Full access

A Magyar Tudományos Akadémia 192. Közgyűlése által elfogadott határozatok

1/2019. (XII. 2.) számú közgyűlési határozat

Az MTA Közgyűlése az Akadémia 192. Közgyűlésén a vita jellegének megfelelően a hozzászólások maximális időtartamát 3 percben határozza meg.

2/2019. (XII. 2.) számú közgyűlési határozat

Az MTA Közgyűlése az ülésen elhangzottakról szóló, szó szerinti jegyzőkönyv hitelesítésére Voszka Éva akadémikust és Hájos Norbert nem akadémikus közgyűlési képviselőt kéri fel.

3/2019. (XII. 2.) számú közgyűlési határozat

Az MTA Közgyűlése a Szavazathitelesítő Bizottság elnökéül Vörös Attila akadémikust, tagjaiul Kemény Lajos akadémikust és Halász Júlia nem akadémikus közgyűlési képviselőt kéri fel.

4/2019. (XII. 2.) számú közgyűlési határozat

Az MTA Közgyűlése az ülésének idejére Határozatszövegező Bizottságot választ, melynek elnöke S. Varga Pál akadémikus, tagjai Szendrő Zsolt akadémikus és Bognár Gabriellanem akadémikus közgyűlési képviselő.

5/2019. (XII. 2.) számú közgyűlési határozat

Az MTA Közgyűlése a Magyar Tudományos Akadémia 192. közgyűlésének levezető elnökéül Vékás Lajost, az MTA alelnökét választja.

6/2019. (XII. 2.) számú közgyűlési határozat

Az MTA Közgyűlése a Magyar Tudományos Akadémia 192. közgyűlésének a tárgysorozat szerinti napirendi pontjait elfogadja.

7/2019. (XII. 2.) számú közgyűlési határozat

Az MTA Közgyűlése elfogadja az MTA elnökének, az MTA Titkárság munkatársainak elismerésével kapcsolatos határozati javaslatának felvételét az „Egyéb beérkezett indítványok" napirendi ponthoz.

8/2019. (XII. 2.) számú közgyűlési határozat

A Közgyűlés a Magyar Tudományos Akadémia elnökének beszámolóját megvitatta és elfogadja.

9/2019. (XII. 2.) számú közgyűlési határozat

Az MTA Közgyűlése elfogadja Erdő Péter akadémikus javaslatát a „Magyar Tudományos Akadémia küldetése 2019" című nyilatkozat 1. pontjához kapcsolódóan. Az 1. pont tartalma kiegészítésre kerül a következő szöveggel: „Az Akadémia minden tudományterülettel foglalkozik, a teológia kivételével. Ebben nem tekinti illetékesnek magát."

10/2019. (XII. 2.) számú közgyűlési határozat

A Közgyűlés felhatalmazza az Elnökséget a határozatok végleges szövegének megállapítására, ha a határozat terjedelme, jellege, tartalmi megfogalmazásának szabatossága megkívánja.

11/2019. (XII. 2.) számú közgyűlési határozat

Az MTA Közgyűlése a „Magyar Tudományos Akadémia küldetése" című nyilatkozatot a Közgyűlésen elhangzott 1., 2., 3., és 4. pontokhoz tett módosításokkal, kiegészítésekkel elfogadja.

12/2019. (XII. 2.) számú közgyűlési határozat

A Magyar Tudományos Akadémia Alapszabályának és Ügyrendjének módosítása című napirendi ponthoz érkezett alapszabályi és ügyrendi módosító javaslatokról a Közgyűlés az Alapszabály módosításához törvényben előírt módon, kétharmados többséggel dönt, tekintettel arra, hogy az alapszabályi és ügyrendi indítványok együttesen értelmezhetők, az egyszerű szótöbbséggel elfogadható ügyrendi rendelkezés nem hatályosulhat az alapszabályi változás nélkül.

13/2019. (XII. 2.) számú közgyűlési határozat

A Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlése az Alapszabályt az alábbiak szerint módosítja:

Az Asz. 31. § (1) bekezdése új ponttal egészül ki:

[… a Vagyonkezelő Testület különösen a következő feladatokat látja el:]

e) kezdeményezően és kiemelt figyelemmel jár el állásfoglalásai és döntés-előkészítő javaslatai kialakításakor az Akadémia vagyoni érdekeinek hatékony érvényesítése érdekében a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 3. § 1. a.) pontjában meghatározott akadémiai feladatvégrehajtása során, az Akadémia irányítása alól kikerült főhivatású kutatóhálózat elhelyezését, valamint a kutatóintézetihálózat működtetését szolgáló, akadémiai tulajdonban, de ezen intézmények használatában álló vagyonelemek használatával kapcsolatban.

14/2019. (XII. 2.) számú közgyűlési határozat

Az MTA Közgyűlése

  1. módosítja, illetve kiegészíti az Alapszabály következő rendelkezéseit:1. § (1), (4); 3. § (2); 6. § (3); 8. § (1) és (4); 11. §; 23. § (2); 27. § (1) i); 27/A. § (2); 30. § (4) b); 30. § (5); 32. § (4); 33. § (3); 38. § (7) c); 39. § (1) b), g), j); 39. § (4) g); 40. § (3) d), (4); 41. § (2) g); 42. § (1), (3) g), (9); 43. § (2) a); 44. § (1), (2); 45. § (3) a) 4. pontja; 58. § (1) e); 59. § (1), (3); 60. § (1), (3), (6); 61. § (1), (2), (3) (4); 64. § (1), (2); 66. § (2), (12), (13); 71. § (1), (2);
  2. törli az Alapszabály a 8. § (2) és (3); 9. §; 26. § (4); 30. § (4) d); 44. § (4) e); 46 -57 §-ok, és a 68-70. §-ok teljes tartalmát;
  3. módosítja az Ügyrend következő rendelkezéseit:1. §; 2. §; 7. § (1),(2),(3); 20. §; 22. § (2); 26. § (3); 27. § (6); 29. § (1); 30. § (2), (3);
  4. törli az Ügyrend 5. § (1),(2),(3); 27. § (13); 32-39. §-ok teljes tartalmát

az Akadémia elnökének az Alapszabály és Ügyrend Módosítását Előkészítő Elnöki Bizottság javaslatára tett előterjesztése, és annak mellékletei szerint.

A „Magyar Tudományos Akadémia Alapszabályának és Ügyrendjének módosítása" című napirendi ponthoz kapcsolódóan elfogadott alapszabályi és ügyrendi változások 2019. december 15-én lépnek hatályba. A Közgyűlés felkéri az Akadémia elnökét, hogy gondoskodjon a szabályzatok egységes szerkezetbe foglalásáról és közzétételéről az Akadémia honlapján, valamint az Akadémiai Értesítőben.

15/2019. (XII. 2.) számú közgyűlési határozat

  1. 1.A Közgyűlés támogatja a „Magyar Tudományos Akadémia Által Kiválónak Elismert Kutatóhely" (MTA Kiváló Kutatóhely) cím alapításáról szóló javaslatot.
  2. 2.A Közgyűlés felkéri és felhatalmazza a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségét, hogy a tudományos osztályok bevonásával a cím adományozásának részleteit és feltételeit dolgozza ki és terjessze a 2020. évi májusi Közgyűlés elé.
  3. 3.A Közgyűlés támogatja, hogy a 2019. augusztus 31-ig a Magyar Tudományos Akadémia irányítása alatt álló kutatóközpontok és önálló kutatóintézetek számára a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által kiadott „Magyar Tudományos Akadémia Kiváló Kutatóhely" tanúsítvány érvényessége 2021. szeptember 30-ig meghosszabbításra kerüljön.

A Közgyűlés felkéri a Magyar Tudományos Akadémia elnökét a szükséges intézkedések megtételére.

Titkársági dolgozók elismerése

A Közgyűlés elismeri, hogy a kutatóintézet-hálózat elcsatolásával kapcsolatos adminisztratív feladatok igen jelentős többletmunkát jelentettek a Titkárság dolgozói számára, amit ők kiemelkedő minőségben és példamutató odaadással láttak el.

A Közgyűlés ezért köszönetét fejezi ki a Titkárság ebben a feladatban érintett munkatársainak. Külön köszönetét fejezi ki:

  1. Balla Andreának, az Elnöki Titkárság vezetőjének,
  2. Bőhm Gergelynek, a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya vezetőjének,
  3. Lessi Líviának, a Humánpolitikai Önálló Osztály vezetőjének,
  4. Medve Zsuzsának, a Jogi és Igazgatási Főosztály vezetőjének,
  5. Mizsei Zsuzsának, a Gazdasági Igazgatóság vezetőjének,
  6. Szabó Annamáriának, a Főtitkári és Főtitkárhelyettesi Titkárság vezetőjének.

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége 2019. október 22-i ülésén hozott határozatai

57/2019. (X. 22.) számú elnökségi határozat

Az Elnökség megismerte az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program 2016–2019. éves beszámolóját, és javasolja az Akadémia elnökének, hogy a programot az Akadémia tekintse hosszútávú stratégiai feladatának az alábbi tartalmi prioritások mentén:

  1. az olvasás-szövegértés, a matematika és a természettudomány terén a nemzetközi felmérések által hangsúlyosan jelzett problémák okainak feltárása és a megoldást elősegítő, a gondolkodást hatékonyan fejlesztő, a megértést és a tudás alkalmazását segítő tanulási és tanítási módszerek kidolgozása és hatékonyságvizsgálata;
  2. az iskolai kudarcok és a korai lemorzsolódás tantárgypedagógiai vonatkozásának kutatása, a korai prevenciót szolgáló módszerek kidolgozása és hatékonyságvizsgálata;
  3. a fiatalok történelmi tudatának fejlődésében, az idegen nyelvek, a művészeti kultúra és az egészséges életmód aktív elsajátításában a hazai közoktatás sajátos hiányosságai okainak feltárása és a megoldásukat elősegítő, a gondolkodást hatékonyan fejlesztő, a megértést és a tudás alkalmazását segítő gyakorlatok, tanulási és tanítási módszerek kidolgozása és hatékonyságvizsgálata;
  4. az iskolai rendszernek és az oktatási módszertanoknak a speciális helyzetű tanulók integrálására, hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatására irányuló vonásainak erősítése.

58/2019. (X. 22.) számú elnökségi határozat

Az Elnökség megismerte az Alapszabály és Ügyrend Módosítását Előkészítő Elnöki Bizottság beszámolóját, és azt jóváhagyóan tudomásul veszi.

  1. 1.Az Elnökség az előterjesztés 2. pontjában felsorolt pontosító észrevételek közül nem tartja indokoltnak a 2.3, 2.5, 2.9 pontok szerinti változtatást, elfogadva a módosítás megszövegezésének első verzióját.
  2. 2.Az Elnökség nem támogatja, hogy a 2019. augusztus 31-ig MTA irányítás alatt álló kutatóközpontok és kutatóintézetek mindenkori (fő)igazgatói tanácskozási joggal részt vegyenek az MTA Közgyűlésén.
  3. 3.Az Elnökség javasolja, hogy tudományos tevékenységet végző intézmények felkérésre történő értékelése során az Elnökség hozzon döntést az értékelésről.
  4. 4.A Művészeti Gyűjtemény jogi személlyé alakítását az Elnökség nem támogatja, ehhez igazodóan terjeszthető a Közgyűlés elé a Művészeti Gyűjteményre vonatkozó alapszabályi rendelkezés változása.
  5. 5.Az Elnökség nem támogatja összeférhetetlenségi szabályok megállapítását az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Irányító Testületének az Akadémia elnöke által jelölt tagjaira vonatkozóan.
  6. 6.Az Elnökség az előterjesztés 3. pontjában felsorolt és 2. számú mellékletében kifejtett módosítási javaslatok indítványozóinak köszönetét fejezi ki, egyben megállapítja, hogy ezen javaslatok Alapszabályban és Ügyrendben történő szabályozása jelen módosítás során nem időszerű.

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége 2019. november 19-i ülésén hozott határozatai

62/2019. (XI. 19.) számú elnökségi határozat

Az Elnökség tagjai megismerték a Jelölőbizottság 2019. november 6-i ülésén elfogadott határozatát az MTA vezető tisztségviselői összeférhetetlenségének kérdéséről, és úgy határoztak, hogy a jelölési szakaszra vonatkozóan nem szükséges összeférhetetlenségi szabályokat megállapítani.

63/2019. (XI. 19.) számú elnökségi határozat

Az Elnökség megismerte az Alapszabály és Ügyrend Módosítását Előkészítő Elnöki Bizottság beszámolóját, és azt támogatóan tudomásul veszi. Az Elnökség javasolja az Akadémia Alapszabályának és Ügyrendjének jelen előterjesztésben, valamint annak 1. és 2. sz. mellékletében ismertetett módosítási javaslatait az Akadémia 2019. december 2-án tartandó Közgyűlése elé terjeszteni a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény hatályos tartalmához igazítás céljából.

Az Elnökség támogatja, hogy a 61. § (3) bekezdésében „A Magyar Tudományos Akadémia elnöke gyűjteményvezetőt kér fel a Művészeti Gyűjtemény szakmai vezetői feladatainak ellátására." mondat rendelkezzen a Művészeti Gyűjtemény vezetője felkérésének kérdéseiről.

Az Elnökség nem támogatja az előterjesztés 3. sz és 4. sz. melléklete szerinti indítványoknak a 2019. december 2-i közgyűlésen történő részletes megvitatását és Alapszabályba, valamint Ügyrendbe iktatását.

64/2019. (XI. 19.) számú elnökségi határozat

A Magyar Tudományos Akadémia küldetése

A Magyar Tudományos Akadémia – Széchenyi István alapítói szándékával összhangban – közel 200 éve folyamatosan megújulva szolgálja a tudást, a nemzetet és az egyetemes tudományt. Az Akadémia küldetése évszázados hagyományaiból, a magyar tudomány eredményeiből, az akadémiai törvény felhatalmazásából és vállalt kötelezettségei iránti felelősségéből ered. Az Akadémia működése a tudományos tények, elvek és módszerek tiszteletén, valamint a nemzet irántielkötelezettségen alapul.

1. Az Akadémia a magyar tudományos közösséget egyesítő és megjelenítő köztestület.

Az Akadémia a teljes magyar tudományos közösséget egyesíti, és képviseli itthon és külföldön. Tizenhétezer tagot számláló köztestülete nyitva áll minden, tudományos fokozattal rendelkező magyar kutató előtt.

Az Akadémia megjeleníti a magyar tudomány egységét: összefogja és képviseli a hazai és határon túli magyar tudományt; a bölcsészet-, a társadalom-, az élet- és a természettudományokat; a kutatóintézeteket, az egyetemeket és a vállalati kutatóhelyeket; valamint a kutatók nemzedékeit.

2. Az Akadémia őrzi és ápolja a magyar nyelvet, gondozza a nemzet tudományos és kulturális örökségét.

A magyar nemzet által életre hívott Akadémia soha meg nem szűnő, fel nem adható kötelezettsége – Széchenyi István szavaival – „a nemzetiség és a nyelv erősítése, terjesztése és pallérozása". Az Akadémia a tudomány eszközeivel feltárja és gondozza, ápolja a magyar kulturális örökséget és nemzeti identitást, és azt a társadalmi cselekvés szolgálatába állítja.

Az Akadémia feladata – az egyetemes, globális jelenségek kutatásán túl – a régió, Magyarország és a Kárpát-medence természeti, történeti, társadalmi és gazdasági folyamatainak tanulmányozása.

3. Az Akadémia hozzájárul a kutatás feltételeinek megteremtéséhez, és képviseli a magyar tudományos kutatás érdekeit.

Az Akadémia rendszeresen áttekinti és elemzi a hazai tudományos kutatás helyzetét, részt vesz a legfontosabb kutatásiterületek azonosításában és a nemzeti kutatási, fejlesztési és innovációs stratégia megújításában. Együttműködést teremt az egyetemi, kutatóintézeti és vállalati kutatások között.

Az Akadémia feladatának tekinti a tudomány szakterületeinek és a tudományos közélet nemzetközi irányvonalainak megjelenítését a hazai tudományos életben, segíti a hazai kutatóhelyek bekapcsolódását a nemzetközi tudományos vérkeringésbe.

Az Akadémia támogatja a tudományos kiválóságot. Kiválósági programokat működtet, és elősegíti a nemzetközi tudományos pályázatok sikerességét.

Az Akadémia támogatja egy stabil kutatói életpályamodell kialakítását és működtetését, amely kitér a fokozatok és címek rendszerére, a kutatásban és az oktatásban való részvételegyensúlyára, ennek jogi és gazdasági feltételeire, a külföldi és az itthoni tevékenységre, az ösztöndíjakra és pályázatokra.

Az Akadémia részt vesz a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztésében, különös tekintettel a kutatói utánpótlás biztosítására.

Az Akadémia támogatja a hazai tudományos eredmények közzétételét és terjesztését, biztosítja a kutatási eredményekhez való nyílt hozzáférést. Figyelemmel kíséri a kutatók publikációs lehetőségeit, és mindent megtesz ennek biztosításáért.

4. Az Akadémia a tudományos minőség és a tudományetika letéteményese.

Az Akadémia őrködik a tudományos kutatás és véleménynyilvánítás szabadsága, külső érdekek befolyásától való mentessége – mint az Alaptörvény által is biztosított alapérték – felett.

Az Akadémia feladatának tartja a – nemzetközi normáknak megfelelő – hazai tudományetikai rendszer kiépítését és működtetését, annak érvényesülését a tudományos eredményekés a kutatói hitelesség elengedhetetlen feltételének tekinti.

Az Akadémia küldetése szellemében értékeli a tudományágak hazai helyzetét, figyelembe véve a tudomány nemzetközi fejlődési irányait.

Az MTA doktora cím független, országosan egységes, magasan kvalifikált szakértők által végzett, nemzetközi követelményeket integráló minőségbiztosítást nyújt. Jelentőségének és presztízsének erősítése az Akadémia fontos feladata.

A tudományos kutatás minőségének és eredményességének feltétele a kutatást végző intézmények, intézetek, kutatócsoportok teljesítményének a nemzetközi normákhoz igazodó rendszeres értékelése. Az MTA az Országgyűlésnek készített jelentéseiben és felkérés alapján értékeli a hazaikutatóintézetek, egyetemi és más kutatóhelyek teljesítményét.

5. Az Akadémia feladata a magyar tudomány nemzetközi kapcsolatainak bővítése, eredményeinek megjelenítése és érdekeinek képviselete.

Az Akadémia támogatja a nemzetközi együttműködést a tudományos kutatásban és tudománypolitikai kérdésekben, segíti a tudományos és tudománypolitikai eredmények közvetítését, valamint részt vesz a regionális és globális környezeti, társadalmi és gazdasági kihívások megoldását célzó nemzetközi együttműködésekben, az Európai Unió kutatáspolitikájának alakításában.

Az Akadémia támogatja a magyar nyelvű és tárgyú tudományos kutatásokat, bevonja annak külföldön élő művelőit a hazai tudományos életbe, különös figyelmet fordítva az MTA külső tagjaira.

Az Akadémia a tudománydiplomácia eszközeivel segíti a hazai tudományos közösségről és Magyarországról alkotott pozitív nemzetközi kép kialakítását, támaszkodva a World Science Forumra, a nemzetközi akadémiai szövetségekre és más nemzetközi partnerkapcsolatokra.

6. Az Akadémia a nemzet tanácsadója.

Az Akadémia köztestületi tagjainak tudása a nemzet és a mindenkori kormányzat rendelkezésére áll. Az Akadémia a kormányzattal, a hazai kutatási, fejlesztési és innovációsrendszerrel, az oktatási rendszerrel és a társadalommal kialakított széles körű együttműködésre alapozva valósítja meg az akadémiai törvényben is megjelenített tanácsadói, a döntéshozatalt támogató szakpolitikai tevékenységét. Ennek érdekében vállal részvételt a tudománypolitikai testületek munkájában.

7. Az Akadémia közvetíti a tudományos kutatások eredményeit a társadalom számára.

Az Akadémia kommunikációs csatornáin és rendezvényein bemutatja a tudomány eredményeit és módszereit, ösztönzi a kritikai gondolkodást. Ezáltal biztos tájékozódási pontokat kínál a szélesebb közönség és a döntéshozók számára, és vonzóvá teszi a kutatói hivatást.

A tudományos módszertan és eredmények széles körű megismertetése révén harcol az áltudományok és a tudománytalan nézetek ellen.

66/2019. (XI. 19.) számú elnökségi határozat

Az Elnökség tagjai megismerték a 2019. évi jótékonyságigyűjtésre vonatkozó javaslatokat, és jóváhagyják, hogy 2020.évi rendes közgyűlésig összegyűlt összeggel a Magyar Tudományos Akadémia az alábbi szervezetet támogassa:

Koraszülöttekért Országos Egyesület

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége 2019. december 17-i ülésén hozott határozata

67/2019. (XII. 17.) számú elnökségi határozat

Az Elnökség a 11/2019. (XII. 2.) közgyűlési határozattal elfogadott nyilatkozat pontos szövegét az alábbiak szerint állapítja meg:

A Magyar Tudományos Akadémia küldetése

A Magyar Tudományos Akadémia – Széchenyi István alapítóiszándékával összhangban – közel 200 éve folyamatosan megújulva szolgálja a tudást, a nemzetet és az egyetemes tudományt. Az Akadémia célja hozzájárulni az ország helyzeténekés biztonságának erősítéséhez, a magyar nép életfeltételeinek, tudásának és képességeinek javításához. Az Akadémia küldetése évszázados hagyományaiból, a magyar tudomány eredményeiből, az akadémiai törvény felhatalmazásából és vállaltkötelezettségei iránti felelősségéből ered. Az Akadémia működése a tudományos tények, elvek és módszerek tiszteletén, valamint a nemzet iránti elkötelezettségen alapul.

1. Az Akadémia a magyar tudományos közösséget egyesítő és megjelenítő köztestület.

Az Akadémia a teljes magyar tudományos közösséget egyesíti, és képviseli itthon és külföldön. Tizenhétezer tagot számláló köztestülete nyitva áll minden tudományos fokozattal rendelkező magyar kutató előtt.

Az Akadémia megjeleníti a magyar tudomány egységét: összefogja és képviseli a hazai és határon túli magyar tudományt; a bölcsészet-, a társadalom-, az élet- és a természettudományokat; a kutatóintézeteket, az egyetemeket és a vállalati kutatóhelyeket; valamint a kutatók nemzedékeit. Az Akadémia minden tudományterülettel foglalkozik, a teológia kivételével. Ebben nem tekinti illetékesnek magát.

2. Az Akadémia őrzi és ápolja a magyar nyelvet, gondozza a nemzet tudományos és kulturális örökségét.

A magyar nemzet által életre hívott Akadémia soha meg nem szűnő, fel nem adható kötelezettsége – Széchenyi István szavaival – „a nemzetiség és a nyelv erősítése, terjesztése és pallérozása". Az Akadémia a tudomány eszközeivel feltárja és gondozza, ápolja a magyar kulturális örökséget és nemzeti identitást. Az MTA feladata a magyar tudományos szaknyelv kialakításának segítése és gondozása.

Az Akadémia feladata – az egyetemes, globális jelenségek kutatásán túl – a régió, Magyarország és a Kárpát-medence természeti, történeti, társadalmi és gazdasági folyamatainak tanulmányozása.

3. Az Akadémia hozzájárul a kutatás feltételeinek megteremtéséhez, és képviseli a magyar tudományos kutatás érdekeit.

Az Akadémia rendszeresen áttekinti és elemzi a hazai tudományos kutatás helyzetét, részt vesz a legfontosabb kutatási területek azonosításában és a nemzeti kutatási, fejlesztési és innovációs stratégia megújításában. Együttműködést teremt az egyetemi, kutatóintézeti és vállalati kutatások között.

Az Akadémia feladatának tekinti a tudomány szakterületeinek és a tudományos közélet nemzetközi irányvonalainak megjelenítését a hazai tudományos életben, segíti a hazai kutatóhelyek bekapcsolódását a nemzetközi tudományos vérkeringésbe.

Az Akadémia támogatja a tudományos kiválóságot. Kiválósági programokat működtet, és elősegíti a nemzetközi tudományos pályázatok sikerességét.

Az Akadémia támogatja egy stabil, a fiatalok számára világos feltételeket és lehetőségeket kínáló, a nők kutatói életútját kiemelten támogató kutatói életpályamodell kialakítását és működtetését, amely kitér a fokozatok és címek rendszerére, a kutatásban és az oktatásban való részvétel egyensúlyára, ennek jogi és gazdasági feltételeire, a külföldi és az itthoni tevékenységre, az ösztöndíjakra és pályázatokra.

Az Akadémia részt vesz a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztésében, különös tekintettel a kutatói utánpótlás biztosítására.

Az Akadémia támogatja a hazai tudományos eredmények közzétételét és terjesztését, biztosítja a kutatási eredményekhez való nyílt hozzáférést. Figyelemmel kíséri a kutatók publikációs lehetőségeit, és mindent megtesz ennek biztosításáért.

4. Az Akadémia a tudományos minőség és a tudományetika letéteményese.

Az Akadémia őrködik a tudományos kutatás és véleménynyilvánítás szabadsága, külső érdekek befolyásától való mentessége – mint az Alaptörvény által is biztosított alapérték – felett.

Az Akadémia feladatának tartja a – nemzetközi normáknak megfelelő – hazai tudományetikai rendszer kiépítését és működtetését, annak érvényesülését a tudományos eredmények és a kutatói hitelesség elengedhetetlen feltételének tekinti.

Az Akadémia küldetése szellemében értékeli a tudományágak hazai helyzetét, figyelembe véve a tudomány nemzetközi fejlődési irányait.

Az MTA doktora cím független, országosan egységes, magasan kvalifikált szakértők által végzett, nemzetközi követelményeket integráló minőségbiztosítást nyújt. Jelentőségének és presztízsének erősítése az Akadémia fontos feladata.

A tudományos kutatás minőségének és eredményességének feltétele a kutatást végző intézmények, intézetek, kutatócsoportok teljesítményének, a nemzetközi normákhoz igazodó rendszeres értékelése. Az MTA az Országgyűlésnek készített jelentéseiben és felkérés alapján értékeli a hazai kutatóintézetek, egyetemi és más kutatóhelyek teljesítményét.

5. Az Akadémia feladata a magyar tudomány nemzetközi kapcsolatainak bővítése, eredményeinek megjelenítése és érdekeinek képviselete.

Az Akadémia támogatja a nemzetközi együttműködést a tudományos kutatásban és tudománypolitikai kérdésekben, segíti a tudományos és tudománypolitikai eredmények közvetítését, valamint részt vesz a regionális és globális környezeti, társadalmi és gazdasági kihívások megoldását célzó nemzetközi együttműködésekben, az Európai Unió kutatáspolitikájának alakításában.

Az Akadémia támogatja a magyar nyelvű és tárgyú tudományos kutatásokat, bevonja annak külföldön élő művelőit a hazai tudományos életbe, különös figyelmet fordítva az MTA külső tagjaira.

Az Akadémia a tudománydiplomácia eszközeivel segíti a hazai tudományos közösségről és Magyarországról alkotott pozitív nemzetközi kép kialakítását, támaszkodva a World Science Forumra, a nemzetközi akadémiai szövetségekre és más nemzetközi partnerkapcsolatokra.

6. Az Akadémia a nemzet tanácsadója.

Az Akadémia köztestületi tagjainak tudása a nemzet és a mindenkori kormányzat rendelkezésére áll. Az Akadémia a kormányzattal, a hazai kutatási, fejlesztési és innovációs rendszerrel, az oktatási rendszerrel és a társadalommal kialakítottszéles körű együttműködésre alapozva valósítja meg az akadémiai törvényben is megjelenített tanácsadói, a döntéshozatalt támogató szakpolitikai tevékenységét. Ennek érdekében vállal részvételt a tudománypolitikai testületek munkájában.

7. Az Akadémia közvetíti a tudományos kutatások eredményeit a társadalom számára.

Az Akadémia kommunikációs csatornáin és rendezvényein bemutatja a tudomány eredményeit és módszereit, ösztönzi a kritikai gondolkodást. Ezáltal biztos tájékozódási pontokat kínál a szélesebb közönség és a döntéshozók számára, és vonzóvá teszi a kutatói hivatást.

A tudományos módszertan és eredmények széles körű megismertetése révén harcol az áltudományok és a tudománytalan nézetek ellen.

A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény, a Magyar Tudományos Akadémia Alapszabálya és Ügyrendje egységes szerkezetben (a Magyar Tudományos Akadémia 2019. december 2-i Közgyűlése által elfogadott módosításokkal)

MTAtv. = Akadémiai törvény

Asz. = Alapszabály

Ü. = Ügyrend

A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló többször – legutóbb a 2019. évi CIX. törvénnyel módosított – 1994. évi XL. törvény 1 egységes szerkezetben

A Magyar Tudományos Akadémia Alapszabályát és Ügyrendjét egységes szerkezetben az Akadémia 2009. évi májusi rendes közgyűlése a 6/2009. (V. 5.) sz. határozatával fogadta el. 2 A Magyar Tudományos Akadémia 2011. december 5-i Közgyűlése által 9/2011. (XII. 5.) és 10/2011. (XII. 5.) sz. határozattal, 2016. május 2-i Közgyűlése által 25/2016. (V. 2.) sz. határozattal, 2017. május 8-i Közgyűlése által 18; 20-29; 32/2017. (V.8.) sz. határozatokkal, a 2019. december 02-i Közgyűlés által 13-14/2019. (XII. 02) számú határozatokkal elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben

MTAtv.

A Magyar Tudományos Akadémiát a nemzet a magyar nyelv ápolására, a tudomány szolgálatára hozta létre. Jogos társadalmi igény, hogy a magyar tudományosság nagy múltú nemzeti intézményének működési és tevékenységi szabadsága – a tudományt művelő és képviselő más intézmények autonómiáját nem csorbítva – önkormányzati jogainak törvényi megerősítésével kiszélesedjék, belső életének demokratizmusa erősödjék. Ennek érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

A Magyar Tudományos Akadémia jogállásáról

MTAtv. 1. §

  1. (1)A Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: Akadémia) önkormányzati elven alapuló, jogi személyként működő köztestület, amely a tudomány művelésével, támogatásával és képviseletével kapcsolatos országos közfeladatokat lát el.
  2. (2)Az Akadémiát a 6. § szerinti akadémikus, valamint a 7. § szerinti nem akadémikus köztestületi tagok alkotják.
  3. (3)Az Akadémia akadémikus tagjai köztestületi jogaikat közvetlen részvétel útján, a nem akadémikus köztestületi tagok pediga jelen törvényben és az Akadémia Alapszabályában (a továbbiakban: Alapszabály) meghatározott módonképviselet útján gyakorolják.
  4. (4)Az Akadémia mint köztestület közfeladatainak ellátását érintő jogszabályok, állami programok és intézkedések előkészítésekor az Akadémia véleményét ki kell kérni.3

MTAtv. 2. §

  1. (1)Az Akadémia az e törvényben meghatározott feladatainak ellátása céljából közfinanszírozású intézményeket létesít és működtet, amelyek felett irányítási jogot gyakorol, valamint – a 23. § (6) bekezdésében foglaltak szerint – gazdasági társaságokat létesíthet, amelyek tulajdonosi jogát gyakorolja. Az Akadémia a tudományért, művészetért tevékenykedő más szervezeteket is támogathat.4
  2. (2)Az Akadémia a központi költségvetésben önálló fejezetet alkot.5
  3. (3)Az Akadémia esetében a köztestületekre vonatkozó szabályokat az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
  4. (4)Az Akadémia köztestületének kutatói munkájukat tudományos meggyőződésüknek megfelelően végzik. Ezzel ellentétes tevékenységre nem kötelezhetők. Tudományos eredményeiket szabadon tehetik közzé, ha ezzel mások törvényes, különösen a szellemi tulajdonra vonatkozó jogait nem sértik.6

Asz. 1. §

  1. (1)A Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: Akadémia) nemzeti közintézmény, amely a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény (a továbbiakban: MTAtv.) szerint önkormányzati elven alapuló jogi személyként működő köztestület.7
  2. (2)Az Akadémia és intézményei a tudomány művelését, támogatását és képviseletét a tudományos ismeretek gyarapítása érdekében, az emberiség javára, a nemzet felemelkedése, boldogulása és jóléte érdekében végzik. A kutatás eredményeivel szolgálják a nemzetet, részt vesznek a magyar nyelv ápolásában, a nemzeti kulturális és természeti örökség megóvásában, a tudomány eredményeinek elterjesztésében, alkalmazásában és a közvélemény alakításában.
  3. (3)Az Akadémia mint köztestület és az akadémiai költségvetési szervek működésének feltételeit közvetlenül érintő jogszabályok, programok, intézkedések, továbbá a közfeladatainak ellátását érintő jogszabályok, állami programok és intézkedések előkészítésekor az Akadémia véleményét – amennyiben szükséges és lehetséges, a megfelelő testületek véleménye alapján – az elnök jogosult képviselni.
  4. (4)Az Akadémia véleményének államigazgatási képviseletére miniszterelnöki és miniszteri szinten az elnök, államtitkári (helyettes államtitkári) szinten – az elnökkeltörténő egyeztetési kötelezettséggel – a főtitkár, főosztályvezetői szinten az elnök (vagy az elnököt helyettesítő jogkörben a főtitkár) által kötött mandátummal kijelölt személy jogosult.8
  5. (5)Az Akadémia testületei, választott és kinevezett (megbízott) vezetői döntéseinek, intézkedéseinek, állásfoglalásainak, véleményének meghozatalára és megjelenítésére vonatkozó részletes szabályokat és a kiadmányozás rendjét az Akadémia szabályzatban állapítja meg.
  6. (6)Az Akadémia székhelye Budapest V., Széchenyi István tér 9.9

MTAtv.

Az Akadémia feladatairól

MTAtv. 3. §

  1. (1)Az Akadémia közfeladatai a következők:
    1. a)támogatja a tudományok művelését és a tudományos kutatások végzését, támogatja a tudományos könyv- és folyóirat-kiadást;

Asz. 2. §

  1. (1)Az Akadémia folyóirata a Magyar Tudomány.
  2. (2)Az Akadémia a könyv- és folyóirat-kiadások gondozására Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottságot tart fenn. A Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottság javaslatot tesz a Vezetői Kollégiumnak az e célra rendelt költségvetési keret felhasználására.

MTAtv. 3. §

  • [(1) Az Akadémia közfeladatai a következők:]
    1. b)10
    2. c)tudományos minősítési rendszert működtet, melynek keretében a Magyar Tudományos Akadémia doktora (a továbbiakban: az MTA doktora), továbbá a Magyar Tudományos Akadémia levelező és rendes tagja címet adományoz, valamint felkérésre tudományos tevékenységet végző intézményt értékel. A címadományozás és értékelés szabályait az Akadémia szabályzatbafoglalja;11
    3. d)a világban folyó és a hazai tudományos kutatások eredményeit és irányait rendszeresen értékeli, és ezzel kapcsolatosan javaslatokat fogalmaz meg;

Asz. 2. §

  1. (3)Az Akadémia a tudományos kutatások tendenciáinak alapján kétévente javaslatokat fogalmaz meg a magyarországi tudományos kutatások irányait, szervezeti formáit, finanszírozását és egyéb feltételeit illetően. A javaslatokat a tudományos osztályok állítják össze, és az Akadémia elnöke szerkesztett formában – a Közgyűlés véleményének ismeretében – közzéteszi. A több tudományágat érintő ajánlásokat az érintett tudományos osztályokkal és kutatóhelyekkel is egyeztetni kell.

MTAtv. 3. §

  • [(1) Az Akadémia közfeladatai a következők:]
    1. e) az Országgyűlés vagy a Kormány kérésére a kompetenciájába tartozó kérdésekbenfőleg a tudomány, az oktatás, a társadalom, a környezet és a gazdaság kérdéseibenkinyilvánítja szakmai véleményét;

Asz. 3. §

  1. (1)Az Országgyűlés vagy a Kormány felkérését a felkérés tudományterületi sajátosságait tekintetbe véve az Akadémia elnöke az illetékes tudományos osztálynak (osztályoknak) továbbítja, vagy külön bizottságot jelöl ki a felkérésben foglaltak megvizsgálására. Az Akadémia kézhez kapott szakvéleményre alapozva alakítja ki véleményét, amelyet az elnök vagy az általa felhatalmazott személy jogosult továbbítani vagy közzétenni.
  2. (2)A fentieken túl – saját elhatározásukból vagy felkérésre – a tudományt érintő országos jelentőségű kérdésekben és a társadalmi élet átfogó problémáiban az Akadémia meghatározott testületei (a Közgyűlés, az Elnökség, a tudományos osztályok, az érintett tudományos osztály felhatalmazása alapján a hozzá tartozó illetékes tudományos bizottság(ok), az Akadémia elnöke vagy az Akadémia valamely testülete által felkért bizottság), valamint a tudományos kérdésben illetékes akadémiai intézmények elvi állásfoglalást tehetnek, egyedi kérdésekben véleményt nyilváníthatnak.12
  3. (3)Az elnök, az Elnökség és a Vezetői Kollégium bizottságai – amennyiben az állásfoglalás (vélemény) kialakítása felkérés alapján történt – csak a felkérő személy vagy testület jóváhagyása után tehetik közzé állásfoglalásukat (véleményüket). A tudományos osztályok állásfoglalását és véleményét az osztályelnök, a tudományos bizottságok állásfoglalását és véleményét a bizottságok elnökei jogosultak továbbítani vagy közzétenni. Az állásfoglalásban (véleménynyilvánításban) fel kell tüntetni, hogy azt melyik testület alakította ki. Több osztály tudományágát érintő, inter- vagy multidiszciplináris kérdésekben valamennyi érintett osztály állásfoglalását (véleményét) együttesen kell kinyilvánítani. Ha az inter- vagy multidiszciplináris kérdésben az osztályok nem tudnak közös álláspontot kialakítani, akkor nincs az adott kérdésben együttes, nyilvánosságra hozható osztályvélemény.
  4. (4)Az Akadémia hivatalos állásfoglalásának (véleményének) kizárólag a Közgyűlés, az Elnökség és az Akadémia elnökének felkérésre vagy saját kezdeményezésre tett nyilatkozata minősül.
  5. (5)A fenti (1)–(4) bekezdések szerint kialakított állásfoglalás (vélemény) közzététele során fel kell tüntetni, hogy az állásfoglalást (nyilatkozatot) az akadémiai testület vagy személy milyen minőségében hozta meg és teszi közzé.

Ü. 1. § 13

A tudományos osztályok, bizottságok és az akadémiai intézmények állásfoglalását, véleményét tájékoztatásul meg kell küldeni az Akadémia elnökének és főtitkárának, ha lehetséges előzetesen, de legkésőbb az állásfoglalás, vélemény beküldésével egy időben.

MTAtv. 3. §

  • [(1) Az Akadémia közfeladatai a következők:]
    1. f) segíti a magyar nyelv fejlődését és a tudomány magyar nyelven történő művelését;

Asz. 3. §

  1. (6)Az Akadémia támogatja a magyar nyelv történetének, szókincsének, nyelvtanának a kutatását, a kutatások eredményeinek a kiadását és a magyar tudományos szaknyelv művelését.

MTAtv. 3. §

  • [(1) Az Akadémia közfeladatai a következők:]
    1. g)őrködik a tudományos közélet tisztaságán, a tudományos kutatás és a tudományos véleménynyilvánítás szabadságán;

Asz. 3. §

  1. (7)Az Akadémia a tudományos közélet tisztaságának, a tudományos kutatás és a tudományos véleménynyilvánítás szabadságának a védelmére Tudományetikai Bizottságot működtet. A Tudományetikai Bizottság tagjait a tudományos osztályok javaslatai alapján a Közgyűlés választja meg. A Tudományetikai Bizottság megalkotja ügyrendjét, amelyet az Elnökség hagy jóvá.

MTAtv. 3. §

  • [(1) Az Akadémia közfeladatai a következők:]
    1. h) megállapodásokat köt és kapcsolatokat tart fenn hazai, külföldi és nemzetközi tudományos intézményekkel és szervezetekkel, különösen akadémiákkal, felsőoktatási intézményekkel és az Európai Unió tudományos szervezeteivel;

Asz. 4. §

  1. (1)A külföldi és a nemzetközi tudományos intézményekkel és szervezetekkel való kapcsolatokért az Akadémia elnöke felelős.

Ü. 2. § 14

A nemzetközi kapcsolatok szervezését (tervezés, igazgatási és szervezési kérdések) az MTA Titkársága végzi. A nemzetközi kapcsolatok létesítésével, fenntartásával és megszüntetésével kapcsolatos szabályokat az Akadémia elnöke külön rendelkezésben határozhatja meg.

Asz. 4. §

  1. (2)A költségvetés nemzetközi kapcsolatokra szolgáló kereteit az Akadémia elnöke a vonatkozó jogszabályokban és az akadémiai vagyongazdálkodási szabályzatokban foglaltaknak megfelelően határozza meg.

Ü. 3. §

A nemzetközi kapcsolatok kereteivel kapcsolatos feladatokat az MTA Titkársága végzi.

MTAtv. 3. §

  • [(1) Az Akadémia közfeladatai a következők:]
    1. i) kapcsolatot tart a külföldön élő magyar nyelvű és tárgyú tudományos kutatások művelőivel, támogatja a határon túli magyar tudományosságot;

Asz. 5. §15

  1. (1)Az Akadémia kapcsolatot tart külső tagjaival és a köztestület külső tagjaival, továbbá minden, magát magyarnak valló, tudományos alkotómunkával foglalkozó, e kapcsolattartásra igényt tartó személlyel. A határon túli magyar tudományosság ügyének képviseletét a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság (MTK EB) látja el. Az ehhez szükséges adminisztratív munkát az MTA Titkárságának határon túli magyarokért felelős szervezeti egysége végzi.
  2. (2)Az Akadémia az (1) bekezdésben foglaltak keretében a magyar tudományos műhelyeket, célprogramjaikat és a tudomány ottani magyar művelőit – különösen, de nem kizárólagosan – ösztöndíjakkal, díjkitűzéssel, céltámogatással segítheti.
  3. (3)A külső tagok támogatásának mértékéről az Elnökség határozattal dönt.

MTAtv. 3. §

  • [(1) Az Akadémia közfeladatai a következők:]
    1. j) tudományos programokat és konferenciákat szervez, pályázatokat ír ki;

Asz. 6. §

  1. (1)Az Akadémia tudományos programjának vagy konferenciájának kell tekinteni a Közgyűlés, az Elnökség, a Vezetői Kollégium, az Akadémia elnöke, a tudományos osztályok, továbbá a közgyűlési, az elnökségi, a vezetői kollégiumi és az elnöki bizottságok által meghirdetett programokat és konferenciákat. Akadémiai költségvetési szerv programja akkor minősül akadémiai tudományos programnak vagy konferenciának, ha annak szervezése, rendezése (meghirdetése) az Akadémia elnökének az akadémiai rendezvényekre vonatkozó külön rendelkezésében foglaltak szerint történik.
  2. (2)Akadémiai pályázatok kiírására a fenti testületek mellett az Akadémia elnöke, főtitkára és főtitkárhelyettese jogosult.16
  3. (3)A kutatást támogató pályázatok elnyerésével, adminisztrációjával és értékelésének rendjével kapcsolatos szabályokat az Akadémia elnöke a tudományos osztályokkal történt egyeztetés alapján külön rendelkezésben állapítja meg. Az Akadémia felkérésre részt vesz más intézmények által kiírt kutatási pályázatok kezelésében és értékelésében.17

Ü. 4. §

A tudományos osztályok éves rendezvény- és programtervét a tárgyév január 31. napjáig, az egyes rendezvények vagy konferenciák programjairól szóló tájékoztatást pedig előzetesen kell megküldeni az Akadémia elnökének.

MTAtv. 3. §

  • [(1) Az Akadémia közfeladatai a következők:]
    1. k) szorgalmazza és segíti a tudományos kutatások eredményeinek társadalmi és gazdasági hasznosítását;

Asz. 7. §

Az Akadémia és intézményei a tudomány művelése, támogatása és képviselete mellett aktívan részt vesznek a tudomány eredményeinek elterjesztésében, alkalmazásában, népszerűsítésében, a tudományos kutatások, a tudományalapú fejlesztések, a társadalmi és technológiai innováció (a továbbiakban: innováció) megvalósításában, valamint ezek társadalmi és gazdasági hasznosításában.

MTAtv. 3. §

  • [(1) Az Akadémia közfeladatai a következők:]
    1. l) felsőoktatási intézményekkel és közgyűjteményekkel kötött megállapodás alapján ezen intézményekben tudományos kutatócsoportokat tarthat fenn, valamint közreműködhet az oktatásban és a felsőoktatási intézményekben folyó doktori (PhD) képzésben;

Asz. 8. §

  1. (1)Az Akadémia kutatócsoportokat hozhat létre, felsőoktatási intézményekben és közgyűjteményekben az intézményekkel kötött megállapodás alapján tudományos kutatócsoportokat tarthat fenn, melynek célja kiemelkedő tudományos műhelyek támogatása.18
  2. (2)19
  3. (3)20
  4. (4)Az Akadémia, illetve annak költségvetési szervei megállapodhatnak felsőoktatási intézményekkel, közgyűjteményekkel, kutatóhelyekkel és gazdálkodó szervezetekkel közös kutatási, képzési feladatok ellátására.21

MTAtv. 3. §

  • [(1) Az Akadémia közfeladatai a következők:]
    1. m) a tudományos utánpótlást ösztöndíjrendszer fenntartásával segíti, amelynek fedezete az Akadémia költségvetésében elkülönítetten szerepel; kiemelkedő tudományos eredményeket elérő kutatók részére – saját forrásaiból vagy egyetemleges közérdekű kötelezettségvállalás alapján – határozott időre tudományos ösztöndíjat, díjakat alapíthat, díjkitűzést tehet, amelynek feltételeit és részletes rendjét az Akadémia szabályzatban állapítja meg;

Asz. 9. §22

Ü. 5. § 23

Asz. 10. §

  1. (1)Az Akadémia Magyarországon dolgozó, PhD-fokozattal rendelkező fiatal kutatók számára Bolyai-ösztöndíjat biztosít, amelynek odaítéléséről az e célra alakított MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma (a továbbiakban: Bolyai Kuratórium) dönt.
  2. (2)A Bolyai Kuratórium 9 tagból áll, tagjait az Akadémia elnöke kéri fel a tisztség betöltésére. Az Akadémia elnöke a tagok közül egyidejűleg kijelöli a Kuratórium elnökét is. A kuratórium tagjainak megbízatása 3 évre szól, és legfeljebb egy alkalommal – ismételt elnöki felkérés alapján – újra betölthető.
  3. (3)A Bolyai Kuratórium működésével összefüggő titkársági feladatokat az MTA Titkárságának az Akadémia elnöke által kijelölt szervezeti egysége látja el.

