Authors:
Virág Zábó Eötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológiai Doktori Iskola, Magyarország
Eötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológiai Intézet, Magyarország
Eötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológiai Intézet Pozitív Pszichológia Kutatócsoport, Magyarország

Search for other papers by Virág Zábó in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
https://orcid.org/0000-0001-8948-8636
,
Attila Oláh Eötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológiai Intézet, Magyarország
Eötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológiai Intézet Pozitív Pszichológia Kutatócsoport, Magyarország

Search for other papers by Attila Oláh in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
, and
András Vargha Eötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológiai Intézet Pozitív Pszichológia Kutatócsoport, Magyarország
Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézet, Személy- és Családorientált Egészségtudományi Kutatócsoport, Magyarország

Search for other papers by András Vargha in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Open access

Az elmúlt két évtizedben terjedelmes irodalom gyűlt össze, amely fel szeretné tárni azt a számtalan, egymással összefüggő tényezőt, amely a boldogságot egyéni és kollektív szinten is befolyásolja. Az elméletek nehezen különböztethetők meg egymástól, ezért a jelen tanulmány a pozitív pszichológia főbb irányvonalainak és előzményeinek felvázolásával szeretne egyértelműséget nyújtani ebben. Egy történeti tabló segítségével integrált keretet és „útmutatót” adunk a pozitív pszichológiában fellelhető jóllételméletek és -modellek értelmezéséhez. Az egyes koncepciókhoz mérőeszközöket is kapcsolunk, melyek példaképp illusztrálják a szóban forgó elméletek megjelenését. Végül azonosítjuk azokat a kérdéseket, amelyek tisztázást és további alapos vizsgálatot igényelnek a területen.

Abstract

Az elmúlt két évtizedben terjedelmes irodalom gyűlt össze, amely fel szeretné tárni azt a számtalan, egymással összefüggő tényezőt, amely a boldogságot egyéni és kollektív szinten is befolyásolja. Az elméletek nehezen különböztethetők meg egymástól, ezért a jelen tanulmány a pozitív pszichológia főbb irányvonalainak és előzményeinek felvázolásával szeretne egyértelműséget nyújtani ebben. Egy történeti tabló segítségével integrált keretet és „útmutatót” adunk a pozitív pszichológiában fellelhető jóllételméletek és -modellek értelmezéséhez. Az egyes koncepciókhoz mérőeszközöket is kapcsolunk, melyek példaképp illusztrálják a szóban forgó elméletek megjelenését. Végül azonosítjuk azokat a kérdéseket, amelyek tisztázást és további alapos vizsgálatot igényelnek a területen.

Abstract

Over the past two decades, a large body of literature has been accumulated that seeks to explore the myriad interrelated factors that influence happiness at both the individual and collective levels. Due to the difficulty of differentiating the theories, this study aims to provide clarity by outlining the main trends and antecedents of positive psychology. With a historical tableau, we provide an integrated framework and guidance in interpreting well-being theories and models found in positive psychology. We connect measurement tools to each concept, which illustrates the appearance of the theory in question as an example. Finally, we identify issues that require clarification and further in-depth investigation in the field.

Bevezetés

Az elmúlt két évtizedben terjedelmes irodalom gyűlt össze, amely fel szeretné tárni azt a számtalan, egymással összefüggő tényezőt, amely a boldogságot egyéni és kollektív szinten is befolyásolja. Ennek oka, hogy az elmúlt száz évben a javuló életfeltételek és a növekvő lehetőségek ellenére a nyugati társadalom egyénei arról számoltak be, hogy egyre kevésbé elégedettek az életükkel (Huppert, Baylis és Keverne, 2004; Huppert, 2009; Keyes, 2007). Az elmúlt években nagy teret hódított magának a pozitív pszichológia, amely célul tűzte ki, hogy segítsen az egyéneknek és közösségeknek, hogy fejlődjenek, sőt mentálisan virágozzanak (Csikszentmihalyi és Seligman, 2000; Keyes, 2007; Warren és Donaldson, 2017). Egyik feladata feltérképezni, hogy milyen eszközökkel és pszichológiai aspektusok támogatásával tehető még teljesebbé a boldogság (Gable és Haidt, 2005; Gomez-Baya és Gillham, 2019; Seligman és Csikszentmihályi, 2000).

A pozitív pszichológia kutatói új elméletek és mérőeszközök kidolgozása révén folyamatosan bővítik a jóllétről és lelki egészségről alkotott ismereteinket. Elhivatottságuk ellenére a szakterületnek elméleti definíciós és mérési nehézségekkel kell szembenéznie (Costantini és mtsai, 2022; Linton, Dieppe és Medina-Lara, 2016; Proctor, Linley és Maltby, 2009; Van Zyl és mtsai, 2021). Először is nem mindig világos, hogy a hasonló fogalmak (lásd például: jóllét, lelki jóllét, mentális jóllét, mentális egészség, lelki egészség, boldogság) pontosan milyen konstruktumokat jelölnek (Van de Weijer, Baselmans, van der Deijl, és Bartels, 2018). Gyakran inkonzisztensen, akár egymás szinonimáiként használják az egyébként eltérő jelentésű kifejezéseket. A jóllét pontos meghatározásának kérdése továbbra is megválaszolatlan maradt (Dodge, Daly, Huyton és Sanders, 2012; Van der Deijl, 2017), ami a jóllét homályos és túlságosan tág definícióinak használatát eredményezte (Forgeard, Jayawickreme, Kern és Seligman, 2011).

A másik probléma az, hogy a jóllét és a lelki egészség mérése is összetett feladatnak bizonyult (Van de Weijer és mtsai, 2018). Közelmúltbeli kritikák (Costantini és mtsai, 2022; Van Zyl és mtsai, 2021) rávilágítottak a pozitív pszichológiai kérdőívek esendőségére. A különböző mérőeszközök inkonzisztens faktorstruktúrákat, különböző belsőkonzisztencia-tartományokat és jelentős különbségeket mutatnak a kultúrák között előrejelző képességükben (Van Zyl és mtsai, 2021). Mindezek pedig befolyásolják a tudományág és a mögöttes elméletek hitelességét.

A harmadik probléma az idői faktor: a megtévesztően hasonló „jóllét-fogalmakat” mérő kérdőívek gyors egymás utáni megjelenése tovább nehezítette mind a kutatók, mind a szakemberek számára, hogy ki tudják választani, valójában melyik elmélet és mérőeszköz felel meg leginkább az igényeiknek, és melyik nem.

A jóllét elméleti definíciós és mérési nehézségeinek kérdése összefügg. A terjedelmi korlátok miatt a témát a praktikum oldaláról egy következő cikkben fogjuk körbejárni. Jelen tanulmány a nehezen megkülönböztethető elméletek áttekintésében szeretne segítséget nyújtani a főbb irányvonalak és előzmények felvázolásával. 1) Célunk bemutatni egy történeti tablót a pozitív pszichológiai lelki jóllét és mentális egészség modellekről és előzményeikről. Ehhez Lambert, Passmore és Holder (2015) tanulmányát vesszük alapul, és kiegészítjük újabb, 2000. január 1. és 2022. január 31. között megjelent pozitív pszichológiai modellekkel. Ezután az egyes modellekhez mérőeszközöket kapcsolunk, melyek példaképp illusztrálják a szóban forgó elméletek megjelenését. Végül azonosítjuk azokat a kérdéseket, amelyek tisztázást és további alapos vizsgálatot igényelnek a területen. A cikkünk célja összességében egy olyan átfogó jegyzék megalkotása a pozitív pszichológiai „boldogságmodellekről”, mely segítséget nyújthat a szakemberek számára a céljukhoz leginkább illeszkedő elmélet kiválasztásában.

Pozitív pszichológiai jóllét és mentális egészség modellek és előzményeik

Filozófiai gyökerek

Noha a pozitív pszichológiának rövid története van, a múltja messzire nyúlik vissza. A boldogság vagy a jóllét tanulmányozása nem új keletű dolog az emberiség történetében. Tudjuk, hogy amióta rendelkezésünkre állnak írásos emlékek a szisztematikus gondolkodásról, központi kérdés, hogy vajon mi teszi boldoggá az embereket. A pozitív pszichológia filozófiai hagyományban eredő gyökerei egészen az ókorig vezethetők vissza. Ezek a filozófiai tradíciók nyújtják azt a megalapozó keretet, amelyen belül értelmezhetők a pozitív pszichológia jóllétmodelljei. Arisztotelész, Szókratész, Platón vagy Szent Ágoston többek között éppúgy a boldogságot, a jóllétet, az emberi erényeket és erősségeket vizsgálta, mint napjainkban Peterson és Seligman (2004).

Az egyik legrégebbi elképzelés, az erénytan szerint a boldogság kulcsa az, hogy felismerjük a pozitív személyiségjegyeinket, a karaktererősségeket, és folyamatosan eddzük ezeket. Ezt a mai kutatások is megerősítik: az erősségek használata és az erényes életmód révén élhetünk pozitív élményekben gazdag, kiteljesedett életet (McMahom, 2006; Peterson, Ruch, Beermann, Park és Seligman, 2007).

Egy másik klasszikus megközelítés, a jóllét utilitarista elmélete (utilitarizmus, Jeremy Bentham [1748–1832], John Stuart Mill [1806–1873]) szerint a boldogság kulcsa a rendelkezésünkre álló lehetőségek maximális kihasználása (Brülde és Bykvist, 2010). Ez a pozitív pszichológiai szemléletben úgy jelenik meg, hogy egy személy vagy egy csoport lehető legmagasabb szubjektív boldogságszintjének az elérését tűzzük ki célul (Seligman és Csikszentmihalyi, 2000).

A két további legkorábbi forrása a pozitív pszichológiai jóllételméleteknek a hedonikus és eudaimonikus filozófiai hagyományok. Ezekből ered a két legnépszerűbb pozitív pszichológiai jólléttípus; a hedonikus és az eudaimonikus jóllét (Carlisle, Henderson és Hanlon, 2009; Deci és Ryan, 2008). A kettő között sok hasonlóság van, de nem egészen ugyanazt jelentik, és nem is választhatók el teljesen egymástól (Joshanloo, 2015; Keyes, Shmotkin és Ryff, 2002). Hedonikus jóllétet élünk át, amikor sokkal több pozitív érzés árad szét bennünk, mint negatív, sőt ez utóbbiakat igyekszünk mindinkább elkerülni. A hedonikus jóllét az öröm, a kielégülés és a kényelem keresését jelenti (Diener, 1984; Kahneman, Diener és Schwarz, 1999; Veenhoven, 2012). Sokszor a boldogságot, az élettel való elégedettséget vagy életminőséget használjuk a szinonimájaként.

Amit a köznyelvben leggyakrabban a boldogság szó alatt értünk, amögött valójában a szubjektív jóllét mint jól definiált és gyakran kutatott tudományos konstruktum áll (Diener, 1984; Kahneman és mtsai, 1999; Veenhoven, 2000). Magas a szubjektív jóllétünk, ha arányaiban több pozitív érzést fedezünk fel magunkban, mint negatívat, és miután fejben egy számvetést végzünk az életünk felett, azt mondjuk: általánosságban elégedettek vagyunk az életünkkel. Láthatjuk, hogy az „élettel való elégedettség” nem ugyanazt jelenti, mint a hedonikus jóllét, mégis ezt használjuk a mérőszámaként (Deci és Ryan, 2008; Ryan és Deci, 2001; Waterman és mtsai, 2010). Mások azt tartják, hogy az érzelmi jóllétünk nem abból fakad, hogy milyen érzéseket élünk át, hanem hogy érzelmi síkon is elégedettek legyünk – és persze emellett az élettel való általános elégedettségünk is legyen magas (Keyes, 2005).

