Authors:
Benjámin PálffySzegedi Tudományegyetem, Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék, Szeged, Magyarország

Search for other papers by Benjámin Pálffy in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
István FeketeSzegedi Tudományegyetem, Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék, Szeged, Magyarország

Search for other papers by István Fekete in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
, and
Károly BartaSzegedi Tudományegyetem, Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék, Szeged, Magyarország

Search for other papers by Károly Barta in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Open access

Munkánk során igyekeztünk a belvízminőséggel, annak időbeli változásaival kapcsolatos kérdéseket megválaszolni.

Az eddig vizsgált nehéz agyag talajtextúrájú algyői mintaterületről származó eredmények rávilágítanak arra, hogy tápanyagok tekintetében számottevő terhelés érheti az elvezetés során a belvizet befogadó felszíni víztestet különösen a belvízelöntés kezdeti időszakában. A terhelést kiemelten a lebegőanyaghoz kötött tápanyagformák adják, míg emellett a felszíni vízborítás kialakulását követő első napokban és hetekben jelentős, környezetvédelmi határértéket is átlépő mineralizált nitrogéntartalomra is kell számítani.

A belvizes környezet reduktív jellemzőinek erősödésével a nitrát – külső utánpótlás nélkül – hamar átalakul, míg a hőmérséklet és a biológiai aktivitás emelkedésével a lebegőanyagtartalom koagulációja és flokkulációja is jelentősen csökkenti a tápanyagterhelést.

Ezen a mintaterületen képződött belvíz öntözővízként való hasznosítását az öntözőrendszer eltömődéséhez vezető magas lebegőanyagtartalom, illetve esetenként magas vas- és mangántartalom nehezítheti jellemzően szintén a tavaszi időszakban, amikor pl. kelesztő öntözéshez használhatjuk fel a vizet a magasabb térszíneken.

Általános érvényű következtetések levonásához a kutatás későbbi szakaszában két új, eltérő talajtani és hidrológiai adottságú mintaterületre is kiterjesztjük vizsgálatunkat. A helyszíni mérésekkel párhuzamosan összeállítunk egy laboratóriumi kísérletet kiemelten a talajtényező hatásának megfigyeléséhez. Ez lehetőséget fog nyújtani arra is, hogy a tápanyagformák időbeli átalakulásáról is pontosabb képet kapjunk.

Abstract

Munkánk során igyekeztünk a belvízminőséggel, annak időbeli változásaival kapcsolatos kérdéseket megválaszolni.

Az eddig vizsgált nehéz agyag talajtextúrájú algyői mintaterületről származó eredmények rávilágítanak arra, hogy tápanyagok tekintetében számottevő terhelés érheti az elvezetés során a belvizet befogadó felszíni víztestet különösen a belvízelöntés kezdeti időszakában. A terhelést kiemelten a lebegőanyaghoz kötött tápanyagformák adják, míg emellett a felszíni vízborítás kialakulását követő első napokban és hetekben jelentős, környezetvédelmi határértéket is átlépő mineralizált nitrogéntartalomra is kell számítani.

A belvizes környezet reduktív jellemzőinek erősödésével a nitrát – külső utánpótlás nélkül – hamar átalakul, míg a hőmérséklet és a biológiai aktivitás emelkedésével a lebegőanyagtartalom koagulációja és flokkulációja is jelentősen csökkenti a tápanyagterhelést.

Ezen a mintaterületen képződött belvíz öntözővízként való hasznosítását az öntözőrendszer eltömődéséhez vezető magas lebegőanyagtartalom, illetve esetenként magas vas- és mangántartalom nehezítheti jellemzően szintén a tavaszi időszakban, amikor pl. kelesztő öntözéshez használhatjuk fel a vizet a magasabb térszíneken.

Általános érvényű következtetések levonásához a kutatás későbbi szakaszában két új, eltérő talajtani és hidrológiai adottságú mintaterületre is kiterjesztjük vizsgálatunkat. A helyszíni mérésekkel párhuzamosan összeállítunk egy laboratóriumi kísérletet kiemelten a talajtényező hatásának megfigyeléséhez. Ez lehetőséget fog nyújtani arra is, hogy a tápanyagformák időbeli átalakulásáról is pontosabb képet kapjunk.

Abstract

The current practice of excess water drainage in Hungary is not only of concern from a quantitative point of view, but also raises a number of water quality issues. The answers to these questions help us to develop a responsible excess water management strategy. How much useful nutrients (nitrogen, phosphorus, potassium) do we lose by draining excess water? How much organic matter goes away from the arable lands? What is the load to the receiving channels and lakes? At the same time, in addition to issues focusing on losses, it is also worth examining the quality issues in the case of water retention. How does excess water quality change depending on the duration of water cover? What factors have the strongest impact? Do soil properties (texture, humus content), meteorological conditions (temperature, precipitation) or land use dominate in forming water quality? How does the available nutrient content for plants change? What are the limiting factors for water utilization? Is it suitable for irrigation?

The results from a heavy clay textured soil near village Algyő so far reveal that the surface water body receiving the excess water during the discharge can be significantly affected by nutrients, especially during the initial period of inland flooding. The load is mainly given by the nutrient forms connected to the suspended material, while in the first days and weeks after the formation of the surface water cover a significant amount of mineralized nitrogen is also detected to exceed the environmental limit value.

As the reductive characteristics of the excess water environment increase, nitrate is rapidly transformed without external refreshment, while coagulation and flocculation of suspended materials also significantly reduce nutrient loading as temperature and biological activity increase.

The utilization of the excess water as irrigation water can be hampered by the high content of suspended materials: it can lead to the clogging of the irrigation system in this sample area. Sometimes, mainly in the early spring period the high iron and manganese content can also cause problems.

In order to get general conclusions, two other areas with different soil and land use properties will be also included in the study. In parallel with the field measurements, we are planning to set up a laboratory experiment to monitor the effect of the soil properties. This will also provide an opportunity to get more accurate information about the transformation of nutrient forms over time.

Bevezetés

Napjainkban a globális klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá válnak az egymást követő szélsőséges időjárási események, ezzel együtt a vízhiánnyal és víztöbblettel jellemezhető időszakok is. A vízhiány és a víztöbblet – számos más terület mellett – talán a mezőgazdaságot sújtja a legjobban: a belvizes időszakokban a szántóföldi kultúrák teljes pusztulását okozhatja a vízzel telített feltalaj, míg a száraz nyári időszakokban a megfogyatkozó felszíni és felszín alatti vízkészletek veszélyeztetik a termelés biztonságát. Az akár csak pár hónapos különbséggel jelentkező ellentétes előjelű szélsőségek kiegyenlítésére kézenfekvő megoldás a belvizek visszatartása a napjainkban általánosan alkalmazott elvezető-védekező gyakorlat helyett. Egyre többen vizsgálják a belvízkezelés alternatív formáit, mint a talajban tározás, vagy akár a felszíni tározás és az öntözés lehetőségét (KÖRÖSPARTI & BOZÁN, 2013; BLANKA & LADÁNYI, 2014; LADÁNYI & BLANKA, 2019). A Víz Keretirányelv szellemében készült 3. Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervek (VGT) alapelveit rögzítő „Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések” c. dokumentum külön fejezetben foglalkozik a vízvisszatartás kérdésével (URL1), s ez bekerült az egyes alegységekre vonatkozó VGT-kbe is (URL2).

