Author:
Márk Molnár Természettudományi Kutatóközpont, Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet, Budapest, Magyarország

Search for other papers by Márk Molnár in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Free access

„Függök mélyen uborkafaágon,

lepottyanni nem is nagyon vágyom

félek, van

lélektan”

Szirmai Imre: Mérleg (részlet)

Tudományos tevékenység megfelelő színvonalú műveléséhez - többek között - jó kérdést kell feltenni, és megfelelő eszközöket kell használni ahhoz, hogy a választ megtaláljuk. Közhely, gondolhatnánk, azonban a címben jelzett tanulmány1 provokatív módon hívja fel arra a figyelmet, a felsorolt tényezők között elsősorban az elsőre irányulva, hogy mennyire nem érdektelen ezekkel foglalkoznunk. Az alábbiakban a jelzett tanulmány felvetett témakörei közül néhányhoz fűzök - néhol személyes ízű - megjegyzést.

A kísérleti pszichológiában tekintélyes múltra visszatekintő P3b kiváltott potenciál (KP) komponens „funkcionális jelentőségével” kapcsolatban némi elégtétellel nyugtáztam a szerző kritikus észrevételeit, melyek a „context updatingnek” keresztelt pszichológiai folyamatra vonatkoznak. E komponens keletkezéséről írt korai tanulmányomban (Molnár, 1994) röviden kitértem ezekre a feltételezett folyamatokra anélkül, hogy konkrét pszichofiziológiai mechanizmusokat hoztam volna velük összefüggésbe. Szerencsére erre nem volt feltétlenül szükség, maradt részemről az értetlenség, amint látom, nem egészen alaptalanul. Ez különösen az ún. hiányzó ingerhelyzet kapcsán válik nyilvánvalóvá, amikor is a „kakukktojás” inger egyszerűen nem jelenik meg, a P3b komponens azonban igen. Ilyeténképpen maga a kontextus hiányzik, amire az idegrendszer mégis reagál. (Kétségtelen, a hiánynak is lehetjelentősége.) A P3b összetevő latenciájával kapcsolatos megfontolásokon túl a szerző nem tér ki az amplitúdóviszonyok kérdésére, jóllehet ez éppilyen izgalmas kérdéseket vet fel. Miként magyarázható, hogy nehezebb feladat esetén a P3b amplitúdója kisebb? Az egyik értelmezés szerint (Donchin: „rough terrain” hipotézis, szóbeli közlés) a bizonytalanság okozta megnövekedett latenciavariabilitás lehet ennek az oka, de korántsem valószínű, hogy ez kimerítő választ adna minden kísérleti helyzetre.

Tegyük hozzá a fentiekhez, hogy a „kakukktojás-feladathelyzet” sivár unalmassága kiváló példa a pszichológiai folyamatok laboratóriumi modellezésében rejlő csapdákra, melyek veszélyeire a szerző ismételten utal. A monotonitás kezelése valódi kihívás, mellyel megítélésem szerint kevesen foglalkoznak megfelelően. A sokszor órákig tartó vizsgálatok zöme kifejezetten életidegen körülmények között zajlik (ideértve az alkalmazott ingerek egyhangúságát), amit az adatok értelmezésénél is figyelembe kell (kéne) venni.2 (Közhely: minél bonyolultabb rendszert vizsgálunk, annál kritikusabbak ezek a szempontok. A 20. században egyes élettani folyamatok feltárására végzett kísérletek jó része altatott állatokon történt annak számottevő veszélye nélkül, hogy emiatt az így nyert adatok validitása megkérdőjelezhető lenne.)

