A Nyírség egyik jellegzetes talajtípusa a kovárványos barna erdőtalaj. Mind hazánkban, mind külföldön sokan vizsgálták a kovárványképződést és állítottak fel természettudományosan megalapozott elméleteket a képződés mikéntjére vonatkozóan. Leggyakrabban a vas-vegyületek lefelé irányuló mozgásávbal és adott mélységben történő kicsapódásával próbálták meg leírni a jelenséget. Munkánk célja ásványtani, talajtani és mikrobiológiai vizsgálatok segítségével megválaszolni a kovárványképződésének kérdését.
A Nyírség tamáspusztai homokdomb alapvetően homogénnek tekinthet ásványi összetételét tekintve. A kovárványszintek képződésének korábban leírt kémiai és szemcseösszetételbeli kritériumai teljesülnek (pH 4.5–6.5 közé esik, a szemcseösszetétel pedig a kovárványrétegben meghaladja a leiszapolható rész 10 %-ot). Részletesen vizsgálva a kovárványrétegeket benne a homokszemcsék korrodáltak, töredezettebbek, ami mind egykori gyökérnedvek korróziójának eredménye lehet. A homokszemcsék kötőanyaga a kovárványrétegben elsősorban vas-oxihidroxidból áll, és a kovárványréteg eredetileg képlékeny, gyúrt, szakadozott szerkezetet mutat. A kovárványréteg felső része erodált, ami egykori talajfelszínen történő elhelyezkedését jelzi. A réteg alsó része tagolt és gyakran benyúlik az alatta elhelyezkedő homoktestbe. Véleményünk szerint a vas-oxihidroxid kiválások a kovárványrétegben alapvetően biológiai (növényi vas felvétel, majd elhalás után mikrobiális bontás segítségével létrejött vas-oxihidroxid akkumuláció) akkumulációs és kiválási folyamatokra utalnak. Mindezek alapján úgy gondoljuk, hogy a kovárványrétegek az egykori homokdomb felszínén képződtek és nem később bekövetkezett vasmozgás során jöttek létre.
Berg, R.C. 1984: The origin of the early genesis of clay bands in youngful sandy soils along lake Michigan, USA. Geoderma, 32., 45–62.
Bohl, H., McClean, B., O’connor, G. 1985: Soil chemistry. Chapter 3.5.3. Iron minerals — Mezőgazdasági Kiadó és Gondolat Kiadó, 112–113. Budapest.
Borckert, H. 1960: Genesis of sedimentary iron ores. — Trans. Inst. Min. Metall. 69., 161–179; 530–539. London
Borsy Z. 1961: A Nyírség természeti földrajza. — Akadémiai Kiadó, Budapest, 227 p.
BulgĂreanu, C. 1968: Nisipurile eoliene din Câmpia de Vest. — St. Cerc. Geol., Geogr. Geof., seria Geol., XXXVIII., 26–45. Bucureşti
BurÓ B. , 2015: Recens és szubrecens felszínformáló folyamatok vizsgálata a nyírségi homokterületen. — PhD Értekezés, Debreceni Egyetem Földtudományi Doktori Iskola, 150. p.
BuzÁs I. , 1988: Talaj- és agrokémia vizsgálati módszerkönyv 2. A talajok fizikai-kémiai és kémiai vizsgálati módszerei. Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat. p. 227., Budapest.
Cornell. R.M. . 1986: The effect of silicate on the transformation of ferryhidrite into goethite and/or hematite. — 13th Congress International of Society of Soil Scientists, Abstr., p. 1441, Hamburg,.
Dövényi Z. 2010: Magyarország kistájainak katasztere. Második, átdolgozott és bővített kiadás, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, p. 876.
Dijkerman, C., Cline, M.G., Olson, G.V. 1967: Properties and genesis of textural subsoil lamellae. Soil Science 104., 7–16.