Az elvezetés kontra vízvisszatartás mennyiségi kérdése mellett számos minőségi kérdés is felvetődik, amelyek megválaszolása hozzásegít minket a felelős belvízgazdálkodási stratégia kialakításához. Az elvezetés során a belvízben többek közt hasznos tápanyagok is elvezetésre kerülhetnek oldott és kötött formákban. Ugyanez a másik oldalról, a befogadó felszíni víztestek számára jelentős mértékű környezeti terhelést okozhat. A vízhasznosítás, vízvisszatartás mellett is lényeges a vízminőség változása, gondoljunk itt például az öntözéses hasznosításra, vagy akár vizes élőhelyek kialakítására. Az eltérő adottságú – például eltérő talajú, belvíz típusú, területhasználatú – területeken más és más belvízkezelési módszert célszerű alkalmazni, amelyek számára különböző vízminőségi határértékeknek kell megfelelni. Ez indokolttá teszi a vízminőség alakulásának vizsgálatát célzó kutatásokat. A vízminőség időbeli alakulásának, illetve az ezt befolyásoló tényezők ismerete hozzájárul a terület számára legalkalmasabb belvízkezelési stratégia kiválasztásához.

A belvíz kialakulásának okait számos szakirodalom taglalja (KOZÁK, 2003; RAKONCZAI et al., 2011; SZATMÁRI & VAN LEEUWEN, 2013), de a belvíz okozta károk hatásmechanizmusának, befolyásoló tényezőinek kutatása jóval szerényebb mértékű. Hazánkban a jelenség okozta károkat tudományos alapossággal elsőként VAJDAI (1966, 1974, 1975) vizsgálta az 1960-as évektől kezdődően melynek egyik apropója az évtized közepére jellemző rendkívüli belvizes időszak volt (SZLÁVIK, 2006). A Vajdai vezette kutatócsoport a belvizek talajra és növényekre gyakorolt hatását az elöntés idejének, a levegő- és vízhőmérsékletnek a függvényében vizsgálta szabadföldi tartamkísérletekben. Megállapításaik szerint a vízborítás hossza arányos a talajszerkezet szétiszapolódásának mértékével, amelyet a vízmélység és a hőmérséklet is befolyásol. A tápanyagok közül elsősorban a nitrogénveszteséget írta le, mely 20 napnál hosszabb vízborítás esetén akár az 50%-ot is meghaladhatja. Az általa vizsgált gabonák és lucerna esetében megállapította, hogy a vízborítás időtartama mellett a víz oldott oxigéntartalma és a hőmérséklet alakulása is nagy szerepet játszik a növények pusztulásában. Véleménye szerint már 5–10 napos vízborítás elegendő ahhoz, hogy a betakarítás veszteséges legyen (VAJDAI, 1970, 1975). Bár Vajdai kutatásai elsősorban a víz jelenléte miatti károkozásra koncentráltak, de már ekkor is – közel 50 éve – megemlíti, hogy a „káros felszíni vizek levezetésükkor értékes sókat és szerves anyagokat mosnak ki a talajból” (VAJDAI, 1974). Az elvezetés által generált további minőségi és mennyiségi károkozás gondolata tehát nem új keletű, de mégis csak az utóbbi 10–15 évben került annyira a kutatások középpontjába, hogy komoly elméleti és gyakorlati lépések történjenek a belvízelvezetés helyett a vízvisszatartás elméletének alátámasztására.

Ha a belvíz eredete kizárólag összegyülekezési, és nincs kapcsolata a talajvízzel, akkor gyakorlatilag nem is beszélhetünk káros víztöbbletről, csak gátolt beszivárgásról, azaz a vízkészlet vertikális eloszlása előnytelen. A jelenségre, illetve a megoldási javaslatokra a 21. század folyamán már számos kutató felhívta a figyelmet (AVAR, 2006, 2015; BIRKÁS, 2009, 2013; VÁRALLYAY, 2008, 2012). Sokkal átfogóbb paradigmaváltást szorgalmaz SZINAY (2009), aki a belvízelvezetés helyett nem is belvízgazdálkodást, hanem egyenesen csapadékgazdálkodást javasol, melyet szintén a talaj vízgazdálkodásán keresztül tervez megoldani.

Más jellegű a probléma, ha a talaj vízáteresztő képessége nagyobb, de a magas talajvízszint miatt nem tud beszivárogni a csapadék. Ilyenkor a beszivárogtatás nem, vagy csak korlátozottan tud működni, ugyanakkor ebben az esetben sem szabadna a kincset érő vizet hasznosítatlanul elvezetni, hiszen egy-két hónapon belül égetően hiányozni fog. Másrészt a vele együtt elvezetett tápanyagok nemcsak veszteséget jelentenek, hanem erőteljes eutrofizációt indíthatnak el az elvezetésre szolgáló csatornarendszerben. Kézenfekvő megoldás a belvíz felszíni tározása, később a beszivárogtatása, illetve öntözési célú hasznosítása. Mindenesetre, ha felszíni vízként tervezzük felhasználni a belvízként jelentkező többletet, központi kérdéssé válik a vízminősége. Ugyanakkor fontos látni azt is, hogy a belvízfoltban található elemekre, vegyületekre – elsősorban a nitrogénre, foszforra, káliumra és vegyületeikre - nemcsak limitáló szennyezőanyagokként érdemes tekintenünk, hanem a talajban hasznosuló tápanyagokként is (VAJDAI, 2010).

Hazánkban az utóbbi 10 évben két kutatóintézetben indultak belvízminőségi vizsgálatok: a szarvasi NAIK ÖVKI-ben (KÖRÖSPARTI & BOZÁN, 2013; ANDRÁSI et al., 2016; KEREZSI et al., 2017) és a Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékén (ZÁDORI, 2014; PÁLFFY, 2016). Mindkét műhelyben több mintaterületről (belvízfoltból) különböző időpontokban vett vízminták vízminőségét vizsgálták, és vetették össze részben a felszíni vizekre vonatkozóan a 10/2010. (VIII. 18.) VM rendeletben, részben pedig az öntözővizekre is vonatkozó 90/2008. (VII. 18.) FVM rendeletben szereplő határértékekkel és kritériumokkal. PÁLFFY (2016) terepi mérések mellett végzett laboratóriumi kísérletei egyértelműen rávilágítottak arra, hogy a belvizek igen jelentős vízminőségi átalakuláson mennek végbe a kiindulási tápanyagkészlet és a vízborítás időtartamának függvényében. Megerősítette a korábbi kutatások következtetéseit is, miszerint a belvizek minősége – néhány kiugró értéket kivéve – megfelelő, öntözési célú hasznosításra jobbára alkalmas.

Anyag és módszer

A vízminőségi kérdések vizsgálatához három helyen jelöltünk ki mintaterületeket. A talaj szerepének feltárásához agyag, vályog és homok textúrájú talajokat is szándékoztunk bevonni a felmérésbe. Belvízgyakorisági térképek (BOZÁN et al., 2015) és korábbi terepi tapasztalatok (KUN et al., 2012) alapján történt a mintaterületek kijelölése, de a 2020–21-es téli szárazságnak köszönhetően a Szeged környéki kiválasztott helyszínek közül egyedül az agyagos fizikai féleségű területeken jelentkezett jelentősebb belvízborítás 2021 tavaszán. Ezek közül a Szegedtől északra található, Algyő közeli mintaterületről (1. ábra) rendelkezünk részletesebb vizsgálati eredményekkel, így a továbbiakban csak ezeket ismertetjük.

1. ábra
1. ábra

Az algyői mintaterület mintavételi helyei topográfiai térképen és a 2021.02.23-i Sentinel 2 felvételen NDVI értéke alapján becsült belvízelöntés

Citation: Agrokémia és Talajtan 2022; 10.1556/0088.2022.00114

Algyőn az Atkai-Holt-Tiszától délre található nehéz agyag fizikai féleségű (12. táblázat) területen időszakonként csapadékvíz eredetű, összegyülekezési típusú belvíz alakul ki, amelynek oka az agyagos folyóvízi üledékeken képződött talaj gyenge vízvezető képessége. A területhasznosítás itt szántó, mintapontonként eltérő növénykultúrával. Ezen a helyszínen 2021 tavaszán két belvízfoltot mintáztunk négy mintaponton (1. ábra) három hónapon keresztül összesen 5–7 alkalommal. A területhasznosítás egységesen szántó mind a négy mintapont környezetében. Az 1. mintaponton szántott talajfelszín, a 2. pont füves terület repcetábla közelében, a 3. repce és a 4. füves terület csatorna közelében belvizet levezető árokkal.