Ha visszakanyarodunk a hedóniaalapú szubjektív jólléthez, láthatjuk, hogy ennek is többféle típusa terjedt el. A Liking modellek örömfókuszúak, ami azt jelenti, hogy a boldogságot egyszerűen az örömteli élmények fokozásával és a fájdalom csökkentésével tapasztalhatjuk meg (Peterson, 2005). A boldogságunkhoz tehát meg kell ismernünk, hogy mi teszi az életünket kellemessé vagy kellemetlenné, érdekessé vagy unalmassá, örömtelivé vagy szomorúvá (Kahneman és mtsai, 1999). Ezzel szemben a Wanting modell (Davidson, 1994) a progresszióra helyezi a hangsúlyt. Az öröm a vágyaink és céljaink eléréséből származik, de fontos észben tartanunk, hogy a célunk felé való törekvés maga sokkal több örömmel jár. A leghedonistább modell a Needing elmélet, amely azt mondja: a szükségleteink kielégítésére fókuszáljunk, mert ez az öröm forrása, máskülönben a boldogtalanság állapotába jutunk. A Needinghez tartoznak a többszörös eltérés (diszkrepancia) elméletek (Michalos, 1985), a mentális egészség két-kontinuum modellje (Keyes, 2002a, 2005) és a 3P Modell (Durayappah, 2011) is. A 3P (Present, Past, Prospect) Modell szerint a múltban, jelenben és az előrevetített jövőben megért jóllét együttesen befolyásolja a jóllétünk globális értékelését, és azt mondja, hogy ezek a (különböző időben megtapasztalt) jóllétállapotok jól elkülönülnek, de mégis hatnak egymásra. Végül olyan „földhöz ragadtabb” elméletet is ismerünk, amely szerint a jóllétünk alapjait (teljesítmény, egészség, élettartam, műveltség) olyan dolgok határozzák meg, mint a nemzeti jövedelem vagy a GDP (jóllét gazdasági és jóléti megközelítése, Dasgupta, 1995). Ehhez hasonlóak a jóllét objektív listaelméletei (Fletcher, 2015; Rice, 2013), amelyek nem erőforrásokban, környezeti feltételekben vagy személyiségjegyekben keresik a választ a boldogságra, hanem azt mondják, hogy egyszerűen vannak bizonyos alapvető javak, amelyekben részesülnünk kell, mert ezek közvetlenül kedvezően hatnak a lelki egészségünkre.

A hedonikus jóllét mellett a másik legismertebb jólléttípus az eudaimonikus jóllét. A lényegét a „jól élni” (living well) kifejezéssel adja át leginkább. Az érzelmeink mulandók, változnak, az eudaimónia szelleme viszont arra buzdít minket, hogy olyan életmódot alakítsunk ki, amellyel egy hosszú távon fenntartható, értelmes és boldog életet élhetünk (Ryan, Huta és Deci, 2008). Ez a fajta jóllét a bennünk lévő potenciálok folyamatos kibontakoztatásával érhető el. Ha életvitelünk alapja, hogy fejlesztjük az erősségeinket, és igyekszünk önmagunk legjobb változatává válni, akkor mélyebb, személyes értelmet kaphatnak életünk eseményei, és egy jó életet élhetünk (Russell, 2007; Waterman, 2007). Az eudaimonikus jóllét szinonimájaként a pszichológiai jóllét és a pozitív funkcionálás fogalmakat használjuk (Ryff és Singer, 1998).

Az eudaimonikus jóllét is ihletett több későbbi, boldogságról szóló elképzelést. Például a humanisztikus irányzat a korábbi patológiatan helyett az emberi kreativitás, az autonómia és az önmegvalósítás fontosságát hirdeti. Értékrendünk, céljaink, reményeink alapján kreatívan válasszunk az életlehetőségeink közül, hiszen „mindenki a maga boldogságának a kovácsa” (Adler, 1956). Ezt az önmegvalósítás (Maslow, 1968) révén is átélhetjük, ami csúcsélményekben tetőzik. Ekkor intenzív pozitív érzelmeket élünk át, amelyek megerősítenek minket abban, hogy érdemes élni az életünket. Az önmegvalósítást a Needing modellekhez is sorolhatjuk. A humanisztikus irányzat szerint (Rogers, 1961) eleve bennünk rejlik az a „növekedési potenciál”, amellyel egyre közelebb kerülhetünk az ideális énünkhöz. A flow élmény (Csikszentmihalyi, 1990; Rathunde és Csíkszentmihalyi, 2006) során teljesen elmerülünk abban a tevékenységben, amelyet épp végzünk, közben az öröm és a kompetencia érzésével töltődünk fel. A pszichológiai jóllét modell (Ryff, 1989, 2014) szerint a következők összessége vezet a pszichológiai jól működéshez, vagyis a „boldogsághoz”: 1) értékeljük pozitívan magunkat és az életünket, 2) folyamatosan érezzük, hogy a személyiségünk fejlődik, növekedik, 3) higgyük, hogy az életünk céltudatos és jelentésteli, 4) tartsunk fenn jó minőségű kapcsolatokat más emberekkel, 5) rendelkezzünk az élet és a minket körülvevő világ hatékony irányításának képességével és (6) az önmeghatározásra való képességgel.

Ha továbbmegyünk, láthatjuk, hogy egy másik elképzelés szerint a lelki egészségünk azon múlik, hogy a három legalapvetőbb pszichológiai szükségletünk – a kompetencia érzése, az autonómia és a másokkal való összetartozás érzése – mennyire van kielégítve (öndeterminációs elmélet, self-determination theory, Ryan és Deci, 2000). Míg mások azt tartják, ha a jóllétünkről beszélünk, azt kizárólag mindig szociális értelemben tehetjük. A szociális jóllét modell (Keyes, 1998; Keyes és Shapiro, 2004) az intrapszichés jól működésről kiterjeszti a fókuszt a társas jóllétre, és az integrációban, a társas hozzájárulásban, a koherenciaérzetben, az aktualizációban és az elfogadásban találja a megoldást a boldogsághoz.

Az eddig bemutatott négy nagy filozófiai tan (utilitarizmus, erénytan, hedónia- és eudaimóniatan) együtt hatott a ma legismertebb pozitív pszichológiai jóllétmodellekre. Az autentikus életöröm (Seligman, 2002) szerint a boldogságunkat három összetevő alkotja: a pozitív érzelmek maximalizálása (hedóniatan), az elköteleződés (eudaimóniatan, erénytan) és az értelemtalálás (eudaimóniatan, utilitarizmus). Ezt a koncepciót később továbbfejlesztették, és a PERMA (Positive emotions, Engagement, Relationships, Meaning, Accomplishment) modellben (Seligman, 2011; Seligman és Csikszentmihalyi, 2014) a pozitív kapcsolatok és a teljesítmény örömének a fontosságával kiegészítették.

A második jól ismert modell a virágzás (flourishing), amely mára már szinte a pozitív pszichológia szinonimájává vált. Ne felejtsük el, a pozitív pszichológia a célját annak vizsgálatában határozta meg, hogy mely emberi képességek segítik az egyént és a társadalmat abban, hogy fejlődjön, sőt mentálisan virágozzon. A mentális egészség két-kontinuum modellje (Keyes, 2002a) arra az egészségpszichológiai alaptételre épül, hogy az egészségünk (mentális egészség) nem egyenlő a betegségek (mentális zavarok) hiányával, és a mentális egészség hiánya sem azonos a mentális zavarok állapotával. E kettő két önálló, de összefüggő dimenzió (lásd 1. ábra), amelyek képesek árnyalt kategóriákban lefedni pszichoszociális működésünk teljes spektrumát. A virágzás tehát a mentális egészség pozitív pólusa, amely a testi, a szubjektív és a mindennapi kiváló működés kombinációját jelenti (Seligman, 2008). A mentális egészség két-kontinuum modelljében (Keyes, 2002b) a hedónia- és az eudaimóniatan nyomai is felfedezhetők, hiszen eszerint a pozitív érzelmek, a pszichológiai és a társas jóllét is fontos a lelki egészség szempontjából.

1. ábra.
1. ábra.

A teljes mentális egészség modell és annak diagnosztikai kategóriái Keyes (2002b) alapján

Citation: Magyar Pszichológiai Szemle 78, 2; 10.1556/0016.2023.00041

Pszichológiai gyökerek

A filozófiai hagyományok mellett a pszichológia tudományága is megfogalmazott olyan elméleteket, amelyek hatottak a későbbi pozitív pszichológiai jóllét és mentális egészség modellek kialakulására.

A telikus jóllét tana szerint a célok és szükségletek teljes kielégítése útján tapasztalhatjuk meg a boldogság érzését (Ryan és Deci, 2000). Például az egyik ilyen megközelítés szerint a kapacitás- (capability) elmélet (lásd pl. Walker és Unterhalter, 2007) szerint képességeink és a környezeti feltételek adta lehetőségeink a felelősek azért, hogy mekkora jóllétet tudunk kialakítani és fenntartani életünk több területén. Idesorolható még az öndeterminációs elmélet (Ryan és Deci, 2000) is.

A top-down (felülről lefelé irányuló) és bottom-up (alulról felfelé irányuló) megközelítések a szubjektív jóllét modellek családjába tartoznak, és a jóllétet a „részecskéi” alapján értelmezik. Ez azt jelenti, hogy a bottom-up elméletek szerint a jóllét érzése egy állapot, amely a minket érő, fokozatosan felgyülemlő pozitív hatások megtapasztalásából fakad (lásd pl. Veenhoven, 2004). A top-down elméletek a másik irányból, egyfajta beállítódottság felől próbálják megragadni a boldogságot: öröklött vagy habituálódott hajlamainkon keresztül tapasztaljuk meg a világot, és ezen múlik, mennyire érezzük jól magunkat. Az egyik példa erre a pozitivitás (Caprara és mtsai, 2012; Oláh, Vargha, Csengődi, Bagdi és Diósi, 2019), egy mindannyiunkban különböző mértékben jelen lévő diszpozíció, amellyel pozitív keretben szemléljük és értelmezzük magunkat, a velünk történő eseményeket és a világot.

A boldogság kognitív elméletei is top-down modellek, mivel azt mondják ki, hogy a kognitív folyamataink – a kognitív előfeszítés, figyelem, memória, jelenorientáció – befolyásolják a jóllétünket. A konstruálható boldogság modellje (Lyubomirsky és Dickerhoof, 2010) szerint valójában mi magunk építjük fel a boldogságunkat azáltal, hogy kognitív síkon hogyan értelmezzük a velünk történő eseményeket, és hogy milyen döntéseket hozunk meg.

Egy másik megközelítés a boldogságunkban a pozitív érzelmek és a jóllét evolúciós értékét emeli ki. Ez a jóllét evolucionista megközelítése. Például amikor pozitív érzéseket élünk át, jókedvünkben nyitottabbá válunk a világra, vagyis szélesebbre terjed ki a figyelmünk. Ezzel bővíthetjük a társadalmi, fizikai és intellektuális erőforrásainkat („láss és gyarapítsd” [broaden and build] elmélet, Fredrickson, 1998, 2001, 2006).

Mások szerint a boldogságunkat valójában az öröklött személyiségjegyeink és a temperamentumunk határozza meg (temperamentum- és vonáselméletek, Lykken és Tellegen, 1996; Lyubomirsky, Sheldon és Schkade, 2005).

A jóllét relatív sztenderd modelljét is ismerjük, amely szerint azt, hogy mennyire vagyunk boldogok, valójában az határozza meg, hogy a jóllétünket összeméricskéljük bizonyos standardokkal (például mások boldogságszintjével vagy objektív körülményeken alapuló jólléttel, illetve saját korábbi állapotunkkal), és ehhez képest relatíve fogalmazzuk meg, hogy mennyire vagyunk boldogok/boldogtalanok. A relatív sztenderd modell egyik fajtája az adaptációs elmélet, amely szerint amikor megpróbáljuk eldönteni magunkról, hogy mennyire vagyunk boldogok, egyszerűen összehasonlítjuk az aktuális állapotunkat korábbi lelkiállapotainkkal, és ahhoz képest döntjük el, hogy épp mennyire érezzük magunkat boldognak (Brickman, Coates és Janoff-Bulman, 1978; Lyubomirsky, 2011). A másik a hedonikus futópad (vagy hedonikus adaptációs) elmélet (Sheldon, Boehm és Lyubomirsky, 2012; Sheldon és Lyubomirsky, 2012), amely arra emlékeztet minket, hogy mindannyiunkban megvan az a tendencia, hogy ha egy jelentős, rendkívüli pozitív vagy negatív esemény történik velünk, ennek ellenére is hamar visszatérünk a boldogságnak arra a viszonylag stabil szintjére, amely előtte jellemző volt ránk. Például a lottó megnyerése nem növeli meg tartósan a jóllétszintünket. Végül, mivel sok pszichológiai koncepció született a jóllétről, megpróbálták ezeket integrált modellekben összefoglalni (Vaillant, 2003). A mentális egészségünket jelezheti a normalitás (Jahoda, 1958; Offer és Sabshin, 1980), a pozitív pszichológiai szemlélet (Peterson, 2006), az érettség (Menninger, 1967), a szociális-érzelmi intelligencia (Goleman, 1995; Salovey, Mayer, Caruso és Lopes, 2003), a szubjektív jóllét (Fredrickson, 1998; Seligman, 2002) vagy a reziliencia (lásd Vaillant, 2003).

Hibrid modellek

Az előző két nagy ágat, a pszichológiai elméletet és kutatási eredményeket, valamint a filozófia paradigmáit ötvözik a jóllét hibrid modelljei.

