The purpose of the present paper is Authors aim was to deliver a compilation of to summarize the Hungarian soil analysies methods and theas well as to present the advisory system for nutrient management advisory system. Both of them are based on several decades of work. We need to should learn from these past experiences of reasonable and good agricultural practices. We can only apply the present and future results of soil science and find out what direction should we develop, if we were aware of the results of the past and we calculate with their governing effects. The majority of our recent methods are based on historical researches and the present current statesituation of our field of scientific fieldce can only be judged and developed further if we knew the former history of the methodological findings. The recent Hungarian soil analysis system provides useful results that can be used very well today, however, the adaptation of the new international methods , learned from the follow-up of the international trends can might provide open new perspectives in for the Hungarian laboratory analyses methodology. TThe subject is extremely timely because there are hea never- met demand for cost and time effective, environmentally friendly soil analysis methods underpin how actual and hot the topic is. nowadays.
ANTAL,. J., 1983. Növénytermesztők zsebkönyve. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
ANTAL, J., 1987. Növénytermesztők zsebkönyve. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
ANTAL, J., 2000. Növénytermesztők zsebkönyve. III. kiadás. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
ANTAL J., BUZÁS I., DEBRECZENI B., NAGY M., SIPOS S. & SVÁB, J. (Szerk.: BUZÁS, I., FEKETE A., BUZÁS I-NÉ, CSENGERI P-NÉ & KOVÁCS Á-NÉ) (1979): A műtrágyázás irányelvei és üzemi számítási módszer. I. rész. N, P, K műtrágyázási irányelvek. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ, Budapest 1–47 p.
ARANY, S., 1928. Kiegészítő adatok szikeink közelebbről való megismeréséhez. Kisérl. Közl. 31. 127–144.
ARANY, S., 1931. Adatok a magnéziumnak a talajban való viselkedéséhez. Mezőgazdasági Kutatások. 4. 439–450.
ARANY, S., 1933. Bemerkungen zur Bestimmung der austauschbaren Basen in Karbonatböden. Verh. II. Komm. Kjöb. Teil A.,
ARANY, S., 1943. Vezérfonal a mezőgazdasági főiskolai hallgatók laboratóriumi gyakorlataihoz. III. rész. Talajtani vizsgálatok. Érmihályfalva
BALLENEGGER, R., 1913a. A talajok jellemzése vizes kivonatuk segélyével. Földt. Közl. 43. 317–324.
BALLENEGGER, R., 1913b. Talajok osztályozásáról. Szerző kiadása, Budapest.
BALLENEGGER, R., 1914a. Az erdélyi mezőség fekete földje. In: Földt. Int. évi jel. 1914-ről. 403–411.
BALLENEGGER, R., 1914b. Magyarországi talajtípusok tápanyagkészlete. In: Földt. Int. évi jel. 1914-ről. 492–500.
BALLENEGGER, R., 1915. Magyarországi talajtípusok mechanikai vizsgálatának eredményei. In: Földt. Int. évi jel. 1915-ről. 1–21.
BALLENEGGER, R., 1916a. Árvavármegye agrogeológiai viszonyainak vázlata. In: Földt. Int évi jel. 1916-ról. 463–467.
BALLENEGGER, R., 1916b. Adatok magyarországi talajok chemiai összetételének ismeretéhez. In: Földt. Int. évi jel. 1916-ról. 531–583.
BALLENEGGER, R., 1917a. A tokajhegyaljai nyiroktalajokról. Földt. Közl. 47. 20–24.
BALLENEGGER, R., 1917b. Magyarországi talajok chemiai összetétele. Magyar Chem. Foly. 32. (81) 111.
BALLENEGGER, R. 1920–1921. A talaj tápsói. Herba, Budapest.
BALLENEGGER, R., 1923. A talaj tápsói. Gaea, Budapest.
BALLENEGGER, R., 1926. Sur la composition chimique des sols de la Hongrie. (Actes IV. conf. Pédol. Vol. III. Roma.
BALLENEGGER, R. & FINÁLY, I., 1963. A Magyar Talajtani Kutatás Története 1944-ig. Budapest. Akadémiai Kiadó.
BALLENEGGER, R. & MADOS L., 1944. Talajvizsgálati módszerkönyv. Földt. Int., Budapest.
BALOGH, I., 1988. Nyírségi savanyú homoktalajok termékenységének növelése kalcium és magnézium visszapótlással. Kandidátusi disszertáció tézise. Karcag.
BARANYAI, F., FEKETE, A. & KOVÁCS, I., 1987. A magyarországi talajtápanyagvizsgálatok eredményei. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
BECKER, J., 1928. A talaj tápanyagszükségletének meghatározásáról. Mezőgazdasági Kutatások. 1. 65–94.
BEN-DOR, E, & BANIN, A. 1995. Near-Infrared Analysis as a Rapid Method to Simultaneously Evaluate Several Soil Properties. Soil Sci. Soc. Am. J. 59. 364–372.
BERTÁNÉ SZABÓ, E., 2016. Újabb vizsgálati módszerek alkalmazásának lehetősége a termőhelyspecifikus tápanyag-gazdálkodásban. Doktori értekezés. Debrecen.