1. táblázat

Az Algyőn feltárt talajszelvény helyszíni leírása

Szint (1)Mélység (cm) (2)Leírás (3)
Apss0–50Szürkésbarna agyag, nyíló-záródó repedésekkel. 10 cm-ig eső után nedvesedett, alatta száraz.
B50–70Sötétszürkés, fényes agyag, rozsdafoltokkal.
Cl70–100Talajvízglejes agyag-agyagos vályog mészgöbecsekkel, vasszeplőkkel.
2. táblázat

Az Algyőn feltárt talajszelvény laborvizsgálati eredményei

Minta mélység (cm) (1)0–2535–6580–110
Vizsgált paraméter (2)Mértékegység (3)
pH (H2O)7,217,648,14
KA és fizikai féleség (a)69 nehéz agyag (b)85 nehéz agyag (b)65 nehéz agyag (b)
Összes só (c)% m/m0,040,070,04
CaCO3% m/m2,121,708,92
Humusz (d)% m/m2,460,950,67

A mintapontok két egykori medermaradványban helyezkednek el, környezetükhöz képest 1–2 méterrel mélyebben. Bár a medermaradványokat keleten belvízcsatorna határolja, csatornasánc akadályozza a víz csatornába jutását, amelyet a gazdálkodók belvizes időszakokban ideiglenes levezető árkokkal átvágnak. Az árkok a teljes víztömeget nem képesek levezetni, de annak szintjét csökkentik. A területet nyugatról határoló csatorna több szakaszon betemetett, így belvízelvezetésre alkalmatlan. Próbafúrással igazoltuk, hogy a belvíz és a talajvíz közt nincs kapcsolat, a 3. mintapont melletti száraz talaj alatt a megütött talajvízszint 70 cm volt.

A területen végzett földmunkák a 4. pont és a belvízelvezető csatorna közti árok többszöri mélyítésére korlátozódtak a vizsgált időszakban.

A belvíz kiterjedése 2020 decemberétől növekedett, mintavételt először 2021. március 1-én végeztünk, majd kezdetben ezt kb. 10 naponként ismételtük. Áprilistól az első vizsgálati eredmények tükrében – a vártnál lényegesen hosszabb ideig elhúzódó belvíz miatt – ritkábban, időjárástól függően hozzávetőleg 25 naponként vettünk vízmintákat május 28-ig. A mintavételt minden alkalommal a reggelidélelőtti órákban a belvízfolt tengelyvonalában merítéssel végeztük. A mintavételek alatt a vízhőmérséklet 3–5, 5–7°C közt változott, a májusi mintavételek alatt emelkedett a vízhőmérséklet 16, illetve 20°C fölé. A vízmintavételt lehetőség szerint legalább 50 cm-es vízmélységű pontokon végeztük, 10–30 cm-es mélységből. A belvíz kiterjedése április közepéig nem változott lényegesen, de a léghőmérsékletek emelkedésével látványos zsugorodásnak indultak a foltok. Az északi folt május elejére meg is szűnt. A két folt területi kiterjedését és a tárolt víztérfogatot műholdfelvételek és domborzatmodell segítségével becsültük, melyeket egy későbbi cikkben tervezzük összefoglalni.

A vizsgált paraméterek kiválasztásánál a növények számára legfontosabb tápanyagokat és az öntözés szempontjából kritikus sótartalomhoz kapcsolódó paramétereket tartottuk a legfontosabbaknak (3. táblázat).

3. táblázat

Alkalmazott vizsgálati módszerek

Vizsgálat (1)Módszer (2)Alkalmazott eszköz (3)Alkalmazott szabvány (4)
pH (20°C)potenciometria (a)WTW inoLab 720p laboratóriumi pH mérőMSZ 1484-22:2009
Fajlagos elektromos vezetőképesség (EC)konduktometria (b)Thermo Scientific Orion 3Star konduktométerMSZ EN 27888:1998
Hőmérséklet (c)termometria (d)Ellenállás hőmérő (e)MSZ 448-2:1967
Lebegőanyag-tartalom (f)tömegmérés (g)MSZ 448-33:1985
KOIpstitrimetria (h)MSZ 448-20:1990
Kjeldahl NKjeldahlMSZ EN 25663:1998
Összes N (i)számítás (j)MSZ 448-27:1985
NH4+fotometria (k)FOSS FIA STAR 5000 spektrométerMSZ EN ISO 11732:2005
NO3 + NO2fotometria (k)FOSS FIA STAR 5000 spektrométerMSZ EN ISO 13395:1999
PO43–fotometria (k)FOSS FIA STAR 5000 spektrométerMSZ EN ISO 6878:2004
összes P (l)fotometria (k)UNICAM Helios Gamma UV-VIS (Thermo Scientific) spektrofotométerMSZ 448/18-77
HCO3, CO32–acidi-alkimetriaMSZ 448-21:1986
K+, Ca2+, Mg2+, Na+, Fe, Al, B, MnICP-OESPerkin Elmer Optima 7000DV ICP-OES spektrométerMSZ 1484-3:2006
Cl, SO42–ICDionex ICS-1600 Ionkromatográfiás rendszer (anionos)MSZ EN ISO 10304-1:2009
pH (H2O)potenciometria (a)WTW inoLab720p laboratóriumi pH mérőMSZ-08-0206-2:1978; MSZ 21470-2:1981
Arany-féle kötöttség (m)plaszticitás vizsgálat (n)MSZ-08-0205:1978
Vízben oldható összes sótartalom (o)konduktometria (b)Thermo Scientific Orion 3Star konduktométerMSZ-08-0206-2:1978
CaCO3gázvolumetria (p)Scheibler-féle kalciméterMSZ-08-0206-2:1978
Humusztartalom (q)fotometria (k)UNICAM Helios Gamma UV-VIS (Thermo Scientific) spektrofotométerMSZ 21470-52:1983

Az eredmények értékelésénél a 10/2010. (VIII. 18.) VM rendeletben megadott határértékeket vettük alapul, valamint öntözővízként való hasznosítás kockázatait is értékeltük (FILEP, 1999).

A felszíni vizek állapotértékeléséhez a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet jellemző víztestenként külön kategóriákat állapít meg. Nincs külön kategóriatípus belvizekre, így a korábbi munkákhoz hasonlóan (ANDRÁSI et al., 2016) a 11-es „meszes – kis területű – sekély – nyílt vízfelületű – időszakos” típus határértékeit vettük alapul. Az algyői mintaterületen időszakonként kialakuló belvíztömeg jelentős mennyiségének befogadója az Atkai-Holt-Tisza, amely 14-es „meszes – kis területű – közepes mélységű – nyílt vízfelületű – állandó”, így szigorúbb határértékek esetén ezt is figyelembe kell venni az értékelésnél.

Az időben bekövetkezett változások értékelésénél, az általunk vizsgált egyes paraméterek közti kapcsolatot IBM SPSS Statistics 25 szoftverrel, Spearman korrelációval vizsgáltuk, a mérési eredmények többségének nem normális eloszlása miatt, melyet a Kolmogorov-Smirnov és Shapiro-Wilk próbákkal állapítottunk meg (4. táblázat).

4. táblázat

Néhány vizsgálati paraméter összevetése Spearman korrelációval. Az elemszám minden paraméter esetében 24 db volt.