Ü. 6. §

  1. (1) A Bolyai Kuratórium elnökének és tagjainak nevét az Akadémia honlapján és az Akadémiai Értesítőben közzé kell tenni.

Asz. 10. §

  1. (4)A Bolyai Kuratórium évenként állapítja meg az Akadémia elnöke által megjelölt keret erejéig az ösztöndíjban részesíthetők számát.
  2. (5)A Bolyai-ösztöndíjakra vonatkozó pályázat benyújtásának éves rendjét és feltételrendszerét, az értékelés szabályait, továbbá a Kuratórium szervezeti és működésiszabályzatát a Bolyai Kuratórium dolgozza ki, és az Akadémia Elnöksége hagyja jóvá.
  3. (6)A kuratórium elnöke a pályázat meghirdetéséről, a benyújtott pályázatok elbírálásáról évenként beszámol az Akadémia Elnökségének.
  4. (7)Az Akadémia az MTAtv. 3. §-ában foglaltak végrehajtására a tudományos utánpótlás biztosítására, valamint a tudományos kutatói munka ösztönzésére további támogatásokat nyújthat.

Ü. 6. §

  1. (2) A Bolyai-ösztöndíjakra vonatkozó pályázat benyújtásának és értékelésének az Elnökség által jóváhagyott szabályait a Bolyai-kuratórium teszi közzé az Akadémia honlapján.

MTAtv. 3. §

  1. [(1) Az Akadémia közfeladatai a következők:]
    1. n) tudományos osztályokat alakít, amelyek a tudományos szakmai autonómia alapegységei, és az Alapszabályban meghatározott módon egyéb testületeket (tudományos bizottságokat, területi bizottságokat stb.) hoz létre.
    2. o) az e tevékenységet alapfeladatként ellátó, az MTA Könyvtár és Információs Központ mint akadémiai költségvetési szerv (a továbbiakban: Könyvtár és Információs Központ) közreműködésével tudományos művek (tudományos alkotás, tudományos publikáció, doktori értekezés és annak tézisei, MTA doktora értekezés és annak tézisei) adatait tartalmazó nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázist (a továbbiakban e törvény alkalmazásában: Adatbázis) működtet, amely bibliográfiai hitelesség szempontjából ellenőrzött módon tartalmazza a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak által a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 30. § (7) bekezdésében meghatározott jogviszonyuk keretei között megalkotott és nyilvánosságra hozott tudományos művekkel, valamint a költségvetési forrásból tudományos mű megírására, létrehozására irányuló szerződés alapján támogatásban részesülő személyek által megjelentetett tudományos művekkel kapcsolatos, e törvény 19/A. §-ban meghatározott adatokat; valamint alkalmas a más személyek által megalkotott és nyilvánosságra hozott tudományos művek önkéntesen közzétenni kívánt adatainak befogadására. 24
    3. p) elősegíti a fiatal kutatók tudományos életpályájának kialakítását; 25
    4. q) közreműködik a kutatók és a társadalom közötti kapcsolat erősítésében. 26
  2. (1a) Az Akadémia feladata a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: KFItv.) 42/B. § (5) bekezdésben, 46. § (1) bekezdésében és 2. mellékletében meghatározottak szerinti főhivatású kutatóhálózat elhelyezését, valamint a kutatóintézeti hálózat működtetését szolgáló, a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában és ezen kutatóhelyek használatában lévő vagyonelemek használati jogának a KFItv.-ben meghatározottak szerinti biztosítása. 27
  3. (2) Az Akadémia elnöke kétévenként beszámol az Országgyűlésnek az Akadémia munkájáról, és ennek érdekében rendszeresen felméri és értékeli az egyes tudományágak hazai eredményességét és nemzetközi megítélését. 28
  4. (3) Az Akadémia elnöke évente tájékoztatja a Kormányt az Akadémia munkájáról, valamint a magyar társadalom és gazdaság fellendítése érdekében elért eredményeiről.

Asz. 11. §29

Az Országgyűlési beszámoló és a Kormánytájékoztató elkészítését az Akadémia elnöke a főtitkár közreműködésével szervezi meg. A beszámoló és a tájékoztató összeállítása során a köztestület, a tudományos osztályok, a költségvetési szervek, és a Titkárság szervezeti egységei a felkérésnek megfelelően adatok szolgáltatásával, elemzések készítésével és minden más szükséges módon kötelesek közreműködni.

Ü. 7. § 30

  1. (1) Az Országgyűlési beszámoló és a Kormánytájékoztató tervezetének összeállításáért – az Asz. 11. § és az MTAtv. 3. § (4) bekezdése alapján – az MTA Titkársága szervezeti és működési szabályzatában meghatározott, szakmailag illetékes és a kommunikációért felelős szervezeti egysége felelős.
  2. (2) Az Országgyűlési beszámoló és a Kormánytájékoztató elkészítését úgy kell ütemezni, hogy a tudományos osztályoknak és az Akadémia vezető testületeinek módjuk legyen az Országgyűlésnek és a Kormánynak való benyújtás előtt a tervezetek érdemi áttanulmányozására.
  3. (3) Az éves jelentéshez, értékeléshez szükséges adatokat a szakmailag illetékes szervezeti egységnek olyan formában kell bekérnie, hogy azok az Akadémia által benyújtandó tájékoztatók alapjául szolgálhassanak.

MTAtv. 3. §

  1. (4) Az Akadémia a törvényben rögzített tájékoztatók elkészítéséhez – a közzétett adatok felhasználásán túl – az adatokat önkéntes adatszolgáltatáson alapuló saját adatgyűjtés és más szervektől való átvétel útján szerzi be. Személyes adat átvételére csak az érintett személy előzetes hozzájárulásával kerülhet sor, kivéve a 19/A. § szerinti adatátvétel esetét. 31
  2. (5) A költségvetési szervek és a többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek a kezelésükben lévő közérdekű adatokat – a döntések előkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról szóló 2007. évi CI. törvényben megállapított szabályok szerint – 15 napon belül küldik meg az Akadémiának.

MTAtv. 4. §

Feladatainak ellátása során az Akadémia a vagyonával, a részére jóváhagyott költségvetési támogatással, saját bevételeivel és más forrásaival az e törvénynek az Akadémia gazdálkodásáról és vagyonáról szóló rendelkezéseiben leírtak szerint gazdálkodik.

Az Akadémia felépítése és irányítása

A köztestület

MTAtv. 5. §

  1. (1) Az Akadémia köztestületének tagjai a 6. § szerinti akadémikusok és a 7. §-ban meghatározott nem akadémikus személyek.
  2. (2) A köztestület hazai akadémikus tagjai alanyi jogon tagjai az Akadémia Közgyűlésének (a továbbiakban: Közgyűlés), annak az osztálynak, ahol akadémikussá választották őket, és szakterületük szakmai bizottságainak. A köztestület nem akadémikus tagjai – maguk közül – az Akadémia Alapszabályában meghatározott módon választják meg képviselőiket, akik az Akadémia közgyűlésében és osztályaiban képviselik őket.
  3. (3) A köztestület tagjai maguk közül az Alapszabályban meghatározott módon választanak tagokat a tudományos és egyéb akadémiai testületekbe.

Az akadémikusok

MTAtv. 6. §

  1. (1) Az akadémikusok körét rendes és levelező (a továbbiakban együtt: hazai), valamint külső és tiszteleti tagok alkotják. Az akadémikusok az Alapszabályban rögzített módon közreműködnek az Akadémia közfeladatainak ellátásában.
  2. (2) Az akadémikusokat a hazai tagok választják az Akadémia tagjai közé. Minden akadémikus az Akadémia valamelyik osztályába tartozik. Az akadémikus tudományos osztályba tartozása kérésére az Alapszabályban rögzített módon megváltoztatható.
  3. (3) A 70 évesnél fiatalabb hazai akadémikusok száma nem haladhatja meg a 200 főt, a hazai akadémikusok teljes száma pedig a 365 főt.

Asz. 12. §

  1. (1)Levelező taggá az a magyar állampolgár választható meg, aki az MTA doktora címmel vagy az MTAtv 8. §-a alapján azzal egyenértékűnek minősített tudományos fokozattal rendelkezik, és aki tudományát elismerten és különösen magas színvonalon, alkotó módon műveli.
  2. (2)Rendes taggá az a magyar állampolgárságú levelező tag választható meg, aki levelező tagságának elnyerése óta jelentős tudományos eredményeket ért el.
  3. (3)Külső taggá az az életvitelszerűen külföldön élő, tudományos tevékenységet külföldön folytató tudós választható, aki tudományát nemzetközileg kiemelkedő színvonalon műveli, magát magyarnak vallja, és szoros kapcsolatot tart a magyar tudományos élettel.32
  4. (4)Tiszteleti taggá az az életvitelszerűen külföldön élő, tudományos tevékenységet külföldön folytató tudós választható, aki tudományát nemzetközileg kiemelkedő színvonalon műveli, és a magyar tudomány különleges megbecsülésére tarthat számot.33

Asz. 13. §

  1. (1)A tagok választása háromévenként történik.
  2. (2)A tagjelölést az Akadémia tudományos osztályai végzik. Tagjelöltekké azok válnak, akik elegendő számú ajánlást kaptak a hazai akadémikusoktól. Külső tagokra külső tagok is tehetnek ajánlást: az Akadémikusok Gyűlése az (5) bekezdés alapján e körben további szabályokat állapíthat meg. A jelöltséghez szükséges ajánlások számát és az egy-egy tag által adható ajánlások számát a tagajánlások előtt az Elnökség határozza meg.
  3. (3)Az osztályok hazai akadémikusai titkos szavazással rangsorolják a tagjelölteket. Az erről a rangsorról döntő szavazást nem lehet megismételni, de ha két vagy több jelölt szavazatszáma azonos, az e jelöltek közötti rangsorról újra kell szavazni. A rangsorról döntő szavazás szabályait az osztályok ügyrendje tartalmazza. A közös akadémiai jelölőlistára azok a tagjelöltek kerülnek rá, akik az osztályokon a szavazatok több mint felét megszerezték.
  4. (4)Az osztályok által megszavazott jelöltlistákat az Elnökség közös jelöltlistává egyesíti, és a jelölthelyeket egyenlő számban elosztja a tudományos osztályok között, aminek során nem térhet el attól a sorrendtől, amelyet az osztályok megállapítottak. Az osztályok között egyenlően el nem osztható számú jelöltek sorrendjéről az Elnökség dönt az Akadémia általános érdekei alapján. Az általános érdekeket mint figyelembe vehető szempontokat a tagválasztás előtti évben az Akadémikusok Gyűlése határozza meg az Akadémikusválasztási irányelvekkel összhangban. A szempontok között első helyen kell hogy szerepeljen a nők arányának javítása az Akadémia tagjai között. Az Elnökség a jelöléseket az Akadémikusok Gyűlése elé terjeszti.34
  5. (5)Az Akadémikusok Gyűlése meghatározza és elfogadja az akadémikussá választás eljárási szabályait. A tagválasztást az Akadémikusok Gyűlése bonyolítja le.

Ü. 8. §

  1. (1) Az a tudós, akit akadémikussá választanak, a választás eredményének kihirdetésétől jogosult az akadémikusokat megillető jogokat gyakorolni, és ettől az időponttól köteles az akadémikusokat terhelő kötelezettségeket teljesíteni.
  2. (2) A tagajánlásokat bemutatja a Magyar Tudomány című folyóirat és az Akadémia honlapja. A tagjelöltek publikációs teljesítménye megismerhetővé válik az e célból működtetett adatbázisból.

Asz. 14. §

  1. (1)Akadémikus egy időben csak egy tudományos osztálynak lehet a tagja.
  2. (2)Minden új akadémikus ahhoz az osztályhoz tartozik, amely a tagságra javasolta. Ha a javaslattevők több osztályhoz is tartoznak, a megválasztott akadémikus annak az osztálynak lesz a tagja, amelyik az ajánlásokat – az akadémikussá jelölés céljából – befogadta.
  3. (3)A tiszteleti és a külső tag ahhoz a tudományos osztályhoz tartozik, amelyik a tagságra jelölte.
  4. (4)Ha az akadémikus a kutatásai során tudományterületet változtat, indoklással kérheti másik osztályba való átsorolását.

Ü. 9. §

Egy másik osztályba való átsorolásról szóló kérelmet mindkét érdekelt osztályhoz egyidejűleg kell írásban benyújtani. Amennyiben azt mindkét osztály elfogadja, az átsorolás érvénybe lép. Ha valamelyik osztály az indoklást nem fogadja el, úgy az átsorolásról az érintett osztályelnökök meghallgatása és az átsorolás iránti kérelem indokainak megismerése után az Elnökség dönt.

Asz. 15. §35

A hazai-, és külső tagok minden akadémiai ciklus kezdetén írásban nyilatkoznak arról, hogy osztályuk mely tudományos bizottságának (bizottságainak) munkájában kívánnak részt venni. A hazai akadémikusok nyilatkozatuk alapján vagy felkérésre más osztályok tudományos bizottságainak a munkájában is részt vehetnek.

Asz. 16. §

  1. (1)A hazai akadémikus szavazati joggal vesz részt a Közgyűlésen, valamint annak a tudományos osztálynak, tudományos bizottságnak (bizottságoknak), osztályközi tudományos bizottságnak, doktori bizottságnak, továbbá annak a területi bizottságnak az ülésein, amelynek tagja.
  2. (2)A hazai akadémikus a köztestület bármely tisztségére megválasztható, kivéve, ha a jelen Alapszabályban meghatározott összeférhetetlenségi szabály vonatkozik rá.
  3. (3)Az Akadémia külső és tiszteleti tagja tanácskozási joggal vehet részt az Akadémia e § (1) bekezdésében felsorolt testületeinek ülésein. A tudományos osztályok tájékoztatják őket az osztályülésekről és egyéb programjaikról.
  4. (4)Az Akadémia rendes és levelező tagja köteles a megválasztása után egy éven belül székfoglaló előadást tartani. Az akadémikus köteles az Akadémia munkájában folyamatosan részt venni és tudományos munkájáról az Akadémia kérésére tájékoztatást adni. A 70 évesnél idősebb tag önkéntes feladatvállalásként vesz részt az Akadémia munkájában.
  5. (5)Az Akadémia kéri és segíti külső és tiszteleti tagjai székfoglaló előadásainak megtartását.36

MTAtv. 6. §

  1. (4) A Magyarországon élő hazai akadémikusok tudományos teljesítményét és köztestületi munkáját az Akadémia havi tiszteletdíj folyósításával is elismeri. A tiszteletdíj a hazai akadémikust élete végéig megilleti, elhalálozása esetén annak meghatározott hányadát hozzátartozói ellátásként (özvegyi és árvaellátásként) kell folyósítani.
  2. (5) A (4) bekezdésben meghatározott tiszteletdíj és hozzátartozói ellátások fedezetét az Akadémia költségvetési fejezetében elkülönítetten kell megállapítani.

Asz. 17. §

Az akadémikusi tiszteletdíj folyósításának felfüggesztésére a vonatkozó jogszabályban, illetve a felfüggesztés részletes eljárási szabályainak rögzítésére vonatkozóan az Akadémia elnökének külön határozatában foglaltak az irányadók.

Ü. 10. §

  1. (1) Az Asz. 17. §-a körében a hazai tudományos életben való részvétel akadályoztatottságát az illetékes tudományos osztály elnökének kell írásban bejelenteni, megjelölve a várható időtartamot. A tudományos osztály munkáját közvetlenül segítő titkársági szakreferens (osztálytitkár) továbbítja a bejelentést az MTA Titkársága illetékes vezetőjének, aki rendelkezik a további adminisztratív teendők ellátásáról. 37
  2. (2) A tudományos osztály munkáját közvetlenül segítő titkársági szakreferens (osztálytitkár) figyelemmel kíséri a titkársághoz tartozó tudományos osztályok tagjainak osztályüléseken és egyéb közfeladatok elvégzésében való részvételét, és tartós, hosszú idejű távolmaradás esetén erről tájékoztatja az osztály elnökét, aki figyelmezteti a tagot a tartós távolmaradás várható következményeire. 38
  3. MTAtv.

A nem akadémikus köztestületi tagok

MTAtv. 7. §

  1. (1) A Magyarországon szerzett vagy honosított tudományos fokozattal rendelkező személyek közül azok válnak a köztestület nem akadémikus tagjává, akik tudományos tevékenységükkel a magyar tudomány feladatainak megoldásában részt vesznek, és az Akadémia szakterületük szerint illetékes tudományos osztályának bejelentik, hogy a köztestület tagjai kívánnak lenni. A jelentkezőt az Akadémia az osztály javaslata alapján felveszi a központi köztestületi nyilvántartásba.

Asz. 18. §

  1. (1)A köztestületi tagságra való jelentkezést a szakterületileg illetékes tudományos osztályhoz kell benyújtani.
  2. (2)A köztestületi tagság tudományos címként nem használható.

Ü. 11. §

  1. (1) A köztestületbe való jelentkezést az illetékes tudományterületi titkársághoz – a vonatkozó akadémiai szabályozásban foglaltak szerint – írásban kell benyújtani. A jelentkezési nyilatkozatnak tartalmaznia kell a jelentkező tudományos fokozatának vagy doktori címének adatait (megnevezés, szakterület, intézmény, a megszerzés dátuma, a doktori dolgozat címe), a tudományterületnek megfelelő tudományos osztály és a szakterületnek megfelelő tudományos bizottság megjelölését, a jelentkező tudományos testületi tisztségét; továbbá a jelentkező születési helyét és idejét, munkahelye megnevezését és címét, lakcímét és elektronikus levelezési címét. A jelentkezés időpontjában érvényes publikációs listáját a jelentkezőnek az e célra rendszeresített adatbázisban rögzítenie kell. A jelentkező a nyilatkozat kitöltésével elfogadja, hogy a köztestület az előbbiek szerint rendelkezésre bocsátott adatait a köztestületi jelentkezés, ezt követően a köztestületi tagság fenntartása érdekében az adatbázis működtetője útján kezelje. Az adatkezeléssel kapcsolatos rendelkezéseket az Akadémia elnöke határozatban állapítja meg. 39
  2. (2) A köztestületi tagságra való jelentkezés után a jelentkező nyilatkozatában megjelölt tudományos osztály – amennyiben illetékességét megállapítja – felkéri az illetékes tudományos bizottságot, hogy állapítsa meg, a jelentkező megfelel-e a köztestületi taggá válás MTAtv. vonatkozó rendelkezésében rögzített feltételeinek. E feltételek megléte esetén a tudományos bizottság megállapítja, hogy a jelentkező a köztestületi jegyzékbe felvehető-e. A tudományos osztály a tudományos bizottság állásfoglalását egyszerűsített eljárásban jóváhagyja, ezt követően a felvételről vagy az elutasításról a jelentkezőt írásban haladéktalanul értesíti. A köztestületi jegyzékbe való felvételt vagy elutasítást a tudományos osztály részletesen akkor tárgyalja, ha az osztály a bizottság véleményével nem ért egyet, vagy a felvétellel kapcsolatos döntéshez a bizottság vagy az osztály véleménye szerint egyéb okból az ügy részletes tárgyalására van szükség.
  3. (3) Amennyiben a köztestületbe való felvételi eljárást megindító tudományos osztály a saját illetékességének hiányát állapítja meg, az osztály a jelentkező ügyét a tudományterületileg illetékes osztályhoz teszi át. Az osztályok közötti illetékességi vitában az Elnökség dönt.
  4. (4) A köztestületi tag köteles karbantartani adatait és publikációs listáját a köztestületi adatbázisokban. Ha a köztestületi tag ezen kötelezettségének nem tesz eleget, az adatbázis működtetője felhívja az érintett tag figyelmét az adatok karbantartásával kapcsolatos mulasztásra.

Asz. 18. §

  1. (3)A köztestület tagjait – tudományterületi, tudományági és tudományos bizottsági besorolásuk feltüntetésével – az Akadémia a köztestületi tagok jegyzékében tartja nyilván.

Ü. 12. §

A köztestületi tagok központi nyilvántartásának megszervezése, vezetése és a nyilvántartás ellenőrzése, illetve annak nyilvános adatbázisként való működtetése az Akadémia elnöke által kijelölt akadémiai költségvetési szerv, valamint a tudományterületi titkársági feladatokért felelős akadémiai költségvetési szerv feladata.

Asz. 18. §

  1. (4)Szakmai indokok alapján a tudományterületi, tudományági és tudományos bizottsági besorolás kérelemre megváltoztatható.

Ü. 13. §

  1. (1) A besorolás megváltoztatása iránti kérelmet a köztestületi tag kezdeményezheti. Az illetékes tudományos osztályhoz benyújtott írásbeli kérelemnek tartalmaznia kell a régi és a kérelmezett új tudományos bizottsági besorolást, valamint a kérelem szakmai indokait, és ezzel egyidejűleg az adatbázisból még hiányzó tudományos publikációkat is fel kell tölteni az e célra rendszeresített adatbázisba. 40
  2. (2) A besorolás megváltoztatásáról a tudományos osztály – a tudományos bizottság véleményének kikérését követően – dönt, és írásban értesíti a kérelmezőt. Az osztály döntésével szemben az érintett köztestületi tag az Akadémia elnökéhez intézett felterjesztéssel az Elnökséghez mint jogorvoslati fórumként eljáró testülethez fordulhat.
  3. (3) A bizottság átalakulása, megszűnése esetén a bizottság tagjainak a tudományos osztály felhívására nyilatkozniuk kell, hogy melyik (tudományterületileg illetékes) bizottságnak kívánnak tagjai lenni. A besorolás megváltoztatására egyebekben az (1) és a (2) bekezdésben foglaltak irányadók.

Asz. 19. §

  1. (1)A nem akadémikus köztestületi tagok részt vehetnek azokban a munkákban és – az osztály által meghatározott zárt osztályülések kivételével – azokon a rendezvényeken, amelyeket a szakterületük szerint illetékes tudományos osztály, tudományos bizottság és az a területi bizottság szervez, amelynek földrajzi területén működnek.
  2. (2)A tudományos osztály, a tudományos és területi bizottságok figyelme kiterjed azoknak a nem akadémikus köztestületi tagoknak a munkásságára, akiknek aktívan közre kell működniük ezeknek a szervezeteknek a tevékenységében.
  3. (3)A nem akadémikus köztestületi tagoknak szavazati joguk van közgyűlési képviselőik és a tudományos bizottságok nem akadémikus tagjainak megválasztásában. A nem akadémikus köztestületi tagok a köztestület bármelyik tisztségére megválaszthatók, kivéve, ha jogszabály vagy az Alapszabály és Ügyrend ettől eltérően rendelkezik.41

Ü. 14. §

A köztestületbe jelentkező nem akadémikus személyek akkor válnak a köztestület tagjává, amikor az Akadémia (ennek illetékes testülete) a köztestületi tagok jegyzékébe való felvételükről szóló döntést érvényesen és hatályosan meghozta. A jelentkezőt a döntés meghozataláról 30 naptári napon belül értesíteni kell.

Asz. 20. §

A köztestületi tagság a tagnak az Akadémia illetékes tudományos osztályához címzett lemondó nyilatkozatával, a tag halálával, illetve jogszabályban meghatározott esetben szűnik meg.

Ü. 15. §

  1. (1) A köztestületi tagságról lemondó nyilatkozatot az illetékes tudományos osztályhoz írásban kell eljuttatni.
  2. (2) Az illetékes tudományos osztály gondoskodik a tagság – bármely okból történő – megszűnésének a köztestületi tagok jegyzékében való átvezetéséről.

Asz. 21. §

  1. (1)Felfüggeszthető a köztestületi tagsága annak, akit bűncselekmény szándékos elkövetése miatt a bíróság jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítélt, vagy ha a felfüggesztésre egyébként jogszabályban vagy a vonatkozó akadémiai szabályozásban meghatározott ok bekövetkezett. A felfüggesztés időtartama – jogszabály eltérő rendelkezésének a hiányában – azonos a szabadságvesztés büntetés (felfüggesztett szabadságvesztés esetén az eredményesen eltelt felfüggesztés, ellenkező esetben a kiszabott büntetés) időtartamával, ha pedig az ítélet ezt meghaladó időtartamú jogerős közügyektől való eltiltás mellékbüntetést is tartalmaz, akkor a felfüggesztés ennek lejártáig tart.
  2. (2)A felfüggesztésről a szakterület szerinti illetékes tudományos osztály indítványa alapján a Tudományetikai Bizottság határoz.

Ü. 16. §

Az illetékes tudományos osztály gondoskodik arról, hogy a Tudományetikai Bizottság határozatát a köztestületi tagok jegyzékébe átvezessék.

Asz. 22. §

A köztestületi tag írásbeli nyilatkozatban (az indokok megjelölésével) kérheti a tudományos osztálytól tagságának szüneteltetését. A szüneteltetésre okot adó körülmények elhárulásával a köztestületi tag kérheti tagságának helyreállítását.

Ü. 17. §

Az illetékes tudományos osztály gondoskodik a tagság szüneteltetésének a köztestületi tagok jegyzékébe való átvezetéséről.

MTAtv. 7. §

  1. (2) A nem Magyarországon szerzett tudományos fokozattal rendelkező, külföldön élő személyek az Alapszabály rendelkezései szerint válhatnak a köztestület külső tagjává.

Asz. 23. §

  1. (1)A köztestület külső tagjává az az életvitelszerűen külföldön élő, tudományos tevékenységet külföldön folytató kutató válhat, aki hazájában, illetve Magyarországon elismert tudományos fokozattal rendelkezik, tudományát alkotó módon műveli, magát magyarnak vallja, és kapcsolatot tart a magyar tudományos élettel.42
  2. (2)A köztestületi külső tagság iránti jelentkezést írásban, az MTA Titkársága határon túli magyarok titkársági feladataiért felelős szervezeti egységéhez kell benyújtani. A jelentkező a nyilatkozat kitöltésével elfogadja, hogy a rendelkezésre bocsátott adatait a köztestületi jelentkezés, ezt követően a köztestületi tagság fenntartása érdekében az Akadémia illetékes testülete, szervezete kezelje.43
  3. (3)A nem akadémikusi köztestületi külső tagság tudományos címként nem használható.
  4. (4)A köztestület külső tagjai részt vehetnek azoknak a feladatoknak a megoldásában és – az osztály által meghatározott zárt ülések kivételével – azokon a rendezvényeken, amelyeket a szakterületük szerint illetékes tudományos osztály, tudományos bizottság szervez.44
  5. (5)A tudományos osztály és tudományos bizottságaik figyelme kiterjed a hozzájuk tartozó külső köztestületi tagok tudományos munkásságára.45

Ü. 18. §

A külső köztestületi tagságra jelentkezőnek kétnyelvű (magyar és angol) jelentkezési nyilatkozatában fel kell tüntetnie állampolgárságát, tudományos fokozata megnevezését, tudományos fokozata megszerzésének helyét és idejét, tudományterülete, a tudományos osztály és szűkebb szakterülete megnevezését. A nyilatkozatban meg kell neveznie továbbá azt a magyarországi kutatóhelyet, amellyel szoros szakmai kapcsolatot tart fenn, munkahelyét az illető ország nyelvén, magyarul és angolul; meg kell adnia továbbá születési helyét és idejét, elérhetőségét, és mellékelnie kell a tudományos fokozata meglétét igazoló dokumentum másolatát.

MTAtv.

A Magyar Tudományos Akadémia doktorai

MTAtv. 8. §

  1. (1) Az Akadémia Doktori Tanácsa az MTA doktora címet ítélheti oda a kiemelkedő tudományos teljesítményt elérő olyan személynek, akinek van tudományos fokozata, és a cím megszerzésének egyéb, az Akadémia doktori szabályzatában meghatározott feltételeit is teljesíti.
  2. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott cím kérelem alapján indult doktori eljárás keretében ítélhető oda. Az eljárás megindítására és a cím odaítélésére az Akadémia Doktori Tanácsa jogosult.

Asz. 24. §

  1. (1)Az MTA doktora címet az Akadémia annak ítélheti oda, aki
    1. a)tudományos fokozattal rendelkezik,
    2. b)az általa művelt tudományszakot a tudományos fokozat megszerzése óta is eredeti tudományos eredményekkel gyarapította,
    3. c)tudományszakának mértékadó hazai és nemzetközi tudományos körei előtt ismert és elismert, kiemelkedő tudományos kutatói munkásságot fejt ki,
    4. d)tudományos eredményeit doktori műben foglalja össze.
  2. (2)Az Akadémia Doktori Tanácsa (a továbbiakban: Doktori Tanács) az MTA Doktori szabályzatát maga dolgozza ki, amelyet a Közgyűlés hagy jóvá. A Doktori szabályzat az MTA doktora cím megszerzéséhez az (1) bekezdésben jelzetteken túl további feltételeket határozhat meg. A Doktori Tanács Eljárási szabályzatát és ügyrendjét maga dolgozza ki, amelyet az Akadémia Elnöksége hagy jóvá.
  3. (3)A Doktori Tanács elnöke a doktori eljárást akkor indítja meg, ha a kérelmező igazolta, hogy tudományos fokozattal rendelkezik, kérelméhez csatolta az Akadémia tudományos osztályai által meghatározott és a vonatkozó szabályzatokban ismertetett követelmények teljesítését igazoló mellékleteket, és azt a szellemi alkotását, amely mint kiemelkedő tudományos teljesítmény az MTA doktora cím odaítélésének az alapjául szolgál, valamint rendelkezésre bocsátotta a kérelmező publikációira és hivatkozásaira vonatkozó, ellenőrzött tudománymetriai adatait.
  4. (4)A doktori eljárás az alábbi, egymást követő szakaszokból áll:
    1. a)a kérelem benyújtása,
    2. b)a doktori habitusvizsgálat, azaz a kérelmező tudományos tevékenységének, személyi alkalmasságának minősítése, amelynek során véleményező a tudományos bizottság, javaslattevő a tudományos osztály (interdiszciplináris eljárás esetén az illetékes osztályok), és a Doktori Tanács dönt,
    3. c)bírálatra és védési eljárásra bocsátás, amelyről a Doktori Tanács dönt,
    4. d)a doktori mű bírálata, amelyet három szakmailag illetékes bíráló végez,
    5. e)a nyilvános vitára bocsátás, amelyre a három bíráló tesz javaslatot, a vitára bocsátásról a Doktori Tanács dönt,
    6. f)a nyilvános vita, amelynek során a három bíráló véleményez, és a bírálóbizottság a tudományos osztálynak javaslatot tesz a cím odaítélésére,
    7. g)a cím odaítélése, amelyre az illetékes tudományos osztály tesz javaslatot a Doktori Tanácsnak, amely dönt a cím odaítéléséről.
  5. (5)Az eljárás megindítása esetén a Doktori Tanács a tudományos teljesítmény elbírálására a kérelmet átadja a kérelmező által megnevezett tudományos osztálynak.
  6. (6)Ha a kérelmező a tudományos teljesítmény elbírálására több tudományágat jelöl meg (inter- vagy multidiszciplináris kérelem), a Doktori Tanács két (legfeljebb három) osztályt kér fel illetékességük megállapítására. Az illetékes osztályok közül az egyik osztály „befogadó", a másik (többi) „közreműködő" osztályként vesz részt az eljárásban. Vitás esetben az osztályoknak az eljárásban betöltött szerepéről a Doktori Tanács dönt.
  7. (7)A Doktori Tanács az eljárás bármelyik szakaszában szakértőket kérhet fel véleményezésre. Az általuk készített szakértői véleményt – amennyiben az a doktori műre vonatkozik – a kérelmezővel ismertetni kell, és lehetővé kell tenni számára, hogy arra vonatkozóan észrevételeket tegyen.
  8. (8)A Doktori Tanács az odaítélt címet visszavonhatja, ha azt állapítja meg, hogy a kérelmező más szellemi alkotását saját tudományos teljesítményként feltüntetve, a doktori eljárásban részt vevőket megtévesztette (érdemtelenség). Eljárása során a Doktori Tanács az ugyanabban az ügyben bíróság által hozott, jogerős ítéletben foglaltakat köteles figyelembe venni. A Doktori Tanács a határozat meghozatala előtt meghallgatja a doktori cím viselőjét.
  9. (9)A Doktori Tanács bármely határozatának felülvizsgálata csak abban az esetben kérhető, ha az eljárás során eljárási szabályokat sértettek meg, és ez a szabálysértés az eljárásban hozott döntés eredményét befolyásolhatta.
  10. (10)Az eljárási szabály megsértése miatt benyújtott felülvizsgálati kérelmet a Doktori Tanács háromtagú Ügyrendi Bizottsága vizsgálja meg.
  11. (11)Az Ügyrendi Bizottság elnökét és további két tagját a Doktori Tanács a Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának javaslata alapján, akadémikus vagy az MTA doktora címmel vagy azzal egyenértékű tudományos fokozattal rendelkező köztestületi tagok közül választja háromévi időtartamra. A bizottsági tagság egy alkalommal megújítható.

Ü. 19. §

Az Ügyrendi Bizottságnak nem lehet tagja olyan személy, aki a Doktori Tanácsnak a tagja.

Asz. 24. §

  1. (12)Ha az Ügyrendi Bizottság az eljárásban hozott döntés eredményét befolyásoló eljárási szabály megsértését állapítja meg, a Doktori Tanács hatályon kívül helyezi határozatát, és rendelkezik a szabálysértéssel érintett eljárási szakasztól kezdve az eljárás megismétléséről vagy új eljárás lefolytatásáról. Amennyiben az Ügyrendi Bizottság eljárási szabály megsértését nem állapítja meg, vagy a szabálysértés a döntés eredményét érdemben nem befolyásolta, a felülvizsgálati kérelmet el kell utasítani.
  2. (13)A doktori eljárás során felmerülő etikai vétségek miatt benyújtott felülvizsgálati kérelmet a Tudományetikai Bizottság vizsgálja meg. Az etikai vétség kivizsgálásának és az etikai eljárás lefolytatásának részletes rendjét a Tudományetikai kódex és a Tudományetikai Bizottság ügyrendje tartalmazza.
  3. (14)A Doktori Tanács működésével összefüggő titkársági feladatokat az MTA Titkárságának szervezeti egységeként működő Doktori Tanács Titkársága látja el.

MTAtv. 8. §

  1. (3) Az MTA Magyarországon élő doktorainak tudományos teljesítményét és köztestületi munkáját az Akadémia havi tiszteletdíj folyósításával is elismerheti, amely az odaítéléstől kezdve életük végéig megilleti őket. Az MTA tiszteletdíjban részesülő doktorai az Alapszabályban rögzített módon közreműködnek az Akadémia közfeladatainak ellátásában. Az MTA összes doktora tiszteletdíjának éves összege nem haladhatja meg az akadémikusok – teljes létszámra számított – éves tiszteletdíjának 1,8-szorosát.

Asz. 25. §

  1. (1)A doktori tiszteletdíj folyósításának felfüggesztésére a vonatkozó jogszabályban és az Akadémia elnökének külön rendelkezésében foglaltak az irányadók. A köztestületi munka megítélésénél – a 70 éven felüli MTA doktorai kivételével – a köztestületi tevékenységet figyelembe kell venni.46
  2. (2)A tudományos teljesítmény és a köztestületi munka megítélésének szempontjait az Akadémia elnöke az egyes tudományszakok sajátosságaira és a Doktori Tanács elnökének véleményére is figyelemmel külön rendelkezésben határozhatja meg.

Ü. 20. § 47

Az Asz. 25. §-a körében a hazai tudományos életben való részvétel akadályoztatottságát az illetékes osztály elnökének kell írásban bejelenteni, megjelölve annak várható időtartamát. A tudományos osztály munkáját közvetlenül segítő titkársági szakreferens (osztálytitkár) továbbítja a bejelentést az MTA Titkársága illetékes vezetőjének, aki rendelkezik a további adminisztratív teendők ellátásáról. A tiszteletdíj folyósításával kapcsolatos további szabályokat külön jogszabály, valamint az Akadémia elnökének vonatkozó rendelkezése határozza meg.

MTAtv. 8. §

  1. (4) A (3) bekezdésben meghatározott tiszteletdíj fedezetét az Akadémia költségvetési fejezetében elkülönítetten kell megállapítani.
  2. (5) Az e törvény hatálybalépése előtt odaítélt „tudomány doktora" fokozat és MTA doktora cím egyenértékűaz e törvény hatálybalépése után megítélt MTA doktora címmel.
  3. (6) A Doktori Tanács külföldön szerzett tudományos fokozatot – érdemi vizsgálat után – csak akkor honosíthat, ha a fokozat egyenértékűségét a tudomány kandidátusa vagy a tudomány doktora magyar fokozattal nemzetközi egyezmény vagy szerződés mondja ki. 48

A hazai akadémikusok és az MTA doktorai tiszteletdíjának felfüggesztése49

MTAtv. 8/A. § 50

  1. (1) A 6. § (4) bekezdése és a 8. § (3) bekezdése szerinti tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátások folyósítását az Akadémia elnöke felfüggeszti, ha a jogosult büntetőjogi felelősségét a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította és a jogosult
    1. a) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés büntetés hatálya alatt áll,
    2. b) foglalkozástól eltiltás büntetés hatálya alatt áll, vagy
    3. c) közügyektől eltiltás mellékbüntetés hatálya alatt áll.
  2. (2) A felfüggesztés az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott büntetés, illetve mellékbüntetés végrehajtása befejezéséig vagy végrehajthatóságának megszűnéséig tart.
  3. (3) A jogosult az (1) bekezdés szerinti jogerős ítéletről az Akadémia elnökét tájékoztatja.
  4. (4) Az Akadémia elnöke a jogosultról a tiszteletdíj vagy a hozzátartozói ellátás folyósítása feltételeinek fennállása ellenőrzése céljából adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott adatra irányulhat.
  5. (5) Az Akadémia elnöke a jogosult (1) bekezdés szerinti személyes adatait az ellenőrzés időtartamára vagy – a tiszteletdíj folyósításának felfüggesztése esetén – a jogosult tiszteletdíjának vagy hozzátartozói ellátásának folyósítása felfüggesztésének időtartamára kezelni.

A Közgyűlés

MTAtv. 9. §

  1. (1) Az Akadémia Közgyűlését a hazai akadémikusok, valamint a nem akadémikus képviselők alkotják. Utóbbiak az Alapszabályban meghatározott módon közvetlen és titkos választással nyerik el tagságukat. Számuk legfeljebb 200 fő.

Asz. 26. §

  1. (1)A Közgyűlés nem akadémikus közgyűlési képviselőit a köztestület nem akadémikus tagjai három évre választják meg, a három év elteltével a képviselők – egy alkalommal – újraválaszthatók.
  2. (2)A 200 nem akadémikus közgyűlési képviselő tudományági eloszlása a következő: 143 képviselői helyen az osztályok egyenlő arányban osztoznak, míg a további 57 hely az egyes osztályokhoz tartozó nem akadémikus köztestületi tagok arányában oszlik meg.
  3. (3)A tudományos osztályokra megállapított kereten belül a tudományos osztályok határozzák meg a tudományos bizottságokra jutó képviselői helyek számát, melyet az Elnökség hagy jóvá. Az elosztás módját mindkét esetre a jelen Alapszabály Mellékletének I. fejezete tartalmazza.51
  4. (4)52

MTAtv. 9. §

  1. (2) A Közgyűlés a köztestület legfőbb döntéshozó testülete, amely
    1. a) elfogadja az Akadémia működésével kapcsolatos stratégiai elveket, és az Akadémia szervezetéről és működéséről szabályzatot alkot: az Alapszabályt;
    2. b) elfogadja az Akadémia vagyongazdálkodásával kapcsolatos szabályokat, és dönt az Akadémia tulajdonában lévő ingatlanok elidegenítésének, megterhelésének, alapítványba vagy gazdasági társaságba nem pénzbeli hozzájárulásként való bevitelének, valamint használatba adásának elveiről;
    3. c) megvitatja és elfogadja az Országgyűlés számára készülő beszámoló koncepcióját;
    4. d) szakmai testületek előterjesztése alapján véleményt nyilvánít a hazai tudomány és a társadalom alapvető fontosságú kérdéseiről;
    5. e) az Akadémia elnökének előterjesztése alapján jóváhagyja a következő évi akadémiai költségvetésirányelveit;
    6. f) a Felügyelő Testület jelentése alapján jóváhagyja az előző évről szóló éves költségvetési beszámolót;
    7. g) megválasztja az elnököt, az alelnököket, a főtitkárt és a főtitkárhelyettest, valamint az e törvényben és az Alapszabályban meghatározott más tisztségviselőket;
    8. h) megválasztja az Akadémia Vagyonkezelő Testületének, Doktori Tanácsának, Felügyelő Testületének, Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottságának és Tudományetikai Bizottságának a tagjait;
    9. i) megválasztja az Akadémia Elnökségének a Közgyűlés által választandó tagjait; 53
    10. j) alapítói jogkörében dönt költségvetési szervek megalapításáról, átszervezéséről, átsorolásáról, megszüntetéséről. 54

Asz. 27. §55

  1. (1)A Közgyűlés kizárólagos, át nem ruházható hatáskörei:
    1. a)elfogadja az Akadémia működésével kapcsolatos stratégiai elveket, és az Akadémia szervezetéről és működéséről szabályzatot alkot (Alapszabály);
    2. b)elfogadja az Akadémia vagyongazdálkodásával kapcsolatos szabályokat, és dönt az Akadémia tulajdonában lévő ingatlanok elidegenítésének, megterhelésének, alapítványba vagy gazdasági társaságba nem pénzbeli hozzájárulásként való bevitelének és használatba adásának elveiről;
    3. c)megvitatja és elfogadja az Országgyűlés számára készülő beszámoló koncepcióját;
    4. d)szakmai testületek előterjesztése alapján véleményt nyilvánít a hazai tudomány és a társadalom alapvető fontosságú kérdéseiről;
    5. e)az Akadémia elnökének előterjesztése alapján jóváhagyja a következő évi akadémiai költségvetés irányelveit;
    6. f)a Felügyelő Testület jelentése alapján jóváhagyja az előző évről szóló éves költségvetési beszámolót;
    7. g)megválasztja az elnököt, az alelnököket, a főtitkárt, a főtitkárhelyettest és az e törvényben, valamint az Alapszabályban meghatározott más tisztségviselőket; h)
    8. h)megválasztja az Akadémia Vagyonkezelő Testületének, Doktori Tanácsának, Felügyelő Testületének, Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottságának és Tudományetikai Bizottságának a tagjait és póttagjait;
    9. i)megválasztja az Akadémia Elnökségének a Közgyűlés által választandó tagjait;56
    10. j)meghatározza a Vagyongazdálkodási irányelveket;
    11. k)véleményt nyilvánít az Akadémia elnökének az Akadémia 50 millió forint értéket meghaladó tárgyi eszközeinek vagy ingatlanvagyonának elidegenítésére, megterhelésére vonatkozó tájékoztatójáról;
    12. l)dönt költségvetési szerv alapításáról, megszüntetéséről, átalakításáról, átsorolásáról;
    13. m)megállapítja a Közgyűlés által választott vezetők, valamint az MTAtv.-ben és az Alapszabályban meghatározott testületek felelősségét;
    14. n)jóváhagyja az MTA Doktori szabályzatát;
    15. o)megvitatja az elnök és az Elnökség, valamint az Alapszabályban meghatározott testületek beszámolóját.
  2. (2)57
    1. a)A Közgyűlés a tisztségviselőket, a közgyűlési állandó bizottságok és testületek tagjait és póttagjait titkos szavazással három évre választja. A póttagot kizárólag a választott tag megbízásának megszűnését követően, a közgyűlési állandó bizottság elnöke által megállapított időponttól illetik meg az aktív státuszú tag jogai, illetve terhelik kötelezettségei. A póttag személye és megbízása a megszűnt megbízású bizottsági tag státuszához igazodik (Jelölőbizottság, Doktori Tanács, Tudományetikai Bizottság és Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottság esetében azonos tudományos osztályból, és a megbízásból hátralévő időtartamra; Felügyelő Testület és Vagyonkezelő Testület esetében a megbízásból hátralévő időtartamra).58
    2. b)A közgyűlési állandó bizottságok és testületek választott tagjai tagként, póttagjai póttagként legfeljebb egy alkalommal választhatóak újra a bizottság és testület munkájában való részvételre. Amennyiben a póttag státusza aktívvá válik, és ezzel „tört", azaz nem teljes, 3 éves ciklus keletkezik, egy alkalommal választható ismét taggá. A nem aktivizált póttag taggá is választható.59
    3. c)A tisztségviselők újraválasztása az MTAtv.-ben és a jelen Alapszabályban meghatározott keretek között történik. Az elnök e megbízatását a Közgyűlés által történő megválasztását követő hónap első napján nyeri el teljes joghatállyal, ekkor lép hivatalába. Az elnök megbízatása közgyűlési döntés alapján azon a napon szűnik meg, amikor az MTAtv.-ben foglaltak alapján megválasztott új elnök jelen pont szerint hivatalába lép. A lejárt (megszűnt) megbízatású elnök a folyamatban lévő ügyeket hivatala megszűnésének napján (átadás-átvételi eljárás keretében) köteles átadni az elnöki megbízatást elnyert személynek. Az Akadémia főtitkára és főtitkárhelyettese, valamint alelnökei megbízatásának kezdetére és lejártára az előbbieket értelemszerűen alkalmazni kell.60
  3. (3)A választást jelölőbizottság készíti elő.61
  4. (4)A választást követő első ülésen – amelynek összehívásáról az Akadémia elnöke gondoskodik – a közgyűlési állandó bizottságok tagjai maguk közül elnököt, a Doktori Tanácsnál társelnököt és mindkét esetben (amennyiben szükséges) titkárt választanak.
  5. (5)Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában nem minősül az akadémiai költségvetési szerv alapításával, megszüntetésével, átalakításával, átsorolásával kapcsolatos döntésnek:
    1. a)az akadémiai költségvetési szerv nevének, székhelyének, telephelyének megváltozása;
    2. b)az akadémiai költségvetési szerv jogállásával vagy működésével kapcsolatosan jogszabályban meghatározott változás átvezetése;
    3. c)az akadémiai költségvetési szervek üzemeltetési vagy pénzügyi-gazdasági feladatainak más akadémiai költségvetési szerv általi ellátásáról szóló irányítószervi döntés.

