Full access

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

SZEMÉLYI RÉSZ

Akadémiai Ifjúsági Díj (2019) díjazottjai

A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára a tudományos élet területén dolgozó fiatal kutatók eredményeinek elismerésére létrehozott Akadémiai Ifjúsági Díjban részesítette:

Bölcsészet- és társadalomtudományok területén:

Bara Péter Tamást,

a Bölcsészettudományi Kutatóközpont

fiatal kutatóját

Chalkédóni Leó Apológiája. Kritikai kiadás és bevezető

tanulmány című pályamunkájáért,

Csató Lászlót,

a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet

tudományos munkatársát

A logaritmikus legkisebb négyzetek módszerének

karakterizációja

című pályamunkájáért,

Garai-Takács Zsófia Katalint,

az Eötvös Loránd Tudományegyetem

adjunktusát, kutatócsoport-vezetőt

A gyermekkori végrehajtó működések fejleszthetősége

című pályamunkájáért,

Metz Rudolf Tamást,

a Társadalomtudományi Kutatóközpont

tudományos segédmunkatársát

A politikai vezetés három arca. A politikai vezetés

értelmezési lehetőségei és gyakorlatai a demokráciában

című pályamunkájáért,

Németh Krisztinát,

a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát

A múltba ragadva?: a szegénység és a marginalitás

újratermelődése egy magyar uradalmi faluban

című pályamunkájáért,

Szabados Jánost,

az MTA-Szegedi Tudományegyetem Oszmán-kori

Kutatócsoport

tudományos segédmunkatársát

„Azon fáradozom, hogy mindkettőjüket jó szomszéddá

tegyem” – A budai német renegát Hans Caspar karrierjének

(1627–1660) bemutatása politikai és kulturális kontextusban

című pályamunkájáért,

Tuboly Ádám Tamást,

a Bölcsészettudományi Kutatóközpont

posztdoktor kutatóját

Tudomány a társadalomban: a Bécsi Kör példája

című pályamunkájáért.

Matematika és természettudományok területén:

Hagymási Imrét,

a Wigner Fizikai Kutatóközpont

tudományos munkatársát

Alacsonydimenziós rendszerek egyensúlyban és azon kívül

című pályamunkájáért,

Hartmann Bálintot,

az Energiatudományi Kutatóközpont

tudományos főmunkatársát

Megújuló energiaforrások különböző léptékű hasznosítása

című pályamunkájáért,

Maga Pétert,

a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet

tudományos munkatársát

Hecke-Maass csúcsformák szuprémumáról

című pályamunkájáért,

Molnár Kolost,

az MTA-Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Egyetem Kompozittechnológiai Kutatócsoport

tudományos munkatársát

Elektro-szálképző eljárás a rotációs reométer analógiájára

című pályamunkájáért,

Nagy Zoltán Lórántot,

az MTA-Eötvös Loránd Tudományegyetem

Geometriai és Algebrai Kombinatorika Kutatócsoport

tudományos munkatársát

Véletlennel, polinomokkal az extrémitás felé

című pályamunkájáért,

Németh Balázst,

a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet

tudományos főmunkatársát

Automatizált jármű energiaoptimális sebességprofil

tervezési módszertanának kidolgozása

című pályamunkájáért,

Sódorné Bognár Zsófiát,

a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont

tudományos munkatársát

Pulzáló fehér törpecsillagok földi bázisú fotometriai

észlelések tükrében című pályamunkájáért,

Szidarovszky Tamást,

az MTA – Eötvös Loránd Tudományegyetem

Komplex Kémiai Rendszerek Kutatócsoport

tudományos munkatársát

Fényöltöztetett molekulák dinamikája

című pályamunkájáért.

Élettudományok területén:

Abdai Juditot,

az MTA- Eötvös Loránd Tudományegyetem

Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport

tudományos segédmunkatársát

Kutya-robot interakciók – új megközelítés a szociális

viselkedés vizsgálatához

című pályamunkájáért,

Horváth Zsófiát,

az Ökológiai Kutatóközpont, Balatoni Limnológiai Intézet

kutatócsoport vezetőjét, tudományos munkatársát

Hat évtizedes élőhely-vesztés fragmentációból következő

negatív hatásai a biodiverzitásra

című pályamunkájáért,

Nagy Valériát,

a Szegedi Biológiai Központ, Növénybiológiai Intézet

tudományos munkatársát

Chlamydomonas reinhardtii zöldalga fotoszintetikus

hidrogéntermelésének vizsgálata és egy hatékony

fotoautotróf hidrogéntermeltetési rendszer kidolgozása

című pályamunkájáért,

Pancsa Ritát,

a Természettudományi Kutatóközpont

tudományos munkatársát

Cikksorozat rendezetlen fehérjék témában

című pályamunkájáért,

Perlaki Gábort,

az MTA-Pécsi Tudományegyetem

Klinikai Idegtudományi Képalkotó Kutatócsoport

tudományos munkatársát

Idegrendszeri eredetű mozgászavarok digitális képalkotó

vizsgálatainak fejlesztése

című pályamunkájáért,

Szőnyi Andrást,

a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

tudományos munkatársát

Az agytörzsi nucleus incertus szerepe az epizodikus

emléknyomok kódolásában

című pályamunkájáért,

Tuka Bernadettet,

az MTA-Szegedi Tudományegyetem Idegtudományi

Kutatócsoport

tudományos munkatársát

Biomarkerek azonosítása primer fejfájásbetegségekben

című pályamunkájáért.