(1) EC (2) KOIps(3) Szerves N(4) Összes PK Ca Na Mg Cl Fe B
(1) EC 1,0000,143–0,079–0,405*–0,3190,890**0,940**0,874**0,918**–0,710**0,748**
(2) KOIps1,0000,222–0,1120,3970,0520,0840,2510,163–0,3680,389
(3) Szerves N1,0000,479*0,164–0,121–0,248–0,107–0,260–0,113–0,169
(4) Összes P1,0000,436*–0,329–0,514*–0,398–0,56**–0,002–0,325
K 1,000–0,243–0,439*–0,176–0,343–0,146–0,043
Ca 1,0000,828**0,939**0,888**–0,68**0,803**
Na 1,0000,842**0,921**–0,620**0,750**
Mg 1,0000,937**–0,760**0,923**
Cl 1,000–0,71**0,863**
Fe 1,000–0,80**
B 1,000

szignifikáns kapcsolat 0,05-os szinten

szignifikáns kapcsolat 0,01-os szinten

Eredmények és értékelésük

A belvízminták mért paramétereinek határértékekkel és vízminőségi kategóriákkal való összevetése után megkíséreltük feltárni az egyes paraméterek és a környezeti tényezők változása közötti kapcsolatokat is.

A pH érték alakulása nem mutat tendenciaszerű változást. Sok tényező eredőjeként alakul, amelyekben domináns az idő, amely mögött a hőmérséklet változása (alapvetően emelkedése), az egyre nagyobb mértékű párolgás és a víz – talaj interakció áll. Az eredmények értékelését környezetvédelmi szempontból megközelítve a 10/2010. (VIII. 18.) VM rendeletet által megállapított 7,2–8,8 közötti értéknél három alkalommal alacsonyabb (5. táblázat).

5. táblázat

Belvíz nitrogén és foszfor vizsgálati eredményei a 10/2010 (VIII. 18.) VM rendelet 11. és 14. felszíni víztípusra vonatkozó határértékeivel, a határértéktúllépés kiemelésével

(1) Dátum(2) Minta-pontpHNH4+ – N mg l−1NO3 – N mg l−1(3) Szerves N mg l−1(4) Összes N mg l−1PO43– – P mg l−1(5) Összes P mg l−1
2021.03.0117,350,580,10>1,462,040,06>0,71
2021.03.0127,60,390,10>1,762,150,06>0,39
2021.03.0137,850,570,10>1,582,150,06>0,35
2021.03.0147,320,20>0,10>1,371,490,110,16
2021.03.1016,830,220,10>1,321,540,06>0,99
2021.03.1026,980,20>0,10>1,281,320,06>0,30
2021.03.1037,220,230,10>1,121,350,06>0,32
2021.03.1047,230,240,10>0,260,500,06>0,10
2021.03.1818,280,880,10>0,000,610,06>0,25
2021.03.1828,240,300,10>0,200,500,06>0,26
2021.03.1838,380,20>0,10>0,390,550,090,11
2021.03.1848,060,280,10>0,270,550,06>0,11
2021.03.2918,070,590,10>0,070,660,06>0,27
2021.03.2927,100,20>0,10>0,450,550,06>0,13
2021.03.2938,060,310,10>0,240,550,06>0,05>
2021.03.2947,510,310,10>0,240,550,06>0,05>
2021.04.0817,190,20>n.a.1,701,820,06>0,20
2021.04.0827,270,20>n.a.0,820,940,06>0,14
2021.04.0837,310,20>n.a.0,410,500,06>0,15
2021.04.0847,570,20>n.a.0,360,500,06>0,25
2021.05.0438,700,20>0,10>0,470,470,06>0,15
2021.05.0447,940,20>0,10>0,520,520,06>0,17
2021.05.2837,310,20>0,10>0,320,440,090,09
2021.05.2847,240,200,10>0,270,470,070,21
Megfelelőségi érték 11. (6)7,2–8,80,3>0,2>2,5>0,12>0,30>
Megfelelőségi érték 14. (6)7,2–8,90,3>0,4>2,5>0,12>0,25>

A fajlagos elektromos vezetőképesség (EC) egy esetben sem lépi át a 0,9 mS cm−1-es határértéket. Az EC március 18-ig stabil, majd emelkedni kezd, ezután a déli belvízfoltnál az utolsó, május 28-án vett minta esetén kissé visszaesik, amit a párolgó víz töményedését ellensúlyozó korábbi napok rekord mennyiségű csapadéka is okozhatott. Ezt támasztják alá a távérzékeléssel nyert adatok alapján becsült víztömegváltozás, valamint a Sándorfalván található OVF aszálymonitoring állomás csapadékadatai (URL3)

A kálium változása esetleges, és vízben oldott mennyisége viszonylag alacsony, az összes adatot tekintve 2,9–7,55 mg l−1 közti, illetve az egyes mintapontonként mért legnagyobb és legkisebb érték különbsége nem haladja meg a 2,11 mg l−1 értéket.

A lebegőanyagtartalom magas értékről indul, majd egy erőteljesen csökkenő tendencia figyelhető meg, végül egy alacsonyabb értéken rögzül 40–45 mg l−1 alatt (2. ábra). A csökkenést március 18-án a 2. és 3. mintaponton töri meg emelkedés, amit a korábbi napok csapadékos és szelesebb időjárása okozott. A 4. mintaponton március 29-én és április 8-án mértünk magasabb értékeket, ami bolygatás hatása. Ez a mintapont közel esik egy csatornához, amelyhez a vizsgálat időtartama alatt a vízszint csökkenésével párhuzamosan többször tovább mélyítették a már meglévő lecsapoló árkot, ahogy ezt március 29. és április 8. előtt 1–2 nappal is tették. Az árokmélyítés egyrészt vízmozgást indukált, másrészt a munkagép felkavarta a belvizet. Az időjárásváltozással, ahogy ezt korábban feltételeztük, nem sikerült erős kapcsolatot kimutatnunk, de a mért lebegőanyagtartalmak alátámasztották azt a korábbi szerzők által is leírt tényt, hogy a vízben elszaporodó élőlények elősegítik a kolloidszerű lebegőanyagtartalom koagulációját, majd flokkulációját (DROPPO et al., 1997; SCHOLZ, 2006). Ezt segíti többek közt a párolgással emelkedő kalcium- és magnéziumkoncentráció is. A negatív töltésű, kolloidszerű lebegőanyag részecskékkel a pozitív töltésű ionok összekapcsolódnak, mely során megszűnik a részecskék közti taszítóerő, elősegítve ezzel a pehelyképződést, majd a lebegőanyagtartalom kiülepedését.

2. ábra
2. ábra

A belvíz lebegőanyagtartalmának változása 2021. március 1-től az idő függvényében

Citation: Agrokémia és Talajtan 2022; 10.1556/0088.2022.00114

A belvíz szervesanyagtartalmának indikátoraként a permanganátos kémiai oxigénigényt vizsgáltuk (KOIps). A KOIps időbeli alakulására kettősség jellemző. Március 18-ig értéke minden mintaponton csökken, majd ezt követően minden mintaponton emelkedik. A 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet nem az általunk alkalmazott KOI vizsgálati módszerre állapít meg határértéket, így ez esetben az MSZ 12749:1993 szabvány szerint értékeltük a KOIps koncentrációt. A víz III. tűrhető minőségi osztályba tartozik, illetve március 1-én, az első vizsgálati napon a 4. mintaponton – ahol a legmagasabb volt a lebegőanyagtartalom is – átlépte a 15 mg l−1-es határt, így a maga 16,5 mg l−1-es értékével már a IV. szennyezett kategóriába sorolható. A KOIps és a lebegőanyagtartalom alakulása március 18-ig erős, 0,742-es korrelációs értéket mutat 12 mért érték összevetése esetén, 0,006-os szignifikancia szint mellett, majd az ezutáni eredmények közt már nem mutatható ki kapcsolat (3. ábra). Ez arra utal, hogy a téli-tavaszi hidegebb időszakban a KOIps értékét jobban befolyásolja a lebegőanyaghoz kötött szervesanyag tartalom, míg később, a fagyos napok megszűnésével a vízben oldott szervesanyag formák koncentrációjának növekedése okozza a KOIps emelkedését.