A fenntartható boldogság modell (Sustainable Happiness Model; Lyubomirsky, Sheldon és Schkade, 2005) szerint három komponens, a genetikai öröklődés, a körülményeink és a személyes döntéseink járulnak hozzá leginkább a boldogságunkhoz (lásd 2. ábra). Ez az elképzelés egyszerre foglalja magába mind a hat fő pszichológiai elméletet (Diener és Ryan, 2009). Például a bottom-up magyarázza, hogy pozitív érzéseinket a felgyülemlő tapasztalataink eredményeképpen éljük meg, a top-down elméleten nyugszik a jóllét öröklődő komponense, és a kognitív elméletek felelnek a kogníció jóllétre gyakorolt hatásáért (pl. az érzékelés és fókusz szerepe a különböző szituációkban és a személyes döntésekben).

2. ábra.
2. ábra.

A fenntartható boldogság modellje Lyubomirsky, Sheldon és Schkade (2005) alapján

Citation: Magyar Pszichológiai Szemle 78, 2; 10.1556/0016.2023.00041

Az egzisztencialista pozitív pszichológiai megközelítés a négy filozófiai tanból és a pozitív pszichológiából ered, és ez mondja ki először, hogy a jóllétünkben fontos szerepe van a spirituális boldogságnak is (Wong, 2010). Ekkor fogalmazzák meg azt is, hogy a spiritualitás az ember negyedik alapszükséglete (Van Dierendonck, 2012). Ha tehát teljességében szeretnénk megtapasztalni az életünket, létezésünket, akkor a négyfajta szorongás (értelemnélküliség, elszigetelődés, szabadság és halál; Yalom, 1980) mellett a két „pozitív szorongásra” – az identitásra és a boldogságra – is figyelnünk kell.

Észrevehetjük, hogy egyébként már korábban több eudaimonikus koncepció felismerte az egzisztenciális jóllét fontosságát. A pszichológiai jóllét modell (Ryff, 1989), az öndeterminációs elmélet (Ryan és Deci, 2000), az autentikus boldogságelmélet (Seligman, 2002) és a mentális egészség két-kontinuum modellje (Keyes, 2002b, 2005) mind hangsúlyozzák az értelemtalálás szerepét a „boldogságban”. Az egyik egzisztenciális szorongásra, az elszigetelődéstől való félelemre az öndeterminációs elmélet (Ryan és Deci, 2000), a PERMA (Seligman, 2011) és a szociális jóllét modellek (Keyes, 1998) már korábban felhívták a figyelmet. Az öndeterminációs elmélet (Ryan és Deci, 2000) autonómiaszükségletében pedig a szabadsággal kapcsolatos egzisztenciális szorongások tükröződnek.

Az integratív modell (Miquelon és Vallerand, 2008) (lásd 3. ábra) nem az öröklődést vagy a személyiségjegyeket tartja fontosnak a boldogság elérése érdekében, hanem a megfelelő célok választását. Eszerint az autonóm célok követése – a kontrollált célokkal ellentétben – a boldogságon és az önaktualizáción keresztül fokozza az éber, ügyes megküzdést az élet nehézségeivel szemben. Láthatjuk, hogy az autonómia kapcsán a humanisztikus irányzat, a célok beteljesedése tekintetében pedig a telikus és az öndeterminációs elmélet hatott a modell kialakulására.1

3. ábra.
3. ábra.

A jóllét integratív modellje1 Miquelon és Vallerand (2008) alapján

Citation: Magyar Pszichológiai Szemle 78, 2; 10.1556/0016.2023.00041

Egy másik elképzelésben, a dinamikus egyensúly elméletben (Dodge és mtsai, 2012) a boldogságunk kulcsa az, hogy egyensúly legyen a minket érő kihívások és az elérhető erőforrásaink között, és ezt hosszabb időn keresztül is fenn tudjuk tartani (lásd 4. ábra). Az erőforrások és a kihívások egyensúlya mellett pedig még olyan tényezőkre is figyelnünk kell, amelyek ugyan nem járulnak hozzá a jóllétünkhöz, de nélkülözhetetlenek olyan helyzetekhez, amelyeket muszáj megoldanunk. Ebben a modellben a bottom-up és a humanisztikus irányzatok nyomait fedezhetjük fel.

4. ábra.
4. ábra.

A jóllét dinamikus egyensúly elmélete Dodge és munkatársai (2012) alapján

Citation: Magyar Pszichológiai Szemle 78, 2; 10.1556/0016.2023.00041

Az egyik legmodernebb hibrid elképzelés, a jóllét harmónia és balansz elmélete (Lomas és Van der Weele, 2021) szerint akkor tapasztalhatunk meg jóllétet, ha életünk minden területén belül és minden területe között optimális egyensúlyt és dinamikus harmóniát tudunk fenntartani (lásd 5. ábra). Az egyensúly a jóllétünk egymással összefüggő komponensei közti kapcsolat minőségét, a harmónia pedig az ezek közti „egyensúlyozó aktus” dinamikus koordinációját jelenti. Az erénytan és a karaktererősségek, a hedonikus jóllét, az egzisztenciális, a kognitív és az öndeterminációs megközelítés, a jóllét objektív listaelméletei együtt formálták ennek az integratív modellnek a kialakulását.

5. ábra.
5. ábra.

A jóllét harmónia és balansz elmélet dinamikája és a közreműködő alapkategóriák Lomas és Van der Weele (2021) alapján

Citation: Magyar Pszichológiai Szemle 78, 2; 10.1556/0016.2023.00041

Történeti tabló a pozitív pszichológiai jóllét és mentális egészség modellekről és előzményeikről

A 6. ábra történeti tablóként összefoglalja azokat a „boldogságot” vizsgáló filozófiai hagyományokat és korábbi pszichológiai elméleteket, amelyek hatottak a pozitív pszichológiai jóllét modellekre. Bemutatjuk a legismertebb pozitív pszichológiai jóllét és mentális egészség modelleket is.

6. ábra.
6. ábra.

Folyamatábra a pozitív pszichológiai jóllét és a lelki egészség elméleti modellekről és előzményeikről

Citation: Magyar Pszichológiai Szemle 78, 2; 10.1556/0016.2023.00041

A szürke négyzetek a főbb irányzatokat (pl. humanisztikus irányzat), a fehér négyzetek az egyes irányzatokhoz, elméletekhez tartozó konkrét modelleket (pl. integratív modell) jelölik. A szürke és fehér négyzeteket összekötő egyenes vonal azt mutatja, hogy a modell az irányzat egy altípusa (pl. top-down elmélet – pozitivitás). A nyíllal végződő egyenesek pedig arra utalnak, hogy egy irányzat befolyásolta egy új modell létrejöttét, amire akár más irányzatok is hathattak (pl. eudaimóniatan → szociális jóllét modell).

A folyamatábra bemutatja, hogy a négy filozófiai tan (erénytan, utilitarizmus, hedónia- és eudaimóniatan) befolyásolta a három, manapság legismertebb pozitív pszichológiai jóllét vagy mentális egészség modell kialakulását (autentikus életöröm, PERMA, virágzás). Láthatjuk, hogy a hedóniatanból több altípus is eredt. Az eudaimóniatannak nagy hatása volt, mert kialakult belőle két irányzat (humanisztikus irányzat, öndeterminációs elmélet) és két modell (pszichológiai és szociális jóllét, öndeterminációs elmélet), amelyekre a tisztán pszichológiai elméletek is hatottak. A 6. ábra jobb oldalán láthatjuk ezt a hat pszichológiai jóllét elméletet az altípusaikkal együtt (telikus jóllét, top-down vs. bottom-up, kognitív, evolucionista, temperamentum- és vonáselméletek, relatív sztenderd modell). Megjelent az egzisztenciális filozófia és pszichológia irányzata, és szintén befolyásolta azt a két irányzatot és két modellt, amelyekre az eudaimóniatan és a pszichológiai elméletek is hatottak. Legutoljára a jóllét hibrid modelljei jöttek létre a filozófiai hagyományok, a tisztán pszichológiai modellek és az egzisztenciális filozófiai és pszichológia irányzat együttes hatására (a jóllét harmónia és balansz elmélete, integratív modell, dinamikus egyensúly elmélet és fenntartható boldogság).

Mérőeszköz-javaslatok az egyes jóllét- és mentális egészség elméletekhez

Az alábbiakban olyan pozitív pszichológiai mérőeszközöket szeretnénk bemutatni a teljesség igénye nélkül, amelyek példaképp illusztrálják a szóban forgó elméleti modelleket (lásd 1. táblázat). Olyan kérdőíveket választottunk ki, amelyek 2000. január 1. és 2022. január 31. között angol és/vagy magyar nyelven jelentek meg, és felnőtt populáción általánosan alkalmazhatók (pl. nem betegség- vagy kontextusspecifikusak).

1. táblázat.

Illusztratív példák a pozitív pszichológiai jóllét és mentális egészség mérőeszközeire, ezek pillérei és az alapot nyújtó elméleti keret

MérőeszközA jóllét/mentális egészség mért pilléreiElméleti keret
1.Life Satisfaction Index (Liang, 1984)
  1. életkedv

  2. életbátorság

  3. kongruencia

  4. fizikai jóllét

  5. pszichológiai jóllét

  6. szociális jóllét

hedóniatan

eudaimóniatan
2.Satisfaction with Life Scale (Diener, Emmons, Larsen és Griffin, 1985); Élettel Való Elégedettség Skála (Martos, Sallay, Désfalvi, Szabó és Ittzés, 2014)
  1. élettel való szubjektív elégedettség

hedóniatan
3.Flow (Csikszentmihalyi, 1988); Flow Állapot Kérdőív (Magyaródi, Nagy, Soltész, Mózes és Oláh, 2013)
  1. flow

hedóniatan

humanisztikus pszichológia
4.Scales of Psychological Well-Being (PWB; Ryff, 1989), Pszichológia Jóllét Kérdőív (Oláh, 2012)pszichológiai funkcionálás:
  1. önelfogadás

  2. életcél

  3. személyes növekedés

  4. másokkal való pozitív kapcsolat

  5. kiválóság

  6. autonómia

eudaimóniatan

egzisztencialista pozitív pszichológia
5.Social Well-being (Keyes, 1998)
  1. szociális integráció

  2. szociális elfogadás

  3. szociális kiteljesedés

  4. szociális koherencia

  5. szociális hozzájárulás

hedóniatan

eudaimóniatan

erénytan

utilitarizmus

egzisztencialista pozitív pszichológia
6.5-item World Health Organization Well-Being Index (WHO-5, Johansen, 1998; WHO Jól-lét Kérdőív Susánszky, Konkolÿ Thege, Stauder és Kopp, 2006)
  1. általános jóllét

hedóniatan

eudaimóniatan

erénytan

utilitarizmus
7.Temporal Satisfaction with Life Scale (TSWLS, Pavot, Diener és Suh, 1998)
  1. múltbeli élettel való elégedettség

  2. jelenbeli élettel való elégedettség

  3. jövőbeli élettel való elégedettség

hedóniatan
8.Subjective Happiness Scale (SHS, Lyubomirsky és Lepper, 1999); Szubjektív Boldogság Skála (SHS-HU, Szabó, 2019)
  1. észlelt boldogság

fenntartható boldogság modell
9.Oxford Happiness Inventory (Hills és Argyle, 2002; Martos és mtsai, 2014)szubjektív jóllét:
  1. önértékelés

  2. céltudatosság

  3. szociális érdeklődés

  4. kedvesség

  5. humor

  6. esztétika értékelése

hedóniatan
10.Mental Health Continuum Form (MHC-SF, Keyes, 2002a, 2006; Lamers, Westerhof, Bohlmeijer, ten Klooster és Keyes, 2011); Mentális Egészség Kontinuum Skála rövid változata (MEKS, Reinhardt, Horváth, Tóth és Kökönyei, 2020)
  1. szubjektív jóllét

  2. érzelmi jóllét

  3. pszichológiai jóllét

  4. társas jóllét

hedóniatan

eudaimóniatan

erénytan

utilitarizmus

egzisztencialista pozitív pszichológia
11.Savoring Beliefs Inventory (Bryant, 2003), Rövidített Savoring Hit Kérdőív (Szondy, Martos, Szabó-Bartha és Pünkösty, 2014)
  1. pozitív élményfeldolgozási stratégiák

hedóniatan
12.Personal Well-being Index (Cummins, Eckersley, Pallant, Van Vugt és Misajon, 2003)szubjektív elégedettség:
  1. életfeltételekkel

