A klímaváltozásnak köszönhetően a következő évtizedekben a talajok defláció veszélyezettségének mértéke emelkedni fog hazánkban (CSORBA et al. 2012). A kutatásunk során arra kerestünk választ, hogy a talajtani alaptulajdonságok miként befolyásolják a kritikus indítósebességet és jelenleg mennyire defláció veszélyeztetettek a Dél-Alföld talajai.
Mintaterületként a Szeged környéki talajokat választottuk. A vizsgálataink során megállapítottuk, hogy az összes vizsgált talajparaméter közül az agronómiai szerkezet, azon belül is a rögfrakció az, ami leginkább befolyásolja a kritikus indítósebességet. Ez felhívja a figyelmet az ember szerepére, aki megfelelő agrotechnikával képes lenne a széleróziós kockázat csökkentésére (BODOLAY 1966; SHAHABINEJAD et al. 2019). A szélcsatornás kritikus indítósebesség vizsgálatok eredményeit összevetettük az időjárási adatokkal, és ezek eredményeit kivetítettük Csongrád megye területére. Kutatásunk során meghatároztuk a széleróziós események jellemző éves előfordulását (homok: 16,8 esemény; homokos vályog és vályog 1,6 esemény; agyagos vályog: 0,4 esemény), ezen események átlagos hosszát (homok: 3,0 óra; homokos vályog és vályog 1,4 óra; agyagos vályog: 1,0 óra) és a deflációnak kitett területetek aránya Csongrád-megyében (homok: 8,4%; homokos vályog és vályog 29,1%; agyagos vályog: 20,0%).
Kutatásunkkal képet kaptunk arról, hogy a defláció mekkora területet érint és mennyire jelentős talajvédelmi probléma Csongrád megyében. Korábbi kutatásaink bizonyítják, hogy egy párperces széleróziós esemény is súlyos veszteséget okozhat a talajok tápanyagtartalmából (FARSANG et al. 2011; FARSANG 2016), mely csupán csak egy aspektusa a szélerózió negatív hatásainak.
Abuduwaili J. , Gabchenko M.V., Junrong X. 2008. Eolian transport of salts. A case study in the area of Lake Ebinur (Xinjiang, NorthwestChina) Journal of Arid Environments. 72. 1843–1852.
Bach, M. 2008. Aolische Stofftransport ein Agrar landschaftem. PhD Dissertation. Christian-Albrechts Universitat zu Kiel, Kiel.
Bagnold, R.A. 1941. The Physics of Blown Sand and Desert Dunes. Methuen, London.
Barczi A. , Centeri C. 2005. Az erózió és a defláció tendenciái Magyarországon. In: Stefanovits P, Michéli E. (szerk.) A termőföld jelentősége a XXI században. MTA TKK. Budapest. pp. 221–244.
Bartholy J. , Mika J. 2005. Időjárás és éghajlat - cseppben a tenger? – Magyar Tudomány. 7. 789–798.
Bartholy J. , Pongrácz R., Torma C., Hunyady A. 2006. A Kárpát-medence térségére a XXI. Századra várható klímaváltozás becslése. III. Magyar Földrajzi Konferencia tudományos közleményei. CD kiadvány.
Bartus M. , Farsang A., Szatmári J., Barta K. 2013. Szélerózió becslése és modell alapú területhasználat optimalizáció a defláció veszélyeztetettség csökkentése érdekében, dél-alföldi mintaterületen. Talajvédelem. (Különszám) pp. 57–66.
Bartus M. , Barta K., Szatmári J., Farsang A. 2017. Modeling winderosion hazard control efficiency with an emphasis on shelterbelt system and plotsize planning, Zeitschrift für Geomorphologie. 61. (2) 123–133.
Bodolay I. 1966. A széleróziót befolyásoló változó talajfizikai tulajdonságok, Agrokémia és Talajtan. 15. (1–2) 372–383.
Bodolay I. , Máté, F., Szűcs, L. 1976. A szélerózió hatása a Bácskai-löszháton, Agrokémia és Talajtan. 25. (1–2) 96–103.
Bolles K. , Sweeny M., Forman S. 2019. Meteorological catalysts of dust events and particle source dynamics of affected soils during the 1930s Dust Bowl drought, Southern High Plains. USA Anthropocene. 27. 100216.
Borelli J. , Gregory J.M., Abtew W. 1989. Wind Barriers: A Reevaluation of Height, Spacing, and Porosity. Transactions of the ASAE. 32. (6) 2023–2027.
Borsy Z. 1972. A szélerózió vizsgálata a magyarországi futóhomok területeken. Földrajzi Közlemények. 20. (2–3) 156–160.