Pedagógus Kutatói Pályadíj (2019) díjazottjai

A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára pedagógusi

munkája mellett elért érdemes tudományos eredményeiért,

Pedagógus Kutatói Pályadíjban részesítette:

Bölcsészet- és társadalomtudományok területén:

Alabán Pétert,

az Ózdi Szakképzési Centrum Gábor Áron Szakképző

Iskolájának vezetőjét

Posztindusztrializáció és társadalmi dezintegráció Ózdon

és környékén a rendszerváltozás után

című pályamunkájáért,

Fenyő D. Györgyöt,

az Eötvös Loránd Tudományegyetem

Radnóti Miklós Gyakorló

Általános Iskola és Gimnázium vezető tanárát

Az irodalomtanítás módszertana

című pályamunkájáért,

Kissné Gera Ágnest,

a Szegedi Arany János Általános Iskola vezetőjét

Hogyan segíthetik a mérések az iskolai fejlesztő munkát?

A természettudományos gondolkodás és a motiváció

vizsgálatának intézményi szintű elemzése, hasznosítása

című pályamunkájáért,

Medve Katalint,

a törökbálinti Bálint Márton Általános Iskola

és Középiskola pedagógusát

Tanulói attitűd vizsgálata egy digitális eszközökkel

támogatott oktatási programban, avagy digitális módszertani

megújulás egy képzőművész tanár szemével

című pályamunkájáért,

Móser Annát,

a szegedi Karolina Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium,

Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium tanárát

A nyelvkönyvadaptáció nehézségeinek vizsgálata egy

magyar mint idegen nyelvi tankönyv komplex elemzése

segítségével című pályamunkájáért,

Dr. Oláh Tibort,

a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola

és Gimnázium

kutatótanárát, vezető tanárát

Kognitív mérő – értékelő rendszer a 9–12. évfolyamos

diákok nyelvi képességeiről

című pályamunkájáért,

Sipos Tímeát,

a Beregszászi 7. Számú Magyar Tannyelvű

Általános Iskola tanárát

Az emberi élet fordulóival kapcsolatos szokások Kígyóson

című pályamunkájáért,

Szücsné Dr. Harkó Ágnes Enikőt,

a Dunaújvárosi Széchenyi István Gimnázium és Kollégium

igazgatóhelyettesét, kutatótanárát

Szöveg és digitalizáció – Kitekintő segédlet az

irodalomtanításhoz

című pályamunkájáért,

Dr. Tongori Ágotát,

a Budapest II. Kerületi Móricz Zsigmond Gimnázium

tanárát

Az információs és kommunikációs technológiai műveltség

mérése 5–11. évfolyamos tanulók körében:

Az információhoz való hozzáférés magabiztossága

című pályamunkájáért.

Matematika és természettudományok területén:

Fükéné Walter Máriát,

a Pécsi Apáczai Csere János Általános Iskola, Gimnázium,

Kollégium, Alapfokú Művészeti Iskola tanárát

A kutatásalapú tanulás lehetőségei a kisgyermekkori

természettudományos nevelésben

című pályamunkájáért,

Dr. Komáromi Annamáriát,

a Budapest XVII. kerületi Balassi Bálint Nyolcévfolyamos

Gimnázium tanárát

Komplex fizikai és műszaki alkotások felhasználása a

középiskolai fizika oktatásában

című pályamunkájáért,

Zsuppán Sándort,

a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium és

Kollégium tanárát

Stokes feladat differenciálformákra, kapcsolódó

egyenlőtlenségek, konstansok és reprezentációk

című pályamunkájáért.

A Magyar Tudományos Akadémia elnökének 1/2020. (I. 16.) számú határozata

a történelem kiemelkedő személyisége nevének civil szervezet neveként való névhasználata engedélyezésének szabályairól

A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel öszszefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 21. §-ának (5) bekezdése alapján civil szervezet neveként a történelem kiemelkedő személyisége neve feltüntetésének engedélyezésére vonatkozó eljárás szabályait a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 14. §-ában és a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének 32/2009. (VI. 23.) sz. állásfoglalásában biztosított jogkörben eljárva a következők szerint határozom meg.

1 § Személyi és tárgyi hatály

  • (1) A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 21. §-ának (5) bekezdése alapján a történelem kiemelkedő személyiségének nevét a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: Akadémia, MTA) engedélyével lehet a civil szervezet nevében használni.
  • (2) E határozat hatálya a Cnytv. hatálya alá tartozó civil szervezetekre, illetve az ezek képviseletében eljáró személyekre terjed ki.
  • (3) E határozat szabályait a Cnytv. 21. § (5) bekezdésében meghatározott, a történelem kiemelkedő személyisége neve feltüntetésének engedélyezésére irányuló eljárásokban kell alkalmazni.
  • (4) A XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmának való megfelelőségnek
    • – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 14. § (3) bekezdése szerinti,
    • – a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 41/A. § (1) bekezdése szerinti, illetve
    • – a Cnytv. 36. §-a (4a) bekezdése szerinti

vizsgálata szabályait külön elnöki határozat tartalmazza.

