Authors:
Mátyás ÁrvaiAgrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest, Magyarország

Search for other papers by Mátyás Árvai in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Tünde TakátsAgrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest, Magyarország
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Földtudományi Doktori Iskola, Budapest, Magyarország

Search for other papers by Tünde Takáts in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Zsófia Adrienn KovácsAgrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest, Magyarország
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Környezettudományi Doktori Iskola, Budapest, Magyarország

Search for other papers by Zsófia Adrienn Kovács in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Katalin TakácsAgrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest, Magyarország

Search for other papers by Katalin Takács in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Kitti BalogAgrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest, Magyarország

Search for other papers by Kitti Balog in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Péter LászlóAgrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest, Magyarország

Search for other papers by Péter László in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Tünde Imréné TakácsAgrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest, Magyarország

Search for other papers by Tünde Imréné Takács in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
János MészárosAgrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest, Magyarország

Search for other papers by János Mészáros in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
, and
László PásztorAgrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest, Magyarország

Search for other papers by László Pásztor in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Open access

A közösségi tudomány – citizen science – már évtizedek óta működő kutatási forma, ahol egy-egy kutatás a lakosság segítségével valósul meg. Az „Alsóban az élet” kampány az érdeklődők bevonásával 2021 tavaszán indult hazánkban. A kutatásban résztvevők kézhez kaptak egy pamut alsóneműt, amelyet kb. 20 cm-es mélységben kellett elásniuk, ezzel „táplálékot” szolgáltatva a talajlakó élőlények számára. Több mint két hónap elteltével az alsónemű kiásása után megfigyelhetők a bomlási jelek, amelyek mint indikátor jelzik a talajélet aktivitását, közvetett módon a talaj egészségi állapotát. A visszamaradt alsóneműk digitális fotójának elemzésével becsülhető a talajlakó élőlények munkája az alsónadrágok bomlásának százalékos aránya alapján.

A közösségi médiában megjelent felhívások és célzott csoporthirdetések segítségével mintegy 1193-an jelentkeztek a programra összesen 1966 helyszínnel, ezzel országos lefedettséget biztosítva a kutatás részére. Az adatok elemzése alapján a gondozott konyhakertekben elásott pamut alsók mutatták a legnagyobb átlagos bomlási értékeket (27,67%). Talajtípust tekintve a réti talajok és a közép- és délkeleteurópai barna erdő-, valamint a csernozjom-, és a váztalajok (köztük nagyrészt a humuszos homoktalajok) esetén tapasztaltuk a legmagasabb, közel azonos, 25,47%; 25,43%; 24,22%; 24,21%-os bomlási értéket. A programban résztvevő helyszínek közül a legnagyobb mértékű bomlás (93%) konyhakert hasznosítású (mulcsozott veteményes és polikultúra ágyás) váztalajon (homoktalajon) volt megfigyelhető. Az országos átlagos bomlási érték 24,57% volt. A bomlási adatok alapján eredménytérképet szerkesztettünk Magyarország teljes területére, melyet nyilvánossá tettünk, s a résztvevőknek a visszaküldött fotó feldolgozása alapján rövid, a saját talajának biológiai aktivitását minősítő válaszlevelet küldtünk.

Abstract

A közösségi tudomány – citizen science – már évtizedek óta működő kutatási forma, ahol egy-egy kutatás a lakosság segítségével valósul meg. Az „Alsóban az élet” kampány az érdeklődők bevonásával 2021 tavaszán indult hazánkban. A kutatásban résztvevők kézhez kaptak egy pamut alsóneműt, amelyet kb. 20 cm-es mélységben kellett elásniuk, ezzel „táplálékot” szolgáltatva a talajlakó élőlények számára. Több mint két hónap elteltével az alsónemű kiásása után megfigyelhetők a bomlási jelek, amelyek mint indikátor jelzik a talajélet aktivitását, közvetett módon a talaj egészségi állapotát. A visszamaradt alsóneműk digitális fotójának elemzésével becsülhető a talajlakó élőlények munkája az alsónadrágok bomlásának százalékos aránya alapján.

A közösségi médiában megjelent felhívások és célzott csoporthirdetések segítségével mintegy 1193-an jelentkeztek a programra összesen 1966 helyszínnel, ezzel országos lefedettséget biztosítva a kutatás részére. Az adatok elemzése alapján a gondozott konyhakertekben elásott pamut alsók mutatták a legnagyobb átlagos bomlási értékeket (27,67%). Talajtípust tekintve a réti talajok és a közép- és délkeleteurópai barna erdő-, valamint a csernozjom-, és a váztalajok (köztük nagyrészt a humuszos homoktalajok) esetén tapasztaltuk a legmagasabb, közel azonos, 25,47%; 25,43%; 24,22%; 24,21%-os bomlási értéket. A programban résztvevő helyszínek közül a legnagyobb mértékű bomlás (93%) konyhakert hasznosítású (mulcsozott veteményes és polikultúra ágyás) váztalajon (homoktalajon) volt megfigyelhető. Az országos átlagos bomlási érték 24,57% volt. A bomlási adatok alapján eredménytérképet szerkesztettünk Magyarország teljes területére, melyet nyilvánossá tettünk, s a résztvevőknek a visszaküldött fotó feldolgozása alapján rövid, a saját talajának biológiai aktivitását minősítő válaszlevelet küldtünk.

Abstract

In 2021, the Institute for Soil Sciences, Centre for Agricultural Research launched Hungary's first citizen science project with the aim to obtain information on the biological activity of soils using a simple estimation procedure. With the help of social media, the reactions on the call for applications were received from nearly 2000 locations.

In the Hungarian version of the international “Soil your Undies” program, standardized cotton underwear was posted to the participants with a precise step-by-step tutorial, to bury their underwear for about 60 days, from mid-May until mid-July in 2021, at a depth of about 20–25 cm. After the excavation, the participants took one digital image of the underwear and recorded the geographical coordinates, which were uploaded to a GoogleForms interface joint with several basic information related to the location and the user (type of cultivation, demographic data, etc.).

By analysing digital photos of the excavated undies made by volunteers, we obtained information on the level to which cotton material had decomposed in certain areas and under different types of cultivation. Around 40% of the participants buried the underwear in garden, 21% in grassland, 15% in orchard, 12% in arable land, 5% in vineyard and 4% in forest (for 3% no land use data was provided).

The images were first processed using Fococlipping and Photoroom softwares for background removing and the percentage of cotton material remaining was estimated based on the pixels by using R ‘raster package’.

The countrywide collected biological activity data from nearly 1200 sites were statistically evaluated by spatially aggregating the data both for physiographical and administrative units.

The national average decomposition rate was 24.57%, while the maximum decomposition rate reached 93% in a mulched and polyculture utilized garden in sandy soil.

Bevezetés

Az utóbbi évek tapasztalatai alapján a tudományos kutatások szempontjából is fontos adatnyerési lehetőséget kínálnak az ún. „közösségi tudomány” (citizen science) programok. A lakosság – mint adatforrás – megfigyeléseinek és tapasztalatainak kiaknázása viszonylag rövid idő alatt nagy mennyiségű tudományosan is értékelhető információt szolgáltathat, így számos tematikus kutatás sikerességéhez vezethet. A programhoz csatlakozó érdeklődők az ország különböző területeiről, szigorúan rögzített módszertant alkalmazva adatot gyűjtenek és szolgáltatnak egy online felületen, melyet megfelelő minőségi szűrést követően a kutatók felhasználhatnak, így kisebb idő- és energia befektetéssel nagyobb mennyiségű, akár térben nagy lefedettségű adathalmazt nyernek.

A közösségi tudomány több szinten értelmezhető kutatási forma. Egyfelől a kutatási folyamat különböző részeihez tudnak csatlakozni az állampolgárok úgy, mint például adatgyűjtés, adatelemzés, tapasztalataik alapján következtetések levonása stb. (LAND-ZANDSTRA et al., 2021). Más megközelítésből a legalacsonyabb szintnél a bevont résztvevők a „szenzor” szerepét látják el. Ez esetben az adatközlők a saját megfigyeléseiket osztják meg és így generálnak adatot. A magasabb szinteknél egyre több feladat hárul a résztvevőkre, míg a legmagasabb szinten már értelmezést is végeznek, ezek eredménye szolgáltatja az elemezhető adatot. Az egyes közösségi tudomány szintek fontos jellemvonása, hogy a magasabb szinteken a bevonható emberek köre csökken, valamint a költség is egyre nagyobb lesz a szükséges eszközkészlet biztosítása miatt (BUCKINGHAM et al., 2012; HAKLAY, 2013).

