, K., Bastaits, K., & Pasteels, I. (2013). Parenting stress and marital relationship as determinants of mothers' and fathers' parenting. Personal Relationship, 20(2), 259–276. DOI: .
Robila, M. (2004). Families in Eastern Europe: Context, trends and variations. In M. Robila (ed), Families in Eastern Europe. Contemporary Perspectives in Family Research, Vol. 5 (1-14). Emerald Group Publishing Limited. doi:.
Russell, J. D., Graham, R. A., Neill, E. L., & Weems, C. F. (2016). Agreement in youth-parent perception of parenting behaviors: a case for testing measurement invariance in reporter discrepancy research. Journal of Youth and Adolescence, 45(10), 2094–2107. DOI .
Shifflet-Chila, E., Harold, R. D., Fitton, V. A., & Ahmedani, B. K. (2016). Adolescent and family development: autonomy and identity in the digital age. Children and Youth Services Review, 70, 364-368.
Molnár, S.E. (2011). Párkapcsolat létesítését/megszüntetését érintő magatartási normák változásának megfigyelése. In Pongrácz T.-né (szerk.): KSH Népességtudományi Kutatóintézetének kutatási jelentései 91. 37–68.
Soenens, B., Elliot, A. J., Goossens, L., Vansteenkiste, M., Luyten, P., & Duriez, B. (2005). The intergenerational transmission of perfectionism: psychological control as an intervening variable. Journal of Family Psychology, 19(3), 358–366.
Steinberg, L., & Silk, J. S. (2002). Parenting adolescents. In M. H. Bornstein (Ed), Handbook of parenting. Vol. 1. Children and parenting (pp. 103-133.). Second edition. Mahwah, NJ: LEA.
Super, C. M., & Harkness, S. (1986). The developmental niche: A conceptualization at the interface of child and culture. International Journal of the Behavioral Development, 9(4), 545–569.
Tóth, I. Gy. (2009). Bizalomhiány, normazavarok, igazságtalanságérzet és paternalizmus a magyar társadalom értékszerkezetében. A gazdasági növekedés társadalmi/kulturális feltételei. A TÁRKI kutatási terve. Budapest: TÁRKI.
Tóth, O. (1997/2006). Családformák és együttélési minták a mai magyar társadalomban. In Lévai, K., & Tóth, I. Gy. (szerk.), Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről (pp. 73–85.). Budapest: TÁRKI, Munkaügyi Minisztérium Egyenlő Esélyek Titkársága,. Elektronikus verzió készült 2006-ban.
Tóth, O., & Dupcsik, Cs. (2007). Családok és formák - változások az utóbbi ötven évben Magyarországon. Demográfia, 50(4), 430–437.
Van De Vijver, F. J. R., & Leung, K. (1997). Methods and Data Analysis for Cross-cultural. Research. London: Sage.
Van IJzendoorn, M. H. (1992). Intergenerational transmission of parenting: a review of studies on nonclinical populations. Developmental Review, 12, 76–99.
Vazsonyi, A. T., Hibbert, J. R., & Snider, J. B. (2003). Exotic enterprise no more? Adolescent reports of family and parenting processes from youth in four countries. Journal of Research on Adolescence, 13(2), 129–160.
Wolfradt, U., Hempel, S., & Miles, J. N. V. (2003). Perceived parenting styles, depersonalisation, anxiety and coping behaviour in adolescents. Personality and Individual Differences, 34, 521–532.