Asz. 27. §

  1. (6)A közgyűlési bizottsági üléseket a bizottság elnöke hívja össze; az alakuló ülés összehívására az Akadémia elnöke jogosult. A bizottsági tagok egyharmada a napirend megjelölésével maga is összehívhatja a bizottságot, ha a bizottság összehívására vonatkozó javaslatuknak a bizottság elnöke (alakuló ülés esetén az Akadémia elnöke) nem tesz eleget.
  2. (7)A közgyűlési állandó bizottságok tevékenységét ügyrend szabályozza. A bizottságok ügyrendjüket – megalakulásuk után legfeljebb 3 hónappal – jóváhagyásra az Elnökség elé terjesztik.62
  3. (8)A közgyűlési állandó bizottságok évente beszámolnak tevékenységükről a Közgyűlésnek.

MTAtv. 9. §

  1. (3) A megválasztott testületek feladatait, működésük eljárási szabályait az Alapszabály tartalmazza.

Jelölőbizottság

Asz. 27/A63 §

  1. (1)A Jelölőbizottságnak 22 tagja és ezzel azonos számú póttagja van; minden tudományos osztály két tagot és két póttagot választ: egy tagot és egy póttagot a hazai akadémikusok közül, egy tagot és egy póttagot az osztály nem akadémikus közgyűlési képviselői közül. A Jelölőbizottság megválasztott tagjai közül a Közgyűlés – lehetőség szerint több tag Elnökség általi jelölése mellett – megválasztja a Jelölőbizottság elnökét. A Jelölőbizottság tagjainak megbízatása három évre szól.64
  2. (2)A Jelölőbizottság első ülésén megválasztja tagjai közül a titkárát, aki a bizottság adminisztratív teendőit – az MTA Titkársága illetékes szervezeti egységének vezetőjével együttműködésben – előkészíti és tevékenységéről a testületnek beszámol.65
  3. (3)A Jelölőbizottság feladata az, hogy befolyásolás nélkül, tárgyszerűen és teljes körűen felmérje a Közgyűlés tagjainak akaratát véleményük kikérésével, és annak megfelelően a bizottságok tagjaira előírt számú, a tisztségviselőknél pedig lehetőség szerint több jelöltet állítson. A Jelölőbizottság munkája során a jelöltek alkalmasságának elsődleges szempontja mellett biztosítja a jelöltek összetételének változatos megoszlását, a három nagy tudományterület képviseletét.
  4. (4)A Jelölőbizottság elvi- és személyi kérdésekben határozatait titkos szavazással hozza.
  5. (5)A Jelölőbizottság ügyrendjében meghatározza a jelöltállítás és jelölt-előterjesztés rendjét.

Ü. 21. §

  1. (1) Az Akadémia elnökének, alelnökeinek, főtitkárának, főtitkárhelyettesének (a továbbiakban: tisztségviselők), a választott akadémikus elnökségi tagoknak és a közgyűlési állandó bizottságok választott tagjainak, és póttagjainak a megválasztását előkészítő jelölőbizottság megbízatása a Közgyűlés által meghatározott időtartamra, legfeljebb azonban a megválasztásukat követő 3. évben tartandó rendes Közgyűlés időtartamáig szól. 66
  2. (2) A Jelölőbizottság a tisztségviselők és tagok jelölését a különböző megbízások időrendjének figyelembevételével, az alábbiak szerint készíti elő:
    1. a) A tisztségviselők, a három tudományterületet képviselő akadémikus elnökségi tagok és a Közgyűlés állandó bizottságaiba kerülő akadémikus tagok és további köztestületi tagok megbízatásának kezdő időpontja egybeesik.
    2. b) A nem akadémikus közgyűlési képviselők közül választott elnökségi tagok megbízatásának kezdő időpontja a megválasztásuk időpontjával egyezik meg.
  3. (3) A jelölőbizottság a tisztségviselőket és az elnökségi tagokat megválasztó Közgyűlés előtt hat héttel körlevélben közli javaslatait a Közgyűlés tagjaival. A Közgyűlés tagjai a körlevélben foglaltakkal kapcsolatban a kézhezvételtől számított két héten belül írásban, legalább negyven olyan közgyűlési tag aláírásával közölhetik észrevételeiket a jelölőbizottsággal, akik közül legalább húsz akadémikus.
  4. (4) Az egyes tisztségek betöltésére többes jelölést lehet alkalmazni.
  5. (5) Ha a Közgyűlés a jelölőbizottság valamelyik javaslatával nem ért egyet, akár aznapi, akár későbbi határidő megjelölésével a kifogásolt javaslat helyett új javaslat megtételére szólíthatja fel a jelölőbizottságot.

Asz. 28. §67

  1. (1)A megválasztott testületek ügyrendjét – amely nem lehet ellentétes a jelen Alapszabályban és az Ügyrendben foglaltakkal – a testületek maguk alkotják meg, és azokat – jogszabály vagy az akadémiai Alapszabály és Ügyrend eltérő rendelkezésének hiányában – az Akadémia Elnöksége hagyja jóvá.
  2. (2)A döntéshozó testületek szavazási módját a jelen Alapszabály Mellékletének II. fejezete tartalmazza.

Az Akadémia Doktori Tanácsa

Asz. 29. §

  1. (1)A Doktori Tanács feladata a Magyar Tudományos Akadémia doktora (MTA doktora) cím megszerzésére vonatkozó eljárás szakmai, ügyrendi és tudományetikai felügyelete, az eljárás egyes szakaszaiban esedékes döntések meghozatala és a cím odaítélése a cím megszerzésének feltételeit teljesítő személyek számára, továbbá az Alapszabály és a Doktori szabályzat szerinti érdemtelenség esetén a cím visszavonása azzal, hogy ügyrendi kérdésben az Ügyrendi Bizottság, tudományetikai vétség elkövetése esetén a Tudományetikai Bizottság jár el.
  2. (2)A Doktori Tanácsnak 22 tagja és ezzel azonos számú póttagja van. A tanács tagjává, és póttagjává az Akadémia hazai tagja vagy az MTA doktora címmel, vagy azzal egyenértékűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező köztestületi tag választható.68
  3. (3)A Doktori Tanács tagjait a tudományos osztályok jelölik, osztályonként egy főt az Akadémia hazai tagjai közül, egy főt a köztestület nem akadémikus, de MTA doktori címmel rendelkező tagjai közül. A tudományos osztályok osztályonként két póttagot (egy akadémikust és egy MTA doktort) is jelölnek. A tagokat és a póttagokat három évre választják.69

A Felügyelő Testület

Asz. 30. §

  1. (1)A Felügyelő Testület feladata az akadémiai gazdálkodás szabályszerűségének és ésszerűségének ellenőrzése, az Akadémia éves költségvetési irányelveinek, az éves költségvetési beszámolónak a vizsgálata. Állásfoglalásairól és véleménynyilvánításairól a Közgyűlés számára jelentést készít.
  2. (2)Az Akadémia elnöke és főtitkára a döntések előkészítéséhez előzetes állásfoglalást és véleményt kérhet a Felügyelő Testülettől.
  3. (3)A Felügyelő Testületnek 7, a gazdálkodásban, a pénzügyekben és a tudományszervezésben jelentős szakismerettel, tapasztalattal rendelkező választott tagja, és két póttagja van. A tagok közül legalább 4, a póttagok közül egy a köztestület tagja. A tagokat és póttagokat – a jelölőbizottság ajánlása alapján – három évre választják. A Felügyelő Testület maga választja meg elnökét a Felügyelő Testület köztestületi tagjai közül.70,71
  4. (4)A Felügyelő Testületnek nem lehet tagja:
    1. a)az Akadémia tisztségviselője,
    2. b)aki az Akadémiával vagy az Akadémia intézményei közül bármelyikkel közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban vagy munkaviszonyban áll,72
    3. c) aki a Vagyonkezelő Testület tagja,
    4. d)73
  5. (5)A Felügyelő Testület feladatainak ellátása érdekében az Akadémia tisztségviselőitől és az MTA Titkársága vezető beosztású alkalmazottaitól jelentést vagy felvilágosítást kérhet, az Akadémia és az akadémiai intézmények pénzügyi és számviteli nyilvántartásait és iratait megvizsgálhatja, vagy – az Akadémia költségén – szakértővel megvizsgáltathatja. A Felügyelő Testület a költségvetési terv és az éves költségvetési beszámoló tartalmára vonatkozóan szempontokat dolgozhat ki az Akadémia számára.74
  6. (6)Ha az Akadémia alapvető vagyoni érdekei ezt megkövetelik, a Felügyelő Testület javasolhatja az elnöknek az Elnökség vagy a Közgyűlés összehívását. Amennyiben e javaslat megtétele után hat héten belül az elnök nem hívja össze az Elnökséget vagy a Közgyűlést, a Felügyelő Testület a napirend megjelölésével ezt megteheti.
  7. (7)A Felügyelő Testület saját ügyrendet dolgoz ki.75
  8. (8)A Felügyelő Testület szükség szerint, de évente legalább négyszer ülésezik.
  9. (9)A Felügyelő Testület titkársági feladatainak ellátásáról az MTA Titkársága gondoskodik.

A Vagyonkezelő Testület

Asz. 31. §

  1. (1)A testület feladata az Akadémia vagyoni érdekeinek hatékony érvényesítését szolgáló gazdálkodás elősegítése. Ennek keretében a Vagyonkezelő Testület különösen a következő feladatokat látja el:
    1. a)a Közgyűlés által elfogadott Vagyongazdálkodási irányelvek alapján kidolgozza és karbantartja az Akadémia Vagyongazdálkodási és vagyonhasznosítási szabályzatát;
    2. b)a Vagyongazdálkodási és vagyonhasznosítási szabályzatban foglaltaknak megfelelően kidolgozza az akadémiai intézmények vagyonhasználatának és vagyonhasznosításának szabályait;
    3. c)a Vagyongazdálkodási és vagyonhasznosítási szabályzatban rögzített elvek és hatáskörök keretei között – az Akadémia elnökének a vagyon értékesítésével kapcsolatban jogszabályban és a jelen Alapszabályban rögzített jogosítványait nem érintve – véleményezi az Akadémia vagyonát érintő eladásra, beszerzésre vagy cserére vonatkozó, a Közgyűlés által meghatározott értékhatár feletti előterjesztéseket;
    4. d)véleményezi a szellemi vagyon kezelésére vonatkozó eljárásokat.
    5. e)kezdeményezően és kiemelt figyelemmel jár el állásfoglalásai és döntés-előkészítő javaslatai kialakításakor az Akadémia vagyoni érdekeinek hatékony érvényesítése érdekében a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL törvény 3. § 1. a.) pontjában meghatározott akadémiai feladat végrehajtása során, az Akadémia irányítása alól kikerült főhivatású kutatóhálózat elhelyezését, valamint a kutatóintézeti hálózat működtetését szolgáló, akadémiai tulajdonban, de ezen intézmények használatában álló vagyonelemek használatával kapcsolatban.76
  2. (2)A Vagyonkezelő Testületnek 7 tagja és két póttagja van. A testület tagjának és póttagjának olyan személy választható, aki a vagyonkezeléshez megfelelő képzettséggel, végzettséggel és szakismerettel, valamint tapasztalattal rendelkezik. A megválasztásnak nem feltétele a köztestületi tagság. A megbízás három évre szól. A Vagyonkezelő Testület tagjai maguk közül választják meg a testület elnökét.77
  3. (3)A Vagyonkezelő Testület saját ügyrendet dolgoz ki. A Vagyonkezelő Testület szükség szerint, de évente legalább négyszer ülésezik. A Vagyonkezelő Testület titkársági feladatainak ellátásáról az MTA Titkársága gondoskodik.78
  4. (4)A Vagyonkezelő Testület szükség esetén külső szakértőt is igénybe vehet.
  5. (5)A Vagyonkezelő Testület évente köteles beszámolni tevékenységéről a Közgyűlésnek.

A Tudományetikai Bizottság

Asz. 32. §

  1. (1)A Tudományetikai Bizottság feladata, hogy a tudományos kutatás szabadságának, a tudományos közélet tisztaságának védelmében állást foglaljon tudományetikai elvi kérdésekben.
  2. (2)A Tudományetikai Bizottságnak 22 tagja és ezzel azonos számú póttagja van. A Tudományetikai Bizottság tagjait és póttagjait a tudományos osztályok jelölik, osztályonként egy tagot és póttagot az Akadémia rendes vagy levelező tagjai közül, egy tagot és póttagot pedig a köztestület nem akadémikus tagjai közül.79
  3. (3)A Tudományetikai Bizottság konkrét ügyekben is eljárhat, ha mind a panasztevő, mind pedig az a személy, akivel szemben a panaszt benyújtották, írásban kijelenti, hogy aláveti magát a bizottság eljárásának. Az Akadémia köztestületének tagjai, az MTA doktora címre pályázók, a doktori eljárásban közreműködők és a Tudományetikai kódexben meghatározott személyek kötelesek alávetni magukat a bizottság eljárásának. A bizottság ilyen esetekben szakértő véleményét is meghallgathatja, és azt figyelembe veheti.
  4. (4)A Tudományetikai Bizottság titkársági feladatait az MTA Titkársága (külön szabályozás szerint illetékes) szervezeti egysége látja el.80

A Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottság

Asz. 33. §

  1. (1)A Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottság feladata az Akadémia és intézményei kiadói politikájának az öszszehangolása, a könyv- és folyóirat-kiadás támogatására elkülönített költségvetési forrásokkal való hatékony gazdálkodás elősegítése.
  2. (2)Az Akadémia által alapított magyar és idegen nyelvű folyóiratok alapítói jogát – a bizottság véleményének meghallgatásával – az Akadémia elnöke gyakorolja.
  3. (3)A Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottságnak tizenhat tagja van és 11 póttagja van. Elnökét, az egyes tudományos osztályok által jelölt 11 akadémikus könyvfelelős bizottsági tagot, illetve 11 akadémikus bizottsági póttagot a Közgyűlés választja meg. Az Akadémia Elnöki Titkárságának vezetője, az Akadémiai Könyvtár és Információs Központ főigazgatója, az MTA Titkársága gazdasági vezetője, az Akadémiai Kiadó Zrt. képviselője tanácskozási joggal vesz részt a bizottság munkájában. A bizottság titkársági feladatait az MTA Titkársága látja el.81
  4. (4)A Közgyűlés és az osztályok munkájában a Közgyűlés minden tagját azonos jogok illetik meg, kivéve, hogy az Akadémia tagjainak megválasztásában csak a hazai akadémikusok vesznek részt, az osztályokon doktori eljárásokban pedig csak a hazai akadémikusok és az MTA doktora címmel rendelkező nem akadémikus közgyűlési képviselők szavazhatnak.

Asz. 34. §

  1. (1)A közgyűlési képviselőknek megválasztott nem akadémikus köztestületi tagok a Közgyűlésen, továbbá annak a tudományos osztálynak és bizottságnak az ülésein vesznek részt szavazati joggal, amelyben nyilvántartják őket, kivéve, hogy az Akadémia tagjainak megválasztásában csak a hazai akadémikusok vesznek részt, az osztályokon doktori ügyekben pedig csak a hazai akadémikusok és az MTA doktora címmel rendelkező nem akadémikus közgyűlési képviselők szavazhatnak.
  2. (2)A területi bizottság tagjainak megválasztott nem akadémikus köztestületi tagok szavazati joggal vesznek részt a területi bizottság ülésein.

MTAtv. 9. §

  1. (5) Az Akadémia évente legalább egyszer Közgyűlést tart.
  2. (6) A Közgyűlést a napirend megjelölésével az Akadémia elnöke hívja össze.
  3. Asz. 35. §
  4. (1)Az elnököt a Közgyűlés előkészítésében az alelnökök, a főtitkár, az Elnökség és a Vezetői Kollégium segíti. Az Elnökség e tevékenysége során a tudományos osztályokra támaszkodik.
  5. (2)A Közgyűlés szervezését és adminisztrációját az MTA Titkársága végzi.

Ü. 22. §

  1. (1) A Közgyűlés napirendjére javasolt nagyobb jelentőségű írásos egyéni indítványokat úgy kell előkészíteni, hogy az osztályok előzetesen megvitathassák, és állást foglalhassanak róluk. Az ilyen természetű indítványokat a Közgyűlés megtartásának időpontja előtt legalább hatvan nappal el kell juttatni az elnökhöz, hogy ő azokat az osztályokhoz továbbíthassa. Amennyiben az osztályoknak volt módjuk állást foglalni, ebben a tárgyban a Közgyűlés elé további egyéni indítványt vagy javaslatot nem lehet tenni.
  2. (2) A Közgyűlést úgy kell előkészíteni, hogy a szavazásra jogosultak annak időpontjáról és tervezett napirendjéről az ülés időpontja előtt legalább harminc nappal tudomást szerezzenek, az írásos előterjesztéseket pedig az ülés időpontja előtt 8 nappal megismerhessék. 82
  3. (3) Azokat az egyéb írásos indítványokat, amelyek a Közgyűlés előtt legalább három munkanappal, legalább húsz közgyűlési tag aláírásával az MTA Titkársága elnöki titkársági feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységéhez beérkeztek, a Közgyűlés előtt másolatban a szavazásra jogosultak rendelkezésére kell bocsátani. Hasonlóan kell eljárni az egyéni vagy húsznál kevesebb tag aláírásával tett javaslatok esetében is, ha az illetékes osztályelnök ellátta őket kézjegyével.
  4. (4) A Közgyűlés, ha a téma indokolja, a tudományterületeknek megfelelő három szekcióban is ülésezhet. A szekciók javaslataikat határozathozatalra a Közgyűlés elé terjesztik.

MTAtv. 9. §

  1. (7) A Közgyűlés összehívását kezdeményezheti – a napirend megjelölésével, írásban – a Közgyűlésen szavazásra jogosultak egyötöde is. A Közgyűlést az elnöknek ilyenkor az összehívás kérésének kézhezvételétől számított hatvan napon belül kell összehívnia.
  2. (8) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultak több mint fele jelen van.

Ü. 23. §

  1. (1) A Közgyűlés határozatképességét a jelenléti íveken szereplő aláírások ellenőrzése (elektronikus regisztráció, gépi szavazás esetén a leadott jelzések összesítése) után az Akadémia elnöke állapítja meg.
  2. (2) A Közgyűlés ülését az Akadémia elnöke (a (3) bekezdésben foglalt esetben a levezető elnök segítségével) vezeti.
  3. (3) Az Akadémia elnökének javaslatára a Közgyűlés nyílt szavazással dönt az elnököt a munkájában segítő levezető elnök(ök) (a továbbiakban együttesen: levezető elnök) személyéről.
  4. (4) A közgyűlési eseti bizottságok kiküldésére a levezető elnök tesz javaslatot, a Közgyűlés pedig nyílt szavazással dönt róla.
  5. (5) Az ülésen a hozzászólás szándékát a levezető elnöknél szóban vagy írásban jelezni kell. A hozzászólás időtartamát a vita jellegének megfelelően a Közgyűlés határozatban korlátozhatja. Az elnöki, főtitkári és egyéb előterjesztői válaszadásra az időkorlátozás szabályát nem kell alkalmazni.

MTAtv. 9. §

  1. (9) A Közgyűlés a határozatait a jelen levő szavazásra jogosultak több mint felének igen szavazatával hozza. Az Alapszabály elfogadásához és módosításához a határozatképes Közgyűlésen jelen levő szavazásra jogosultak több mint kétharmadának igen szavazata szükséges.

Asz. 36. §

A Közgyűlés határozatai az Akadémia minden testületére, tisztségviselőjére, tagjára, valamint a külön törvény szerinti irányítási jogkörében az Akadémia által alapított költségvetési szervekre kötelezőek.

Ü. 24. §

  1. (1) A Közgyűlés határozatot hoz a megtárgyalt kérdésekről, az elé terjesztett indítványokról, javaslatokról. A szavazás elrendelésére a levezető elnök jogosult. A határozatokat írásba kell foglalni, és a levezető elnöknek ki kell hirdetnie őket. A határozatokat az Akadémiai Értesítőben közzé kell tenni.
  2. (2) Személyi ügyekben titkosan kell szavazni. Ha azonban olyan személyi ügyről van szó, amely csak a döntéselőkészítést szolgáló munkaszervezéssel függ össze (pl. szavazathitelesítő bizottság kiküldése), nyílt szavazás is elrendelhető.
  3. (3) A Közgyűlés bármelyik tagja kérheti a levezető elnököt titkos szavazás elrendelésére. A titkos szavazás elrendeléséről a Közgyűlés a levezető elnök javaslatára szavazással, a jelen lévő szavazásra jogosultak egyszerű többségével dönt.
  4. (4) Ha titkos szavazáshoz szavazólapok használatára került sor, úgy azokat – amennyiben a szavazással szemben kifogással nem éltek, vagy a kifogást az arra jogosult elutasította – az eredmény hitelesítése és kihirdetése után legkésőbb 15 naptári nappal meg kell semmisíteni.
  5. (5) A Közgyűlés Szavazathitelesítő Bizottságot választ a Közgyűlés időtartamára. A Szavazathitelesítő Bizottság a szavazatszámlálást is elvégezheti. 83
  6. (6) A Közgyűlés levezető elnöke a szavazás elrendelése előtt köteles részletes és egyértelmű tájékoztatást adni a szavazás módjáról, a szavazás érvényességének és eredményességének, továbbá a szavazatok érvényességének a feltételeiről.
  7. (7) Érvénytelen az a szavazat, amelyből nem lehet kétséget kizáróan megállapítani a szavazó szándékát (így különösen, ha a szavazásra bocsátott kérdésben nem foglalt egyértelműen állást); továbbá az, amelyet a szavazásra vagy a szavazatra vonatkozó alapszabályi és ügyrendi szabályok megsértésével, valamint amelyet a (8) bekezdésben foglaltak megsértésével adtak le.
  8. (8) Amennyiben egyetlen jelöltről kell szavazni, az érintett személy nem vehet részt a szavazásban.
  9. (9) Ha egyidejűleg több jelölt közül kell egyet választani, azt a személyt kell megválasztottnak tekinteni, akire a szavazásra jogosult jelenlévőknek több mint a fele „igen"-nel szavazott. Ha egyik jelölt sem nyeri el az „igen" szavazatoknak a megválasztáshoz előírt arányát, a szavazást meg kell ismételni.
  10. (10) A megismételt szavazáson csak azokról az első szavazás után újabb szavazással meghatározott számú jelöltekről lehet szavazni, akik az első szavazás során a legtöbb „igen" szavazatot kapták. A megválasztáshoz a második körben is annyi „igen" szavazatot kell elnyerni, amennyi meghaladja a szavazásra jogosult jelenlévők felét.
  11. (11) Amennyiben a második szavazás is eredménytelen, úgy a második körben legtöbb szavazatot kapott jelöltek közül újabb szavazással kiválasztott jelöltekre további szavazás tartható, vagy a Közgyűlés jogosult úgy határozni, hogy a szavazást elnapolja.
  12. (12) Ha több személyt kell ugyanolyan tisztségre megszavazni, azok tekintendők megválasztottnak, akik elnyerték a szavazatok több mint a felét, és sorrendben a legtöbb „igen" szavazatot kapták. Ha a legtöbb „igen" szavazatot elérők között több személy kapott azonos számú „igen" szavazatot, és így összességében a betölthető helyek számánál több, a tisztséget betölthető jelölt merül fel, az azonos igen szavazatot elérő jelöltekre szűkítve a listát új szavazást kell elrendelni. Ha nincs elég jelölt megszavazva, a meg nem választott jelöltekre szűkítve a listát új szavazást kell elrendelni. Ha több személyt kell ugyanolyan tisztségre megszavazni (és a jelöltek száma megegyezik a betölthető tisztségek számával), a Jelölőbizottság előterjesztésére – a választott tisztségviselők (pl. alelnökök) kivételével – listás szavazás is elrendelhető. 84
  13. (13) A szavazás eredményét az elnök (levezető elnök) állapítja meg és hirdeti ki.
  14. (14) A Közgyűlés írásba foglalt határozatait jóváhagyásra az elnök (levezető elnök), vagy ha a Közgyűlés erre bizottságot választott, a határozatok szövegezésével megbízott eseti bizottság elnöke olvassa fel a Közgyűlésen.
  15. (15) Ha a határozat terjedelme, jellege, tartalmi megfogalmazásának szabatossága megkívánja, a határozatok végleges szövegének megállapítására a Közgyűlés az Elnökséget hatalmazhatja fel.
  16. (16) A Közgyűlésen elhangzottakról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvvel azonos értékű az ülésen készített hangfelvétel. A jegyzőkönyvet a Közgyűlés azon két jelen lévő tagja hitelesíti aláírásával, akiket a levezető elnök javaslatára a Közgyűlés ezzel megbízott. A Közgyűlés tagjainak joguk van az ülésről készített jegyzőkönyvbe betekinteni, arról jegyzetet készíteni vagy a hangfelvételt meghallgatni.
  17. (17) Külön szabályozás hiányában az elnökségi ülés, az osztályülés és a tudományos bizottsági ülés határozat-képességét és szavazási rendjét is hasonlóképpen lehet megállapítani.
  18. (18) A tudományos bizottságok tagjainak választása során, ha több személy kapott azonos számú „igen" szavazatot, közöttük a sorrendet a „nem" szavazatok emelkedő sorrendje határozza meg. Ha ez sem dönt, és/vagy nincs elegendő számú jelölt megszavazva, a meg nem választott jelöltekre új szavazást kell elrendelni. 85

Asz. 37. §

  1. (1)Az Akadémia Alapszabályát és Ügyrendjét a Közgyűlés fogadja el. Az Akadémia Ügyrendjének elfogadásához és módosításához a határozatképes Közgyűlésen jelen levő szavazásra jogosultak több mint felének az „igen" szavazatára van szükség.86
  2. (2)Az Alapszabály vagy Ügyrend módosítása csak akkor lehetséges, ha ez a Közgyűlés összehívásakor szerepel a napirendi pontok között.

Ü. 25. §

  1. (1) Az Akadémikusok Gyűlése a Közgyűlésnek a hazai akadémikusokból, valamint az Akadémia külső és tiszteleti tagjaiból álló olyan szekciója/része, amely a jogszabályban, az akadémiai Alapszabályban vagy Ügyrendben hatáskörébe utalt ügyekben jár el, a Közgyűlés jogait gyakorolva. Szavazati joggal a hazai akadémikusok rendelkeznek. Az Akadémikusok Gyűlése általában a Közgyűlés idején ülésezik.
  2. (2) Össze kell hívni az Akadémikusok Gyűlését abban az esetben is, ha ezt az Elnökség javasolja, vagy ha a hazai tagok egyharmada a napirend megjelölésével az elnöktől írásban kéri.
  3. (3) A határozatképesség megállapításához (a távollévők közötti szavazás kivételével) a tartósan külföldön tartózkodó és a 70 éven felüli akadémikusok számát, ha nincsenek jelen, nem kell figyelembe venni.
  4. (4) Az Akadémikusok Gyűlésére egyebekben a Közgyűlés ülésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a jegyzőkönyvet az ülésen jelen lévő két hazai tag hitelesíti.
  5. (5) A nem akadémikus közgyűlési képviselők gyűlése három szekcióból áll, amelyek a társadalomtudományi, a matematikai és természettudományi, valamint az élettudományi tudományterületek képviselőit foglalják magukban.
  6. (6) Minden szekció titkosan egy-egy tagot jelöl a saját tagjai közül három évre az Akadémia Elnökségébe. A jelöltekről a Közgyűlés szavaz. A szekció jelölő ülése akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. A gyűlés bármelyik tagja javasolhat jelöltet. Titkos szavazás után az lesz a szekció jelöltje, aki a szavazatok többségét elnyeri.
  7. (7) A szavazás többfordulós, amelyet az akadémiai tisztségviselők megválasztásának szavazási rendje szerint kell lebonyolítani. Papíralapú szavazás esetén a szavazatok számlálását az elnök javaslatára a gyűlés által megválasztott háromtagú bizottság végzi, amelynek egyetlen jelölt sem lehet tagja.
  8. (8) A szekcióüléseket az illetékes elnökségi tag hívja össze és vezeti. A szekcióülést a tagok egyharmadának indítványára össze kell hívni.

MTAtv.

A tudományos osztály

MTAtv. 10. §

  1. (1) A tudományos osztály az Akadémiának egy tudományág vagy egymáshoz közel álló több tudományág képviselőit magában foglaló egysége. A tudományos osztályok számát és elnevezésüket az Alapszabály rögzíti.
  2. Asz. 38. §
  3. (1)A tudományos osztály az Akadémia köztestületi struktúrájának alapegysége. Új tudományos osztály létrehozásáról, meglévő tudományos osztályok átszervezéséről, összevonásáról, megszüntetéséről a Közgyűlés dönt.
  4. (2)Az Akadémia tudományos osztályai a következők:
    1. I.Nyelv- és Irodalomtudományok Osztály
    2. II.Filozófiai és Történettudományok Osztálya
    3. III.Matematikai Tudományok Osztálya
    4. IV.Agrártudományok Osztálya
    5. V.Orvosi Tudományok Osztálya
    6. VI.Műszaki Tudományok Osztálya
    7. VII.Kémiai Tudományok Osztálya
    8. VIII.Biológiai Tudományok Osztálya
    9. IX.Gazdaság- és Jogtudományok Osztály
    10. X.Földtudományok Osztály
    11. XI.Fizikai Tudományok Osztálya

MTAtv. 10. §

  1. (2) A tudományos osztály tagjai az osztály tudományterületén megválasztott akadémikusok és nem akadémikus közgyűlési képviselők.
  2. (3) A tudományos osztály az Alapszabályban meghatározott módon maga választja meg elnökét és elnökhelyettesét.

Asz. 38. §

  1. (3)A tudományos osztály a hazai akadémikus tagok közül három évre osztályelnököt és osztályelnökhelyettes(eke)t választ. A megbízatás idejének lejártával a tisztséget betöltők egy alkalommal újraválaszthatók.
  2. (4)Az osztályülést az osztályelnök hívja össze, és ő elnököl. Az osztályelnök köteles összehívni az osztályülést, ha ezt az osztály szavazati jogú tagjainak legalább 20%-a írásban kéri.
  3. (5)Az osztályelnök képviseli a tudományos osztályt, összehangolja az osztályhoz tartozó tudományos bizottságok munkáját, beszámol az osztálynak az elnökségi ülések napirendjére kerülő kérdésekről és az Elnökség határozatairól, valamint a két osztályülés között megtett intézkedésekről, megküldi jóváhagyásra az Elnökségnek az osztályügyrendet, illetőleg annak módosításait, tájékoztatja az Akadémia elnökét vagy illetékes alelnökét az osztálynak a más osztályok vagy az Akadémia egésze szempontjából is jelentős tevékenységéről és állásfoglalásairól.
  4. (6)Több osztályt érintő tudományok fejlődését az Akadémia érintett osztályai együttesen segítik elő.
  5. (7)A tudományos osztály az alábbi formákban ülésezik:
    1. a)az osztály hazai akadémikusainak zárt osztályülése;
    2. b)az osztály szavazati joggal rendelkező tagjainak (hazai akadémikusok és nem akadémikus közgyűlési képviselők) zárt osztályülése;
    3. c)az osztály szavazati és tanácskozási jogú tagjainak (hazai akadémikusok; nem akadémikus közgyűlési képviselők; külső és tiszteleti tagok; az osztály tudományos bizottságainak elnökei) ülése;87
    4. d)korlátozottan nyílt osztályülés: osztályhoz tartozó köztestületi tagok részvételével zajló osztályülés;
    5. e)nyílt osztályülés: az osztály által meghatározottak szerint széles körben nyílt osztályülés.
    6. (8)A tudományos osztály ülésein az osztály által meghatározottak szerint állandó meghívottak is részt vehetnek.

Ü. 26. §

  1. (1) A tudományos osztály elnökét távollétében az osztályelnök-helyettes(ek) helyettesíti(k).
  2. (2) Az osztály elnöke és elnökhelyettese(i) tevékenységükért az osztálynak felelnek.
  3. (3) A tudományos osztály köztestületi működésével összefüggő titkársági és tudományszervezési feladatokat – az MTA Titkársága Testületi Titkárság főosztályi keretében és munkajogi függőségében – szakreferens (osztálytitkár) látja el. Az osztályelnök az adott tudományos osztály munkáját közvetlenül segítő titkársági szakreferens számára a tudományos osztály köztestületi működésével kapcsolatosan konkrét nyilvántartási és ügyintézési feladatokat ad. Az e pont szerinti titkársági szakreferens kinevezése és felmentése az osztályelnök véleményének előzetes kikérésével történik. 88

MTAtv. 10. §

  1. (4) A tudományos osztály ellátja az Akadémia közfeladataiból a tudományterületét érintő teendőket. Ezeket a feladatokat az Alapszabály rögzíti.
  2. (5) 89

Asz. 39. §

  1. (1)A tudományos osztály90-91
    1. a)figyelemmel kíséri, segíti és értékeli a tudományágban folyó tudományos tevékenységet;
    2. b)közreműködik a tudományos kutatói tevékenységet végző intézmények munkájának értékelésében;92
    3. c)számon tartja a tudományág hazai és határon túli magyar kutatóhelyeit, egyetemi és más tudományos műhelyeit, továbbá az ezeken kívül működő kutatókat;
    4. d)kapcsolatot tart a tudományághoz tartozó tudományos társaságokkal;
    5. e)tudományos üléseket szervez;
    6. f)állást foglal és véleményt nyilvánít a tudományág körébe tartozó vagy a tudományág szempontjából jelentős tudományos, tudománypolitikai, kutatásszervezési és személyi kérdésekben;
    7. g)az Akadémia elnökének a felkérésére, vagy saját kezdeményezése alapján állást foglal és véleményt nyilvánít a tudományág területét kutató kutatócsoportok tevékenységéről. A saját kezdeményezésre készített véleményét és állásfoglalását a tudományos osztály elnöke az Akadémia elnökének adja át;93
    8. h)kidolgozza az MTA doktora cím elnyerésének az osztályra vonatkozó követelményrendszerét, közreműködik az MTA doktora tudományos cím odaítélése tárgyában megindult eljárásokban;
    9. i)az illetékességi körébe tartozó köztestületi tagok felvételével, besorolásával, nyilvántartásával, felfüggesztésével, lemondásával kapcsolatos feladatokat is ellátja;
    10. j)lebonyolítja az osztály által a Közgyűlés állandó bizottságaiba küldendő tagok jelölésének eljárását;94
    11. k)kapcsolatot tart a határon túli magyar tudományosság képviselőivel: a külső és tiszteleti tagokkal és a köztestület külső tagjaival;
    12. l)dönt az osztály illetékességi (feladat) körébe tartozó díjak odaítéléséről; javaslattevőként vagy véleményezési jogkörben az osztály illetékességi körébe tartozó, de nem az osztály által adományozott díjak odaítélésében is közreműködhet.

Ü. 27. §

  1. (1) A tudományos osztály évente legalább kétszer tudományos ülést szervez.
  2. (2) A tudományos osztály az alábbi bizottságokat hozhatja létre:
    1. a) Tudományos bizottság: a tudományos osztály által létrehozott, egy-egy szakterületet képviselő, köztestületi tagságon alapuló bizottság, amely az akadémiai törvényben, valamint az akadémiai Alapszabályban és Ügyrendben meghatározott feladatokat lát el (így különösen részt vesz a doktori eljárásokban). A doktori ügyekben történő eljárásra az osztály külön doktori bizottságot is létrehozhat.
    2. b) Osztályközi tudományos bizottság: a tudományos osztályok által létrehozott, szakterületeket összekapcsoló, köztestületi tagságon alapuló bizottság, amely az akadémiai törvényben, valamint az akadémiai Alapszabályban és Ügyrendben meghatározott feladatokat lát el (így különösen részt vesz a doktori eljárásokban).
    3. c) Állandó bizottság: a tudományos osztály vagy osztályok által meghatározott feladat ellátására létrehozott olyan bizottság, amely alapvetően nem a köztestületi tagságon alapul. Az állandó bizottság doktori ügyekben nem járhat el. Állandó bizottság nem hozható létre olyan feladat ellátására, amely kifejezetten tudományos bizottság (doktori bizottság) vagy osztályközi tudományos bizottság hatáskörébe tartozik.
  3. (3) A tudományos bizottság és az osztályközi tudományos bizottság esetén – az akadémikusok kivételével – minden köztestületi tag csak egy tudományos bizottságba (osztályközi tudományos bizottságba) kerülhet be választás útján, és csak ebben az egy bizottságban választhat és választható. A köztestületi tag az előbbiek szerint nem lehet egyszerre tagja tudományos bizottságnak és osztályközi tudományos bizottságnak.
  4. (4) A doktori ügyek tárgyalására a tudományos osztály külön doktori bizottságot is létrehozhat. A doktori bizottság jogállására és eljárásrendjére – amennyiben az akadémiai Alapszabály és Ügyrend vagy a Doktori szabályzat másként nem rendelkezik – a tudományos bizottságokra vonatkozó szabályok irányadók azzal, hogy a (3) bekezdés szerinti összeférhetetlenség a doktori bizottság vonatkozásában nem alkalmazandó. A tudományos bizottságoknak a doktori ügyekben való eljárására és a doktori bizottságok működésére vonatkozó részletes szabályokat – az MTAtv., az Alapszabály és az Ügyrend rendelkezéseivel összhangban – a Doktori szabályzat állapítja meg.
  5. (5) Az osztályhoz tartozó tudományos bizottságok, osztályközi tudományos bizottságok, doktori bizottságok és állandó bizottságok felsorolását az osztály ügyrendje tartalmazza.
  6. (6) A tudományos osztály munkájában tanácskozási joggal vehetnek részt az osztályhoz tartozó külső és tiszteleti tagok, valamint a tudományos bizottságok elnökei. Számukra az osztály a programjairól értesítést (meghívót) küld. 95
  7. (7) A tudományos osztály meghatározott feladatra (előre meghatározott időtartamra) eseti bizottságot is létrehozhat. Az eseti bizottság nem a köztestületi tagságon alapul. Eseti bizottság nem hozható létre a (2)–(4) bekezdésben meghatározott bizottságok hatáskörébe tartozó feladatra.

Asz. 39. §

  1. (2)A tudományos osztály önállóan, de a Közgyűlés határozatai, iránymutatásai szerint jár el, hozza meg döntéseit.
  2. (3)A tudományos osztály – esetleg szakértők részvételével – osztályülésen tárgyalja meg a tudományág kérdéseit és eredményeit, valamint az osztályt érintő közéleti, szervezeti és működési kérdéseket.

Ü. 27.§

  1. (8) A tudományos osztály általában havonta, de legalább negyedévenként ülést tart (rendes osztályülés). Rendkívüli osztályülést kell összehívni, ha azt az osztály szavazati jogú tagjainak legalább 20%-a indítványozza.
  2. (9) A rendes osztályülés napirendjére az osztályelnök tesz javaslatot, amelyet az osztályülés szavazással fogad el. A rendes osztályülés napirendjét – a szavazás alapján – az osztályelnök állapítja meg. Az osztályelnök készíti elő és vezeti le az ülést. Az ülés időpontját úgy kell kitűzni, hogy a meghívottak kellőképpen felkészülhessenek a tárgyalásra.
  3. (10) Az osztályülésre meg kell hívni az Akadémia elnökét, főtitkárát és főtitkárhelyettesét, valamint a tudományterületileg illetékes alelnökét.
  4. (11) A tudományos osztályon (a távollévők közötti szavazás kivételével) a szavazásra jogosultak számából a tartósan külföldön tartózkodók számát és a 70 éven felülieket, ha nincsenek jelen, le kell vonni. Az osztály akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosultaknak több mint a fele jelen van.
  5. (12) A tudományos osztályok rendszeresen értékelik a tudományágukhoz tartozó szakterületek nemzetközi fejlődését.
  6. (13) 96

Asz. 39. §

  1. (4)Kizárólag az osztályülés hatáskörébe tartozik
    1. a)a tudományos osztály elnökének és elnökhelyettesének (elnökhelyetteseinek) megválasztása és felmentése, beszámolójának jóváhagyása;
    2. b)kizárólag az osztály erre jogosult tagjainak (rendes, levelező és külső tagok) ajánlásával a levelező tagságra, a rendes tagságra, a külső tagságra és a tiszteleti tagságra való javaslattétel, a külön akadémiai szabályozásban foglaltak szerint;
    3. c)az osztályülések állandó meghívottjainak meghatározása;
    4. d)az MTA doktora tudományos cím odaítélését célzó eljárásokban az illetékes tudományos bizottság és/vagy doktori bizottság kijelölése, ezen bizottságok közreműködésével a kérelmező doktori habitusának – azaz tudományos munkásságának és szakmai alkalmasságának – az értékelése, javaslattétel a Doktori Tanács számára a kérelmező habitusának megítélésére, a szakmailag illetékes bírálókra és a bírálóbizottságra, továbbá a bírálóbizottságnak a nyilvános vita lefolytatása után készített véleménye alapján javaslattétel a Doktori Tanács számára az érdemi döntésre;

Ü. 27. §

  1. (14) Az osztályelnök és osztályelnök-helyettes(ek) választására hivatott osztályülés választással kapcsolatos szakaszát a tudományterületileg illetékes alelnök vezeti le. Ennek előkészítésére a tudományos osztály jelölőbizottságot választ, amelynek személyi összetételét, megbízatása időtartamát és eljárását az osztály állapítja meg.
  2. (15) A doktori cím odaítélési eljárásában a tudományos osztály az illetékes tudományos bizottság (doktori bizottság) előkészítése alapján javaslatot tesz a bírálóbizottság tagjaira. A doktori ügyeket tárgyaló osztályülésekre az illetékes tudományos bizottság (doktori bizottság) képviselőjét meg kell hívni. A tudományos osztály a doktori cím megszerzésére irányuló eljárásban kialakított, részletes indokolással ellátott javaslatairól rövid időn belül tájékoztatja a Doktori Tanácsot, a nyilvános vita eredményének ismeretében javaslatot tesz a Doktori Tanácsnak a doktori cím odaítélésének a kérdésében.

Asz. 39. §

  1. (4)[Kizárólag az osztályülés hatáskörébe tartozik]
    1. e)tudományos bizottság, osztályközi tudományos bizottság, állandó bizottság, eseti bizottság és doktori bizottság létesítése, elnevezésének, tudományterületi illetékességének és szavazati jogú tagjai számának meghatározása, a bizottságok megszüntetése; tudományos bizottsági munkabizottság és albizottság létrehozásának jóváhagyása;
    2. f)a Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottsággal egyetértésben a tudományos osztály könyv- és folyóirat-kiadási politikájának kialakítása és a tudományos osztály számára tervezett, illetőleg rendelkezésre álló keretösszegen belül döntés könyvek és folyóiratok támogatásáról;

Ü. 27. §

  1. (16) Az osztály az éves kiadványtervek rangsorolási javaslatát a tudományos bizottságokkal egyetértésben alakítja ki.

Asz. 39. §

  1. (4)[Kizárólag az osztályülés hatáskörébe tartozik]
    1. g)az osztály és a tudományos bizottságok beszámoló jelentéseinek és a tudományági helyzetelemzéseknek a jóváhagyása, továbbá az osztály véleményének kinyilvánítása a tudományos kutatói tevékenységet végző kutatóhelyek munkájáról;97
    2. h) az osztályügyrend elfogadása;

Ü. 27. §

  1. (17) A tudományos osztály külön szabályzatba (osztályügyrend) foglalja működésének eljárási szabályait, az osztályügyrendet az Akadémia Elnöksége szabályszerűségi ellenőrzés keretében megtárgyalja. Az Elnökség az osztályügyrendet visszautalja az osztálynak akkor, ha nem áll összhangban a vonatkozó jogszabályokkal, az Akadémia Alapszabályával és Ügyrendjével, más akadémiai szabályozással, a Közgyűlés vagy az Elnökség határozatával.