2 § Az eljárás megindítása, a kérelem elbírálása

  • (1) A történelem kiemelkedő személyisége nevének civil szervezet neveként való feltüntetésének engedélyezése iránti kérelmet írásban az MTA Titkárságára, a Jogi és Igazgatási Főosztály vezetőjének címezve kell benyújtani.
  • (2) A kérelemben az alábbiakat kell feltüntetni:
    • a) a történelem kiemelkedő személyiségének nevét (családi és utónevét);
    • b) nem magyar történelmi személyiség esetén rövid életrajzát;
    • c) a civil szervezet nevét;
    • d) annak leírását, mi indokolja a kiemelkedő történelmi személyiség nevének civil szervezet neveként való felvételét.
  • (3) Amennyiben a kérelmező civil szervezet neveként élő személyt jelöl meg, a kérelemhez mellékelni kell az élő személy teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozatát a név használatához.
  • (4) A kérelemhez csatolni kell a civil szervezet létesítő okiratát, valamint alapszabályát.
  • (5) A kérelmet a névhasználatot civil szervezet képviseletére jogosult személy, vagy megbízása alapján jogi képviselője terjesztheti elő. A képviseleti jogosultságot mindkét esetben igazolni kell.
  • (6) A Jogi és Igazgatási Főosztály vezetője a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül dönt a kérelemről. Ha annak eldöntéséhez, hogy a kérelemben szereplő személy a történelem kiemelkedő személyiségének minősül- e tudományos szakember igénybevétele indokolt, a döntés meghozatalában a Jogi és Igazgatási Főosztály vezetőjének felkérésére az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya működik közre. Ebben az esetben a döntés meghozatalának időtartama további 30 nappal meghosszabbodik. Az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya akadályoztatása esetén vagy más indokolt esetben a határidő további 30 nappal meghoszszabbodik. A határidő meghosszabbodásáról a Jogi és Igazgatási Főosztály vezetője írásban tájékoztatja a kérelmezőt.
  • (7) A kérelem elbírálása során az engedélyező vizsgálja:
    • a) a történelmi személyiség társadalmi megítélését;
    • b) a civil szervezet és a történelmi személyiség tevékenységének, céljának összefüggését, kapcsolatát.
  • (8) Főszabályként az engedély csak elhunyt történelmi személyiség esetén adható meg, a családi és utónév együttes alkalmazásával, ez utóbbitól indokolt esetben az engedélyező eltérhet.
  • (9) Még élő történelmi személyiség nevének civil szervezet neveként való feltüntetése kivételesen, a 2. § (3) bekezdésben meghatározott hozzájáruló nyilatkozat megléte esetén is csak az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya (6) bekezdésben meghatározott határidőben megadott egyetértő nyilatkozata alapján engedélyezhető.

3 § A döntés felülvizsgálata

  • (1) A kérelmező az engedély megadását elutasító döntés felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 30 napon belül az Akadémia főtitkárától kérheti. A kérelmet a Jogi és Igazgatási Főosztály vezetőjének címezve kell benyújtani, aki azt haladéktalanul felterjeszti az Akadémia főtitkárának.
  • (2) A kérelemről az Akadémia főtitkára az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya elnöke állásfoglalásának ismeretében dönt. A tudományos osztály elnöke az általa felkért tudományos testület állásfoglalásáról a felkérés kézhezvételétől számított legkésőbb 60 napon belül írásban tájékoztatja az Akadémia főtitkárát.
  • (3) A jelen 3. § szerinti eljárás időtartama a felülvizsgálat iránti kérelem beérkezésétől számított 90 napot nem haladhatja meg.
  • (4) A felülvizsgálat eredményéről az Akadémia főtitkára írásban tájékoztatja a kérelmezőt, döntését egyidejűleg megküldi a Jogi és Igazgatási Főosztály részére is.

4 § Záró rendelkezések

  • (1) Jelen határozat 2020. február 1-jén lép hatályba azzal, hogy egyidejűleg a Magyar Tudományos Akadémia elnökének 2/2013. (II. 18.) számú, a történelem kiemelkedő személyisége nevének cégnévként, civil szervezet neveként, valamint felsőoktatási intézmény neveként való névhasználata engedélyezésének szabályairól szóló határozata hatályát veszti. A határozatot hatálybalépését megelőzően az Akadémia honlapján az „Akadémiai szabályozások” menüpont alatt kell kihirdetni.
  • (2) A jelen határozat hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő ügyekben az ezen határozatban foglaltak szerint kell eljárni.
  • (3) Jelen határozatot az Akadémiai Értesítőben, továbbá az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően az Akadémia honlapján kell közzétenni.

Budapest, 2020. január 16.

Lovász László

A Magyar Tudományos Akadémia elnökének 2/2020. (I. 16.) számú határozata

a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmának való megfelelőség vizsgálatának szabályairól

A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 14. §-ában, valamint a Magyar Tudományos Akadémia 32/2009. (VI. 23.) sz. állásfoglalásában biztosított jogkörben eljárva a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmának való megfelelőség vizsgálata szabályait a következők szerint határozom meg.

1 § A határozat hatálya

  • (1) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 41/A. § (1) bekezdése szerint sajtótermék és médiaszolgáltatás elnevezésében, illetve címében nem szerepelhet
    • a) olyan személy neve, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be, vagy
    • b) olyan kifejezés vagy olyan szervezet neve, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerrel közvetlenül összefüggésbe hozható.
  • Az Mttv. 41/A. § (2) bekezdése alapján a nyilvántartásba vételi eljárás során a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala vizsgálja az Mttv. 41/A. § (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesülését. A nyilvántartásba vételi eljárás során a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala – nyilvántartásba vételi eljárással összefüggő bírósági eljárás során a bíróság – kétség esetén köteles beszerezni a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását.
  • (2) A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 36. §-a (4a) bekezdése alapján a törvény hatálya alá tartozó szervezet elnevezésében nem szerepelhet
    • a) olyan személy neve, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be, vagy
    • b) olyan kifejezés vagy olyan szervezet neve, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerrel közvetlenül összefüggésbe hozható. A Cnytv. 36. § (4b) bekezdése alapján a bíróság eljárása során vizsgálja a szervezet elnevezésének a Cnytv. 36. § (4a) bekezdésben foglaltaknak való megfelelését, és kétség esetén köteles beszerezni a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását.
  • (3) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 14. § (2) bekezdése szerint az Ötv. 13. § (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott közterület, illetve közintézmény nem viselheti
    • a) olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, vagy
    • b) olyan kifejezést vagy olyan szervezet nevét, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerre közvetlenül utal.
  • Az Ötv. 14. § (3) bekezdése alapján, ha a helyi önkormányzat döntése során kétség merül fel a tekintetben, hogy a közterület neve megfelel-e az Ötv. 14. § (2) bekezdésnek, arról beszerzi a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását.
  • (4) E határozat hatálya – az (1)–(3) bekezdés szerinti körben – az Mttv., a Cnytv. és az Ötv. hatálya alá tartozó jogalanyokra, illetve az ezek képviseletében eljáró személyekre, valamint az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztályára és a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságára terjed ki.