Carlson, J.R., Ekblad, S.L., Tibke, G.L. 1999. Deployment, Support, and Use of Wind Erosion Equation (WEQ). – Software for Resource Analysis and Planning.
Chepil W.S. 1945a. Dynamics of winderosion 1. Nature of movement of soil by wind. Soil Science. 9. 71–134.
Chepil W.S. 1945b. Dynamics of winderosion 2. Initiation of soil movement. Soil Science. 60. 397–410.
Chepil W.S. , Woodruff N.P. 1963. The physics of winderosion and its control. Advences in Agronomy. 13. 211–302.
Csorba P. , Blanka V., Vass R., Nagy R., Mezősi G., Meyer, B. 2012. Hazai tájak működésének veszélyeztetettsége új klímaváltozási előrejelzés alapján. Földrajzi Közlemények. 136. (3) 237–253.
Chepil W. S. 1957. Dustbowl: Causes and effects. J. Soil and Water Conserv. 12. 108–111.
Chepil W.S. , Woodruff N.P. 1963. The physics of winderosion and its control Advances in agronomy. 13. 211–299.
Dong Z. , Sun H., Zhao A. 2004. WITSEG sampler: a segmented sandsampler for windtunnel test. Geomorphology. 59. (1–4) 119–129.
Dregne H.E. 1988. Winderosion: an international perspective. Proceedings of Wind Erosion Conference. Lubbock, Texas. pp. 175–182.
Dövényi Z. (szerk.) 2010. Magyarország kistájainak katasztere. Második, átdolgozott és bővített kiadás, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.
Farsang A. 2016. A víz és szélerózió szerepe a talaj humusz- és elemtartalmának horizontális átrendeződésében. MTA Doktori Értekezés.
Farsang A. , Szatmári J., Négyesi G., Bartus M., Barta K. 2011. Csernozjom talajok szélerózió okozta tápanyag-áthalmozódásának becslése szélcsatornakísérletekkel Agrokémia és Talajtan. 60. 87–102.
Farsang A. , Duttmann R., Bartus M., Szatmári J., Barta K., Bozsó G. 2013a. Estimation of Soil Material Transportation by Wind. Based on in Situ Wind Tunnel Experiments. Journal of Environmental Geography. 6. (3–4) 13–20.
Farsang A. , Bartus M., Barta K., Szatmári J. 2013b. Csernozjom talajok in situ sz éleróziós vizsgálata terepi szélcsatornával, Talajvédelem. (Különszám) pp. 157–169.
Farsang A. , Bartus M., Barta K., Szatmári J. 2017. Szerkezetes talajok deflációérzékenységének és talajtani tulajdonságainak összefüggései: terepi szélcsatorna kísérletek eredményei Dél-alföldi csernozjom talajokon, Földrajzi Közlemények. 141. (1) 1–13.
Fryrear D.W. , Skidmore E.L. 1985. Methods for controlling wind erosion. In: Soil Erosion and Crop Productivity. R.F. Follett and B. A. Stewart (eds.). Chapt. 24. American Society of Agronomy, Madison, Wisconsin. pp. 443–457.
Goossens, D., Offer, Z., London, G. 2000.Windtunnel and field calibration of five aeolian sand traps, Geomorphology. 35. 233–252.
Kertész Á. , Huszár T., Tóth A. 2000. Soil Erosion Assessment and Modelling. In: Physicogeographical Research in Hungary (ed.: Kertész Á. et. al.) Studies in Geographical Research Inst. HAS, Budapest. pp. 63–74.
Kovács F. 2006. Tájváltozások értékelése geoinformatikai módszerekkel a Duna-Tisza közén különös tekintettel a szárazodás problémájára. PhD értekezés
Kouchami-Sardoo I. , Shirani H., Esfandiarpour-Boroujeni I., Álvaro-Fuentes J., Shekofteh H. 2019. Optimal feature selection for prediction of wind erosion threshold friction velocity using a modified evolution algorithm. Geoderma 354. 113873.
Leys J.F. , Heidenreich S.K., Strong C.L., McTainsh G.H., Quigley S. 2011. PM 10 concentrations and masstransport during “Red Dawn” – Sydney 23 September 2009. Aeolian Research. 3. 327–342.
Lóki J. 1994. Mezőgazdaság-központú természetföldrajzi vizsgálatok a Duna-Tisza köze É-i felének példáján. Kandidátusi értekezés. Debrecen.
Lóki J. 2000. The study of winderosionon different soil by windtunnel. In: Anthropogenic aspects of landscape transformations 1. Proceeding of Hungarian-Polish Symposium. (ed.: LÓki J. & Szabó J.) Debrecen. pp. 37–44.