Asz. 39. §

  1. (4)[Kizárólag az osztályülés hatáskörébe tartozik]
    1. i)meghatározott feladat ellátására állandó vagy eseti bizottság létrehozása, megszüntetése, más osztállyal vagy nem akadémiai szervvel, intézménnyel közös feladatot ellátó közös bizottság létrehozásának, megszüntetésének jóváhagyása;
    2. j)tagok jelölése akadémiai bizottságokba.
  2. (5)Osztályközi tudományos bizottságokról és osztályhoz tartozásukról az alapító osztályok közösen döntenek.

Tudományos bizottságok

Asz. 40. §

  1. (1)A tudományos bizottság az Ügyrendben részletezendő módon és célból, a tudományos osztály által létrehozott olyan testület, amely egy vagy több, egymáshoz közel álló szakterület képviselőit magába foglaló egység. A tudományos osztály az osztályügyrendben vagy a bizottság létrehozásakor egyedi döntésben meghatározhatja a bizottság létszámát és a bizottság összetételének alapelveit (tudományterületi képviselet arányai; MTA doktorok aránya stb.).
  2. (2)A tudományos bizottság ellátja az Akadémia feladataiból következő és az osztály megbízásából a szakterületre jutó teendőket.
  3. (3)A bizottság
    1. a)figyelemmel kíséri az általa gondozott tudományág fejlődését és hazai helyzetét;
    2. b)tudományos üléseket szervez;
    3. c)állást foglal és véleményt nyilvánít a tudományág körébe tartozó vagy a tudományág szempontjából jelentős tudományos, tudománypolitikai, kutatásszervezési és személyi kérdésekben;
    4. d)ha a tudományos osztály(ok) felkéri(k), véleményt nyilvánít a szakterületéhez tartozó tudományos kutatói tevékenységet végző kutatóhelyek tevékenységéről véleményt nyilvánít a tudományos tevékenységet végző intézmények felkérésre történő értékelése során a szakterületébe tartozó eljárások esetében alkalmazandó elvi szempontok és az értékelés tartalmi elemeinek meghatározását illetően;98
    5. e)a szakterület nevében javaslatot tesz a tudományos osztály könyv- és folyóirat-kiadási tervére;
    6. f)részt vesz az MTA doktora cím odaítélésére indult eljárásokban, nyilatkozik a kérelmező habitusáról, a doktori eljárásban az Alapszabály szerinti véleményezési jogkört gyakorolja, ezáltal segíti a tudományos osztályt javaslatának a kialakításában.

Ü. 28. §

  1. (1) A véleményének kialakításához szükséges adatokat a megkeresés után a tudományos osztály bocsátja a tudományos bizottság rendelkezésére.
  2. (2) A tudományos bizottság munkáját az illetékes tudományterületi titkárság segíti.

Asz. 40. §

  1. (4)Az Akadémia rendes és levelező tagjai, valamint a nem akadémikus közgyűlési képviselők tagjai azoknak a bizottságoknak, amelyek hatókörébe tudományos tevékenységük besorolható (a nem akadémikus közgyűlési képviselők annak a bizottságnak, amelynek köztestületi tagjai őket képviselőnek választották). A hazai akadémikus korlátlan számú tudományos bizottságnak lehet tagja, azzal, hogy szavazati joggal összesen legfeljebb három bizottságban (tudományos bizottság és osztályközi tudományos bizottság együttesen) rendelkezik, bele nem értve a doktori bizottságot. A tudományos bizottságok többi tagját a szakterülethez tartozó köztestületi tagok választják meg. Tudományos bizottsági tagválasztásnál az akadémikus kizárólag egy bizottságban szavazhat, abban, amelyet ebből a célból előzetesen megjelölt. A tudományos bizottság tagjainak megbízatása három évre szól, és a tagok korlátlan alkalommal újraválaszthatók.99

Ü. 28. §

  1. (3) A doktori ügyeket is tárgyaló tudományos bizottságokat és osztályközi tudományos bizottságokat úgy kell létrehozni, hogy a bizottságnak legalább tíz MTA doktora (ideértve az akadémikusokat is) címmel rendelkező tagja legyen. A doktori eljáráshoz szükséges doktor-létszám biztosítása érdekében, illetve súlyos tudományterületi aránytalanság esetén a tudományos osztálynak lehetősége van az eredeti bizottsági taglétszám 25%-os növelésére a tudományterülethez tartozó köztestületi tagok kooptálásával. 100

Asz. 40. §

  1. (5)A tudományos bizottság önállóan, de a Közgyűlés és az illetékes tudományos osztály határozatai, iránymutatásai figyelembevételével jár el, hozza meg döntéseit.101
  2. (6)A tudományos bizottság – szükség szerint szakértők részvételével – bizottsági ülésen tárgyalja meg szakterülete kérdéseit és eredményeit, valamint a bizottságot érintő közéleti, szervezeti és működési kérdéseket.

Ü. 28. §

  1. (4) A tudományos bizottságok értékelik szakterületük nemzetközi fejlődését, és tartalmi javaslatokat tesznek az osztálynak.

Asz. 40. §

  1. (7)A bizottsági ülés akkor határozatképes, ha a szavazati joggal bíró tagoknak több mint a fele jelen van. A bizottság ülésén (a távollévők közötti szavazás kivételével) a szavazásra jogosultak számából a tartósan külföldön tartózkodók számát és a 70 éven felülieket, ha nincsenek jelen, le kell vonni. A határozathozatal az ügyrend elfogadása és módosítása esetében a jelen lévő, szavazásra jogosultak kétharmados szótöbbségével, egyébként – az ügyrend eltérő rendelkezésének hiányában – a jelen lévő, szavazásra jogosultak egyszerű szótöbbségével történik. Szavazategyenlőség esetén a bizottság elnökének szavazata dönt.

Ü. 28. §

  1. (5) A tudományos bizottság által létrehozott munkabizottság vagy albizottság megalakításához és működtetéséhez külső köztestületi és nem köztestületi tagokat is be lehet vonni.

Asz. 40. §

  1. (8)A tudományos bizottsági ülés kizárólagos hatáskörébe tartozik
    1. a)a tudományos bizottság elnökének, elnökhelyetteseinek és titkárának megválasztása és felmentése, a bizottság elnöki beszámolójának a jóváhagyása,
    2. b)a szakterületre vonatkozó helyzetelemzések jóváhagyása,
    3. c)kapcsolattartás az Akadémia területi bizottságainak szakbizottságaival,
    4. d)a szakterületre vonatkozó könyv- és folyóirat-kiadási javaslat elfogadása,
    5. e)a tudományos osztály számára készülő javaslatok megvitatása és elfogadása,
    6. f)az Ügyrend 11. § (2) bekezdése szerinti közreműködés a köztestületbe való felvételi eljárásban,
    7. g)a bizottsági ügyrend elfogadása.
  2. (9)A bizottsági ülés a tagok közül hároméves időtartamra megválasztja a bizottság elnökét, elnökhelyetteseit és titkárát. A megválasztott tisztségviselők mandátumuk lejártával egy alkalommal újraválaszthatók.
  3. (10)A tudományos osztály elnöke nem választható meg tudományos bizottság, osztályközi tudományos bizottság vagy doktori bizottság elnökének.
  4. (11)A bizottsági elnök hívja össze a bizottsági ülést, elnököl az ülésen, képviseli a bizottságot, beszámol a bizottságnak a két ülés között végzett tevékenységéről, megküldi a tudományos osztálynak a bizottsági ügyrendet és módosításait, tájékoztatja a tudományos osztály elnökét a bizottság más bizottságok vagy az osztály egésze szempontjából is jelentős tevékenységéről.
  5. (12)A tudományos bizottság feladatai ellátására – a tudományos osztály jóváhagyásával – munkabizottságokat és albizottságokat hozhat létre.

Az Akadémia Elnöksége és Vezetői Kollégiuma

MTAtv. 11. §

  1. (1) Az Akadémia Elnökségét (a továbbiakban: Elnökség) az elnök, az alelnökök, a tudományos osztályok elnökei, a hazai területi bizottságok elnökeinek egy – önmaguk közül választott – képviselője, a főtitkár, a főtitkárhelyettes, a Közgyűlés által választott három akadémikus és a Közgyűlés által választott három nem akadémikus közgyűlési képviselő alkotja. Elnöke az Akadémia elnöke. A három alelnök, a három választott akadémikus, a három választott nem akadémikus közgyűlési képviselő közül egy-egy képviseli a matematikát és a természettudományokat, az élettudományokat, valamint a társadalomtudományokat. 102
  2. (2) Két Közgyűlés között az Elnökség az Akadémia döntéshozó testülete. Az Elnökség döntési jogkörét, működési rendjét és azt, hogy az Elnökség mely döntési jogköreit adhatja át a 12. §-ban meghatározott Vezetői Kollégiumnak, az Alapszabály tartalmazza. Az Elnökség a döntéseiért a Közgyűlésnek tartozik felelősséggel.

Asz. 41. §

  1. (1)Az Elnökség üléseit az Akadémia elnöke hívja össze és vezeti. Az Elnökség akkor határozatképes, ha szavazati jogú tagjainak több mint a fele jelen van. Határozatait az Elnökség a jelen lévő tagok több mint a felének „igen" szavazatával fogadja el. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az Akadémia tagjainak megválasztásával kapcsolatos kérdésekben csak az Elnökség akadémikus tagjai szavazhatnak. Az Elnökség üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a Magyar Rektori Konferencia elnökét, az Akadémia Doktori Tanácsának elnökét, a határon túli magyar tudományosság képviseletében a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnökét és a Magyar Tudomány folyóirat főszerkesztőjét.

Ü. 29. §

  1. (1) Az Akadémia elnökének meghívására az Elnökség ülésein részt vesznek az MTA Titkársága azon dolgozói, akiknek az ülés lebonyolításával vagy a várható határozatok végrehajtásával kapcsolatosan feladataik vannak. 103
  2. (2) Az Akadémia elnökének akadályoztatása esetén az elnökségi ülést a főtitkár vezeti, akit az ülésen az elnök jogosítványai illetnek meg.
  3. (3) Az Elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik.
  4. (4) Azokban a kérdésekben, amelyekben az Alapszabály vagy a Közgyűlés döntési jogkörrel ruházta fel az Elnökséget, az Elnökség állásfoglalása és véleménye az elnököt is kötelezi.
  5. (5) Az elnökségi ülést úgy kell előkészíteni, hogy tagjainak legalább három munkanapjuk legyen felkészülni a tárgyalásra.
  6. (6) Az ülés napirendjét az elnök határozza meg. Az Elnökség tagjai kérhetik az ülésen az elnöktől az Akadémia számára fontos ügyek napirenden kívüli megtárgyalását.
  7. (7) Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. Ennek hitelesítésére az Elnökség két jelen lévő tagját kell felkérni. Az elnökségi ülésen elhangzottakról hangfelvétel készül, amely azonos értékű a jegyzőkönyvvel.
  8. (8) Minden napirendi pont megvitatása után az elnök összefoglalja az Elnökség kialakult állásfoglalását (véleményét). Az Elnökség állásfoglalását, véleményét tartalmazó határozatot az ülés után legfeljebb 8 munkanappal írásba kell foglalni. Az elnök dönt arról, hogy az Elnökség állásfoglalásait (véleményeit) tartalmazó határozatok közül melyeket kell számozással ellátva megjelentetni az Akadémiai Értesítőben. Az elnök által aláírt határozatokat meg kell küldeni az Elnökség tagjainak és mindazoknak, akiknek feladatuk, hogy gondoskodjanak a végrehajtásukról.

Asz. 41. §

  1. (2)Az Elnökség segíti a Közgyűlés előkészítését és lebonyolítását. Megvitatja a Közgyűlés napirendjére szánt javaslatokat, a végleges javaslatokat a Közgyűlés elé terjeszti, és – ha szükséges – a Közgyűlés számára véleményezi a Közgyűlés lefolytatásával kapcsolatos ügyrendi javaslatokat. Az Elnökség kizárólagos, át nem ruházható hatáskörébe tartozik minden olyan döntés és eljárás, amelyet jogszabály vagy az Alapszabály nem utal más szerv (személy) hatáskörébe. Így – különösen – az Elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik, hogy:
    1. a)elfogadja az Országgyűlésnek benyújtandó beszámolót;
    2. b)elfogadja a Kormány részére készített tájékoztatót;
    3. c)meghatározza a tudománypolitikai elveket;
    4. d)jóváhagyja az Akadémia Vagyongazdálkodási és vagyonhasznosítási szabályzatát;
    5. e)véleményt nyilvánítson az Akadémia elnökének az Akadémia 25 millió forintot elérő, de 50 millió forint értéket meg nem haladó tárgyi eszközeinek (ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok; gépek, berendezések, felszerelések; járművek; tenyészállatok; befejezetlen beruházás és felújítás; beruházásra és felújításra adott előlegek) vagy értékhatártól függetlenül ingatlanvagyonának elidegenítésére, megterhelésére vonatkozó tájékoztatójáról;
    6. f)jóváhagyja a Bolyai-kuratórium szervezeti és működési szabályzatát;
    7. g)dönt tudományos tevékenységet végző intézmény felkérésre történő értékelése során az MTAtv. 3. § (1) c) pontja szerinti eljárásban.104
  2. (3)Az Elnökség közreműködik a tudományos osztályok között felmerülő viták rendezésében.
  3. (4)Az Elnökség tesz javaslatot a Közgyűlésnek új tudományos osztály vagy területi bizottság létesítésére, meglévő osztály, területi bizottság átszervezésére, megszüntetésére.
  4. (5)Az Akadémia rendes és levelező tagjainak választásakor a betölthető helyeket – a tudományágak fejlődését nyomon követve és arányos képviseletük elvét érvényesítve – az Elnökség osztja el a tudományos osztályok között.
  5. (6)Az Elnökség dönt – a tudományos osztályok javaslata alapján – az Akadémia által kiadandó díjak, kitüntetések odaítéléséről, egyéb díjakra pedig javaslatot tesz.
  6. (7)Az Akadémia elnökének felkérésére vagy saját kezdeményezésre az Elnökség állást foglal a több tudományágat érintő tudományos, tudománypolitikai, társadalmi kérdésekben.
  7. (8)Az Elnökség feladatainak ellátására állandó, eseti és interdiszciplináris bizottságokat hozhat létre.

MTAtv. 12. §

  1. (1) A Vezetői Kollégium az Akadémia operatív működését irányító választott testület.
  2. (2) A Vezetői Kollégium tíz tagból áll; elnöke az Akadémia elnöke, tagjai az Akadémia alelnökei, főtitkára és főtitkárhelyettese és az Elnökség Közgyűlés által választott három akadémikus és egy nem akadémikus tagja.
  3. (3) A Vezetői Kollégium feladata a Közgyűlés és az Elnökség által meghozott döntések végrehajtása, a Közgyűlés és az Elnökség által ráruházott döntések meghozatala. A Vezetői Kollégium hatáskörét és működési rendjét az Alapszabály rögzíti.
  4. (4) A Vezetői Kollégium az Elnökség által átruházott jogkörében meghozott döntéseiért az Elnökségnek, a Közgyűlés által ráruházott jogkörében meghozott döntéseiért a Közgyűlésnek tartozik felelősséggel.

Asz. 42. §

  1. (1)A Vezetői Kollégium az Elnökség döntéseit előkészítő testület, amely közreműködik az Akadémia operatív irányítását igénylő feladatok végrehajtásában.105
  2. (2)Az Elnökség három nem akadémikus választott tagja közül egy tag évenkénti rotációban tagja a Vezetői Kollégiumnak. A vezetői kollégiumi tagság sorrendjéről a nem akadémikus választott elnökségi tagokkal való konzultáció után az elnök dönt.
  3. (3)A Vezetői Kollégium döntést hoz mindazokban a kérdésekben, amelyeket az Elnökség és a Közgyűlés a Vezetői Kollégium döntési jogkörébe utal, így különösen
    1. a)segíti az elnököt a Közgyűlés előkészítésében;
    2. b)határozatban rögzíti az Akadémia alelnökeinek az Akadémia elnöke által meghatározott munkamegosztás szerinti állandó feladatait;
    3. c)véleményezi a jóléti intézmények alapításához, megvásárlásához, a jóléti szolgáltatások hosszú távú nyújtására irányuló szerződések megkötését,
    4. d)dönt a nem költségvetési szerv jogállású jóléti intézmények megalapításáról, átszervezéséről és megszüntetéséről,
    5. e)megvizsgálja az Akadémia számára felajánlott adományokat jogszerűség, per- és tehermentesség, fenntarthatóság, esetleges egyszeri ráfordítás és folyamatos fenntartatási, működési, őrzési költség szempontjából, továbbá dönt a felajánlott adományok elfogadásáról vagy visszautasításáról;
    6. f)jóváhagyja az Akadémia gazdasági társaságokban lévő részesedésének értékesítését;
    7. g)jóváhagyja az MTA Titkársága Szervezeti és működési szabályzatát.106
  4. (4)A Vezetői Kollégium szükség szerint, de legalább havonta ülésezik, az ülést az Akadémia elnöke vezeti, és az elnök tesz írásos javaslatot az ülés napirendjére is. A napirend javaslat tárgyában a tagok módosítást, illetőleg kiegészítést javasolhatnak. Az elnök napirendi javaslatát és a hozzátartozó dokumentációkat a Vezetői Kollégium tagjainak legalább három munkanappal az ülés kezdete előtt meg kell kapniuk. A Vezetői Kollégium ülésére a témának megfelelően szakértők is meghívást kaphatnak.
  5. (5)A Vezetői Kollégium akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. A Vezetői Kollégium döntéseit a jelen lévő tagok több mint a felének szavazatával hozza meg. Ha egy döntéssel a Vezetői Kollégium legalább négy tagja nem ért egyet, kérhetik, hogy az elnök terjessze az ügyet az Elnökség elé.
  6. (6)A Vezetői Kollégium megtárgyalja az Elnökség ülése elé terjesztendő ügyeket.

Ü. 30. §

  1. (1) A Vezetői Kollégium által el nem döntött kérdésekben az Elnökség határoz.
  2. (2) A Vezetői Kollégium állásfoglalásait (véleményeit) és döntéseit a Kollégium titkára írásba foglalja, számozással látja el, és az elnök jóváhagyása után megküldi a Vezetői Kollégium tagjainak, valamint az adott tárgyban illetékes szervezeti egység vezetőjének. Az állásfoglalásokat (véleményeket) az MTA Titkárságának az elnöki titkársági feladatokért felelős, valamint a titkársági szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szervezeti egysége nyilvántartja. 107
  3. (3) A Vezetői Kollégium titkára az MTA Titkársága elnöki titkársági feladataiért felelős szervezeti egységének vezetője, aki gondoskodik a Vezetői Kollégium üléseinek előkészítéséről és lebonyolításáról. 108

Asz. 42. §

  1. (7)A Vezetői Kollégium – döntéseinek előkészítésére – állandó vagy eseti bizottságokat hozhat létre. E bizottságok feladatait a Vezetői Kollégium határozza meg, és dönt a megszüntetésükről.
  2. (8)A Vezetői Kollégium állandó bizottságai – amennyiben az MTAtv. vagy az Alapszabály másként nem rendelkezik – az elnök által kijelölt alelnök vezetésével működnek, a bizottságok tagjai a tudományos osztályok által háromévi időtartamra delegált egy-egy köztestületi tag és a bizottság elnöke által felkért szakértők.

Ü. 30. §

  1. (4) A Vezetői Kollégium állandó bizottságai
    1. a) a Könyvtári Bizottság,
    2. b) a Szociális Bizottság.
  2. (5) Az állandó bizottságok vezetői a bizottságok tevékenységéről évente írásban beszámolnak a Vezetői Kollégiumnak.

Asz. 42. §

  1. (9)A Könyvtári Bizottság, a Vezetői Kollégium által meghatározott feladatok mellett, ellátja az Akadémiai Könyvtár és Információs Központban és más intézmények szakkönyvtáraiban az egységes katalógusrendszer kialakításának szakmai felügyeletét az MTA tulajdona tekintetében. A Könyvtárak vezetői kötelesek a bizottság számára a felügyelet körében kért tájékoztatást megadni.109
  2. (10)A Szociális Bizottság, a Vezetői Kollégium által meghatározott feladatok mellett, elemzi a köztestületi tagok munka- és életkörülményeit, és – szükség esetén – javaslatot tesz azok javítására. A köztestület minden tagja, az Akadémia minden szervezete, szerve, intézménye köteles megadni a bizottságnak a feladatai ellátásához szükséges tájékoztatást.

MTAtv.

Az Akadémia Közgyűlés által választott vezetői

MTAtv. 13. §

  1. (1) Az Akadémia elnökét, alelnökeit, főtitkárát és főtitkárhelyettesét a hazai akadémikusok közül, a hazai akadémikusok javaslata alapján három évre a Közgyűlés választja. Az elnököt tisztségében a köztársaság elnöke megerősíti.
  2. (2) Az elnök és a főtitkár a tevékenységéért a Közgyűlésnek felel.
  3. (3) Bármely, a Közgyűlés által választott azonos vezetői tisztségre ugyanaz a személy legfeljebb kétszer választható.
  4. (4) Az elnököt a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti közigazgatási államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetmény illeti meg. 110
    1. (4a) A főtitkárt a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti helyettes államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetmény illeti meg. 111
    2. (4b) A főtitkárhelyettes illetménye a főtitkár illetményének 90%-a. 112
    3. (4c) A (4)–(4b) bekezdés szerinti illetményen túl 113
      1. a) az elnököt miniszteri juttatás és évente 40 munkanap szabadság,
      2. b) a főtitkárt közigazgatási államtitkári juttatás és évente 40 munkanap szabadság, valamint
      3. c) a főtitkárhelyettest helyettes államtitkári juttatás és évente 40 munkanap szabadság illeti meg.
  5. (5) Az elnök, a főtitkár és a főtitkárhelyettes jogállására az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezéseit kell – az 1–4. §; a 6. § 5., 7., 12–15., 17., 19–20., 29–30., 32., 34. és 36. pontja; 8. § (1)–(4) bekezdése; 60. § (1) bekezdés e) pontja; 155–159. §-a; 195–202. §-a; 206–211. §-a; a IX. és X. fejezetben foglaltak; valamint a besorolásra, a közigazgatási alap- és szakvizsgára, a címadományozásra, a vezetőkre, a képzésre, továbbképzésre, a teljesítményértékelésre, és a minősítésre vonatkozó rendelkezések kivételével – megfelelően alkalmazni. 114

Az Akadémia elnöke és alelnökei

MTAtv. 14. §

  1. (1) Az Akadémia tevékenységét – a Közgyűlés döntéseinek és határozatainak megfelelően – az Alapszabályban meghatározott módon az elnök irányítja. Az elnök képviseli az Akadémiát.
  2. (2) Az elnök az Akadémia mint központi költségvetési fejezet tekintetében a fejezetet irányító szerv vezetője.
  3. (3) Az elnök – a Közgyűlés 9. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt jogkörében hozott döntések keretei között – az Akadémia vagyona tekintetében gyakorolja az Akadémiát megillető tulajdonosi jogokat. Az elnök képviseli az Akadémiát, és gondoskodik a Közgyűlés döntéseinek végrehajtásáról.
  4. (4) Az elnök döntéshozó munkáját Stratégiai Tanácsadó Testület segíti, amelynek összetételét az Alapszabály rögzíti.
  5. (5) Az elnököt – akadályoztatása esetén – a főtitkár helyettesíti.
  6. (6) Az alelnökök az elnök által meghatározott munkamegosztás szerint látják el feladataikat. Az Elnökségben és a Vezetői Kollégiumban képviselik a köztestület tudományági részeit, egyéb fórumokon pedig az elnök megbízása alapján az Akadémiát.

Asz. 43. §

  1. (1)Az elnök képviseli az Akadémiát, eljár és dönt a jogszabály vagy az Alapszabály és az Ügyrend által meghatározott kérdésekben, illetve mindazon ügyekben, amelyeket jogszabály vagy az Alapszabály és az Ügyrend nem utal más feladat- és hatáskörbe.
  2. (2)Az elnök kizárólagos, át nem ruházható hatáskörei:
    1. a)az akadémiai költségvetési szervek és az Akadémia egyéb intézményei igazgatójának, főigazgatójának kinevezése (megbízása) és felmentése (megbízásának visszavonása);115
    2. b)az Akadémia által alapított (irányítása alatt álló) költségvetési szervek gazdasági vezetőjének kinevezése (megbízása) és felmentése (megbízásának visszavonása);
    3. c)az Akadémia mint központi költségvetési fejezet költségvetése tervezésére és végrehajtására vonatkozó alapelvek meghatározása;
    4. d)a Vagyonkezelő Testület véleményének ismeretében döntés az akadémiai vagyonelemek értékesítéséről; az Akadémia ingó- vagy ingatlan-vagyonelemeinek elidegenítéséről, megterheléséről; 50 millió forint értékhatár feletti elidegenítésről, megterhelésről az elnök a Közgyűlést, a 25–50 millió értékű elidegenítés, megterhelés esetén az Elnökséget tájékoztatja;
    5. e)az Alapszabályban meghatározott kivételekkel a Közgyűlés összehívása;
    6. f)Vezetői Kollégium állásfoglalásainak (véleményeinek) jóváhagyása;
    7. g)meghatározott feladatok ellátására állandó vagy eseti bizottságok létrehozása;
    8. h)az Akadémia nevét viselő megyei tudományos testület megalakulásának jóváhagyása, ilyen testület megszüntetése;
    9. i)kutatócsoportok létrehozása;
    10. j)az Akadémia által alapított magyar és idegen nyelvű folyóiratok alapítói jogainak gyakorlása.
  3. (3)Az elnök gondoskodik a Közgyűlés határozatainak végrehajtásáról. Feladatai egy részének ellátásával – a Közgyűléssel szemben fennálló felelősségének fennmaradása mellett – időlegesen a főtitkárt, a főtitkárhelyettest vagy az alelnököket is megbízhatja.
  4. (4)Az elnök irányítja az Akadémia mint központi költségvetési fejezet költségvetése tervezésének és végrehajtásának a feladatait. E feladatai során a főtitkár közreműködésével gondoskodik a költségvetési tervezés előkészítéséről, figyelemmel kíséri a tervezés folyamatának alakulását, és tárgyal a Kormány, az Országgyűlés és a minisztériumok illetékeseivel. Az elnök gyakorolja a külön jogszabályban meghatározott költségvetési irányítási jogokat.
  5. (5)Az Akadémia vagyona tekintetében az elnök gondoskodik a Közgyűlés, az Elnökség és a Vezetői Kollégium döntéseinek operatív végrehajtásáról.
  6. (6)Az elnök gyakorolja az MTA Titkárságán közszolgálati vagy munkajogviszonyban állók tekintetében a munkáltatói jogokat. A (4) bekezdésben meghatározott irányítási jogokat és a munkáltatói jogokat (vagy azok meghatározott részét) a külön elnöki rendelkezésben foglaltak szerint átruházhatja.
  7. (7)Az elnök a vonatkozó jogszabályban és a jelen Alapszabályban foglaltak szerint dönt a vagyon értékesítéséről, megterheléséről, megszerzéséről.
  8. (8)Az elnök akadályoztatásán cselekvőképtelenségét vagy az ügyek aktualitásának időtartama alatt való elérhetetlenségét, illetőleg akadályozottságát kell érteni. Ilyen esetekben a főtitkár a törvény erejénél fogva helyettesíti az elnököt. Szabadság, külföldi út és egyéb, a személyes elérhetőséget akadályozó tényező esetén a főtitkár köteles konzultálni az elnökkel az elnöki jogkörben meghozott döntések előtt.
  9. (9)Az elnök – az alelnökök, a főtitkár és a főtitkárhelyettes segítségével – gondoskodik az Országgyűlés számára készülő beszámoló és a Kormány számára készülő éves tájékoztató összeállításáról, az Országgyűlés számára készített beszámoló koncepciójának a Közgyűlés elé terjesztéséről. Az Elnök gondoskodik továbbá e dokumentumoknak az Országgyűléshez, illetőleg a Kormányhoz való benyújtásáról, miután az Elnökség elfogadta őket.
  10. (10)Az alelnökök az elnök által meghatározott munkamegosztás szerint látják el feladataikat. A munkamegosztás állandó feladatait elnökségi állásfoglalásban vagy vezetői kollégiumi határozatokban rögzítik. Az elnök helyettesítésével járó eseti feladatokra az alelnökök közvetlenül, szóban vagy írásban kapnak felkérést. Az alelnökök tevékenységét az Akadémia tiszteletdíjjal ismeri el, amelynek mértékét az Elnökség határozza meg.
  11. (11)Meghatározott feladatok ellátására az elnök állandó vagy eseti bizottságokat hozhat létre.
  12. (12)Az elnök – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – közvetlenül is felkérheti az Akadémia bármelyik szervét, szervezetét, intézményét, köztestületi tagját, köztisztviselőjét, közalkalmazottját, munkavállalóját meghatározott feladat elvégzésére, és részt vehet az Akadémia bármelyik osztályának, bizottságának, szervének, szervezetének az ülésén.
  13. (13)Az elnök a saját és az Elnökség tevékenységéről minden évben beszámol a Közgyűlésnek. A Közgyűlés az elnöki és az elnökségi beszámoló elfogadásáról határozatban dönt.
  14. (14)Az elnök munkáját az Akadémia tevékenységét és működését hosszú távon és alapjaiban meghatározó döntések meghozatalában a hattagú Stratégiai Tanácsadó Testület segíti. A Testület tagjai: egy tag a matematikai és természettudományok, egy tag az élettudományok, egy tag a társadalomtudományok szakterületének kiemelkedő hazai vagy külföldi képviselője. A Testület két tagja az iparban jelentős kutatási-fejlesztési tevékenységet végző vállalat (szervezet) elismert vezető munkatársa; egy tagja a pénzügyi-közgazdasági szakterület elismert szakértője.
  15. (15)A Stratégiai Tanácsadó Testület tagjait az elnök kéri fel. Tagságuk az elnöki kinevezéssel keletkezik, megbízatásuk határozott időre, a kinevező elnök mandátumának időtartamára szól. A testület tagjait munkájukért külön díjazás nem illeti meg.

MTAtv.

A főtitkár és főtitkárhelyettes

MTAtv. 15. §

  1. (1) A főtitkár – a Közgyűlés határozataival és az elnök iránymutatásaival összhangban – az Alapszabályban meghatározott módon működteti a titkársági szervezetet (a továbbiakban: az MTA Titkársága). 116
  2. (2) 117
  3. (3) A főtitkárhelyettes segíti a főtitkárt munkájában, és a főtitkár akadályoztatása esetén helyettesíti.

Asz. 44. §

  1. (1)A főtitkár alapfeladata, hogy az MTAtv., a jelen Alapszabály és Ügyrend, valamint a Közgyűlés határozatai és az elnök iránymutatásának keretei között vezesse az MTA Titkárságát, és azon keresztül irányítsa az Akadémia köztestületi és intézményi adminisztrációjának a működését.118
  2. (2)A főtitkár tevékenységéről, minden évben beszámol a Közgyűlésnek. A Közgyűlés a beszámoló elfogadásáról határozatban dönt.119
  3. (3)A főtitkár (az elnök által rá átruházott irányítási és munkáltatói jogkörének keretei között) közvetlenül is felkérheti az Akadémia bármelyik szervét, szervezetét, intézményét, köztestületi tagját, köztisztviselőjét, közalkalmazottját, munkavállalóját meghatározott feladatok elvégzésére, és állandó vagy eseti bizottságokat hozhat létre.
  4. (4)A főtitkár
    1. a)közreműködik az Országgyűlés részére készülő beszámoló és a Kormány részére készülő tájékoztató kidolgozásában;
    2. b)részt vesz az Akadémia egész működését érintő tudománypolitikai elvek, programok kialakításában;
    3. c)részt vesz a Közgyűlés határozatainak végrehajtásában;
    4. d)az elnök által meghatározott, átruházott jogkörben gyakorolja az Asz. 43. § (6) bekezdése szerinti irányítási és munkáltatói jogokat;
    5. e)120
    6. f)az Akadémia elnöke részére segítséget nyújt az MTA Titkárságán a külön jogszabály szerinti belső kontrollrendszerek megszervezéséhez;
    7. g)ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a Közgyűlés és az elnök megbízza.
  5. (5)A főtitkárhelyettes alapfeladata a főtitkár munkájának a segítése. A főtitkár és a főtitkárhelyettes munkamegosztásának állandó elemeit a Vezetői Kollégium határozatba foglalhatja. Eseti feladatok ellátására a főtitkárhelyettest az elnök vagy a főtitkár kérheti fel.

MTAtv.

Az Akadémia területi testületei

MTAtv. 16. §

  1. (1) Az Akadémia területi bizottságokat tart fenn, amelyek az Alapszabályban foglaltaknak megfelelően szervezik a köztestület regionális működését.
  2. (2) Az Akadémia a Kárpát-medencei magyar tudományos közélet támogatására területi bizottságokat létesíthet a környező országokban is, és ezeket fenntartja. A határon túli területi bizottságok a saját államuk jogszabályainak megfelelően tevékenykednek.

Asz. 45. §

  1. (1)A területi bizottságok az Akadémia földrajzi területek szerint szervezett egységei. Bizottsági terület megosztásáról és területek összevonásáról a Közgyűlés szótöbbséggel dönt.
  2. (2)Az Akadémia területi bizottságai:
    1. a)az MTA Debreceni Területi Bizottsága (DAB; működési területe: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
    2. b)az MTA Miskolci Területi Bizottsága (MAB; működési területe: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megye)
    3. c)az MTA Pécsi Területi Bizottsága (PAB; működési területe: Baranya, Somogy, Tolna és részben Zala megye)
    4. d)az MTA Szegedi Területi Bizottsága (SZAB; működési területe: Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye)
    5. e)az MTA Veszprémi Területi Bizottsága (VEAB; működési területe: Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém megye és részben Zala megye).

Ü. 31. §

  1. (1) Az Akadémia támogatja azokat a megyei önkormányzati és regionális kezdeményezéseket, amelyek anyagi áldozatvállalásukkal külön tudományos testület működését tartják szükségesnek, mindenekelőtt a megye területénfelmerülő, tudományos munkát igénylő kérdések megoldására.
  2. (2) Az (1) bekezdés szerinti megyei testületek az adott területi bizottságok önálló, társult egységei.
  3. (3) Az Akadémia nevét hordozó megyei tudományos testület megalakulását – az érintett területi bizottság vezetésének és a megyei önkormányzat képviselőinek egyeztetett álláspontja alapján – az Akadémia elnöke hagyja jóvá. Az elnök a jóváhagyást indokolt esetben visszavonhatja, ez – amennyiben a testület működését nem kívánja más formában folytatni – a testület megszűnését is jelenti. A jóváhagyás visszavonását követően a testület az Akadémia nevét nem viselheti, akadémiai tudományos testületként nem határozhatja meg és tüntetheti fel magát.

Asz. 45. §

  1. (1)A területi bizottságok illetékességi területükön
    1. a)kiemelt szerepet játszanak
      1. 1.a régió tudományos életének szervezésében, tudománypolitikai stratégiája kidolgozásában,
      2. 2.az új tudományos eredmények közvetítésében a társadalom számára,
      3. 3.az MTA és felsőoktatási intézmények közötti harmonikus együttműködésben,
      4. 4.a megyei és városi önkormányzatokkal, a megyei kamarákkal és a térségi fejlesztési tanácsokkal való együttműködésben121,
      5. 5.a régiók kutatóhelyei K+F tevékenységének, hasznosításra váró eredményeinek és szabad kutatási kapacitásainak bemutatásában,
      6. 6.a gazdasági vállalkozások K+F igényeinek közvetítésében a kutatóhelyek számára,
      7. 7.a regionális innovációs partnerközvetítésben, a hazai és a nemzetközi pályázati együttműködés elősegítésében,
      8. 8.a környező országok interregionális együttműködésében;
    2. b)figyelemmel kísérik és segítik az ott folyó tudományos tevékenységet;
    3. c)támogatják a tudományos utánpótlás nevelését, pályázatokat írnak ki;
    4. d)tudományos munkákat jelentetnek meg;
    5. e)szak- és munkabizottságokat hoznak létre, amelyek tudományos üléseket szerveznek;
    6. f)bizottságaik révén kapcsolatot építenek ki és tartanak fenn a tudományos osztályokkal és azok tudományos bizottságaival;
    7. g)nemzetközi kapcsolatokat építhetnek ki más országok, különösen a régióval szomszédos körzetek kutatóival.

Ü. 31. §

  1. (4) A területi bizottságok
    1. a) a tudósok és a tudomány iránt érdeklődő emberek személyes kapcsolatainak megteremtése, elmélyítése érdekében klubot működtetnek tudományos, kulturális és közéleti kérdések kötetlen megvitatására;
    2. b) a feladataik ellátásához szükséges anyagi feltételek javítására alapítványok létrehozását kezdeményezhetik és támogathatják;
    3. c) tevékenységükbe bevonják a régiójuk szerinti külső köztestületi tagokat, és (szavazati joggal nem rendelkező meghívottként) bevonhatnak olyan szakembereket, akik nem tagjai a köztestületnek.

Asz. 45. §

  1. (4)A területi bizottságok alanyi jogú tagjai a területen lakóhellyel rendelkező és/vagy dolgozó hazai akadémikusok (további korlátozás nélkül) és megbízatásuk időtartamára a nem akadémikus közgyűlési képviselők; választott tagjai azok a nem akadémikus köztestületi tagok, akiket az ott dolgozó nem akadémikus köztestületi tagok a bizottság szervezeti szabályzatának megfelelően taggá választanak. A bizottságok tudományos tevékenységet folytató, de tudományos fokozattal nem rendelkező szakembereket szavazati joggal nem rendelkező, tanácsokozási jogú résztvevőként jogosultak a munkájukba bevonni.

Ü. 31. §

  1. (5) A területi bizottságok választott tagjainak megbízatása hároméves időszakra szól, és a tag korlátlan alkalommal újraválasztható. A tagok megválasztására hivatott gyűlést – a megyék tudományos adottságait tükröző arányokra is figyelemmel – a területi bizottság elnöke készíti elő, hívja össze és vezeti le. Az új tagok megválasztásával a régi tagsági megbízások megszűnnek. A választás eredményéről írásban tájékoztatni kell az Akadémia elnökét.

Asz. 45. §

  1. (5)A területi bizottság hazai akadémikus tagjai közül háromévi időtartamra elnököt választ. A területi bizottság elnöke és tisztségviselői megbízatásuk lejártával egy alkalommal újraválaszthatók.

Ü. 31. §

  1. (6) A területi bizottság elnökének megválasztása titkos szavazással történik. Megválasztottnak azt az akadémikust kell tekinteni, akire a szavazásra jogosult jelenlévőknek több mint a fele „igen"-nel szavazott. A választás eredményéről írásban tájékoztatni kell az Akadémia elnökét.

Asz. 45. §

  1. (6)A hazai területi bizottságok elnökei – maguk közül – meghatározott, de a megválasztott személy mandátumán nem túlnyúló időszakra egy tagot választanak az Akadémia Elnökségébe. A választáson a területi bizottságok legalább négyötödének képviselve kell lennie. A választás titkosan, a jelen lévő területi bizottsági elnökök több mint a felének „igen" szavazatával történik.
  2. (7)A területi bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze, és elnököl az ülésen. A bizottság elnöke képviseli a területi bizottságot, hangolja össze a szakbizottságok és munkabizottságok munkáját, számol be a bizottságnak két ülés között végzett tevékenységéről, küldi meg az Elnökségnek a bizottság szervezeti szabályzatát és módosításait, tájékoztatja az Akadémia Elnökségét tevékenységük lényeges elemeiről.

Ü. 31. §

  1. (7)A területi bizottság az éves munkájáról írásos összefoglalást készít az Akadémia rendes Közgyűlése számára.
  2. (8)Az Akadémia elnökének felkérésére, a felkérésben meghatározott szempontok alapján a területi bizottság rövid elemzést készít az Akadémia által a Kormány számára benyújtandó éves tájékoztatóhoz.
  3. (9)A területi bizottság az Akadémia elnökének felkérésére, a felkérésben meghatározott szempontok alapján összeállított szakmai anyaggal segíti az Akadémia elnöke által kétévenként az Országgyűlés elé terjesztendő jelentés elkészítését.

Asz. 45. §

  1. (8)A területi bizottságok szervezetének és működésének részletes szabályait szervezeti és működési szabályzatuk határozza meg. A szervezeti és működési szabályzatot és módosításait a területi bizottság kétharmados szótöbbséggel fogadja el.
  2. (9)Az Akadémia a Kárpát-medencei magyar tudományos közélet támogatására a környező országokban is létesíthet és fenntarthat bizottságokat. E bizottságok az ottani törvényeknek megfelelően munkálkodnak a magyar tudományos élet szervezésén, és kapcsolódnak be a magyar tudományos közéletbe.
  3. (10)Az Akadémia határon túli területi bizottsága az MTA Kolozsvári Területi Bizottsága (KAB; működési területe: Románia).

MTAtv.

Az akadémia intézményei

MTAtv. 17. § 122

Asz. 46. §123

Ü. 32. § 124

Asz. 47. §125

Ü. 33. § 126

MTAtv. 17. § 127

Asz. 48. §128

Ü. 34. § 129

MTAtv. 17. § 130

Asz. 49. §131

Ü. 35. § 132

Asz. 50. §133

Asz. 51. §134

Ü. 36. § 135

MTAtv. 17. § 136

Asz. 52. §137

MTAtv. 17. § 138

Asz. 53. §139

MTAtv. 17. § 140

Asz. 54. §141

Ü. 37. § 142

MTAtv. 17. § 143

MTAtv. 18. § 144

Asz. 55. §145

MTAtv. 18. § 146

Ü. 38. § 147

MTAtv. 18. § 148

Asz. 56. §149

MTAtv. 18. § 150

MTAtv. 18. § 151

Asz. 57. §152

Ü. 39. § 153

MTAtv. 18. § 154

MTAtv.

Az Akadémia egyéb intézményei

MTAtv. 19. §

  1. (1) Az MTA Titkársága az Akadémia köztestületi feladatait szervező, az Akadémia intézményeinek igazgatási, gazdálkodási, pénzügyi, vagyonkezelési és ellenőrzési feladatait ellátó gazdasági szervezettel rendelkező köztestületi költségvetési szerv. A Titkárság közfeladatokat ellátó alkalmazottai köztisztviselők. 155
  2. (2) Az MTA Titkárságának feladatait az Alapító Okirat rögzíti, amelyet az Akadémia elnöke ad ki.

Asz. 58. §

  1. (1)Az MTA Titkársága önálló jogi személy, köztestületi költségvetési szerv, amely ellátja a fejezetet irányító szerv feladatai közül azokat, amelyekkel a fejezetet irányító vezető megbízza. Így
    1. a)a Titkárság feladata, hogy az Akadémia választott vezetőinek és köztestületi szerveinek munkáját támogatva elősegítse az MTAtv.-ben megfogalmazott akadémiai feladatok megvalósítását.
    2. b)A Titkárság látja el az Akadémia nemzetközi kapcsolataiból eredő adminisztratív feladatokat.
    3. c)A Titkárság az MTA testületeinek működéséhez szükséges döntéseket előkészítő, szervező, összehangoló, végrehajtó és ellenőrző tevékenységet lát el. Biztosítja a köztestületi tagok részére tagságukból eredő jogaik gyakorlásának a feltételeit.
    4. d)A Titkárság hajtja végre a Közgyűlés, a közgyűlési bizottságok, az Elnökség, a Vezetői Kollégium, annak állandó bizottságai, a Doktori Tanács, a tudományos osztályok és bizottságok, valamint a Bolyai-kuratórium működésével kapcsolatos Titkársághoz rendelt feladatokat.156
    5. e)157
    6. f)A Titkárság végzi el az akadémiai költségvetés operatív pénzügyi, gazdasági feladatait; ellátja a fejezeti gazdálkodással kapcsolatos feladatokat. Átruházott hatáskörben ellátja az MTA vagyonának kezeléséből adódó gazdálkodási és képviseleti feladatokat.
    7. g)A Titkárság segíti, irányítja és ellenőrzi az akadémiai intézmények pénzügyi, gazdasági munkáját.
    8. h)A Titkárság látja el a Doktori Tanács pénzügyi-gazdasági feladatait.158
    9. i)A Titkárság látja el az Akadémia Vezetői Kollégiuma által elfogadott adomány és hagyaték kezelésével járó adminisztratív feladatokat, hagyatékot kezel a vonatkozó elnöki szabályozás szerint.159
  2. (2)Az MTA Titkársága – a hatályos jogszabályoknak megfelelően létrehozott – szervezeti és működési szabályzattal rendelkezik, amelyet a Vezetői Kollégium hagy jóvá.

MTAtv. 19. §

  1. (3) Az Akadémia Könyvtára nyilvános könyvtár, amely országos tudományos szakkönyvtárként működik.

Asz. 59. §

  1. (1)A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ nemzeti intézmény. Ellátja a tudományos ismeretek terjesztésének és a tudományos munka előmozdításának a feladatait. Történelmi és országos jelentőségű nyomtatott, kéziratos, levéltári és elektronikus információhordozókon található anyagokat gondoz.160
  2. (2)A könyvtár önálló jogi személy, köztestületi költségvetési szerv. Tevékenységét a főigazgató irányítja. A főigazgatót – pályázat alapján – az Akadémia elnöke bízza meg.
  3. (3)A könyvtár az akadémiai tulajdonú könyvtári gyűjtemények kezeléséhez, gyarapításához szakmai támogatást nyújt, továbbá ezen könyvtárak vonatkozásában ellátja az alapító okiratában meghatározott feladatokat, az akadémiai intézmények vonatkozásában gyakorolja az ott meghatározott további hatásköröket.161

MTAtv. 19. §

  1. (4) Az Akadémia a költségvetési szerveiről, egyéb intézményeiről, a tulajdonában (résztulajdonában) lévő gazdasági társaságokról, továbbá az általa támogatott szervezetekről az Alapszabályban rendelkezik.