2 § A kérelem előterjesztésének formai szabályai

  • (1) A XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmának való megfelelőség vizsgálata iránti megkeresést (a továbbiakban: kérelem) írásban, a jelen § szerinti formában és 3. § szerinti tartalommal a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: Akadémia, MTA) elnökének címezve kell benyújtani a jelen határozat 1. § (1)–(3) bekezdéseiben meghatározott szerveknek. A kérelmet az Akadémia a jelen határozat 4. §-ában meghatározottak szerint bírálja el.
  • (2) Amennyiben a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmának való megfelelőség vizsgálata iránti kérelmet nem a jelen határozat 1. § (1)–(3) bekezdéseiben hivatkozott jogszabályokban meghatározott szervek terjesztik elő az Akadémiánál, az Akadémia (illetékes titkársági szervezeti egysége) a kérelmet – érdemi vizsgálat és intézkedés nélkül –, az annak beérkezésétől számított 15 munkanapon belül visszaküldi a kérelmezőnek, egyidejűleg tájékoztatva őt az érdemi vizsgálat és intézkedés mellőzésének okáról. Az Akadémia – az e) pontban foglalt kivétellel a kérelem előterjesztőjének értesítése mellett – további intézkedés nélkül mellőzi a kérelem érdemi vizsgálatát akkor is, ha:
    • a) a kérelem vizsgálata nem a jelen határozat 1. § (1)–(3) bekezdéseiben meghatározott egyedi eljárásokhoz szükséges,
    • b) a jelen határozat 1. § (1)–(3) bekezdéseiben hivatkozott jogszabályok szerint hatáskörrel rendelkező szervek a kérelem szerinti elnevezés viselését – az Akadémia megkeresése nélkül vagy az Akadémia véleményére is figyelemmel hozott döntéssel – már elutasították, vagy a névviselés engedélyezését megalapozó eljárásukat megszüntették,
    • c) a kérelmező beadványát rosszhiszeműen terjesztette elő, vagy az ügyben rosszhiszeműen jár el. Jelen határozat értelmében rosszhiszemű ügyvitelnek minősül különösen, ha a jelen határozat szerinti eljárás során a kérelmező
      • – az 1. § (1)–(3) bekezdései szerinti vagy az ügyben eljáró más szervet, illetve az Akadémiát megtévesztette, így különösen valótlan tényt vagy információt közölt, az ügy szempontjából releváns tényt vagy információt elhallgatott,
      • – a döntéshozatalt indokolatlanul késleltette,
    • d) az Akadémia ugyanabban az eljárásban már nyilatkozott a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmának való megfelelőségről,
    • e) a kérelmet névtelenül vagy beazonosításra egyébként alkalmatlan módon terjesztették elő,
    • f) a kérelmező a 3. § (1) bekezdésében jelzett adatokat egyáltalán nem, vagy hiánypótlási megkeresés ellenére is hiányosan szolgáltatja.
  • Amennyiben a kérelemből nem állapítható meg a kérelem előterjesztésére a vonatkozó jogszabály alapján jogosult szerv, vagy a szerv illetékessége, az Akadémia erről a tényről – a kérelem érdemi vizsgálata és további intézkedés nélkül – értesíti az előterjesztőt.
  • (3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti, az egyedi eljáráshoz kapcsolódás tényét a kérelmet előterjesztő köteles igazolni. A (2) bekezdés b) pontja szerinti elutasító döntésről, továbbá az e) pont szerinti korábbi döntésről a kérelmet előterjesztő köteles az Akadémiát tájékoztatni; a tájékoztatás elmaradása a (2) bekezdés c) pontja szerinti kérelmezői rosszhiszeműségnek minősül.

3 § A kérelem tartalmi követelményei

  • (1) A 2. § (1) bekezdés szerinti kérelemben elsődlegesen meg kell jelölni
    • a) a vizsgálandó természetes személy nevét (családi és utónevét), aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában a jelen határozat 1. § (1)–(3) bekezdéseiben hivatkozott jogszabályok szerinti körben részt vehetett és a vonatkozó jogszabályoknak való megfelelőségének megítélése kétséges vagy
    • b) azt a kifejezést vagy szervezet nevét, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerekkel a jelen határozat 1. § (1)–(3) bekezdéseiben hivatkozott jogszabályok szerinti körben összefüggésbe hozható, és a vonatkozó jogszabályoknak való megfelelőségének megítélése kétséges vagy
    • c) az a) pont szerinti körben a nem magyar természetes személy rövid életrajzát,
    • d) a b) pont szerinti körben a nem magyar szervezet alapításának és a kérelem előterjesztéséig terjedő működésének releváns történetét,
    • e) annak leírását, hogy mi indokolja a természetes név, a kifejezés vagy a szervezet nevének felvételét,
    • f) amennyiben élő személyt jelöl meg a kérelmező, az élő személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozatát a név felvételéhez.
  • (2) Amennyiben a jelen határozat 1. § (1)–(3) bekezdésében megjelölt szervek az (1) bekezdés a)–f) pontjaiban meghatározott adatok valamelyikét nem vagy nem teljes körűen továbbítják az Akadémia részére, az Akadémia jogosult a kérelmezőt a hiányzó adatok pótlása érdekében közvetlenül megkeresni.