BITTÓ, B., 1898a. Hazai termőtalajok calcium-és magnesium tartalmáról. Magyar Chem. Foly. 49–65.
BITTÓ, B., 1898b. A tokaj-hegyaljai szőlőfajok calcium-carbonáttartalmáról. Magyar Chem. Foly. 4. 113–129.
BLASKÓ, L., 1985. Meszezés és műtrágyázás hatása a körösvidéki réti talajokra. Kandidátusi disszertáció tézisei. Karcag.
BOTVAY, K. 1937. Az ülepedés zavarainak elhárítása az Odén-féle eljárás alapján történő mechanikai elemzésnél. Erd. Kísérl. 39. 1–17.
BOTVAY, K., 1940. Egy új szedimentációs mérleg. Erd. Kísérl. 42. 106–140.
BUZÁGH, A., 1943. A talaj kolloidjai. Term. tud. Közl. 75. 383–384.
BUZÁS et al. (Szerk.), 1979. Műtrágyázási irányelvek és üzemi számítási módszer. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ, Budapest. I-II. rész. 68.
BUZÁS I., ELEK É., NYÍRI L., LOCH J., KERESZTÉNY B. & KOTZ T. (Szerk.: BUZÁS I., FEKETE A., BUZÁS I-NÉ, CSENGERI P-NÉ & KOVÁCS Á-NÉ) (1979): A műtrágyázás irányelvei és üzemi számítási módszer. II. rész. Ca, Mg és mikroelem műtrágyázási irányelvek. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ, Budapest. 48–66.p.
BUZÁS I. (Szerk.) 1983. A növénytáplálás zsebkönyve. Mezőgazdasági Kiadó Budapest
BUZÁS, I., 1987. Bevezetés a gyakorlati agrokémiába. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
BUZÁS, I., (Szerk.) 1988. Talaj és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv 2. A talajok fizikai-kémiai és kémiai vizsgálati módszerei. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
BUZÁS, I., (Szerk.) 1993. Talaj és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv 1. INDA Kiadó, Budapest. 344–351.
COHEN, M.J., PRENGER, J.P. & DEBUSK, W.F., 2005. Visible–near infrared reflectance spectroscopy for rapid, nondestructive assessment of wetland soil quality. J. Environ. Qual. 34. 1422–1434.
CSATHÓ, P., ÁRENDÁS, T., & NÉMETH, T. 1998. New, environmentally friendly fertilizer recommendation system based on the data set of the Hungarian long term field trials set up between 1960 and 1995. Commun. Soil Sci. Plant Anal. 29. 2161–2174.
CSATHÓ, P., ÁRENDÁS, T., FODOR, N. & NÉMETH, T. 2007. A legelterjedtebb hazai trágyázási szaktanácsadási rendszerek tesztelése szabadföldi kísérletekben. Szemle. Agrokémia és Talajtan. 56. 173–190.
CSATHÓ, P., ÁRENDÁS, T., FODOR, N. & NÉMETH, T 2009. Evaluation of different fertilizer recommendation systems on various soils and crops in Hungary. Communications in Soil Science and Plant Analysis. 40. 1689–1711.
CSERHÁTI, S., 1900a. Különböző hazai talajok trágyaszükségletének meghatározása. Kísérl. Közlem. III.
CSERHÁTI, S., 1900b. Általános és különleges növénytermelés. 1. Általános növénytermelés. Czéh S. Könyvnyomda. Magyar-Óvár. 2.
CSERHÁTI, S. 1900c. Általános és különleges növénytermelés. Czeh Sándor-féle könyvnyomda. Magyar-Óvár.
CSERHÁTI, S. & KOSUTÁNY, T., 1887. A trágyázás alapelvei. Országos Gazdasági Egyesület Könyvkiadó. Budapest.
CSERNI, I., 1982. Kukorica és rozs foszforműtrágyázása lepelhomok talajon. Kandidátusi disszertáció tézisei. Kecskemét.
CSIKY, J., 1932. On the determination of the ion exchange capacity of soils. Soil Science. 34. 269–275.
DANIEL, K.W., TRIPATHI, N.K. & HONDA, K., 2003. Artificial neural network analysis of laboratory and in situ spectra for the estimation of macronutrients in soils of Lop Buri (Thailand). Aust. J. Soil Res. 41. 47–59
DEBRECZENI, B. 1979. Kis agrokémiai útmutató. Függelék. Mezőgazdasági Kiadó Budapest. 243–344.
DI GLÉRIA, J., 1929a. Die Bestimmung der Ungesattigtheit der Böden. Verh. II. Komm. Teil A. Budapest. 58–64,
DI GLÉRIA, J., 1929b. Die Bestimmung der austauschfahigen Basen der Böden. Verh. II. Komm. Budapest. 64–69.
DI GLÉRIA, J., 1930. A talajok tápanyagtartalmának meghatározása elektrodialízissel Mezőgazdasági Kutatások. 3. 185–198.
DI GLÉRIA, J., 1936. A talajrészecskék elektromos töltése és a talajok szerkezete közti összefüggés. Mezőgazdasági Kutatások. 9. 62–70.