Az utóbbi évtizedben kialakult és elterjedt közösségi tudomány számos természettudományos vizsgálatban bizonyított. A teljesség igénye nélkül vadon élő állatok megfigyelése (VÁCZI et al., 2012), hidrológiai kutatások (KOCH & STISEN, 2017; BRINTRUP et al., 2019) vagy akár felszínborítási vizsgálatok (BAKER et al., 2018) valósultak meg a lakosság segítségével. Hazánkban a növény- és állatvilág (URL1), illetve invazív ízeltlábú megfigyelési programok (URL2) már évek óta sikerrel működnek. Nagyszámú önkéntes bevonásával járó talajtani kutatásokban ez idáig nem indult közösségi tudomány program.

Az elmúlt tíz év során a talajtani vizsgálatokra fókuszálva is megvalósult több tematikus közösségi tudomány program, amelyekben változatos talajjellemzők vizsgálatába vonták be az állampolgárokat (földigiliszta előfordulási sűrűség (IANNONE et al., 2012); a feltalaj kémiai jellemzői és talajtextúra (DELLA CHIESA et al., 2019); földigiliszta, valamint ízeltlábú monitoring mezőgazdasági területeken (BILLAUD et al., 2020)). A közösségi tudomány által gyűjtött adatok felhasználásának lehetősége a digitális talajtérképezésben is megjelent (ROSSITER et al., 2015).

A talajtan témájú közösségi tudomány programokban mindezek mellett egyre nagyobb figyelmet kap a talaj mikrobiális közösségének vizsgálata. A talajok mikrobiális közössége a szemmel láthatatlan élőlények sokasága. Alapvető fontosággal bír az elemek biogeokémai ciklusainak működésében, építő, lebontó anyagcsere folyamatokban és táplálék hálózatokban minden magasabb trofikus életforma számára (CAVICCHIOLI et al., 2019). A talaj mikroorganizmusok aktivitásának vizsgálatára számos becslő módszer létezik. Ezek közül az egyik legelterjedtebb a filteres tea alapú (DUDDIGAN et al., 2020) vizsgálati módszer. A kanadai Agrárminisztérium mintegy 5 évvel ezelőtt hívta életre a „Soil Your Undies” programot (URL3), amely egy másik vizsgálati módszerre alapozva széles körben hívta fel a figyelmet a talajok egészségi állapotának fontosságára. A módszer lényege, hogy egy talajban elásott pamut alsónadrág bomlási eredményeivel szemlélteti a talajok biológiai aktivitásának mértékét. Az elmúlt években számos amerikai állam (Oregon, URL4; Pennsylvania, URL5; Maryland, URL6) és sok európai ország is (Svájc, URL7; Észtország, Lettország, Lengyelország, URL8) átvette ezt a kezdeményezést, melynek során gazdálkodók tesztelhették talajaik állapotát egy egyszerű vizsgálat segítségével. A kutatásban az önkéntes „kutatók” egy pamut alsóneműt ástak el kb. 15–20 cm-es mélységben, ezzel „táplálékot” jelentő cellulózt szolgáltatva a talajlakó élőlények számára. Úttörő hazai például szolgálhat KIBIRIGE & DOBOS (2020) tanulmánya, ahol több tucat gazdálkodó végzett műszeres talajnedvesség méréseket és az így kapott adatok is hozzájárultak a tudományos elemzésekhez.

Az első hazai, széles körben meghirdetett, talajállapot felmérést célzó közösségi tudomány programot a Talajtani Intézetben indítottuk el 2021-ben (ÁRVAI et al., 2021a,b; TAKÁTS et al., 2022). Az „Alsóban az élet” program a fentebb említett „Soil Your Undies” magyar adaptációja. A kezdeményezés egyik mozgatórugója az elérhető talajtani adatforrások térbeli lefedettségének a lakosság bevonásával való kibővítése volt. A program keretein belül célként határoztuk meg a hazai talajok egészségi állapotát jellemző indikátornak, a talaj mikrobiológiai aktivitásának országos lefedettségű felmérését a lakosság segítségével. Indikátorként a felhasznált pamut anyag (NACHIMUTHU et al., 2007; URL9), esetünkben egy standard alsónemű 60 nap alatt, a talajlakó élőlények által történő lebontásának mértékét definiáltuk, a lebontás százalékos arányában megadva. Minél nagyobb hányada bomlott el az alsónadrágnak, annál aktívabb a talajélet, amit a talajegészség fokmérőjének tekintettünk.

Mint a legtöbb közösségi tudomány program, így az „Alsóban az élet” is kettős céllal indult. Egyrészt az érdeklődő lakosság, gazdálkodók tapasztalatainak és megfigyeléseinek tudományos felhasználási lehetőségeit vizsgálja, másrészt felhívja a figyelmet a talajra, annak fontosságára és arra, hogy a talaj egy élettel teli közeg, melyben lejátszódó láthatatlan bomlási folyamatok szemmel látható eredménnyel járnak. A minőségi ellenőrzésen átesett adatok területi elemzések elvégzését teszik lehetővé, illetve azok alapján az adott évre jellemző, tematikus mikrobiológiai aktivitás térkép készíthető.

A közösségi tudomány programot széles körben hirdettük meg, konkrét célcsoport megkeresése nélkül. A program szakmai részét jól artikulált médiakampányban, mind az írott, mind az online sajtóban megjelenítettük, melyeknek eredményeként országosan közel 2000 helyszínen történtek vizsgálatok.

Anyag és módszer

Adatgyűjtés és a kísérleti textilanyag

A legismertebb közösségi média felületeken (a Talajtani Intézet Facebook és Instagram oldalán), időzített, rögzített és folyamatos kampánnyal igyekeztünk minél több potenciális érdeklődőt elérni. Az online, nem célzott kampány jellegű megkeresések esetében, alacsony a tervezhetőségi szintje a programnak, hiszen a téma újdonsága miatt igazából megbecsülni sem tudtuk, hogy több száz vagy több ezer érdeklődő vonható-e be a programba. A felhívás lezárultával összesen 1193 résztvevő 1966 helyszínnel jelentkezett lényegében országos területi lefedettséggel.

A megfelelő adatminőség érdekében pontos leírást adtunk a vizsgálat elvégzéséhez (1. ábra), valamint egységes, standardizált 95% pamut alsóneműt küldtünk ki a jelentkezőknek (ami azonos anyagból, azonos cérnával és derékgumírozással készült) a későbbi összevethetőség érdekében. A külön erre a célra gyártatott kísérleti textilanyag pamut anyaga szolgáltatta a bomlási vizsgálatot, míg a derékgumírozás, a műszálas cérna és az 5% elasztán anyag pedig biztosította, hogy a pamut akár teljes elbomlása esetén is legyen visszamaradt anyag. Ez egyrészt hozzájárult a kiásáskor a textilanyag sikeres megtaláláshoz, másrészt pedig megmaradt az alsónadrág formája, ami a képek elemzésénél segítette az összevethetőséget.

1. ábra
1. ábra

Az „Alsóban az élet” program megvalósításának lépései 1. Médiafelhívás; 2. Jelentkezések; 3. Alsók postázása; 4. Alsók elásása; 5. Mikrobiológiai lebomlás a talajban; 6. Alsók kiásása; 7. Adatok és fotó feltöltése az online felületre; 8. Adattisztítás és feldolgozás; 9. Kiértékelő válasz küldése a programban résztvevőknek

Citation: Agrokémia és Talajtan 2023; 10.1556/0088.2022.00136

Terepi módszer

GARCIA-ALVAREZ és IBANEZ (1994), majd YAO és munkatársai (2011) is kimutatták, hogy a talaj biológiai aktivitása természetes vegetációval fedett és mezőgazdasági hasznosítás alatt álló területen egyaránt szezonalitást mutat a mérsékelt övben. A biológiai aktivitás tavasszal a legmagasabb, ősszel/télen pedig a legalacsonyabb. Ezért a minták, azaz az alsók elásását a tavaszi időszakra terveztük, ezen belül májusra, mikor a talaj hő- és nedvességviszonyai a legkedvezőbbek a talaj lebontó mikroorganizmusai számára (INGHAM et al., 2000) (2. ábra).