4 § A kérelem elbírálása

  • (1) A 2. § (1) bekezdés szerinti kérelmekkel kapcsolatos adminisztratív feladatokat az Akadémia elnökének felhatalmazása alapján a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága (a továbbiakban: MTA Titkársága) Jogi és Igazgatási Főosztálya látja el. A 2. § szerint beérkezett kérelmeket az Akadémia elnöke továbbítja az MTA Titkársága Jogi és Igazgatási Főosztályának.
  • (2) Amennyiben a 2. § (1) bekezdés szerinti kérelem korábban elvégzett szakmai vizsgálati eredmények birtokában elbírálható, az MTA Titkársága Jogi és Igazgatási Főosztálya az MTA állásfoglalását kiadmányozza.
  • (3) Korábbi állásfoglalás hiányában a Jogi és Igazgatási Főosztály a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmának való megfelelőség tudományos (szakmai) vizsgálatára az Akadémia elnökének jelen határozata által felhatalmazott MTA Filozófiai és Történettudományok Osztályára továbbítja a 2. § (1) bekezdés szerinti kérelmet.
  • (4) Az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmának való megfelelőség tudományos (szakmai) vizsgálatát az MTA Titkársága Jogi és Igazgatási Főosztálya megkeresésének kézhezvételét követő 60 napon belül végzi el.
  • (5) A 2. § (1) bekezdés szerinti kérelem elbírálására az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztályának elnöke alkalmanként vagy általános jelleggel szakmai tanácsadó testületet hozhat létre vagy az Osztályon belül már működő tudományos bizottságot vehet igénybe.
  • (6) Az általánostól eltérő, egyedinek ítélt esetekben az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya elnökének kezdeményezésére az Akadémia elnöke felkéri az adott ügyben általa illetékesnek ítélt más tudományos osztályt (osztályokat) véleményezésre, egyidejűleg a felkérésről értesíti az MTA Titkárság Jogi és Igazgatási Főosztályát. A véleményezésre felkért tudományos osztály elnöke a felkérés átvételétől számított legkésőbb 60 napon belül írásban közli a tudományos osztály válaszát, és erről közvetlenül tájékoztatja az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztályának elnökét. A meghosszabbodott ügyintézési határidőről az MTA Titkársága Jogi és Igazgatási Főosztályának vezetője a kérelmezőt írásban értesíti, egyidejűleg a Kommunikációs Főosztályt is tájékoztatja a tudományos osztály(ok)nak az eljárásba történő bevonásáról.
  • (7) A XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmának való megfelelőség tudományos (szakmai) vizsgálatát az alábbi szempontok szerint kell elvégezni. Vizsgálni kell, hogy a beérkező kérelemben szereplő személy
    • – összefüggésbe hozható-e XX. századi önkényuralmi politikai rendszerrel – ha igen, akkor melyik ez az önkényuralmi politikai rendszer,
    • – ha megállapítható a fentiek szerinti kötődés, mely adatok, tények alapján állítható, hogy részt vett a megnevezett XX. századi önkényuralmi politikai rendszer megalapozásában, kiépítésében, illetve fenntartásában,
    • – ha megállapítható, hogy a kérelemben szereplő személy részt vett a megnevezett XX. századi önkényuralmi politikai rendszer megalapozásában, kiépítésében, illetve fenntartásában, mely adatok, tények alapján állítható, hogy ezekben a tevékenységekben vezető szerepet töltött be.
  • (8) Amennyiben a kérelemben kifejezés vagy szervezet neve szerepel, vizsgálni kell, hogy
    • – a kifejezés vagy a szervezet összefüggésbe hozható-e XX. századi önkényuralmi politikai rendszerrel – ha igen, akkor melyik ez a politikai rendszer,
    • – ha megállapítható a fentiek szerint kötődés, mely adatok, tények alapján állítható, hogy a kifejezés a megnevezett XX. századi önkényuralmi politikai rendszerre közvetlenül utal.
  • (9) A XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmának való megfelelőség tudományos (szakmai) vizsgálatának eredményét úgy kell megfogalmazni, hogy az támpontokat adjon az állásfoglalást kérő számára az elnevezéssel kapcsolatos döntésben.
  • (10) A XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmának való megfelelőség tudományos (szakmai) vizsgálatának eredményéről az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztályának elnöke az Akadémia elnökét írásban tájékoztatja. Az Akadémia elnöke a szakmai véleményt az MTA Titkársága Jogi és Igazgatási Főosztályának továbbítja ügyintézésre.
  • (11) Amennyiben az MTA Titkársága Jogi és Igazgatási Főosztályán az állásfoglalás kiadmányozhatóságának tekintetében kétség merül fel és ezzel az Akadémia elnöke is egyetért, úgy az MTA Titkársága Jogi és Igazgatási Főosztálya a kiadmányozhatóság akadályának megjelölésével az állásfoglalást az akadály megszüntetésének céljából visszaküldi az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztályára. Az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya az állásfoglalás kiadmányozhatóságának akadályát 60 napon belül elhárítja és állásfoglalását a (10) bekezdés szerint megküldi az Akadémia elnökének. A meghosszabbodott ügyintézési határidőről az MTA Titkársága Jogi és Igazgatási Főosztályának vezetője a kérelmezőt írásban értesíti.
  • (12) A XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezés tilalmának való megfelelőség vizsgálatának eredményét a (7)–(8) bekezdésben meghatározott döntési folyamat során kialakított tudományos (szakmai) vélemény alapján az MTA Titkársága Jogi és Igazgatási Főosztályának vezetője kiadmányozza.
  • (13) A jelen határozat 2. § (2) bekezdésében, valamint (2) bekezdés a)–f) pontjaiban meghatározott esetekben az MTA Titkárság Jogi és Igazgatási Főosztálya állapítja meg az érdemi vizsgálat és külön intézkedés mellőzését.
  • (14) Az Akadémia és az Akadémia Titkárságának belső, egymás közötti eljárásában az elektronikus levelezés írásbeli eljárásként elfogadott.
  • (15) A 4. § (4), (6), valamint (11) bekezdésében meghatározott határidők az eljáró tudományos osztály akadályoztatása esetén vagy más indokolt esetben további 30 nappal meghosszabbodnak. A határidő meghosszabbodásáról az MTA Titkársága Jogi és Igazgatási Főosztálya a kérelmezőt írásban értesíti.