DI GLÉRIA, J. KOTZMANN, L., 1932. A talajok telítetlenségének meghatározása ammonabszorpcióval. Mezőgazdasági Kutatások. 5. 270.
DORKA-VONA, V., KALOCSAI, R., GICZI, Z., TÓTH ENDRE, A. & KOVÁCS, A., 2019. Spektroszkópiai módszerek alkalmazása a talaj tápanyagtartalmának meghatározásásra: szakirodalmi feldolgozás; Acta Agronomica Óváriensis. 60. (1) 140–164.
DWORAK, L., 1928. Kis mennyiségű szénsavas mész meghatározása a talajban. Kísérl Közl. 31. 374–381.
DWORÁK, L., 1930. Új alapelv a talaj trágyaszükségletének meghatározására. A relatív meghatározás jelentősége. Mezőgazd. Kut. 3. 355–359.
DWORÁK, L., 1934. Példák a talajvizsgálatok gyakorlati hasznosulására. Mezőgazdaság. 11. 135–144.
EGNÉR, H., 1940. Bestimmung der Kalibedürftigkeit des Bodens auf chemischen Wege. Vorláufige Mitteilung. Bodenkunde und Pflanzenern. 21/22. 270–277.
ELEK, É. & KÁDÁR, I., 1980. Állókultúrák és szabadföldi növények mintavételi módszere. MÉM NAK kiadványa. Budapest.
ENDRÉDY, E., 1931. Kálium meghatározása a talajokban I. Mezőgazdasági Kutatások. 4. 203.
ENDRÉDY, E., 1941. Gleyes talajrétegek azonosítására szolgáló reakció. Mezőgazdasági Kutatások. 14. 109.
FEKETE, A., SIKY, K. & PÁLMAI, O., 1983. Különböző talajvizsgálati módszerek összehasonlító vizsgálata. Melioráció-öntözés és tápanyaggazdálkodás. 3. 46.
FOTYMA, M., JADCZYSZYN, T., JOZEFACIUK, G., 1998. Hundreth Molar Calcium Chloride Extraction Procedure. Part II. Calibration with Conventional Soil Testing Methods for pH. Commun. Soil Sci. Plant Anal. 29. (11–14) 1625–1632.
FÜLEKY, GY., 1977. A talaj P-állapotát és könnyen oldható P-tartalmát befolyásoló fontosabb tényezők. Kandidátusi disszertáció tézisei. Budapest.
FÜLEKY, GY. (szerk.), 1999. Tápanyag-gazdálkodás. Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 98–110.
GÁSPÁR, J. 1897. Temesmegyei talajok elemzése. Temesvár.
GÜLL, V., 1906. A talaj alkotórészeinek csoportosításáról. Földt. Int. 1904 évi jel. (1905).
GÜLL, V., 1906 Agro-geologische Notizen aus der Gegend langs der grossen Donau. Jahresber. Geol. Ants f. 1904
GYŐR, D., 1984. A talaj termékenysége. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
HERKE, S., 1929. Magnézium- és nitrátgazdag talajok. Kísérleti Közlemények
HILGARD, E. W., 1910. The unification of methods of chemical soil analysis. C. R. I. Conf. Agrogeol.–A chemiai talajelemzés módszereinek egységesítéséről. Agrogeol. érték. munkái. 303–311.
HORUSITZKY, H., 1902. A bábolnai állami ménesbirtok agrogeologiai viszonyai. M. k. földt. int. évk. 13.169–202.
HORUSITZKY, H., 1907. A talaj fizikai vizsgálatának újabb módjáról. Term. tud. Közl. 87.
HORUSITZKY, H., 1912. A kisbéri magy. k. állami ménesbirtok agrogeologiai viszonyai. M. k. földt. int. évk. 20.
HORVÁTH, B., 1914. A talaj mangántartalmának mennyiségi meghatározásáról. Chem. Foly. 20. 173–189.
HORVÁTH, B., 1916. A talaj sziliziumdioxidtartalmának meghatározása. Magyar Chem. Foly. 22. 108.
HOUBA, V.J.., JÁSZBERÉNYI, I. & LOCH, J., 1991. Application of 0,01 M CaCl2 as a single extraction solution for evaluation of the nutritional status of Hungarian soils. Debreceni Agrártudományi Egyetem Tudományos Közleményei, 30. 85–89.
INKEY, B., 1897a. A debreceni m. kir. tanintézet földje. M. k. földt. int. évk. XI. 1894.
INKEY, B., 1897b. Jelentés az 1894. évben Békés- és Csanádmegyében végzett földtani felvételről. In: M. k. földt. int. 1894. évi. jel. 84. 1895.
INKEY, B., 1898a. Mezőhegyes és vidéke agronomgeologiai szempontból. M. k. földt. int. évk. XI. 1896.
INKEY, B., 1898b. Jelentés az 1895. évben Csongrád- és Csanádmégyékben végzett földtani felvételről. M. k. földt. int. 1895. é. jel. 85.1896.
INKEY, B., 1914. A magyarországi talajvizsgálat története. A Magyar Királyi Földtani Intézet Kiadványai. Budapest.