A P3b-vel összefüggő folyamatokkal kapcsolatban a szerző mérlegeli, hogy a „context updating” (Donchin, 1981) mechanizmus mellett - helyett? - a „context closure” lehetősége (Verleger, 1988) is figyelembe veendő. Ezzel kapcsolatban említem azt a megfigyelésünket, mely szerint az ún. dimenzionális komplexitás értéke a P3b komponenssel egy időben csökken, ami megfelelhet egy ilyen mechanizmusnak (Molnár, 1999). (Más értelmezés lehetőségére ehelyütt nem térek ki.) A vonatkozó lehetőségek megfontolásakor a szerző megállapítja (606. old.), hogy „nem szerethető” a pszichológus számára egy elmélet, amennyiben egy „idegtudományos eredmény nem köthető valamilyen pszichológiai művelethez”. Előfordulhat ilyen helyzet, fontosabbnak vélem azonban ennek fordítottját: a kísérleti pszichológia számára értékesíthetőbb egy olyan elmélet, mely olyan pszichológiai folyamatra vonatkozik, melynek háttérmechanizmusát idegtudományi adatok támasztják alá. Ez lenne a hagyományos értelemben vett pszichofiziológia feladata. Azt persze tudomásul kell vennünk, hogy az ilyen igénnyel nyert idegtudományi adatok is csak korrelátumai a vizsgált pszichológiai folyamatoknak (ld. pl. a théta tartomány növekedése a medialis prefrontalis területen munkamemória feladat végzése alatt). Az olvasó számára megnyugtató, amikor e kérdéskör (pszichológia vs idegtudomány-neurofiziológia) fejtegetése során Grastyán munkáját látja említeni a 609. oldalon, lévén ő eklatáns példája annak a pszichofiziológusnak, ill. gondolkodásmódnak, aki/amely a neurofiziológia oldaláról indult, és a kísérleti-kognitív pszichológia alapvető elméleti problémáit (tanulás-orientáció-megerősítés-motiváció) feszegető holisztikus szemléletig jutott el közismert sikerrel. Jól tudott, hogy Grastyán munkájában egyaránt szerepet kapott a magatartásformák (pl. a megközelítő és elkerülő viselkedés) és az ezzel kapcsolatos neurofiziológiai (hypothalamus ingerléssel kiváltott hippocampalis EEG-minták) adatok elemzése. Tehát van példa a két szemlélet sikeres ötvözésére!

Két fogalom, melyeket a kritikus hangvétel ellenére sem tud megkerülni a szerző: a „központi végrehajtó rendszer” és a „reprezentáció”. Örömmel nyugtáztam, hogy az előbbire ironikus hangvétellel utal. Ezzel messzemenőkig egyetértek, nem lévén megalapozott konkrét idegtudományi alapja ezen pusztán elméleti posztulátumnak. Elegánsnak tűnő körülírások bőven rendelkezésre állnak (ld. pl. https://dictionary.apa.org/central-executive). A „reprezentáció” nem kevésbé homályos, igen gyakran használt fogalom, melyet „jobb híján” lehet előhúzni akkor, amikor pl. emlékezeti folyamatok értelmezése történik (https://dictionary.apa.org/representationalism).