Asz. 60. §

  1. (1)Az Akadémia és intézményei üzemeltetését segítő szervezete, az MTA Létesítménygazdálkodási Központ (a továbbiakban MTA LGK), köztestületi költségvetési szerv. Feladata az Akadémia központi ingatlanainak, továbbá az intézmények használati körén kívüli ingatlanainak az üzemeltetése és egyéb szolgáltatások nyújtása. A szervezet szolgáltatásait az Akadémia és intézményei számára önköltségi áron nyújtja. A szervezet vállalkozási tevékenységet is végezhet.162
  2. (2)Az Akadémia jóléti intézményei a bölcsőde és óvoda, az akadémiai üdülők és az akadémiai vendégház. A jóléti intézmények funkcionális felügyeletét a Vezetői Kollégium Szociális Bizottsága látja el.
  3. (3)A jóléti intézmények térítési díjait a Szociális Bizottság véleményezi. A jóléti intézmények működési költségeihez, felújításhoz, beruházáshoz az Akadémia támogatást nyújt. A jóléti intézmények előnyben részesítik az őket igénybe vevő akadémiai dolgozókat és a köztestület tagjait, ennek elveit a Szociális Bizottság véleményét is kikérve az Akadémia elnöke mint fejezetet irányító szerv hagyja jóvá. A jóléti intézmények külső igénylőknek is nyújthatnak szolgáltatást. Az akadémiai intézmények dolgozói, valamint a köztestület tagjai igényjogosulti áron vehetik igénybe az üdülők szolgáltatásait. A munkáltató intézmény átvállalhatja a díj meghatározott részét.163
  4. (4)Jóléti intézmény alapításához, megvásárlásához, jóléti szolgáltatások hosszú távú nyújtására irányuló szerződés megkötéséhez hiteles igényfelmérésre, az önfenntartó működést garantáló legalább ötéves pénzügyi terv, szervezeti és működési szabályzat tervezetének benyújtására van szükség. A pénzügyi terv ismeretében (térítési díjak, szolgáltatások) készített szerződés tervezetét jóváhagyásra a Vezetői Kollégium elé kell terjeszteni.
  5. (5)Megszüntethető és értékesíthető a jóléti intézmény abban az esetben, ha szolgáltatása iránt az akadémiai igény erősen lecsökken, vagy ha a felújításához, korszerűsítéséhez szükséges összeg nagysága miatt nem fedezhető. A jóléti intézmény megszüntetése, amennyiben az költségvetési szerv, a Közgyűlés, egyéb esetben a Vezetői Kollégium hatásköre. A felszabaduló vagyonelemeket a vagyonkezelés szabályai szerint kell hasznosítani.
  6. (6)Az Akadémia tulajdonos lehet gazdasági társaságokban. Társaságok alapítása, valamint társasági üzletrészszerzés a vagyonkezelés szabályai szerint történik.164
  7. (7)Az Akadémia többségi tulajdonában levő, profitorientált gazdasági társaságok működésével szemben elsődleges követelmény a vagyon (saját tőke) megőrzése és a mindenkori átlagos bankkamatnál magasabb tőkearányos nyereség (nyereséges működés). Ha a gazdasági társaság ezeknek a követelményeknek két egymást követő évben nem felel meg, vagy fennáll a vagyonvesztés veszélye, akkor a társaságot meg kell szüntetni, vagy értékesíteni kell. Az Akadémia tulajdonában lévő profitorientált gazdasági társaságokat a Vagyonkezelő Testület évente ellenőrzi, teljesítményüket véleményezi. A társaság megszüntetése, az üzletrészek értékesítése a vagyonkezelés szabályai szerint történik.
  8. (8)A spin-off társaságokban való részvétel tekintetében a vonatkozó hatályos szabályok az irányadók. Az Akadémia intézkedik a társaság megszüntetése (végelszámolása) ügyében, ha lényeges vagyonvesztés fenyeget, vagy az eredetileg kitűzött célok nem érhetők el. A társaságok megszüntetése, az üzletrészek értékesítése a vagyonkezelés szabályai szerint történik.
  9. (9)Az Akadémia – az erre vonatkozó jogszabályi korlátok figyelembevételével – támogathat olyan szervezeteket, amelyek tevékenysége a magyar tudomány, kutatás-fejlesztés, művészet, a határokon túli magyar kutatókkal fenntartott kapcsolatok, jelentős társadalmi problémák vizsgálata céljából történik, és az Akadémia szempontjából indokolható. A támogatásra vonatkozó döntés elnökségi hatáskör.

A Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjteménye

Asz. 61. §165

  1. (1)A Művészeti Gyűjtemény az Akadémia tulajdonában álló nemzeti jelentőségű, védett műtárgyak és tudománytörténeti jelentőségű tárgyak, kulturális javak összessége. A Művészeti Gyűjtemény szakmai őrzője és bemutatója különösen az Akadémia alapításával, tagjaival és működésével összefüggésbe hozható képző- és iparművészeti alkotásoknak, alapító- és igazgatótanácsi tagok portréinak, valamint az Akadémia tagjai által átadott műgyűjteményeknek, az általuk készített művészeti alkotásoknak (a továbbiakban együttesen: műtárgyak).
  2. (2)A Művészeti Gyűjtemény műtárgyai felett az Akadémia elnöke jogosult az Akadémia képviseletében tulajdonosi rendelkezésre, így kötelezettségvállalásra is. Az Akadémia elnöke e jogkörét – a műtárgyak elidegenítését, megterhelését nem eredményező ügyekben – az Akadémia főtitkárára vagy főtitkárhelyettesére átruházhatja. Az Akadémia elnöke szabályzatot ad ki a Művészeti Gyűjtemény működtetésének rendjéről.
  3. (3)A Művészeti Gyűjtemény nem jogi személy. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke gyűjteményvezetőt kér fel a Művészeti Gyűjtemény szakmai vezetői feladatainak ellátására. Nem lehet a Művészeti Gyűjtemény vezetője az, aki a Gyűjteményi Tanács tagja. A gyűjteményvezető együttműködik a Gyűjteményi Tanáccsal.
  4. (4)A Gyűjteményi Tanács – mint szakértő testület – három szakemberből áll, akiket az Akadémia elnöke az illetékes tudományos bizottság javaslata alapján hároméves időtartamra kér fel, a felkérés korlátlan alkalommal megújítható.

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia

Asz. 62. §

Az Akadémia támogatja az Akadémiával társult, külön alapszabállyal rendelkező önálló szervezetet, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát, amelynek adminisztratív feladatait annak titkársága látja el. A kapcsolatot mindkét részről két-két delegátus tartja; a kapcsolattartás szabályait és az együttműködés rendjét a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia elnöke együttesen alakítja ki. Az Akadémia részéről két tagot hároméves időszakra az elnök jelöl ki. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tájékoztatja tevékenységéről az MTA Közgyűlését.

Az Akadémia Magyar Tudomány című folyóirata

Asz. 63. §

Az Akadémia „Magyar Tudomány" címmel tudományos folyóiratot jelentet meg tudományos eredményeknek és a fejlődés irányainak az egész tudományos közösséggel való megismertetése, a tudományirányítás és a tudományos közélet kérdéseinek megvitatása, fontos határozatok közzététele céljából. A folyóirat főszerkesztőjét az Elnökség javaslata alapján az elnök bízza meg háromévi időtartamra. A megbízás további hároméves időtartamra többször is meghosszabbítható.

Ü. 40. §

Az Akadémia hivatalos kiadványai közül az Akadémiai Értesítő szerkesztéséért, az akadémiai honlap szerkesztéséért, az akadémiai honlapon megjelenő akadémiai hírek és a News and Views kiadásáért az MTA Titkárságának az Akadémia elnöke által kijelölt szervezeti egysége felelős.

MTAtv. 19/A. § 166

  1. (1) Az Akadémia – a Könyvtár és Információs Központon keresztül – országos elektronikus információs közszolgáltatásként ellátja az Adatbázis működtetését, amelynek feladata:
    1. a) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben és a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló kormányrendeletben meghatározott doktori értekezések és azok tézisei, valamint az e törvényben meghatározott, MTA doktora értekezések és azok tézisei adatainak az adatbázisban történő nyilvántartásával kapcsolatos feladatok ellátása;
    2. b) a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak által a jogviszonyuk keretei között megalkotott, a munkáltatónak átadott és nyilvánosságra hozott, valamint az önkéntes adatszolgáltatók által megalkotott és nyilvánosságra hozott tudományos művek adatainak nyilvántartása;
    3. c) költségvetési forrásból tudományos mű létrehozására irányuló szerződés alapján létrejött, és nyilvánosságra hozott tudományos művek adatainak nyilvántartása;
    4. d) jogszabály szerint egyedi vagy statisztikai adatszolgáltatás a (3) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében tudományos eredmények nyilvántartásához;
    5. e) a magyar tudományos művek adatainak angol nyelvű bibliográfiai nyilvántartása;
    6. f) a magyar, elektronikusan nyílt hozzáférésű tudományos művek hozzáférhetőségének biztosítása az elektronikus elérhetőség címének közlésével.
  2. (2) E törvény tekintetében nyilvánosságra hozottnak minősül a mű, ha az megjelent és a megjelenés permanenciája biztosított.
  3. (3) Az Adatbázis tartalmazza a tudományos művek címét, első megjelenési helyét, a szerző és a tudományos mű felett rendelkezni jogosult nevét. Az adatoknak lehetővé kell tenniük a mű egyértelmű azonosítását.
  4. (4) Az Adatbázis keretében a tudományos művek (3) bekezdés szerinti bibliográfiai adataihoz való nyilvános hozzáférés ingyenes.
  5. (5) Az Adatbázis lehetővé teszi a jogszabály alapján arra nem kötelezett személyek és szervezetek esetén a tudományos művek adatainak önkéntes közzétételi lehetőségét.
  6. (6) Az Adatbázis a (3) bekezdés szerinti adatokról megkeresésre adatot szolgáltat:
    1. a) a statisztikáról szóló törvényben meghatározott, a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek részére,
    2. b) az adatszolgáltató költségvetési szerv részére saját intézménye vonatkozásában,
    3. c) az Akadémia mint a nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázist működtető fejezetet irányító szerv részére,
    4. d) a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság és az Országos Doktori Tanács részére,
    5. e) az oktatásért felelős miniszter részére,
    6. f) a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal részére,
    7. g) az érintett természetes személy részére saját adatai vonatkozásában.
  7. (7) Az Adatbázis stratégiai irányításáért, fejlesztéséért és működtetéséért a fejezetet irányító szerv vezetőjeként az Akadémia elnöke felelős, az Adatbázis működésének részletes szabályait az azt működtető Könyvtár és Információs Központ szervezeti és működési szabályzata, továbbá az Akadémia elnökének rendelkezése tartalmazza.

Az akadémiai költségvetési szerveknél foglalkoztatottak jogviszonyára vonatkozó rendelkezések 167

MTAtv. 19/B. §

  1. (1) Az akadémiai költségvetési szerveknél foglalkoztatottak jogviszonyára – az MTA Titkárságának közfeladatokat ellátó köztisztviselői, ügykezelői, illetve munkavállalói kivételével – a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.), valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
  2. (2) A Kjt. határozott idejű jogviszony létesítésére vonatkozó rendelkezését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az akadémiai költségvetési szerv közfeladatának ellátása során azonos foglalkoztatottra vonatkozóan egy alkalommal legfeljebb három év határozott időtartamra tudományos kutatói közalkalmazotti jogviszonyt létesíthet a Kjt. 21. § (2) bekezdésben felsorolt kivételi eseteken túlmenően.
  3. (3) A törvényben meghatározott, a büntetlen előéletre és a foglalkoztatástól eltiltás hiányára vonatkozó feltételt nem kell igazolni, ha a kizáró ok hiányát az akadémiai költségvetési szervvel létesített korábbi megbízási, vagy foglalkoztatási jogviszonyára tekintettel a foglalkoztatni kívánt személy már igazolta, és a korábbi jogviszony megszűnése óta legfeljebb hat hónap telt el.
  4. (4) Az akadémiai költségvetési szervek foglalkoztatottai számára keresetkiegészítés állapítható meg, amelynek részletes szabályait az Akadémia szabályzatban határozza meg.

Az Akadémia gazdálkodása és vagyona

MTAtv. 20. §

  1. (1) Az Országgyűlés állapítja meg az Akadémia fejezet költségvetését és fogadja el az Akadémia költségvetési beszámolóját.
  2. (2) Az Akadémia költségvetésében a kiadási és a bevételi előirányzatok főösszegének évközi csökkentésére az Országgyűlés jogosult, kivéve az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 40. § (4) bekezdésében meghatározott intézkedéseket. 168
  3. (3)–(4) 169
  4. (5) Az Akadémia fejezet költségvetése külön előirányzatot tartalmaz a magyar tudományos közösségnek nemzetközi szervezetekkel szemben vállalt kötelezettségeire.
  5. (6) Az Akadémia fejezet irányítása alá tartozó akadémiai költségvetési szervek gazdálkodására az Áht.-ban és a kormányrendeletben foglalt, a központi költségvetési szervekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni az e törvényben foglalt eltérésekkel.
  6. (7) Az Akadémia jogosult az akadémiai költségvetési szerveket a tevékenységük jellege és a feladatellátásukhoz gyakorolt funkcióik szerint csoportokba besorolni.
  7. (8) Az Akadémia a feladataihoz igazodóan saját hatáskörében állapítja meg egyes szervezeteinek gazdálkodási formáit és a támogatás módját. 170
  8. (9) Az Akadémia – kapcsolódva az államháztartás rendjéhez – megadja a központi költségvetés tervezéséhez és az annak végrehajtásáról szóló beszámolóhoz szükséges információkat.
  9. (10) 171

MTAtv. 21. §

  1. (1) Az akadémiai költségvetési szervek körébe tartoznak:
    1. a) 172
    2. b) az Akadémiai Könyvtár;
    3. c) az Akadémia feladatainak ellátást segítő egyéb szervezetek; 173
    4. d) a területi akadémiai bizottságok titkárságai;
    5. e) a jóléti szervezetek.
  2. (2) Az akadémiai költségvetési szervek részt vesznek az Akadémia törvényben foglalt közfeladatainak ellátásában. Ezek finanszírozásának forrásai a költségvetési támogatás, más államháztartási források és saját bevételeik. 174
  3. (3)–(7) 175
  4. (8)–(9) 176

Asz. 64. §

Az Akadémiai Érdekegyeztető Tanács

  1. (1)Az Érdekegyeztető Tanács feladata az Akadémia intézményeiben a közalkalmazotti jogviszonyban álló munkavállalók munkaügyi, anyagi, szociális és kulturális, élet- és munkakörülményeit érintő kérdések akadémiai szintű egyeztetése, e kérdéskörökben tájékoztatás, ajánlások megfogalmazása, megállapodások kötése.177
  2. (2)A tanács tagjai:
    1. a)az Akadémia képviseletére az elnök által kijelölt személyek,
    2. b)a munkaadói tárgyalócsoportnak az akadémiai intézmények vezetője és az általa kijelölt személyek,178
    3. c)a munkavállalói tárgyalócsoportnak az akadémiai intézmények reprezentatív szakszervezetek által kijelölt képviselői.179
  3. (3)A tanács saját alapszabály és ügyrend szerint működik, amelyet a tanács tagjai fogadnak el.

MTAtv. 22. §

  1. (1) Az akadémiai költségvetési szervek szerződéseket köthetnek, és ezek teljesítése érdekében az Akadémia elnökének előzetes engedélyével a folyó éven túli kötelezettségeket vállalhatnak. 180
  2. (2)–(5) 181

Asz. 65. §

Az akadémiai költségvetési szervekre vonatkozó bevételi és kiadási előirányzatok saját hatáskörben való módosításának rendjéről – a hatályos, vonatkozó jogszabályi előírások alapján – az Akadémia a költségvetési szerveket tájékoztatja.

MTAtv. 23. §

  1. (1) Az Akadémia a feladatai ellátása érdekében a vagyonával önállóan gazdálkodik, ennek részletes szabályait az Alapszabály határozza meg.
  2. (2) Az Akadémia vagyonába tartozik az e törvény hatálybalépésével az Akadémiának átadott törzsvagyon és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 69. § (1) bekezdése alapján az Akadémiának átadott vagyon (a továbbiakban: az Akadémia vagyona). Az Akadémia vagyonába tartoznak az ingatlanok, az immateriális javak (ideértve a szellemi tulajdont is), a tárgyi eszközök, a pénz, a befektetések és a részesedések is.
  3. (3) Az Akadémia az irányítása alá tartozó költségvetési szervekkel a vagyon használatba adásáról vagyonhasználati szerződést köt. A vagyonhasználati szerződés főbb tartalmi és formai elemeit az Alapszabály tartalmazza.

Asz. 66. §

  1. (1)Az Akadémia feladatainak ellátása érdekében önállóan gazdálkodik, vagyonába tartozik az Akadémiának átadott törzsvagyon és a külön jogszabály alapján az Akadémiának átadott vagyon. Az Akadémia vagyonába tartoznak az ingatlanok; a részesedések és befektetések (üzletrészek, részvények, értékpapírok, kötvények stb.); az immateriális javak (ideértve a szellemi tulajdont is); a tárgyi eszközök, ingóságok és a pénz.
  2. (2)Az akadémiai költségvetési szervek által ellátott közfeladatok finanszírozásának forrásai a költségvetési támogatás, más államháztartási források és saját bevételeik.182
  3. (3)Az akadémiai vagyont, annak hozadékát – ideértve az értékesítésből származó pénzösszeget is – elkülönítetten kell nyilvántartani, és az alábbi célokra lehet felhasználni:
    1. a)meghatározott célú értékesítés esetén az előre megjelölt célra történő felhasználás;
    2. b)vagyon fenntartása, értékének növelése, vagyon gyarapítása;
    3. c)működés és fejlesztés elősegítése;
    4. d)innovációs tevékenység erősítése;
    5. e)vagyon hozadékából rendszeres kötelezettségvállalást nem jelentő, egyéb célú felhasználás.
  4. (4)Az Akadémia vagyonába tartozó ingatlan értékesítéséből és használatából származó bevétel felett az Akadémia rendelkezik; ha az értékesített ingatlan akadémiai költségvetési szerv használatában volt, a bevétel egészét vagy meghatározott részét az Akadémia – a felhasználás céljának megjelölésével – átadhatja a korábbi használónak.
  5. (5)A részesedések értékesítéséből vagy hozadékából származó bevétel felett a részesedés tulajdonosa (az Akadémia, illetve az akadémiai költségvetési szerv) rendelkezik. Ezeket a bevételeket elsősorban új részesedések megszerzésére vagy a meglévők bővítésére kell fordítani.
  6. (6)Az akadémiai költségvetési szerveknél keletkezett szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogok – a vonatkozó külön jogszabályok szerint – a költségvetési szervet illetik meg. A szellemi vagyon létrehozásával és kezelésével kapcsolatos kérdések szabályozására az Akadémia Szellemitulajdon-kezelési szabályzatot ad ki: ehhez illeszkedve az akadémiai költségvetési szervek elkészítik a saját, szellemi tulajdon kezelésére vonatkozó szabályzataikat. A szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogok értékesítéséből vagy hasznosításából származó bevétel felett elsődlegesen a külön jogszabály szerinti tulajdonos (vagy annak rendelkezése alapján a használó intézmény) rendelkezik.
  7. (7)Az Akadémia által irányított köztestületi költségvetési szervek az általuk közfeladatok ellátására, vagyonhasználati megállapodással rendelkezésükre bocsátott tárgyi eszközök és ingatlanvagyon használatára jogosultak. Az ingóságokkal való tulajdonlással kapcsolatos szabályokat a Vagyongazdálkodási irányelvek, illetve a Vagyongazdálkodási és vagyonhasznosítási szabályzat határozza meg. A vagyon mindenkori használója köteles a Vagyongazdálkodási és vagyonhasznosítási szabályzat és az egyes vagyonelemek használatba adására vonatkozó vagyonhasználati megállapodások előírásai szerint eljárni. A vagyonhasználati megállapodásnak a következő, alapvető tartalmi és formai elemeket kell tartalmaznia:
    1. a)szerződő felek (tulajdonos és használó) az azonosításukhoz szükséges adatok (székhely, képviselők stb.) feltüntetésével;
    2. b)használatba adott vagyonelem pontos megnevezése és alapvető jellemzői (terület, érték stb.);
    3. c)felek jogai és kötelezettségei (különös tekintettel a fenntartásra, javításra, üzemeltetésre, harmadik fél általi használatra);
    4. d)hasznosításból származó eredmény visszafizetésével kapcsolatos esetleges kötelezettség;
    5. e)megállapodás tárgyát képező vagyonon fennálló, harmadik személyt megillető jogok (per-, teher- és igénymentesség);
    6. f)használat időtartama;
    7. g)megállapodás módosításának és felmondásának szabályai.
  8. (8)A vagyonhasználati megállapodásoknak a (7) bekezdésben foglaltakon túli, további részletes tartalmi és formai elemeit a Vagyongazdálkodási és vagyonhasznosítási szabályzat és annak mellékletei tartalmazzák.
  9. (9)Az Akadémia által irányított költségvetési szervek gazdasági önállóságuk megvalósításaként a tárgyi eszközökkel – az ingatlanokat kivéve –, gazdasági társaságokban szerzett részesedésükkel a Vagyongazdálkodási és vagyonhasznosítási szabályzat keretein belül önállóan gazdálkodnak. Az akadémiai költségvetési szervek – a rájuk vonatkozó jogszabályok és akadémiai szabályozások keretein belül – önállóan gazdálkodnak pénzeszközeikkel, értékpapírjaikkal, a tevékenységük eredményéből származó eszközeikkel.
  10. (10)A használó köteles az általa használt ingatlan vagyon fenntartására. Az intézmények használatába adott ingatlanok üzemeltetési költségeit a használó intézmény fedezi. Ha egy ingatlant több intézmény használ, akkor a vagyonhasználati megállapodás kijelöli az ingatlant üzemeltető intézményt, amellyel a használó intézmények külön állapodnak meg az üzemeltetési költségek megosztásáról.
  11. (11)Az Akadémia az ingatlan használatára mást is feljogosíthat, különösen a használó által rendszeresen bérbe adott területek terhére, továbbá a vagyonhasználati megállapodásban meghatározott esetekben a vagyonhasználati megállapodást az Akadémia meg is szüntetheti.
  12. (12)Az Akadémia nem szed bérleti díjat az általa irányított költségvetési szervek használatába adott, a közfeladatok ellátásához szükséges ingatlanvagyon használata után, de az esetleges hasznosításból (bérbeadás, vállalkozási tevékenység stb.) eredő források egy részét jogosult elvonni. A használó az általa használt vagyon hozadékának nála maradó részét a vagyon állapotának szinten tartására (felújításra, eszközbeszerzésekre) köteles felhasználni.183

MTAtv. 23. §

  1. (4) Az akadémiai ingatlan vagyon értékesítéséhez – a Közgyűlés által elfogadott vagyongazdálkodási elvek figyelembevételével – az Elnökség, a gazdasági társaságokban lévő részesedés értékesítéséhez a Vezetői Kollégium tagjai több mint felének támogató szavazatával meghozott jóváhagyása szükséges. Az értékesítésről az Akadémia elnöke dönt.

Asz. 66. §

  1. (13)Az Akadémia el nem idegeníthető vagyonát képezi az Akadémia Székháza (1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.) és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ épülete (1051 Budapest, Arany János utca 1.).184
  2. (14)Az Akadémia vagyonával való gazdálkodás további elveit és gyakorlásának szabályait – az Alapszabállyal összhangban – a Közgyűlés által jóváhagyott Vagyongazdálkodási irányelvek rögzítik.
  3. (15)Az Akadémia vagyonával való gazdálkodás további részletes szabályait – az Alapszabállyal összhangban – az Akadémia Elnöksége által jóváhagyott Vagyongazdálkodási és vagyonhasznosítási szabályzat tartalmazza.
  4. (16)Az akadémiai vagyonnal kapcsolatos szabályozási kérdések és konkrét javaslatok döntés előtti véleményezése a Közgyűlés által megválasztott Vagyonkezelő Testület feladata.

MTAtv. 23. §

  1. (5) Az Akadémia az ingatlan vagyon adásvételével kapcsolatos pénzforgalom lebonyolítására a Magyar Államkincstárnál elkülönített pénzforgalmi számlát köteles nyitni. Az Akadémia a vagyonhasznosítás átmenetileg szabad pénzeszközeit a Magyar Államkincstár hálózatában értékesített állampapírok vásárlásával hasznosíthatja.
  2. (6) Az Akadémia, valamint – engedélyével – az akadémiai költségvetési szerv a vagyonából, az államháztartáson kívüli bevételének a kiadások után fennmaradt részéből, vállalkozási tartalékából zártkörűen működő részvénytársaságot, korlátolt felelősségű társaságot alapíthat, vagy ilyenekben részesedést szerezhet, ha a cég üzleti terve szerint három éven belül nyereségessé válik, továbbá a hiányt a célelszámolási számlán kezelt összegből, vagyonból finanszírozza. Az Akadémia mint köztestület gazdasági társaságaira az akadémiai költségvetési szervek gazdasági társaságaira vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók, azzal, hogy a tulajdonosi jogokat az elnök gyakorolja.
  3. (7) Az Akadémia vagyonával kapcsolatos végrehajtási jogkört és az elszámolási, valamint a nyilvántartási feladatokat az MTA Titkársága látja el. Az Akadémia vagyonával kapcsolatos véleményezési, döntéselőkészítő jogkör a Vagyonkezelő Testület hatáskörébe tartozik. 185

Asz. 66. §

  1. (17)A vagyonkezelés titkársági feladatait az MTA Titkársága látja el. Az MTA Titkársága vezeti az Akadémia tulajdonát képező ingatlanok hatályos, naprakész nyilvántartását. A nyilvántartásban történő változásokról a hatályos nyilvántartás teljes szövegének megküldésével tájékoztatja az Akadémia elnökét, főtitkárát és a Vagyonkezelő Testület elnökét. A nyilvántartásba külön felhatalmazás nélkül is betekinthet az Akadémia elnöke, főtitkára és a Vagyonkezelő Testület elnöke és tagjai.186
  2. (18)Ha az Akadémia az irányítása alatt álló költségvetési szerv által használt vagyon hozadékának felhasználásával gazdasági társaságot alapít, vagy ilyenben részesedést szerez, a részesedéshez fűződő tulajdonosi jogokat elnökségi felhatalmazás útján a költségvetési szerv is gyakorolhatja.

MTAtv. 23. §

  1. (8) A Vagyonkezelő Testület a munkájáról félévente jelentést tesz a Vezetői Kollégiumnak. Az Akadémia vagyonával való gazdálkodásról az elnök évente jelentést tesz a Közgyűlésnek.
  2. (9) Az Akadémia működésének és fejlesztésének elősegítésére – tulajdonába kerülő – adományokat, támogatásokat fogadhat el.

Asz. 67. §

  1. (1)Az Akadémia elsősorban feltételekhez, szolgáltatás nyújtásához nem kötött adományokat fogadhat el. Az adományozó által feltételekhez kötött adomány esetén az Akadémia által vállalt feltételeknek az Akadémia feladataival, céljaival összhangban kell lenniük.
  2. (2)Az Akadémia számára felajánlott adományokat meg kell vizsgálni jogszerűség, per- és tehermentesség, fenntarthatóság, esetleges egyszeri ráfordítás és folyamatos fenntartatási, működési, őrzési költség szempontjából. Az adomány elfogadásának vagy visszautasításának előkészítését a főtitkár felügyeli.
  3. (3)A felajánlott adományok elfogadásáról vagy visszautasításáról a Vezetői Kollégium dönt.

MTAtv. 24. §

  1. (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az akadémiai költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat – e törvény 20. § (6) bekezdése alapján – rendeletben állapítsa meg.
  2. (2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a hazai akadémikust megillető tiszteletdíj, a hozzátartozói ellátások, továbbá az Akadémia doktora tiszteletdíja megállapításának feltételeit, mértékét, folyósításának és felfüggesztésének szabályait rendeletben állapítsa meg. 187
  3. (3) 188
  4. (4) A 21. § (2)–(7) bekezdésének rendelkezéseit első ízben a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvénnyel összhangban, 2010. január 1-jétől kell alkalmazni.

25–26. § 189

Átmeneti, vegyes és záró rendelkezések

MTAtv. 27-32. § 190

33. §

  1. (1) Ez a törvény – a 6. § kivételével – 1994. június 30-án lép hatályba. 191
  2. (2) 192

Melléklet az 1994. évi XL. törvény

5. § (1) bekezdéséhez 193

Záró rendelkezések

Asz. 68. §194

Asz. 69. §195

Asz. 70. §196

Asz. 71. §197

  1. (1)Az Alapszabály és Ügyrend 2019. december 2-án elfogadott módosítása a Közgyűlésen történő kihirdetését követően 2019. december 15-én lép hatályba. Az Alapszabály és Ügyrend változásokkal egységes hatályos szövegét az Akadémia honlapján és az Akadémiai Értesítőben közzé kell tenni.198
  2. (2)Az Alapszabály és Ügyrend módosítással nem érintett részei változatlan tartalommal hatályban maradnak. Az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az Alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának.199

Melléklet a Magyar Tudományos Akadémia Alapszabályához

I. A Közgyűlés nem akadémikus képviselőinek választása

1. §

A nem akadémikus köztestületi tagok 200 közgyűlési képviselőjének mandátuma a következőképpen oszlik meg: 143 képviselői helyen a tudományos osztályok egyenlő arányban osztoznak, a további 57 hely pedig az egyes tudományos osztályokhoz tartozó köztestületi tagok arányában oszlik meg. Az 57 mandátumot a választás megkezdésének dátumát 90 nappal megelőző időpontig regisztrált köztestületi tagok számának arányában osztják szét. Az osztályoknak egyenként jutó képviselői helyeket az Elnökség hagyja jóvá, legkésőbb a választás előtt legalább 60 nappal.

2. §200

  1. (1)A mandátumokat első lépésben az osztályok, második lépésben pedig az osztályok tudományos bizottságai között a d’Hondt-módszer használatával, a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell szétosztani oly módon, hogy lehetőség szerint minden tudományos bizottságnak legalább egy mandátum jusson.
  2. (2)Egy táblázat fejlécére felírják az osztályokat vagy egy osztály tudományos bizottságait. A táblázat első sorába beírják az egyes osztályok (tudományos bizottságok) köztestületi tagjainak számát, a következő sorba ezek felét, majd a harmadát és így tovább. Először az az osztály (bizottság) kap egy mandátumot, amelyiknek a neve alatt szerepel a táblázat legnagyobb száma, majd a többi szám közül választják ki a legnagyobbat: ekkor az ehhez tartozó osztály (bizottság) kap egy mandátumot. Ezt az eljárást addig folytatják, amíg az összes mandátum szétosztása meg nem történik. Ha az utolsó mandátumot érő szám és az első mandátumot nem érő szám egyenlő, a hozzájuk tartozó osztályok (bizottságok) között a választási bizottság sorshúzással dönt. A bizottságonkénti legkevesebb egy mandátum feltételét a kiosztási eljárás végén kell érvényesíteni.

3. §

  1. (1)A nem akadémikus közgyűlési képviselőket a tudományos bizottságok listáin a köztestület nem akadémikus tagjai titkosan, elektronikus úton vagy levélszavazással választják meg. Minden köztestületi tag egyetlen tudományos bizottsághoz tartozik: itt választ és itt választható. A választás két szakaszban történik.
  2. (2)Az első szakasz a szavazásra jogosultak jelöltajánlása, amely az Akadémia elnöke által erre kijelölt akadémiai költségvetési szerv által levél formájában vagy elektronikus úton lefolytatott eljárás. A jelöltajánlás eredményét papíralapú levélben vagy elektronikus úton valamennyi szavazóval közölni kell. A jelöltajánlásban kialakult sorrend (legtöbb „igen" szavazattal rendelkezők) kötelező rangsort jelent, ennek alapján állítja össze a választási bizottság a jelöltlistát. A közgyűlési képviselői mandátumokat a jelöltek a második szakaszban, az érdemi – papíralapon történt vagy elektronikus – szavazáson kapott szavazatok sorrendjében nyerik el. A jelölőlistán legfeljebb kétszer annyi név szerepelhet, mint amennyi a bizottságra jutó képviselői helyek száma.201
  3. (3)Papíralapú szavazás esetén azt a szavazólapot, amelyik a jelzett korlátnál több támogató szavazatot tartalmaz, érvénytelennek kell tekinteni.
  4. (4)A választást az Elnökség által megbízott és kiküldött választási bizottság felügyeli, a titkársági teendőket az Akadémia elnöke által erre kijelölt akadémiai költségvetési szerv munkatársai látják el.
  5. (5)Papíralapú szavazás esetén a szavazólapot a választási bizottságnak jegyzőkönyvezetten jóvá kell hagynia, és az Akadémia elnöke által erre kijelölt akadémiai költségvetési szerv által lepecsételve kell kibocsátania a szavazásra jogosultak részére. Ez esetben a szavazólapot névtelen, lezárt hivatalos borítékban kell beküldeni, a választási bizottság a hivatalos borítékbontás során a szavazólapok kézhezvételét sorszámozással igazolja és könyveli. Elektronikus szavazás esetén biztosítani kell, hogy kizárólag a szavazásra jogosult, kizárólag a saját szavazatát leadva vehessen részt a választásban. Biztosítani kell továbbá azt is, hogy a szavazatot leadó személyre a leadott szavazat alapján sem a szavazáskor, sem később ne lehessen visszakövetkeztetni.
  6. (6)A választási bizottság szavazatszámláló bizottsága hivatalos jegyzőkönyvben állapítja meg a hozzájuk beérkezett érvényes szavazatok számát és a jelöltek szavazati sorrendjét, továbbá megállapítja, hogy név szerint kik kaptak az egyes bizottságok listáin mandátumot. Ezek a jegyzőkönyvek nyilvánosak, a hozzáférés módját az illetékes tudományos osztály ügyrendje rögzíti. Ha szavazategyenlőség miatt az eredmény nem egyértelmű, és az osztály ügyrendje nem rendelkezik másképp, sorsolással kell dönteni. Az osztályhoz tartozó nem akadémikus közgyűlési képviselő akkor tekinthető megválasztottnak, ha az érvényes szavazatok legalább 20 százalékát megszerezte. Ha a jelöltre leadott szavazatok száma nem éri el a 20%-ot, az adott mandátumra nézve új fordulót kell tartani. Az új forduló a leadott szavazatok arányától függetlenül érvényes azzal, hogy a jelölőlistán legfeljebb másfélszer annyi név szerepelhet, mint amennyi a betöltetlen (20%-ot el nem ért) képviselői helyek száma.
  7. (7)A mandátumhoz jutottak nevéről hivatalos jegyzőkönyvet készít a választási bizottság. A titkos szavazáshoz használt papíralapú szavazólapokat a szavazás eredményének hitelesítését és kihirdetését követően 15 napon belül meg kell semmisíteni. Elektronikus úton történő szavazás esetén gondoskodni kell arról, hogy az elektronikusan rögzített szavazati adatok törlése – az eredmény hitelesítését és kihirdetését követően – megtörténjen, és azokat később se lehessen visszaállítani.202
  8. (8)Ha a képviselő mandátuma bármely okból megszűnik, a bizottság választási eredménylistáján soron következő személy válik képviselővé.

II. Döntéshozó testületek szavazási módja

4. §

  1. (1)A döntés ellen esetlegesen e szavazása testületi ülés keretében vagy távollévők közötti szavazással történik. A szavazás módja lehet kézfeltartás, papíralapú szavazás, szavazógéppel vagy elektronikus úton történő szavazás. Testületi ülésen történő döntéshozatalkor az elnök (levezető elnök) állapítja meg az ülés határozatképességét, amelyhez a jelenlevő szavazásra jogosultak számának meg kell haladnia a szavazásra jogosultak számának felét kézfeltartással történő, papíralapú, elektronikus és gépi szavazás esetén is. Távollévők közötti papíralapú vagy elektronikus úton történő szavazás kiírója állapítja meg a határozatképességet és a szavazás érvényességét, melynek feltétele az, hogy a beérkezett szavazatok száma meghaladja a szavazásra jogosultak számának a felét. A testületi alapszabály vagy ügyrend elfogadása vagy módosítása bármely döntéshozatali mód esetén érvényesen csak akkor lehetséges, ha a módosításra vonatkozó javaslatot203
    1. írásban vagy elektronikusan megküldték,
    2. vagy egyértelműen hozzáférhetővé tették a szavazásra jogosultak számára.
  2. (2)Testületi szavazás elrendelésére a testület elnöke, vagy ülés során az általa megbízott levezető elnök jogosult a meghívóban feltüntetett napirendi pontok szerint. A testület ügyrendje rendelkezhet arról, hogy tagjai kérésére milyen esetekben kell elrendelnie szavazást. Távollévők közötti papíralapú szavazás elrendelését a szavazásban résztvevőkkel az elnök (levezető elnök) levélben közli. Távollévők közötti elektronikus szavazás elrendelését a szavazásban résztvevőkkel elektronikus levélben kell közölni. A levélnek mindkét esetben tartalmaznia kell a szavazást végző testület megjelölését, a szavazás útján eldöntendő kérdés(eke)t, a szavazás módját, valamint a szavazás megkezdésének és lezárásának időpontját (óra és perc megjelöléssel). Elektronikus szavazás esetén a szavazófelületet csak az arra hivatott személyek érhetik el, a szavazásban részt vevő rendelkezésére bocsátott egyedi és egyszer használatos kulcs segítségével.204
  3. (3)A szavazással eldöntendő kérdést az elnöknek (levezető elnöknek) egyértelműen meg kell fogalmaznia.
  4. (4)Testületi ülésen, papíralapú szavazás esetén az elnöknek (levezető elnöknek) javaslatot kell tennie a szavazatszámláló és/vagy hitelesítő bizottság két testületi tagjára, akiknek elfogadásáról a testület nyílt szavazással dönt. Elektronikus (és gépi) szavazás (testületi ülésen és távollévők közötti szavazás) esetén az elnök (levezető elnök) gondoskodik arról, hogy a szavazás lezárását követően legalább a testület egy további tagja és az elnök jegyzőkönyvileg hitelesítse az e-szavazás eredményességét és számítógépes jegyzőkönyvét.
  5. (5)Személyi ügyeket kivéve, a szavazás nyílt, de a testület bármelyik tagja kérhet titkos szavazást. A titkos szavazást akkor kell elrendelni, ha azt a testület szavazati joggal rendelkező tagjainak több mint a fele megszavazza. Személyi ügyekben (amennyiben az Alapszabály vagy az Ügyrend másként nem rendelkezik) titkosan kell szavazni. Elektronikus (és gépi) szavazás esetén az elnök (levezető elnök) jogosult a fenti szabályok alapján a rendszert nyílt vagy titkos szavazási módra beállíttatni. Titkos szavazáskor biztosítani kell a szavazatok beazonosíthatatlanságát. Nyílt szavazáskor a szavazás lezárása után a szavazásban részt vevők számára a szavazati válaszok megismerhetők.
  6. (6)A feltett kérdésre „igen", „nem" vagy „támogatom", „nem támogatom" válasz adható, döntéshez a szavazásra jogosult jelenlévők (elektronikus szavazás esetén a szavazásban részt vevők) több mint a felének egyértelmű szavazata szükséges.
  7. (7)Nyílt szavazáskor az elnök (levezető elnök) akkor sem szavaz, ha tagja a testületnek, kivéve szavazategyenlőség esetén, valamint akkor, ha a döntési küszöb eléréséhez az ő szavazata hiányzik. Titkos szavazáskor a levezető elnök is szavaz, ha tagja a testületnek.
  8. (8)Tisztségre vonatkozó szavazásban, amennyiben egyetlen jelöltről kell szavazni, az érintett személy nem vehet részt, és az érvényességhez szükséges szavazatok számát az így csökkentett létszám határozza meg. Ez nem befolyásolja a testületi ülésen és a távollévők közötti szavazás során a (papíralapú, gépi, elektronikus) szavazás megkezdése előtt korábban meghatározott határozatképességet.
  9. (9)Nincs ilyen korlátozás, ha ugyanarra a tisztségre több személyt kell megválasztani. Ebben az esetben a szavazatok több mint a felét elnyerő jelöltek közül a legtöbb szavazatot szerzők tekinthetők megválasztottnak. Ha az érvényesen megválasztottak létszáma az adott tisztség betöltéséhez előírt létszámot nem éri el, a meg nem választottak között új forduló dönthet.
  10. (10)Érvénytelen az a szavazat, amelyből nem lehet kétséget kizáróan megállapítani a szavazó szándékát; az a szavazat, amely nem arra jogosulttól származik, továbbá amelyet az MTAtv.-ben, az Alapszabályban vagy az Ügyrendben foglaltak megsértésével adtak le.
  11. (11)A szavazás eredményét a testületi ülés vagy a távollévők közötti szavazás levezető elnöke állapítja meg és hirdeti ki.
  12. (12)A döntés ellen esetlegesen emelt azonnali kifogás jogosságáról az ülés résztvevői döntenek. Távollévők közötti (papíralapú, elektronikus) szavazás esetén azonnali kifogást a jegyzőkönyvileg hitelesített szavazás megküldését követő 24 órán belül lehet előterjeszteni, amelynek megalapozottságáról a levezető elnök, a hitelesítő testületi tag és a levezető elnök által felkért testületi tag szavazással dönt. A döntés ellen később csak alapszabály- vagy ügyrendsértés esetén emelhető kifogás.
  13. (13)A titkos szavazáshoz használt szavazólapokat (gépi szavazás és elektronikus szavazás esetén a szavazólapnak megfelelő elektronikus dokumentációt) a szavazás eredményének kihirdetése és hitelesítése után 15 napon belül meg kell semmisíteni.
  14. (14)Ahol az MTAtv., az Alapszabály vagy az Ügyrend testületi szavazásról rendelkezik, ott a papíralapú szavazást és a vonatkozó rendelkezések alkalmazásával (határozatképesség, titkosság stb.) az elektronikus és gépi szavazást is bele kell érteni azzal, hogy az ülésen történő elektronikus (és gépi) szavazás során a határozatképesség és a szavazati arányok meghatározása az ülésen történő papíralapú titkos vagy a nyílt szavazásra egyébként irányadó szabályok szerint történik.

III. Tudományos bizottsági tagok választására vonatkozó külön szabályok

5. §

  1. (1)A tudományos bizottságok tagjainak választása az Alapszabály 40. § (4) bekezdésében és az Ügyrend 27. § (3) bekezdésében, valamint 28. § (3) bekezdésében foglalt elvek szerint történik, titkosan, papíralapú vagy elektronikus szavazással.
  2. (2)A választás az adott bizottságra nézve nem érvényes akkor, ha azon a szavazásra jogosultak kevesebb, mint 30%-a vett részt. Ez esetben második fordulót kell tartani, amely a leadott szavazatok számától függetlenül érvényes.
  3. (3)Bizottsági tag választásakor jelöltnek tekintendők mindazok, akik az Alapszabály és az Ügyrend alapján bizottsági taggá választhatók.
  4. (4)A jelöltek közül – az előre meghatározott bizottsági hely kvótakeretein belül – azok tekintendők megválasztottnak, akik sorrendben a legtöbb szavazatot kapták (a rangsor kötelező érvényű). Ha az érvényesen megválasztottak létszáma az adott bizottságra előírt kvótát nem éri el, az adott bizottságra nézve új fordulót kell tartani. A második forduló a leadott szavazatok számától függetlenül érvényes.

A Magyar Tudományos Akadémia elnökének 10/2019. (XII.16.) számú határozata a Magyar Tudományos Akadémia visszatérítendő lakáscélú támogatásának rendjéről szóló 13/2018. (VII. 16.) számú elnöki határozat módosításáról

A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 14. §-ában és a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének 32/2009. (VI. 23.) számú állásfoglalásában biztosított felhatalmazás alapján a Magyar Tudományos Akadémia visszatérítendő lakáscélú támogatásának rendjéről szóló 13/2018. (VII. 16.) számú elnöki határozat (a továbbiakban: Határozat) módosításáról az alábbiak szerint rendelkezem.

1. §

A Határozat 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „3.§ Jelen határozat rendelkezéseit az elbírálás alatt lévő kérelmekre is alkalmazni kell, kivéve azokat, amelyek a kérelmezőre nézve hátrányosak."

2. §

A Határozat 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „4. § Jelen határozatot az MTA honlapján kell kihirdetni és az Akadémiai Értesítőben kell közzétenni."

3. §

  1. (1)A Határozat Melléklete 3. § (1) bekezdésében a „3 000 000 Ft, azaz hárommillió forint" szövegrész helyébe a következő szöveg lép: „4 000 000 Ft, azaz négymillió forint".
  2. (2)A Határozat Melléklete 3. § (2) bekezdésében a „4 500 000 Ft, azaz négymillió-ötszázezer forint" szövegrész helyébe a következő szöveg lép: „5 000 000 Ft, azaz ötmillió forint".
  3. (3)A Határozat Melléklete 3. § (5) bekezdésében a „30 000 Ft" szövegrész helyébe a következő szöveg lép: „40 000 Ft".

4. §

Hatályát veszti a Határozat Mellékletének 5. § (6) bekezdés b) pontja.