JÁSZBERÉNYI, I., LOCH, J. & SARKADI, J., 1994. Experiences with 0,01 M calcium chloride as an extraction reagent for use as a soil testing procedure in Hungary. International Symposium on Soil Testing and Plant Analysis, Olympia, USA. Commun. Soil Sci. and Plant Anal. 25. (9–10) 1771–1777.
JÁSZBERÉNYI, I., KOVÁCS, B. & LOCH, J., 1999. Experiences with the modified Baker-Amacher soil extraction procedure in Hungary. Commun. Soil Sci. and Plant Anal. 31. (11–14) 2125–2134.
KÁDÁR, I., 1986a. A tápanyagvizsgálatokat célzó talajmintavétel problémái hazánkban. Agrokémia és Talajtan. 35. 405–414.
KÁDÁR, I. 1986b. Talajvizsgálatok felhasználása az agrokémiai szaktanácsadásban és kutatásban. Agrokémia és Talajtan. 35. 415–430.
KÁDÁR, I., 1992. A növénytáplálás alapelvei és módszerei. Magyar tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Intézete, Budapest.
KÁDÁR, I., 2015. Összefüggések a talaj termékenysége és tápanyag-ellátottsága között. MTA ATK Talajtani és Agrokémia Intézet, Budapest
KALECSINSZKY, S., 1883. Az alsó-tátrafüredi lápföld chemiai elemzése. Földt. Közl. 13. 309-316
KERESZTÉNY, B., 1971. Talajtulajdonságok és mikroelemtartalom összefüggései kisalföldi talajokban. Kandidátusi disszertáció tézisei. Mosonmagyaróvár.
KLÉH, GY. & STEFANOVITS, P., 1943. A talaj kötöttségi állapot szerinti osztályozásáról. Mezőgazdasági Kutatások. 16. 131.
KOCSIS, I., 2005. Agrokémiai alapismeretek. Tessedik Sámuel Főiskola (kari jegyzet).
KOSUTÁNY, T., 1890. Talajelemzések. Közlem, a m.-óvári gazd. akad. vegyk. áll. munkanaplójából. Magyaróvár
KOTZMANN, L., 1928. A különböző humuszmeghatározó módszerek összehasonlító vizsgálata. Mezőgazdasági Kutatások. 1. 21.
KOTZMANN, L., 1933. Adatok a vizes talajkivonat chemiai összetételének talajtani jelentőségéhez. Mezőgazdasági Kutatások. 6. 41.
KOTZMANN, L., 1935. A talaj szervesanyagának meghatározásáról. Mezőgazdasági Kutatások. 8. 333.
KOZÁK, M., SZEMES, I. & VÖLGYESI, A., 1983. A kálium, kalcium és magnézium trágyázás hatása a talajtulajdonságokra, a burgonya terméseredményeire nyírlugosi tartamkísérletekben. In. Tanulmányok a homokhasznosításról. Westsik Vilmos emlékülés. Nyíregyháza. 160–180.
KÖNYÖKI, A., 1898. Vizsgálatok a nitrogéntrágyasók egy mellékhatásáról. Kísérl. közlem. I. köt. Budapest. pp. 129–133.
KÜHN, I., 1928. Gyorsított mészmeghatározás agyagos talajokban a Scheibler-féle készülékkel. Mezőgazdasági Kutatások. 1. 118.
KÜHN, I., 1935. Vizsgálatok a talaj könnyen felvehető káli- és foszforsavkészletének megállapítására. Kísérl. Közl. 38. 189.
LÁSZTITY, B., 1976. A kukorica nitrogén és kálium műtrágyázásának vizsgálata karbonátos Duna-Tisza közi homoktalajon. Kandidátusi disszertáció tézisei. Budapest.
LEMMERMANN, O., 1925. Die Bestimmungsmethoden des Düngungsbedürfnisses des Bodens. Z. Pflanzenernähr. Düng. und Bodenkunde. 4. 39–52.
LEMMERMANN, O., 1930. Über die heutigen Laboratoriums-Methoden zur Bestimmung des Düngungsbe-dürfnisses der Böden. Pflanzenern. Dgg. u. Bodenkunde B. 9. 1–17.
LOCH, J., 1970. Összefüggések a talaj Mg-tartalma és a növények által felvett magnézium között. Kandidátusi disszertáció tézisei. Debrecen.
LOCH, J., 2006. Tápanyagvizsgálati módszerek értékelése. In: A tápanyag-gazdálkodást segítő talajvizsgálati módszerek alkalmazása a Nyírség homoktalajain. (Szerk.: LOCH J. & LAZÁNYI J.). Westsik Vilmos Nyírségi Talajfejlesztési Alapítvány. Nyíregyháza. 51–77.
LOCH J., 2015. Nutrient management in Hungary, Agrokémia Talajtan. 64. (2) 47–51.
LOCH, J. & JÁSZBERÉNYI, I., 1997. The 0.01 M CaCl2 solution as a multielement soil extractant-application and experiences in Hungary. In: Land use and Soil Management (ed.: FILEP G.), Rexpo Ltd. Debrecen. 175–184.