5 § Záró rendelkezések

  • (1) Jelen határozat 2020. február 1-jén lép hatályba azzal, hogy egyidejűleg a Magyar Tudományos Akadémia elnökének 19/2015. (X. 15.) számú, a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmának való megfelelőség vizsgálata szabályairól szóló határozata hatályát veszti. A határozatot a hatálybalépését megelőzően az Akadémia honlapján az „Akadémiai szabályozások” menüpont alatt kell kihirdetni.
  • (2) A jelen határozat hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő ügyekben az ezen határozatban foglaltak szerint kell eljárni.
  • (3) Jelen határozatot az Akadémiai Értesítőben, továbbá az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően az Akadémia honlapján kell közzétenni.

Budapest, 2020. január 16.

Lovász László

A Magyar Tudományos Akadémia elnökének 3/2020. (I. 23.) számú határozata

az Akadémiai Óvoda és Bölcsőde pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottai fenntartói pótlékáról

A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 14. §-ában a Magyar Tudományos Akadémia Alapszabályában és Ügyrendjében, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének 32/2009. (VI.23.) sz. állásfoglalásában biztosított jogkörömben eljárva, az Akadémiai Óvoda és Bölcsőde (továbbiakban: Intézmény) pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottai részére adható fenntartói pótlékot a következők szerint határozom meg.

1 § A szabályozás célja, tartalma, hatálya

  • (1) A szabályozás célja, hogy a közalkalmazottak megbecsülését szem előtt tartva a Magyar Tudományos Akadémia (továbbiakban: Akadémia) fenntartásában működő Intézmény óvodai pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottainak színvonalas, elkötelezett munkáját elismerve biztosítsa számukra ennek anyagi lehetőségét.
  • (2) Az Akadémia jelen utasításban szabályozott feltételek, meghatározott mértékek figyelembevételével az MTA költségvetésének függvényében az Intézmény mindenkori költségvetésében biztosítva forrását, fenntartói pótlékot határoz meg.
  • (3) A szabályzat hatálya kiterjed az Intézményben: a) pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakra, ideértve a gyakornokot is.

2 § Fenntartói pótlék mértéke és jogosultjai

  • (1) Az 1. § (3) bekezdésében meghatározott közalkalmazottaknak fenntartói pótlék adható a következők szerint: a) nem magasabb vezető beosztású közalkalmazottnak havonta legfeljebb 50 000 forint, b) magasabb vezető beosztású intézményvezető közalkalmazottnak legfeljebb havonta 100 000 forint.
  • (2) Az (1) bekezdés a) pontjában a fenntartói pótlék mértékét az intézményvezető határozza meg a közalkalmazott által ellátott feladatokra és munkája szakmai minőségére való tekintettel az Intézmény költségvetésében meghatározott keret mértékéig.
  • (3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott fenntartói pótlék összegét az Akadémia elnöke határozza meg.
  • (4) Az (1) bekezdésben meghatározott pótlék meghatározásakor üres álláshelyre eső keretösszeg nem használható fel.

3 §

  • (1) Fenntartói pótlékot a havi illetménnyel egy időben kell kifizetni.
  • (2) A fenntartói pótlék az Intézmény adott évi költségvetési keretének ismeretében és azt követően határozható meg.

4 § ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

  • (1) Jelen határozat 2020. január 23-én lép hatályba, azzal, hogy a fenntartói pótlékot első ízben 2020. január hónapra járó illetményben lehet megállapítani, 2020. január 1. napjára visszamenőleges hatállyal.
  • (2) A határozatot a Titkárság intraneten a Dokumentumtár » Határozatok tára » Elnöki határozatok megnevezésű oldalon kell kihirdetni, továbbá az Akadémiai Értesítőben kell közzétenni.

Budapest, 2020. január 23.

Lovász László

A Magyar Tudományos Akadémia elnökének 4/2020. (I. 30.) számú határozata

a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságának leltározási szabályzatáról szóló 12/2014. (III. 31.) számú elnöki határozat módosításáról

A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 14. §-ában és a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének 32/2009. (VI. 23.) számú állásfoglalásában biztosított felhatalmazás alapján a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságának leltározási szabályzatáról szóló 12/2014. (III. 131.) számú elnöki határozat (a továbbiakban: Határozat) módosításáról az alábbiak szerint rendelkezem.