Határozott következtetés nélkül zárul a tanulmánynak az a fejezete (Az árnyékok érzeménye, 617. old.), mely azt feszegeti, lehet-e érzelmeket vizsgálni laboratóriumban, hiszen - erre látszik hajlani a szerző véleménye - „hatalmas” intenzitású valós érzelmeket ilyen körülmények között nem lehet (talán nem is szabad) előidézni, és ezek egyébként is gyorsan habituálódnak. A pesszimista vélekedés jogosnak tűnik, hiszen az érzelmek általában hosszan tartó állapotok, ezért éppen a kísérleti pszichológiában elterjedten használt KP-technikával a kudarc - látszólag - elővételezhető. Ám mégsem ilyen reménytelen a helyzet, amint azt számos ilyen technikával végzett vizsgálat igazolja. Több más mellett jó összefoglalást nyújt Olofsson és munkatársainak (2008) tanulmánya, mely rámutat az éberségi szint és a valenciahatás érvényesülésének elkülöníthető időviszonyaira (korai ill. késői latenciatartomány). Érzelmi folyamatok hatása még olyan ingerek - pl. olvasott szavak - esetében is észlelhető megfelelő módszerekkel, melyek hatása vélhetően jóval kisebb az erre a célra hagyományosan használt vizuális ingereknél (Tóth, Boha, Kardos, File és Molnár, 2016). Véleményem szerint az affektív folyamatokat lehet ilyen körülmények között és ezzel a módszerrel vizsgálni megfelelő feltételek betartásával.3 Az valóban nem várható, hogy percekig vagy még tovább kiváltható érzelmek jelenjenek meg akár szélsőségesen provokatív ingerek hatására. Az viszont nyilvánvaló - pl. a KP-adatok alapján -, hogy az érzelmi töltésű ingerek hatása még ilyen rövid, néhány száz msec-os időtartományon belül is befolyásolja ezek feldolgozását, nem is szólva az emlékezeti folyamatokról, melyekre az érzelmek hatása régóta ismert (Langeslag, Morgan, Jackson, Linden és Van Strien, 2009, és sokan mások). Tehát a kérdést a fenti korlátok figyelembevételével kell megfogalmazni.

Az érzelmi hatásokkal foglalkozó részben csak érintőlegesen, mintegy futólag vetődik fel a vegetatív idegrendszeri változások kérdése mint „az emócióra adott közvetlenebb... válasz” (618. old.). Ez a kérdéskör, ill. a vonatkozó eszköztár használata ajelen hazai kísérleti pszichológia - ideértve a szűken vett kognitív irányt is - óriási adóssága. Pedig a holisztikus igényű megközelítés előnyei aligha vitathatók. Olyan jelenségek esetében, mint pl. az affektív folyamatok, a vegetatív idegrendszeri változások vizsgálata feltétlenül ígéretes adatokkal szolgálhat.4 Néhány ilyen irányú megfigyelésünk során a szívritmus és a bőrellenállás jellemzőit használtuk fel aritmetikai feladatvégzéssel együtt járó stressz elemzésére EEG-adatok mellett (Molnár és mtsai, 2009). Megállapítottuk többek között, hogy míg fiatalokban a feladatvégzéshez társuló fázisos szívritmus-emelkedés volt tapasztalható, idős személyeken a gyenge teljesítmény mellett ez nem volt megfigyelhető. Fontos kiemelni, hogy míg ebben a vizsgált helyzetben a szívritmusban észleltünk nyilvánvaló életkorfüggő különbséget, az EEG-karakterisztikumokban azonban nem. A megfigyelést úgy értelmeztük, hogy a fiatalok kellően nagy erőfeszítést fordítottak a megoldásokra, ellentétben az idősekkel (Molnár, Boha, Benyovszky, Gaál és Tóth, 2010).5

Czigler István címben idézett tanulmányának megírását - amint ezt a szerzőtől megtudtam - az motiválta, hogy meglátása szerint az utóbbi időben hiányoznak azok az eszmecserék, melyek túlmutatnak ki-ki szűk szakterületén. Véleményem szerint ennél rosszabb a helyzet: hiányoznak, ill. nagyon ritkák az igazi viták is.6 Ez a vitaindító kezdeményezés, melynek remélhetőleg lesz folytatása, egy lépést jelenthet e nemkívánatos helyzet könnyítésének szempontjából.

1

Czigler István (2021). Előhang a kísérleti pszichológiához. Magyar Pszichológiai Szemle, 76(3-4), 601–625. DOI: https://doi.org/10.1156/0016.2021.00033

2

A véges figyelmi kapacitás ékes bizonyítéka az egyetemi hallgatóság figyelmi teljesítménye, melynek megfelelő intenzitása - nem meglepő módon - mintegy 30 percnyi időtartamra taksálható, miközben 90 perces előadások követését várják el tőlük. Igaz, őket nem javadalmazzák a részvételért.