  2. egészséggel

  3. életben elért eredményekkel

  4. személyes kapcsolatokkal

  5. személyes biztonsággal

  6. közösségi kapcsolódással

  7. jövőbeli biztonsággal

  8. vallással, spiritualitással

hedóniatan
13.Authentic Happiness Inventory (AHI, Peterson, 2005, revisited Proyer, Gander, Wellenzohn és Ruch, 2017)
  1. autentikus boldogság

hedóniatan eudaimóniatan

erénytan

utilitarizmus

egzisztencialista pozitív pszichológia
14.Pszichológiai Immunrendszer Kérdőív (PIK, Oláh, 2005; Oláh, Vargha, Csengődi, Bagdi és Diósi, 2020)
  1. optimizmus

  2. koherenciaérzék

  3. kihíváskeresés kontrollképesség

  4. öntisztelet

  5. leleményesség

  6. problémamegoldó képesség

  7. énhatékonyság

  8. szociális forrást mobilizáló képesség

  9. szociális alkotóképesség

  10. szinkronképesség

  11. érzelmi kontroll

  12. impulzuskontroll

  13. ingerlékenységgátlás

hedóniatan

eudaimóniatan

erénytan

utilitarizmus
15.Keyes-féle virágzás kérdőív (Keyes, 2007)
  1. pozitív érzelmek

  2. élettel való elégedettség

  3. önelfogadás

  4. személyes növekedés

  5. célok és értelem

  6. hatékonyság

  7. autonómia

  8. pozitív kapcsolat másokkal

  9. szociális elfogadás

  10. szociális aktualizációs képesség

  11. szociális hozzájárulás

  12. szociális koherencia

  13. szociális integráció

hedóniatan

eudaimóniatan

erénytan

utilitarizmus

virágzás
16.Orientations to Happiness measure (Peterson és mtsai, 2007; Seligman, 2006); Boldogság Orientáció Skála (Szondy és Martos, 2014)
  1. élvezetkereső boldogság

  2. áramlatkereső boldogság

  3. értelemkereső boldogság

hedóniatan

eudaimóniatan

erénytan

utilitarizmus

flow elmélet
17.Diener és munkatársai virágzás kérdőíve (Diener és mtsai, 2009); Diener-féle Virágzás Skála (Görgényi Judit fordítása)
  1. élettel való elégedettség

  2. pozitív érzelmek

  3. kompetencia

  4. optimizmus

  5. mások jóllétéhez való hozzájárulás

  6. életcél

  7. önbecsülés

  8. pozitív kapcsolatok

hedóniatan

eudaimóniatan

erénytan

utilitarizmus
18.Salutogenic Health Indicator Scale (SHIS, Bringsén, Andersson és Ejlertsson, 2009)
  1. intraperszonális jellemzők

  2. interaktív funkcionálás

top-down elmélet
19.The Scale of Positive and Negative Experience (SPANE, Diener és mtsai, 2009)
  1. pozitív érzelmek és élmények

  2. negatív érzelmek és élmények

hedóniatan
20.Positive Thinking Scale (PTS, Diener és mtsai, 2009)
  1. hajlam önmagunk, mások és az élet eseményeinek pozitív szemlélésére

top-down elmélet
21.Questionnaire for Eudaimonic Well-Being (Martos és mtsai, 2014; Waterman és mtsai, 2010)
  1. önmegismerés

  2. szubjektív kiértékelés az egyén potenciáljainak kibontakoztatásáról

  3. életcélok és értelem megtapasztalása

  4. aktív részvétel cselekedetekben

  5. jelentős erőfeszítés befektetése

  6. tevékenységek (mint az önkifejezés) élvezése

eudaimóniatan
22.3P Modell (Durayappah, 2011)
  1. múltbeli szubjektív jóllét

  2. jelenbeli szubjektív jóllét

  3. jövőre vonatkozó szubjektív jóllét

hedóniatan
23.Emotional Well-being Scale (SSTEW) (Şimşek, 2011)
  1. a saját életről alkotott szubjektív érzelmi értékelés

hedóniatan
24.Warwick-Edinburgh Mental Well-being Scale (WEMWBS) (Clarke és mtsai, 2011; Martos és mtsai, 2014; Tennant és mtsai, 2007)
  1. kapcsolatok

  2. energetizáltság

  3. önbizalom

hedóniatan

eudaimóniatan

erénytan

utilitarizmus
25.BBC Subjective Well-being scale (BBC-SWB, Kinderman, Schwannauer, Pontin és Tai, 2011)
  1. pszichológiai jóllét

  2. fizikai jóllét

  3. társas kapcsolatok

hedóniatan
26.P Scale (Caprara és mtsai, 2012)
  1. az élet és az események pozitív szemlélésére való hajlam

hedóniatan

eudaimóniatan

erénytan

utilitarizmus

top-down elmélet
27.Hupperts Flourishing Scale (Huppert és So, 2013)
  1. kompetencia

  2. érzelmi stabilitás

  3. elköteleződés

  4. értelem

  5. optimizmus

  6. pozitív érzelmek

  7. pozitív kapcsolatok

  8. reziliencia

  9. önértékelés

  10. vitalitás

hedóniatan

eudaimóniatan

erénytan

utilitarizmus

virágzás
28.Pemberton Happiness Index (PHI, Hervás és Vázquez, 2013)
  1. Visszaemlékezés és személyes kiértékelés alapú jóllét

    • 1.1 Általános jóllét

    • 1.2 Eudaimonikus jóllét

    • 1.3 Hedonikus jóllét

    • 1.4 Szociális jóllét

  2. Jelenben tapasztalt jóllét

hedóniatan

eudaimóniatan
29.Positive Functioning Inventory (PFI-12, Joseph és Maltby, 2014)
  1. általános pszichológiai jóllét

hedóniatan

eudaimóniatan

erénytan

utilitarizmus
30.Achutha Menon Centre Positive Mental Health Scale (Ganga és Kutty, 2015)
  1. pozitív mentális állapot

  2. pozitív funkcionálás

hedóniatan

eudaimóniatan

erénytan

utilitarizmus
31.PERMA-Profiler (Butler és Kern, 2016); PERMA Kérdőív (Varga, Vargha és Oláh, 2022)
  1. pozitív érzelem

  2. elmélyülés

  3. értelem

  4. pozitív kapcsolatok

  5. teljesítmény

hedóniatan

eudaimóniatan

erénytan

utilitarizmus

egzisztencialista pozitív pszichológia
32.Global Happiness Scale (GHS, Parackal, 2016)
  1. eudaimonikus boldogság

eudaimóniatan
33.Positive Mental Health Scale (PMH-Scale, Lukat, Margraf, Lutz, van der Veld és Becker, 2016)
  1. általános érzelmi jóllét

  2. általános pszichológiai jóllét

  3. általános szociális jóllét

hedóniatan

eudaimóniatan
34.Globális Jóllét Kérdőív (Oláh és mtsai, 2020)
  1. érzelmi jóllét

  2. pszichológiai jóllét

  3. szociális jóllét

  4. spirituális jóllét

hedóniatan

eudaimóniatan

erénytan

utilitarizmus
35.Salutogenic Wellness Promotion Scale (SWPS, Odom, Becker, Bian, Martin és Sewell, 2021)egészségesség és egészségmegőrzéstop-down elmélet

Az 1. táblázat időrendi sorrendben mutatja be a kérdőíveket és a jóllét/mentális egészség mért pilléreit. Az azonosított dimenziókat elméleti keretbe rendeztük, kiemelve a lelki jóllét és a mentális egészség kulcsfontosságú témáit.

Megbeszélés

Tanulmányunkban áttekintettük a pozitív pszichológiai jóllét és mentális egészség modelleket és az ezek kialakulásában szerepet játszó filozófiai hagyományokat és pszichológiai jóllét elméleteket. Az eredményeket egy történeti tablóban foglaltuk össze. Az elméleti modellek megjelenésének illusztrálására egy kérdőívlistát állítottunk össze, amelyben kiemeltük a jóllét mért fő dimenzióit, és jelöltük, hogy mely elmélethez tartoznak az egyes mérőeszközök.

A nagyszámú és változatos elméletekből láthatjuk, hogy a kutatók többféle koncepción keresztül, más és más aspektusból próbálják megfogalmazni a jóllét és a lelki egészség okait, tüneteit. A terjedelmes irodalom ellenére még mindig nincs tudományos konszenzus arról, hogy a boldogság és a jóllét tisztán pszichológiai jelenség-e, vagy hogy a modellek, amelyeket ismerünk, mennyire azonosak, tehát ugyanazt a látens „boldogság” fogalmat ragadják-e meg. Nemrég egy kutatásban (Kneer és Haybron, 2020) az „utca emberét” kérdezték arról, hogy mit jelent számára a boldogság, miközben a szóhasználatát is megfigyelték. A kutatásban azt találták, hogy a hétköznapi emberek egyáltalán nem érzik sajátjukénak a mentális egészségről alkotott szakmai elképzeléseket, mert nem tudják beépíteni mindennapi értelmezéseikbe. Az is kiderült, hogy a jóllevés/boldogság érzéséhez – az objektív szempontok előtt is – a legfontosabb az, hogy mentálisan egészségesnek érezzék magukat.

Mit jelent a jóllét?

Sokan hajlamosak azt hinni, hogy a boldogság végső soron az, amiért érdemes élni, vagyis a jó élet azonos a boldog élettel. Amit a köznyelvben boldogság kifejezés alatt használunk, annak a tudományos megfelelője a szubjektív jóllét és a hedonikus jóllét. Amire a hétköznapokban általános lelki jóllétként gondolunk, azt a szakirodalomban jóllétként találjuk. A pszichológiai jóllét pedig valójában az eudaimóniatanban megfogalmazott pszichológiai jól funkcionálást jelenti. Szerintünk a teljes jóllétünkhöz a pszichológiai jólléten túl másfajta jóllétek is fontosak. Arra, hogy hányfajta jóllétet határozhatunk meg, jó példa Linton és munkatársai (2016) összefoglaló tanulmánya, amelyben a következő jólléttípusokat azonosították: 1) mentális jóllét, 2) szociális jóllét, 3) aktivitás és funkciók, 4) fizikai jóllét, 5) spirituális jóllét, 6) személyes körülmények, 7) globális jóllét. Hagyományos holisztikus jóllét modelleket is ismerünk (lásd Maqsood, Jabeen és Khatoon, 2013), amelyek a bio-pszicho-szocio- és spirituális területeken megtapasztalt jólléten alapulnak. Újabban ehhez ötödikként hozzácsatolják az ökonómiai jóllétet is (Brans, 2019; Molnos, 2016).

Véleményünk szerint a jóllét legjobban a globális jóllét (Oláh és mtsai, 2020) fogalmával írható le, amely egy olyan többkomponensű szubjektív jóllét, mely magában foglalja az élet érzelmi, pszichológiai, szociális és spirituális területein való pszichológiai funkcionálásunkat (lásd 2. táblázat).2

2. táblázat.

A globális jóllét pillérei Oláh és munkatársai (2020) alapján

Globális jóllét
Pozitív érzések: Érzelmi jóllétPozitív működésSpirituális jóllét
Pszichológiai jóllétSzociális jóllét
Pozitív affektus: Losada egyenlet 3:12ÖnelfogadásSzociális elfogadásTranszcendencia élmény öröm
Személyes növekedésSzociális aktualizáció
BoldogságCélok az életbenSzociális hozzájárulásEgyetemesség élmény átélése
Környezetkezelési képességSzociális koherencia
Élettel való elégedettségAutonómiaSzociális integrációVertikális és horizontális felelősségvállalás
Pozitív kapcsolat másokkal

Mi a mentális egészség?

A mentális egészség szinonimája a hétköznapi szóhasználatban a lelki egészség, mely egyfajta pszichés egészséget jelent. A mentális egészség a WHO-meghatározás (Galderisi, Heinz, Kastrup, Beezhold és Sartorius, 2015) szerint a jóllét állapota, amelyben meg tudjuk valósítani képességeinket, meg tudunk birkózni a hétköznapi élet stresszeivel, képesek vagyunk produktívan és eredményesen dolgozni, és hozzájárulunk közösségeink működéséhez is. A definíció szerint tehát a jóllét valójában a mentális egészségnek csak egy komponense, és különböző képességekre, kompetenciákra is szükség van a teljes mentális egészséghez.

Mi az életminőség?