  • 1. § A Határozat mellékletének 1. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
  • „ 1. §
  • Jelen szabályzat az MTA Titkársága köztestületi költségvetési szerv által használt eszközök és források számbavételéről és a valóságban meglévő állomány megállapításáról rendelkezik.”
  • 2. § A Határozat mellékletének 4. § (1) bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép: „(1) A leltározási kötelezettség az MTA Titkársága valamennyi használatában lévő eszközre és forrásra terjed ki a 4. § (3) bekezdésben írt kivétellel.”
  • 3. § A Határozat mellékletének 4. § (2) bekezdés helyébe az alábbi szöveg lép:
    • (1) „Az egyes eszközök és források közül az alábbiak leltározásának gyakorisága, módszere:
      • − Informatikai eszközök:
        • a) Leltározás fordulónapja: december 31.
        • b) Leltározás módja: egyeztetés
        • c) Leltározás módszere: mennyiségi felvétellel 3 évenként
        • d) Leltári bizonylatok: az analitikával egyeztetett nyitott tétele alapdokumentációja
      • − Követelések:
        • a) Leltározás fordulónapja: december 31.
        • b) Leltározás módja: egyeztetés
        • c) Leltározás módszere: belső egyeztetés
        • d) Leltári bizonylatok: az analitikával egyeztetett nyitott tételek alapdokumentációja
      • − Saját tőke:
        • a) Leltározás fordulónapja: december 31.
        • b) Leltározás módja: egyeztetés
        • c) Leltározás módszere: speciális egyeztetés
        • d) Leltári bizonylatok: a 41 főkönyvi számla
      • − Rövid lejáratú kötelezettségek:
        • a) Leltározás fordulónapja: december 31.
        • b) Leltározás módja: egyeztetés
        • c) Leltározás módszere: belső egyeztetés
        • d) Leltári bizonylatok: analitikus nyilvántartás és alapbizonylatok.
    • (2) Az MTA Titkársága által használt eszközök közül az informatikai eszközök kivételével a tárgyi eszközök és a készletek leltározását az eszközöket kezelő MTA Létesítménygazdálkodási Központja látja el saját belső szabályozása alapján.”
  • 4. § A Határozat mellékletének 4. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:
    • „(3) Az MTA Titkársága által használt eszközök közül az informatikai eszközök kivételével a tárgyi eszközök és a készletek leltározását az eszközöket kezelő MTA Létesítménygazdálkodási Központja látja el saját belső szabályozása alapján. „
  • 5. § A Határozat mellékletében hatályát veszti:
    • 1. a 2. § (15) bekezdése Egyeztetés: rész a) pontjában „MTA Titkársága egyes alcímeihez tartozó” szövegrész.
    • 2. a 3. § (1) bekezdésében „MTA Titkársága alcímeihez tartozó valamennyi” szövegrész.
    • 3. a 3. § (5) bekezdésében „alcímeihez tartozó” szövegrész.
    • 4. a 6. § (1) bekezdés a) pontjában a „Költségvetési és Pénzügyi Főosztály” szövegrész.
    • 5. a 7. § (2) bekezdésében „alapján az MTA Igazgatása, az MTA DTB, az MTA ATHD, valamint a Köztestületi feladatok alcímek esetében” szövegrész.
    • 6. a 7. § (6) bekezdésében „(az MTA Titkársága valamennyi alcímére kiterjed, általános érvényű).” szövegrész.
    • 7. a 8. § (6) bekezdésében „az MTA Igazgatása, az MTA DTB, az MTA Köztestületi feladatok és az MTA ATHD alcímeknél” szövegrész.
  • 6. § Jelen határozat 2020. január 30. napján lép hatályba és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti azzal, hogy a módosításokat a Határozat egységes szerkezetbe foglaltan tartalmazza.
  • 7. § Jelen határozatot, valamint a Határozat egységes szerkezetét az Akadémiai Értesítőben kell közzétenni, valamint az érintettek számára a helyben szokásos módon kihirdetni és hozzáférhetővé tenni.

Budapest, 2020. január 30.

Lovász László

A Magyar Tudományos Akadémia elnökének 12/2014. (III. 31.) számú határozata

a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságának leltározási szabályzatáról (a módosításokkal egységes szerkezetben)

  • I. A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 14. §-ában, a Magyar Tudományos Akadémia Alapszabályában és Ügyrendjében, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének 32/2009. (VI. 23.) sz. állásfoglalásában kapott felhatalmazás alapján a Magyar Tudományos Akadémia leltározási szabályzatát jelen határozat mellékletében határozom meg.
  • II. A határozatot az Akadémiai Értesítőben kell közzétenni, valamint az érintettek számára a helyben szokásos módon kihirdetni és hozzáférhetővé tenni.

Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, Magyar Tudományos Akadémia Titkárságának leltározási szabályzatáról szóló 12/2014. (III. 31.) számú elnöki határozatot jóváhagyom.

Budapest, 2020. január 30.

Lovász László

Melléklet

A Magyar Tudományos Akadémia Titkárságának leltározási szabályzata

A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 14. §-ában és a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének 32/2009. (VI. 23.) számú állásfoglalásában biztosított jogkörömben eljárva, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.), valamint az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet előírásaival összhangban, a hivatkozott jogszabályokban előírt kötelezettség végrehajtásaként az MTA Titkárságánál, mint az Sztv. szerint gazdálkodó szerveznél a leltározás rendjét a következők szerint határozom meg.

1 § A szabályzat hatálya

Jelen szabályzat az MTA Titkársága köztestületi költségvetési szerv által használt eszközök és források számbavételéről és a valóságban meglévő állomány megállapításáról rendelkezik. 1

