Az elmúlt évtizedek egyik mindenképpen említésre méltó fejleménye a pszichológiatudomány területén a pozitív pszichológia (PP) zászlóbontása. Az ezredfordulón színre lépő új irányzat rövid története azt mutatja, hogy a PP dinamikusan fejlődik, portfóliója gazdagodik, és új témák kutatásának felvállalásával olyan területté nőtte ki magát, amely hatását és népszerűségét tekintve versenyre kel a pszichológia nagy mozgalmaival és irányzataival. A hazai pszichológiában több kutató is a PP programnyilatkozatának megjelenésétől kezdődően nemzetközi együttműködések keretében részt vállalt a PP által fókuszba állított témák (flow, megküzdés, érzelmi intelligencia, protektív személyiségtényezők, jóllét, erősségek) kutatásában, az USA-ban szerveződő network európai tagozatának kialakításában, és figyelmet keltő vizsgálati eredményekkel járult hozzá a PP által felkarolt témák kutatásához (Oláh és Nagy, 2014). A PP Washingtonban 2002-ben tartott első nemzetközi, a Gallup Intézet szponzorálta konferenciáján meghívott előadóként Pléh Csaba a pozitív pszichológia európai hagyományai eszmeés pszichológiatörténeti előzményeinek elemzése során többek között J. S. Mill, Karl Bühler és W. Stern pozitív pszichológia felé vezető meglátásainak felmutatásával rávilágított arra, hogy a PP alapítói által is hangsúlyozott azon kinyilatkozás, amely szerint a pozitív pszichológia lényegében a humanisztikus pszichológiára épül, konkrétabban Maslow köpönyegéből bújt volna elő, alapvetően egy leegyszerűsítő állítás. Nem vitatva azt, hogy a PP felfogható a humanisztikus pszichológia evidence based folytatásaként, Pléh (2006) elemzése példákkal illusztrálva rámutat arra, hogy a modern PP emberképében kiemelt tényezők előképei jól azonosíthatók a 19. század közepétől kezdődően az európai pszichológiában. A pozitív emberkép egy-egy mozaikja körvonalazódik a következő felvetésekben: a tudás mint örömforrás, mint a személyiségépülés és a korlátlan kiteljesedés eredményezője, az értelemkeresés mint a kezdeményező és önindította viselkedést generáló tényező, a szeretet mint kiapadhatatlan, a társas pozitív élményt és a kiteljesedést a „másokban való folytatódás” révén elősegítő erőforrás, az elme mint mozgósítő erő, mint a kíváncsiság révén a pszichológiai tőke kiépülését generáló tényező, és valamennyi a személyiség aktív koncepcióját előtérbe helyező olyan gondolat, amely szerint az ember nem kizárólag a boldogságkeresés és a fájdalomkerülés determinációjában él, hanem önmaga fejlesztésén is munkálkodik, és valamennyi az embert kizárólagosan determinált lényként beállító feltevést megkérdőjelező, az autonómia mellett voksoló emberfelfogás. Nem megkérdőjelezve, hogy a 20. század közepén a Maslow és Rogers által fókuszba állított önmegvalósítás és a személyiség aktív önalakító képességének kiemelése az egyik legfontosabb alappillére lett a PP emberfelfogásának, az eszmei és történeti helyénvalóság okán az öndeterminált, értékorientált, az értékrendszerének alakulásáért saját maga felelős, saját értékrendjének alakításával a pozitív élményállapotok túlsúlyának a megteremtésére a szeretet, a tudásszerzés és az értelemkeresés révén törekvő embernek a képe nem egy kizárólagos „amerikai termék”. Pléh Csaba dolgozatának (Pléh, 2006) mint a mozgalom eszmetörténetét lefektető írásának köszönhetően (Pléh, 2006) az európai PP elismert képviselőjeként 2018-ban a Budapesten megtartott Európai Pozitív Pszichológiai Konferencia tudományos bizottságának elnöki posztját látta el. A pozitív pszichológia program nyilatkozatában kijelölt portfoliójában az egyik központi téma azoknak a protektív személyiségtényezőknek az azonosítása és kutatása, amelyek a stresszel szembeni küzdelemben a megküzdő személy eredményes helytállását szavatolják. Ugyancsak a Washingtonban tartott első nemzetközi Pozitív Pszichológiai Konferencia meghívott előadójaként ismertette Oláh Attila azt a Pszichológiai Immunrendszerként nevesített modellt, amely a korábban izoláltan kezelt protektív vonások (pl. optimizmus, koherenciaérzék, leleményesség, szívósság, reziliencia stb.) integrált rendszerét mint a személyiség stresszel szembeni legmagasabb szinten szerveződő, prevenciós funkciókat is ellátó védőpajzsát írja le, és bemutatta