2. ábra
2. ábra

A talaj mikrobiológiai aktivitásának szezonális alakulása egy éves perióduson belül, kiemelve az aktivitási maximumot

Citation: Agrokémia és Talajtan 2023; 10.1556/0088.2022.00136

A kipostázott vizsgálati pamut ruhaneművel együtt küldött útmutató alapján a résztvevők 20–25 cm mélységben ásták el az alsónadrágot 2021. május 3–9. között, majd pedig 60 nap elteltével július 12–18. között ásták ki. Ez idő alatt a pamut alsóneműn megfigyelhetők lettek a (cellulóz) bomlás jelei, a talajok biológiai aktivitásának függvényében a talajegészség indikátoraként alkalmazva (ALLEN et al., 2011; LEHMANN et al., 2020; GUO, 2021). Az alsónemű elbomlott hányada alapján, egy relatív skálán becsülhetővé vált a talajlakó élőlények aktivitása. A vizsgálatban résztvevők a kiásott alsónadrágról digitális fotókat készítettek, amelyet online felületen keresztül (Google Forms) juttattak el a Talajtani Intézetbe elemzésre.

Adatelemzés

A digitális fotók képfeldolgozása (korrekció, adattisztítás) és elemzése a következő lépésekben valósult meg:

  • Rendszereztük a képeket, a további feldolgozásból kikerültek azok a felvételek, amelyeken nem volt látható teljes egészében az alsónadrág (pl. kilóg a képről, nincs kettévágva stb.; 3. ábra 2. lépés).

  • A képekről eltávolítottuk a vizsgálatot zavaró részeket, úgymint: a háttér, felirat, méretarányként használt tárgyak, ezek után egységes vágótéglalappal egységesítettük a fotókat. A művelethez kettő nyílt forráskódú szoftvert, a FocoClipping-et és PhotoRoom-ot kombinálva használtunk (URL10, URL11; 3. ábra 3. lépés), annak érdekében, hogy maximalizáljuk az elbomlott pamutanyag miatti lyukaknak, illetve átlátszó területeknek a detektálhatóságát a textilanyagon.

  • A változatos felbontással és képmérettel bíró fotókat az összevethetőség érdekében egy közös raszter méretre és felbontásra konvertáltuk át (3. ábra 5. lépés).

  • Az uniformizált digitális fotókat az ugyanakkora felbontású és méretű referencia alsóneműről készült fotóval hasonlítottuk össze (3. ábra 6. lépés). Az R program raster package-dzsel (URL12) végzett összehasonlító elemzéssel megkaptuk, hogy ez egyes fotókon az alsók hány százaléka (pixelben kifejezve) hiányzik, így következtetve a lebomlás mértékére (3. ábra 7. lépés).

3. ábra
3. ábra

A beérkezett digitális fotókon végzett képfeldolgozás és elemzés lépései

Citation: Agrokémia és Talajtan 2023; 10.1556/0088.2022.00136

A lebomlási érték alapján sorba rendezett fotókat három különböző osztályozás kategóriái szerint értékeltük, úgymint: (i) földrajzi lokalizáció (megye); (ii) földhasználat (beküldő által megadva); illetve (iii) talajfőtípus (JASSÓ, 1989). A mintahelyszínek talajtani besorolása a beküldött koordináta, vagy cím alapján a DOSoReMI (URL13) genetikus talajtípus térképén történt lekérdezésből származtattuk. PÁSZTOR et al. (2017) alapján a homoktalajokat talajtérképezési módszerspecifikus okok miatt külön kezeltük, így a jelen tanulmány elemzéseiben további információ állt rendelkezésünkre erről a talajtípusról. A megfelelő adatmennyiség miatt azonban a klasszikus főtípus besorolás szerint összevontuk a váztalajokkal.

A sorba rendezett bomlási értékeket mindhárom osztályozás kategóriái szerint négy-négy egyenlő darabszámú halmazba, kvartilisba (Q) osztottuk. A Q1 kategóriába a kapott bomlási érték felső 25%-a, azaz a legjobban lebomlott alsók tartoznak, a Q4 pedig a legalacsonyabb bomlási értékek 25%-át, azaz a legkevésbé lebomlottak halmazát foglalja magába. Végül minden egyes résztvevő esetén meghatároztuk azon Q értékét, amely a három osztályozás (megye, földhasználat, talajfőtípus) szerint a legjobbnak bizonyult. A közösségi tudomány programok jellegzetessége, hogy az abban résztvevő állampolgárok minden esetben kaptak visszajelzést, hogy a munkájukkal hogyan járultak hozzá a kutatáshoz, így az „Alsóban az élet” programban résztvevők is kaptak visszacsatolást. A személyre szabott, kiküldött értékelő válaszlevélben a fentebb felsorolt kategóriákat jelenítettük meg.

Eredmények

Az országos kampányként meghirdetett programra 1193-an, 1966 db helyszínnel jelentkeztek. A résztvevők eltérő földhasználatú területeken (erdő, szántó, gyümölcsös, szőlő, konyhakert, udvar) ásták el a kiküldött alsóneműt, így országosan nem csak térben, hanem hazánk jellemző földhasználati típusaiban is a vizsgálathoz megfelelő lefedettséget biztosítottak. A vizsgált területek közel kétharmada kiskert (udvar, konyhakert hasznosítású), egyharmada szántó, szőlő vagy gyümölcsös, valamint szórványosan erdőterület volt.

A részvevők demográfiai háttere

A bemutatott közösségi tudomány programunk nem célzott megkereséssel zajlott, ezáltal sem végzettségi, sem korosztályos megkötés nem történt, ezzel is biztosítva a jelentkezők nagy számát. A felhívásra jelentkezettek demográfiai adatait a 4. ábra foglalja össze.

4. ábra
4. ábra

A közösségi tudomány programra jelentkezettek demográfiai adatai A. korosztály szerinti megoszlás; B. nem szerinti megoszlás; C. iskolai végzettség szerinti megoszlás; D. a jelentkezők összesített demográfiai adatai (y tengely: életkori kategória, x tengely: jelentkezők darabszáma)

Citation: Agrokémia és Talajtan 2023; 10.1556/0088.2022.00136

A közösségi felmérés során kismértékben nagyobb volt a női jelentkezők aránya (57%), mint a férfiaké (43%) (4. ábra B). A 36–45 éves korosztály részvétele felülreprezentált volt a programban (34%), míg a kutatásban közel azonos arányban vettek részt a 26–35 (23,5%) és a 46–55 évesek (22%) (4. ábra A). Legkevésbé érdeklődő korosztály a 18 év alatti (2%) volt, ahol egyénileg kevesen vettek részt a programban. Ezt a korosztályt külön az óvodákra, iskolákra, középiskolákra célzott alprogramunkkal („Alsóban az élet – nem csak alsósoknak”) csoportosan értük el. Iskolai végzettség tekintetében a jelentkezők kétharmadát tették ki a főiskolát, illetve egyetemet végzett személyek (64%), míg a legkisebb hányadát (3,5%) a szakmunkások képezték (4. ábra C).

A jelentkezők között a 36–45 éves, felsőfokú végzettséggel rendelkező nők voltak a legtöbben, ugyanezen korosztály diplomás férfi tagjai is hasonló arányban vettek részt a közösségi kutatásban (4. ábra D). A férfiak körében nagyobb volt a szakmunkások részvétele, mint a nők esetében. A 65 év feletti férfiak és a 18 év alatti fiúk nagyobb számban jelentkeztek, mint női társaik. Ezzel szemben a nők esetében felülreprezentált volt a diplomás résztvevők aránya.

Statisztikai adataink azt mutatták, hogy a programban legnagyobb arányban résztvevő 36–45 éves korosztályt az online média csatornák közül a Facebook-kal, a 18–25 év közöttieket az Instagrammal lehetett elérni, ahol a felhívásokat és a programhoz kapcsolódó információkat tettük közzé.