DumitraŞcu, S. 1974: Repertoriul monumentelor din jud. Sălaj şi Bihor. — Muzeul Judeţean Bihor, 51., 1074–1078, Oradea –Nagyvárad
Figler R. : (2010) Kovárványrétegek vizsgálata a nyírségi Tamáspuszta egyik homokdombján, Diplomadolgozat SZIE Gödöllő.
Folk, R.L., Ward, W.C. 1957: Brazos River Bar: A study in the significance of grain size parameters. — J.Sed. Petr., 27., 3–27.
Friedman, G.M. 1971: Distinction between dune, beach and river sands from their textural characteristics. J. Sed. Petr., 31., 4., 514–529.
Fügedi U. , Kuti L., Kalmár J., Müller T., SzenderinÉ Koren E. 2007: A Pornóapáti–Dozmat felszínközeli üledékeinek geológiai–geokémiai vizsgálata. — Földtani Közlöny, 137/1., 369–386. Budapest
Grube, A. 2016: Das Binnendünnengebiet Halloh–Latendorf (Südlich Boostendlmittlerns Schleswig–Holstein) — Interglaziale und Stadiale Ablagerungen sowie oberholozäne Dünendinamik. — Zeitschrift für Deutsche Geselschaft für Geowisswnschaften. 167. (1), 33–47. Stuttgart
Horváth I. , 1985: A kovárványrétegek kialakulása és gazdsági jelentősége. – Kossuth Lajos T/udományegetem, Debrecen, szakdolgozat
Ilyushev, D,A., Muratov, G.A., Suleymanova, Sh.E. 2012: Reddish siltic imbeddings in sand dunes of Volga Delta, Astrakhan region, as indicators of level and salinity oscillation of Caspic Sea — Prirodonauchniy Zbornik Volgogradskoy Sektziyi Nauchnovo Akademyi FRR, Volgograd, XXXI., 136–148.
Jankovski, M. 2002: Late periglglacialsoil paleocatena in inland dune area of the Torun Basin, Northern Poland. – Quaternary International, 269.,116–125.
Johnson, D.L., Johnson, D.N., Benn, D.W., Bettis, E.A. 2008: Deciphering complex soil/site formation in sands. – Geomorphology, 101., 484–496.
Kádár L. 1951: A kovárvány-probléma. — Földrajzi Értesítő, XXI., 17–25, Budapest
Kalmár J. , Vatai J. 1994: A Fülöp-Nyírlugos agrogeológiai mintaterület homokos üledékeinek morfológiája. — Debreceni Környezeti Napok, Abstr. 22–24., Debrecen
Kalmár J. , Füleky GY., Kátai J., Kuti L. 2017: Iron rich imbeddings in East Hungarian eolian sand accumulation, Tamáspuszta area: genetic and environmental considerations. Carpathian Journal of Earth and Environmental Sciences, 12., 1, 109–120., Baia Mare
Kemp, R.A., McIntosh, R.P., 1989: Genesis of texturaly banded soil in Southern New Sealand. — Geoderma, 45., 65–81.
Kerék B. , Kuti L., Vatai J. 2001: Az Északkelet-Alföld felszíni–felszínközeli képződményeinek és a bennük mozgó talajvíznek az agrogeológiai– környezetföldtani jellemzése. — Acta Geographica, Geologica et Meteorologica Debrecina, Tom. XXXV., 103–116. Debrecen
Kilibarda, Z., Angyilan, E., Blockland, J. 2008: Wind deposition of mud aggregates and thrirrole in development of lamellae im the Fair Oaks Dunes, Indiana. – Catena, 72., 235–247
Kinsley, D.H., Dornkamp, J.C. 1973: Atlas of quartz sand surface textures. — Cambridge University Press, 91 p., London
Klitzsch E. , Harns JG., Lejal-Nicol A., List FK. 1979: Major subdivision and depositional environments of the Nubian strata, southwest Egypt. Bull Am Assoc Petrol Geol 63., 967–974.
Kriván P. 1958: Jéglencsés-leveles állótundra jelenségek Magyarországon. Földtani Közlemények. 88/2., 201–209.