3. ábra
3. ábra

A kémiai oxigénigény és a lebegőanyagtartalom összefüggése

Citation: Agrokémia és Talajtan 2022; 10.1556/0088.2022.00114

A szervetlen nitrogénformák közül a rendelkezésre álló eredmények alapján a NO3 + NO2 – N méréshatár, azaz 0,1 mg l−1 alatti volt. Az alacsony nitrátkoncentráció oka további kutatást igényel, de vélhetően a mikroorganizmusok tevékenysége komoly szerepet játszik benne (VAJDAI, 1975; BORCH et al., 2010).

Az NH4+ – N tartalom március végéig mutat magasabb értékeket, többször átlépve a 0,3 mg l−1-es szennyezettségi határértéket. Áprilistól ez az érték egy kivétellel már a 0,2 mg l−1-es méréshatárt sem éri el.

Az összes nitrogéntartalom egy alkalommal sem lépi át a szennyezettségi határértéket. Az első három mintavételi alkalom eredményei csökkenő tendenciát mutatnak, majd március 18-át követően a déli belvízfolt (3–4. mintapontok) esetén alacsonyabb szinten stabilizálódik, az északi belvízfolt kiszáradás előtti utolsó, április 8-i mintavétele alkalmával ismét emelkedik. A Kjeldahl N alapján összevetve a szerves N és az NH4+ mennyiségét, az NH4+ aránya március második felében és a déli folt utolsó mintavételi napján, május 28-án mutat magasabb értékeket (4. ábra).

4. ábra
4. ábra

A belvíz szerves N és ammónium-N tartalmának alakulása az első mintavételi naptól kezdve a különböző mintapontokon

Citation: Agrokémia és Talajtan 2022; 10.1556/0088.2022.00114

A vízben oldott PO43– – P mennyisége jobbára a 0,06 mg l−1-es alsó méréshatár alatt volt, a szennyezettségi határértéket (0,12 mg l−1) egyedül március 1-én a 4. mintaponton közelítette meg. Az összes P-tartalmat tekintve a márciusi értékek a 4. mintapont kivételével szinte minden mintaponton átlépik az Atkai-Holt-Tisza víztestjére vonatkozó 0,25 mg l−1-es szennyezettségi határértéket. A 4. mintaponton csak április 8-án éri el ezt az értéket. Az összes P mennyisége nem mutat nagy kilengéseket, magasabb értékek leginkább a vizsgálati időszak korai, márciusi szakaszában figyelhetők meg (5. táblázat). A víz összes foszfor és lebegőanyagtartalma közt nem tudtunk egyértelmű kapcsolatot kimutatni.

Az öntözővíz minősítésénél az összes oldott sótartalom, a Ca, Mg tartalom, Na%, Na adszorpciós arány, szódaegyenérték – Sze és a Mg% irányadók elsősorban (FILEP, 1999; 90/2008 FVM (VII. 18.) rendelet).

A pH egy esetben eléri a 8,7-es értéket. 8,4-es pH értékig minden talajtípus esetében használható az öntözővíz, de 7,0 érték fölött már növeli az öntözőrendszer eltömődésének esélyét.

A fajlagos elektromos vezetőképesség (EC) alakulását fentebb részleteztük, kapcsolata lineáris az összes oldott sótartalommal. A 0,78 mS cm−1-es értéket (500 mg l−1 oldott sótartalom) egy alkalommal se lépi át, így öntözésre megfelelő (FILEP, 1999).

A Ca2+, Mg2+, Na+ kapcsolata erős, gyakran Cl és SO42–-ionok kísérik. Az előbbiek feltehetőleg a párolgás hatására folyamatosan emelkedő koncentrációban vannak jelen a vízben. Az emelkedés csak március 18-án torpan meg, illetve május 28-án figyelhető meg enyhe visszaesés, mely visszavezethető az előtte hullott csapadékra is.

A mangán mennyiségi változása és az általunk megfigyelt paraméterek közt nem tudtunk kapcsolatot kimutatni. A vas mennyisége néhány kiugró értéktől eltekintve inkább csökkenő tendenciát mutat. A különböző mintapontokon kisebbnagyobb kiugró értékek csak a március 18-án vett minták esetén figyelhetők meg.

A HCO3 a fotoszintetizáló algák, fitoplanktonok fő szénforrása (SZILÁGYI & ORBÁN, 2007), de koncentrációja a víz párolgása és más ellenirányú folyamat következtében jellemzően emelkedő tendenciát mutat 1–1 visszaeső értéket leszámítva.

A víz kationok szerinti víztípusa kalciumos-magnéziumos, anionok szerinti típusa karbonát-hidrogén-karbonátos (a későbbi méréseknél néhány esetben kevert anion típusú). Szélsőséges értékek nem figyelhetők meg, a Na% az idővel emelkedő, de 40% alatti, a Mg% emelkedő, de 50% alatti értékeket vesz fel. A Na adszorpciós arány (SAR) 2 alatti, a szódaegyenérték 1,25 alatti minden esetben. A bór és kloridion tartalom nem haladja meg a 0,7 mg l−1-es és a 100 mg l−1-es értékeket. A víz ez alapján a teljes mérési időszak alatt minden talajtípus öntözéséhez megfelelő volt.

A nitrogén- és foszfortartalom az eutrofizáció fő elősegítő elemei. Ezen értékek tükrében és korábbi vizsgálatok (ANDRÁSI et al., 2016; PÁLFFY, 2016; KEREZSI, 2017) adatait is figyelembe véve kimondhatjuk, hogy a kora tavaszi fő belvízelvezetési időszakban magasabb ezen anyagok belvízben lévő koncentrációja, növelve az eutrofizáció kockázatát, elősegítve a befogadó tó, csatorna, vizes élőhely ökológiai egyensúlyának felborulását, valamint – a magas lebegőanyagtartalommal együtt – medrének feltöltődését. A vízgazdálkodási szempontokon túl ez is erős érv amellett, hogy lehetőséget keressünk arra, hogy a belvízelvezetés helyett visszatartsuk a vizet és hasznosítsuk.

A víz hasznosításának egyik módja a megfelelő talajelőkészítés (BIRKÁS, 2009, 2013) mellett annak szétöntözése magasabb területrészeken. Ez esetben is több tényezőt figyelembe kell venni. A szétöntözött víz nem táplálhatja a belvízfoltot, és kizárólag a szabadföldi vízkapacitásig célszerű a talajt vízzel feltölteni, megelőzve a kilúgzás erősítését vagy a reduktív környezet kialakulását. A vizsgált algyői mintaterülethez hasonló agyagos térszíneken ez a talaj rendkívül alacsony vízáteresztő képessége miatt sajnos limitált vízmennyiségeket érint.

Az öntözéses vízhasznosításnál azonban nehézséget okoz az öntözőrendszer egyes elemeinek eltömődésének kockázata. A 6. táblázatban látható eredmények szerint a magas lebegőanyagtartalom különösen a kora tavaszi időszakban jelent gondot, míg esetenként a magasabb vas- és mangánszint is hozzájárulhat a vas- és mangánbaktériumok, algák elszaporodásához, lerakódások kialakulásához az öntözőrendszerben (FILEP, 1999; SZILÁGYI & ORBÁN, 2007). Az Algyőn vizsgált mintaterület talaja rossz víznyelő és vízvezetőképességű, ez a belvíz kialakulásának egyik fő oka. Öntözéstervezésénél így kisebb intenzitású gyakoribb öntözési módot célszerű választani, ami – a vízminőséget ismerve – szintén a finom fúvókák eltömődését okozhatja. Ennek megoldása már elvi helyett inkább műszaki kihívás. A déli belvízfolt ideiglenes víztározóként való hasznosítása egy lépés lehet a probléma megoldásához.