Láthatjuk, hogy hányféle összefüggő és homályos jelentésű kifejezést használunk a lelkiállapotunk leírására. A szakirodalomban azért, hogy elkerüljék a fogalmi konzisztencia problémákat, sokszor egyszerűen ezeknek a szavaknak egy fölérendelt kategóriáját, az életminőség kifejezést használják. Az életminőség magában foglalja azt, hogy az életünk mennyire kívánatos a nem kívánatoshoz képest, és olyan a külső szempontokat is figyelembe vesz, mint például a környezeti tényezők és a jövedelem. Az életminőségre gyakran egy „objektívebb” mutatóként tekinthetünk, amely inkább az ember életkörülményeit írja le, mintsem a körülményeire adott reakcióját (Diener, 2006). Emiatt az életminőség könnyebben is mérhető. A WHO (2012) meghatározása szerint az életminőségünk az élethelyzetünkről alkotott felfogásunk céljaink, elvárásaink, normáink és aggodalmaink függvényében, annak a kultúrának és értékrendszernek a kontextusában, amelyben élünk. A fentiek alapján arra következtethetünk, hogy az életminőség ernyőfogalma alatt van a mentális egészség, s ennek az egyik pillére a jóllét (lásd 3. táblázat).

3. táblázat.

Az életminőség, a mentális egészség és a jóllét feltételezett hierarchikus kapcsolata

Életminőség
mentális egészségegyéb komponensek
jóllét/lelki jóllétkészségek, pszichés kompetenciák
boldogság/szubjektív jóllét/hedonikus jóllétpszichológiai jóllét/jól funkcionálásegyéb jóllét-megközelítések

Összességében megfogalmazhatjuk, hogy számos fontos elméleti tanulmány született, melyek a jóllét és a mentális egészség tüneteit vizsgálják, viszont olyan következetes elméletről nem olvashatunk, amely a pozitív pszichológia eredeti célját, a fenntartható pozitív mentális egészség (vö. Oláh, 2021) magas tartományát a következő kérdések mentén vizsgálná. A mentális egészség milyen területeken megtapasztalt jóllétet jelent? Milyen minden emberben megtalálható pszichés kompetenciák és kapacitások birtoklása a feltétele a pozitív mentális egészségnek? Milyen lehetőség van ezeknek a képességeknek a fejlesztésére – akár különböző csoportok esetében is? Ha a mentális egészség egy optimális állapot, milyen együttműködés van a különböző komponensek között? Ezek az erőforrások képesek-e fenn is tartani a pozitív mentális egészség állapotát?

Következtetések

A korábbi pozitív pszichológiai jóllét és mentális egészség elméletekben (lásd pl. Bech, Gudex és Johansen, 1996; Butler és Kern, 2016; Diener és mtsai, 2009; Huppert és So, 2013; Lamers és mtsai, 2011; Lukat és mtsai, 2016) a hangsúly elsősorban a jóllét összetevőinek azonosítására irányult, anélkül, hogy figyelembe vették volna a WHO mentális egészség definíciója összes szempontját. Megfogalmazzuk azt az igényt, hogy a mentális egészség fogalma kapcsán meg kell haladni azokat az elméleteket és operacionalizálásokat, amelyek ezt a jóllét megfigyelhető jellemzőivel vagy a mentális zavarok tükörellentéteként felsorolt jellemzőkkel definiálják.

Amellett érvelünk, hogy a jóllét fogalmának tisztázása, a jóllét és a mentális egészség kapcsolatának elméleti és empirikus elemzése, valamint a mentális egészség klasszikus értelmezéseinek rehabilitációja elvezethet a mentális egészség pozitív szférájának integratív koncepciójához. Ez a jóllét minden elméletileg és empirikusan azonosított összetevőjét a mentális egészség tünetegyütteseként kezelné, amely a pozitív mentális egészség biztosításához és fenntartásához szükséges pszichológiai képességek jelenlétét és megfelelő működését tükrözi. Egy ilyen modell szerint a jóllét szintje a pozitív mentális egészség biztosításához szükséges képességek és pszichológiai erőforrások meglététől vagy hiányától, valamint e képességek kiaknázásának képességétől függ.

Nyilatkozat érdekütközésről

A szerzők ezúton kijelentik, hogy esetükben nem állnak fenn érdekütközések.

Irodalom

  • Adler, A. (1956). The individual psychology of Alfred Adler: A systematic presentation in selections from his writings. New York: Basic Books.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Bech, P., Gudex, C., & Johansen, K. S. (1996). The WHO (Ten) well-being index: Validation in diabetes. Psychotherapy and Psychosomatics, 65, 183190. https://doi.org/10.1159/000289073.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Brans, M. (2019). Ecopsychology: Theory, practice and reciprocity in healing with nature. In P. Dunn (Ed.), Holistic healing: Theories, practices, and social change (pp. 214234). Canadian Scholars' Press Inc.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Brickman, P., Coates, D., & Janoff-Bulman, R. (1978). Lottery winners and accident victims: Is happiness relative? Journal of Personality and Social Psychology, 36, 917927. http://dx.doi.org/10.1037/0022-3514.36.8.917.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Bringsén, Å., Andersson, H. I., & Ejlertsson, G. (2009). Development and quality analysis of the Salutogenic Health Indicator Scale (SHIS). Scandinavian Journal of Public Health, 37(1), 1319.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Brülde, B., & Bykvist, K. (2010). Happiness, ethics, and politics: Introduction, history and conceptual framework. Journal of Happiness Studies, 11(5), 541551.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Bryant, F. B. (2003). Savoring Beliefs Inventory (SBI): A scale for measuring beliefs about savouring. Journal of Mental Health, 12(2), 175196.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Butler, J., & Kern, M. L. (2016). The PERMA-profiler: A brief multidimensional measure of flourishing. International Journal of Wellbeing, 6(3), 148.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Caprara, G. V., Alessandri, G., Eisenberg, N., Kupfer, A., Steca, P., Caprara, M. G., … Abela, J. (2012). The positivity scale. Psychological Assessment, 24(3), 701.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Carlisle, S., Henderson, G., & Hanlon, P. W. (2009). ‘Wellbeing’: A collateral casualty of modernity? Social Science & Medicine, 69(10), 15561560.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Clarke, A., Friede, T., Putz, R., Ashdown, J., Martin, S., Blake, A., … Stewart-Brown, S. (2011). Warwick-Edinburgh Mental Well-being Scale (WEMWBS): Validated for teenage school students in England and Scotland. A mixed methods assessment. BMC Public Health, 11(1), 19.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Costantini, A., De Beer, L. T., Klooster, P. M., Zondervan-Zwijnenburg, M. A. J., Vera, M., & van Zyl, L. E. (2022). Editorial: Positive psychological assessments: Modern approaches, methodologies, models and guidelines: Current perspectives. Frontiers of Psychology, 13, 1020653. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2022.1020653.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Csikszentmihalyi, M. (1988). The flow experience and its significance for human psychology. In M. Csikszentmihalyi, & I. S. Csikszentmihalyi (Eds.), Optimal experience: Psychological studies of flow in consciousness (pp. 1535). Cambridge University Press.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Csikszentmihalyi, M. (1990). Flow: The psychology of optimal experience. New York, NY: Harper & Row.

  • Csikszentmihalyi, M., & Seligman, M. (2000). Positive psychology. American Psychologist, 55(1), 514.

  • Cummins, R. A., Eckersley, R., Pallant, J., Van Vugt, J., & Misajon, R. (2003). Developing a national index of subjective wellbeing: The Australian unity wellbeing index. Social Indicators Research, 64, 159190.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Dasgupta, P. (1995). The population problem: Theory and evidence. Journal of Economic Literature, 33(4), 18791902.

  • Davidson, R. J. (1994). Asymmetric brain function, affective style, and psychopathology: The role of early experience and plasticity. Development and Psychopathology, 6, 741758.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Deci, E., & Ryan, R. (2008). Hedonia, eudaimonia, and well-being: An introduction. Journal of Happiness Studies, 9, 111.

  • Van der Deijl, W. (2017). Are measures of well-being philosophically adequate? Philosophy of the Social Sciences, 47(3), 209234.

  • Diener, E. (1984). Subjective well-being. Psychological Bulletin, 95, 542575.

  • Diener, E. (2006, November). Guidelines for national indicators of subjective well-being and ill-being. Journal of happiness studies: An interdisciplinary forum on subjective well-being. Springer.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Diener, E. D., Emmons, R. A., Larsen, R. J., & Griffin, S. (1985). The satisfaction with life scale. Journal of Personality Assessment, 49(1), 7175.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Diener, E., & Ryan, K. (2009). Subjective well-being: A general overview. South African Journal of Psychology – Suid-Afrikaanse Tydskrif vir Sielkunde, 39(4), 391406. http://dx.doi.org/10.1177/008124630903900402.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Diener, E., Wirtz, D., Biswas-Diener, R., Tov, W., Kim-Prieto, C., Choi, D. W., & Oishi, S. (2009). New measures of well-being. In E. Diener (Ed.), Assessing well-being (pp. 247266). Dordrecht: Springer.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Dodge, R., Daly, A. P., Huyton, J., & Sanders, L. D. (2012). The challenge of defining wellbeing. International Journal of Wellbeing, 2(3), 222235.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Durayappah, A. (2011). The 3P model: A general theory of subjective well-being. Journal of Happiness Studies, 12(4), 681716.

  • Fletcher, G. (2015). Objective list theories. In G. Fletcher (Ed.), The Routledge handbook of philosophy of well-being (pp. 164176). Routledge.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Forgeard, M. J., Jayawickreme, E., Kern, M. L., & Seligman, M. E. (2011). Doing the right thing: Measuring wellbeing for public policy. International Journal of Wellbeing, 1(1), 79106.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Fredrickson, B. L. (1998). What good are positive emotions? Review of General Psychology, 2, 300319.

  • Fredrickson, B. L. (2001). The role of positive emotions in positive psychology. The broaden-and-build theory of positive emotions. American Psychologist, 56, 218226.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Fredrickson, B. L. (2006). The broaden-and-build theory of positive emotions. In M. Csikszentmihalyi, & I. S. Csikszentmihalyi (Eds.), A life worth living: Contributions to positive psychology (pp. 85103). New York, NY: Oxford University Press.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Fredrickson, B. L., & Losada, M. F. (2013). “Positive affect and the complex dynamics of human flourishing”: Correction to Fredrickson and Losada (2005). American Psychologist, 68(9), 822.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Gable, S. L., & Haidt, J. (2005). What (and why) is positive psychology? Review of General Psychology, 9(2), 103110.

  • Galderisi, S., Heinz, A., Kastrup, M., Beezhold, J., & Sartorius, N. (2015). Toward a new definition of mental health. World Journal of Psychiatry, 14(2), 231233.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Ganga, N. S., & Kutty, V. R. (2015). Measuring positive mental health: Development of the Achutha Menon Centre positive mental health scale. Asia Pacific Journal of Public Health, 27(2), NP1893NP1906.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Goleman, D. (1995). Emotional intelligence. New York: Bantam Books.

  • Gomez-Baya, D., & Gillham, J. E. (2019). Positive education: Promoting well-being at school. The Routledge handbook of positive communication (pp. 327337). Routledge.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Hervás, G., & Vázquez, C. (2013). Construction and validation of a measure of integrative well-being in seven languages: The Pemberton Happiness Index. Health and Quality of Life Outcomes, 11(1), 113.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Hills, P., & Argyle, M. (2002). The Oxford happiness questionnaire: A compact scale for the measurement of psychological well-being. Personality and Individual Differences, 33(7), 10731082.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Huppert, F. A. (2009). Psychological well‐being: Evidence regarding its causes and consequences. Applied Psychology: Health and Well‐being, 1(2), 137164.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Huppert, F. A., Baylis, N., & Keverne, B. (2004). Introduction: Why do we need a science of well–being? Philosophical Transactions of the Royal Society of London. Series B: Biological Sciences, 359(1449), 13311332.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Huppert, F. A., & So, T. T. (2013). Flourishing across Europe: Application of a new conceptual framework for defining well-being. Social Indicators Research, 110(3), 837861.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Jahoda, M. (1958). Current concepts of positive mental health. New York: Basic Books.

  • Johansen, S. K. (1998). The use of well-being measures in primary health care – the DepCare project. In World health organization, regional office for Europe: Well-being measures in primary health care – the DepCare project .Geneva: World Health Organization, target 12, E60246.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Joseph, S., & Maltby, J. (2014). Positive functioning inventory: Initial validation of a 12-item self-report measure of well-being. Psychology of Well-Being, 4(1), 113.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Joshanloo, M. (2015). Revisiting the empirical distinction between hedonic and eudaimonic aspects of well-being using exploratory structural equation modeling. Journal of Happiness Studies, 17(5), 20232036.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kahneman, D., Diener, E., & Schwarz, N. (Eds.), (1999). Well-being: Foundations of hedonic psychology. Russell Sage Foundation.

  • Keyes, C. L. M. (1998). Social well-being. Social Psychology Quarterly, 61, 121140.