LOCH, J., KISS, SZ. & VÁGÓ, I., 2005. A talajok 0,01 M CaCl2-ban oldható tápelem frakciónak szerepe és jelentősége. In: Fenntartható homoki gaz-dálkodás megalapozása a Nyírségben. LAZÁNYI J. (ed.). Westsik Vilmos Nyírségi talajfejlesztési Alapítvány. Nyíregyháza, 137–156.
MADOS, L., 1939. Alföldi talajaink fajsúlya, térfogatsúlya és hézagtérfogata. Mezőg. Közl. 13. 143.
MADOS, L., 1942. Tömegvizsgálatokra alkalmas gyors módszer a talajok adszorpciós telítetlenségének meghatározására. Mezőgazdasági Kutatások. 15. 117.
MADOS, L., 1943. A szikesedés és a víz. Hidrol. Közl. 23. 3.
MARTH, P., 1990. Talajvizsgálati oldószerek összehasonlító vizsgálata. Szakmérnöki diplomadolgozat. GATE Mezőgazdaságtudományi Kar. Gödöllő.
MÉM NAK., 1978. Talajmintavételi módszer a talaj-tápanyagtartalom vizsgálatához. MÉM Növényvédelmi és agrokémiai Központ. Budapest.
MOUAZEN, A.M., MALEKI, M.R., DE BAERDEMAEKER, J., & RAMON, H. 2007. On-line measurement of some selected soil properties using a VIS-NIR sensor. Soil Tillage Res. 93. 13–27.
NEUBAUER, H. & SCHNEIDER, W., 1923. Die Nährstoffaufnahme der Keimpflanzen und ihre Anwendung auf die bestimmung des Nährstoffgehaltes der Böden. Z. Pflanzenernähr. Düng., Bodenkunde A. 2. 329–362.
NYIRI, L., 1986. A talajjavítás, talajművelés komplex hatása barna erdőtalajokra. Kandidátusi disszertáció tézise. Mosonmagyaróvár.
ÖRDÖG, V. & MÁTÉ F. 2002. Algateszt a foszfor felvehetőségének a vizsgálatára. Agrokémia és Talajtan. 51. 465–478.
PAIS, I., 1980. A mikrotápanyagok szerepe a mezőgazdaságban. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
PÁRTAY, G., 1980. Pásztázó elektronmikroszkóp és energia szóródásos röntgen mikroanalízis alkalmazása talajok vizsgálatára. Agrokémia és Talajtan. 29. 543–566.
PÁRTAY, G. & SZENDREI, G., 1981. Gipsz kiválások vizsgálata röntgen mikroszondával és pásztázó elektronmikroszkóppal. Agrokémia és Talajtan. 30. 240–242
PÁTER, K., 1929. Das Verhältniss C/N in verschiedenen ungarischen Böden. Verh. II. Komm. Teil A. Budapest. 204–206.
PREISICH, M., 1942. Talajszuszpenziók ülepedési potenciálja. Mezőgazdasági Kutatások. 15. 90.
PRETTENHOFFER, I., 1936. Vizsgálatok a talajok káliszükségletének meghatározására ammonchlorid oldattal. Kísérl. Közl. 39. 25.
RHEINWALD, H. & CONSTATIN, G., 1939. Über eine Einrichtung zűr Durchführung dér Laktatmethode von Egnér zűr Bestimmung dér leichtlöslichen Bodenphosphor- saure. Bodenkunde u. Pflanzenern. B. 16. 1.
RIEHM, H., 1938. Die Bestimmung dér laktatlöslichen Phosphorsáure im Bódén unter Verwendung eines lichtelektrischen Kolorimeter. Bodenkunde u. Pflanzenern. 9/10. 30.
RIEHM, H., 1940. Erste Prüfung dér Kalimethode nach Egnér an deutschen Bődén in Vergleich zűr Neubauer Methode. Bodenkunde u. Pflanzenern. B. 21/22. 277.
RIEHM, H., 1942. Bestimmung der laktatlöslichen Phosphorsäure in karbonathaltigen Böden. Phosphorsäure. 1. 167–176.
RIEHM, H. & WICHENS, E., 1967. Ergebnisse von Bodenuntersuchungen im Bundesgebiet 1955–1965. und ihre Auswirkung auf die Düngeranwendung. Phosphorsäure. 27. 36–46.
ROMWALTER, A., 1935. Az ütközés szerepe az Odén módszerével végzett mechanikai elemzésben. Mat. Termtud. Ért. 53. 141.
SÁRDI, K., 2001. A P-lekötődés és-szolgáltatás tanulmányozása tenyészedénykísérletben. Agrokémia és Talajtan. 50. 226–246.
SÁRDI, K. & CSATHÓ, P., 2002. Studies on the phosphorus retention of different soil types in a pot experiment with perennial ryegrass. Agrokémia és Talajtan. 51. 177–184.
SARKADI, J., 1959. Útmutató a trágyázási kísérletek tervezéséhez és végrehajtásához. Kis. Módsz. Témakoll. Kiadv. Budapest. 1959.
SARKADI, J., 1975. A műtrágyaigény becslésének módszerei. Mezőgazda Kiadó. Budapest.