3

Az érzelmi hatásokkal foglalkozó vizsgálatokban elvárt, hogy az ingereknek az éberségi szintre gyakorolt befolyását, ill. a valenciahatásokat a lehetőség szerint megfelelő ingerkiválasztással és előmérésekkel minél határozottabban elkülönítsék. Sajnos ez a követelmény számos esetben nem valósul meg, befolyásolva ezzel a nem megfelelő körültekintéssel nyert eredményeket. Emellett gondoskodni kell arról, hogy ne következzék be habituáció az ingeradás során. Kellő körültekintéssel ez a feltétel is megvalósítható, miután megfelelő számú inger rendelkezésre áll.

4

Tekintetbe kell azonban venni - ld. a fenti érvelést - a vizsgált jelenség időviszonyait. A vegetatív idegrendszeri változások időállandója hosszabb, mint azon jelenségeké, melyeket a KP-komponensek változásai jól követni tudnak. Éppen ezáltal válnak viszont megfelelő eszközzé a szintén lassabban lezajló érzelmi változások követésére.

5

Ez a kutatási irány megszakadt, folytatás nélkül maradt. Ez annál inkább sajnálatos, mert a szövegben szóvá tett „adósság” pótlására azóta sem mutatkozik semmi igyekezet.

6

Hasonló problémák azonban már jóval korábban is jelen voltak a tudományos közéletben. Ramón Y Cajal Nobel-díjas neuroanatómus pályakezdőknek írt örökbecsű könyvében (Cajal, ~1930) számos ilyet megfogalmaz. Pl. „Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az esetek túlnyomó részében az ellenfelek nem a tantételt, hanem saját csalhatatlanságukat védik.” „Ha szerencsétlenségünkre ilyen szőrű emberekkel akadunk össze (ami néha elkerülhetetlen, mert minden igazság feldühösíti a tévedés védőit), akkor hiába számítunk arra, hogy meggyőzzük őket.” (Cayal, ~1930, 131)

Irodalom

  • Cayal, R. Y (~1930). Tudományos kutatásra vezérlő kalauz. Budapest: Novák Rudolf és Társa Tudományos Könyvkiadóvállalat.

  • Donchin, E. (1981). Surprise...Surprise! Psychophysiology, 18, 493-513.

  • Langeslag, S. J. E., Morgan, H. M., Jackson, M. C., Linden, D. E. J., & Van Strien, J. W. (2009). Electrophysiological correlates of improved short-term memory for emotional faces. Neuro-psychologia, 47(3), 887-896.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Molnár, M. (1994). On the origin of the P3 event-related potential component. International Journal of Psychophysiology, 17(2), 129-144.

  • Molnár, M. (1999). The dimensional complexity of the P3 event-related potential: area-specific and task-dependent features. Clinical Neurophysiology, 110(1), 31-38.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Molnár, M., Boha, R., Czigler, B., Gaál, Zs. A., Benyovszky, M., Róna, K., & Klausz, G. (2009). The acute effect of low-dose alcohol on working memory during mental arithmetic II. Changes of nonlinear and linear EEG-complexity in the theta band, heart rate and electrodermal activity. International Journal of Psychophysiology, 73, 138-142.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Molnár, M., Boha, R., Benyovszky, M., Gaál, Zs. A., & Tóth, B. (2010). Exhaustion and stress during mental arithmetic performance-Age-related EEG and ECG-characteristics. International Journal of Psychophysiology, 77(3), 219-220.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Olofsson, J. K., Nordin, S., Sequeira, H., & Polich, J. (2008). Affective picture processing: An integrative review of ERP findings. Biological Psychology, 77(3), 247-265.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Tóth, B., Boha, R., Kardos, Zs., File, B., & Molnár, M. (2016). Age-dependent ERP correlates of emotional episodic memory. Psychology, 7, 793-805.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Verleger, R. (1988). Event-related potentials and cognition: A critique of the context updating hypothesis and an alternative interpretation of P3. Behavioral and Brain Sciences, 11(3), 343-427.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Cayal, R. Y (~1930). Tudományos kutatásra vezérlő kalauz. Budapest: Novák Rudolf és Társa Tudományos Könyvkiadóvállalat.