5. §

  1. (1)A Határozat Mellékletének 8. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:„b) az MTA Területi Akadémiai Bizottságok Titkárságának kijelölt munkatársa;"
  2. (2)A Határozat 8. § (1) bekezdés c) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:c) a főtitkári és főtitkárhelyettesi titkárság kijelölt munkatársa".
  3. (3)A Határozat Mellékletének 8. § (2) bekezdéséből törlésre kerül a következő szövegrész:„A közalkalmazotti tanácsok delegáltjai megbízatásukat kétéves váltásban látják el, az akadémiai intézmények magyar helyesírás szerinti névsorának megfelelő sorrendben. A delegáltakat az adott közalkalmazotti tanács elnökének javaslata alapján a Bizottság elnöke bízza meg."

6. §

  1. (1)A Határozat Mellékletének 10. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki:„(2) Mindazon a lakáscélú támogatást igénybe vett munkatársakkal szemben, akiknek akadémiai foglalkoztatási jogviszonya a kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi LXVIII. törvény rendelkezéseinek következtében szűnt meg, a jelen határozat 6. § (2) bekezdés a) pontjában és a (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, a 4. § (9) bekezdés e) pontjában meghatározott kötelezettségvállalásukat figyelmen kívül kell hagyni."
  2. (2)A Határozat Mellékletének 10. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:„(3) A (2) bekezdés rendelkezései a már megkötött kölcsönszerződésekre is vonatkoznak."
  3. (3)A Határozat Mellékletének 10. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:„A Határozat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a Határozat módosítások alapján hatályos tartalmának."

7. §

A Határozat 1. sz. Függelékének 7., „A vállalt havi törlesztő részlet összege" című pontjában a „30000 Ft" szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„40 000 Ft".

8. §

  1. (1)Jelen módosító határozat 2020. január 1-jén napján lép hatályba és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti azzal, hogy a módosításokat a Határozat egységes szerkezetbe foglaltan tartalmazza. A Határozat módosítással nem érintett részei változatlan tartalommal hatályban maradnak.
  2. (2)Jelen módosító határozatot az MTA honlapján kell kihirdetni és Akadémiai értesítőben kell közzétenni.

          Lovász László

A Magyar Tudományos Akadémia elnökének 13/2018. (VII. 16.) számú határozata A Magyar Tudományos Akadémia visszatérítendő lakáscélú támogatásának rendjéről a 10/2019. (XII. 16.) sz. elnöki határozatban foglalt módosításokkal egységes szerkezetben

A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 14. §-ában és a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének 32/2009. (VI. 23.) sz. állásfoglalásában biztosított jogkörömben eljárva a Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá tartozó köztestületi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak részére adható visszatérítendő lakáscélú támo gatás rendjét a jelen határozat mellékletében és annak függe lékeiben foglaltak szerint határozom meg.

  1. (1)§ A határozat hatálya a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: Akadémia) irányítása alá tartozó köztestületi költségvetési szerveknél (a továbbiakban: akadémiai költségvetési szervek) – teljes- vagy részmunkaidőben – közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban (együttesen: foglalkoztatási jogviszony) foglalkoztatottakra(együttesen: munkatárs) terjed ki.
  2. (2)§ Jelen határozat 2018. július 16-án lép hatályba, amellyel egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Tudományos Akadémia lakáscélú támogatásának rendjéről szóló 26/2012. (IX. 24.) elnöki határozat és az annak módosításáról szóló 21/2015. (XII. 1.) számú elnöki határozat.
  3. (3)§Jelen határozat rendelkezéseit az elbírálás alatt lévő kérelmekre is alkalmazni kell, kivéve azokat, amelyek a kérelmezőre nézve hátrányosak.1
  4. (4)§Jelen határozatot az MTA honlapján kell kihirdetni és az Akadémiai Értesítőben kell közzétenni.2

Melléklet

A Magyar Tudományos Akadémia visszatérítendő lakáscélú támogatásának rendjéről

1. §

Értelmező rendelkezések

  1. (1) Együtt költöző családtagok: a támogatást igénylő munkatárs, továbbá jövedelmüktől és életkoruktól függetlenül a munkatárs Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozói, házastársának közeli hozzátartozói, élettársa és annak közeli hozzátartozói, feltéve, hogy a lakáscélú támogatással vásárolt lakásba együtt költöznek be. Fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál együtt költöző családtagként legfeljebb három születendő gyermeket, egy gyermekes fiatal házaspár esetébentovábbi két születendő gyermeket, kétgyermekes fiatalházaspár esetében pedig további egy születendő gyermeket is számításba lehet venni. Fiatal a házaspár, ha a lakáscélú támogatás igénylésekor a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét.
  2. (2) Fogyasztási egység: a háztartás tagjainak a háztartásonbelüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
    1. a)a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0;
    2. b)a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9;
    3. c)a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8;
    4. d)a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8;
    5. e)a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.
  3. (3) Lakás: azon ingatlan, amelyet a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, illetve a vonatkozó hatályos jogszabály ilyenként minősít. A lakás: az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váróépítmény, valamint az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény, ha készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lévő lakóház.
  4. (4) Lakáscélú felhasználás, lakásvásárlás: belföldön fekvő lakás (rész)tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhesszerződés keretében történő megszerzése, ideértve a vagyonközösség megszüntetése érdekében történő tulajdonrész-vásárlást.
  5. (5) Lakáscélú támogatás: a munkatárs részére lakás vásárlásához jelen határozat szerint nyújtott kamatmentesmunkáltatói kölcsön (a továbbiakban: lakáscélú támogatás, kölcsön), amely mentes a személyi jövedelemadótól.
  6. (6) Méltányolható lakásigény mértéke: együtt költöző
    1. egy-két személy esetében: legfeljebb három lakószoba,
    2. három-négy személy esetében: legfeljebb négy lakószoba.

Minden további személy esetében egy lakószobával nő a lakásigény mértéke. E határozat alkalmazásában nemminősül lakószobának az a lakóhelyiség, amelynek hasznos alapterülete nem haladja meg a 8 négyzetmétert. A lakószoba – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter alapterületű, legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkező lakóhelyiség. A 30 négyzetméternél nagyobb lakóhelyiséget két szobaként kell számításba venni. Haa nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közöstérben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni. A 8 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetmétert meg nem haladó lakóhelyiségek esetében két ilyen lakóhelyiséget egy lakószobaként kell figyelembe venni, azzal, hogy ha az így kapott szobaszám nem egész szám, a szobaszámot lefelé kerekítve kell megállapítani.

  1. (7) Önerő: készpénz, továbbá a munkatárs, házastársa, élettársa és együtt költöző családtagjai által 5 éven belül értékesített lakásának eladási ára, csökkentve az azt terhelő és visszafizetett önkormányzati és munkáltatóitámogatás, a kiegyenlített lakáscélú pénzintézeti hitel, valamint a pénzintézeti hitel kiváltására felvett hitel kiegyenlített összegével.
  2. (8) Személyes adat: a munkatárs és az adóstárs neve, születési helye és ideje, anyja neve, lakcíme, tartózkodási helye, levelezési címe, telefonszám, e-mail címe, személyazonosító igazolvány száma, személyazonosítószáma, adóazonosító jele, munkahelye, foglalkoztatási adatai, havi jövedelme, a lakáscélú felhasználáshoz kapcsolódó egyéb támogatások, valamint az együtt költözőcsaládtag neve, rokonsági foka és havi jövedelme.

2. §

A lakáscélú támogatás jogosultságának feltételei

  1. (1)Az Akadémia a lakáscélú támogatás keretében a munkatárs kérelmére kamatmentes munkáltatói kölcsönt nyújthat a munkatárs lakásvásárlásához. Lakáscélú támogatásban csak olyan munkatárs részesülhet, akit már legalább2 éve foglalkoztatnak akadémiai költségvetési szervnél.
  2. (2)Lakáscélú támogatásban az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túl az a munkatárs részesíthető, aki megfelel az alábbi együttes feltételeknek:
    1. a)lakásigénye méltányolható, vagyis a lakáscélú kölcsön felhasználásával vásárolt lakás szobaszáma nem haladja meg a méltányolható lakásigény mértékét,
    2. b)neki, valamint együtt költöző családtagjainak lakástulajdona, állandó használati joga, haszonélvezeti joga vagy bérleti jogviszonya nincs, illetőleg a meglévőt az újabb lakás megszerzése érdekében értékesíti, bérleti jogviszonyát megszünteti;
    3. c)jövedelmi és vagyoni helyzete alapján munkáltatóitámogatás nélkül nem képes, vagy csak aránytalan nehézségek árán tudná megoldani lakásproblémáját;
    4. d)a lakáscélú kölcsön felhasználásával a saját lakáshelyzetét rendezi (a lakáscélú támogatás felhasználásával vásárolt lakás legalább 50%-os arányban a tulajdonába kerül);
    5. e)a kölcsönszerződésben kötelezettséget vállal arra, hogy foglalkoztatási jogviszonyának megszűnésével egyidejűleg a támogatást és járulékait egy összegben visszafizeti,
    6. f)hozzájárul ahhoz, hogy amennyiben a kölcsön törlesztő részletét legalább három hónapig nem fizeti, hátralékát munkabéréből munkáltatója levonja és közvetlenül átutalja a kölcsönszámlát kezelő pénzintézetnek;
    7. g)ismételt támogatásnál korábbi támogatását már visszafizette, a visszafizetéstől számítva legalább három év eltelt és a kölcsön futamideje alatt 3 hónapot meghaladó fizetési elmaradása nem volt.
  3. (3)A (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában a lakástulajdonnal egy tekintet alá esik a munkatárs, illetőleg a vele együtt költöző családtagja által a gazdasági társaság tagjaként a társaság részére vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátott lakás, valamint az építési és használatbavételi (fennmaradási) engedélyben meghatározott céltól, illetőleg a rendeltetésétől tartósan eltérő célra használt lakás.
  4. (4)A (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában nem minősül lakástulajdonnak, ha a munkatárs, illetőleg a vele együtt költöző családtagjai
    1. a)tulajdonában együttesen legfeljebb egy olyan lakásfele van, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonába,
    2. b)a tulajdonában lévő lakás lebontását az arra illetékes és hatáskörrel rendelkező önkormányzat jegyzője elrendelte vagy engedélyezte,
    3. c)tulajdonában lévő lakás öröklés vagy ajándékozás révén haszonélvezettel terhelten került tulajdonukba és a haszonélvező a lakásban lakik.
  5. (5)Az Akadémia főtitkára az Akadémia Lakásügyi Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) javaslatára a (2) bekezdés g) pontjában írt feltételek közül a visszafizetés megtörténtére vonatkozó hároméves határidő betartása alól felmentést adhat.
  6. (6)Ugyanazon munkatárs legfeljebb két alkalommal kaphat lakáscélú támogatást.
  7. (7)A lakáscélú támogatás megállapításánál előnyben kell részesíteni azt a munkatársat:
    1. a)aki háztartásában kiskorú gyermeket nevel;
    2. b)aki gyermekét egyedül neveli;
    3. c)aki a támogatást az első, tulajdonába kerülő lakás megszerzésére kéri (elsőként ingatlant szerző);
    4. d)aki még nem vett igénybe akadémiai lakáscélú támogatást;
    5. e)aki akadémiai költségvetési szervvel hosszabb idejű foglalkoztatási jogviszonyban áll;
    6. f)akinél a 1. § (2) bekezdése szerinti fogyasztási egység alapján számított egy főre jutó jövedelem alacsonyabb,
    7. g)aki magasabb törlesztő részletet vállal.
  8. (8)Nem nyújtható lakáscélú támogatás
    1. a)annak a munkatársnak, aki kölcsönkérelmében szándékosan valótlan adatot, tényt közöl, vagy valamely olyan tényt, körülményt elhallgat, amely a támogatásodaítélését befolyásolta vagy befolyásolhatta volna;
    2. b)nem lakás céljára szolgáló ingatlan (pl. hétvégi ház, nyaraló, garázs) vásárlásához;
    3. c)lakó felépítmény nélküli telek vásárlásához;
    4. d)ha az a személyi jövedelemadóról szóló, az elbíráláskor hatályos jogszabályban meghatározott adómentességet biztosító feltételeknek nem felel meg;
    5. e)annak, aki ellen fegyelmi eljárás van folyamatban, illetve aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll;
    6. f)annak a munkatársnak, akinek foglalkoztatási jogviszonya megszüntetése folyamatban van;
    7. g)fennálló pénzintézeti vagy munkáltatói kölcsöntartozás kiegyenlítéséhez;
    8. h)a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója lakásának megvásárlásához, kivéve az öröklés útján létrejött és a házastársi tulajdonközösség megszüntetése céljából történő vásárlást;
    9. i)olyan lakás megvásárlásához, amely a munkatársfoglalkoztatási jogviszonyához kapcsolódó szokásos munkavégzési helyétől légvonalban 60 km-nél távolabb van, kivéve, ha a munkatárs a rá irányadó nyugdíjkorhatár elérése előtti 5 éven belül kéri a lakáscélú támogatást, vagy a megvásárolni kívánt lakása munkatárs legalább 5 éve fennálló állandó lakcímével megegyező településen helyezkedik el;
    10. j)olyan lakás megvásárlásához, amelyet haszonélvezet terhel, illetve a vétellel terhelni fog.
  9. (9)Nem adható lakáscélú támogatás, ha az együtt költöző vagy az együtt lakó családtagok jövedelmi helyzetére, valamint a jövedelmeket terhelő más kötelezettségekre tekintettel a lakáscélú támogatás visszafizetése a kérelmezőre aránytalanul nagy terhet róna. A kérelem mérlegelés nélkül elutasításra kerül abban az esetben, ha kérelmező jövedelmét 50%-os mértéket elérő letiltás terheli.

3. §

A lakáscélú támogatás mértéke

  1. (1)A támogatás legnagyobb összege 4 000 000 Ft, azaz négymillió forint.3
  2. (2)Amennyiben a lakáscélú támogatást kérelmező és házastársa (élettársa) is jelen határozat személyi hatálya alá tartozik és a feltételeknek külön-külön megfelelnek, ugyanazon lakásra a támogatás legnagyobb összege 5 000 000 Ft, azaz ötmillió forint.4
  3. (3)A kölcsön összege a házastárs (élettárs) munkáltatójától kapott személyi jövedelemadó hatálya alá nem tartozó támogatással együtt is legfeljebb a vételár 30%-áig terjedhet, de a felhasznált önerő nem lehet kevesebb, mint a vételár 30%-a.
  4. (4)A kölcsönszámlát kezelő pénzintézet által felszámított kezelési költséget és egyéb díjakat, valamint az akadémiai jelzálogjognak az ingatlan tulajdoni lapjára történő bejegyzéséért, majd a kölcsön visszafizetését követően a jelzálogjog törléséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat a kölcsönben részesülő munkatárs viseli.
  5. (5)A kölcsön visszafizetésének futamideje nem terjedhet túl a munkatársra vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatáron. Általános esetben a havi törlesztő részlet egységesen 40 000 Ft. Amennyiben az így megállapított futamidő a munkatársra vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatáron túl terjedne, a futamidőt úgy kell megállapítani, hogy a lakáscélú támogatás eddig az időpontig teljes egészében visszafizetésre kerüljön. Amennyiben a kölcsön folyósítása a (2) bekezdésben meghatározottak szerint történik, a futamidő megállapításánál a fiatalabb munkatárs életkorát kell figyelembe venni.5
  6. (6)A támogatásban részesült munkatárs magasabb összegű havi törlesztő részlet megfizetését is vállalhatja, azzal a megkötéssel, hogy a vállalt törlesztő részlet a kölcsön futamideje alatt már nem csökkenthető.
  7. (7)A lakáscélú támogatás a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságának (a továbbiakban: Titkárság) költségvetésében erre a célra elkülönített összeg terhére adható. A lakáscélú támogatás pénzügyi lebonyolítását az Akadémia megbízása alapján végző pénzintézet gondoskodik a támogatás folyósításáról, vezeti az adós kölcsönszámláját, fogadja a befizetett törlesztő részleteket, külön megbízás alapján eljár a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ingatlanügyi hatóságnál a kölcsönt biztosító jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelésitilalom bejegyzése érdekében, végül a támogatás teljes visszafizetése után külön megbízás alapján gondoskodik a jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom törléséről.
  8. (8)Az adott pénzügyi évben lakáscélú támogatásként kifizethető összeg tervezésénél a megelőző évben a korábban folyósított lakáscélú támogatások visszafizetéséből származó tárgyévi összeg szolgál alapul.
  9. (9)Az MTA Titkársága Gazdasági Igazgatósága a Titkárság költségvetésének elfogadása után írásban közli a Bizottság elnökével a lakáscélú támogatások kifizetésére azadott évre betervezett összeget. Lakáscélú támogatások kifizetésére az első félévben legfeljebb a rendelkezésre álló pénzügyi keret kétharmada használható fel.
  10. (10)A Titkárság a lakáscélú támogatásokat a vele szerződött pénzintézetnél vezetett számlán keresztül folyósítja. A számla fenntartásával kapcsolatban felmerült költségeket a lakáscélú támogatásokra szánt összegtől függetlenül kell biztosítani.
  11. (11)A számla feletti rendelkezés minden esetben két személy együttes aláírásához kötött, aláírók közül egyik a Jogi és Igazgatási Főosztály, másik a Gazdasági Igazgatóság kijelölt munkatársa.

4. §

A lakáscélú támogatás megítélése, a folyósítás rendje

  1. (1)Lakáscélú támogatást az erre a célra rendszeresített – e határozat függeléke szerinti – adatlapon kell igényelni.
  2. (2)A kérelemhez csatolni kell:
    1. a)az eladóval kötött előszerződést vagy az adásvételi (csere-) szerződést. Az előszerződésnek vagy a szerződésnek a vételár megfizetésére vonatkozó pontjában fel kell tüntetni az Akadémiától felvenni kívánt lakáscélú támogatás összegét, valamint azt, hogy mind az eladó, mind pedig a vevő már előzetesen hozzájárulnak ahhoz, hogy az Akadémia javára az általa nyújtott kölcsön és járulékai erejéig jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön alapításra és bejegyzésre az ingatlan tulajdoni lapjára;
    2. b)a lakáscélú támogatás felhasználásával megvásárolni kívánt lakás tulajdoni lapjának 30 napnál nem régebbi, hiteles másolatát.
  3. (3)A Bizottság a körülmények függvényében más iratok becsatolását is kérheti.
  4. (4)Amennyiben a lakáscélú támogatással érintett ingatlant jelzálog terheli, a kérelemhez a jelzálog jogosultjának a fennálló tartozásról szóló nyilatkozatát is csatolni kell. Ha a jelzálogjogot elidegenítési és terhelési tilalom is védi, be kell szerezni a jogosult feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását ahhoz, hogy az akadémiai lakáscélú támogatást biztosító jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat a tulajdoni lapra bejegyezhessék. A jelzálogjogok ranghelyére nézve irányadó, hogy – a Magyar Állam által nyújtott támogatásokat kivéve –, az Akadémia által nyújtott lakáscélú támogatást biztosító jelzálogjog ranghelye megelőzze a nála kisebb összegű jelzálogjogokat.
  5. (5)A munkatárs és házastársa/élettársa az általuk a kérelemben közölt adatok valódiságáért polgári jogi felelősséggel tartoznak. Az igénylő a kérelem benyújtása után is köteles bejelenteni minden olyan változást, amely a támogatásra való igényjogosultságot érinti. Ennek elmulasztása a kérelem elutasítását eredményezheti.
  6. (6)A lakáscélú támogatást kérő munkatárs felett munkáltatói jogkört gyakorló vezető a munkatárs által kitöltött adatlapot – a rendelkezésére álló információk alapján – ellenőrzi és javaslatát, véleményét az adatlapon rögzíti. Abban az esetben, ha a munkatárs felett a munkáltatói jogkört az Akadémia főtitkára gyakorolja, kérelmét a főtitkárhelyettes ellenőrzi és véleményezi.
  7. (7)Az adatlapot és mellékleteit a Titkárság Jogi és Igazgatási Főosztálya vezetőjéhez, a Bizottság elnökéhez kell benyújtani.
  8. (8)A lakáscélú támogatás iránti kérelmet a Bizottság véleményezi. A Bizottság a véleményezés során a 2. sz. függelékben található pontrendszer alapján elérhető pontszámot veszi alapul. A Bizottság a kérelem szöveges indoklásában leírt esetleges különleges körülményekre tekintettel legfeljebb 4 pontot adhat. Az elérhető maximális pontszám 23. Amennyiben a kérelemre adható pontszám kisebb 10-nél, a támogatás odaítélését a Bizottság nem javasolja. Egyéb esetekben a támogatásösszegére a Bizottság a kérelemből megismerhető összes körülményre és a rendelkezésre álló forrásokra tekintettel tesz indítványt. A támogatás odaítéléséről – a Bizottság véleményére figyelemmel – az Akadémia főtitkára dönt. A döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
  9. (9)A munkatárssal az Akadémia a támogatás igénybevételére kölcsönszerződést köt, amelynek aláírására az Akadémia főtitkára jogosult. A kölcsönszerződés tartalmazza
    1. a)a kölcsön célját és összegét;
    2. b)a kölcsön visszafizetésének határidejét (futamidejét);
    3. c)a munkatárs hozzájárulását ahhoz, hogy az Akadémia javára a lakáscélú támogatással érintett ingatlanra – a támogatás összegének és járulékainak erejéig – az ingatlan-nyilvántartásban a támogatás teljes összegének és esetleges járulékainak visszafizetéséig jelzálogjogot, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat jegyezzenek be;
    4. d)a munkatárs nyilatkozatát arra nézve, hogy a munkáltatói lakástámogatás jogszabályi és jelen szabályzatban meghatározott feltételeinek ő és a vele együtt költözők megfelelnek;
    5. e)a munkatárs kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy foglalkoztatási jogviszonyának megszűnése esetén a még fennálló tartozását legkésőbb foglalkoztatási jogviszonyának utolsó napján történő jóváírással egy összegben visszafizeti;
    6. f)a munkatárs hozzájárulását arra vonatkozóan, hogy amennyiben a lakáscélú támogatás visszafizetése során legalább három hónapos fizetési késedelembe esik, munkáltatója – póthatáridő nyújtása és további felszólítás nélkül – az elmaradt törlesztő részletek összegét munkabéréből levonja és közvetlenül elutalja a kölcsönszámlát kezelő pénzintézetnek;
    7. g)a munkatárs hozzájárulását ahhoz, hogy az Akadémia a kölcsönszerződésből eredő jogok és kötelezettségek gyakorlásához szükséges személyes adatait kezelhesse, illetve azokat továbbíthassa a kölcsönszámlát kezelő hitelintézetnek, valamint kölcsönvevő munkáltatójának;
    8. h)a kölcsönszerződés munkatárs által történő megszegésének jogkövetkezményeit.
  10. (10)A lakáscélú támogatás felhasználásával vásárolt lakásban tulajdoni hányaddal rendelkező vagy tulajdoni hányadot szerző személyeket az Akadémia a kötelembe adóstársként bevonja. A velük megkötött szerződés tartalma – ha nem az Akadémia munkatársai, vagy az Akadémia munkatársai, de erre tekintettel nem kaptak magasabb összegű lakáscélú támogatást a foglalkoztatási jogviszonyra és a munkabérből történő levonásra vonatkozó részek kivételével megegyezik a munkatárssal kötött szerződésével.
  11. (11)A Bizottság elnöke a munkatárs munkáltatói jogokat gyakorló vezetőjét a lakáscélú támogatás folyósításáról a kölcsönszerződés egy példányának megküldésével tájékoztatja. A kölcsönszerződést a munkatárs személyügyi irata között kell elhelyezni. A munkáltatói jogokat gyakorló vezető a Bizottság elnökét haladéktalanul tájékoztatja, amennyiben a lakáscélú támogatásban részesült munkatárs foglalkoztatási jogviszonya a megadottfutamidő alatt bármilyen okból megszűnne.

5. §

A lakáscélú támogatás személyi jövedelemadó mentességének és felhasználásának igazolása

  1. (1)A lakáscélú támogatás személyi jövedelemadó mentességét és rendeltetésszerű felhasználását
    1. a)a támogatás folyósításáról szóló, a hitelintézet által kiállított igazolás, és
    2. b)a munkatárs által a Bizottság részére megküldött, a saját lakásával összefüggő körülményeket igazoló, az (5)–(8) bekezdésben meghatározott okiratok, bizonylatok igazolják azzal, hogy a munkatárs saját lakása az a lakás, amelyben a munkatárs legkevesebb 50%-os tulajdonjogát a támogatás felhasználásával szerzi meg.
  2. (2)A munkatárs – függetlenül foglalkoztatási jogviszonyának esetleges megszűnésétől – az (1) bekezdés b) pontja szerinti okiratokat, bizonylatokat lakása tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése esetén a támogatás folyósítása évét követő év április 15-éig köteles a Bizottságnak megküldeni.
  3. (3)Az adómentesség feltételeinek fennállását utólag kell vizsgálni, de a Bizottság a támogatásra való jogosultság megállapításához a munkatárstól az (5)–(8) bekezdésekben felsorolt okiratokat a támogatás folyósítását megelőzően is bekérheti.
  4. (4)A méltányolható lakásigénynek való megfelelés vizsgálata során a lakás szobaszámát a munkatárs azon nyilatkozata alapján kell meghatározni, amely a lakás szobáinak alapterületét szobánként külön-külön tartalmazza.
  5. (5)A méltányolható lakásigénynek való megfelelés vizsgálata során az együtt lakó családtagok számát a lakást a családtag lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként feltüntető érvényes lakcímet igazoló hatósági igazolvány alapján kiadott kölcsönvevői teljes bizonyító erejű magánokirat igazolja.
  6. (6)Az együtt költöző, együtt lakó gyermektelen, egy- vagy kétgyermekes – fiatalnak minősülő – házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe veendő születendő gyermeket vagy gyermekeket
    1. a)a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet szerinti megelőlegező kölcsön igénybevételére vonatkozó szerződés alapján a megelőlegező kölcsönt nyújtó hitelintézet által kiállított okirat;
    2. b)6
    3. c)az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásokról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet vagy a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezmény igénybevétele esetén a kedvezményt biztosító hitelintézet által kiállított okirat igazolja. Ha a fiatal házaspár megelőlegező kölcsönt vagy családi otthonteremtési kedvezményt nem vett igénybe, a később születendő gyermekek számáról teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt közös nyilatkozat tehető.
  7. (7)A támogatás összege és a vételár arányára vonatkozó feltételnek való megfelelést a lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzésére vonatkozó érvényes szerződés alapján kell vizsgálni.
  8. (8)A lakáscélú támogatás felhasználását az érvényes szerződés és az ingatlanügyi hatóságnak a tulajdonjog, földhasználati jog bejegyzését igazoló okirata, vagy az előzőekben felsorolt dokumentumok helyett a tulajdonilap, valamint – a támogatás folyósítását megelőző hathónapon belül és a folyósítás évét követő év március 31. napja közötti időszakra vonatkozó – az összeg felhasználását – ideértve különösen a vételárnak az eladó részére történő kifizetését – igazoló okirat, illetve ezek másolata igazolja.

6. §

  1. (1)A Határozat Mellékletének 10. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki:„(2) Mindazon a lakáscélú támogatást igénybe vett munkatársakkal szemben, akiknek akadémiai foglalkoztatási jogviszonya a kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi LXVIII. törvény rendelkezéseinek következtében szűnt meg, a jelen határozat 6. § (2) bekezdés a)pontjában és a (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, a 4. § (9) bekezdés e) pontjában meghatározott kötelezettségvállalásukat figyelmen kívül kell hagyni."
  2. (2)A Határozat Mellékletének 10. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:„(3) A (2) bekezdés rendelkezései a már megkötött kölcsönszerződésekre is vonatkoznak."
  3. (3)A Határozat Mellékletének 10. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:„A Határozat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a Határozat módosítások alapján hatályos tartalmának."

7. §

A Határozat 1. sz. Függelékének 7., „A vállalt havi törlesztő részlet összege" című pontjában a „30000 Ft" szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„40 000 Ft".

8. §

  1. (1)Jelen módosító határozat 2020. január 1-jén napján lép hatályba és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti azzal, hogy a módosításokat a Határozat egységes szerkezetbe foglaltan tartalmazza. A Határozat módosítással nem érintett részei változatlan tartalommal hatályban maradnak.
  2. (2)Jelen módosító határozatot az MTA honlapján kell kihirdetni és Akadémiai értesítőben kell közzétenni.

Lovász László

A Magyar Tudományos Akadémia elnökének 13/2018. (VII. 16.) számú határozata

A Magyar Tudományos Akadémia visszatérítendő lakáscélú támogatásának rendjéről a 10/2019. (XII. 16.) sz. elnöki határozatban foglalt módosításokkal egységes szerkezetben

A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 14. §-ában és a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének 32/2009. (VI. 23.) sz. állásfoglalásában biztosított jogkörömben eljárva a Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá tartozó köztestületi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak részére adható visszatérítendő lakáscélú támogatás rendjét a jelen határozat mellékletében és annak függelékeiben foglaltak szerint határozom meg.

  1. 1.§ A határozat hatálya a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: Akadémia) irányítása alá tartozó köztestületi költségvetési szerveknél (a továbbiakban: akadémiai költségvetési szervek) – teljes- vagy részmunkaidőben – közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban (együttesen: foglalkoztatási jogviszony) foglalkoztatottakra (együttesen: munkatárs) terjed ki.
  2. 2.§ Jelen határozat 2018. július 16-án lép hatályba, amellyel egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Tudományos Akadémia lakáscélú támogatásának rendjéről szóló 26/2012. (IX. 24.) elnöki határozat és az annak módosításáról szóló 21/2015. (XII. 1.) számú elnöki határozat.
  3. 3.§Jelen határozat rendelkezéseit az elbírálás alatt lévő kérelmekre is alkalmazni kell, kivéve azokat, amelyek a kérelmezőre nézve hátrányosak.1
  4. 4.§ Jelen határozatot az MTA honlapján kell kihirdetni és az Akadémiai Értesítőben kell közzétenni.2

Melléklet

A Magyar Tudományos Akadémia visszatérítendő lakáscélú támogatásának rendjéről

1. §

Értelmező rendelkezések

  1. (1) Együtt költöző családtagok: a támogatást igénylő munkatárs, továbbá jövedelmüktől és életkoruktól függetlenül a munkatárs Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozói, házastársának közeli hozzátartozói, élettársa és annak közeli hozzátartozói, feltéve, hogy a lakáscélú támogatással vásárolt lakásba együtt költöznek be. Fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál együtt költöző családtagként legfeljebb három születendő gyermeket, egy gyermekes fiatal házaspár esetében további két születendő gyermeket, kétgyermekes fiatal házaspár esetében pedig további egy születendő gyermeket is számításba lehet venni. Fiatal a házaspár, ha a lakáscélú támogatás igénylésekor a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét.
  2. (2) Fogyasztási egység: a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
    1. a)a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0;
    2. b)a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9;
    3. c)a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8;
    4. d)a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8;
    5. e)a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.
  3. (3) Lakás: azon ingatlan, amelyet a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, illetve a vonatkozó hatályos jogszabály ilyenként minősít. A lakás: az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény, valamint az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény, ha készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lévő lakóház.
  4. (4) Lakáscélú felhasználás, lakásvásárlás: belföldön fekvő lakás (rész)tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése, ideértve a vagyonközösség megszüntetése érdekében történő tulajdonrész-vásárlást.
  5. (5) Lakáscélú támogatás: a munkatárs részére lakás vásárlásához jelen határozat szerint nyújtott kamatmentes munkáltatói kölcsön (a továbbiakban: lakáscélú támogatás, kölcsön), amely mentes a személyi jövedelemadótól.
  6. (6) Méltányolható lakásigény mértéke: együtt költöző
    1. egy-két személy esetében: legfeljebb három lakószoba,
    2. három-négy személy esetében: legfeljebb négy lakószoba.

Minden további személy esetében egy lakószobával nő a lakásigény mértéke. E határozat alkalmazásában nem minősül lakószobának az a lakóhelyiség, amelynek hasznos alapterülete nem haladja meg a 8 négyzetmétert. A lakószoba – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter alapterületű, legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkező lakóhelyiség. A 30 négyzetméternél nagyobb lakóhelyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni. A 8 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetmétert meg nem haladó lakóhelyiségek esetében két ilyen lakóhelyiséget egy lakószobaként kell figyelembe venni, azzal, hogy ha az így kapott szobaszám nem egész szám, a szobaszámot lefelé kerekítve kell megállapítani.

  1. (7) Önerő: készpénz, továbbá a munkatárs, házastársa, élettársa és együtt költöző családtagjai által 5 éven belül értékesített lakásának eladási ára, csökkentve az azt terhelő és visszafizetett önkormányzati és munkáltatói támogatás, a kiegyenlített lakáscélú pénzintézeti hitel, valamint a pénzintézeti hitel kiváltására felvett hitel kiegyenlített összegével.
  2. (8) Személyes adat: a munkatárs és az adóstárs neve, születési helye és ideje, anyja neve, lakcíme, tartózkodási helye, levelezési címe, telefonszám, e-mail címe, személyazonosító igazolvány száma, személyazonosító száma, adóazonosító jele, munkahelye, foglalkoztatási adatai, havi jövedelme, a lakáscélú felhasználáshoz kapcsolódó egyéb támogatások, valamint az együtt költöző családtag neve, rokonsági foka és havi jövedelme.

2. §

A lakáscélú támogatás jogosultságának feltételei

  1. (1)Az Akadémia a lakáscélú támogatás keretében a munkatárs kérelmére kamatmentes munkáltatói kölcsönt nyújthat a munkatárs lakásvásárlásához. Lakáscélú támogatásban csak olyan munkatárs részesülhet, akit már legalább 2 éve foglalkoztatnak akadémiai költségvetési szervnél.
  2. (2)Lakáscélú támogatásban az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túl az a munkatárs részesíthető, aki megfelel az alábbi együttes feltételeknek:
    1. a)lakásigénye méltányolható, vagyis a lakáscélú kölcsön felhasználásával vásárolt lakás szobaszáma nem haladja meg a méltányolható lakásigény mértékét,
    2. b)neki, valamint együtt költöző családtagjainak lakástulajdona, állandó használati joga, haszonélvezeti joga vagy bérleti jogviszonya nincs, illetőleg a meglévőt az újabb lakás megszerzése érdekében értékesíti, bérleti jogviszonyát megszünteti;
    3. c)jövedelmi és vagyoni helyzete alapján munkáltatói támogatás nélkül nem képes, vagy csak aránytalan nehézségek árán tudná megoldani lakásproblémáját;
    4. d)a lakáscélú kölcsön felhasználásával a saját lakáshelyzetét rendezi (a lakáscélú támogatás felhasználásával vásárolt lakás legalább 50%-os arányban a tulajdonába kerül);
    5. e)a kölcsönszerződésben kötelezettséget vállal arra, hogy foglalkoztatási jogviszonyának megszűnésével egyidejűleg a támogatást és járulékait egy összegben visszafizeti,
    6. f)hozzájárul ahhoz, hogy amennyiben a kölcsön törlesztő részletét legalább három hónapig nem fizeti, hátralékát munkabéréből munkáltatója levonja és közvetlenül átutalja a kölcsönszámlát kezelő pénzintézetnek;
    7. g)ismételt támogatásnál korábbi támogatását már visszafizette, a visszafizetéstől számítva legalább három év eltelt és a kölcsön futamideje alatt 3 hónapot meghaladó fizetési elmaradása nem volt.
  3. (3)A (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában a lakástulajdonnal egy tekintet alá esik a munkatárs, illetőleg a vele együtt költöző családtagja által a gazdasági társaság tagjaként a társaság részére vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátott lakás, valamint az építési és használatbavételi (fennmaradási) engedélyben meghatározott céltól, illetőleg a rendeltetésétől tartósan eltérő célra használt lakás.
  4. (4)A (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában nem minősül lakástulajdonnak, ha a munkatárs, illetőleg a vele együtt költöző családtagjai
    1. a)tulajdonában együttesen legfeljebb egy olyan lakás fele van, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonába,
    2. b)a tulajdonában lévő lakás lebontását az arra illetékes és hatáskörrel rendelkező önkormányzat jegyzője elrendelte vagy engedélyezte,
    3. c)tulajdonában lévő lakás öröklés vagy ajándékozás révén haszonélvezettel terhelten került tulajdonukba és a haszonélvező a lakásban lakik.
  5. (5)Az Akadémia főtitkára az Akadémia Lakásügyi Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) javaslatára a (2) bekezdés g) pontjában írt feltételek közül a visszafizetés megtörténtére vonatkozó hároméves határidő betartása alól felmentést adhat.
  6. (6)Ugyanazon munkatárs legfeljebb két alkalommal kaphat lakáscélú támogatást.
  7. (7)A lakáscélú támogatás megállapításánál előnyben kell részesíteni azt a munkatársat:
    1. a)aki háztartásában kiskorú gyermeket nevel;
    2. b)aki gyermekét egyedül neveli;
    3. c)aki a támogatást az első, tulajdonába kerülő lakás megszerzésére kéri (elsőként ingatlant szerző);
    4. d)aki még nem vett igénybe akadémiai lakáscélú támogatást;
    5. e)aki akadémiai költségvetési szervvel hosszabb idejű foglalkoztatási jogviszonyban áll;
    6. f)akinél a 1. § (2) bekezdése szerinti fogyasztási egység alapján számított egy főre jutó jövedelem alacsonyabb,
    7. g)aki magasabb törlesztő részletet vállal.
  8. (8)Nem nyújtható lakáscélú támogatás
    1. a)annak a munkatársnak, aki kölcsönkérelmében szándékosan valótlan adatot, tényt közöl, vagy valamely olyan tényt, körülményt elhallgat, amely a támogatás odaítélését befolyásolta vagy befolyásolhatta volna;
    2. b)nem lakás céljára szolgáló ingatlan (pl. hétvégi ház, nyaraló, garázs) vásárlásához;
    3. c)lakó felépítmény nélküli telek vásárlásához;
    4. d)ha az a személyi jövedelemadóról szóló, az elbíráláskor hatályos jogszabályban meghatározott adómentességet biztosító feltételeknek nem felel meg;
    5. e)annak, aki ellen fegyelmi eljárás van folyamatban, illetve aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll;
    6. f)annak a munkatársnak, akinek foglalkoztatási jogviszonya megszüntetése folyamatban van;
    7. g)fennálló pénzintézeti vagy munkáltatói kölcsöntartozás kiegyenlítéséhez;
    8. h)a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója lakásának megvásárlásához, kivéve az öröklés útján létrejött és a házastársi tulajdonközösség megszüntetése céljából történő vásárlást;
    9. i)olyan lakás megvásárlásához, amely a munkatárs foglalkoztatási jogviszonyához kapcsolódó szokásos munkavégzési helyétől légvonalban 60 km-nél távolabb van, kivéve, ha a munkatárs a rá irányadó nyugdíjkorhatár elérése előtti 5 éven belül kéri a lakáscélú támogatást, vagy a megvásárolni kívánt lakás a munkatárs legalább 5 éve fennálló állandó lakcímével megegyező településen helyezkedik el;
    10. j)olyan lakás megvásárlásához, amelyet haszonélvezet terhel, illetve a vétellel terhelni fog.
  9. (9)Nem adható lakáscélú támogatás, ha az együtt költöző vagy az együtt lakó családtagok jövedelmi helyzetére, valamint a jövedelmeket terhelő más kötelezettségekre tekintettel a lakáscélú támogatás visszafizetése a kérelmezőre aránytalanul nagy terhet róna. A kérelem mérlegelés nélkül elutasításra kerül abban az esetben, ha kérelmező jövedelmét 50%-os mértéket elérő letiltás terheli.

3. §

A lakáscélú támogatás mértéke

  1. (1)A támogatás legnagyobb összege 4 000 000 Ft, azaz négymillió forint.3
  2. (2)Amennyiben a lakáscélú támogatást kérelmező és házastársa (élettársa) is jelen határozat személyi hatálya alá tartozik és a feltételeknek külön-külön megfelelnek, ugyanazon lakásra a támogatás legnagyobb összege5 000 000 Ft, azaz ötmillió forint.4
  3. (3)A kölcsön összege a házastárs (élettárs) munkáltatójától kapott személyi jövedelemadó hatálya alá nem tartozó támogatással együtt is legfeljebb a vételár 30%-áig terjedhet, de a felhasznált önerő nem lehet kevesebb, minta vételár 30%-a.
  4. (4)A kölcsönszámlát kezelő pénzintézet által felszámított kezelési költséget és egyéb díjakat, valamint az akadémiai jelzálogjognak az ingatlan tulajdoni lapjára történőbejegyzéséért, majd a kölcsön visszafizetését követően a jelzálogjog törléséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat a kölcsönben részesülő munkatárs viseli.
  5. (5)A kölcsön visszafizetésének futamideje nem terjedhet túl a munkatársra vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatáron. Általános esetben a havi törlesztő részlet egységesen 40 000 Ft. Amennyiben az így megállapított futamidő a munkatársra vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatáron túl terjedne, a futamidőt úgy kell megállapítani, hogy a lakáscélú támogatás eddig az időpontig teljes egészében visszafizetésre kerüljön. Amennyiben a kölcsön folyósítása a (2) bekezdésben meghatározottak szerint történik, a futamidő megállapításánál a fiatalabb munkatárs életkorát kell figyelembe venni.5
  6. (6)A támogatásban részesült munkatárs magasabb összegű havi törlesztő részlet megfizetését is vállalhatja, azzal a megkötéssel, hogy a vállalt törlesztő részlet a kölcsön futamideje alatt már nem csökkenthető.
  7. (7)A lakáscélú támogatás a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságának (a továbbiakban: Titkárság) költségvetésében erre a célra elkülönített összeg terhére adható. A lakáscélú támogatás pénzügyi lebonyolítását az Akadémia megbízása alapján végző pénzintézet gondoskodik a támogatás folyósításáról, vezeti az adós kölcsönszámláját, fogadja a befizetett törlesztő részleteket, külön megbízás alapján eljár a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ingatlanügyi hatóságnál a kölcsönt biztosító jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése érdekében, végül a támogatás teljes visszafizetése után külön megbízás alapján gondoskodik a jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom törléséről.
  8. (8)Az adott pénzügyi évben lakáscélú támogatásként kifizethető összeg tervezésénél a megelőző évben a korábban folyósított lakáscélú támogatások visszafizetéséből származó tárgyévi összeg szolgál alapul.
  9. (9)Az MTA Titkársága Gazdasági Igazgatósága a Titkárság költségvetésének elfogadása után írásban közli a Bizottság elnökével a lakáscélú támogatások kifizetésére az adott évre betervezett összeget. Lakáscélú támogatások kifizetésére az első félévben legfeljebb a rendelkezésre álló pénzügyi keret kétharmada használható fel.
  10. (10)A Titkárság a lakáscélú támogatásokat a vele szerződött pénzintézetnél vezetett számlán keresztül folyósítja. A számla fenntartásával kapcsolatban felmerült költségeket a lakáscélú támogatásokra szánt összegtől függetlenül kell biztosítani.
  11. (11)A számla feletti rendelkezés minden esetben két személy együttes aláírásához kötött, aláírók közül egyik a Jogi és Igazgatási Főosztály, másik a Gazdasági Igazgatóság kijelölt munkatársa.