A beérkező adatok mennyiségi és minőségi jellemzői

A kampány során 1966 db alsóneműt postáztunk a jelentkezőknek. Ezek közül 1198 db-ról küldtek vissza fotót a résztvevők, melynek 90%-a volt elemezhető. 10%-ot sajnos nem lehetett az elemzésbe bevonni, mert nem a kiküldött protokoll alapján készültek (pl. nem volt szétvágva és kiterítve az alsónadrág). Az alsók közül a terepi jelölés hiányosságai miatt 61 db nem került elő. 707 db alsóról egyáltalán nem érkezett vissza információ (5. ábra). A fentebb említett körülmények ellenére a kiküldött alsók 54,83%-áról született releváns, szűrt adatunk, melyet fel tudtunk használni az eredménytérképhez.

5. ábra
5. ábra

A programban részt vett alsók eredményeinek értékelhetőségi grafikonjai

Citation: Agrokémia és Talajtan 2023; 10.1556/0088.2022.00136

Elemzések eredményei

A visszakapott kiértékelhető digitális fotók alapján elvégeztük a talajok biológiai aktivitásának értékelését a földhasználat és talajtípusok tükrében. Az elemzésben szereplő alsónadrágok több mint 60%-a udvar vagy konyhakert földhasználati típusból származik. Mintegy ötödét tették ki a gyümölcsös és szőlő hasznosítású területek, míg a mintaterületek nagyjából 15%-a szántó vagy erdő besorolású volt. A gondozott konyhakertekben elásott pamut alsó mutatta a legmagasabb bomlási értékeket (átlagosan 27,67%), de szignifikáns különbség nem volt kimutatható a földhasználati típusok közt. Ez az eredmény egybecseng a szintén 2021-ben indított svájci „Proof by Underpants” program eredményével, miszerint a konyhakertekben a magasabb humusztartalom miatt magasabb biológiai aktivitása van a talajoknak (URL14). A szürkeszínű körcikk esetén a fénykép visszaérkezett elemzésre, a bomlási % kiszámításra került, azonban magáról a földhasználati típusról nem állt rendelkezésre információ (6. ábra).

6. ábra
6. ábra

Az alsók bomlási értékeinek Box–Whisker diagramja a földhasználat típusától függően, mediánérték (fekete folytonos vonal) és kiugró értékek (teli pontok) megjelenítésével; Jobb felső sarokban az elásott alsók számának megoszlása az egyes földhasználati típusok szerint (az alsónadrágok 2,78%-a nem rendelkezett földhasználati adattal)

Citation: Agrokémia és Talajtan 2023; 10.1556/0088.2022.00136

A földhasználati kategóriákhoz hasonlóan a talajfőtípusok közt sem volt szignifikáns különbség az átlagos bomlási értékekben (21,69–25,47%), ahogyan a földhasználat tekintetében sem. Az elásott alsóknál alulreprezentáltak voltak a kőzethatású, a szikes és láptalajok, valamint a folyóvizek, tavak üledékeinek és lejtők hordalékainak talajai (1,21–4,45% részaránnyal). Legmagasabb átlagos bomlási százalékokat a réti talajok (25,47%) és a közép- és délkelet-európai barna erdő- (25,43%), valamint a váz- (köztük nagyrészt a humuszos homoktalajok), és a csernozjom talajok esetén tapasztaltunk (24,22%; 24,21%) (7. ábra).

7. ábra
7. ábra

Az alsónadrágok bomlási értékeinek Box–Whisker diagramja a talaj típusától függően, mediánérték (fekete folytonos vonal) és kiugró értékek (teli pontok) megjelenítésével; Jobb felső sarokban az elásott alsók számának megoszlása talajtípusok szerint. (az alsónadrágok 1,3%-a nem rendelkezett koordinátákkal, így talajfőtípus besorolást nem kapott) Jelmagyarázat: I. Váztalajok, II. Kőzethatású talajok, III. Közép- és délkelet-európai barna erdőtalajok, IV. Csernozjom talajok, V. Szikes talajok, VI. Réti talajok, VII. Láptalajok, IX. Folyóvizek, tavak üledékeinek és lejtők hordalékainak talajai. (JASSÓ, 1989)

Citation: Agrokémia és Talajtan 2023; 10.1556/0088.2022.00136

Az eredménytérképen megfigyelhető a változó sűrűségű, de országos lefedettségű, 1078 helyszín elhelyezkedése (8. ábra). A központi régió, valamint a megyeszékhelyek környezetének felülreprezentáltsága szembetűnő, azonban megyei szinten nem jelentkezett adathiányos terület. A pamut alsónadrágok közel harmada 16–25%-os bomlási kategóriába esett, míg az 50%-os vagy afeletti kategóriákba nagyjából az alsók 12%-a tartozik. A programban résztvevők eredményei alapján Magyarországon az alsónadrágok átlagos bomlási értéke 24,57%. A legnagyobb bomlási érték 93% volt, mely Isaszeg település közelében, váztalaj főtípuson volt azonosítható; a területen mulcsozott veteményes és polikultúra ágyás volt található.

8. ábra
8. ábra

Az „Alsóban az élet” program eredményeiből létrehozott, bomlási százalékból származtatott, talaj mikrobiológiai aktivitás eredménytérkép a 2021-es év tavaszi és nyári időszakára vonatkozólag

Citation: Agrokémia és Talajtan 2023; 10.1556/0088.2022.00136

Az eredmények értékelése

A pamutanyag bomlási becslésére kifejlesztett módszer képes megbecsülni a 2021 késő tavaszi/kora nyári időszakában a talaj biológiai aktivitását. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezzel az egyetlen paraméterrel nem lehet egyértelműen jellemezni a talaj állapotát, hiszen azt számos más talajparaméter, többek között a pH, talajnedvesség és -hőmérséklet, szervesanyag-tartalom, tápanyag-ellátottság (SANYAL et al., 2021) és levegőzöttség is meghatározza. Ezen állítás hangsúlyozása elengedhetetlen volt a közösségi tudomány program résztvevői számára kiküldött visszajelzésben. Mindemellett, meg kell említeni, hogy az alacsony bomlási kategóriába tartozó mintaterületek talajélet tekintetében javíthatók, hiszen a mikroorganizmusok aktívan reagálnak a környezeti változásokra (SZILI-KOVÁCS & TAKÁCS, 2011). Ezáltal a programban alkalmazott módszerrel meghatározott biológiai aktivitás a talajok egészségét jellemző fontos indikátor. 2022-ben a University of Idaho új „Soiling their undies” kutatásában (SCHOTT, 2022) már szervetlen és szerves trágya bekeverés – mint a mikrobiális aktivitást növelő tényező – hatását is vizsgálták az elásott alsóneműk bomlásának indikálásával. Azt találták, hogy a szerves trágyával kezelt területen 18%, a műtrágyával kezelt területen 9%, a kontroll kezeletlen területen pedig 4% volt az átlagos bomlási ráta. Az eredmények feltehetően arra utalnak, hogy míg a műtrágya tápanyagként segítheti a mikrobák aktivitásának serkentését, addig a szerves trágya emellett új mikroba kolóniákat is juttat a talajba, nagyban növelve a lebontó mikrobiális tevékenységet.

Hipotézisünk szerint a talaj biológiai aktivitását meghatározó paraméterek alapján – melyek LADD és munkatársai (1996) szerint a víztartó képesség, beszivárgási kapacitás, aggregátum stabilitás, kérgesedés, erodálhatóság, tömörödési hajlam, tápanyagszolgáltató-képesség és megfelelő tápanyagkörforgás, felvehető N mennyisége és a talaj szerves anyagtartalma – a talajfőtípusok közül a csernozjom és a közép- és délkelet-európai barna erdőtalajok aktivitása lenne a legnagyobb. A közép- és délkelet-európai barna erdőtalajok esetén többlettényező a rhizoszféra nagyobb mennyisége, mely a biológiai aktivitás „hot spot”-jának számít (LADD et al., 1996); a kedvező pH érték (enzimaktivitás csúcsok penészgombák és baktériumok– sugárgombák esetén: pH 5 és pH 6; (SZABÓ, 1955)) és a dekompozíciót tápláló szerves anyagok nagyobb mértéke, illetve folyamatos utánpótlása (avaranyag). A csernozjom talajok esetében a kedvező aggregátum stabilitás, a nagy szervesanyag tartalom, illetve jó pufferképesség együttese miatti magas reziliencia, ezen felül a kedvező hő- és nedvességháztartás, valamint tápanyagszolgáltató-képesség okán számítottunk a legnagyobb mértékű biológiai aktivitásra.

