Kutatómunkák általános célja olyan kísérletek végzése, amelyek feltárják az adott régióban perspektivikusan termeszthető fajták, illetve tájfajták optimális műtrágyázási igényeit. Tanulmányunkban a Karcagon nemesített és fenntartott ’Maxi’ köles tájfajta tápanyagreakciójának vizsgálatából származó eredményeinket mutatjuk be a módosított Országos Műtrágyázási Tartamkísérlet (OMTK) 2017. évi és az annak figyelembevételével 2021-ben beállított Műtrágyázási Kísérleti Kert (MKK) adatai alapján. A kísérleteket Karcagon, a MATE Karcagi Kutatóintézetben, egy mélyben szolonyeces réti csernozjom talajon állítottuk be. 2017-ben a módosított OMTK kezelései 4 nitrogén (40, 80, 120, 160 kg ha– 1), 4 foszfor (0, 40, 80, 100 kg ha– 1) és 3 kálium (0, 60, 90 kg ha– 1) dózis kombinációjából adódtak, illetve volt egy műtrágyázás nélküli abszolút kontroll. 2021-ben az MKK kezelései 3 nitrogén (40, 80, 120 kg ha– 1), 3 foszfor (0, 40, 80 kg ha– 1) és 2 kálium (0, 60 kg ha– 1) dózis kombinációját foglalták magukba, illetve mindegyik parcella felére növénykondicionáló szert juttatunk ki. A termesztett növény mindkét évben a karcagi nemesítésű ’Maxi’ kölesfajta volt. A különböző kezeléscsoportok termésre gyakorolt hatásának statisztikai értékelését egytényezős varianciaanalízissel végeztük el. Mindkét vizsgálati évben a 80 kg ha– 1 hatóanyag mennyiségben kijuttatott nitrogén műtrágyázás bizonyult a leginkább megfelelőnek. A magas foszfor dózisok a legtöbb esetben termésdepresszióhoz vezettek. Eredményeink alapján még a közepes – jó kálium ellátottságú karcagi talajokon is hasznos lehet a kálium kijuttatása, bár a káliumtrágyázás termésre gyakorolt hatását a varianciaanalízis nem igazolta. Az Algomel PUSH szerrel végzett növénykondicionálás statisztikailag is igazolhatóan, mintegy 10%-kal növelte a termés nagyságát. Kutatómunkánk folytatásával pontosabban meghatározható lesz számos tájfajta tápanyagreakciója és fajtaspecifikus, a helyi agroökológiai viszonyokat is figyelembe vevő tápanyag dózisok és kombinációk ajánlhatók a gazdálkodóknak.
The general objective of our research is to carry out experiments that are suitable to reveal the optimal fertilization demand of regionally bred or potentially producible crop varieties for a specific region. In our recent study, the results gained from the examination of the nutrient reaction of the regional millet variety ‘Maxi’ bred and maintained in Karcag are introduced based on the data originating from the modified Long-term National Fertilization Experiments (OMTK) in 2017 and from the Fertilization Experimental Garden (MKK) established at Karcag in 2021. Both experiments were set up in the MATE Research Institute of Karcag on a meadow chernozem soil salty in the deeper layers. In 2017, there were 4 nitrogen (40, 80, 120, 160 kg ha−1), 4 phosphorus (0, 40, 80, 100 kg ha−1), and 3 potassium (0, 60, 90 kg ha−1) dosage combinations applied and one unfertilized absolute control in the OMTK trial. In 2021, in the MKK experiment, treatments involved 3 nitrogen (40, 80, 120 kg ha−1), 3 phosphorus (0, 40, 80 kg ha−1), and 2 potassium (0, 60 kg ha−1) dosage combinations, furthermore, on half of the plots a plant conditioner was sprayed. Millet variety ‘Maxi’ bred at Karcag was the indicator crop in both years. For the statistical analysis of the effect of the various treatment groups on yields, One-way ANOVA tests were used. We considered the 80 kg ha−1 nitrogen substance dose the most suitable in both years. High dosage of phosphorus application resulted in yield depression in most of the cases. Based on our results, potassium fertilization can be effective even on the soils of Karcag with medium to good potassium supplies, though the analysis of variance did not justify the effect of K-fertilization on yields. The 10% yields increase due to plant conditioning with Algomel PUSH was statistically proven. By continuing or research, the reaction to fertilization of several regional crop varieties can be determined more precisely, and variety-specific nutrient doses and combinations can be determined and suggested to the local famers taking the regional agri-ecological conditions into consideration.
Ábrahám É ., 2019. Köles, Termesztésének agrotechnikai elemei. 64. In: Integrált növénytermesztés: Alternatív növények. (Szerk. Pepó P .) Mezőgazda Lap- és Könyvkiadó. Budapest. 259 p.
Antal J ., 1996. Gabonafélék, Búza, Tápanyagellátás. 252–253. In: Szántóföldi növénytermesztés. Mezőgazda Kiadó. Budapest. 887 p.
Blaskó L ., 2010. Alternatív növények kutatása a DE AGTC kutatóintézeteiben. In, Az alternatív növények szerepe az Észak-alföldi Régióban. 2010. június 22. DE AGTC KIT Nyíregyházi Kutatóintézet. (Szerk. Gondola I .) Nyíregyháza. Center–Print Nyomdaipari Szolgáltató Kft. 97–104. p. ISBN 978-963-473-386-7
Blaskó L ., Zsigrai GY ., 1998. A műtrágyázás és a mészállapot összefüggései réti csernozjom talajon (Karcag). In: Műtrágyázás, talajsavanyosodás és meszezés összefüggései az OMTK kísérlethálózat talajain. (Szerk. Blaskó, L .; Debreczeni, B-NÉ ; Holló, S .; Kadlicsló, B .; Sárvári, M .) Kompolt-Karcag, OMTH Hálózati Tanács. 237 p. pp. 107-135. ISBN 963-03-6687-8.