6. táblázat

Öntözőrendszer eltömődésének kockázata szempontjából fontos vizsgálati eredmények kiemelve a határétékátlépéseket. (FILEP, 1999)

(1) Mintavétel napja(2) Mintapont(3) Lebegőanyag-tartalom mg l−1Fe μg l−1Mn μg l−1EC mS cm−1
2021.03.01122427,91451,290,32
2021.03.01211830,5194,710,31
2021.03.01310835,44149,350,46
2021.03.014258311,7049,970,27
2021.03.10110026,48130,080,31
2021.03.1024127,5560,180,32
2021.03.1033532,2665,420,46
2021.03.10416282,1520,00>0,35
2021.03.1816435,9074,770,31
2021.03.18260162,6946,850,30
2021.03.1837534,2437,740,46
2021.03.18477109,3936,230,37
2021.03.2913822,9090,650,35
2021.03.2923942,35103,340,37
2021.03.2933021,2630,200,50
2021.03.29410097,8020,00>0,43
2021.04.0812820,00>114,920,45
2021.04.0822721,5798,840,46
2021.04.08321>20,00>72,440,57
2021.04.08414924,9420,00>0,50
2021.05.04321>20,00>20,00>0,57
2021.05.0443020,00>20,00>0,59
2021.05.28321>20,00>93,790,49
2021.05.2844420,00>95,050,47
(4) Megfelelőségi érték: 50>100,00>100,00>0,78>

Jövőbeli tervek

Az agyagos területen bemutatott vizsgálatainkat mindenképpen végig szeretnénk vinni vályog és homok fizikai féleségű talajokon is. Az időjárás változékonysága miatt azonban nehéz tendenciaszerű változásokat kimutatni a vízborítás időtartamának függvényében, ezért a belvízben és a talajban bekövetkező változásokat az elöntés kezdetétől szisztematikusan felépített laborkísérlet keretében tervezzük felmérni. Ezt a mintavétel nehézségein túl jelentősen nehezíti az elöntés első napjának meghatározása. A vízborítás folyamatosan változik, ráadásul a reduktív környezet kialakulása sem csak a rendszer oxigénszintjétől függ, hanem befolyásolja a hőmérséklet és a mikrobiális aktivitás is (GRECSIN, 1963).

Ezek kiküszöbölésére a helyszíni méréseket ki fogjuk egészíteni egy laborkísérlettel, mely során 3–4 különböző tulajdonságokkal rendelkező talajt két különböző hőmérsékleten (4 és 20°C – hűtőben és szobahőmérsékleten) meghatározott talaj/víz arány mellett csapadékvízben áztatunk 1–1 mintatartóban. A külön mintatartó lehetővé teszi, hogy az egyes mintavételi napokon ne a teljes mintamennyiséget bolygassuk. Egy-egy mintatartót a vizsgálat kezdetétől a 2., 5., 10., 20., 30., 40. és 60. napon tervezzük bontani, és tartalmát vizsgálatra előkészíteni. Elsősorban a minták szerves és szervetlen N, oldott és összes P, valamint K tartalmát fogjuk mérni.

Ezzel a módszerrel nem tudjuk a valós környezetet reprodukálni, hiszen a talaj/víz arány rögzített lesz, a hőmérséklet nem fog számottevően változni még a nap folyamán sem, nem lesz szélhatás, és víz hozzáfolyás se más területről, illetve az élővilág hatása is korlátozott lesz. Amire alkalmas lesz a kísérlet, hogy ismert lesz a vízhatás kezdete, és a rögzített körülményekkel tisztán megfigyelhetjük a talaj hatását és a változások időbeli alakulását, tehát választ kaphatunk arra a kérdésre, milyen ütemben és módon változik a víz és a talaj tápanyagkészlete, és a szétöntözéssel – ha van ilyen időszak – a belvízkezelés mely időszakában menthetünk át más területre jelentősebb mennyiségben vizet és tápanyagot.

A vizsgált algyői mintaterületen a belvízkezelés során szóban forgó vízmennyiségek számítása jelenleg is zajlik geoinformatikai eszközökkel.

Köszönetnyilvánítás

A kutatás az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-21-3-II. kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.

Köszönjük gondolatébresztő ötleteit Dr. Babcsányi Izabellának és a laboratóriumi vizsgálatoknál nyújtott segítségét Kiss Amandának.

References

  • ANDRÁSI G., KÖRÖSPARTI J., TÚRI N., BOZÁN CS. 2016. A belvízelöntések vízminőségi vizsgálata Szarvas környékén. Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Vándorgyűlése. 2016. július 6–8., Debrecen. Konferencia Proceedings CD-ROM.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • AVAR L. 2006. Altalajlazítás belvíz ellen. Magyar Mezőgazdaság. 61. (9) 2223.

  • AVAR L. 2015. Amikor nem illan el a nitrogén. Magyar mezőgazdaság. 70. (10) 2021.

  • BIRKÁS M. 2009. Mit tehetünk a belvízkárral lerontott talajokon. Agrofórum. 20. (31) 5256.

  • BIRKÁS M. 2013: Újra belvízkárok a talajokon. Agrofórum. 24. (5) 3638.

  • BLANKA V., LADÁNYI ZS. (szerk.) 2014. Aszály és vízgazdálkodás a Dél-Alföldön és a Vajdaságban – Suša i upravljanje vodama u južnoj mađarskoj ravnici i Vojvodini – Drought and Water Management in South Hungary and Vojvodina. SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Szeged.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • BORCH, T., KRETZSCHMAR, R., KAPPLER, A., CAPPELLEN, P. V., GINDER-VOGEL M., VOEGELIN, A., CAMPBELL, K. 2010. Biogeochemical redox processes and their impact on contaminant dynamics. Environmental Science and Technology. 44. 1523.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • BOZÁN CS., KÖRÖSPARTI J., ANDRÁSI G., TÚRI N., KUN Á., VALENTINYI K. 2015. Belvízi veszélytérképezés. Metodika, veszélytérképezési eredmények. Ákk Konzorcium, Szarvas.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • DROPPO, I. G., LEPPARD, G. G., FLANNIGAN, D. T., LISS, S. N. 1997. The Freshwater Floc: A Functional Relationship of Water and Organic and Inorganic Floc Constituents Affecting Suspended Sediment Properties. In: EVANS, R. D., WISNIEWSKI, J., WISNIEWSKI, J. R. (eds.): The Interactions Between Sediments and Water 99. pp. 4354.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • FILEP GY. 1999. Az öntözővizek minősége és minősítése. Agrokémia és Talajtan. 48. (1–2) 4966.

  • GRECSIN, I. P. 1963. Oxigénhiány a talajokban és ennek hatása a talaj tulajdonságaira. Agrokémia és Talajtan. 12. (3) 451456.

  • KEREZSI GY., KÖRÖSPARTI J., TÚRI N., BOZÁN CS. 2017. A belvíz mezo- és makroklimatikus hatásai. In: SZABÓ A. K., ERDEINÉ KÉSMÁRKY-GALLY Sz. (szerk.). NAIK Fiatal Kutatói Napok II. szakmai konferencia: Publikációk. NAIK, Gödöllő. pp. 410.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • KOZÁK P. 2003. Az alföldi belvizek elvezetése. Hidrológiai Közlöny. 83. (1) 5161.

  • KÖRÖSPARTI J., BOZÁN CS. 2013. Belvizes területek alternatív hasznosítási lehetőségeinek értékelése, és a belvíz tározására alkalmas területek lehatárolása Békés megyében. Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlés, Gödöllő.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • KUN Á., BARTA K., KATONA O. 2012. Az M43-as autópálya által indukált 2010-11-es belvíz talajtani hatásai. In: NYÁRI D. (szerk.) Kockázat - Konfliktus - Kihívás: A VI. Magyar Földrajzi Konferencia, a MERIEXWA nyitókonferencia és a Geográfus Doktoranduszok Országos Konferenciájának Tanulmányai. Szeged, SZTE TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék. pp. 483494.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • LADÁNYI ZS., BLANKA V. (szerk.) 2019. Aszály és belvíz monitoring és menedzsment, valamint a kapcsolódó kockázatok a Dél-Alföldön és a Vajdaságban. SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Szeged. MSZ 12749:1993. Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés. MSZT, Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • PÁLFFY B. 2016. A belvíz hatása a talaj főbb tápanyagaira. Diplomamunka. SZTE, Szeged.