Kuti L. , Zentay T., Kerék B. 2001: A Bugaci- és Fülöpi-mintaterület felszínközeli üledékeinek kalcium-karbonáttartalma — MÁFI Évi jelentés az 1997–1998. évekről, 107–117. Budapest
Lovász Gy. 1997: Magyarország természeti földrajza II. — University Press Pécs Kiadó 181 p, Pécs
Marosi S. , 1966: Kovárványrétegek és periglaciális jelenségek összefüggésenek kérdései a felsősomogyi futóhomokban. – Földrajzi Értesítő, XV/I., 27–44.
Mehring, J. 1975: Smectites. — IN: Gieseking, J.E. (ed.): Soil components. II. Inorganic components. 7–119. Springer, Berlin, New York.
Melkerud, P.A. 1986: Clay mineralogical comparisons of weathering profiles associated with spruce and birch stand. — Geol. Fören. Förhanding. 107. 301–307 Stockholm
Molnár B. 1981: Szedimentológia. I. — József Attila Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Földtani és Őslénytani Tanszék, 10–48. Szeged.
Molnár B. , Fényes J., Kuti L., Novoszáth L. 1989: A hagyományos és a pásztázó elektronmikroszkópos szemcsealaktani vizsgálati módszerek eredményeinek összehasonlítása. — Földt. Közl. 118. 1. 27–48. Budapest
Nemecz E. , Csikós-Hartyáni ZS. 1995: Processes in soils and palaeosoils: a new method for the study of weathering. — GeoJournal, 36., 130–142.
Prusinkiewicz, Z., Bednarek, R., Kosko, A., Szmytm., A. 1998: Paleopdological studies of the age and properties of illuvia bands in Tan arhaeological site .– Quaternary International. 51–52., 195–201.
Pettijohn, F.J., Potter, P.E., Siever, R. 1973: Sand and Sandstone.— 133–135. Springer, New York, Heidelberg., Berlin
Schaetzl., R.J. 2001: Morphological evidence of lamellae formong directly from thin clay beddingplanes in dune. – Geoderma, 79., 51–53.
Schwertmann, U., Cornel, R.M. 2000: Iron Oxides in Field and in the Laboratory. Preparation and characterisation. IId. ed. 67–91.— Wiley VHC., Weinheim, New York, Brisbaine, Singapore, Toronto
Schwertmann, U., Fischer, W.R., Papendorf, H. 1968: The influence of organic compounds on the formation of iron oxydes. — 9th Congr Intern of Society of Soil Scientists,, I., 645–655 Adelaide.
Somogyi S. , Marosi S. 1990: Magyarország kistájainak katasztere I. 479 p — MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest
Stefanovits P. 1953: A nyírségi kovárvános homok. – A MTA Agrártudományi Osztály Közleményei. III., 1–4., 1–11.
Stefanovits P. 1963: Magyarország tájainak talajviszonyai. 106 p — Szent István Egyetem, Gödöllő
Stefanovits P. Filep GY. Füleky GY. 1999: Talajtan.— Mezőgazda Kiadó, Budapest, 470 p.
Szegi, J. 1979: Talajmikrobiológiai vizsgálati módszerek. 250–256. — Mezőgazda Kiadó, Budapest
Torrent, J., Nettleton, W.D., Borst, G. 1980: Clay illuvial and lamellae formation in psammitic Haploxeralf in Southern California. Soil Science Society of America Journal, 44., 363–368.
Vance, E.D., Brookes, P.C., Jenkinson, D.S. 1987: An extraction method for measuring soil microbial biomass-C. — Soil Biol. Biochem., 19. 703–707.
Walker, R. G., Douglas J. 1984: Sandy Fluvial Systems. — In: Walker, R. G. (ed.): Facies models. IId ed. 71–92. — Geosciences, Toronto.
Wilding, L.P., Smeck, N.E., Drees, L.R. 1977: Silica in soils: quartz, cristobalite, trydimite and opal. — In: Dixon, J.B., Weed, S.B. (eds): Minerals in soil environments. Soil Sci. Soc. Am. Inc., Madison, 471–532.