SARKADI, J. & KRÁMER, M., 1961. Növényi anyagok és szervestrágyák tápanyagtartalmának vizsgálata. I. Agrokémia és Talajtan. 10. (1) 85–98.
SARKADI, J. & KRÁMER, M. 1966. Bemerkungen zur Beurteilung der Bodenuntersuchungen bzw. zur Zusammenstellung von Nährstoffkartogrammen. KGST értek. Balatonalmádi. 1966. máj. 8–14. Kézirat (KGST soksz.) MTA TAKI. 8.
SARKADI, J., KRÁMER, M. & THAMM, F-NÉ., 1965. Kalcium-és ammóniumlaktátos talajkivonatok P tartalmának meghatározása aszkorbinsav-ónkloridos módszerrel melegítés nélkül. Agrokémia és Talajtan. 14. (1-2) 75–86.
SARKADI, J., BALLA, H., FÜLEKY, G., KÁDÁR, I. & KRÁMER, M., 1976. Interaction Between P-fertilization and P-balance of the Soil. In: 8th Int. Fert. Cong. Sec. 4. Vol. II. Moszkva. 135–142.
SARKADI, J., THAMM, FNÉ & PUSZTAI, A., 1987. A talaj P-ellátottságának megítélése a korrigált AL-P segítségével. Melioráció-Öntözés-Tápanyaggazdálkodás. 2. 66–72.
SCHAY, G., 1927. Szikes talajok vízben könnyen oldható sótartalmának meghatározásáról, vezetőképességéről. Kisérl. Közl. 30. 117.
SHEPHERD, K. & WALSH, M., 2002. Development of Reflectance Spectral Libraries for Characterization of Soil Properties. Soil Sci J. Of Am.. 66. 988–998.
SCHUMACHER, K., 1935. Talajok mechanikai elemzése a Vendl-féle folytonos p/t görbét adó szedimentációs készülékkel. Mat. Termtud. Ért. 62.106.
‘SIGMOND, E., 1900. Une méthode chimique pour déterminer la réserve dite assimiable de l’acide phosporique dns le sol (Notice préliminaire). Ann.de la Science Agronomique, Paris.
‘SIGMOND, E., 1901a. Adatok a talaj asszimilálható foszforsavtartalmának meghatározásához. Magyar Chem. Foly. 7. 3–16.
‘SIGMOND, E., 1901b. Újabb adatok a talaj foszfortrágya-szükségletéhez. Magy. Chem. Foly. 7. 4–7.
‘SIGMOND, E., 1904. Mezőgazdasági Chemia. Term. Tud. Társulat. Budapest.
‘SIGMOND, E., 1906a. A könnyen átsajátítható phosphorsav jelentősége és meghatározása talajaink trágyaszükségletének megállapítása czéljából. Math. és Természettud. Közlem. 29. (1) 1–192.
‘SIGMOND, E., 1906b. Újabb tapasztalatok a kötött széktalajok megjavításáról. Kísérl., Közlem. 9. Budapest. 279–282.
‘SIGMOND, E., 1906c. A különböző foszforsavvegyületek átsajátíthatóságáról. Kisérl. Közl. 9. 249–264.
‘SIGMOND, E., 1907a. Chemical method for the determination of the available phosporic acid in soils. J. Amer. Chem. Soc. 29. 929–936.
‘SIGMOND, E., 1907b. Az ásványok és talajok chemiai összetételének új kifejezéséről. Magy. Chem. Foly. 12. 161–193.
‘SIGMOND, E., 1908. A talajmállásról és az ásványtani talajelemzés hasznosságáról. Földt. Közl. 38. 179–189.
‘SIGMOND, E., 1909. Contribution to the unification of terms in soil and mineral analysis. Proc VII Intern Congress f. Appl Chem. London
‘SIGMOND, E., 1910a. A mezőgazdasági növények legfontosabb táplálóanyagai. Term. Tud. Közl. 41. 1–36.
‘SIGMOND, E., 1910b. A talajelemzések jelentőségéről az agrogeológiai kutatások és a talajtérképezés terén. Agrogeol. Értek. munkái.
‘SIGMOND, E., 1911. Über die Grundfragen in der Zubereitung der Bodemlösungen für die chemische Analyse. Verh. II. Agrogeol. Konf. Stockholm
‘SIGMOND, E., 1912. Introduction of a new terminology in indicating the chemical composition of minerals and soils. Intern. Mitt. Bodenk. Berlin 2
‘SIGMOND, E., 1914a. Über die Grundfragen der Zubereitung der Bodemlösungen für die chemische Analyse. Intern. Mitt. Bodenk. 4. 279.
‘SIGMOND, E., 1914b. Beitrage zur ausführlichen chemischen Analyse des Bodens. Inter. Mitt. Bodenk. 4. 336.
‘SIGMOND, E., 1914c. A talaj teljes elemzéséhez használt forró sósavas kivonat készítései módja. Földt. Közl. 44. 281., 376.
‘SIGMOND, E., 1915. Über die Charakteriserung des Bodens auf Grund des salzauren Bodenauszuges und des Basenaustauschvermögens. Intern Mitt. Bodenk. Berlin 5.