  • Keyes, C. L. (2002a). The mental health continuum: From languishing to flourishing in life. Journal of Health and Social Behavior, 43, 207222.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Keyes, C. L. M. (2002b). Complete mental health: An agenda for the 21st century. In C. L. M. Keyes, & J.J. Haidt (Eds.), Flourishing. Positive psychology and the life well-lived (pp. 293312). Washington DC: American Psychological Association.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Keyes, C. L. (2005). Mental illness and/or mental health? Investigating axioms of the complete state model of health. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 73(3), 539.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Keyes, C. L. (2006). Subjective well-being in mental health and human development research worldwide: An introduction. Social Indicators Research, 77(1), 110.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Keyes, C. L. (2007). Promoting and protecting mental health as flourishing: A complementary strategy for improving national mental health. American Psychologist, 62(2), 95.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Keyes, C. L. M., & Shapiro, A. D. (2004). Social well-being in the United States: A descriptive epidemiology. In O. G. Brim, C. D. Ryff, & R. C. Kessler (Eds.), How healthy are we? A national study of well-being at midlife (pp. 350372). Chicago, IL: University of Chicago Press.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Keyes, C. L. M., Shmotkin, D., & Ryff, C. D. (2002). Optimizing well-being: The empirical encounter of two traditions. Journal of Personality and Social Psychology, 82, 10071022.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kinderman, P., Schwannauer, M., Pontin, E., & Tai, S. (2011). The development and validation of a general measure of well-being: The BBC well-being scale. Quality of Life Research, 20(7), 10351042.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kneer, M., & Haybron, D. M. (2020). Happiness and well-being: Is it all in your head? Evidence from the folk. Manuscript https://www.researchgate.net/publication/337494445_Happiness_and_Well-Being_Is_It_All_in_Your_Head_Evidence_from_the_Folk [Letöltve 26 Oct 2022].

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Lambert, L., Passmore, H. A., & Holder, M. D. (2015). Foundational frameworks of positive psychology: Mapping well-being orientations. Canadian Psychology/Psychologie Canadienne, 56(3), 311.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Lamers, S. M., Westerhof, G. J., Bohlmeijer, E. T., ten Klooster, P. M., & Keyes, C. L. (2011). Evaluating the psychometric properties of the mental health continuum‐short form (MHC‐SF). Journal of Clinical Psychology, 67(1), 99110.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Liang, J. (1984). Dimensions of the life satisfaction index A: A structural formulation. Journal of Gerontology, 39(5), 613622.

  • Linton, M. J., Dieppe, P., & Medina-Lara, A. (2016). Review of 99 self-report measures for assessing well-being in adults: Exploring dimensions of well-being and developments over time. BMJ Open, 6(7), e010641.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Lomas, T., & Van der Weele, T. J. (2021). The complex creation of happiness: Multidimensional conditionality in the drivers of happy people and societies. The Journal of Positive Psychology, 119.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Lukat, J., Margraf, J., Lutz, R., van der Veld, W. M., & Becker, E. S. (2016). Psychometric properties of the positive mental health scale (PMH-scale). BMC Psychology, 4(1), 114.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Lykken, D., & Tellegen, A. (1996). Happiness is a stochastic phenomenon. Psychological Science, 7, 186189.

  • Lyubomirsky, S. (2011). Hedonic adaptation to positive and negative experiences. In S. Folkman (Ed.), Oxford handbook of stress, health, and coping (pp. 200224). New York, NY: Oxford University Press.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Lyubomirsky, S., & Dickerhoof, R. (2010). A construal approach to increasing happiness. In J. Tangney, & J. Maddux (Eds.), Social psychological foundations of clinical psychology (pp. 229244). New York, NY: Guilford Press.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Lyubomirsky, S., & Lepper, H. S. (1999). A measure of subjective happiness: Preliminary reliability and construct validation. Social Indicators Research, 46(2), 137155.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Lyubomirsky, S., Sheldon, K., & Schkade, D. (2005). Pursuing happiness: The architecture of sustainable change. Review of General Psychology, 9, 111131.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Magyaródi, T., Nagy, H., Soltész, P., Mózes, T., & Oláh, A. (2013). Egy újonnan kidolgozott Flow Állapot Kérdőív kimunkálásának és pszichometriai jellemzőinek bemutatása. Pszichológia, 33(1), 1536.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Maqsood, A., Jabeen, T., & Khatoon, H. (2013). Assessment of positive effects of illness: Implications for an integrative approach of bio-psycho-socio-spiritual model. Pakistan Journal of Life and Social Scienses, 11(2), 139146.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Martos, T., Sallay, V., Désfalvi, J., Szabó, T., & Ittzés, A. (2014). Psychometric characteristics of the Hungarian version of the satisfaction with life scale (SWLS-H). Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15(3), 289303.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Maslow, A. H. (1968). Towards a psychology of being (2nd ed.). Princeton: Van Nostrand.

  • McMahom, D. M. (2006). Happiness: A history. New York: Atlantic Press.

  • Menninger, W. C. (1967). A psychiatrist for a troubled world: Selected papers (Vol. 1). New York: Viking Press.

  • Michalos, A. C. (1985). Multiple discrepancies theory (MDT). Social Indicators Research, 16(4), 347413.

  • Miquelon, P., & Vallerand, R. J. (2008). Goal motives, well-being, and physical health: An integrative model. Canadian Psychology, 49(3), 241.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Molnos, Zs. (2016). Ökopszichológia-alapkönyv. Budapest: HR-Line Kft.

  • Odom, A., Becker, C., Bian, H., Martin, R., & Sewell, K. (2021). Initial assessment of a 7-item well-being scale (SWPS-SF) among a Sample of college students. American Journal of Health Education, 52, 226232.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Offer, D., & Sabshin, M. (1980). Normality. In H. I. Kaplan, A. M. Freedman, B. J. Sadock, & W. Baltimore (Eds.), The comprehensive textbook of psychiatry (pp. 608613). Williams & Wilkins Company.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Oláh, A. (2005). Érzelmek, megküzdés és optimális élmény. Budapest: Trefort Kiadó.

  • Oláh, A. (2012). A megküzdés szivárványszínei: A stresszkezeléstől a boldogság növeléséig. In M. Fülöp, & É. Szabó (szerk.), A pszichológia, mint társadalomtudomány. A 70 éves Hunyady György tiszteletére (pp. 507522). Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Oláh, A. (2021). A Globális Jól-lét Modell kidolgozása és empirikus validitásának igazolása a személyiségtényezők figyelembevételével. A K1A: 116965 számú kutatás zárójelentése. https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=116965 [Letöltve 30 Jan 2022].

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Oláh, A., Vargha, A., Csengődi, M., Bagdi, B., & Diósi, T. (2019). Magyarország Boldogságtérképe. http://boldogsagprogram.hu/magyarorszag-boldogsagterkepe-2019/ [Letötve 26 Oct 2022].

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Oláh, A., Vargha, A., Csengődi, M., Bagdi, B., & Diósi, T. (2020). Magyarország Boldogságtérképe. http://boldogsagprogram.hu/magyarorszag-boldogsagterkepe-2020/ [Letötve 26 Oct 2022].

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Parackal, M. (2016). A global happiness scale for measuring wellbeing: A test of immunity against hedonism. Journal of Happiness Studies, 17(4), 15291545.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Pavot, W., Diener, E., & Suh, E. (1998). The temporal satisfaction with life scale. Journal of Personality Assessment, 70, 340354.

  • Peterson, C. (2005). Authentic happiness inventory [Measurement instrument]. https://www.authentichappiness.sas.upenn.edu/questionnaires/authentic-happiness-inventory[Letöltve 26 Oct 2022].

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Peterson, C. (2006). The values in action (VIA) classification of strengths. In M. Csikszentmihalyi, & I. S. Csikszentmihalyi (Eds.), A life worth living: Contributions to positive psychology (pp. 2948). Oxford University Press.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Peterson, C., Ruch, W., Beermann, U., Park, N., & Seligman, M. E. P. (2007). Strengths of character, orientations to happiness, and life satisfaction. The Journal of Positive Psychology, 2, 149156.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Peterson, C., & Seligman, M. E. (2004). In Character strengths and virtues: A handbook and classification (Vol. 1). Washington, DC: Oxford University Press.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Proctor, C. L., Linley, P. A., & Maltby, J. (2009). Youth life satisfaction: A review of the literature. Journal of Happiness Studies: An Interdisciplinary Forum on Subjective Well-Being, 10(5), 583630.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Proyer, R. T., Gander, F., Wellenzohn, S., & Ruch, W. (2017). The authentic happiness inventory revisited: Addressing its psychometric properties, validity, and role in intervention studies. Journal of Well-Being Assessments, 1, 7796.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Rathunde, K., & Csikszentmihalyi, M. (2006). The developing person: An experiential perspective. In W. Damon, & R. Lerner (Eds.), Handbook of child psychology (Vol. 1, pp. 465515). New York, NY: Wiley. Theoretical models of human development.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Reinhardt, M., Horváth, Z., Tóth, L., & Kökönyei, Gy. (2020). A mentális egészség kontinuum skála rövid változatának hazai validációja. Magyar Pszichológiai Szemle, 75(2), 217246.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Rice, C. M. (2013). Defending the objective list theory of well‐being. Ratio, 26(2), 196211.

  • Rogers, C. (1961). On becoming a person: A therapist’s view of psychotherapy. London, United Kingdom: Constable.

  • Russell, B. (2007). A history of western philosophy. New York, NY: Simon & Schuster.

  • xRyan, R. M., & Deci, E. L. (2000). Self-determination theory and the facilitation of intrinsic motivation, social development, and well-being. American Psychologist, 55, 6878. http://dx.doi.org/10.1037/0003-066X.55.1.68.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Ryan, R. M., & Deci, E. L. (2001). On happiness and human potentials: A review of research on hedonic and eudaimonic well-being. Annual Review of Psychology, 52, 141166.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Ryan, R., Huta, V., & Deci, E. (2008). Living well: A self-determination theory perspective on eudaimonia. Journal of Happiness Studies, 9, 139170.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Ryff, C. D. (1989). Happiness is everything, or is it? Explorations on the meaning of psychological well-being. Journal of Personality and Social Psychology, 57, 10691081.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Ryff, C. D. (2014). Psychological well-being revisited: Advances in the science and practice of eudaimonia. Psychotherapy and Psychosomatics, 83, 1028.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Ryff, C. D., & Singer, B. (1998). The contours of positive human health. Psychological Inquiry, 9(1), 128.

  • Salovey, P., Mayer, J. D., Caruso, D., & Lopes, P. N. (2003). Measuring emotional intelligence as a set of abilities with the MSCEIT. In S. J. Lopez, & C. R. Snyder (Eds.), Positive psychological assessment: A handbook of models and measures. Washington: American Psychological Association.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Seligman, M. E. P. (2002). Authentic happiness. New York: Free Press.

  • Seligman, M. E. (2006). Learned Optimism: How to change your mind and your life. New York: Vintage.

  • Seligman, M. E. (2008). Positive health. Applied Psychology, 57, 318.

  • Seligman, M. E. P., & Csikszentmihalyi, M. (2000). Positive psychology. An Introduction. American Psychologist, 55, 514.

  • Seligman, M. E. (2011). Flourish: A visionary new understanding of happiness and well-being. Simon and Schuster.

  • Seligman, M. E., & Csikszentmihalyi, M. (2014). Positive psychology: An introduction. Flow and the foundations of positive psychology: The collected works of Mihaly Csikszentmihalyi (pp. 279298). Dordrecht: Springer.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Sheldon, K. M., & Lyubomirsky, S. (2012). The challenge of staying happier: Testing the Hedonic Adaptation Prevention model. Personality & Social Psychology Bulletin, 38, 670680. http://dx.doi.org/10.1177/0146167212436400.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Şimşek, Ö. F. (2011). An intentional model of emotional well-being: The development and initial validation of a measure of subjective well-being. Journal of Happiness Studies, 12(3), 421442.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Susánszky, É., Konkolÿ Thege, B., Stauder, A., & Kopp, M. (2006). A WHO Jól-lét Kérdőív rövidített (WBI-5) magyar változatának validálása a Hungarostudy 2002 országos lakossági egészségfelmérés alapján. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 247255.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Szabó, A. (2019). Validity of the Hungarian version of the subjective happiness scale (SHS-HU). Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 20(2), 180201.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Szondy, M., & Martos, T. (2014). A boldogság három arca: A Boldogság Orientáció Skála magyar változatának validálása (= The three faces of happiness: Psychometric properties of the Hungarian version of the orientations to happiness scale). Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15(3), 229243.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Szondy, M., Martos, T., Szabó-Bartha, A., & Pünkösty, M. (2014). A Rövidített Pozitív Élmények Feldolgozási Módjai Skála magyar változatának reliabilitás- és validitásvizsgálata (= the reliability and validity of the Hungarian version of the Abridged Ways of Savoring Checklist). Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15(3), 305316.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Tennant, R., Hiller, L., Fishwick, R., Platt, S., Joseph, S., Weich, S., … Stewart-Brown, S. (2007). The Warwick-Edinburgh mental well-being scale (WEMWBS): Development and UK validation. Health and Quality of Life Outcomes, 5(1), 113.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Vaillant, G. E. (2003). Mental health. American Journal of Psychiatry, 160(8), 13731384.