a modellt operacionalizáló Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőívet, amelyet több nemzetközi együttműködésben végzett kutatás keretében alkalmazva megerősítést nyert, hogy a mentális egészség fenntartásában, vagy a terminálisnak tekintett betegségek legyőzésében a pszichológiai immunrendszer komponenseinek kitüntetett szerepük van (Oláh, Nagy és Tóth, 2010; Oláh és Nagy, 2014; Oláh, 2021). Az ELTE PPK-n 2005-ben alakult Pozitív Pszichológiai Laboratórium (2016-tól Kutatócsoport) 2005 és 2012 között Csíkszentmihályi Mihálynak, a PP egyik alapítójának flow modelljét vizsgálta, tesztelve a flow modellből levezethető állítások (mint pl. a flow-ban fogant tudás hatékonyabb, vagy a flow a fejlődés mozgatója) empirikus érvényességét. A középiskolai tanulók és fiatal sportolók körében végzett keresztmetszeti és longitudinális vizsgálatok megerősítették, hogy a flow élménnyel szerzett tudás hosszabban tartó és eredményesebben alkalmazható új helyzetekben, továbbá a flow élménnyel társuló fejlesztő gyakorlatok sportolóknál a képességek magasabb szintű fejlettségének elérését eredményezik (a több flow-val kísért edzésmennyiség fiatalkorban a longitudinális empirikus vizsgálatok megerősítése alapján eredményeseb, [olimpiai érmekkel mint indikátorokkal mért] felnőttkori sportkarriert prognosztizál (Oláh, 2005)). A flow élmény neurofiziológiai hátterének feltárására törekedve a Laboratóriumban nemzetközi kitekintésben is elsőként tettek kísérletet a flow és antiflow állapotok spektrális jellemzőinek azonosítására számítógépes játékok végzése közben rögzítve az önbeszámolók alapján a flow élményt, feszültséget és unalmat átélő vizsgálati személyek EEG-aktivitását. Az eredmények azt mutatták, hogy amikor a személyek flow élményről számolnak be, a spektrális mutatók szignifikáns csökkenése (béta és gamma) jelentkezik, ami egybevág a flow agyi folyamatait értelmező és a későbbi kutatásokban is megerősített ún. hipofrontalitás elmélettel (Soltész, Magyaródi, Mózes, Nagy és Oláh, 2014). A flow kutatások egyik markáns vonulata a flow élmény létrejöttében szerepet játszó személyiségtényezők azonosítása. Ezek a kutatások leggyakrabban azt erősítik meg, hogy a Csíkszentmihályi által leírt autotelikus személyiségjellemzők járnak együtt a gyakrabban megtapasztalt flow élménnyel. Az ELTE Pozitív Pszichológiai Laborban végzett vizsgálatok új szempontokkal egészítették ki a flow és a személyiség tanulmányozásának kérdéskörét. Szisztematikus vizsgálatok során kimutatták, hogy a flow élmény kiépülésének egyes fázisaira a különböző személyiségtényezőknek eltérő a hatása. A flow élmény létrejöttéhez, fenntartásához és a flow folyamat „őrzéséhez”, a flow-ból esetlegesen kizökkentő tényezők kizárásához a különböző személyiségtényezők eltérő hatékonysággal járulnak hozzá. Igazolást nyert, hogy pl. a kihíváskeresés, a kíváncsiság és az új donságkeresés a flow-ba kerülést, az énhatékonyság, a leleményesség és a kreativitás a flow-ban maradást, az igerlékenységgátlás és az önregulációs képesség a flow őrzést támogató személyiségkomponens. A Laboratóriumban végzett EEG-vizsgálatok azt is megerősítették, hogy az újdonságkeresők gyorsabban kerülnek flow állapotba, az énhatékony és leleményes személyek tovább tartják fenn a flow állapotot, az önregulációt mérő skálán magas pontértékkel rendelkezők pedig nehezebben billenthetők ki elmélyültségükből (Magyaródi, Nagy, Soltész, Mózes és Oláh, 2013). A Laboratórium a nemzetközi kutatási áramba bekerült, pszichometriailag hiteles, validitált és széles körben használt Flow Állapot Kérdőív (Magyaródi és mtsai, 2014) kidolgozásával járult hozzá a flow kutatás nemzetközi előmozdításához, továbbá két új konstruktum kimunkálásával és két új kutatási témával bővítette a flow élmény vizsgálatát. A társas flow (social flow) és a flow szinkronizáció témáját nemzetközi kitekintésben is elsőként az ELTE Laboratórium kutatócsoportja vezette be a flow kutatás világába (Magyaródi, T. és Oláh, A., 2015; Magyaródi és Oláh, 2017). A konstruktum definiálását és operacionalizálását követő vizsgálatok feltárták, hogy a társas flow élmény intenzitása és gyakorisága meghaladja az egyedül végzett tevékenységek során átélt optimális élményt, és a flow