Effect of fertilization on the species composition and yield of a planted, irrigated pasture

István Harmati

doi:10.1556/agrokem.59.2010.2.7

Jump to Content Jump to Main Navigation

Agrokémia és Talajtan

Volume/Issue:: Volume 59: Issue 2

Effect of fertilization on the species composition and yield of a planted, irrigated pasture

Author: István Harmati¹

View More View Less

¹ Gabonatermesztési Kutató Kht. 6723 Szeged Budapesti krt. 4/A. I. 1.

DOI:: https://doi.org/10.1556/agrokem.59.2010.2.7

Page Count:: 283–294

Publication Date:: 01 Dec 2010

Online Publication Date:: 09 Dec 2010

Article Category:: Research Article

Restricted access

Purchase article

USD $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD $184.00

Erősen karbonátos, humuszban és káliumban gazdag, de foszforban szegény réti talajú legelőn feltörés után létesített telepített gyepen 10 éven át vizsgáltuk a P- (0, 40, 80, 120 kg P₂O₅·ha^–1),ill. a N-műtrágyázás (0, 120, 200, 280, 360 kg N·ha^–1) hatását önmagukban és kombinációikkal a gyep fajösszetételére és termésére. Az előbbiek fajonkénti tömeg %-át becsültük, míg az utóbbit szénaként mértük. A kísérletet esőztetve öntöztük. Főbb megállapításaink: – A gyep fajösszetétele. Telepítéskor a kísérlet egész területét egységes NP-trágyázásban részesítettük azonos fajösszetételű, jól beállt és fejlett gyepállomány kialakítása céljából. Így még a kontrollparcellákon is 2–3 évig megfelelő gyepborítás mutatkozott. Azonban az évek során a fokozódó P-hiány miatt a gyep egyre jobban kiritkult. Az önmagában alkalmazott N-trágyázás a kialakult nagy N-bőség miatt negatív hatást eredményezett. A szóló P-trágyázás nagymértékben fokozta mind a füvek, mind a pillangósok fejlődését és produktivitását. A P-adagok és 10 év átlagában a fű:pillangós:gyom tömegarány 50:44:6%. E kezelésben a füvek közül legnagyobb mennyiségben a réti perje fordult elő, jelentős tömegű réti csenkesz társaságában. Az NP kombinált kezelésekben – 10 év átlagában – a fű:pillangós: gyom tömegarány 82:11:7%-ot tett ki. A kísérlet első évében a réti csenkesz vált uralkodóvá, melyet a 3. évben a csomós ebír váltott fel. A 4. évtől kezdve fokozatosan a réti perje vette át a vezető szerepet, melyet a kísérlet utolsó éveiben megosztott az ismét megerősödött réti csenkesszel. A pillangósok közül az NP-kezelésű parcellákban csak a szarvaskerep maradt meg a műtrágyaadagok növeléséhez igazodó arányban. – A gyep szénatermése. A talaj nagyfokú P-szegénysége miatt a kontroll- és az önmagában N-trágyázott parcellákon elfogadható mennyiségű termés nem alakult ki. A P-trágya az adagjaitól függően nagymértékben növelte a termést, 10 év átlagában 177, 256 és 285%-kal, vagyis 1 kg P₂O₅-tel az adagok sorrendjében 85, 62 és 45 kg széna többlettermést kaptunk. Még a 120 kg P₂O₅·ha^–1 adag is megbízhatóan növelte a hozamot, annak ellenére, hogy a talajban az évek során jelentős mennyiségű foszfor akkumulálódott. A legnagyobb terméseket az NP együttes alkalmazásával értük el. A N-trágyázás növekedő adagjaival – a P-kezelések és 10 év átlagában – 1,12, 2,11, 2,86 és 3,36 t széna·ha^–1 terméstöbbletet eredményezett. A P-trágya termésnövelő hatása ennél jóval nagyobb volt. Az adagok sorrendjében – 10 év és a N-adagok átlagában – 4,80, 6,95 és 7,73 t széna·ha^–1 terméstöbbletet idézett elő. Tehát a 120 kg P₂O₅·ha^–1 adag még az NP kombinációban is megbízhatóan növelte a termést. A kísérlet legnagyobb termését 10 év átlagában az N₃₆₀P₁₂₀-kezeléssel értük el: 12,89 a kontroll 2,24 t·ha^–1 termésével szemben. Az évenkénti szénatermések az idő előrehaladtával, főként az 5. évtől kezdődően jelentősen csökkentek. A kísérlet eredményei is rávilágítanak arra, hogy karbonátos réti talajú legelő helyén telepített gyepen P- és NP-trágyázással nagy és jó minőségű termést adó gyep alakítható ki, nagyon jó műtrágya-hatékonysággal.