Meglepő volt ezzel ellentétben a váztalajokban tapasztalható magas átlagos bomlási érték, hiszen a köves, kavicsos, homokos talajmátrix nem teremt kedvező hátteret a mikrobák működésének, továbbá az időjárási faktorok (pl. nagyobb csapadékesemények, vagy hosszabb szárazság) nagyobb hatást gyakorolnak a talajmikrobákra ezen kevéssé reziliens talajokban.

Nemzetközi kitekintésben az elmúlt években indított talajtani vizsgálatra fókuszált közösségi tudomány programok más-más módszertannal dolgoztak, így más-más következtetésekre jutottak az eredmények alapján. Az Egyesült Államokban, Oregonban 2018-ban indult USDA (Natural Resources Conservation Service) által indított „Soil Your Undies Challenge” program végén ajánlásokat is megfogalmaztak a talaj biológiai aktivitásának javítása és magas szinten tartása érdekében (talajbolygatás csökkentése, talajtakarás élő növényekkel vagy növényi maradványokkal, többféle növény egyidejű termesztése és állatállomány integrálása, az élő gyökerek számának maximalizálása egész évben (URL4)).

A svájci Zürichi Egyetem 2021-ben indított „Proof by Underpants” citizen science programjában a résztvevő fiatalok 2 napig saját maguk végezhettek kísérleteket a kiásott alsónadrágjaikon és a talajmintáikon az egyetemi laborban, felkeltve érdeklődésüket a talajbiológia és talajkémiai kutatások iránt (PETER et al., 2021; URL7). Mindemellett a kiegészítő labor vizsgálatok megmutatták, hogy a mezőgazdasági területektől magasabb humusztartalommal bíró konyhakertek mutatták a legnagyobb biológiai aktivitást (URL14).

Az ausztráliai New England Egyetem 2021-ben indult, óvodásoknak és kisiskolásoknak hirdetett „Soil Your Undies Challenge” programjában a résztvevők között kisorsoltak nyereményként egy egész napos ingyenes látogatást az UNE Discovery Voyagerre, ami a tudományon alapuló interaktív, tantervhez igazodó tevékenységekkel érkező mobil labor (URL15; URL16).

A hazai program célja nemcsak az volt, hogy egy egyszerű módszer segítségével megbecsüljük a talajok mikrobiológiai aktivitásának mértékét, hanem az is, hogy a talajok, a talajok egészségének jelentőségét népszerűsítsük és közelebb hozzuk az embereket a tudományos gondolkodáshoz. Mint sok más sikeres közösségi tudomány programban, a résztvevők itt is visszajelzést kaptak saját talajaik állapotáról, online felületen elérhették az eredménytérképet, melynek létrejöttéhez maguk is hozzájárultak. A programban résztvevők megismerkedhettek a talajlakó élőlényekkel, a talajjal, mint élő közeggel.

Az „Alsóban az Élet” és hozzá hasonló programok nem csak az érdeklődő felnőttek figyelmét hívják fel egy olyan fontos környezeti elemre, mint a talaj, hanem hosszútávon akár a talajtani kutatók utánpótlásának képzését is megalapozhatják.

Következtetések

Amennyiben egy adott célcsoport megkeresésével terveznénk a jövőben közösségi tudomány programot indítani, a demográfiai adatok segítik a megfelelő célközönség kiválasztását. Jelen kampányban a 36–45 éves életkorú, nő nemű és felsőfokú iskolázottságú egyének voltak a legaktívabbak.

A mikrobiológiailag legaktívabb talajok az alsónadrágok bomlása alapján a réti talajok és a közép- és délkelet-európai barna erdő-, valamint a csernozjom-, és a váztalajok (köztük nagyrészt a humuszos homoktalajok) (25,47%; 25,43%; 24,22%; 24,21% átlagos bomlásértékekkel).

Az eredeti hipotézisünk a tipikus talajfőtípusokra vonatkozott, tekintet nélkül az alkalmazott agrotechnikai, növénytermesztési műveletekre. Azonban a biológiai aktivitást nagyban meghatározza az agrotechnológia és az esetleges szennyezések is, amelyek megváltoztatják a talaj eredeti mikrobaközösségének összetételét, az egyes mikrobák egyedszámát, s így közvetetten hatással vannak a talajegészségre is. A programunkban szereplő talajok között a legnagyobb biológiai aktivitást egy olyan váztalaj (homoktalaj) érte el, melyen gazdája a talajélet serkentését elősegítő művelést végzett (mulcsozás, polikultúra). Ez is mutatja, milyen jelentőséggel bír talajaink megőrzésében és a biológiai aktivitás növelésében a talajművelés, mely jól megválasztva és alkalmazva a talajt a nála kedvezőbb alapadottságú talajoknál is aktívabbá teheti, míg egy rosszul megválasztott, hibás művelés vagy szennyezés egy kedvező adottságú talaj biológiai aktivitását is gátolhatja.

Köszönetnyilvánítás

A programot támogatta az NKFIH K-131820 számú OTKA projekt, valamint az NKFIH Tudományos Mecenatúra Pályázat MEC N-140646 számú, „A talajok jelentőségének bemutatása közösségi médiakampánnyal” című pályázat.

Összeférhetetlenségi nyilatkozat

A kilencedik szerző, PÁSZTOR LÁSZLÓ a szerkesztőbizottság tagja. A kéziratot a bizottság egy másik tagja kezelte, ő a bírálat folyamatában semmilyen formában nem vett részt.

References

  • ALLEN, D.E., SINGH, B.P., DALAL, R.C., 2011. Soil health indicators under climate change: a review of current knowledge. In: SINGH, B., COWIE, A., CHAN, K. (eds.) Soil health and climate change: soil biology. Springer, Berlin.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • ÁRVAI M., LÁSZLÓ P., TAKÁTS T., KOVÁCS Z. A., PÁSZTOR L., 2021. „Alsóban az élet” – a hazai talajok egészségi állapotát jellemző mikrobiológiai aktivitást feltérképező közösségi tudomány program előzetes eredményei országos szinten. In: X. Magyar Földrajzi Konferencia = 10th Hungarian Geographical Conference: absztraktkötet. A Földgömb az Expedíciós Kutatásért Alapítvány, Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • ÁRVAI M., TAKÁTS, T., FLÓRIÁN N., IMRÉNÉ TAKÁCS, T., KOVÁCS, ZS. A., LÁSZLÓ, P., 2021. Az ELKH ATK Talajtani Intézete közösségi tudomány programot indított "Alsóban az élet" címmel. Mezőhír: Országos Agrárinformációs Szaklap. 25. (4) 6870.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • BAKER, F., SMITH, C. L., & CAVAN, G., 2018. A combined approach to classifying land surface cover of urban domestic gardens using citizen science data and high resolution image analysis. Remote Sensing. 10. (4) 537.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • BILLAUD, O., VERMEERSCH, R. L., & PORCHER, E., 2020. Citizen science involving farmers as a means to document temporal trends in farmland biodiversity and relate them to agricultural practices. Journal of Applied Ecology. 58. (2) 261273.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • BRINTRUP, K., AMIGO, C., FERNÁNDEZ, J., HERNÁNDEZ, A., PÉREZ, F., FÉLEZBERNAL, J., BUTTURINI, A., SAEZ-CARRILLO, K., YEVENES, M. A., FIGUEROA, R., 2019. Comparison of organic matter in intermittent and perennial rivers of Mediterranean Chile with the support of citizen science. Revista chilena de historia natural. 92. (3) 110.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • BUCKINGHAM SHUM, S., ABERER, K., SCHMIDT, A., BISHOP, S., LUKOWICZ, P., ANDERSON, S., CHARALABIDIS, Y., DOMINGUE, D., DE FREITAS, S., DUNWELL, I., EDMONDS, B., GREY, F., HAKLAY, M., JELASITY, M., KARPIŠTŠENKO, A., KOHLHAMMER, J., LEWIS, J., PITT, J., SUMNER, R., HELBING, D., 2012. Towards a global participatory platform: democratising open data, complexity science and collective intelligence. European Physical Journal Special Topics. 214. (1) 109152.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • CAVICCHIOLI, R., RIPPLE, W. J., TIMMIS, K. N., AZAM, F., BAKKEN, L. R., BAYLIS, M., BEHRENFELD, M. J., BOETIUS, A., BOYD, P. W., CLASSEN, A. T., CROWTHER, T. W., DANOVARO, R., FOREMAN, C. M., HUISMAN, J., HUTCHINS, D. A., JANSSON, J. K., KARL, D. M., KOSKELLA, B., WELCH, D. B. M., MARTINY, J. B. H., MORAN, M. A., ORPHAN, V. J., REAY, D. S., REMAIS, J. V., RICH, V. I., SINGH, B. K., STEIN, L. Y., STEWART, F. J., SULLIVAN, M. B., VAN OPPEN, M. J. H., WEAVER, S. C., WEBB, E. A., WEBSTER, N. S., 2019. Scientists’ warning to humanity: microorganisms and climate change. Nature Reviews Microbiology. 17. (9) 569586.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • DELLA CHIESA, S., LA CECILIA, D., GENOVA, G., BALOTTI, A., THALHEIMER, M., TAPPEINER, U., NIEDRIST, G., 2019. Farmers as data sources: cooperative framework for mapping soil properties for permanent crops in South Tyrol (Northern Italy). Geoderma. 342. 93105.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • DUDDIGAN, S., ALEXANDER, P. D., SHAW, L. J., SANDÉN, T., COLLINS, C. D., 2020. The Tea Bag Index—UK: using citizen/community science to investigate organic matter decomposition rates in domestic gardens. Sustainability. 12. (17) 6895.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • GARCIA-ALVAREZ A., IBANEZ J. J., 1994. Seasonal fluctuations and crop influence on microbiota and enzyme activity in fully developed soils of central Spain. Arid Soil Research and Rehabilitation. 8. (2) 161178.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • GUO M., 2021. Soil health assessment and management: recent development in science and practices. Soil Systems. 5. (4) 61.