  • RAKONCZAI J., FARSANG A., MEZŐSI G., GÁL N. 2011. A belvízképződés elméleti háttere. Földrajzi Közlemények. 135. (4) 339349.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • SCHOLZ, M., 2006. Biological treatment. In: SCHOLZ, M.: Wetland Systems to Control Urban Runoff. Elsevier. pp. 8183.

  • SZATMÁRI J., VAN LEEUWEN, B. (szerk.) 2013. Belvíz. SZTE TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék – Univerzitet u Novom Sadu, Szeged – Novi Sad.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • SZILÁGYI F., ORBÁN V. (szerk.) 2007. Alkalmazott hidrobiológia. Magyar Vízközmű Szövetség, Budapest.

  • SZINAY M. 2009. Belvízreform tanulmány. In: Vélemények az Országos Vízgyűjtőgazdálkodási Terv 2009. augusztus 31-én közzétett kéziratából. http://www2.vizeink.hu/files/vizeink.hu_0525_belvizreform_tanulmany_szinaymiklos.pdf

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • SZLÁVIK L. (szerk.) 2006. A 2006. évi árvizek és belvizek krónikája. A Duna és a Tisza szorításában. Közlekedési Dokumentációs Kft.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • VAJDAI I. 1966. Milyen közvetlen termesztési károkat okozhat a belvíz? Magyar Mezőgazdaság 21. (10) 1415.

  • VAJDAI I. 1970. A káros vízbőség hatása. Magyar Mezőgazdaság. 25. (25) 1314.

  • VAJDAI I. 1974. A káros vízbőséggel (belvízzel) kapcsolatban eddig kialakult és újabban javasolt fogalmak és a károkozási formák ismertetése. In: SOÓS P., MARCZEL J., STEFANOVITS P.: Az agrártudományi egyetem közleményei. Agrártudományi Egyetem, Gödöllő. pp. 177181.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • VAJDAI I. 1975. A tavaszi időszakos káros vízbőség néhány közvetlen hatása a szántóföldi növénytermesztésre. Kandidátusi értekezés, Gödöllő.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • VAJDAI I. 2010. Még mindig a belvízkárokról. Magyar Mezőgazdaság. 65. (3) 6061.

  • VÁRALLYAY GY. 2008. Talaj–víz kölcsönhatások a klímaváltozás tükrében. Talajvédelem Különszám. Talajtani Vándorgyűlés Nyíregyháza, 2008. május 28–29. pp. 1730.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • VÁRALLYAY GY. 2012. Talaj–környezet–fenntarthatóság. Agrártudományi Közlemények. 49. 331337.

  • ZÁDORI A. 2014. Belvizek kémiai összetételének vizsgálata Dél-Alföldi mintaterületeken. Szakdolgozat. SZTE, Szeged.

Internetes hivatkozások

Hivatkozott jogszabályok

  • 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól

  • 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól

  • 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól

  • ANDRÁSI G., KÖRÖSPARTI J., TÚRI N., BOZÁN CS. 2016. A belvízelöntések vízminőségi vizsgálata Szarvas környékén. Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Vándorgyűlése. 2016. július 6–8., Debrecen. Konferencia Proceedings CD-ROM.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • AVAR L. 2006. Altalajlazítás belvíz ellen. Magyar Mezőgazdaság. 61. (9) 2223.

  • AVAR L. 2015. Amikor nem illan el a nitrogén. Magyar mezőgazdaság. 70. (10) 2021.

  • BIRKÁS M. 2009. Mit tehetünk a belvízkárral lerontott talajokon. Agrofórum. 20. (31) 5256.

  • BIRKÁS M. 2013: Újra belvízkárok a talajokon. Agrofórum. 24. (5) 3638.

  • BLANKA V., LADÁNYI ZS. (szerk.) 2014. Aszály és vízgazdálkodás a Dél-Alföldön és a Vajdaságban – Suša i upravljanje vodama u južnoj mađarskoj ravnici i Vojvodini – Drought and Water Management in South Hungary and Vojvodina. SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Szeged.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • BORCH, T., KRETZSCHMAR, R., KAPPLER, A., CAPPELLEN, P. V., GINDER-VOGEL M., VOEGELIN, A., CAMPBELL, K. 2010. Biogeochemical redox processes and their impact on contaminant dynamics. Environmental Science and Technology. 44. 1523.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • BOZÁN CS., KÖRÖSPARTI J., ANDRÁSI G., TÚRI N., KUN Á., VALENTINYI K. 2015. Belvízi veszélytérképezés. Metodika, veszélytérképezési eredmények. Ákk Konzorcium, Szarvas.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • DROPPO, I. G., LEPPARD, G. G., FLANNIGAN, D. T., LISS, S. N. 1997. The Freshwater Floc: A Functional Relationship of Water and Organic and Inorganic Floc Constituents Affecting Suspended Sediment Properties. In: EVANS, R. D., WISNIEWSKI, J., WISNIEWSKI, J. R. (eds.): The Interactions Between Sediments and Water 99. pp. 4354.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • FILEP GY. 1999. Az öntözővizek minősége és minősítése. Agrokémia és Talajtan. 48. (1–2) 4966.

  • GRECSIN, I. P. 1963. Oxigénhiány a talajokban és ennek hatása a talaj tulajdonságaira. Agrokémia és Talajtan. 12. (3) 451456.

  • KEREZSI GY., KÖRÖSPARTI J., TÚRI N., BOZÁN CS. 2017. A belvíz mezo- és makroklimatikus hatásai. In: SZABÓ A. K., ERDEINÉ KÉSMÁRKY-GALLY Sz. (szerk.). NAIK Fiatal Kutatói Napok II. szakmai konferencia: Publikációk. NAIK, Gödöllő. pp. 410.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • KOZÁK P. 2003. Az alföldi belvizek elvezetése. Hidrológiai Közlöny. 83. (1) 5161.

  • KÖRÖSPARTI J., BOZÁN CS. 2013. Belvizes területek alternatív hasznosítási lehetőségeinek értékelése, és a belvíz tározására alkalmas területek lehatárolása Békés megyében. Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlés, Gödöllő.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • KUN Á., BARTA K., KATONA O. 2012. Az M43-as autópálya által indukált 2010-11-es belvíz talajtani hatásai. In: NYÁRI D. (szerk.) Kockázat - Konfliktus - Kihívás: A VI. Magyar Földrajzi Konferencia, a MERIEXWA nyitókonferencia és a Geográfus Doktoranduszok Országos Konferenciájának Tanulmányai. Szeged, SZTE TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék. pp. 483494.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • LADÁNYI ZS., BLANKA V. (szerk.) 2019. Aszály és belvíz monitoring és menedzsment, valamint a kapcsolódó kockázatok a Dél-Alföldön és a Vajdaságban. SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Szeged. MSZ 12749:1993. Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés. MSZT, Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • PÁLFFY B. 2016. A belvíz hatása a talaj főbb tápanyagaira. Diplomamunka. SZTE, Szeged.

  • RAKONCZAI J., FARSANG A., MEZŐSI G., GÁL N. 2011. A belvízképződés elméleti háttere. Földrajzi Közlemények. 135. (4) 339349.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • SCHOLZ, M., 2006. Biological treatment. In: SCHOLZ, M.: Wetland Systems to Control Urban Runoff. Elsevier. pp. 8183.

  • SZATMÁRI J., VAN LEEUWEN, B. (szerk.) 2013. Belvíz. SZTE TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék – Univerzitet u Novom Sadu, Szeged – Novi Sad.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • SZILÁGYI F., ORBÁN V. (szerk.) 2007. Alkalmazott hidrobiológia. Magyar Vízközmű Szövetség, Budapest.

