A hazai talajosztályozás diagnosztikus szemléletű megújítását minden erőmmel és képességemmel támogatom, ám a Vitaanyagban ismertetett módon történő leváltását jó szívvel nem tudom javasolni. Javaslom ugyanakkor az egyes részletkérdések (akár munkacsoportokban történő) megvitatását, a terepi és laboratóriumi módszertan fejlesztését, a módszerek konvertálhatóságának megteremtését, illetve a Vitaanyag módszertanának – mint 1. verziójú javaslatnak – a meglévő módszertannal párhuzamosan történő tesztelését szelvényfeltárások és a talajtérképezési munka során.
Buzás I. (szerk.), 1993. Talajvizsgálati módszerkönyv I. Inda 4231 Kiadó. Budapest
Buzás I. (szerk.), 1988. Talajvizsgálati módszerkönyv II. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest
Filep G. , 1999. A szikes talajok kémiai jellemzői közötti összefüggések. Agrokémia és Talajtan. 48. 419–430.
IUSS Working Group WRB , 2015. World Reference Base for Soil Resources 2014, update 2015. International soil classification system for naming soils and creating legends for soil maps. World Soil Resources Reports No. 106. FAO, Rome.
Jassó F. , Horváth B., Izsó I., Király L., Parászka L. & Szabóné Kele G., 1989. Útmutató a nagyméretarányú országos talajtérképezés végrehajtásához. Melioráció-öntözés és talajvédelem. Agroinform. Budapest.
Michéli E. , Fuchs M., Szegi T., Csorba Á., Dobos E., Szabóné Kele G., 2018. A diagnosztikus szemléletben megújított hazai talajosztályozási rendszer: alapelvek, felépítés, osztályozási szabályok. Vitaanyag 2018.10.10. SZIE, Gödöllő. http://talaj.hu/wp-content/uploads/2019/04/Hazai_talajosztalyozasirendszerunk_megujitasi_javaslatai_20181010.pdf
Sigmond E. , 1934. Általános talajtan. Budapest. (a szerző kiadása)
Sisák I. , 2016. Mai tanulságok a talajosztályozás 1961 és 1999 közötti változásaiból. Agrokémia és Talajtan. 65. 161–168.