  • Donchin, E. (1981). Surprise...Surprise! Psychophysiology, 18, 493-513.

  • Langeslag, S. J. E., Morgan, H. M., Jackson, M. C., Linden, D. E. J., & Van Strien, J. W. (2009). Electrophysiological correlates of improved short-term memory for emotional faces. Neuro-psychologia, 47(3), 887-896.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Molnár, M. (1994). On the origin of the P3 event-related potential component. International Journal of Psychophysiology, 17(2), 129-144.

  • Molnár, M. (1999). The dimensional complexity of the P3 event-related potential: area-specific and task-dependent features. Clinical Neurophysiology, 110(1), 31-38.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Molnár, M., Boha, R., Czigler, B., Gaál, Zs. A., Benyovszky, M., Róna, K., & Klausz, G. (2009). The acute effect of low-dose alcohol on working memory during mental arithmetic II. Changes of nonlinear and linear EEG-complexity in the theta band, heart rate and electrodermal activity. International Journal of Psychophysiology, 73, 138-142.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Molnár, M., Boha, R., Benyovszky, M., Gaál, Zs. A., & Tóth, B. (2010). Exhaustion and stress during mental arithmetic performance-Age-related EEG and ECG-characteristics. International Journal of Psychophysiology, 77(3), 219-220.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Olofsson, J. K., Nordin, S., Sequeira, H., & Polich, J. (2008). Affective picture processing: An integrative review of ERP findings. Biological Psychology, 77(3), 247-265.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Tóth, B., Boha, R., Kardos, Zs., File, B., & Molnár, M. (2016). Age-dependent ERP correlates of emotional episodic memory. Psychology, 7, 793-805.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Verleger, R. (1988). Event-related potentials and cognition: A critique of the context updating hypothesis and an alternative interpretation of P3. Behavioral and Brain Sciences, 11(3), 343-427.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Collapse
  • Expand
The author instructions are available in PDF.
Please, download the file from HERE.

 

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Fülöp, Márta

Chair of the Editorial Board:
Molnár Márk, HUN-REN TTK, Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet, Budapest

          Area Editors

  • Bereczkei Tamás, PTE (Evolutionary psychology)
  • Bolla Veronika, ELTE BGGY (Psychology of special education)
  • Demetrovics Zsolt, ELTE PPK (Clinical psychology)
  • Faragó Klára, ELTE (Organizational psychology)
  • Hámori Eszter, PPKE (Clinical child psychology)
  • Kéri Szabolcs, SZTE (Experimental and Neuropsychology)
  • Kovács Kristóf, ELTE (Cognitive psychology)
  • Molnárné Kovács Judit, DTE (Social psychology)
  • Nagy Tamás, ELTE PPK (Health psychology, psychometry)
  • Nguyen Luu Lan Anh, ELTE PPK (Cross-cultural psychology)
  • Pohárnok Melinda, PTE (Developmental psychology)
  • Rózsa Sándor, KRE (Personality psychology and psychometrics)
  • Sass Judit, BCE (Industrial and organizational psychology)
  • Szabó Éva, SZTE (Educational psychology)
  • Szokolszky Ágnes, SZTE (Book review)

 

        Editorial Board

  • Csabai Márta, Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest

  • Császár Noémi, Pszichoszomatikus Ambulancia, Budapest

  • Csépe Valéria, HUN-REN TTK, Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet, Budapest

  • Czigler István, HUN-REN TTK, Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet, Budapest