  • HAKLAY, M., 2013. Citizen science and volunteered geographic information: Overview and typology of participation. In: D. SUI, S. ELWOOD, & M. GOODCHILD (eds.): Crowdsourcing geographic knowledge: volunteered geographic information (VGI) in theory and practice. Springer, Cham. pp. 105122.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • IANNONE, B. V., UMEK, L. G., WISE, D. H., HENEGHAN, L., 2012. A simple, safe, and effective sampling technique for investigating earthworm communities in woodland soils: implications for citizen science. Natural Areas Journal. 32. (3) 283292.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • INGHAM, E. R., MOLDENKE, ANDREW R., EDWARDS, C. A., 2000. The soil biology primer. USDA, Natural Resources Conservation Service.

  • JASSÓ F., 1989. Útmutató a nagyméretarányú országos talajtérképezés végrehajtásához. Agroinform, Budapest.

  • KIBIRIGE, D., & DOBOS, E., 2020. Soil moisture estimation using citizen observatory data, microwave satellite imagery, and environmental covariates. Water. 12. 1260.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • KOCH, J., & STISEN, S., 2017. Citizen science: a new perspective to advance spatial pattern evaluation in hydrology. PLoS One. 12. (5) e0178165.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • LADD, J.N., FOSTER, R. C., NANNIPIERI, P., OADES, J. M., 1996. Soil structure and biological activity. In: STOTZKY, G. és BOLLAG J. M. (eds.): Soil Biochemistry. Marcel Dekker, New York. pp. 2378.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • LAND-ZANDSTRA, A., AGNELLO, G., GÜLTEKIN, Y. S., 2021. Participants in Citizen Science – In: VOHLAND, K., LAND-ZANDSTRA, A., CECCARONI, L., LEMMENS, R., PERELLÓ, J., PONTI, M., SAMSON, R., WAGENKNECHT, K. (eds.): The Science of Citizen Science. Springer, Cham. 243259.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • LEHMANN J., BOSSIO D. A., KÖGEL-KNABNER I., RILLIG M. C., 2020. The concept and future prospects of soil health. Nature Reviews Earth & Environment. 1. (10) 544553.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • NACHIMUTHU, G., KING, K., KRISTIANSEN, P., LOCKWOOD, P., GUPPY, C., 2007. Comparison of methods for measuring soil microbial activity using cotton strips and a respirometer. Journal of Microbiological Methods. 69. (2) 322329.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • PÁSZTOR L., LABORCZI A., BAKACSI Z., SZABÓ J., ILLÉS G., 2017. Compilation of a national soil-type map for Hungary by sequential classification methods, Geoderma. 311. (1) 93108.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • PETER, N., VIVIANI, P., BENDER, S. F., VAN DER HEIJDEN, M. G., 2021. A nationwide assesment of soil health using citizen science. Eurosoil Conference 2021. Poster presentation nr. PO101

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • ROSSITER, D. G., LIU, J., CARLISLE, S., ZHU, A. X., 2015. Can citizen science assist digital soil mapping? Geoderma. 259. 7180.

  • SANYAL, D., RAHHAL, A., WOLTHUIZEN, J., BLY, A., 2021. Identifying diversity and activities of soil microbes using pigmentation patterns on buried cotton strips: a novel approach. Communications in Soil Science and Plant Analysis. 52. (17) 20742087.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • SCHOTT, L., 2022 Engaging growers in soil health by ’Soiling their Undies’, University of Idaho, Soil and Water System Department. 22nd World Congress of Soil Science, Glasgow, UK, 31.07.–05.08.2022. poster

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • SZABÓ I., 1955. A talajenzimológia eredményeinek kritikai összefoglalása. Agrokémia és Talajtan. 4. (2). 183191.

  • SZILI-KOVÁCS T., TAKÁCS T., 2011. Mikrobiológiai indikátorok alkalmazása a talajminőség értékelésében. 1. Módszerek. Agrokémia és Talajtan. 60. (1) 273286.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • TAKÁTS T., ÁRVAI M., KOVÁCS ZS. A., MÉSZÁROS J., TAKÁTS K., LÁSZLÓ P., 2022. Az „Alsóban az élet” című közösségi tudomány program első eredményei. Mezőhír: Országos Agrárinformációs Szaklap. 26. (2) 6062.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • YAO H., BOWMAN D., SHI W., 2011. Seasonal variations of soil microbial biomass and activity in warm-and cool-season turfgrass systems. Soil Biology and Biochemistry. 43. (7) 15361543.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • VÁCZI O., BAKÓ B., BATA K., KOCZKA K., SASHALMI É., VARGA I., VOZÁR Á., 2012. Szemelvények a Vadonleső, önkéntesek munkáján alapuló természetmegfigyelő program első két évének eredményeiből. Természetvédelmi Közlemények. 18. 506516.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