‘SIGMOND, E., 1916. A talajvizsgálat mechanikai és fizikai módszerei. Függelék: Glötzer, J.: Új módszer a talaj térfogatösszehúzódásának meghatározására. Földt. Int. Kiadv., Budapest. 1–164.
‘SIGMOND, E., 1924. Zusammenfassender Bericht und Vorschlag für eine einfache Methode zur Bereitung des Salzsaureauszuges. Actes IV. Conf. pédol. Vol. 2. 543–551.
‘SIGMOND, E., 1927a. Report of the soil laboratory of the University of Tech. Sciences. Budapest. Proc. I. Congr. Soil Sci. vol. 1. Washington. 197–203.
‘SIGMOND, E., 1927b. The chemical characteristics of soil leachings. Proc I. Congr Soil Sci vol. 1. Washington. 60–90.
‘SIGMOND, E., 1927c. A talaj kilúgozás kémiai ismérvei. Math Termtud. Ért. 44. 510–526.
‘SIGMOND, E., 1927d. Conclusions concerning the uniform preparation of soil extracts with hydrochloric acid. Proc I. Int. Cong. Soil Sci. vol. 1. Washington. 189–196,
‘SIGMOND, E. 1933. Beitrag zur Begriffsbestimmung des Sattigungszustandes de Bodens. Verh II. Komm. Kjöb. Teil A. 92–101.
‘SIGMOND, E., 1934. Általános Talajtan. Korda Nyomda. Budapest.
‘SIGMOND, E., 1935. Les pricipes chimiques pour characteriser le sol. Trans III Congr. Soil Sci. vol. 1. Oxford. 49–60.
‘SIGMOND, E., 1936. Die Bestimmung der dynamischen Bodentypen auf chemischer Grundlage. Z. Pflernahr. Düng Bodenk. 44. 24.
‘SIGMOND, E., 1938a. Über die chemische Charakteriserung der Böden. Verh II. Komm. Hels Teil B. 90–94.
‘SIGMOND, E., 1938b. Újra meg kell szerveznünk a gyakorlati talajvizsgálatokat. Közt. 48. 1010.
‘SIGMOND, E., 1938c. The principles of soil science. (Translated from the Hungarian by Arthur B. Yolland). Thomas Murby and Co. London.
‘SIGMOND, E., ZÖHLS, A. & BECKER, J., 1927a. Discussion of the chemical determination of the nutritive materials in soils. Proc I. Congr Soil Sci. vol. 1. Washington. 213–219.
‘SIGMOND, E. & DI GLÉRIA J., 1927b. The different degrees of saturation of the absorbing complex, humus-zeolite of the soil and methods for their determination. Proc I. Congr. Soil Sci. Washington. vol. 2. 155–163.
‘SIGMOND, E. & DI GLÉRIA J., 1927c. Az adszorpciós komplexum telítettségének mértékéről. Mat. Termtud. Ért. 44. 535–542.
‘SIGMOND, E. & IYENGAR, N. A. S., 1934-35. The determination of exchangable bases and of the „S” value in soil containing both calcium carbonate and calcium sulphate. Soil Res. 4. 217.
SIK, K. & FÁBRY, G-NÉ., 1950. Gyors eljárás a talajok oldható-P tartalmának megítélésére. Agrokémia. 2. 148–156.
SIK, K. & SCHÖNFELD S., 1952. A talajsajátságok időszakos változásairól. Agrokémia és Talajtan. 1. (3) 269–290.
SIK, K., 1941. Adatok alföldi talajok szerves széntartalmának káliumhipermanganáttal való meghatározásához. Mezőgazdasági Kutatások. 14. 313.
SÍK, K. & ZAKAIRÁS, L., 1933. Die Bestimmung des S-Wertes, des austauschbaren Kalziums und Magnesiums in karbonatfreien Böden nach Hissink, mittels massanalytischen Methode. Z. Pflernahr. Düng. Bodenk. Teil A 28. 235.
SIK, K., 1964. A foszforsav és kálium meghatározása szakaszos kioldással borátos talajkivonatból. OMMI Évkönyv. 6. 167–176.
SOMSSICH B., 1898. Talajjavítási kísérletek. Kísérl., Közlem. I. Budapest.
SORIANO-DISLA, J. M., JANIK, L. J., VISCARRA ROSSEL, R. A., MACDONALD, L. M. & MCLAUGHLIN, M. J., 2014. The Performance of Visible, Near-, and Mid-Infrared Reflectance Spectroscopy for Prediction of Soil Physical, Chemical, and Biological Properties, Appl. Spectrosc. Rev. 49. 139–186.
SPORZON P., 1865. Gazdászati talajisme, vagyis a termőföld eredete, minősége, ereje, nemei s osztályai. Buda.
STEFANOVITS, P., 1993. A talajok ásványtani vizsgálati eredményeinek mezőgazdasági felhasználása, értelmezése jelentősége. In: BUZÁS I. (szerk) Talaj és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv 1. INDA Kiadó, Budapest. 344–351.
STEFANOVITS, P., 1964. Magyarország talajai (könyvismertetés) Ballenger, R. 1964. Stefanovits Pál: Magyarország talajai (könyvismertetés). Agrokémia és Talajtan. 13. (1-2) 172.
