A klímaváltozás hatására várhatóan nem csak a csapadék éves mennyisége, hanem az éven belüli eloszlása is változik, egyidejűleg megváltozhat annak az időszaknak a hossza, amelyben a talajok vízbefogadásra képesek. A talajnedvesség és csapadék idősoros adatok alapján vizsgálhatjuk a változó környezetei feltételek hatását a talajok vízgazdálkodására.
Jelen tanulmányban 2017. június–2018. május közötti időszakban a talajnedvesség-tartalom alakulását vizsgáltuk két eltérő domborzati adottságú szelvényben (teraszon és lejtőn) a tokaji Nagy-hegy déli lejtőjén elhelyezkedő Szarvas-dűlő szőlőültetvényen. Összehasonlítottuk a két mérőhely talajnedvességforgalmát, valamint vizsgáltuk a csapadékesemények hatását.
A teraszon lévő szelvény a csapadék jellemzően 65–99%-át közvetlenül befogadta, míg azonos csapadékeseményekre nézve ez az érték a lejtőn, az intenzívebb felszíni párolgás, valamint a felszíni lefolyás miatt csak 30–80%, szélsőséges esetben ennél is kisebb volt.
Az egyes rétegekben mért nedvesség profilok adataiból következtettünk a beszivárgás dinamikájára, a vízáteresztés mértékére. Azt tapasztaltuk, hogy telített állapotú szelvény esetén a terasz erősen tömődött rétege a vártnál kevésbé akadályozta a nedvesség mélyebb rétegek felé terjedését.
A teraszon lévő szelvény a tömődött rétegek ellenére összességében kedvezőbb vízháztartást biztosított, mint a meredek lejtő. A lejtő kedvezőtlen vízháztartását részben a nyári erőteljes párolgás, részben az egész évben jelentős felszíni lefolyás okozta. A szelvények vízkészletét 120 cm mélységig összegezve megállapítottuk, hogy a terasz teljes vízkészlete a vizsgált időszakban átlagosan több mint 20%-kal meghaladta a lejtőn feltárt szelvényét. Ez a különbség a nyári hónapokban 90–108 mm víztöbbletet jelentett a teraszon, a hasznosítható víz arányában kifejezve 62–88 mm-t. Nyáron, az eltérő száradás miatt augusztus végén volt a legnagyobb a terasz nedvességtöbblete (114 mm-rel), míg a téli–tavaszi időszakban az eltérő intenzitású feltöltődés okozott különbséget (legnagyobb eltérés: 159 mm).
A vízkészletek téli–tavaszi feltöltődése szempontjából más-más időszakra volt érzékeny a két szelvény. A terasz fagymentes időszakban, december végére gyakorlatilag elérte a maximális vízkapacitását, s ezt kisebb ingadozásokkal megtartotta április elejéig, melyet a február–márciusi fagyos időszak sem befolyásolt. A lejtő szelvénye fokozatosan töltődött fel, vízkészlete december közepétől a jellemzően fagyveszélyes január–februári időszakban is növekedett, majd április elejére „tetőzött”, 30 mm-re megközelítve a terasz vízkészletét. A feltöltődés menetében tapasztalt eltérés azt mutatja, hogy a terasz vízkészlete a korai feltöltődés miatt nem érzékeny a jellemzően fagyos február–márciusi időszakra. A lejtő vízkészletének feltöltődése azonban jóval belenyúlik a potenciálisan fagyos időszakba, vízkészletének alakulását a fagyos napok számának változása jobban befolyásolja.
Arnáez, J., Lana-Renault, N., Lasanta, T., Ruiz-Flaño, P. Castroviejo, J. 2015. Effects of farming terraces on hydrological and geomorphological processes. A review. Catena. 128. 122–134.
Ács, J., Breuer, H. & Szász G. 2007. A tényleges párolgás és a talaj vízkészlet becslése tenyészidőszakban. Agrokémia és Talajtan. 56. 217–236.