  • Van Dierendonck, D. (2012). Spirituality as an essential determinant for the good life: Its importance relative to self-determinant psychological needs. Journal of Happiness Studies, 13, 685700.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Van Zyl, L. E., ten Klooster, P. M., de Beer, L. T., Zondervan-Zwijnenburg, M. A. J., Vera, M., & Costantini, A. (Eds.) (2021). Positive psychological assessment: Modern Approaches, Methodologies, Models and Guidelines. Frontiers in Psychology. https://www.frontiersin.org/research-topics/20042/positive-psychological-assessments-modern-approaches-methodologies-models-and-guidelines.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Van de Weijer, M., Baselmans, B., van der Deijl, W., & Bartels, M. (2018). A growing sense of well-being: A literature review on the complex framework well-being. https://psyarxiv.com/3rmx9/.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Varga, B. A., Vargha, A., & Oláh, A. (2022). A magyar nyelvű PERMA Jóllét Profil kérdőív megbízhatóságának és érvényességének vizsgálata. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 23(1), 3364.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Veenhoven, R. (2000). The four qualities of life. Journal of Happiness Studies, 1, 139.

  • Veenhoven, R. (2004). Happy life years: A measure of gross national happiness . In The First International Seminar on “Operationalization of Gross National Happiness” (pp. 287318). Thimphu, 18–20 February 2004.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Veenhoven, R. (2012). Happiness: Also known as “life satisfaction” and “subjective well-being”. In K. C. Land, A. C. Michalos, & M. J. Sirgy (Eds.), Handbook of social indicators and quality of life research (pp. 6377). Dordrecht: Springer.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Walker, M., & Unterhalter, E. (2007). Amartya Sen's capability approach and social justice in education. New York, NY: Palgrave Macmillan.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Warren, M. A., & Donaldson, S. I. (Eds.), (2017). Toward a positive psychology of relationships: New directions in theory and research. ABC-CLIO.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Waterman, A. S. (2007). On the importance of distinguishing hedonia and udaimonia when contemplating the hedonic treadmill. American Psychologist, 62, 612613.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Waterman, A. S., Schwartz, S. J., Zamboanga, B. L., Ravert, R. D., Williams, M. K., Bede Agocha, V., … Brent Donnellan, M. (2010). The Questionnaire for Eudaimonic Well-Being: Psychometric properties, demographic comparisons, and evidence of validity. The Journal of Positive Psychology, 5(1), 4161.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • WHO (2012). Programme on mental health: WHOQOL user manual (No. WHO/HIS/HSI Rev. 2012.03). World Health Organization.

  • Wong, P. T. P. (2010). What is existential positive psychology? International Journal of Existential Psychology and Psychotherapy, 3, 110.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Yalom, I. H. (1980). Existential psychotherapy. New York: Basic Books.

1

Az n.s. a nem szignifikáns kapcsolatot jelzi.

2

A virágzáshoz szükséges negatív vs. pozitív élmények aránya (Fredrickson és Losada, 2013).

  • Adler, A. (1956). The individual psychology of Alfred Adler: A systematic presentation in selections from his writings. New York: Basic Books.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Bech, P., Gudex, C., & Johansen, K. S. (1996). The WHO (Ten) well-being index: Validation in diabetes. Psychotherapy and Psychosomatics, 65, 183190. https://doi.org/10.1159/000289073.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Brans, M. (2019). Ecopsychology: Theory, practice and reciprocity in healing with nature. In P. Dunn (Ed.), Holistic healing: Theories, practices, and social change (pp. 214234). Canadian Scholars' Press Inc.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Brickman, P., Coates, D., & Janoff-Bulman, R. (1978). Lottery winners and accident victims: Is happiness relative? Journal of Personality and Social Psychology, 36, 917927. http://dx.doi.org/10.1037/0022-3514.36.8.917.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Bringsén, Å., Andersson, H. I., & Ejlertsson, G. (2009). Development and quality analysis of the Salutogenic Health Indicator Scale (SHIS). Scandinavian Journal of Public Health, 37(1), 1319.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Brülde, B., & Bykvist, K. (2010). Happiness, ethics, and politics: Introduction, history and conceptual framework. Journal of Happiness Studies, 11(5), 541551.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Bryant, F. B. (2003). Savoring Beliefs Inventory (SBI): A scale for measuring beliefs about savouring. Journal of Mental Health, 12(2), 175196.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Butler, J., & Kern, M. L. (2016). The PERMA-profiler: A brief multidimensional measure of flourishing. International Journal of Wellbeing, 6(3), 148.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Caprara, G. V., Alessandri, G., Eisenberg, N., Kupfer, A., Steca, P., Caprara, M. G., … Abela, J. (2012). The positivity scale. Psychological Assessment, 24(3), 701.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Carlisle, S., Henderson, G., & Hanlon, P. W. (2009). ‘Wellbeing’: A collateral casualty of modernity? Social Science & Medicine, 69(10), 15561560.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Clarke, A., Friede, T., Putz, R., Ashdown, J., Martin, S., Blake, A., … Stewart-Brown, S. (2011). Warwick-Edinburgh Mental Well-being Scale (WEMWBS): Validated for teenage school students in England and Scotland. A mixed methods assessment. BMC Public Health, 11(1), 19.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Costantini, A., De Beer, L. T., Klooster, P. M., Zondervan-Zwijnenburg, M. A. J., Vera, M., & van Zyl, L. E. (2022). Editorial: Positive psychological assessments: Modern approaches, methodologies, models and guidelines: Current perspectives. Frontiers of Psychology, 13, 1020653. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2022.1020653.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Csikszentmihalyi, M. (1988). The flow experience and its significance for human psychology. In M. Csikszentmihalyi, & I. S. Csikszentmihalyi (Eds.), Optimal experience: Psychological studies of flow in consciousness (pp. 1535). Cambridge University Press.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Csikszentmihalyi, M. (1990). Flow: The psychology of optimal experience. New York, NY: Harper & Row.

  • Csikszentmihalyi, M., & Seligman, M. (2000). Positive psychology. American Psychologist, 55(1), 514.

  • Cummins, R. A., Eckersley, R., Pallant, J., Van Vugt, J., & Misajon, R. (2003). Developing a national index of subjective wellbeing: The Australian unity wellbeing index. Social Indicators Research, 64, 159190.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Dasgupta, P. (1995). The population problem: Theory and evidence. Journal of Economic Literature, 33(4), 18791902.

  • Davidson, R. J. (1994). Asymmetric brain function, affective style, and psychopathology: The role of early experience and plasticity. Development and Psychopathology, 6, 741758.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Deci, E., & Ryan, R. (2008). Hedonia, eudaimonia, and well-being: An introduction. Journal of Happiness Studies, 9, 111.

  • Van der Deijl, W. (2017). Are measures of well-being philosophically adequate? Philosophy of the Social Sciences, 47(3), 209234.

  • Diener, E. (1984). Subjective well-being. Psychological Bulletin, 95, 542575.

  • Diener, E. (2006, November). Guidelines for national indicators of subjective well-being and ill-being. Journal of happiness studies: An interdisciplinary forum on subjective well-being. Springer.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Diener, E. D., Emmons, R. A., Larsen, R. J., & Griffin, S. (1985). The satisfaction with life scale. Journal of Personality Assessment, 49(1), 7175.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Diener, E., & Ryan, K. (2009). Subjective well-being: A general overview. South African Journal of Psychology – Suid-Afrikaanse Tydskrif vir Sielkunde, 39(4), 391406. http://dx.doi.org/10.1177/008124630903900402.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Diener, E., Wirtz, D., Biswas-Diener, R., Tov, W., Kim-Prieto, C., Choi, D. W., & Oishi, S. (2009). New measures of well-being. In E. Diener (Ed.), Assessing well-being (pp. 247266). Dordrecht: Springer.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Dodge, R., Daly, A. P., Huyton, J., & Sanders, L. D. (2012). The challenge of defining wellbeing. International Journal of Wellbeing, 2(3), 222235.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Durayappah, A. (2011). The 3P model: A general theory of subjective well-being. Journal of Happiness Studies, 12(4), 681716.

  • Fletcher, G. (2015). Objective list theories. In G. Fletcher (Ed.), The Routledge handbook of philosophy of well-being (pp. 164176). Routledge.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Forgeard, M. J., Jayawickreme, E., Kern, M. L., & Seligman, M. E. (2011). Doing the right thing: Measuring wellbeing for public policy. International Journal of Wellbeing, 1(1), 79106.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Fredrickson, B. L. (1998). What good are positive emotions? Review of General Psychology, 2, 300319.

  • Fredrickson, B. L. (2001). The role of positive emotions in positive psychology. The broaden-and-build theory of positive emotions. American Psychologist, 56, 218226.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Fredrickson, B. L. (2006). The broaden-and-build theory of positive emotions. In M. Csikszentmihalyi, & I. S. Csikszentmihalyi (Eds.), A life worth living: Contributions to positive psychology (pp. 85103). New York, NY: Oxford University Press.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Fredrickson, B. L., & Losada, M. F. (2013). “Positive affect and the complex dynamics of human flourishing”: Correction to Fredrickson and Losada (2005). American Psychologist, 68(9), 822.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Gable, S. L., & Haidt, J. (2005). What (and why) is positive psychology? Review of General Psychology, 9(2), 103110.

  • Galderisi, S., Heinz, A., Kastrup, M., Beezhold, J., & Sartorius, N. (2015). Toward a new definition of mental health. World Journal of Psychiatry, 14(2), 231233.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Ganga, N. S., & Kutty, V. R. (2015). Measuring positive mental health: Development of the Achutha Menon Centre positive mental health scale. Asia Pacific Journal of Public Health, 27(2), NP1893NP1906.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Goleman, D. (1995). Emotional intelligence. New York: Bantam Books.

  • Gomez-Baya, D., & Gillham, J. E. (2019). Positive education: Promoting well-being at school. The Routledge handbook of positive communication (pp. 327337). Routledge.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Hervás, G., & Vázquez, C. (2013). Construction and validation of a measure of integrative well-being in seven languages: The Pemberton Happiness Index. Health and Quality of Life Outcomes, 11(1), 113.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Hills, P., & Argyle, M. (2002). The Oxford happiness questionnaire: A compact scale for the measurement of psychological well-being. Personality and Individual Differences, 33(7), 10731082.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Huppert, F. A. (2009). Psychological well‐being: Evidence regarding its causes and consequences. Applied Psychology: Health and Well‐being, 1(2), 137164.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Huppert, F. A., Baylis, N., & Keverne, B. (2004). Introduction: Why do we need a science of well–being? Philosophical Transactions of the Royal Society of London. Series B: Biological Sciences, 359(1449), 13311332.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Huppert, F. A., & So, T. T. (2013). Flourishing across Europe: Application of a new conceptual framework for defining well-being. Social Indicators Research, 110(3), 837861.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Jahoda, M. (1958). Current concepts of positive mental health. New York: Basic Books.

  • Johansen, S. K. (1998). The use of well-being measures in primary health care – the DepCare project. In World health organization, regional office for Europe: Well-being measures in primary health care – the DepCare project .Geneva: World Health Organization, target 12, E60246.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Joseph, S., & Maltby, J. (2014). Positive functioning inventory: Initial validation of a 12-item self-report measure of well-being. Psychology of Well-Being, 4(1), 113.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Joshanloo, M. (2015). Revisiting the empirical distinction between hedonic and eudaimonic aspects of well-being using exploratory structural equation modeling. Journal of Happiness Studies, 17(5), 20232036.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kahneman, D., Diener, E., & Schwarz, N. (Eds.), (1999). Well-being: Foundations of hedonic psychology. Russell Sage Foundation.

  • Keyes, C. L. M. (1998). Social well-being. Social Psychology Quarterly, 61, 121140.