4. §

A lakáscélú támogatás megítélése, a folyósítás rendje

  1. (1)Lakáscélú támogatást az erre a célra rendszeresített – e határozat függeléke szerinti – adatlapon kell igényelni.
  2. (2)A kérelemhez csatolni kell:
    1. a)az eladóval kötött előszerződést vagy az adásvételi (csere-) szerződést. Az előszerződésnek vagy a szerződésnek a vételár megfizetésére vonatkozó pontjában fel kell tüntetni az Akadémiától felvenni kívánt lakáscélú támogatás összegét, valamint azt, hogy mind az eladó, mind pedig a vevő már előzetesen hozzájárulnak ahhoz, hogy az Akadémia javára az általa nyújtott kölcsön és járulékai erejéig jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön alapításra és bejegyzésre az ingatlan tulajdoni lapjára;
    2. b)a lakáscélú támogatás felhasználásával megvásárolni kívánt lakás tulajdoni lapjának 30 napnál nem régebbi, hiteles másolatát.
  3. (3)A Bizottság a körülmények függvényében más iratok becsatolását is kérheti.
  4. (4)Amennyiben a lakáscélú támogatással érintett ingatlant jelzálog terheli, a kérelemhez a jelzálog jogosultjának a fennálló tartozásról szóló nyilatkozatát is csatolni kell. Ha a jelzálogjogot elidegenítési és terhelési tilalom is védi, be kell szerezni a jogosult feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását ahhoz, hogy az akadémiai lakáscélú támogatást biztosító jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat a tulajdoni lapra bejegyezhessék. A jelzálogjogok ranghelyére nézve irányadó, hogy – a Magyar Állam által nyújtott támogatásokat kivéve –, az Akadémia által nyújtott lakáscélú támogatást biztosító jelzálogjog ranghelye megelőzze a nála kisebb összegű jelzálogjogokat.
  5. (5)A munkatárs és házastársa/élettársa az általuk a kérelemben közölt adatok valódiságáért polgári jogi felelősséggel tartoznak. Az igénylő a kérelem benyújtása után is köteles bejelenteni minden olyan változást, amely a támogatásra való igényjogosultságot érinti. Ennek elmulasztása a kérelem elutasítását eredményezheti.
  6. (6)A lakáscélú támogatást kérő munkatárs felett munkáltatói jogkört gyakorló vezető a munkatárs által kitöltött adatlapot – a rendelkezésére álló információk alapján – ellenőrzi és javaslatát, véleményét az adatlapon rögzíti. Abban az esetben, ha a munkatárs felett a munkáltatói jogkört az Akadémia főtitkára gyakorolja, kérelmét a főtitkárhelyettes ellenőrzi és véleményezi.
  7. (7)Az adatlapot és mellékleteit a Titkárság Jogi és Igazgatási Főosztálya vezetőjéhez, a Bizottság elnökéhez kell benyújtani.
  8. (8)A lakáscélú támogatás iránti kérelmet a Bizottság véleményezi. A Bizottság a véleményezés során a 2. sz. függelékben található pontrendszer alapján elérhető pontszámot veszi alapul. A Bizottság a kérelem szöveges indoklásában leírt esetleges különleges körülményekre tekintettel legfeljebb 4 pontot adhat. Az elérhető maximális pontszám 23. Amennyiben a kérelemre adható pontszám kisebb 10-nél, a támogatás odaítélését a Bizottság nem javasolja. Egyéb esetekben a támogatás összegére a Bizottság a kérelemből megismerhető összes körülményre és a rendelkezésre álló forrásokra tekintettel tesz indítványt. A támogatás odaítéléséről – a Bizottság véleményére figyelemmel – az Akadémia főtitkára dönt. A döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.A lakáscélú támogatás iránti kérelmet a Bizottság véleményezi. A Bizottság a véleményezés során a 2. sz. függelékben található pontrendszer alapján elérhető pontszámot veszi alapul. A Bizottság a kérelem szöveges indoklásában leírt esetleges különleges körülményekre tekintettel legfeljebb 4 pontot adhat. Az elérhető maximális pontszám 23. Amennyiben a kérelemre adható pontszám kisebb 10-nél, a támogatás odaítélését a Bizottság nem javasolja. Egyéb esetekben a támogatás összegére a Bizottság a kérelemből megismerhető összes körülményre és a rendelkezésre álló forrásokra tekintettel tesz indítványt. A támogatás odaítéléséről – a Bizottság véleményére figyelemmel – az Akadémia főtitkára dönt. A döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
  9. (9)A munkatárssal az Akadémia a támogatás igénybevételére kölcsönszerződést köt, amelynek aláírására az Akadémia főtitkára jogosult. A kölcsönszerződés tartalmazza
    1. a)a kölcsön célját és összegét;
    2. b)a kölcsön visszafizetésének határidejét (futamidejét);
    3. c)a munkatárs hozzájárulását ahhoz, hogy az Akadémia javára a lakáscélú támogatással érintett ingatlanra – a támogatás összegének és járulékainak erejéig – az ingatlan-nyilvántartásban a támogatás teljes összegének és esetleges járulékainak visszafizetéséig jelzálogjogot, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat jegyezzenek be;
    4. d)a munkatárs nyilatkozatát arra nézve, hogy a munkáltatói lakástámogatás jogszabályi és jelen szabályzatban meghatározott feltételeinek ő és a vele együtt költözők megfelelnek;
    5. e)a munkatárs kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy foglalkoztatási jogviszonyának megszűnése esetén a még fennálló tartozását legkésőbb foglalkoztatási jogviszonyának utolsó napján történő jóváírással egy összegben visszafizeti;
    6. f)a munkatárs hozzájárulását arra vonatkozóan, hogy amennyiben a lakáscélú támogatás visszafizetése során legalább három hónapos fizetési késedelembe esik, munkáltatója – póthatáridő nyújtása és további felszólítás nélkül – az elmaradt törlesztő részletek összegét munkabéréből levonja és közvetlenül elutalja a kölcsönszámlát kezelő pénzintézetnek;
    7. g)a munkatárs hozzájárulását ahhoz, hogy az Akadémia a kölcsönszerződésből eredő jogok és kötelezettségek gyakorlásához szükséges személyes adatait kezelhesse, illetve azokat továbbíthassa a kölcsönszámlát kezelő hitelintézetnek, valamint kölcsönvevő munkáltatójának;
    8. h)a kölcsönszerződés munkatárs által történő megszegésének jogkövetkezményeit.
  10. (10)A lakáscélú támogatás felhasználásával vásárolt lakásban tulajdoni hányaddal rendelkező vagy tulajdoni hányadot szerző személyeket az Akadémia a kötelembe adóstársként bevonja. A velük megkötött szerződés tartalma – ha nem az Akadémia munkatársai, vagy az Akadémia munkatársai, de erre tekintettel nem kaptak magasabb összegű lakáscélú támogatást a foglalkoztatási jogviszonyra és a munkabérből történő levonásra vonatkozó részek kivételével megegyezik a munkatárssal kötött szerződésével.
  11. (11)A Bizottság elnöke a munkatárs munkáltatói jogokat gyakorló vezetőjét a lakáscélú támogatás folyósításáról a kölcsönszerződés egy példányának megküldésével tájékoztatja. A kölcsönszerződést a munkatárs személyügyi irata között kell elhelyezni. A munkáltatói jogokat gyakorló vezető a Bizottság elnökét haladéktalanul tájékoztatja, amennyiben a lakáscélú támogatásban részesült munkatárs foglalkoztatási jogviszonya a megadott futamidő alatt bármilyen okból megszűnne.

5. §

A lakáscélú támogatás személyi jövedelemadó mentességének és felhasználásának igazolása

  1. (1)A lakáscélú támogatás személyi jövedelemadó mentességét és rendeltetésszerű felhasználását
    1. a)a támogatás folyósításáról szóló, a hitelintézet által kiállított igazolás, és
    2. b)a munkatárs által a Bizottság részére megküldött, a saját lakásával összefüggő körülményeket igazoló, az (5)–(8) bekezdésben meghatározott okiratok, bizonylatok igazolják azzal, hogy a munkatárs saját lakása az a lakás, amelyben a munkatárs legkevesebb 50%-os tulajdonjogát a támogatás felhasználásával szerzi meg.
  2. (2)A munkatárs – függetlenül foglalkoztatási jogviszonyának esetleges megszűnésétől – az (1) bekezdés b) pontja szerinti okiratokat, bizonylatokat lakása tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése esetén a támogatás folyósítása évét követő év április 15-éig köteles a Bizottságnak megküldeni.
  3. (3)Az adómentesség feltételeinek fennállását utólag kell vizsgálni, de a Bizottság a támogatásra való jogosultság megállapításához a munkatárstól az (5)–(8) bekezdésekben felsorolt okiratokat a támogatás folyósítását megelőzően is bekérheti.
  4. (4)A méltányolható lakásigénynek való megfelelés vizsgálata során a lakás szobaszámát a munkatárs azon nyilatkozata alapján kell meghatározni, amely a lakás szobáinak alapterületét szobánként külön-külön tartalmazza.
  5. (5)A méltányolható lakásigénynek való megfelelés vizsgálata során az együtt lakó családtagok számát a lakást a családtag lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként feltüntető érvényes lakcímet igazoló hatósági igazolvány alapján kiadott kölcsönvevői teljes bizonyító erejű magánokirat igazolja.
  6. (6)Az együtt költöző, együtt lakó gyermektelen, egy- vagy kétgyermekes – fiatalnak minősülő – házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe veendő születendő gyermeket vagy gyermekeket
    1. a)a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet szerinti megelőlegező kölcsön igénybevételére vonatkozó szerződés alapján a megelőlegező kölcsönt nyújtó hitelintézet által kiállított okirat;
    2. b)6
    3. c)az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásokról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet vagy a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezmény igénybevétele esetén a kedvezményt biztosító hitelintézet által kiállított okirat igazolja. Ha a fiatal házaspár megelőlegező kölcsönt vagy családi otthonteremtési kedvezményt nem vett igénybe, a később születendő gyermekek számáról teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt közös nyilatkozat tehető.
  7. (7)A támogatás összege és a vételár arányára vonatkozó feltételnek való megfelelést a lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzésére vonatkozó érvényes szerződés alapján kell vizsgálni.
  8. (8)A lakáscélú támogatás felhasználását az érvényes szerződés és az ingatlanügyi hatóságnak a tulajdonjog, földhasználati jog bejegyzését igazoló okirata, vagy az előzőekben felsorolt dokumentumok helyett a tulajdoni lap, valamint – a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év március 31. napja közötti időszakra vonatkozó – az összeg felhasználását – ideértve különösen a vételárnak az eladó részére történő kifizetését – igazoló okirat, illetve ezek másolata igazolja.

6. §

A lakáscélú támogatás visszafizetése, a kölcsönszerződés megszegésének jogkövetkezményei

  1. (1)A munkatárs a számára megítélt és folyósított lakáscélú támogatást köteles az 4. § (9) bekezdés szerinti kölcsönszerződésben meghatározottak szerint visszafizetni.
  2. (2)Az Akadémia a kölcsönszerződést póthatáridő nyújtása és további felszólítás nélkül felmondja, ha a munkatárs
    1. a)foglalkoztatási jogviszonya megszűnésének utolsó napján még fennálló tartozását jelen szabályzat szerint nem fizeti vissza;
    2. b)a lakáscélú támogatás iránti kérelmében szándékosan valótlan adatot közölt vagy valamely tényt, körülményt elhallgatott és ennek eredményeként jogtalan előnyre tett szert, ideértve azt az esetet is, ha a kölcsön ebből kifolyólag nem felel meg az elbíráláskor hatályban lévő személyi jövedelemadó törvényben a kölcsön adómentességéhez megkövetelt feltételeknek;
    3. c)a lakáscélú támogatást nem a hitelcélnak megfelelően használja, illetve használta fel;
    4. d)a lakáscélú támogatás rendeltetésszerű felhasználását határidőn belül nem igazolta;.
    5. e)a lakáscélú támogatás törlesztő részleteinek visszafizetésével legalább három hónapos elmaradásban van, és a munkabéréből történő teljesítés bármilyen okból kifolyólag nem lehetséges;
    6. f)a munkatárs a lakáscélú támogatás visszafizetésére vonatkozó megállapodást a hitelintézettel a lakáscélú támogatás iratainak a pénzintézethez történő megküldésétől számított három hónapos jogvesztő határidőn belül nem köti meg;
    7. g)más súlyos szerződésszegést követ el.
  3. (3)Ha a munkatárs foglalkoztatási jogviszonya megszűnésének utolsó napján még fennálló tartozását nem fizeti meg vagy a kölcsönszerződést az Akadémia felmondja, a foglalkoztatási jogviszony utolsó napját követő naptól, illetve a szerződés felmondásának időpontjától a még ki nem egyenlített tartozás után az Akadémiát a Ptk. 6:48. §-ában foglaltak szerinti késedelmi kamat illeti meg. Késedelmi kamat jár az Akadémiának akkor is, ha az adós a törlesztő részletet a kölcsönt folyósító pénzintézettel kötött szerződésben rögzített határidőig nem fizeti meg. Amennyiben a munkatárs a kölcsönszerződés felmondása után még fennálló tartozását nem fizeti meg, a Bizottság elnöke a Gazdasági Igazgatóság véleményének kikérése után írásbeli felszólítást követően gondoskodik a munkatárs tartozásának a behajtása iránt.
  4. (4)Fizetési késedelem esetén, ha a munkatárs törlesztési kötelezettségét legalább három hónapon át nem teljesítette, a késedelemről a jogkövetkezmények érvényesítése érdekében a Bizottságot a lakásépítési alapszámlát kezelő pénzintézet negyedéves elszámolása alapján a Gazdasági Igazgatóság értesíti. A Bizottság elnöke – fizetési halasztás előzetes engedélye hiányában – a munkatárs munkáltatói jogokat gyakorló vezetőjét tájékoztatja a fizetési késedelemről a 2. § (2) f) pontban meghatározott kötelezettség érvényesítése érdekében.
  5. (5)A kölcsönt a főtitkár a Bizottság elnökének javaslatára visszavonja attól a munkatárstól, aki a kölcsön odaítéléséről szóló értesítés kézhezvételétől számított három hónapos jogvesztő határidőn belül nem köti meg a kölcsönszerződést az Akadémiával.
  6. (6)Különös méltánylást érdemlő esetben a Bizottság elnökének javaslatára az Akadémia főtitkára a kölcsön futamideje alatt egyszer legfeljebb hat havi időtartamra fizetési halasztást engedélyezhet. A halasztás időtartamával a kölcsön futamideje meghosszabbodik. A fizetési halasztást igénybe vevő munkatárssal az Akadémia a visszafizetés megváltozott feltételeiről új kölcsönszerződést köt. A munkatársnak a hitelintézettel is új megállapodást kell kötnie, amelynek a költségeit magának kell viselnie.
  7. (7)A Titkárság dolgozóinak a Közszolgálati Szabályzat 7. sz. függeléke szerinti kilépő lapján a lakásépítési kölcsöntartozással kapcsolatos igazolást a lakásépítési alapszámlát kezelő pénzintézet negyedéves elszámolása, illetve a megszűnt kölcsönszámlákról szóló tájékoztatója alapján a Gazdasági Igazgatóság állítja ki.

7. §

Az akadémiai lakáscélú támogatást biztosító jelzálog átjegyzése, további jelzálogjog bejegyzése, eljárás jelzálogjog törlése esetén

  1. (1)A lakáscélú támogatást biztosító jelzálog másik megfelelő biztosítékot nyújtó ingatlanra történő átjegyzését a Bizottság elnöke az összes körülmény mérlegelése után engedélyezheti.
  2. (2)Az átjegyzés engedélyezésére irányuló kérelemhez csatolni kell:
    1. a)a vonatkozó adásvételi (csere-) szerződéseket;
    2. b)a jelzálogjoggal megterhelni kívánt ingatlan tulajdoni lapjának 30 napnál nem régebbi hiteles másolatát.
  3. (3)Ha a támogatásban részesült munkatárs a lakását olyan akadémiai munkatársnak idegeníti el, aki a jelen határozat szerint jogosult a támogatásra, akkor az akadémia főtitkára a vevőnek a visszafizetés átvállalását engedélyezheti.
  4. (4)Az Akadémia jelzálogjogával terhelt ingatlanra további jelzálogjog bejegyzését a Bizottság elnöke az összes körülmény mérlegelése után engedélyezheti. Az engedély akkor adható meg, ha az újonnan bejegyzésre kerülő jelzáloggal együtt az ingatlan forgalmi értékének legfeljebb 70%-át terheli jelzálog. A további jelzálogjog bejegyzésére vonatkozó kérelemhez igazságügyi ingatlan értékbecslői véleményt, valamint a már fennálló jelzálogjog(ok) jogosultja(inak) a még fennálló tartozásról szóló nyilatkozatát kell mellékelni.
  5. (5)A lakáscélú támogatást biztosító jelzálogjog törlésére akkor van lehetőség, ha a munkatárs a kölcsönt teljes egészében visszafizette. A megszűnt kölcsönszámlákról a Gazdasági Igazgatóságot a hitelintézet havi rendszerességgel hivatalból tájékoztatja. A Gazdasági Igazgatóság a hitelintézeti tájékoztatót továbbítja a Lakásügyi Bizottságnak, amely ennek alapján a jelzálogjog törléséhez szükséges iratoknak a munkatárs részére történő megküldéséről intézkedik. A hitelintézet által kiállított, a teljes hitelösszeg visszafizetését igazoló okiratnak a Bizottság elnökéhez történő benyújtásával a munkatárs maga is kezdeményezheti a jelzálogjog törléséhez szükséges iratok soron kívüli kiállítását. Ebben az esetben a hitelintézet által kiállított igazolás másolatát a Lakásügyi Bizottság megküldi a Gazdasági Igazgatóságnak.
  6. (6)Amennyiben a munkatárs a lakáscélú támogatásból még fennálló tartozásának egyösszegű visszafizetésére vált kötelezetté, kötelezettségének teljesítését a kölcsönszámláját kezelő pénzintézet által a tartozás teljes visszafizetéséről és a kölcsönszámla lezárásáról kiállított, cégszerűen aláírt okiratnak a Bizottság részére történő megküldésével kell igazolnia.

8. §

A Lakásügyi Bizottság

  1. (1)A Bizottság négy főből áll. A Bizottság elnöke a Jogi és Igazgatási Főosztály vezetője, további tagjai
    1. a)a Gazdasági Igazgatóság kijelölt munkatársa;
    2. b)az MTA Területi Akadémiai Bizottságok Titkárságának kijelölt munkatársa;7
    3. c)a főtitkári és főtitkárhelyettesi titkárság kijelölt munkatársa.8
  2. (2)A Bizottság titkársági feladatait a Titkárság Jogi és Igazgatási Főosztályának a Bizottság elnöke által felkért munkatársa látja el.9
  3. (3)A Bizottság személyi összetételét az Akadémiai Értesítőben, valamint az Akadémia honlapján közzé kell tenni.
  4. (4)A Bizottság szükség szerint tart ülést. Az üléseket a Bizottság elnöke hívja össze. Az üléseket a Bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a Gazdasági Igazgatóság által kijelölt bizottsági tag vezeti. A Bizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen az elnökön, illetve a jogkörében eljáró személyen kívül tagjainak legalább a fele jelen van. Egyszerű megítélésű ügyekben a Bizottság elnöke elektronikus úton lebonyolított szavazást is elrendelhet.
  5. (5)A Bizottság:
    1. a)döntésre előkészíti és véleményezi a lakáscélú támogatás iránti kérelmeket;
    2. b)javaslatot tesz a főtitkár részére a 2. § (5) bekezdésében írt esetben a korábbi lakáscélú támogatás visszafizetésére megszabott határidő alóli felmentésre.
  6. (6)A Bizottság elnöke:
    1. a)az előírásoknak nem megfelelő módon, illetve hiányosan benyújtott kérelmeket – hiánypótlásra – a kérelmezőnek visszaküldi;
    2. b)ellenőrzi a munkatársat terhelő, a lakáscélú támogatás igénylésével, felhasználásával és visszafizetésével kapcsolatos kötelezettségek teljesítését;
    3. c)intézkedik a munkatárs szerződésszegése esetén a jogkövetkezmények érvényesítése iránt;
    4. d)elbírálja a szerződést biztosító mellékkötelezettségek módosítására irányuló kérelmeket;
    5. e)javaslatot tesz – a 6. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a fizetési halasztás engedélyezésére;
    6. f)dönt a jelzálogjognak a munkatárs tulajdonába kerülő, újabb lakásra történő átjegyzésének engedélyezéséről;
    7. g)kérelemre – a támogatásban részesült akadémiai munkatárs halála esetén – különös méltánylást érdemlő okból engedélyezheti, hogy a kölcsönt a kölcsönnel terhelt ingatlan örökösei közül a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott közeli hozzátartozói, valamint az élettárs változatlan feltételek mellett fizessék vissza.

9. §

A Titkárság lakáscélú támogatással összefüggő feladatai

  1. (1)A Titkárság a jelen határozatban, illetve a Titkárság hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint látja el az akadémiai munkatársak lakáscélú támogatásával összefüggő feladatait.
  2. (2)A Titkárság az (1) bekezdés szerinti körben különösen:
    1. a)a kölcsönt igénylő munkatársnak és adóstársának a kölcsön felvételéhez szükséges személyes adatait és a kölcsönnel érintett ingatlan, valamint fedezeti ingatlan adatait a munkatárs és adóstársának önkéntes adatszolgáltatása, valamint hozzájárulása alapján és kizárólag a kölcsön folyósításával összefüggésben kezeli;
    2. b)a kölcsönt igénylő munkatársat és adóstársát tájékoztatja az Akadémia Adatkezelési és Adatvédelmi Szabályzatának elérhetőségéről;
    3. c)a kölcsönt igénylő munkatárs és adóstársa írásbeli hozzájárulása esetén a kölcsönt igénylő munkatársnak a kölcsön folyósításához szükséges személyes adatait és a kölcsönnel érintett, valamint a fedezeti ingatlan adatait a kölcsönt folyósító pénzintézet és a munkáltató számára továbbítja.

10. §

Záró rendelkezések

  1. (1)Jelen határozatban nem szabályozott kérdésekben a hatályos jogszabályok (így különösen a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, valamint az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet vonatkozó rendelkezései irányadók.
  2. (2) Mindazon a lakáscélú támogatást igénybe vett munkatársakkal szemben, akiknek akadémiai foglalkoztatási jogviszonya a kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi LXVIII. törvény rendelkezéseinek következtében szűnt meg, a jelen határozat mellékletének 6. § (2) bekezdés a) pontjában és a (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, a 4. § (9) bekezdés e) pontjában meghatározott kötelezettségvállalásukat figyelmen kívül kell hagyni. 10
  3. (3) A (2) bekezdés rendelkezései a már megkötött kölcsönszerződésekre is vonatkoznak. 11
  4. (4) Jelen határozat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a határozat módosítások alapján hatályos tartalmának. 12

       Lovász László

             1. sz. függelék

Magyar Tudományos Akadémia Lakásügyi Bizottsága

1051 Budapest, Nádor u. 7.

             ADATLAP

a Magyar Tudományos Akadémia lakáscélú támogatásának igényléséhez

             I.

1. Személyes adatok
Kérelmező adataiKérelmező házastársának (élettársának) adatai
Név:
Születési név:
Születési hely, idő:
Anyja neve:
Állandó lakóhelye:
Levelezési címe:
Szem. ig. száma:
Személyi száma:
Adóazonosító jele:
Munkahelye neve és címe:
Munkaköre:
Foglalkoztatási jogviszonyának kezdete:
Foglalkoztatási jogviszony típusa: (határozott/ határozatlan idejű)
Telefonszám: (munkahelyi és saját)
E-mail:
Főállásból származó havi nettó jövedelem:
Főálláson kívüli havi nettó jövedelem:
Jövedelmet terhelő tartozások:
2. Kérelmező jelenlegi lakáshelyzete
Lakás címe:       Helyrajzi száma:
Kérelmező lakáshasználatának jogcíme tulajdonos, bérlő, családtag* egyéb: ………………….

*megfelelő rész aláhúzandó
Lakás mérete:      m2
A lakás jogi jellege: társasházi lakás, családi ház, önkormányzati bérlakás, bérlakás, szolgálati lakás, szükséglakás*, egyéb: …………………………………

*megfelelő rész aláhúzandó
Tulajdoni hányada:
Szobák száma, mérete:
A kérelmezővel együtt lakó személyek
NeveRokonsági fokaÉletkoraLakáshasználat jogcíme
3. A megvásárolni kívánt lakás adatai
Címe:
Helyrajzi száma:
Lakás mérete:m2
Szobák száma, mérete:
Kérelmező tulajdoni hányada:
A kérelmezővel együtt költöző személyek:
NeveRokonsági fokaÉletkoraLakáshasználat jogcímeHavi nettó jövedelme
A kérelmezővel együtt költöző személyek lakástulajdona:
Tulajdonos neve:A lakás címe és

helyrajzi száma:
Tulajdoni hányada:A lakás

mérete:
4. A lakásvásárlás pénzügyi feltételei
Vételár:eFt
Lakásvásárlási kedvezmény:eFt
Családok Otthonteremtési Kedvezménye:eFt
Kamattámogatásos pénzintézeti kölcsön:eFt
Egyéb pénzintézeti kölcsön:eFt
Helyi önkormányzati támogatás formája*

– és összege:

* vissza nem térítendő, kamatmentes, egyéb
eFt
Lakáscélú megtakarítás (pl.: lakás-takarékpénztár, lakáskassza)eFt
Egyéb saját megtakarítás: (még meglévő vagy a lakásszerzéshez már felhasznált megtakarítás)eFt
Saját megtakarításból a korábbi lakás eladásából származó vételár:eFt
Egyéb várható támogatás megnevezése:

– és összege
eFt
Vissza nem térítendő kölcsön összege (szülőtől, rokontól):eFt
Tulajdonostárs munkáltatójától kapott visszatérítendő támogatás összege:eFt
Tulajdonostárs munkáltatójától kapott vissza nem térítendő támogatás összege:eFt
A kért munkáltatói kölcsön összege:eFt
5. Korábbi lakástulajdon*
Tulajdonos:

Lakás helyrajzi száma, címe:

Mérete:      m2

Szobák száma:

* Ha nem egyezik meg a 2. pontban megadottal.
6. A Magyar Tudományos Akadémiától lakáscélú támogatásban
- nem részesültem*

- részesültem*        évben,        Ft-tal.

*Megfelelő rész aláhúzandó.

7. A vállalt havi törlesztő részlet összege*
Ft

*Legalább 40 000 Ft1
8. Személyi feltételek
KérelmezőKérelmező házastársa/élettársa*
Fegyelmi eljárás hatálya alatt állokigen/nem**igen/nem
Fegyelmi büntetés hatálya alatt állokigen/nemigen/nem
Foglalkoztatási jogviszonyom megszüntetése folyamatban vanigen/nemigen/nem
* Csak akkor kell kitölteni, ha rá tekintettel magasabb összegű támogatást kérnek.

** Megfelelő szöveg aláhúzandó.
9. A kérelem részletes indokolása
  1. 1.Tudomásul veszem, hogy az adatszolgáltatás valótlansága esetén a támogatásra nem tarthatok igényt, illetve köteles vagyok a folyósított támogatásnak a vonatkozó elnöki határozat szerinti visszafizetésére.
  2. 2.Tudomásul veszem, hogy az adatszolgáltatás önkéntes, és az általam szolgáltatott adatoknak a visszatérítendő lakáscélú támogatással kapcsolatos, a támogatás nyújtásáról szóló szabályzatban írt kezeléséhez hozzájárulok.
  3. 3.Kötelezettséget vállalok, hogy az esetleges bekövetkező változásokat a szerződés megkötése előtt az Akadémiának bejelentem.
  4. 4.Hozzájárulok, hogy az Akadémia minden általam közölt adatot és információt a vonatkozó jogszabályoknak, valamint jelen határozatban foglalt előírásoknak és céloknak megfelelően kezeljen és ellenőrizzen, illetve nyilvántartson.
  5. 5.Tudomásul veszem, hogy a személyi jövedelemadóról szóló mindenkori törvény értelmében a munkáltatói kölcsönnek a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott méltányolható lakásigény mértékét meghaladó lakásra, vagy a törvényben megjelölttől eltérő célra történő felhasználása adófizetési kötelezettséget von maga után.

Kelt: …………………………….

      ................................................................           ................................................................

         Kérelmező aláírása, neve               Kérelmező házastársa/élettársa aláírása neve

Tanú 1. aláírása:...............................................................      Tanú 2. aláírása:.................................................................

neve: ..................................................................................     neve:...................................................................................

lakcíme: .............................................................................     lakcíme: ..............................................................................

10. A kérelemhez csatolt iratok

             II.

   A kérelmező munkáltatói jogokat gyakorló vezetőjének – összegszerűségre is kiterjedő – javaslata:

Kelt:

             P.H.

          ..............................................................................

munkáltatói jogokat gyakorló vezeto aláírása: ...............................................................

neve.................................................................................................................................

beosztása: .........................................................................................................................

             2. sz. függelék

      A Lakásügyi Bizottság által a pályázatok elbírálása során alkalmazott pontrendszer

MTA foglalkoztatási jogviszony hossza [év]2–44–66–1010–
1234
Kiskorú gyermek [fő]1234–
1234
Gyermekét (gyermekeit) egyedül nevelő szülő2
Első ingatlant vásárló2
Még nem vett igénybe MTA támogatást2
Az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem (j) a minimálbérhez (mb) viszonyítva [Ft/fogyasztási egység]j < 1 * mbj < 1,25 * mbj < 1,5 * mbj < 1,75 * mbj >= 1,75 * mb
531–1–2
Valamennyi körülmény figyelembevételével a Bizottság által adható pont0–4

A Magyar Tudományos Akadémia elnökének 14/2019. (XII. 5.) számú határozata a Magyar Tudományos Akadémia rendes és levelező tagjainak, valamint az MTA doktora címmel rendelkezők elhalálozása esetén a hozzátartozóik részére adható tudóssegély megállapításáról és folyósításáról

A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 14. §-ában a Magyar Tudományos Akadémia Alapszabályában és Ügyrendjében, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének 32/2009. (VI. 23.) sz. állásfoglalásában biztosított jogkörömben eljárva, a Magyar Tudományos Akadémia rendes és levelező tagjainak, valamint az MTA doktora tudományos címmel vagy azzal egyenértékű tudományos fokozattal rendelkezők elhalálozása esetén a hozzátartozóik részére adható tudóssegély megállapításának és folyósításának rendjét a következők szerint határozom meg.

1. §

A határozat hatálya, értelmező rendelkezések

  1. (1)Személyi és szervi hatály: a határozat hatálya kiterjed a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: Akadémia, MTA) rendes és levelező tagjainak, és az MTA doktora tudományos címmel vagy azzal egyenértékű tudományos fokozattal rendelkezők (a továbbiakban: tudósok) hozzátartozóira, a (2) bekezdésben meghatározottak szerint.
  2. (2)E szabályzat alkalmazásában hozzátartozó: az elhunyt tudós házastársa, élettársa, gyermeke – ideértve az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermeket is, a középiskolai tanulmányok befejezéséig, de legfeljebb 21. életéve betöltéséig.
    1. a)A hozzátartozói viszonyt
      1. a házastárs a házassági anyakönyvi kivonat,
      2. a bejegyzett élettárs a bejegyzett élettársi anyakönyvi kivonat,
      3. az élettárs az egy lakóhelyen, tartózkodási helyen élésről kiadott hatósági igazolás,
      4. a gyermek a születési anyakönyvi kivonat számának jelen határozat mellékletét képező Nyilatkozaton történő megadásával köteles igazolni.
    2. b)A segélyt kérő gyermeknek – kiskorú személy esetén gondviselőjének – a középiskolával fennálló tanulói jogviszonyát az iskola által kiállított hivatalos irattal kell igazolnia, melyet a kérelemhez csatolni kell.
  3. (3)Tárgyi hatály: a határozat hatálya kiterjed a 2. § (1) bekezdésében meghatározott keretösszeg terhére folyósított, a jelen határozat 2. § (6) bekezdésében rögzített összegű támogatásra.

2. §

A tudóssegély összege és folyósításának szabályai

  1. (1)A tudósok elhalálozása esetén – a hozzátartozói ellátás folyósításának megszűnését követően – hozzátartozóik életkörülményeinek javítását az Akadémia az éves költségvetésében e célra rendelkezésre álló elkülönített keretösszeg terhére támogathatja.
  2. (2)A tárgyévben rendelkezésre álló keretösszegről az MTA Titkárság (a továbbiakban: Titkárság) Költségvetési és Pénzügyi Főosztályának Gazdasági Osztálya minden év február 5-ig tájékoztatja a Titkárság Humánpolitikai Önálló Osztályát, mint a tudóssegély megállapításával kapcsolatos operatív feladatokat ellátó szervezeti egységet.
  3. (3)A tudóssegély folyósítása iránti kérelmet az Akadémia Szociális Bizottsága elnökének címezve, a Humánpolitikai Önálló Osztályhoz kell megküldeni, aki azt az irat érkeztetése után az illetékes tudományos osztályhoz továbbítja. A kérés érdemi elbírálására a tudományos osztály elnöke tesz javaslatot. A tudományos osztály elnöke javaslatáról írásban tájékoztatja a Humánpolitikai Önálló Osztály vezetőjét, aki a kérelmet az osztályelnök javaslattevő levelével együtt döntésre a Szociális Bizottság elnökéhez továbbítja.
  4. (4)Tudóssegély címén ugyanazon elhunyt tudósra tekintettel támogatás – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – évente kettő alkalommal adható.
  5. (5)Tárgyévben, harmadik alkalommal történő, ismételt kérelem esetén – az illetékes tudományos osztály elnöke javaslatának figyelembevételével – a Szociális Bizottság elnöke méltányossági jogkörében eljárva dönt a segély folyósításáról és összegéről. Az ily módon, méltányossági jogkörben odaítélt támogatás tárgyévben egy alkalommal állapítható meg.
  6. (6)A tudóssegély címén egy-egy kérelem benyújtásakor
    1. jelen szabályzatban meghatározottak figyelembevételével – megállapítható támogatás bruttó összege:
    2. az Akadémia rendes és levelező tagjának özvegye részére: 400 000 Ft,
    3. az Akadémia rendes és levelező tagjának gyermeke részére: 200 000 Ft,
    4. az MTA doktora címmel rendelkezők özvegyei és gyermekei részére: 200 000 Ft.
  7. (7)A folyósításhoz szükséges adatokat a segélyt kérelmezőnek a Humánpolitikai Önálló Osztály által megküldött, az e szabályzat mellékletét képező Nyilatkozat kitöltésével, a kérelmező által történő aláírásával és a Humánpolitikai Önálló Osztálynak való visszaküldésével kell megadnia. A Nyilatkozat az Európai Unió Általános adatvédelmi rendelete (a továbbiakban GDPR) előírásai szerint tartalmazza az Akadémia és a Titkárság közös adatkezelési tájékoztatójára vonatkozó internetes elérhetőséget.
  8. (8)A Szociális Bizottság elnökének jóváhagyását a Humánpolitikai Önálló Osztály továbbítja a Gazdasági Igazgatóságnak az engedélyezett összeg folyósításához.
  9. (9)A Szociális Bizottság elnökének elutasításáról, vagy a rendelkezésre álló keretösszeg kimerüléséről a kérelmezőt a Humánpolitikai Önálló Osztály értesíti.
  10. (10)A tudóssegély folyósítása iránti kérelemben megadott, valamint a (7) bekezdés szerinti Nyilatkozatban szereplő adatokat a Titkárság illetékes szervezeti egységei a tudóssegély folyósítása érdekében, az ahhoz szükséges ideig és mértékben kezelik, a GDPR előírásai, a vonatkozó jogszabályok, valamint az MTA és a Titkárság közös adatkezelési tájékoztatójában foglaltaknak megfelelően. Az 1. § (2) b) pontjában meghatározott – a tanulói jogviszony igazolására szolgáló – dokumentum a tudóssegély elbírálását követően, a kérelmező értesítésével egyidejűleg megsemmisítésre kerül.

3. §

Záró rendelkezések

  1. (1)Jelen határozat 2020. január 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Tudományos Akadémia rendes és levelező tagjainak, valamint az MTA doktora címmel rendelkezők elhalálozása esetén a hozzátartozóik részére adható tudós segély megállapításáról és folyósításáról szóló 29/2016. (XI.15.) számúelnöki határozat.
  2. (2)A határozatot a Titkárság intranetén a Dokumentumtár » Határozatok tára » Elnöki határozatok megnevezésű oldalon kell kihirdetni, továbbá az Akadémiai Értesítőben kell közzétenni.

Lovász László

Melléklet

A kitöltött és aláírt adatlapot szíveskedjék postafordultával az„MTA Titkársága Humánpolitikai Önálló Osztály, 1051 Budapest, Nádor utca 7."címre visszajuttatni.Tel: 411-6193; FAX: 411-6291

Egyéb juttatás megnevezése: TUDÓSSEGÉLY

       NYILATKOZAT

Kérelmező neve: ................................................................................................................................................

Születési név: .....................................................................................................................................................

Állandó lakcím: .................................................................................................................................................

Elérési cím: ........................................................................................................................................................

Anyja neve: .........................................................................................................................................................

Születési helye: ..................................................................................................................................................

Születési ideje: ...................................................................................................................................................

Adóazonosító jele: .............................................................................................................................................

TAJ száma: ........................................................................................................................................................

Elhunyt hozzátartozó neve, akire tekintettel a segélyt kéri: .........................................................................

Hozzátartozói viszony megjelölése:

(A megfelelő rész aláhúzandó!)

házastárs / élettárs / gyermek

Igazoló okirat típusa: (A megfelelő rész aláhúzandó!)

házassági anyakönyvi kivonat

bejegyzett élettársi anyakönyvi kivonat

lakcímet igazoló hatósági igazolás

születési anyakönyvi kivonat

Igazoló okirat száma: ................................................................................................................................................

Munkaviszonyban / közalkalmazotti jogviszonyban / közszolgálati jogviszonyban Áll / Nem áll (megfelelő rész aláhúzandó)

nyugdíjas / nem nyugdíjas (megfelellő rész aláhúzandó)

A banki átutaláshoz:

Bank megnevezése: ...........................................................................................................................................

Bankszámla száma: ...........................................................................................................................................

Jelen nyilatkozat aláírásával hozzájárulok ahhoz, hogy az itt, valamint a tudóssegély kérelmezése során már megadott adataimat az MTA Titkárság az adatkezelési tájékoztatóban foglaltak szerint, a tudóssegély folyósítása érdekében kezelje. Az MTA és a Titkárság közös adatkezelési tájékoztatója a www.mta.hu internetes oldal lap alján, a „Hasznos információk" között tekinthető meg.

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az adatlapon feltüntetett adatok a valóságnak megfelelnek.

Budapest, 20…. év ………….. hó …… nap

....................................................................................

       aláírás

A Magyar Tudományos Akadémia elnökének 16/2019. (XII. 19.) számú határozata a Magyar Tudományos Akadémia eszközeinek és forrásainak leltározási és leltárkészítési szabályzatáról

A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 14. §-ában a Magyar Tudományos Akadémia Alapszabályában és Ügyrendjében, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének 32/2009. (VI. 23.) sz. állásfoglalásában biztosított jogkörömben eljárva, a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA, Akadémia, vagy Köztestület), eszközök és források leltározási és leltárkészítésiszabályzatát a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.), az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (Áhsz.) alapján a következők szerint határozom meg.

1. §

A szabályzat hatálya, célja, tartalma

  1. (1)A szabályzat hatálya kiterjed az MTA Köztestületre.
  2. (2)Az eszközök és források leltározási szabályzatának célja, hogy az. MTA Köztestületnél a leltározási kötelezettség egységes elvek alapján kerüljön végrehajtásra. A leltározással kapcsolatban a szervezet vezetőjének hatáskörébe tartoznak a következő feladatok:
    1. a)a leltározási munkák előkészítésének módja és ideje,
    2. b)a leltározásért felelős személy megbízása,
    3. c)a leltárellenőr kijelölése,
    4. d)a leltározási bizottság összetételének jóváhagyása.
  3. (3)A leltározás során biztosítani kell, hogy valamennyi eszköz és forrás felvételre (számbavételre) kerüljön, és ennek eredményeként a mérlegvalódiság érvényesüljön.

2. §

Leltározás fogalma, tartalma

  1. (1)A leltározás célja az MTA Köztestület eszközeinek mennyiségben és értékben történő, és forrásainak számbavétele. A leltárnak lehetővé kell tenni:
    1. a)az éves költségvetési beszámoló tételeinek alátámasztását, a mérleg valódiságának biztosítását,
    2. b)a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások pontosságának, egyezőségének ellenőrzését, a bizonylati fegyelem megszilárdításának elősegítését,
    3. c)az eltérések kimutatását, a nyilvántartások tényleges vagyoni helyzetének megfelelő rendezését,
    4. d)a vagyon védelmét, az anyagi felelősök elszámoltatását,
    5. e)a csökkent értékű valamint a használaton kívüli eszközök feltárását.
  2. (2)A leltározás fogalmilag az MTA köztestület tulajdonában lévő befektetett- és forgóeszközök, valamint azok forrásainak, és a birtokában lévő idegen eszközök valóságban meglévő állományának (mennyiségének) megállapítása.
  3. (3)A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (KFI. tv.) 2. számú mellékletében felsorolt, korábban MTA irányítású, jelenleg az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkárság irányítása alá tartozó központi költségvetési szervek (a továbbiakban: ELKHT irányítású kutatóhelyek) részére törvényi kötelezettséggel ingyenes használatba adott, valamint szerződéssel bérletbe, haszonkölcsönbe adott valamennyi vagyonelem leltározási feladatát a használó szervezetek végzik, saját szabályzataik alapján.
  4. (4)Az MTA irányítása alá tartozó köztestületi szervek a használatukban lévő vagyonelemek leltározási feladatait maguk végzik saját szabályzatuk alapján és annak teljes dokumentációját a köztestület mérlegének alátámasztása érdekében legkésőbb tárgyévet követő év január 15-ig megküldik a vagyonelem tulajdonos MTA részére. Az MTA tulajdonos az ELKHT irányítású kutatóhelyekkel kötött használati szerződésekből eredő együttműködési kötelezettségre hivatkozással minden év december 31-ig bekéri a költségvetési szervek használatában lévő vagyonelemek leltárát a következő év január 15-ig történő teljesítéssel.
  5. (5)A leltározási tevékenységhez tartozik a nyilvántartások szerinti állomány és a tényleges állomány közötti különbözetek – hiányok, többletek – megállapítása és rendezése is. A mennyiségi adatok és az értékelési szabályok alapján történik az eszközök és források értékének megállapítása.
  6. (6)A leltár tartalmilag olyan tételes kimutatás, amely az MTA Köztestület eszközeinek és forrásainak valóságban is meglévő állományát – mennyiségét és értékét – egy meghatározott időpontra vonatkozóan tartalmazza.
  7. (7)Leltárnak tekinthető a szabályszerűen ellenőrzött és szükség szerint helyesbített a főkönyvi könyvelés adataival egyező analitikus nyilvántartás is.

3. §

Leltározási ütemterv, utasítás, körzet, mód

  1. (1)Az ütemterv összeállításának a célja a leltározásra kerülő eszközök, illetve a közreműködo szervezeti egységek munkájának összehangolása, a feldolgozás folyamatosságának, zökkenőmentességének biztosítása érdekében.
  2. (2)A leltározási ütemtervet (1. sz. melléklet) minden évben a leltározást megkezdését megelőző 30 nappal el kell készíteni, és az MTA Köztestület vezetőjének jóvá kell hagyni.
  3. (3)A leltározási ütemtervnek tartalmazni kell: milyen eszközök és források körére terjed ki a leltározás,
    1. a)a leltározási bizottság elnökének, tagjainak megnevezését, beosztását,
    2. b)a leltárellenőrök nevét,
    3. c)a leltározási körzeteket, a körzetfelelosök nevét,
    4. d)a leltározás időpontját napra meghatározva,
    5. e)a leltározók nevét,
    6. f)a leltározás megkezdésének és befejezésének idő pontját,
    7. g)a leltár kiértékelésének határidejét,
    8. h)a kiértékelés átadásának időpontját a leltárvezető részére,
    9. i)az eltérések miatt esetleg szükségessé váló felelősségre vonás határidejét,
    10. j)a záró jegyzőkönyvek elkészítésének határidejét,
    11. k)az eltérések rendezésének határidejét a könyvviteli nyilvántartásokban.
  4. (4)A leltározási ütemtervtől csak az MTA köztestület vezetőjének engedélye, vagy utasítása alapján lehet eltérni.
  5. (5)A leltározási ütemtervben megjelölt leltározási körzetekben a leltározást a szervezet vezetője által kiadottleltározási utasításban kell elrendelni. (2. sz. melléklet)
  6. (6)A leltározási utasítást a leltározás megkezdése előtt 15 nappal ki kell adni.
  7. (7)A leltározási utasítást kell küldeni: a) a leltárfelelősnek, b) a leltározási körzet leltárfelelőseinek, c) a leltárellenőrnek.
  8. (8)Leltározási körzet a fizikailag elhatárolható, sorszámmal megjelölt és azonosítható terület. Minden leltározási körzetbe leltárfelelőst kell kijelölni, aki köteles gondoskodni a körzetébe tartozó eszközök vagyonvédelméről.
  9. (9)MTA Köztestület esetében a leltározási körzetek és leltárfelelősök az ütemtervben kerülnek megállapításra.
  10. (10)A leltárt úgy kell összeállítani, hogy az tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a szervezet a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben.
  11. (11)A leltárnak biztosítani kell, hogy az eszközök állománya fajta, méret, minőség, mennyiség és érték szerint a mérleg fordulónapjára vonatkozóan megállapítható legyen.
  12. (12)A leltárnak biztosítani kell továbbá: a) a teljeskörűséget, b) a valós állapot bemutatását, c) az áttekinthetőséget.
  13. (13)A leltárkészítés során a hitelesség biztosítása érdekében gondoskodni kell a leltározás során használt bizonylatok (leltárfelvételi jegyek, ívek) és az egyéb dokumentációk (jegyzőkönyvek, kimutatások) egyértelmű, szabályos és hiánytalan kitöltéséről.
  14. (14)A leltár a következőket tartalmazza:
    1. a)a költségvetési szerv megnevezését,
    2. b)a „leltár" megjelölését,
    3. c)a leltározási hely (körzet) megjelölését,
    4. d)a bizonylatok sorszámát,
    5. e)a leltározás megkezdésének és befejezésének idő pontját, valamint a leltár fordulónapját,
    6. f)a leltározott eszközök és források vagy azok csoportjainak egyértelmű meghatározását,
    7. g)a leltározott eszközök és források ténylegesen talált mennyiségét, mennyiségi egységeit, egységárát és összértékét,
    8. h)a leltárkülönbözetnek (hiányok, többletek) kimutatását,
    9. i)a leltározás végrehajtásáért és ellenőrzéséért felelős, valamint a számadásra kötelezett személyek aláírását.
  15. (15)A leltározás módja szerint a leltározás történhet:
    1. a)mennyiségi felvétellel (megszámlálás, mérés, egyéb módszer)
    2. b)egyeztetéssel (rovancs), amely mód azonban akkor választható, ha a tényleges állapot megállapítása az analitikus nyilvántartások egyeztetésével is biztosítható.
  16. (16)A leltár okmányain a leltározás módját rögzíteni kell.
  17. (17)Az egyes vagyonrészek leltározásának módjára a szabályzat kötelező előírásokat tartalmaz.
  18. (18)A leltározás két munkafolyamatból áll:
    1. a)az eszközök mennyiségének természetes mértékegységben történő megállapítása,
    2. b)leltározott mennyiségek értékelése.
  19. (19)A leltározás elvégezhető
    1. a)folyamatosan,
    2. b)fordulónappal.
  20. (20)A (19) bekezdés szerinti mindkét esetben a leltározást a jelen szabályzatban, illetve az éves leltározási ütemtervben meghatározott időtartamon belül kell végrehajtani. Ezzel egyidejűleg meg kell figyelni és fel kell tárni az elfekvő, feleslegessé vált, csökkent értékű készleteket, továbbá ellenőrizni kell az eszközök tárolásának helyességét és a raktározási előírások betartását.
  21. (21)Folyamatos leltározás feltétele
    1. a)a számviteli törvény előírásainak megfelelő, naprakész, a leltározás időpontjában a könyvviteli nyilvántartással egyező (a felvételt megelőzően egyeztetett) mennyiségi és értékbeni nyilvántartás vezetése, amely alapján a hiányok és többletek megállapíthatók és rögzíthetők,
    2. b)az azonos eszközök (eszközcsoportok) leltárértékét a szervezet egész területén előre meghatározott azonos időpontban kell végrehajtani.
  22. (22)Fordulónapi leltározás esetén a leltározást a fordulónapon úgy kell elvégezni, hogy ezen a napon a leltárfelvételi helyeken minden eszközfajta teljes körűen számbavételre kerüljön.