Cuevas, E., Baeza, P., Lissarrague, J.R. 1998. Effects of 4 modelrate water regimes on seasonal changes in vineyard evapotranspiration and dry matter production under semi-arid conditions. ISHS Acta Horticulturae. 493. 253–260.
Csorba, P. 1985. Tokaji löszön kialakult talajok és földes kopárok nedvességviszonyainak tér- és időbeli változása. Földrajzi Értesítő. 34. (3). 283–295.
Dahiya, R., Ingwersen, J. & Streck, T. 2007. The effect of mulching and tillage on the water and temperature regimes of a loess soil: Experimental findings and modeling. Soil and Tillage research. 96. (1–2). 52–63.
Dövényi, Z., (Szerk.) 2010. Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. Budapest.
Farkas, Cs., Hagyó, A., Horváth, E. & Várallyay, Gy. 2008. A chernozem soil water regime response to predicted climate change scenarios. Soil and Water Research. 3. (1). 58–67.
Farkas, Cs., Gelybó, Gy., Bakacsi, Zs., Horel, A., hagyó, A., Dobor, L., Kása, I. & Tóth, E. 2014. Impact of expected climate change on soil water regime under different vegetation conditions. Biologia. 69. 1510–1519.
Gaál, M., Moriondo, M. & Bindi, M. 2012. Modelling the impact of climate change on the Hungarian wine regions using Random Forest. Applied Ecology and Environmental Research. 10. (2). 121–140.
García-Ruiz, J. M. 2010. The effects of land uses on soil erosion in Spain: A review. Catena. 81. (1). 1–11.
Gelybó, G., Tóth, E., Farkas, C., Horel, Á., kása, I. & Bakacsi, Z. 2018. Potential impacts of climate change on soil properties. Agrokémia és Talajtan. 67. 121–141.
Hernádi, H., Farkas, C., Makó, A. & Máté, F. 2009. Climate sensitivity of soil water regime of different Hungarian Chernozem soil subtypes. Biologia. 64. (3). 496–501.
Horel, A., Bakacsi, Zs., Dencső, M., Farkas, Cs., Gelybó, Gy., Kása, I., Tóth, E., Molnár, S. & Koós, S. 2017. Eső hatása a Csorsza-patak vízgyűjtőjének téli hidrológiai folyamataira. Agrokémia és Talajtan. 66. 61–77.
IPCC, 2007. Climate Change. Impacts, adaptation and vulnerability. In: Parry, M.L., Canziani, O.F., Palutikof, J.P., van der Linden, P.J. & Hanson, C.E. (eds). Contribution of Working Group II to the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change. Cambridge University Press. Cambridge.
Jones, G. V., White, M. A., Cooper, O. R. & Strochmann, K. 2005. Climate change and global wine quality. Climatic Change. 73. 319–343.
Lanyon, D. M, Cass, A. & Hansen, D. 2004. The effect of soil properties on vine performance. CSIRO Land and Water Technical Report. 34. (4). 2–14.
Lereboullet, A. L., Beltrando, G., Bardsley, D. K. & Rouvellac, E. 2014. The viticultural system and climate change: coping with long-term trends in temperature and rainfall in Roussillon, France. Regional Environmental Change. 14. (5). 1951–1966.
MSZ-08-0210 :1977. A talaj szerves szén tartalmának meghatározása.
MSZ-08-0205-78 . MÉM Ágazati Szabvány 1979. A talaj fizikai és vízgazdálkodási tulajdonságainak vizsgálata, Budapest.
MSZ-08-0206-2-78 . MÉM Ágazati Szabvány 1979. A talaj egyes kémiai tulajdonságainak vizsgálata. Laboratóriumi vizsgálatok (pH-érték, szódában kifejezett fenolftalein lúgosság, vízben oldható összes só, hidrolitos /y1-érték/ és kicserélődési aciditás /y2-érték/)
Nicholas, K. A. & Durham, W. H. 2012. Farm-scale adaptation and vulnerability to environmental stresses: Insights from winegrowing in Northern California. Global Environmental Change. 22. 483–494.