STEFANOVITS, P., 1964. Ballenegger Róbert és Finály István: A magyar talajtani kutatás története 1944-ig (könyvismertetés). Agrokémia és Talajtan. 13. (1-2) 169–171.
STEFANOVITS, P., DOMBÓVÁRI, L.-NÉ, 1985. A talajok agyagásvány-társulásainak térképe. Agrokémia és Talajtan. 34. 314–330.
STEFANOVITS P., 1993. A talajok ásványtani vizsgálati eredményeinek mezőgazdasági felhasználása, értelmezése, jelentősége. In: Talaj-és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv 1. (Szerk.: BUZÁS, I.) 344–351. INDA 4231 Kiadó. Budapest.
SZABADVÁRY, F., SZŐKEFALVI-NAGY Z., 1972. A kémia története Magyarországon. Budapest. Akadémia Kiadó
SZABÓ, J., 1867. A Tokaj-Hegyalja obsidiánjai (Obsidians of the Tokaj mts). A Magyarhoni Földtani Társulat Munkálatai 3. Pest. 147–172.
SZEMES, I., 1986. Műtrágyahatások elemzése meszes homoktalajon. Kandidátusi disszertáció tézisei. Budapest.
SZENDREI, G., 1995. Talajásványtan. MÁFI Módszertani Közlemények. 14. (1) 1–217.
THAMM, F-NÉ., KRÁMER, M. & SARKADI, J., 1968. Növények és trágyaanyagok foszfortartalmának meghatározása ammónium-molibdo-vanadátos módszerrel. Agrokémia és Talajtan. 17. (1-2) 145–156.
THAMM F-NÉ., 1981. Az AL-módszer alkalmazásának lehetőségei talajaink P-szolgáltatásának becslésére. Kandidátusi disszertáció tézisei. Budapest.
TIMKÓ, I., 1909. Budapest Duna jobbparti környékének, továbbá Gödöllő, Isaszeg vidékének agrogeologiai viszonyai. In: M. K. Földt. Int. 1907. évi jel. Budapest.
TÖLGYESI, G., 1969. A növények mikroelem tartalma és ennek mezőgazdasági vonatkozásai. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
TÖRÖK, I., 1972. Néhány talajminta infravörös spektrumának értelmezése.
TREITZ, P., 1898. Magyar-Óvár környékének talajtérképe. M. K. Földt. Int. Évk. XI.
TREITZ, P., 1900. A talajnemek osztályozása. Földt. Közl. 30. 147–162.
TREITZ, P., 1903a. Le dosage du calcaire soluble dans les terres á vignobles. Budapest
TREITZ, P., 1903b. A szőlőtalajok mésztartalmának meghatározása az amerikai alanyfajták kiválasztása céljából. Borászati Lapok. 51. (35) 917.
TREITZ, P., 1910. Die Bestimmung des physiologisch wirkenden Kalkgehaltes in Weinböden C. R. I. Conf. Agrogeol. Budapest 1909. – A szőlőfajok physiológiai hatású mésztartalmának meghatározása. Agrogeolg. értek. munkái. Budapest.
VÁGI, I. & FEHÉR, D., 1931. A talajtan elemei, különös tekintettel a talaj biológiájára és genetikájára. Sopron.
VAJNA, I., 1929. Összefüggések a talaj diszperziófoka és a kicserélhető bázisok minősége között. Mezőgazdasági Kutatások. 2. 303.
VEDRŐDI, S., 1890. A debreceni lösztalaj összetétele. Debrec. Gazd. Isk. Jelent. 1889/90. Debrecen.
VENDL, A., 1914. A hatvani cukorgyár talajának vázrészei. Földt. Közl. 44. 407., 462.
VISCARRA ROSSEL, R.A. & MCBRATNEY, A.B., 1998. Laboratory evaluation of a proximal sensing technique for simultaneous measurement of soil clay and water content. Geoderma. 85. 9–39
VISCARRA-ROSSEL, R.A., WALVOORT, D..J., MCBRATNEY, A.B., JANIK, L.J. & SKJEMSTAD, J.O., 2006. Visible, near infrared, mid infrared or combined diffuse reflectance spectroscopy for simultaneous assessment of various soil properties. Geoderma. 131. 59–75.
VISCARRA-ROSSEL, R.A. & BEHRENS, T., 2010. Using data mining to model and interpret soil diffuse reflectance spectra. Geoderma. 158. 46–54.
VÁRALLYAY, GY. ID., 1938. A gyakorlati talajtípusok jellemzése mechanikai összetételük alapján. Kísérl. Közl. 41. 3542.
VÁRALLYAY, GY. ID., 1950. A műtrágyahatást irányító kísérletek és vizsgálatok. Agrokémia. 2. 287–302.
VÁRALLYAY, GY. ID., 1954. Az egyszerű talajvizsgálatoktól az üzemi talajtérképezésig. Agrokémia és Talajtan. 3. (4) 289–298.
WITOVSZKY E., 1942. Néhány humuszmeghatározó módszerről. Mezőgazdasági Kutatások. 15. 159.