A megengedett határértéket meghaladó fémtartalmú városi szennyvíziszapnak a kísérleti talajok (savanyú és karbonátos homok, ill. savanyú agyagos vályog és karbonátos vályog) Co, Ni, Mn, Cu és Zn frakcióira (mobilis: 1 M NH 4 NO 3 -oldható, mobilizálható: ammónium-acetát+EDTA-oldható, „összes”: cc. HNO 3 +cc. H 2 O 2 roncsolás) és a tavaszi árpa szemtermésének elemtartalmára gyakorolt hatását vizsgáltuk tenyészedény-kísérletben. Az alkalmazott iszapterhelések a következők voltak: 0, 2,5, 5, 10 és 20 g iszap szárazanyag/kg légszáraz talaj. Az 5 iszapkezelés×4 talaj = 20 kezelés×4 ismétlés = 80 edényszámot tett ki. A kapott eredményeket az alábbiakban foglaljuk össze: – A talaj elemfrakciói és az árpaszem elemtartalma között regresszió-analízist végezve megállapítottuk, hogy az árpaszem és a talaj Co-, Ni-, Cu- és Zn-tartalmának kapcsolatát legjobban ezen elemek mobilis frakciójával jellemezhetjük. – Az iszappal kijuttatott elemek elenyésző hányada jelenik csak meg mobilis formában a talajban. Az eredmények azt mutatták, hogy minél gazdagabb a talaj a vizsgált elemekben, annál kisebb hányaduk van mobilis formában. A legnagyobb arányban a kijuttatott nikkel jelent mobilis elemként, átlagosan 3%-ban. A vizsgált elemek a Co és Mn kivételével a legnagyobb arányban a két homoktalajon, elsősorban a savanyú homokon voltak a mobilis frakcióban. A nyírlugosi talajon a legkisebb terheléssel kijuttatott Zn 19%-ban NH 4 NO 3 -oldható formában jelent meg. – A vizsgált elemek sorrendje a talajokon való megkötődés erőssége szerint a következő volt az adott kísérleti feltételek mellett: Mn > Zn > Cu > Ni = Co. – Az iszap pH-növelő hatásának eredményeképpen a vizsgált savanyú homoktalaj mobilis Co- és Mn-tartalma harmadára csökkent annak ellenére, hogy az „összes” elemtartalom nem változott szignifikánsan. Ez a csökkenés az árpaszem Co- és Mn-tartalmában is megmutatkozott. Ezért az iszapok szabadföldre történő elhelyezésénél az iszap elemtartalmán túl figyelembe kell venni egyéb paramétereit (pH, CaCO 3 %, szerves anyag) is, mert azok a talaj tulajdonságait és ezen keresztül a szennyező elemek oldódását befolyásolhatják. A fenti megállapítások megnyugtatóak a szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosítása szempontjából, de miután a kísérleti eredményeket extrém elemterhelés mellett kaptuk, hasonló munka elvégzése javasolható megengedett elemkoncentrációjú szennyvíziszappal is.
-
50/2001. (IV. 3.) Korm. rend. A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól. Magyar Közlöny. 2001/39. sz. 2532.
-
Ashworth D. J. & Alloway B. J., 2004. Soil mobility of sewage sludge-derived dissolved organic matter, copper, nickel and zinc. Environmental Pollution. 127. (1) 137–144.
-
Baranyai F., Fekete A. & Kovács I., 1987. A magyarországi talaj tápanyagvizsgálatok eredményei. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
-
Csathó P., 1994. Nehézfém- és egyéb toxikuselem-forgalom a talaj–növény rendszerben. Agrokémia és Talajtan. 43. 371–399.
-
DIN [Deutsches Institut für Normung Hrsg.] 1995. Bodenbeschaffenheit, Extraktion von Spurenelementen mit Ammoniumnitratlösung. Beuth Verlag, E DIN 19730, Berlin.
-
Elek É. & Kádár I., 2003. A foszforműtrágyázás hatása a makro- és mikrotápanyagok felvételére. In: A mezőgazdaság kemizálása VI. Ankét. Keszthely. 89–93.
-
Füleky Gy ., 1999. A talaj kémiai tulajdonságai. In: Talajtan. (Szerk.: Stefanovits P., Filep Gy . & Füleky Gy .) 86–131. Mezőgazda Kiadó. Budapest.
-
Gupta , S. K. & Aten , C., 1993. Comparison and evaluation of extraction media and their suitability in a simple model to predict the biological relevance of heavy metal concentrations in contaminated soils. Int. J. Environ. Anal. Chem. 51. 25–46.
-
He , Q. B. & Singh , B. R., 1993. Plant availability of cadmium in soils I. Acta Agric Scand. 43. 134–141.