Lóki J. 2001. A hazai széleróziós kutatások matematikai összefüggései. Földrajzi Konferencia, szeged. szegedi Tudományegyetem TTK Természeti Földrajzi Tanszék.
Lóki J. 2003. A szélerózió mechanizmusa és magyarországi hatásai. MTA doktori értekezés. Debrecen.
Lóki J. , Szabó J. 1996. Neuere Windkanaluntersuchungen der Deflations sensibilität von Böden des Ungarischen Tieflandes. Zeitschrift für Geomorphologie. 40. 145–159.
Lóki J. , Szabó J. 1997. Az alföldi talajok deflációérzékenységi vizsgálata szélcsatornában. Regionális Agrárkutatási és Vidékfejlesztési Workshop. Kompolt. pp. 73–83.
Mezősi G. , Blanka V., Bata T., Kovács F. és Meyer B. 2015. Estimation of regional differences in winderosion sensitivity in Hungary. Natural Hazards Earth System Science. 15. 97–107.
Mezősi G. , Bata T., Meyer B., Blanka V., Ladányi Z. 2014. Climate Change Impacts on Environmental Hazards on the Great Hungarian Plain, Carpathian Basin. International Journal of Disaster Risk Science. 5. (2) 136–146.
Mezősi G. 1996. The predicted winderosion rate in the Carpathian Basin. Abs. of the IAG ERC'96. Budapest, p. 86.
Michels K. , Sivakumar M.V., Allison B.E. 1995. Winderosion control using cropresidue Effects on soil flux and soil properties. Field Crops Research. 40. 101–l10.
Mika J. , Ambrózy P., Bartholy J., Nemes Cs., Pálvölgyi T. 1995. Az Alföld éghajlatának időbeli változékonysága és változási tendenciái a hazai szakirodalom tükrében. Vízügyi közlemények LXXVII. 262–283.
Négyesi G. , Lóki J., Buró B., Szabó S. 2016. Effect of soil parameters on the threshold wind velocity and maximum eroded mass in a dry environment Arabian Journal of Geosciences. 9. 588–598.
Pásztor L. , Négyesi G., Laborczi A., Kovács T., László E., Bihari Z. 2016. Integratedspatialassessment of winderosion risk in Hungary, Naural Hazards Earth System Science. 16. 2421–2432.
Shahabinejad N. , Mahmoodabadi M., Jalalian A., Chavoshi E. 2019. The fractionation of soil aggregates associated with primary particles influencing wind erosion rates in arid to semiarid environments. Geoderma. 356. 113936.
Stefanovits P. , Filep G., Füleky G. 2010. Talajtan. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Szatmári, J. 2006. Geoinformatikai módszerek és folyamatmodellek alkalmazása a széleróziós vizsgálatokban, Doktori (PhD) értekezés. Kézirat. Szegedi Tudományegyetem.
Tatarko J. , Sporcic M. A., Skidmore E.L. 2013. A history of winderosion prediction models in the United States Department of Agriculture prior to the Wind Erosion Prediction System, Aeolian Research. 10. 3–8.
Tatárvári K. és Négyesi G. 2013. Néhány Duna-Tisza közi talaj szélerózió hatására bekövetkező tápelem vesztesége szélcsatorna kísérletek alapján. Agrokémia és Talajtan. 62. (2) 285–298.
Touré A.A. , Tidjani A.D., Rajot J.L., Marticorena B., Bergametti G., Bouet C., Ambouta K.J.M., Garba Z. 2019. Dynamics of wind erosion and impact of vegetation cover and land use in the Sahel: A case study on sandy dunes in southeastern Niger. Catena. 177. 272–285.
Vigiak, O., Sterk, G., Warren, A., Hagen, L.J. 2003. Spatial modelling of windspeed around wind breaks. Catena. 52. 273–288.
Wang R. , Li, Q., Zhou N., Chang C., Guo Z., Li J. 2019. Effect of wind speed on aggregate size distribution of windblown sediment. Aeolian Research. 36. 1–8.
Weidinger T. , Bartholy J., Matyasovszky I. 2000. A globális éghajlatváltozás lokális hatásainak vizsgálata hazánkban. Földrajzi Közlemények. 124. (1–4) 75–92.
Weinan C. , Zhibao D., Zhenshan L., Zuotao Y. 1996. Windtunnel test of the influence of moisture on the erodibility of loessial sandyloam soils by wind. Journal of Arid Environments. 34. 391–402.
Zhang C. , Zou X., Gong, J., Liu L., Liu Y. 2004. Aerodynamic roughness of cultivated soil and its influence on soil erosion by wind in a wind tunnel. Soil & Tillage Research. 75. 53–59.