  • Keyes, C. L. (2002a). The mental health continuum: From languishing to flourishing in life. Journal of Health and Social Behavior, 43, 207222.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Keyes, C. L. M. (2002b). Complete mental health: An agenda for the 21st century. In C. L. M. Keyes, & J.J. Haidt (Eds.), Flourishing. Positive psychology and the life well-lived (pp. 293312). Washington DC: American Psychological Association.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Keyes, C. L. (2005). Mental illness and/or mental health? Investigating axioms of the complete state model of health. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 73(3), 539.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Keyes, C. L. (2006). Subjective well-being in mental health and human development research worldwide: An introduction. Social Indicators Research, 77(1), 110.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Keyes, C. L. (2007). Promoting and protecting mental health as flourishing: A complementary strategy for improving national mental health. American Psychologist, 62(2), 95.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Keyes, C. L. M., & Shapiro, A. D. (2004). Social well-being in the United States: A descriptive epidemiology. In O. G. Brim, C. D. Ryff, & R. C. Kessler (Eds.), How healthy are we? A national study of well-being at midlife (pp. 350372). Chicago, IL: University of Chicago Press.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Keyes, C. L. M., Shmotkin, D., & Ryff, C. D. (2002). Optimizing well-being: The empirical encounter of two traditions. Journal of Personality and Social Psychology, 82, 10071022.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kinderman, P., Schwannauer, M., Pontin, E., & Tai, S. (2011). The development and validation of a general measure of well-being: The BBC well-being scale. Quality of Life Research, 20(7), 10351042.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kneer, M., & Haybron, D. M. (2020). Happiness and well-being: Is it all in your head? Evidence from the folk. Manuscript https://www.researchgate.net/publication/337494445_Happiness_and_Well-Being_Is_It_All_in_Your_Head_Evidence_from_the_Folk [Letöltve 26 Oct 2022].

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Lambert, L., Passmore, H. A., & Holder, M. D. (2015). Foundational frameworks of positive psychology: Mapping well-being orientations. Canadian Psychology/Psychologie Canadienne, 56(3), 311.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Lamers, S. M., Westerhof, G. J., Bohlmeijer, E. T., ten Klooster, P. M., & Keyes, C. L. (2011). Evaluating the psychometric properties of the mental health continuum‐short form (MHC‐SF). Journal of Clinical Psychology, 67(1), 99110.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Liang, J. (1984). Dimensions of the life satisfaction index A: A structural formulation. Journal of Gerontology, 39(5), 613622.

  • Linton, M. J., Dieppe, P., & Medina-Lara, A. (2016). Review of 99 self-report measures for assessing well-being in adults: Exploring dimensions of well-being and developments over time. BMJ Open, 6(7), e010641.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Lomas, T., & Van der Weele, T. J. (2021). The complex creation of happiness: Multidimensional conditionality in the drivers of happy people and societies. The Journal of Positive Psychology, 119.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Lukat, J., Margraf, J., Lutz, R., van der Veld, W. M., & Becker, E. S. (2016). Psychometric properties of the positive mental health scale (PMH-scale). BMC Psychology, 4(1), 114.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Lykken, D., & Tellegen, A. (1996). Happiness is a stochastic phenomenon. Psychological Science, 7, 186189.

  • Lyubomirsky, S. (2011). Hedonic adaptation to positive and negative experiences. In S. Folkman (Ed.), Oxford handbook of stress, health, and coping (pp. 200224). New York, NY: Oxford University Press.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Lyubomirsky, S., & Dickerhoof, R. (2010). A construal approach to increasing happiness. In J. Tangney, & J. Maddux (Eds.), Social psychological foundations of clinical psychology (pp. 229244). New York, NY: Guilford Press.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Lyubomirsky, S., & Lepper, H. S. (1999). A measure of subjective happiness: Preliminary reliability and construct validation. Social Indicators Research, 46(2), 137155.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Lyubomirsky, S., Sheldon, K., & Schkade, D. (2005). Pursuing happiness: The architecture of sustainable change. Review of General Psychology, 9, 111131.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Magyaródi, T., Nagy, H., Soltész, P., Mózes, T., & Oláh, A. (2013). Egy újonnan kidolgozott Flow Állapot Kérdőív kimunkálásának és pszichometriai jellemzőinek bemutatása. Pszichológia, 33(1), 1536.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Maqsood, A., Jabeen, T., & Khatoon, H. (2013). Assessment of positive effects of illness: Implications for an integrative approach of bio-psycho-socio-spiritual model. Pakistan Journal of Life and Social Scienses, 11(2), 139146.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Martos, T., Sallay, V., Désfalvi, J., Szabó, T., & Ittzés, A. (2014). Psychometric characteristics of the Hungarian version of the satisfaction with life scale (SWLS-H). Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15(3), 289303.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Maslow, A. H. (1968). Towards a psychology of being (2nd ed.). Princeton: Van Nostrand.

  • McMahom, D. M. (2006). Happiness: A history. New York: Atlantic Press.

  • Menninger, W. C. (1967). A psychiatrist for a troubled world: Selected papers (Vol. 1). New York: Viking Press.

  • Michalos, A. C. (1985). Multiple discrepancies theory (MDT). Social Indicators Research, 16(4), 347413.

  • Miquelon, P., & Vallerand, R. J. (2008). Goal motives, well-being, and physical health: An integrative model. Canadian Psychology, 49(3), 241.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Molnos, Zs. (2016). Ökopszichológia-alapkönyv. Budapest: HR-Line Kft.

  • Odom, A., Becker, C., Bian, H., Martin, R., & Sewell, K. (2021). Initial assessment of a 7-item well-being scale (SWPS-SF) among a Sample of college students. American Journal of Health Education, 52, 226232.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Offer, D., & Sabshin, M. (1980). Normality. In H. I. Kaplan, A. M. Freedman, B. J. Sadock, & W. Baltimore (Eds.), The comprehensive textbook of psychiatry (pp. 608613). Williams & Wilkins Company.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Oláh, A. (2005). Érzelmek, megküzdés és optimális élmény. Budapest: Trefort Kiadó.

  • Oláh, A. (2012). A megküzdés szivárványszínei: A stresszkezeléstől a boldogság növeléséig. In M. Fülöp, & É. Szabó (szerk.), A pszichológia, mint társadalomtudomány. A 70 éves Hunyady György tiszteletére (pp. 507522). Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Oláh, A. (2021). A Globális Jól-lét Modell kidolgozása és empirikus validitásának igazolása a személyiségtényezők figyelembevételével. A K1A: 116965 számú kutatás zárójelentése. https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=116965 [Letöltve 30 Jan 2022].

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Oláh, A., Vargha, A., Csengődi, M., Bagdi, B., & Diósi, T. (2019). Magyarország Boldogságtérképe. http://boldogsagprogram.hu/magyarorszag-boldogsagterkepe-2019/ [Letötve 26 Oct 2022].

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Oláh, A., Vargha, A., Csengődi, M., Bagdi, B., & Diósi, T. (2020). Magyarország Boldogságtérképe. http://boldogsagprogram.hu/magyarorszag-boldogsagterkepe-2020/ [Letötve 26 Oct 2022].

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Parackal, M. (2016). A global happiness scale for measuring wellbeing: A test of immunity against hedonism. Journal of Happiness Studies, 17(4), 15291545.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Pavot, W., Diener, E., & Suh, E. (1998). The temporal satisfaction with life scale. Journal of Personality Assessment, 70, 340354.

  • Peterson, C. (2005). Authentic happiness inventory [Measurement instrument]. https://www.authentichappiness.sas.upenn.edu/questionnaires/authentic-happiness-inventory[Letöltve 26 Oct 2022].

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Peterson, C. (2006). The values in action (VIA) classification of strengths. In M. Csikszentmihalyi, & I. S. Csikszentmihalyi (Eds.), A life worth living: Contributions to positive psychology (pp. 2948). Oxford University Press.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Peterson, C., Ruch, W., Beermann, U., Park, N., & Seligman, M. E. P. (2007). Strengths of character, orientations to happiness, and life satisfaction. The Journal of Positive Psychology, 2, 149156.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Peterson, C., & Seligman, M. E. (2004). In Character strengths and virtues: A handbook and classification (Vol. 1). Washington, DC: Oxford University Press.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Proctor, C. L., Linley, P. A., & Maltby, J. (2009). Youth life satisfaction: A review of the literature. Journal of Happiness Studies: An Interdisciplinary Forum on Subjective Well-Being, 10(5), 583630.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Proyer, R. T., Gander, F., Wellenzohn, S., & Ruch, W. (2017). The authentic happiness inventory revisited: Addressing its psychometric properties, validity, and role in intervention studies. Journal of Well-Being Assessments, 1, 7796.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Rathunde, K., & Csikszentmihalyi, M. (2006). The developing person: An experiential perspective. In W. Damon, & R. Lerner (Eds.), Handbook of child psychology (Vol. 1, pp. 465515). New York, NY: Wiley. Theoretical models of human development.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Reinhardt, M., Horváth, Z., Tóth, L., & Kökönyei, Gy. (2020). A mentális egészség kontinuum skála rövid változatának hazai validációja. Magyar Pszichológiai Szemle, 75(2), 217246.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Rice, C. M. (2013). Defending the objective list theory of well‐being. Ratio, 26(2), 196211.

  • Rogers, C. (1961). On becoming a person: A therapist’s view of psychotherapy. London, United Kingdom: Constable.

  • Russell, B. (2007). A history of western philosophy. New York, NY: Simon & Schuster.

  • xRyan, R. M., & Deci, E. L. (2000). Self-determination theory and the facilitation of intrinsic motivation, social development, and well-being. American Psychologist, 55, 6878. http://dx.doi.org/10.1037/0003-066X.55.1.68.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Ryan, R. M., & Deci, E. L. (2001). On happiness and human potentials: A review of research on hedonic and eudaimonic well-being. Annual Review of Psychology, 52, 141166.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Ryan, R., Huta, V., & Deci, E. (2008). Living well: A self-determination theory perspective on eudaimonia. Journal of Happiness Studies, 9, 139170.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Ryff, C. D. (1989). Happiness is everything, or is it? Explorations on the meaning of psychological well-being. Journal of Personality and Social Psychology, 57, 10691081.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Ryff, C. D. (2014). Psychological well-being revisited: Advances in the science and practice of eudaimonia. Psychotherapy and Psychosomatics, 83, 1028.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Ryff, C. D., & Singer, B. (1998). The contours of positive human health. Psychological Inquiry, 9(1), 128.

  • Salovey, P., Mayer, J. D., Caruso, D., & Lopes, P. N. (2003). Measuring emotional intelligence as a set of abilities with the MSCEIT. In S. J. Lopez, & C. R. Snyder (Eds.), Positive psychological assessment: A handbook of models and measures. Washington: American Psychological Association.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Seligman, M. E. P. (2002). Authentic happiness. New York: Free Press.

  • Seligman, M. E. (2006). Learned Optimism: How to change your mind and your life. New York: Vintage.

  • Seligman, M. E. (2008). Positive health. Applied Psychology, 57, 318.

  • Seligman, M. E. P., & Csikszentmihalyi, M. (2000). Positive psychology. An Introduction. American Psychologist, 55, 514.

  • Seligman, M. E. (2011). Flourish: A visionary new understanding of happiness and well-being. Simon and Schuster.

  • Seligman, M. E., & Csikszentmihalyi, M. (2014). Positive psychology: An introduction. Flow and the foundations of positive psychology: The collected works of Mihaly Csikszentmihalyi (pp. 279298). Dordrecht: Springer.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Sheldon, K. M., & Lyubomirsky, S. (2012). The challenge of staying happier: Testing the Hedonic Adaptation Prevention model. Personality & Social Psychology Bulletin, 38, 670680. http://dx.doi.org/10.1177/0146167212436400.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Şimşek, Ö. F. (2011). An intentional model of emotional well-being: The development and initial validation of a measure of subjective well-being. Journal of Happiness Studies, 12(3), 421442.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Susánszky, É., Konkolÿ Thege, B., Stauder, A., & Kopp, M. (2006). A WHO Jól-lét Kérdőív rövidített (WBI-5) magyar változatának validálása a Hungarostudy 2002 országos lakossági egészségfelmérés alapján. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 247255.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Szabó, A. (2019). Validity of the Hungarian version of the subjective happiness scale (SHS-HU). Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 20(2), 180201.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Szondy, M., & Martos, T. (2014). A boldogság három arca: A Boldogság Orientáció Skála magyar változatának validálása (= The three faces of happiness: Psychometric properties of the Hungarian version of the orientations to happiness scale). Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15(3), 229243.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Szondy, M., Martos, T., Szabó-Bartha, A., & Pünkösty, M. (2014). A Rövidített Pozitív Élmények Feldolgozási Módjai Skála magyar változatának reliabilitás- és validitásvizsgálata (= the reliability and validity of the Hungarian version of the Abridged Ways of Savoring Checklist). Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15(3), 305316.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Tennant, R., Hiller, L., Fishwick, R., Platt, S., Joseph, S., Weich, S., … Stewart-Brown, S. (2007). The Warwick-Edinburgh mental well-being scale (WEMWBS): Development and UK validation. Health and Quality of Life Outcomes, 5(1), 113.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Vaillant, G. E. (2003). Mental health. American Journal of Psychiatry, 160(8), 13731384.