4. §

Feladatok, felelősségek, jogkörök

  1. (1)Az MTA Köztestület vezetőjének feladata az MTA Titkársága törvényi kötelezettségen alapuló feladatellátása útján
    1. a)leltározás vezetőjének kijelölése és megbízása,
    2. b)a leltárellenőrök kijelölése és megbízása,
    3. c)az éves leltározási ütemterv jóváhagyása,
    4. d)a leltározási utasítások kiadása.
  2. (2)Az MTA Köztestület vezetőjének felelőssége, hogy a leltározás során maradéktalanul érvényesüljön a tulajdon védelmét szolgáló szabályok, előírások betartása.
  3. (3)A leltározás vezetőjének feladata:
    1. a)az éves leltározási ütemterv elkészítése, a szervezet vezetőjével történő egyeztetése,
    2. b)a leltározó bizottságok kialakítása, tagjainak megbízólevéllel (3. sz. melléklet) történő ellátása,
    3. c)a leltározásban közreműködők felkészítése, oktatása,
    4. d)a leltározáshoz szükséges tárgyi feltételek és eszközök biztosítása (nyomtatványok, mérőeszközök), a leltározás szabályszerűségének biztosítása.
  4. (4)Leltárellenőr/ök feladata:
    1. a)ellenőrizni a leltározásra kijelölt személyek megjelenését a leltározás helyén,
    2. b)a leltárfelvétel során észlelt hiányosságok, esetleges visszaélések, a szabályok megsértése esetén köteles megtenni a szükséges intézkedést,
    3. c)a leltárfelvétel befejezése után ellenőrzi a leltárfelvétel teljeskörűségét, illetve ellenőrzi még a következőket:
      1. a)a mennyiségi felvételek helyességét legalább szúrópróbaszeruen (6. sz. melléklet),
      2. b)a leltári tárgyak azonosításának szakszerűségét,
      3. c)a bizonylatok formailag helyes kitöltését,
      4. d)eltérés esetén a leltározás vezetőjét köteles értesíteni,
      5. e)a leltárfelvétel időtartama alatt munkáját úgy kell szerveznie, hogy bármikor elérhető legyen, a felmerülő problémák zökkenőmentes rendezése érdekében.
  5. (5)A leltározó (leltárfelelősök) felelős a leltári alapbizonylatok szakszerű, valóságnak megfelelő kitöltéséért, valamint a leltárértekezleten elhangzott utasítások pontos betartásáért.
  6. (6)A leltározó (leltárfelelősök) feladatai:
    1. a)részt vesz a leltárértekezleten, ahol el kell sajátítania a leltárbizonylatok kitöltésének módját, a leltárfelvétel technikáját,
    2. b)a leltározás időtartama alatt minden nap a megjelölt időben meg kell jelennie a leltározás helyén és onnan a munkavégzés ideje alatt csak a leltározás vezetőjének engedélyével távozhat,
    3. c)a leltárfelvétel megkezdésekor átveszi az üres bizonylatokat aláírás ellenében,
    4. d)a leltározást a leltárfelelős által megjelölt sorrendben végzi, kihagyás nélkül.
  7. (7)Az analitikus és főkönyvi nyilvántartást vezető/k feladata, aki egyúttal a tárgyi eszközök és készletek leltározásával kapcsolatosan felelős:
    1. a)a leltárelszámolás alapját képező nyilvántartások naprakész állapotáért, az adatok, bizonylatok valódiságáért,
    2. b)az éves költségvetési beszámoló mérlegébe beállítandó készletértékek megállapításáért, azok leltárakkal való alátámasztásáért,
    3. c)a leltárkülönbözetek kimutatásáért és az éves mérlegben való előírás szerinti elszámolásáért,
    4. d)az idegen helyen tárolt készletek elkülönített kimutatásáért,
    5. e)a leltározási körzetekben felvett jegyzőkönyvben szereplő rendezetlen vagy vitatott tételek rendezéséért,
    6. f)a leltár szerinti készletértékeket és a könyvszerinti készletértékeket egybeveti és megállapítja azok egyezőségét vagy az eltéréseket,
    7. g)összeállítja a leltári dokumentációt és azt átadja a leltározás vezetőjének, aki előkészíti a szükséges intézkedések megtételét.

5. §

A leltározás végrehajtásának előkészítése

  1. (1)A leltározás megkezdése előtt:
    1. a)fel kell mérni és meg kell határozni a konkrét feladatokat,
    2. b)időben gondoskodni kell, hogy a szükséges létszám és munkaeszközök rendelkezésre álljanak.
  2. (2)A leltározás adminisztratív előkészítése
    1. a)el kell készíteni a leltározási ütemtervet,
    2. b)ki kell adni a leltározási körzeteknek a leltárutasítást,
    3. c)gondoskodni kell a könyvelési nyilvántartások naprakészségéről, a fordulónapi könyv szerinti készlet megállapítása érdekében.
  3. (3)A leltározás megkezdése előtt gondoskodni kell a leltározás vezetőjének kijelöléséről.
  4. (4)A leltározás vezetésével megbízott személy a megbízástól számított 15 napon belül köteles elkészíteni a leltározási ütemtervet, és azt jóváhagyásra az intézmény vezetőjének bemutatni.
  5. (5)Ki kell alakítani a leltározási bizottságokat, akik azegyes leltározási körzetekben végzik a leltározást.
  6. (6)A bizottságnak legalább 2 főből kell állni, akik közül az egyiket a bizottság vezetésével kell megbízni. A bizottságokat úgy kell kialakítani, hogy saját körzetében senki sem lehet a bizottság vezetője. Meg kell bízni a leltárellenőröket.
  7. (7)A leltározás megkezdése előtt az oktatást a leltározás vezetője tartja.
  8. (8)Az oktatáson köteles mindenki részt venni, aki a leltározásban közvetlenül vagy közvetve közreműködik.
  9. (9)Az oktatás során ismertetni kell a leltározással, valamint a leltárbizonylatok kezelésével kapcsolatos előírásokat.
  10. (10)A leltározás megkezdése előtt a szükséges tárgyi feltételek biztosításáért a leltározás vezetője a felelős, melynek keretében gondoskodnia kell:
    1. a)a szükséges nyomtatványokról,
    2. b)a leltározáshoz szükséges mérőeszközökről.
  11. (11)A leltározási bizonylatokat leltározási körzetenként, átvételi elismervény ellenében kell átadni a leltározásicsoportok vezetőinek. Biztosítani kell a szigorú számadású bizonylatokra vonatkozó Számviteli törvénybeli szabályok érvényesítését.
  12. (12)A leltárbizonylatok kitöltésénél be kell tartani a következőket:
    1. a)a nyomtatványokat, mint a leltár bizonylatait tintával (golyóstollal) kell kitölteni, a leltározásnál grafitceruza nem használható,
    2. b)valamennyi rovatot ki kell tölteni, a kitöltésre nem kerülő rovatokat megsemmisítő vonallal át kell húzni,
    3. c)a leltárbizonylatokat folyamatos sorszámmal kell ellátni,
    4. d)gondoskodni kell az olvasható szövegírásról (radírozás, kaparás, lefestés a bizonylatokon nem lehet). A javítást úgy kell elvégezni, hogy a rontott adatot egy vonallal át kell húzni, a helyes adatot felé írni. A javítás tényét a javítást végző aláírásával köteles igazolni,
    5. e)a leltározásban közreműködők a leltározás bizonylatait aláírásukkal hitelesítik.
  13. (13)Tárgyi eszközökkel kapcsolatos feladatok:
    1. a)A nyilvántartások alapján számba kell venni a kölcsönbe és javításra adott saját vagy idegen tulajdonútárgyi eszközök állományát.
    2. b)Felül kell vizsgálni a használatból kivont, illetve már teljesen (0-ig) leírt tárgyi eszközök állományát, szükség szerint intézkedni kell a selejtezésről, esetleg az értékesítésről.
    3. c)Meg kell győződni arról, hogy a tárgyi eszközökön a leltári számok olvashatók-e. Amennyiben nem, gondoskodni kell a pótlásáról. Hiányzó számok esetén a tárgyi eszközök azonosítását a korábbi leltárfelvételi okmányok alapján kell megállapítani.
    4. d)Ellenőrizni kell a tárgyi eszközök tartozékainak nyilvántartását.
    5. e)A használaton kívüli vagy idegen tulajdont képező tárgyi eszközöket el kell különíteni.
    6. f)Ellenőrizni kell, hogy év közben a tárgyi eszközökön végrehajtott felújítás értékével a bruttó érték módosítása megtörtént-e.
    7. g)Az alaptevékenységhez térítésmentesen átvett tárgyi eszközök nyilvántartásba vétele az előírásoknak megfelelően történt-e.
  14. (14)Készletekkel kapcsolatos feladatok
    1. a)Gondoskodni kell a tárolt készletek azonosíthatóságáról.
    2. b)Biztosítani kell a különböző cikkek egymástól elkülönített tárolását.
    3. c)Az előre csomagolt készleteknél ellenőrizni kell, hogy a gyűjtőcsomagolás sértetlen-e.
    4. d)A raktárban el kell különíteni a csökkent értékű készleteket.
    5. e)A leltározást megelőzően gondoskodni kell a csökkent értékű készletek leértékeléséről, illetve a selejtezés végrehajtásáról.
    6. f)Gondoskodni kell az idegen tulajdonú készletek elkülönített tárolásáról.
    7. g)Gondoskodni kell a raktári új és használt készletek elkülönítéséről, mivel a mérlegbe csak a raktári újkészletek tényleges állománya állítható be.
  15. (15)Minden leltár alkalmával szabályosan kiállított, megfelelő tartalmú jegyzőkönyvet kell készíteni. A leltározás megkezdésekor és befejezésekor jegyzőkönyvet kell felvenni (4. sz. és 5. sz. melléklet). A leltárfelvételi bizonylatokat az abban foglalt adatok helyességének igazolása céljából a leltározónak, a leltározási körzetfelelősnek és a leltárellenőrnek alá kell írni.
  16. (16)A leltározás mennyiségi felvétele során:
    1. a)Meg kell állapítani (méréssel, számlálással) a leltározott eszközök mennyiségét.
    2. b)A leltározás teljességének biztosítása érdekében: a kettős felvétel vagy a kihagyás elkerüléséért a leltározott eszközöket meg kell jelölni.
    3. c)Ellenőrizni kell, hogy a leltározott eszköz teljes értékű-e, nem tekinthető-e elfekvő készletnek.
    4. d)Meg kell állapítani a leltár felvétele és a fordulónapja közötti készletmozgást, ha a felvétel napja és a fordulónap nem egy napra esik.
  17. (17)A leltározás szabályszerűségéért a leltározó csoport vezetője és a leltárellenőr, a méret és a minőség megállapításáért, a mennyiségi számbavétel helyességéért a leltározók felelősek.
  18. (18)A leltározással kapcsolatos adminisztratív feladatok végrehajtása:
    1. a)A leltározóknak a leltározott eszköz azonosítási adatait (leltári számát, típusát, méretét, minőségét) mennyiségi egységét és mennyiségét a leltári bizonylaton a számbavétellel egyidejűleg rögzíteni kell, majd a leltárbizonylatot alá kell írniuk.
    2. b)A bizonylatokat a leltárösszesítő (körzeti leltár) elkészítése céljára rendezni és csoportosítani kell.
    3. c)El kell készíteni a leltárösszesítőt és azt egybe kell vetni a tartalmilag és számszakilag ellenőrzött bizonylatokkal.
    4. d)A leltárösszesítőre fel kell vezetni a könyvszerinti készletet, majd ezt követően meg kell állapítani a leltári hiányokat és a többleteket.

6. §

Eszközök és források leltározása

  1. (1)Az éves költségvetési beszámoló mérlegének elkészítéséhez minden évben a mérleg fordulónapját követő 30 napon belül a nyilvántartások egyeztetésének végrehajtásával a leltárt, illetve leltári alátámasztást el kell készíteni.
  2. (2)A tárgyi eszközök és készletek esetében a szabályzatban meghatározott időszakonként a leltározást mennyiségifelvétellel is biztosítani kell.
  3. (3)Az Immateriális javakat (Befektetett eszközökön belül) az analitikus nyilvántartások alapján a mérleg fordulónapja szerinti értéken kell a leltárban szerepeltetni. A leltárfelvétel során meg kell győződni, hogy a nyilvántartásokban szereplő értékadatok minden esetben bizonylatok alapján kerültek-e rögzítésre. A leltározást a nyilvántartásokkal való egyeztetés útján kell elvégezniAz immateriális javak csoportosítása:
    1. a)vagyoni értéku jogok
    2. b)szellemi termékek
    3. c)immateriális javakra adott értékhelyesbítése
  4. (4)Tárgyi eszközök (Befektetett eszközökön belül) az
    1. a)Ingatlanok, amelyeket mennyiségi felvétellel 3 évenként kell leltározni. Az első mennyiségi felvétel időpontja: 2020. Az Áhsz. 22. § (2) bekezdése, illetve az Szt. 169. §-a értelmében legalább 3 évenként kötelező a mennyiségi felvétellel történő leltározás. A leltározás során gondoskodni kell a könyvviteli nyilvántartások adatainak a földhivatali, valamint a kataszteri nyilvántartásokkal való egyeztetésről.
    2. b)Gépek, berendezések és felszerelések, amelyeket mennyiségi felvétellel 3 évenként. Az első mennyiségi felvétel időpontja: 2020. Az Áhsz. 22. § (2) bekezdése, illetve az Szt. 169. §-a értelmében legalább 3 évenként kötelező a mennyiségi felvétellel történő leltározás. A gépeknél gondoskodni kell a tartozékok leltározásáról is.
    3. c)Járművek, amelyeket mennyiségi felvétellel 3 évenként. Az első mennyiségi felvétel időpontja: 2020. Az Áhsz. 22. § (2) bekezdése, illetve az Szt. 169. §-a értelmében legalább 3 évenként kötelező a mennyiségi felvétellel történő leltározás. A leltározás során egyeztetni kell a motor- és alvázszámokat.
    4. d)Beruházások, felújítások évenként a nyilvántartásokkal történő egyeztetéssel. A beruházások és felújítások leltározása, illetve azok egyeztetése során megkell győződni arról is, hogy a folyamatosan beszerzett tartozékok és más jellegű tárgyak hiánytalanul megvannak-e. A befejezetlen beruházás és felújítás állományi leltárát az analitikus nyilvántartásokkal kell egyeztetni.
  5. (5)Befektetett pénzügyi eszközökként az értékpapírokat, részesedéseket évenként kell leltározni. Az első felvétel időpontja: 2020.
  6. (6)Készletek (Forgóeszközökön belül) közül:
    1. a)A raktári készletek (anyagok, áruk, termények, fűtőanyagok, tartalék alkatrészek, hulladékok, göngyölegek, félkész- és késztermékek stb.) mennyiségét 3 évenként mennyiségi felvétellel kell leltározni. Az első mennyiségi felvétel időpontja: 2020.
    2. b)A munkahelyre, személyi használatra kiadott eszközöket (szerszámok, munkaruhák stb.) a mennyiséginyilvántartásokkal 3 évenként egyeztetni kell.
  7. (7)Értékpapírok, részesedéseket (Forgóeszközön belül) 3 évenként mennyiségi felvétellel kell leltározni. Az első mennyiségi felvétel időpontja: 2020.
  8. (8)A Követelések leltárát úgy kell összeállítani, hogy az tételesen (költségvetési évben és költségvetési évet követően esedékes bontásban, rovatrend szerint és sajátoskövetelés jellegű tételek) tartalmazza a követelések értékét. A követeléseket a leltár összeállítását megelőzően egyeztetéssel ellenőrizni kell. El kell végezni:
    1. a)más gazdálkodóval, partnerekkel szembeni követelés esetén a vonatkozó számlákkal, bizonylatokkal való egyeztetést,
    2. b)az adóhivatallal kapcsolatos követelés esetén az adóelszámolási bizonylatokkal, illetve az adóbevallással történő egyeztetést,
    3. c)a munkavállalókkal szembeni követelés esetén az analitikus nyilvántartások bizonylatokkal való egyeztetését.

Az egyeztetés lezárását követően a követelések mérlegértékét meg kell állapítani.

  1. (9)A pénzeszközök leltározását minden évben december 31-gyel el kell végezni. A pénzintézettel szemben mutatkozó követeléseket az év utolsó napjával a kivonatok, bankértesítések alapján egyeztetéssel kell leltározni.
  2. (10)Az aktív időbeli elhatárolások tételei a könyvvitelinyilvántartások adatai alapján kerülnek be a leltárba. A könyvviteli nyilvántartások adatait a leltár összeállítása előtt felül kell vizsgálni és egyeztetni kell a vonatkozó bizonylatokkal, dokumentumokkal.
  3. (11)A saját tőke tételek a tételek a könyvviteli nyilvántartások adatai alapján kerülnek be a leltárba. A könyvviteli nyilvántartások adatait a leltár összeállítása előtt felülkell vizsgálni és egyeztetni kell a vonatkozó bizonylatokkal, dokumentumokkal.
  4. (12)A kötelezettségeket a főkönyvi számlák és az analitikus nyilvántartások, valamint a kapcsolódó egyeztetése alapján kell leltározni. A leltárt úgy kell összeállítani, hogy az tételesen (költségvetési évben és költségvetési évet követően esedékes bontásban, rovatrend szerint és sajátos kötelezettség jellegű tételek) tartalmazza a kötelezettségek értékét. A szállítókkal, partnerekkel szembeni kötelezettségeket a leltárba (folyószámla-kivonat) tételesen, szállítónként, partnerenként kell felvezetni. A felvett értékadatok valódiságát egyeztetéssel kell elvégezni. A mérlegbe csak egyeztetett, elismert adatok kerülhetnek.
  5. (13)A passzív időbeli elhatárolások tételei a könyvviteli nyilvántartások adatai alapján kerülnek be a leltárba. A könyvviteli nyilvántartások adatait a leltár összeállítása előtt felül kell vizsgálni és egyeztetni kell a vonatkozó bizonylatokkal, dokumentumokkal.
  6. (14)A mérlegben értékkel nem szereplő eszközök leltározására vonatkozó előírást az Áhsz. 22. § (2) bekezdés b) pontja tartalmazza. A mérlegben értékkel nem szereplő, használt és használatban levő készleteket, kisértékű immateriális javakat, tárgyi eszközöket minden évben egyeztetéssel, 3 évenként mennyiségi felvétellel kell leltározni. Az első mennyiségi felvétel időpontja: 2020.
  7. (15)Mennyiségi leltárfelvétel során alkalmazott nyomtatványok lehetnek számítógépes nyomtatványok vagy egyéb nyomtatványok is

7. §

Értékelések, bizonylati rend

  1. (1)Mérlegtételek értékelése során az MTA Köztestület tulajdonában lévő eszközök és források forint értékeinek megállapítását kell elvégezni.
  2. (2)Az MTA irányítása alá tartozó köztestületi szervek használatában lévő vagyonelemek leltári egyeztetésének az eredményéről a használó szervezet megküldi az MTA Titkársága részére a részletes, számviteli törvénynek megfelelő teljes leltári dokumentációt. Az ELKHT irányítású kutatóhelyek leltári dokumentációját az MTA a Titkársága útján bekéri a jelen szabályzat 2. § (4) szerint.
  3. (3)A mérlegtételek értékelése során be kell tartani a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és a 4/2013. (I. 11.) Kormányrendelet, valamint az MTA Köztestület eszközök és források értékelési szabályzatában foglalt előírásokat.
  4. (4)A leltározás lezárását követően a leltárhoz kapcsolódó valamennyi bizonylatot irattározni kell, és azokat olvasható formában legalább 8 évig meg kell őrizni.

8. §

Leltári eltérések

  1. (1)A leltárkülönbözetek (hiány és többlet) megállapításának, egyeztetésének és rendezésének módja, felelősség a leltárhiányért.
  2. (2)A leltárhiányért való felelősség megállapítására – a foglalkoztatási jogviszonytól függően – a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény rendelkezései vagy a Munka törvénykönyvének rendelkezései az irányadók.
  3. (3)A leltárhiány összegét leltárfelelősönként külön-külön jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyv adatai a következők:
    1. a)a jegyzőkönyv készítésének helye és időpontja,
    2. b)a jelenlévők (leltárfelelős, leltározási bizottság vezetője, leltározók, leltározás vezetője) nevét,
    3. c)a leltárfelelős (felelős elszámoló) terhére – eszközönként – megállapított leltárhiány összegét,
    4. d)a leltárhiánnyal érintett eszközök tételes megnevezését, cikkszámát, mennyiségi egységét, mennyiségét, egységárát, értékét,
    5. e)a forgalmazási veszteség mértékét,
    6. f)a hiányért felelős személyek megnevezését,
    7. g)a leltárfelelős (felelős elszámoló) nyilatkozatát a felelősség elismerésével, el nem ismerésével kapcsolatban, továbbá a kimentésükre vonatkozó magyarázatot,
    8. h)a jelenlévők aláírását.
  4. (4)A leltártöbblet megállapításáról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv adatai a következők:
    1. a)a jegyzőkönyv készítésének helye és időpontja,
    2. b)a jelenlévők (leltárfelelős, leltározási bizottság vezetője, leltározók, leltározás vezetője) nevét,
    3. c)a leltárfelelősnél, felelős elszámolónál – eszközönként – megállapított leltártöbblet összegét,
    4. d)az érintett eszközök tételes megnevezését, cikkszámát, mennyiségi egységét, mennyiségét, egységárát, értékét,
    5. e)a leltártöbblet elérő személyek megnevezését,
    6. f)a leltárfelelős (felelős elszámoló) nyilatkozatát a leltártöbblet elismerésével, el nem ismerésével kapcsolatban, továbbá a többlet okára vonatkozó magyarázatot,
    7. g)a jelenlévok aláírását.
  5. (5)A jegyzőkönyvet a leltározás vezetőjének 3 példányban kell elkészítenie.

9. §

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

  1. (1)Jelen szabályzat 2019. december 19. napján lép hatályba.
  2. (2)A határozatot a Titkárság intranetén a Dokumentumtár » Határozatok tára » Elnöki határozatok megnevezésű oldalon kell kihirdetni, továbbá az Akadémiai Értesítőben kell közzétenni.

Lovász László

             1. sz. melléklet

             LELTÁROZÁSI ÜTEMTERV

20...... évre

A leltározást 20... év ..... hó ..... napján kell megkezdeni és 20.... év ........ hó ....... napján kell befejezni. A leltározás az intézmény használatában lévő valamennyi vagyontárgyra kiterjed. A leltározást a következő leltározási körzetekben és időpontokban kell elvégezni a körzeti leltárfelelősök közreműködésével.

Leltározási körzet száma, megnevezéseLeltározást végzok neveIdőpontja
Leltározási körzetfelelős neve

A leltár kiértékelésének határideje ...... év...... hó ..... nap.

A leltárak kiértékelését 20.… év………… hó ………… napjáig, a záró jegyzőkönyvet 20...év...hó .... napjáig kell elkészíteni.

A leltározás során jelentkező eltéréseket a könyvelésben legkésőbb 20.... év ............ hó ..... napjáig rendezni kell.

Kelt..................... 20... év ......... hó .... nap

Az ütemtervet összeállította: .................................................

             leltározás vezetője

Jóváhagyom:

Kelt..................... 20... év ......... hó .... nap

         ........................................................................

             MTA Köztestület

Tevékenységek ütemezésnek összefoglaló kimutatása

MegnevezésA fizikai leltározásSzámszaki feldolgozás befejezéseEgyeztetési eljárás befejezéseLeltár lezárása
kezdetebefejezése

             2. sz. melléklet

             MTA Köztestület

             LELTÁROZÁSI UTASÍTÁS

Értesítem, hogy az 20....évi leltározási ütemtervben foglaltaknak megfelelően ....................... egységnél 20.... év .............. hó ..... naptól 20.... év .............. hó .... napjáig leltározást tartunk.

A leltározást (név) .............................. leltárfelelős vezeti.

Kérem, hogy a leltározás zavartalan lebonyolítása érdekében a szükséges intézkedést a Leltárkészítési és leltározási szabályzatban foglalt előírások alapján szíveskedjen elvégezni.

Kelt..................... 20... év ......... hó .... nap

        ........................................................................

             MTA Köztestület

             3. sz. melléklet

             MTA Köztestület

             MEGBÍZÓLEVÉL

............................................... név ........................ beosztás részére.

Megbízom, hogy ......... számú ................. leltározási körzetben 20.... év .......... hó .... napján kezdődő leltározásnál, mint ................................ a leltározással kapcsolatos feladatokat elvégezze.

A leltározás során az MTA Köztestület Eszközök és források Leltárkészítési és leltározási szabályzata, valamint a ...... sz. leltározási utasítás szerint kell előkészíteni és végrehajtani.

A leltározás kezdési időpontja:   20..... év ............. hó .... nap

Tervezett befejezés időpontja:  20..... év ............. hó .... napp

Kelt..................... 20... év.........hó .... nap

         ........................................................................

             MTA Köztestülets

             4. sz. melléklet

             JEGYZŐKÖNYV

             a leltározás megkezdése elott

Készült ........ 20.... év ......... hó .... nap ....... számú ...................... leltározási körzet leltározásának megkezdése előtt ..................... hivatali helyiségben.,

Jelen vannak: ........................ név ..................beosztás

leltározási körzet leltárfelelőse

........................ név ..................beosztás leltározó

........................ név ..................beosztás leltározó

A leltárfelvétel ütemterv szerinti kezdete:

20........ év ............ hó ...... nap

A leltárfelvétel tényleges kezdete:

20........ év ........... hó ...... nap

A leltárfelvétel módja: .................................................

A leltározásban résztvevők kijelentik, hogy a leltározás megkezdése előtt a leltárértekezlet megtartásra került.

A leltározáshoz szükséges eszközök, bizonylatok hiánytalanul rendelkezésre állnak.

A leltározási körzetben a leltárfelelős a Leltárkészítési és leltározási szabályzatban, valamint a …....... sz. leltározási utasításban foglalt előírásoknak eleget tett (nem tett eleget).

Egyéb megállapítások: ……………………………………………………………………………

..........................................      .......................................        .............................................

leltárfelelős         leltározó         leltározó

             5. sz. melléklet

             JEGYZŐKÖNYV

             a leltározás befejezéséről

Készült 20.... év........... hó ....... nap ......... számú ......................... leltározási körzetben végrehajtott leltározás befejezése alkalmából.

Jelen vannak: ........................ név ..................beosztás

leltározási körzet leltárfelelose

........................ név ..................beosztás leltározó

........................név ..................beosztás leltározó

A leltározás 20.... év ........ hó ........ napján kezdődött és 20....... év ......... hó ....... napján zárult.

Jelenlévők kijelentik, hogy a leltári tárgyak a valóságos és tényleges helyzetnek megfelelően – az előírt utasítások betartásával – történt.

A leltározási körzet leltárfelelőse kijelenti, hogy a leltárfelvételi íven (jegyen) szereplő leltári tárgyak hiánytalanul megvannak, és azokat további kezelésre, illetve megőrzésre átveszi.

A leltározáshoz átvett bizonylatok elszámolásra kerültek.

Az átvett bizonylatokból:

a./ Felhasznált bizonylatok:

Bizonylat megnevezése .................... sorszáma

b./ Rontott bizonylatok: ...................

Bizonylat megnevezése .................... sorszáma

c./ Fel nem használt bizonylatok

Bizonylat megnevezése .................... sorszáma

A leltározással kapcsolatban tett egyéb megállapítások:

......................................................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................................................

..................................................      ............................................        ............................................

leltárfelelős      leltározó      leltározó

      6. sz. melléklet

      JELENTÉS

      a leltárellenőr által végzett ellenőrzésekről

.............................. név leltározás vezetőjének a ........ sz. .................. leltározási körzetben felvett leltár ellenőrzéséről.

Ellenőrzött tételek sorszáma:

.....................................................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................................................

Egyéb megállapítások:

.....................................................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................................................

Kelt..................... 20... év ......... hó .... nap

   .....................................................................

         leltárellenőr

      TÁJÉKOZTATÓ

      a Magyar Tudományos Akadémia doktora cím odaítéléséről

A Magyar Tudományos Akadémia Doktori Tanácsa 2019.december 13-i ülésén a doktori címet a következő személyek részére ítélte oda:

HORVÁTH ÁKOS

„A spermamélyhűtés szerepe egyes természetvédelmi és gazdasági szempontból jelentős halfajok genetikai tartalékainak megőrzésében" című munkája alapján,

PAMJAV HOROLMA „Génekbe vésett vallomások: DNS-ujjlenyomat és őstörténet" című munkája alapján,

PÁSZTOR LÁSZLÓ „Célspecifikus térbeli predikciók kidolgozása feladatorientált, térképi alapú talajinformációk eloállítására" című munkája alapján.

      FOGADÓÓRA

Török Ádám, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára minden csütörtökön – előzetes bejelentkezés alapján (tel.: 269-0114) –fogadóórát tart. Az Akadémia köztestületi tagjainak más időpontokban is rendelkezésére áll.

      AKADÉMIAI ÉRTESÍTŐ, a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos lapja A szerkesztésért felelős: az MTA Titkárság Jogi és Igazgatási Főosztálya1051 Budapest, Nádor u. 7.

      A kiadásért felelős az Akadémiai Kiadó Zrt. igazgatója.

   Budapest, 2020

      Szerkesztő: Tóth Anikó – Termékmenedzser: Egri Róbert

      Megjelent: 9 (A/5) ív terjedelemben – HU ISSN 0865-9303

Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Üzletág (Budapest VIII., Orczy tér 1.; postacím: 1008 Budapest). Előfizethető valamennyi postán, kézbesítőknél, e-mailen (hirlapelofizetes@posta.hu) és faxon (303-3440). További információ: 06 80/444-444. Előfizetési díj egy évre 10 320 Ft áfával. – Példányszámonkénti ára: 860 Ft áfával.

      Printed in EU

1

Hatályos: 2020. 01. 01-től

2

Az Alapszabály és az Ügyrend hatályos 2009. október 3-ától.

3

Módosította a 2019. LXVIII. törvény 10. § a) Hatályos: 2019. 09. 01-től

4

Megállapította a 2019. LXVIII. törvény 2. § (1) Hatályos: 2019. 09. 01-től

5

Módosította a 2018. évi XL. törvény 12. § Hatályos: 2019.01. 01-től

6

Beiktatta a 2019. LXVIII. törvény 2. § (2) Hatályos: 2019. 09. 01-től

7

Módosította az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

8

Módosította az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

9

Módosította az MTA Közgyűlése 25/2016. (V. 2.) számú határozatának 1. pontja.

10

Hatályon kívül helyezte a 2019. LXVIII. törvény 10. § (b Hatálytalan: 2019. 09. 01-től

11

Megállapította a 2019. LXVIII. törvény 3. § (1) Hatályos: 2019. 09. 01.

12

Módosította az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

13

Módosította az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

14

Módosította az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

15

Módosította az MTA Közgyűlése 18/2017. (V. 8.) számú határozata

16

Módosította az MTA Közgyűlése 28/2017. (V. 8.) számú határozata

17

Beiktatta az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

18

Módosította az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

19

Hatályon kívül helyezte az MTA Közgyűlése

20

Hatályon kívül helyezte az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

21

Módosította az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

22

Hatályon kívül helyezte az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

23

Hatályon kívül helyezte az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

24

Megállapította: 2015. évi CXXXI. törvény 6. § (1) bek. Hatályos: 2015.

25

Beiktatta a 2019. LXVIII. törvény 3. § (2) Hatályos: 2019. 09. 01-től

26

Beiktatta a 2019. LXVIII. törvény 3. § (2) Hatályos: 2019. 09. 01-től

27

Beiktatta a 2019. LXVIII. törvény 3. § (3) Hatályos: 2019. 09. 01-től

28

Megállapította a 2019. LXVIII. törvény 3. § (4) Hatályos: 2019. 09. 01-től

29

Módosította az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

30

Módosította az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

31

Módosította: 2015. évi CXXXI. törvény 6. § (1) bek. Hatályos: 2015.

32

Módosította az MTA Közgyűlése 18/2017. (V. 8.) számú határozata

33

Módosította az MTA Közgyűlése 18/2017. (V. 8.) számú határozata

34

Módosította az MTA Közgyűlése 32/2017. (V. 8.) számú határozata

35

Módosította az MTA Közgyűlése 18/2017. (V. 8.) számú határozata

36

Módosította az MTA Közgyűlése 18/2017. (V. 8.) számú határozata

37

Módosította az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

38

Módosította az MTA Közgyűlése 23/2017. (V. 8.) számú határozata

39

Módosította az MTA Közgyűlése 28/2017. (V. 8.) számú határozata

40

Módosította az MTA Közgyűlése 28/2017. (V. 8.) számú határozata

41

Módosította az MTA Közgyűlése 28/2017. (V. 8.) számú határozata

42

Módosította az MTA Közgyűlése 18/2017. (V. 8.) számú határozata

43

Módosította az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

44

Beiktatta: az MTA Közgyűlésének 18/2017. (V. 8.) számú határozata

45

Beiktatta: az MTA Közgyűlésének 18/2017. (V. 8.) számú határozata

46

Módosította az MTA Közgyűlése 28/2017. (V. 8.) számú határozata

47

Módosította az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

48

Módosította a 2019. LXVIII. törvény 10. § c) Hatályos: 2019. 09. 01-től

49

Beiktatta: 2013. évi CXXIX. törvény 4. §. Hatályos: 2013. VII. 6-tól.

50

Beiktatta: 2013. évi CXXIX. törvény 4. §. Hatályos: 2013. VII. 6-tól.

51

Módosította az MTA Közgyűlése 28/2017. (V.8.) számú határozata

52

Hatályon kívül helyezte az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

53

Megállapította a 2019. LXVIII. törvény 4. § Hatályos: 2019. 09. 01-től

54

Megállapította a 2019. LXVIII. törvény 4. § Hatályos: 2019. 09. 01-től

55

Módosította az MTA Közgyűlése 20/2017. (V. 8.) számú határozata

56

Módosította az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

57

Módosította az MTA Közgyűlése 20/2017. (V. 8.) számú határozata

58

Módosította az MTA Közgyűlése 28/2017. (V. 8.) számú határozata

59

Módosította az MTA Közgyűlése 28/2017. (V. 8.) számú határozata

60

Módosította az MTA Közgyűlése 21/2017. (V. 8.) számú határozata

61

Módosította az MTA Közgyűlése 22/2017. (V. 8.) számú határozata

62

Módosította az MTA Közgyűlése 20/2017. (V. 8.) számú határozata

63

Beiktatta az MTA Közgyűlése 22/2017. (V. 8.) számú határozata

64

Módosította az MTA Közgyűlése 28/2017. (V. 8.) számú határozata

65

Módosította az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

66

Módosította az MTA Közgyűlése 20/2017. (V. 8.) számú határozata

67

Módosította az MTA Közgyűlése 20/2017. (V. 8.) számú határozata

68

Módosította az MTA Közgyűlése 20/2017. (V. 8.) számú határozata

69

Módosította az MTA Közgyűlése 20/2017. (V. 8.) számú határozata

70

Módosította az MTA Közgyűlése 20/2017. (V. 8.) számú határozata

71

Módosította az MTA Közgyűlése 28/2017. (V. 8.) számú határozata

72

Módosította az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

73

Hatályon kívül helyezte az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

74

Módosította az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

75

Módosította az MTA Közgyűlése 20/2017. (V. 8.) számú határozata

76

Beiktatta az MTA Közgyűlése 13/2019. (XII. 2.) számú határozata

77

Módosította az MTA Közgyűlése 20/2017. (V. 8.) számú határozata

78

Módosította az MTA Közgyűlése 20/2017. (V. 8.) számú határozata

79

Módosította az MTA Közgyűlése 20/2017. (V. 8.) számú határozata

80

Módosította az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

81

Módosította az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

82

Módosította az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

83

Módosította az MTA Közgyűlése 28/2017. (V. 8.) számú határozata

84

Módosította az MTA Közgyűlése 25/2017. (V. 8.) számú határozata

85

Beiktatta az MTA Közgyűlése 25/2017. (V. 8.) számú határozata

86

Módosította az MTA Közgyűlése 28/2017. (V. 8.) számú határozata

87

Módosította az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

88

Módosította az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

89

Hatályon kívül helyezte a 2019. évi LXVIII. törvény 10. § d) Hatálytalan:2019. 09. 01-től

90

Módosította az MTA Közgyűlése 18/2017. (V. 8.) számú határozata

91

Módosította az MTA Közgyűlése 24/2017. (V. 8.) számú határozata

92

Módosította az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

93

Módosította az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

94

Módosította az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

95

Módosította az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

96

Hatályon kívül helyezte az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

97

Módosította az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

98

Módosította az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

99

Módosította az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

100

Módosította az MTA Közgyűlése 24/2017. (V. 8.) számú határozata

101

Módosította az MTA Közgyűlése 24/2017. (V. 8.) számú határozata

102

Megállapította a 2019. LXVIII. törvény 5. § Hatályos: 2019. 09. 01-től

103

Módosította az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

104

Beiktatta az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

105

Módosította az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

106

Módosította az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

107

Módosította az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

108

Módosította az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

109

Módosította az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

110

Módosította a 2019. évi CIX. tv. 86.§ (1) bekezdése

111

Beiktatta a 2019. évi CIX. tv. 86.§ (2) bekezdése

112

Beiktatta a 2019. évi CIX. tv. 86.§ (2) bekezdése

113

Beiktatta a 2019. évi CIX. tv. 86.§ (2) bekezdése

114

Megállapította: 2012. évi V. törvény 29. §. Hatályos: 2012. III. 1-tol.

115

Módosította az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

116

Megállapította a 2019. LXVIII. törvény 6. § Hatályos: 2019. 09. 01-től

117

Hatályon kívül helyezte a 2019. LXVIII. törvény 10. § e) Hatálytalan:2019. 09. 01-től

118

Módosította az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

119

Módosította az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

120

Hatályon kívül helyezte az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

121

Módosította az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

122

Hatályon kívül helyezte a 2019. LXVIII. törvény 10. § f) Hatálytalan:2019. 09. 01-től

123

Hatályon kívül helyezte az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

124

Hatályon kívül helyezte az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

125

Hatályon kívül helyezte az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

126

Hatályon kívül helyezte az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

127

Hatályon kívül helyezte a 2019. LXVIII. törvény 10. § f) Hatálytalan:2019. 09. 01-től

128

Hatályon kívül helyezte az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

129

Hatályon kívül helyezte az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

130

Hatályon kívül helyezte a 2019. LXVIII. törvény 10. § f) Hatálytalan:2019. 09. 01-től

131

Hatályon kívül helyezte az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

132

Hatályon kívül helyezte az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

133

Hatályon kívül helyezte az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

134

Hatályon kívül helyezte az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

135

Hatályon kívül helyezte az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

136

Hatályon kívül helyezte a 2019. LXVIII. törvény 10. § f) Hatálytalan:2019. 09. 01-től

137

Hatályon kívül helyezte az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

138

Hatályon kívül helyezte a 2019. LXVIII. törvény 10. § f) Hatálytalan:2019. 09. 01-től

139

Hatályon kívül helyezte az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

140

Hatályon kívül helyezte a 2019. LXVIII. törvény 10. § f) Hatálytalan:2019. 09. 01-től

141

Hatályon kívül helyezte az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

142

Hatályon kívül helyezte az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

143

Hatályon kívül helyezte a 2019. LXVIII. törvény 10. § f) Hatálytalan:2019. 09. 01-től

144

Hatályon kívül helyezte a 2019. évi LXVIII törvény 10. § g) Hatálytalan:2019.09. 01-től

145

Hatályon kívül helyezte az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

146

Hatályon kívül helyezte a 2019. évi LXVIII törvény 10. § g) Hatálytalan:2019. 09. 01-től

147

Hatályon kívül helyezte az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

148

Hatályon kívül helyezte a 2019. évi LXVIII. törvény 10. § g) Hatálytalan:2019. 09. 01-től

149

Hatályon kívül helyezte az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

150

Hatályon kívül helyezte a 2019. évi LXVIII. törvény 10. § g) Hatálytalan:2019. 09. 01-től

151

Hatályon kívül helyezte a 2019. évi LXVIII. törvény 10. § g) Hatálytalan:2019. 09. 01-től

152

Hatályon kívül helyezte az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

153

Hatályon kívül helyezte az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

154

Hatályon kívül helyezte a 2019. évi LXVIII. törvény 10. § g) Hatálytalan:2019. 09. 01-től

155

Megállapította a 2019. évi LXVIII. törvény 7. § Hatályos: 2019. 09. 01-től

156

Módosította az MTA Közgyűlése 28/2017. (V. 8.) számú határozata

157

Hatályon kívül helyezte az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

158

Módosította az MTA Közgyűlése 28/2017. (V. 8.) számú határozata

159

Módosította az MTA Közgyűlése 28/2017. (V. 8.) számú határozata

160

Módosította az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

161

Módosította az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

162

Módosította az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

163

Módosította az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

164

Módosította az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

165

Módosította az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

166

Beiktatta: 2015. évi CXXXI. törvény 7. § Hatályos: 2015. VII. 21-tol

167

Beiktatta: 2015. évi CXXXI. törvény 8. § Hatályos: 2015. VII. 21-tol

168

Módosította: 2011. évi CXCV. törvény 113. § (3).

169

Hatályon kívül helyezte: 2014. évi LXXVI. törvény 51 § (1) bekezdés d) pontja. Hatálytalan: 2015. I. 1-tol.

170

Módosította a 2019. évi LXVIII. törvény 9. § Hatályos: 2019. 09. 01-től

171

Hatályon kívül helyezte a 2011. évi LXVI. törvény 38. § (2) bekezdés l) pontja.

172

Hatályon kívül helyezte a 2019. évi LXVIII. törvény 10. § h) Hatálytalan: 2019. 09. 01-től

173

Megállapította a 2019. évi LXVIII. törvény 8. § Hatályos: 2019. 09. 01-től

174

Módosította a 2019. évi LXVIII. törvény 10. § i) Hatályos: 2019. 09. 01-től

175

Hatályon kívül helyezte a 2019. évi LXVIII. törvény 10. § j) Hatálytalan: 2019. 09. 01-től

176

Hatályon kívül helyezte: 2015. évi CXXXI. törvény 10. § b) pontja Hatá lyos: 2015. VII. 21-tol

177

Módosította az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

178

Módosította az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

179

Módosította az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

180

Módosította a 2019. évi LXVIII. törvény 10. § k) Hatályos: 2019. 09. 01-től

181

Hatályon kívül helyezte a 2019. évi LXVIII. törvény 10. § l) Hatálytalan: 2019. 09. 01-től

182

Módosította az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

183

Módosította az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

184

Módosította az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

185

Módosította: 2015. évi CLXXXI. törvény 9. § Hatályos: 2015.VII. 21-tol

186

Módosította az MTA Közgyűlése 25/2016. (V. 2.) számú határozatának 7. pontja.

187

Megállapította: 2013. évi CXXIX. törvény 5. §. Hatályos: 2013. VII. 6-tól.

188

Hatályon kívül helyezte a 2019. évi LXVIII. törvény 10. § m) Hatálytalan: 2019. 09. 01-től

189

Hatályon kívül helyezte a 2009. évi XX. tv. 24. § (3) bekezdése.

190

Hatályon kívül helyezte a 2009. évi XX. tv. 24. § (3) bekezdése.

191

A törvény 1994-ben hatályos szövegére vonatkozott, a rendelkezés végrehajtása megtörtént, további joghatással nem bír.

192

Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. tv. 2. § 162. pontja.

193

Hatályon kívül helyezte a 2009. évi XX. tv. 24. § (3) bekezdése.

194

Hatályon kívül helyezte az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

195

Hatályon kívül helyezte az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

196

Hatályon kívül helyezte az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

197

Beiktatta az MTA Közgyűlése 29/2017. (V. 8.) számú határozata

198

Módosította az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

199

Módosította az MTA Közgyűlése 14/2019. (XII. 2.) számú határozata

200

Módosította az MTA Közgyűlése 24/2017. (V. 8.) számú határozata

201

Módosította az MTA Közgyűlése 28/2017. (V. 8.) számú határozata

202

Módosította az MTA Közgyűlése 28/2017. (V. 8.) számú határozata

203

Módosította az MTA Közgyűlése 28/2017. (V. 8.) számú határozata

204

Módosította az MTA Közgyűlése 28/2017. (V. 8.) számú határozata

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • Archeology (arts and humanities) SJR Quartile Score (2017): Q3
  • History SJR Quartile Score (2017): Q3
  • Scimago Journal Rank (2018): 0.112
  • SJR Hirsch-Index (2018): 4

Language: Hungarian

Founded in 1952
Publication: One volume of twelve issues annually
Publication Programme: 2020. Vol. 69.

 

Subscribers can access the electronic version of every printed article.

Hungarian Academy of Sciences, Department of Legal and Administrative Affaires
Address: H-1051 Budapest, Nádor u. 7.
Phone/Fax: 36-1-411-6188