szinkronizáció létrejötte megnöveli a társas együttlétben átélt flow tartamát. A flow szinkronizáció úgy tekinthető, mint egymás flow-ban tartásának művészete, amely azáltal valósul meg, hogy a közös cél elérésére törekedve a cél elérését szolgáló visszajelzéseket adunk egymásnak, és összeadjuk kompetenciavagyonunkat az együttműködés során megjelenő esetleges elakadások kiküszöbölésére, meghosszabbítva ezáltal a flow-ban lubickolás további lehetőségét. Az ELTE Pozitív Pszichológiai Kutatócsoport (amelyben az elmúlt években ajóllét Spektrális Modelljének és a Fenntartható Pozitív Mentális Egészség Modellnek a validitását igazoló vizsgálatok állnak a középpontban) kutatási eredményeinek nemzetközi láthatóságát nagymértékben növelte az a tény, hogy a kutatócsoport volt a European Network for Positive Psychology (ENPP) megbízásából a felelős szervezője a Budapesten 2018-ban, több mint ezer kutató részvételével megrendezett 9. Európai Pozitív Pszichológiai Konferenciának. A pozitív pszichológiát művelő másik hazai műhely, a Magyarországot az ENPP vezetőségében képviselő Martos Tamásnak, Sallay Violának és Csabai Mártának a vezetésével a Szegedi Egyetemen működik. Ez a tudományos műhely többek között a hétköznapi emberek boldogságértelmezését és a boldogság forrásaira vonatkozó magyarázatait a demográfiai és kulturális tényezőkkel összefüggésben elemző, széles körű nemzetközi együttműködésben végzett vizsgálatok eredményeinek nívós nemzetközi lapokban történő megjelentetésével (Fave és mtsai, 2016), valamint az éveken át folytatott és nemzetközi fórumokon elismerést arató kutatásaiknak köszönhetően (Lakatos és Martos, 2019; Martos, Szabó, Koren és Sallay, 2021; Martos, Sallay, Nagy, Gregus és Filep, 2019) - amelyekben pl. a diádikus megküzdésnek, az optimizmusnak, a reménynek, a vallásosságnak, az értelemkeresésnek, a boldogságorientációknak, az életcéloknak, valamint az aspirációknak a kapcsolati megelégedettség, a jóllét és a mentális egészség alakulására gyakorolt hatását tárták fel - a pozitív pszichológiai kutatások nemzetközi élvonalába pozicionálta magát. Pikó Bettina a Szegedi Egyetem Magatartástudományi Intézetében az általa alapított, pozitív pszichológiai alapú ifjúságkutatás munkacsoportban a jóllét, mentális egészség, perfekcionizmus, optimizmus, spiritualitás témákban nemzetközi együttműködés keretében végzett kutatásaival az egyik legtermékenyebb művelője a hazai pozitív pszichológiának. Teljessé téve a hazai pozitív pszichológiai kutatóhelyek palettáját, a Pécsi Tudományegyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen Kiss Enikő és Varga András vezetésével reziliencia, mindfulness, értelemkeresés, boldogságmérés, jóllét és mentális egészség témákban folynak a hazai pozitív pszichológia portfólióját gazdagító kutatások. A PP Magyarországon a nemzetközi trendekhez hasonlóan az egyik legdinamikusabban fejlődő ága a pszichológiatudománynak, a 2012-ben felmért magyar pozitív pszichológiai közlemények száma 2020-ra megháromszorozódott. A PP magyarországi térhódítása megmutatkozik a pozitív pszichológiai témákat művelő fiatal kutatók, a pozitív pszichológiai témákból készült PhD-disszertációk látványos növekedésében. A PP az egyetemi oktatás minden szintjén (BA, MA, doktori képzés) bekerült a képzés tananyagába. Egyre gazdagabb az a magyar szakemberek által írt művekből összeállt könyvkínálat is, amelyből a PP gyakorlati alkalmazását ismerhetjük meg a pszichológia különböző alkalmazott ágaiban.

A PP hazai művelőinek az elismerését és produktivitásátjelzi, hogy a Magyar Pszichológiai Szemle 2012-ben és 2019-ben is (67. kötet 1. sz. és a 74. kötet 3. sz.) tematikus lapszámokban adott áttekintést a hazai PP-kutatások empirikus kutatási eredményeiről. A PP hazai művelőinek önálló szekciója van a Magyar Pszichológiai Társaságban, és a pozitív pszichológiát elsősorban a gyakorlatban művelők évenként megrendezik a Magyar Pozitív Pszichológiai Konferenciát. Ezeken a konferenciákon és a PP minden jelentős budapesti rendezvényén plenáris előadóként gyakran vett részt Csíkszentmihályi Mihály, a PP egyik alapító atyja, akire hálával és szerető nagyrabecsüléssel úgy tekinthetünk, mint a hazai PP látványos fejlődését jelentősen meghatározó szereplőre.