  • Dúll Andrea, ELTE PPK, Budapest
  • Ehmann Bea, HUN-REN TTK, Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet, Budapest
  • Gervai Judit, HUN-REN TTK, Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet, Budapest
  • Kiss Enikő Csilla, Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest
  • Kiss Paszkál, Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest
  • Lábadi Beátrix, Pécsi Tudományegyetem, Pécs
  • Nagybányai-Nagy Olivér, Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest
  • Péley Bernadette, Pécsi Tudományegyetem, Pécs
  • Perczel-Forintos Dóra, Semmelweis Egyetem, Budapest
  • Polonyi Tünde, Debreceni Egyetem
  • Révész György,  Pécsi Tudományegyetem, Pécs
  • Winkler István, HUN-REN TTK, Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet, Budapest

 

Secretary of the editorial board: 

  •  Saád Judit, HUN-REN TTK, Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet, Budapest

 

Magyar Pszichológiai Szemle
ELTE PPK Pszichológiai Intézet
Address: H-1064 Budapest, Izabella u. 46.
E-mail: pszichoszemle@gmail.com

Indexing and Abstracting Services:

  • PsycINFO
  • Scopus
  • CABELLS Journalytics

2022  
Web of Science  
Total Cites
WoS
not indexed
Journal Impact Factor not indexed
Rank by Impact Factor

not indexed

Impact Factor
without
Journal Self Cites
not indexed
5 Year
Impact Factor
not indexed
Journal Citation Indicator not indexed
Rank by Journal Citation Indicator

not indexed

Scimago  
Scimago
H-index
8
Scimago
Journal Rank
0.127
Scimago Quartile Score

Psychology (miscellaneous) (Q4)

Scopus  
Scopus
Cite Score
0,3
Scopus
CIte Score Rank
General Psychology 199/209 (5th PCTL)
Scopus
SNIP
0.124

2021  
Web of Science  
Total Cites
WoS
not indexed
Journal Impact Factor not indexed
Rank by Impact Factor not indexed
Impact Factor
without
Journal Self Cites
not indexed
5 Year
Impact Factor
not indexed
Journal Citation Indicator not indexed
Rank by Journal Citation Indicator not indexed
Scimago  
Scimago
H-index
8
Scimago
Journal Rank
0,117
Scimago Quartile Score Psychology (miscellaneous) (Q4)
Scopus  
Scopus
Cite Score
0,3
Scopus
CIte Score Rank
General Psychology 200/209 (Q4)
Scopus
SNIP
0,366

2020  
Scimago
H-index
7
Scimago
Journal Rank
0,142
Scimago
Quartile Score
Psychology (miscellaneous) Q4
Scopus
Cite Score
17/111=0,2
Scopus
Cite Score Rank
General Psychology 199/203 (Q4)
Scopus
SNIP
0,079
Scopus
Cites
53
Scopus
Documents
24
Days from submission to acceptance 116
Days from acceptance to publication 225
Acceptance
Rate
81%

 

2019  
Scimago
H-index
6
Scimago
Journal Rank
0,139
Scimago
Quartile Score
Psychology (miscellaneous) Q4
Scopus
Cite Score
24/103=0,2
Scopus
Cite Score Rank
General Psychology 192/204 (Q4)
Scopus
SNIP
0,113
Scopus
Cites
35
Scopus
Documents
14
Acceptance
Rate
58%

 

Magyar Pszichológiai Szemle
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 40 EUR (or 10 000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2023 Online subsscription: 164 EUR / 220 USD
Print + online subscription: 196 EUR / 250 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Magyar Pszichológiai Szemle
Language Hungarian
Size B5
Year of
Foundation
1928
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
4
Founder Magyar Pszichológiai Társaság 
Founder's
Address
H-1075 Budapest, Hungary Kazinczy u. 23-27. I/116. 
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0025-0279 (Print)
ISSN 1588-2799 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jan 2024 0 14 2
Feb 2024 0 11 6
Mar 2024 0 15 9
Apr 2024 0 31 8
May 2024 0 12 5
Jun 2024 0 18 2
Jul 2024 0 0 0