Internetes hivatkozások

  • ALLEN, D.E., SINGH, B.P., DALAL, R.C., 2011. Soil health indicators under climate change: a review of current knowledge. In: SINGH, B., COWIE, A., CHAN, K. (eds.) Soil health and climate change: soil biology. Springer, Berlin.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • ÁRVAI M., LÁSZLÓ P., TAKÁTS T., KOVÁCS Z. A., PÁSZTOR L., 2021. „Alsóban az élet” – a hazai talajok egészségi állapotát jellemző mikrobiológiai aktivitást feltérképező közösségi tudomány program előzetes eredményei országos szinten. In: X. Magyar Földrajzi Konferencia = 10th Hungarian Geographical Conference: absztraktkötet. A Földgömb az Expedíciós Kutatásért Alapítvány, Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • ÁRVAI M., TAKÁTS, T., FLÓRIÁN N., IMRÉNÉ TAKÁCS, T., KOVÁCS, ZS. A., LÁSZLÓ, P., 2021. Az ELKH ATK Talajtani Intézete közösségi tudomány programot indított "Alsóban az élet" címmel. Mezőhír: Országos Agrárinformációs Szaklap. 25. (4) 6870.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • BAKER, F., SMITH, C. L., & CAVAN, G., 2018. A combined approach to classifying land surface cover of urban domestic gardens using citizen science data and high resolution image analysis. Remote Sensing. 10. (4) 537.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • BILLAUD, O., VERMEERSCH, R. L., & PORCHER, E., 2020. Citizen science involving farmers as a means to document temporal trends in farmland biodiversity and relate them to agricultural practices. Journal of Applied Ecology. 58. (2) 261273.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • BRINTRUP, K., AMIGO, C., FERNÁNDEZ, J., HERNÁNDEZ, A., PÉREZ, F., FÉLEZBERNAL, J., BUTTURINI, A., SAEZ-CARRILLO, K., YEVENES, M. A., FIGUEROA, R., 2019. Comparison of organic matter in intermittent and perennial rivers of Mediterranean Chile with the support of citizen science. Revista chilena de historia natural. 92. (3) 110.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • BUCKINGHAM SHUM, S., ABERER, K., SCHMIDT, A., BISHOP, S., LUKOWICZ, P., ANDERSON, S., CHARALABIDIS, Y., DOMINGUE, D., DE FREITAS, S., DUNWELL, I., EDMONDS, B., GREY, F., HAKLAY, M., JELASITY, M., KARPIŠTŠENKO, A., KOHLHAMMER, J., LEWIS, J., PITT, J., SUMNER, R., HELBING, D., 2012. Towards a global participatory platform: democratising open data, complexity science and collective intelligence. European Physical Journal Special Topics. 214. (1) 109152.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • CAVICCHIOLI, R., RIPPLE, W. J., TIMMIS, K. N., AZAM, F., BAKKEN, L. R., BAYLIS, M., BEHRENFELD, M. J., BOETIUS, A., BOYD, P. W., CLASSEN, A. T., CROWTHER, T. W., DANOVARO, R., FOREMAN, C. M., HUISMAN, J., HUTCHINS, D. A., JANSSON, J. K., KARL, D. M., KOSKELLA, B., WELCH, D. B. M., MARTINY, J. B. H., MORAN, M. A., ORPHAN, V. J., REAY, D. S., REMAIS, J. V., RICH, V. I., SINGH, B. K., STEIN, L. Y., STEWART, F. J., SULLIVAN, M. B., VAN OPPEN, M. J. H., WEAVER, S. C., WEBB, E. A., WEBSTER, N. S., 2019. Scientists’ warning to humanity: microorganisms and climate change. Nature Reviews Microbiology. 17. (9) 569586.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • DELLA CHIESA, S., LA CECILIA, D., GENOVA, G., BALOTTI, A., THALHEIMER, M., TAPPEINER, U., NIEDRIST, G., 2019. Farmers as data sources: cooperative framework for mapping soil properties for permanent crops in South Tyrol (Northern Italy). Geoderma. 342. 93105.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • DUDDIGAN, S., ALEXANDER, P. D., SHAW, L. J., SANDÉN, T., COLLINS, C. D., 2020. The Tea Bag Index—UK: using citizen/community science to investigate organic matter decomposition rates in domestic gardens. Sustainability. 12. (17) 6895.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • GARCIA-ALVAREZ A., IBANEZ J. J., 1994. Seasonal fluctuations and crop influence on microbiota and enzyme activity in fully developed soils of central Spain. Arid Soil Research and Rehabilitation. 8. (2) 161178.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • GUO M., 2021. Soil health assessment and management: recent development in science and practices. Soil Systems. 5. (4) 61.

  • HAKLAY, M., 2013. Citizen science and volunteered geographic information: Overview and typology of participation. In: D. SUI, S. ELWOOD, & M. GOODCHILD (eds.): Crowdsourcing geographic knowledge: volunteered geographic information (VGI) in theory and practice. Springer, Cham. pp. 105122.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • IANNONE, B. V., UMEK, L. G., WISE, D. H., HENEGHAN, L., 2012. A simple, safe, and effective sampling technique for investigating earthworm communities in woodland soils: implications for citizen science. Natural Areas Journal. 32. (3) 283292.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • INGHAM, E. R., MOLDENKE, ANDREW R., EDWARDS, C. A., 2000. The soil biology primer. USDA, Natural Resources Conservation Service.

  • JASSÓ F., 1989. Útmutató a nagyméretarányú országos talajtérképezés végrehajtásához. Agroinform, Budapest.

  • KIBIRIGE, D., & DOBOS, E., 2020. Soil moisture estimation using citizen observatory data, microwave satellite imagery, and environmental covariates. Water. 12. 1260.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • KOCH, J., & STISEN, S., 2017. Citizen science: a new perspective to advance spatial pattern evaluation in hydrology. PLoS One. 12. (5) e0178165.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • LADD, J.N., FOSTER, R. C., NANNIPIERI, P., OADES, J. M., 1996. Soil structure and biological activity. In: STOTZKY, G. és BOLLAG J. M. (eds.): Soil Biochemistry. Marcel Dekker, New York. pp. 2378.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • LAND-ZANDSTRA, A., AGNELLO, G., GÜLTEKIN, Y. S., 2021. Participants in Citizen Science – In: VOHLAND, K., LAND-ZANDSTRA, A., CECCARONI, L., LEMMENS, R., PERELLÓ, J., PONTI, M., SAMSON, R., WAGENKNECHT, K. (eds.): The Science of Citizen Science. Springer, Cham. 243259.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • LEHMANN J., BOSSIO D. A., KÖGEL-KNABNER I., RILLIG M. C., 2020. The concept and future prospects of soil health. Nature Reviews Earth & Environment. 1. (10) 544553.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • NACHIMUTHU, G., KING, K., KRISTIANSEN, P., LOCKWOOD, P., GUPPY, C., 2007. Comparison of methods for measuring soil microbial activity using cotton strips and a respirometer. Journal of Microbiological Methods. 69. (2) 322329.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • PÁSZTOR L., LABORCZI A., BAKACSI Z., SZABÓ J., ILLÉS G., 2017. Compilation of a national soil-type map for Hungary by sequential classification methods, Geoderma. 311. (1) 93108.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • PETER, N., VIVIANI, P., BENDER, S. F., VAN DER HEIJDEN, M. G., 2021. A nationwide assesment of soil health using citizen science. Eurosoil Conference 2021. Poster presentation nr. PO101

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • ROSSITER, D. G., LIU, J., CARLISLE, S., ZHU, A. X., 2015. Can citizen science assist digital soil mapping? Geoderma. 259. 7180.

  • SANYAL, D., RAHHAL, A., WOLTHUIZEN, J., BLY, A., 2021. Identifying diversity and activities of soil microbes using pigmentation patterns on buried cotton strips: a novel approach. Communications in Soil Science and Plant Analysis. 52. (17) 20742087.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • SCHOTT, L., 2022 Engaging growers in soil health by ’Soiling their Undies’, University of Idaho, Soil and Water System Department. 22nd World Congress of Soil Science, Glasgow, UK, 31.07.–05.08.2022. poster

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • SZABÓ I., 1955. A talajenzimológia eredményeinek kritikai összefoglalása. Agrokémia és Talajtan. 4. (2). 183191.

  • SZILI-KOVÁCS T., TAKÁCS T., 2011. Mikrobiológiai indikátorok alkalmazása a talajminőség értékelésében. 1. Módszerek. Agrokémia és Talajtan. 60. (1) 273286.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • TAKÁTS T., ÁRVAI M., KOVÁCS ZS. A., MÉSZÁROS J., TAKÁTS K., LÁSZLÓ P., 2022. Az „Alsóban az élet” című közösségi tudomány program első eredményei. Mezőhír: Országos Agrárinformációs Szaklap. 26. (2) 6062.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • YAO H., BOWMAN D., SHI W., 2011. Seasonal variations of soil microbial biomass and activity in warm-and cool-season turfgrass systems. Soil Biology and Biochemistry. 43. (7) 15361543.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • VÁCZI O., BAKÓ B., BATA K., KOCZKA K., SASHALMI É., VARGA I., VOZÁR Á., 2012. Szemelvények a Vadonleső, önkéntesek munkáján alapuló természetmegfigyelő program első két évének eredményeiből. Természetvédelmi Közlemények. 18. 506516.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • URL1: AM, TERMÉSZETMEGŐRZÉSI FŐOSZTÁLY. Vadonleső program https://vadonleső.hu (2022.09.28.)

  • URL2: ÖKOLÓGIAI KUTATÓKÖZPONT. Szúnyogmonitor: az inváziós szúnyogok elterjedése Magyarországon. https://szunyogmonitor.hu (2022.09.28.)

  • URL3: SOIL CONSERVATION COUNCIL OF CANADA, Soil Your Undies. https://soilcc.ca/when-was-the-last-time-you-soiled-your-undies/ (2022.09.29.)