Ceccarelli S ., Grando S ., 1996. Drought as a challenge for the plant breeder. Plant Growth Regul. 20. 149–155.
Chai, Y ., Gao, X ., Liu, C ., 2012. Production of proso millet in China. Proceedings of the 1st international sympoisium on broomcorn millet. Advances in broomcorn millet research. 25–31.
Chrappán Gy ., Fazekas M ., Lazányi J ., Siklósiné Rajki E ., 1997. Kölestermesztés. In: Amit a cirok- és madáreleség-félékről tudni kell. (Szerk. Fazekas M .) Budapest. 70–76. p.
Csathó, P ., 2001. A termőhely és a K-trágyázás hatása a talajok és a kukorica növény kálium-ellátottságára. Agrokémia és Talajtan. 50. No. 3–4. 267–289.
Csathó, P ., 2005. Kukorica K hatásokat befolyásoló tényezők vizsgálata az 1960 és 2000 között publikált hazai szabadföldi kísérletek adatbázisán. Szemle. Növénytermelés. 54. 447–465.
Czimbalmos Á ., Szűcs L ., Zsembeli J ., 2016. Karcagi nemesítésű őszi búzafajták (Triticum aestivum L.) tápanyag-reakciójának vizsgálata. Acta Agraria Debreceniensis. 69. 63–67.
Debreczeni B.-né , Németh T ., 2009. Az Országos Műtrágyázási Tartamkísérletek (OMTK) kutatási eredményei. Akadémiai Kiadó, ISBN, 9789-6305-8680-1
Duray B ., 2015. Várható tájhasználati változások a Dél-Alföldön. In: Környezeti változások és az Alföld. (Szerk. Rakonczai J .) Nagyalföld Alapítvány Kötetei 7., Békéscsaba. 181–188.
Jóvér J ., Kovács Gy ., Czimbalmos Á ., Fitosné Hornok M ., 2015. A kölestermesztés és néhány klimatikus tényező összefüggéseinek vizsgálata a Nagykunságban. Helyi Termék–Hagyomány, Hálózat avagy Fiatal Kutatók Vidéken–Konferencia. Mezőtúr, 2015.04.23. ISBN 978-615-5256-17-2. 35–40.
Kádár I ., 1993. Különböző szemléletek a tápanyag-utánpótlás alapelveiről. Agrokémia és Talajtan. 42. (3–4.) 408–420.
Kádár I ., 2012. A mezőföldi műtrágyázási tartamkísérlet első évtizedeinek tanulságai. MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet, Budapest. 109–124.
Kádár I ., 2013. A mezőföldi műtrágyázási tartamkísérlet tanulságai 1984–2000. MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet, Budapest. 9–47.
Kováč, L ., Kotorová, D ., Jakubová, J ., Balla, P ., 2017. The profitability of millet cultivation on heavy soils. Columella. 4. (2.) 63–68.
MATE Karcagi Kutatóintézet letölthető fajtakatalógusa: https://karcag.uni-mate.hu/fajtak%C3%ADn%C3%A1lat (utolsó letöltés: 2022.01.06.)
Powell J. P ., Reinhard S ., 2016. Measuring the effects of extreme weather events on yields. Weather and Climate Extremes. 12. 69–79.
Sárvári, M ., 1998. A műtrágyázás és a mészállapot összefüggései réti csernozjom talajon (Hajdúböszörmény). In: Műtrágyázás, talajsavanyosodás és meszezés összefüggései az OMTK kísérlethálózat talajain. (Szerk. Blaskó, L .; Debreczeni, B-né ; Holló, S .; Kadlicsló, B .; Sárvári, M .) Kompolt-Karcag, OMTH Hálózati Tanács. 77–95. ISBN 963-03-6687-8.
Sárvári, M ., 2011. Egyéb, alternatív gabonanövények termesztése. Debreceni Egyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Pannon Egyetem. 52–67.
Sidorenko, V. S ., Zotikov, V. I ., Bobkov, S. V ., Kotljar, A. I ., Gurinovich, S. O ., 2012. Area and Production of Proso Millet (Panicum miliaceum L.) in Russia. Advances in Broomcorn Millet Research. In: Proceedings of the 1st International Symposium on Broomcorn Millet. Northwest A&F University (NWSUAF),(25–31 2012. August). Yangling, Shaanxi, People's Republic of China (pp. 3–9).
Stefanovits P ., 1992. Talajtan. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
Várallyay Gy ., Makó A ., Hermann T ., 2009. Az Országos Műtrágyázási Tartamkísérletek (OMTK) helyeinek talajtani jellemzése. In: Az Országos Műtrágyázási Tartamkísérletek (OMTK) kutatási eredményei (1967–2001). (Szerk.: Debreceni B.-né , Németh T .)
Wang R ., Bowling L. C ., Cherkauer, K. A ., 2016. Estimation of the effects of climate variability on crop yield in the Midwest USA, Agricultural and Forest Meteorology. 216. 141–156.,
Zsembeli J ., Kovács E ., 2014. The Agroecological Aspects of Region-Specific Millet Production. Hungarian Agricultural Research, Environmental management land use biodiversity. 29–33.
Zsigrai Gy ., 1995. Műtrágyázási tartamkísérletek néhány eredménye kilúgzott csernozjom talajon. Tiszántúli Mezőgazdasági Tudományos Napok, Hódmezővásárhely. 137–138.