-
Kádár I., 1995. A talaj–növény–állat–ember tápláléklánc szennyeződése kémiai elemekkel Magyarországon. KTM–MTA TAKI. Budapest.
-
Kádár I., 2005a. Talajtulajdonságok és a talajszennyezettségi határértékek – ásványi elemek. Környezetvédelmi Füzetek. ELGOSCAR-2000 Kft. Budapest.
-
Kádár I., 2005b. Magyarország Zn és Cu ellátottságának jellemzése talaj- és növényvizsgálatok alapján. Acta Agr. Ovár. 47. (1) 11–25.
-
Kádár I., 2008. A mikroelemkutatások eredményeiről, különös tekintettel a Cu és Zn elemekre. Acta Agr. Ovár. 50. (1) 9–14.
-
Kádár I. & Morvai B., 2007. Ipari–kommunális szennyvíziszap-terhelés hatásának vizsgálata tenyészedény-kísérletben. Agrokémia és Talajtan. 56. 333–352.
-
Kádár I. & Morvai B., 2008a. Városi szennyvíziszap-terhelés hatásának vizsgálata tenyészedény-kísérletben. II. Agrokémia és Talajtan. 57. 97–112.
-
Kádár I. & Morvai B., 2008b. Városi szennyvíziszap–terhelés hatásának vizsgálata tenyészedény-kísérletben. III. Agrokémia és Talajtan. 57. 305–318.
-
Kádár I. & Shalaby , M. H., 1984. A nitrogén- és réztrágyázás közötti kölcsönhatások vizsgálata meszes homoktalajon. Agrokémia és Talajtan. 33. 268–274.
-
Kádár I. & Turán T., 2002. P–Zn kölcsönhatás kukorica monokultúrában. Agrokémia és Talajtan. 51. 381–394.
-
Kirkby , E. A., 2005. Essential elements. In: Encyclopedia of Soils in the Environment 1. (Ed.: Hillel , D.) 478–485. Elsevier. Oxford.
-
Lakanen , E. & Erviö , R., 1971. A comparison of eight extractants for the deter-mination of plant available micronutrients in soils. Acta Agr. Fenn. 123. 223–232.
-
Molas , J. & Baran , S., 2004. Relationship between the chemical form of nickel applied to the soil and its uptake and toxicity to barley plants ( Hordeum vulgare L.). Geoderma. 122. (2–4) 247–255.
-
MSz 21470-50:2006. Környezetvédelmi talajvizsgálatok. Az összes és az oldható toxikuselem-, a nehézfém- és a króm(VI)-tartalom meghatározása.
-
Novozamsky , I., Lexmond , T. M. & Houba , V. J. G., 1993. A single extraction procedure of soil for evaluation of uptake of some heavy metals by plants. Int. J. Environ. Anal. Chem. 51. 47– 58.
-
Ötvos Z., 2006. Programozott szennyvízelvezetés. Gazdasági Tükörkép Magazin. 2006/5. 8–9.
-
Poulik , Z., 1999. Influence of nickel contaminated soils on lettuce and tomatoes. Scientia Horticulturae. 81. (3) 243–250.
-
Schuman , L. M., 2005. Micronutrients. In: Encyclopedia of Soils in the Environment 2. (Ed.: Hillel , D.) 479–486. Elsevier. Oxford.
-
Simon L., Prokisch J. & Gy Őri Z., 2000. Szennyvíziszap komposzt hatása a kukorica nehézfém-akkumulációjára. Agrokémia és Talajtan. 49. 247–255.
-
Symeonides , C. & Mc RAe , S. G., 1977. The assessment of plant-available cadmium in soils. J. Environ. Quality. 6. 120–123.
-
Tamás J. & Filep Gy ., 1995. Nehézfémforgalom vizsgálata szennyvíziszapokkal terhelt mezőgazdasági területeken. Agrokémia és Talajtan. 44. 419–428.
Monthly Content Usage
| Abstract Views | Full Text Views | PDF Downloads | |
|---|---|---|---|
| Aug 2020 | 1 | 0 | 0 |
| Sep 2020 | 0 | 0 | 0 |
| Oct 2020 | 0 | 0 | 0 |
| Nov 2020 | 0 | 0 | 0 |
| Dec 2020 | 0 | 0 | 0 |
| Jan 2021 | 5 | 0 | 0 |
| Feb 2021 | 0 | 0 | 0 |
Copyright Akadémiai Kiadó
AKJournals is the trademark of Akadémiai Kiadó's journal publishing business branch.
Copyright Akadémiai Kiadó AKJournals is the trademark of Akadémiai Kiadó's journal publishing business branch.
Powered by PubFactory