  • URL4: USDA, Natural Resources Conservation Service, 2018. Soil Your Undies challenge. Oregon, USA, https://www.nrcs.usda.gov/wps/portal/nrcs/detail/or/soils/health/?cid=nrcseprd1470410 (2022.09.28.)

  • URL5: PENNSYLVANIA SOIL HEALTH COALITION. Soil Your Undies. https://www.pasoilhealth.org/soilyourundies (2022.09.28.)

  • URL6: IZAAK WALTON LEAGUE OF AMERICA. Soil Your Undies. Maryland, USA. https://www.iwla.org/soils-agriculture/soil-your-undies (2022.09.28.)

  • URL7: UNIVERSITY OF ZÜRICH. Proof by Underpants. https://www.botinst.uzh.ch/en/research/agroecology/current-projects/proof_by_underpants.html (2022.09.28.)

  • URL8: EAGRONOM. Soil Your Undies 2021: driving Baltic soil health by soiling pants. https://eagronom.com/en/blog/soil-your-undies-baltics-2021/ (2022.09.28.)

  • URL9: SANYAL, D., WOLTHUIZEN, W., & BLY, A., 2020. Cotton strip soil test: Rapid assessment of soil microbial activity and diversity in the field. South Dakota State University Extension. https://extension.sdstate.edu/cotton-strip-soil-test-rapid-assessment-soil-microbial-activity-and-diversity-field (2022.09.28.)

  • URL10: FOCOCLIPPING. https://www.fococlipping.com/ (2022.09.28.)

  • URL11: PHOTOROOM. https://www.photoroom.com/ (2022.09.28.)

  • URL12: R CORE TEAM, 2019. R: a language and environment for statistical R Foundation for statistical computing, Vienna, Austria. https://www.R-project.org/ (2022.03.30.)

  • URL13: PÁSZTOR L, LABORCZI A, SZATMÁRI G, TAKÁCS K, 2017. DOSoReMI országos digitális talajtulajdonság és általánosabb értelemben vett talajtérképek: strukturált webes térképi szolgáltatás. www.dosoremi.hu (2022.09.28.)

  • URL14: BENDER, S. F. VAN DER HEIJDEN. M. Buried underwear shows that humus promotes soil life and pro-tects against drought https://www.agroscope.admin.ch/agroscope/en/home/news/newsroom/2022/09-27_beweisstueck-unterhose.html (2022.09.27.)

  • URL15: UNIVERSITY OF NEW ENGLAND, Soil your undies challenge 2021 https://www.unediscoveryvoyager.org.au/soilyourundies/ (2022.09.27.)

  • URL16: COTTONINFO. Soil your undies. Australia. https://www.cottoninfo.com.au/soilyourundies (2022.09.27.)

  • Collapse
  • Expand

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Szili-Kovács, Tibor

Technical Editor(s): Vass, Csaba

Editorial Board

  • Bidló, András (Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Környezet- és Földtudományi Intézet, Sopron)
  • Blaskó, Lajos (Debreceni Egyetem, Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, Karcagi Kutatóintézet, Karcag)
  • Buzás, István (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Georgikon Campus, Keszthely)
  • Dobos, Endre (Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék, Miskolc)
  • Farsang, Andrea (Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Szeged)
  • Filep, Tibor (Csillagászati és Földtudományi Központ, Földrajztudományi Intézet, Budapest)
  • Fodor, Nándor (Agrártudományi Kutatóközpont, Mezőgazdasági Intézet, Martonvásár)
  • Győri, Zoltán (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Debrecen)
  • Jolánkai, Márton (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Növénytermesztési-tudományok Intézet, Gödöllő)
  • Kátai, János (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Debrecen)
  • Lehoczky, Éva (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Makó, András (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Michéli, Erika (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet, Gödöllő)
  • Németh, Tamás (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Pásztor, László (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Ragályi, Péter (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Rajkai, Kálmán (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Rékási, Márk (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Schmidt, Rezső (Széchenyi István Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár)
  • Tamás, János (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Debrecen)
  • Tóth, Gergely (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Tóth, Tibor (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Tóth, Zoltán (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Georgikon Campus, Keszthely)

 

International Editorial Board

  • Blum, Winfried E. H. (Institute for Soil Research, University of Natural Resources and Life Sciences (BOKU), Wien, Austria)
  • Hofman, Georges (Department of Soil Management, Ghent University, Gent, Belgium)
  • Horn, Rainer (Institute of Plant Nutrition and Soil Science, Christian Albrechts University, Kiel, Germany)
  • Inubushi, Kazuyuki (Graduate School of Horticulture, Chiba University, Japan)
  • Kätterer, Thomas (Swedish University of Agricultural Sciences (SLU), Sweden)
  • Lichner, Ljubomir (Institute of Hydrology, Slovak Academy of Sciences, Bratislava, Slovak Republic)
  • Loch, Jakab (Faculty of Agricultural and Food Sciences and Environmental Management, University of Debrecen, Debrecen, Hungary)
  • Nemes, Attila (Norwegian Institute of Bioeconomy Research, Ås, Norway)
  • Pachepsky, Yakov (Environmental Microbial and Food Safety Lab USDA, Beltsville, MD, USA)
  • Simota, Catalin Cristian (The Academy of Agricultural and Forestry Sciences, Bucharest, Romania)
  • Stolte, Jannes (Norwegian Institute of Bioeconomy Research, Ås, Norway)
  • Wendroth, Ole (Department of Plant and Soil Sciences, College of Agriculture, Food and Environment, University of Kentucky, USA)

         

Szili-Kovács, Tibor
ATK Talajtani Intézet
Herman Ottó út 15., H-1022 Budapest, Hungary
Phone: (+36 1) 212 2265
Fax: (+36 1) 485 5217
E-mail: editorial.agrokemia@atk.hu

Indexing and Abstracting Services:

  • CAB Abstracts
  • CABELLS Journalytics
  • CABI
  • EMBiology
  • Global Health
  • SCOPUS

2021  
Web of Science  
Total Cites
WoS
not indexed
Journal Impact Factor not indexed
Rank by Impact Factor

not indexed

Impact Factor
without
Journal Self Cites
not indexed
5 Year
Impact Factor
not indexed
Journal Citation Indicator not indexed
Rank by Journal Citation Indicator

not indexed

Scimago  
Scimago
H-index
10
Scimago
Journal Rank
0,138
Scimago Quartile Score Agronomy and Crop Science (Q4)
Soil Science (Q4)
Scopus  
Scopus
Cite Score
0,8
Scopus
CIte Score Rank
Agronomy and Crop Science 290/370 (Q4)
Soil Science 118/145 (Q4)
Scopus
SNIP
0,077

2020  
Scimago
H-index
9
Scimago
Journal Rank
0,179
Scimago
Quartile Score
Agronomy and Crop Science Q4
Soil Science Q4
Scopus
Cite Score
48/73=0,7
Scopus
Cite Score Rank
Agronomy and Crop Science 278/347 (Q4)
Soil Science 108/135 (Q4)
Scopus
SNIP
0,18
Scopus
Cites
48
Scopus
Documents
6
Days from submission to acceptance 130
Days from acceptance to publication 152
Acceptance
Rate
65%

 

2019  
Scimago
H-index
9
Scimago
Journal Rank
0,204
Scimago
Quartile Score
Agronomy and Crop Science Q4
Soil Science Q4
Scopus
Cite Score
49/88=0,6
Scopus
Cite Score Rank
Agronomy and Crop Science 276/334 (Q4)
Soil Science 104/126 (Q4)
Scopus
SNIP
0,423
Scopus
Cites
96
Scopus
Documents
27
Acceptance
Rate
91%

 

Agrokémia és Talajtan
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 40 EUR (or 10 000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2023 Online subsscription: 150 EUR / 198 USD
Print + online subscription: 170 EUR / 236 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Agrokémia és Talajtan
Language Hungarian, English
Size B5
Year of
Foundation
1951
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
2
Founder Magyar Tudományos Akadémia  
Founder's
Address
H-1051 Budapest, Hungary, Széchenyi István tér 9.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0002-1873 (Print)
ISSN 1588-2713 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Aug 2022 0 0 0
Sep 2022 0 0 0
Oct 2022 0 0 0
Nov 2022 0 0 0
Dec 2022 0 0 0
Jan 2023 0 95 56
Feb 2023 0 0 0