  • SZINAY M. 2009. Belvízreform tanulmány. In: Vélemények az Országos Vízgyűjtőgazdálkodási Terv 2009. augusztus 31-én közzétett kéziratából. http://www2.vizeink.hu/files/vizeink.hu_0525_belvizreform_tanulmany_szinaymiklos.pdf

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • SZLÁVIK L. (szerk.) 2006. A 2006. évi árvizek és belvizek krónikája. A Duna és a Tisza szorításában. Közlekedési Dokumentációs Kft.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • VAJDAI I. 1966. Milyen közvetlen termesztési károkat okozhat a belvíz? Magyar Mezőgazdaság 21. (10) 1415.

  • VAJDAI I. 1970. A káros vízbőség hatása. Magyar Mezőgazdaság. 25. (25) 1314.

  • VAJDAI I. 1974. A káros vízbőséggel (belvízzel) kapcsolatban eddig kialakult és újabban javasolt fogalmak és a károkozási formák ismertetése. In: SOÓS P., MARCZEL J., STEFANOVITS P.: Az agrártudományi egyetem közleményei. Agrártudományi Egyetem, Gödöllő. pp. 177181.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • VAJDAI I. 1975. A tavaszi időszakos káros vízbőség néhány közvetlen hatása a szántóföldi növénytermesztésre. Kandidátusi értekezés, Gödöllő.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • VAJDAI I. 2010. Még mindig a belvízkárokról. Magyar Mezőgazdaság. 65. (3) 6061.

  • VÁRALLYAY GY. 2008. Talaj–víz kölcsönhatások a klímaváltozás tükrében. Talajvédelem Különszám. Talajtani Vándorgyűlés Nyíregyháza, 2008. május 28–29. pp. 1730.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • VÁRALLYAY GY. 2012. Talaj–környezet–fenntarthatóság. Agrártudományi Közlemények. 49. 331337.

  • ZÁDORI A. 2014. Belvizek kémiai összetételének vizsgálata Dél-Alföldi mintaterületeken. Szakdolgozat. SZTE, Szeged.

  • 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól

  • 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól

  • 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól

  • Collapse
  • Expand

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Szili-Kovács, Tibor

Technical Editor(s): Vass, Csaba

Editorial Board

  • Bidló, András (Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Környezet- és Földtudományi Intézet, Sopron)
  • Blaskó, Lajos (Debreceni Egyetem, Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, Karcagi Kutatóintézet, Karcag)
  • Buzás, István (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Georgikon Campus, Keszthely)
  • Dobos, Endre (Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék, Miskolc)
  • Farsang, Andrea (Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Szeged)
  • Filep, Tibor (Csillagászati és Földtudományi Központ, Földrajztudományi Intézet, Budapest)
  • Fodor, Nándor (Agrártudományi Kutatóközpont, Mezőgazdasági Intézet, Martonvásár)
  • Győri, Zoltán (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Debrecen)
  • Jolánkai, Márton (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Növénytermesztési-tudományok Intézet, Gödöllő)
  • Kátai, János (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Debrecen)
  • Lehoczky, Éva (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Makó, András (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Michéli, Erika (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet, Gödöllő)
  • Németh, Tamás (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Pásztor, László (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Ragályi, Péter (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Rajkai, Kálmán (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Rékási, Márk (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Schmidt, Rezső (Széchenyi István Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár)
  • Tamás, János (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Debrecen)
  • Tóth, Gergely (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Tóth, Tibor (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Tóth, Zoltán (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Georgikon Campus, Keszthely)

 

International Editorial Board

  • Blum, Winfried E. H. (Institute for Soil Research, University of Natural Resources and Life Sciences (BOKU), Wien, Austria)
  • Hofman, Georges (Department of Soil Management, Ghent University, Gent, Belgium)
  • Horn, Rainer (Institute of Plant Nutrition and Soil Science, Christian Albrechts University, Kiel, Germany)
  • Inubushi, Kazuyuki (Graduate School of Horticulture, Chiba University, Japan)
  • Kätterer, Thomas (Swedish University of Agricultural Sciences (SLU), Sweden)
  • Lichner, Ljubomir (Institute of Hydrology, Slovak Academy of Sciences, Bratislava, Slovak Republic)
  • Loch, Jakab (Faculty of Agricultural and Food Sciences and Environmental Management, University of Debrecen, Debrecen, Hungary)
  • Nemes, Attila (Norwegian Institute of Bioeconomy Research, Ås, Norway)
  • Pachepsky, Yakov (Environmental Microbial and Food Safety Lab USDA, Beltsville, MD, USA)
  • Simota, Catalin Cristian (The Academy of Agricultural and Forestry Sciences, Bucharest, Romania)
  • Stolte, Jannes (Norwegian Institute of Bioeconomy Research, Ås, Norway)
  • Wendroth, Ole (Department of Plant and Soil Sciences, College of Agriculture, Food and Environment, University of Kentucky, USA)

         

Szili-Kovács, Tibor
ATK Talajtani Intézet
Herman Ottó út 15., H-1022 Budapest, Hungary
Phone: (+36 1) 212 2265
Fax: (+36 1) 485 5217
E-mail: editorial.agrokemia@atk.hu

Indexing and Abstracting Services:

  • CAB Abstracts
  • EMBiology
  • Global Health
  • SCOPUS
  • CABI

2021  
Web of Science  
Total Cites
WoS
not indexed
Journal Impact Factor not indexed
Rank by Impact Factor

not indexed

Impact Factor
without
Journal Self Cites
not indexed
5 Year
Impact Factor
not indexed
Journal Citation Indicator not indexed
Rank by Journal Citation Indicator

not indexed

Scimago  
Scimago
H-index
10
Scimago
Journal Rank
0,138
Scimago Quartile Score Agronomy and Crop Science (Q4)
Soil Science (Q4)
Scopus  
Scopus
Cite Score
0,8
Scopus
CIte Score Rank
Agronomy and Crop Science 290/370 (Q4)
Soil Science 118/145 (Q4)
Scopus
SNIP
0,077

2020  
Scimago
H-index
9
Scimago
Journal Rank
0,179
Scimago
Quartile Score
Agronomy and Crop Science Q4
Soil Science Q4
Scopus
Cite Score
48/73=0,7
Scopus
Cite Score Rank
Agronomy and Crop Science 278/347 (Q4)
Soil Science 108/135 (Q4)
Scopus
SNIP
0,18
Scopus
Cites
48
Scopus
Documents
6
Days from submission to acceptance 130
Days from acceptance to publication 152
Acceptance
Rate
65%

 

2019  
Scimago
H-index
9
Scimago
Journal Rank
0,204
Scimago
Quartile Score
Agronomy and Crop Science Q4
Soil Science Q4
Scopus
Cite Score
49/88=0,6
Scopus
Cite Score Rank
Agronomy and Crop Science 276/334 (Q4)
Soil Science 104/126 (Q4)
Scopus
SNIP
0,423
Scopus
Cites
96
Scopus
Documents
27
Acceptance
Rate
91%

 

Agrokémia és Talajtan
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 40 EUR (or 10 000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2022 Online subsscription: 146 EUR / 198 USD
Print + online subscription: 164 EUR / 236 USD
Subscription fee 2023 Online subsscription: 150 EUR / 198 USD
Print + online subscription: 170 EUR / 236 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Agrokémia és Talajtan
Language Hungarian, English
Size B5
Year of
Foundation
1951
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
2
Founder Magyar Tudományos Akadémia  
Founder's
Address
H-1051 Budapest, Hungary, Széchenyi István tér 9.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0002-1873 (Print)
ISSN 1588-2713 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2022 0 0 0
Jul 2022 0 0 0
Aug 2022 0 0 0
Sep 2022 0 0 0
Oct 2022 0 96 42
Nov 2022 0 63 17
Dec 2022 0 0 0