Pinczés, Z. 1954. A tokaji Kopasz-hegy lösztakarója. Földrajzi Értesítő. 3. 575–584.
Prosdocimi, M., Jordán, A., Tarolli, P., Keesstra, S., Novara, A. & Cerdà, A. 2016. The immediate effectiveness of barley straw mulch in reducing soil erodibility and surface runoff generation in Mediterranean vineyards. Science of The Total Environment. 547. 323–330.
Rajkai, K. 2004. A víz mennyisége, eloszlása és áramlása a talajban. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet. Budapest.
Ramos, M. C. & Martinez-Casasnovas, J. A. 2006. Impact of land levelling on soil moisture and runoff variability in vineyards under different rainfall distributions in a Mediterranean climate and its influence on crop productivity. Journal of Hydrology. 321. (1–4). 131–146.
Rose, D. A. 1996. The dynamics os soil water following single surface wettings. European Journal of Soil Science. 47. 21–31.
Sümegi, P. 2005. Loess and Upper Paleolithic environment in Hungary. Aurea Kiadó. Nagykovácsi.
Szabó, J., Jakab, G. & Szabó, B. 2015. Spatial and temporal heterogeneity of runoff and soil loss dynamics under simulated rainfall. Hungarian Geographical Bulletin. 64. (1). 25–34.
Szatmári, G., László, P., Takács, K., Szabó, J., Bakacsi, Zs., Koós, S. & Pásztor, L. 2018. Optimization of second-phase sampling for multivariate soil mappingpurposes: Case study from a wine region, Hungary. Geoderma. 12 p. https://doi.org/10.1016/j.geoderma.2018.02.030
Várallyay, Gy., Szűcs L., Rajkai K., Zilahy P., Murányi A. 1980. Magyarországi talajok vízgazdálkodási tulajdonságainak kategóriarendszere és 1:100 000 méretarányú térképe. Agrokémia és Talajtan. 29. 77–112.
Várallyay, Gy. 2003. A mezőgazdasági vízgazdálkodás talajtani alapjai. Egyetemi jegyzet. FVM Kiadványa, Budapest-Gödöllő.
Várallyay, Gy. 2013. A talajok vízgazdálkodása. Magyar Tudomány. 174. (11). 1285–1292.
Várallyay, Gy. 2015. Soils, as the most important natural resources in Hungary (potentialities and constraints) - A review. Agrokémia és Talajtan. 64. (2). 321–338.
Wang, L., Tetzlaff, D. & Soulsby, C. 2018. Modelling the effects of land cover and climate change on soil water partitioning in a boreal headwater catchment. Journal of Hydrology. 558. 520–531.
Zelenka, T. & Gyarmati, P. 2012. Paleovolcanic reconstruction in the Tokaj Mountains. Central European Geology. 55. (1). 49–84.
Zsigrai, Gy., Balling, P. & Zsembeli, J. 2016. A lejtőmeredekség és a talajfelszín műveltségi állapotának hatása egy szőlőültetvény lösztalajának vízerózióval szembeni érzékenységére. Szőlő-levél. 6. (1). 2–5.
Zsigrai, Gy. & Kátai, J. 2017. A szőlőültetvényekben végzett sorköztakarás rövidtávú hatása a talaj vízforgalmára, mikrobiológiai aktivitására és kémiai tulajdonságaira. Szőlő-levél. 7. (3). 4–7.
Zsigrai, Gy. & Pableczki, B. 2018. A talajok vízgazdálkodása, szőlőtermesztési szerepe, a Tokaji Borvidék szőlőtermő talajainak nedvességtartalmi változásai a 2018. március-május időszakban. Szőlő-levél. 8. (6). 6–9.