2 § Fogalom-meghatározások

  • (1) Leltár: a jelen szabályzat hatálya alá tartozó költségvetési szerv valamennyi eszközének és forrásának állományáról egy adott időpontban a leltározás eredményeként készített dokumentációk, illetve szabályszerűen, folyamatosan vezetett és helyesbített – mérlegtételeket alátámasztó – részletező nyilvántartások összessége. Olyan kimutatás, amely az eszközök és források valóságban meglévő állományát – az eszközök esetében mennyiségben és értékben, a források esetében pedig értékben – meghatározott napra vonatkoztatva tartalmazza.
  • (2) Teljes leltár: a jelen szabályzat hatálya alá tartozó költségvetési szerv valamennyi eszközét és forrását tartalmazza, ideértve a leltárfelvétel időpontjában a birtokában lévő idegen tulajdonú (kölcsönben, javításra stb.), átvett eszközöket.
  • (3) Részleltár: a jelen szabályzat hatálya alá tartozó költségvetési szerv eszközeinek vagy forrásainak egy-egy részéről készült leltár. Részleltárnak minősül a költség vetési szerv egy meghatározott területén – leltárkörzetben – található eszközökről felvett leltár is.
  • (4) Nyitó leltár: új költségvetési szerv létrejöttekor készített leltár. A már működő költségvetési szervek nyitó leltárt nem készítenek, mivel az előző évi záró leltáruk megegyezik a következő évi nyitóleltárral.
  • (5) Elszámoltató leltár: az anyagilag felelős munkavállalók elszámoltatása, szakszerű tevékenységük ellenőrzésére készül. Az anyagi felelős munkaköröknél a személyi változások, vagy beosztásban történő változás időpontjában átadás-átvételi leltárt kell készíteni, amely mind az átadó, mind az átvevő elszámoltatásának, illetve a vonatkozó jogszabályokban rögzített felelősségének alapokmánya. Bűncselekmény alapos gyanúja, vagy megállapított bűncselekmény esetén is elszámoltató leltárt kell felvenni.
  • (6) Idegen leltár: a költségvetési szerv területén lévő (használatra, kölcsönbe, megőrzésre, javításra, bérmunkára stb. átvett), idegen eszközökről – a saját tulajdonúaktól elkülönítetten – készített kimutatás (leltár).
  • (7) Leltározás: a jelen szabályzat hatálya alá tartozó költségvetési szerv tulajdonát képező, illetőleg a használatába adott eszközök (aktívák), valamint azok forrásai (passzívák) meglévő állományának (mennyiségének) megállapítását jelenti. A leltározáshoz tartozik a hiányok és a többletek megállapítása és azok rendezése (elszámolása) is. A leltározás során szükséges az előírt tartalmú, formájú leltári bizonylatok és dokumentációk előírás szerinti egyértelmű és hiánytalan kitöltése, különös tekintettel a szükséges záradékokra és az aláírásokra. A leltározás a költségvetési szerv birtokában lévő idegen eszközökre is kiterjed.
  • (8) A leltározás célja: a mérlegben kimutatott eszközök és források valódiságának biztosítása, a tulajdon védelme, és az anyagilag felelős személyek elszámoltatása.
  • (9) Leltárértékelés: a leltározott eszközök és források leltározása során megállapított mennyiség (érték) és a könyvviteli nyilvántartások szerinti mennyiség (érték) különbözetének rögzítése.
  • (10) Leltárkülönbözet: a leltározás során megállapított meny nyiség és az analitikus nyilvántartások szerinti mennyiségi különbözete. A leltárkülönbözet értéke a mennyiségi különbözet nyilvántartási áron számított értéke.
  • (11) Leltárhiány: a kezelésre szabályszerűen átadott és átvett eszközökben ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenéssel és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. A mérlegben kimutatott eszközök és források december tárgyév 31-i értékét minden évben leltárral kell alátámasztani. A leltárnak az eszközöket és a forrásokat mennyiségben és értékben kell tartalmaznia. A jelen szabályzat szerinti költségvetési szervek eszközeiről, forrásairól és az azok állományában bekövetkezett változásokról mennyiségben és értékben folyamatosan részletező nyilvántartást kell vezetni.
  • (12) A leltározás időpontja: a leltározás időtartama, amelynek során a leltározandó eszközök számbavételét meghatározott időtartamon belül kell végrehajtani. Leltározás időtartama alatt a leltározási helyen lévő tárgyi eszközök, készletek mozgása nem megengedett. A leltározás elvégezhető folyamatosan, vagy fordulónappal. Mindkét esetben a leltározást a szabályzatban és az éves leltározási ütemtervben meghatározott időtartamon belül kell végrehajtani. Ezzel egyidejűleg meg kell figyelni és fel kell tárni az elfekvő, feleslegessé vált, csökkent értékű készleteket, eszközöket, továbbá ellenőrizni kell a készletek tárolásának helyességét és a raktározási előírások betartását.
  • (13) Folyamatos leltár: a leltározási kötelezettség alá tartozó eszközök leltározását hosszabb időn belül kell végrehajtani, a leltározáshoz kapcsolódó feladatok időbeli elosztásával. Ennek előfeltétele az előírásszerű, naprakész analitikus nyilvántartás vezetése, melynek alapján a hiányok és a többletek azonnal megállapíthatók és rögzíthetők lesznek.
  • (14) Fordulónapi leltározás: a leltárt az ütemtervben meghatározott naptári napra, leltári fordulónapra állapítják meg. A fordulónapi leltározáshoz a fordulónapig kiállított eszközváltozási bizonylatokat hiánytalanul fel kell dolgozni, a nyilvántartásokat le kell zárni, annak érdekében, hogy a leltározott és a könyvszerinti készletek egyeztethetők legyenek, s így a leltári különbözetek megállapíthatók legyenek.
  • (15) A leltárfelvétel módjai, módszerei:
    • – Mennyiségi felvétel: A mennyiségi felvétel tényleges mérést, megszámlálást jelent, amelynek formája a nyilvántartások alapján történő (a nyilvántartásokkal való összehasonlítást jelentő) felvétel.
      • a) Mindazon eszközöket, amelyeket méréssel, számlálással stb. számba lehet venni, év végén, tényleges mennyiségi felvétellel kell leltározni.
      • b) A leltározási kötelezettség alá tartozó egyéb eszközök és források számbavétele a nyilvántartások alapján történő egyeztetéssel (a nyilvántartásokkal való összehasonlítást jelenti) történik.
    • – Nyilvántartásoktól független felvétel:
    • Az összes leltározandó eszközféleség megszámlálása, megmérése, majd azonosító adataival együtt történő felvezetése a leltári alapbizonylatokra.
    • – Egyeztetés:
    • Az egyeztetés a főkönyvi számláknak az analitikus nyilvántartásokkal, vagy a könyvelés helyességét igazoló okmányokkal (bankkivonatok, egyeztető levelek, számítások stb.) való összehasonlítását jelenti. Egyeztetéssel kell leltározni a csak értékben kimutatható eszközöket, kötelezettségeket.
      • a) Belső egyeztetés:2 az eszközökkel, illetve forrásokkal kapcsolatban már rendelkezésre álló, a másik fél által már megküldött szerződések, megállapodások, számlák, kincstári kivonatok összevetése.
      • b) Speciális egyeztetés módszerét kell alkalmazni
        • ba) a saját tőke,
        • bb) a tartalékok,
        • bc) az aktív és passzív pénzügyi elszámolások leltározásánál.

A leltározást a saját tőkén belül a tőkeváltozások, valamint a tartalékok esetében a mérleg belső összefüggéseinek speciális egyeztetése jelenti. Ezt a feladatot az év végi beszámoló feldolgozására központilag kiadott ún. KGR-program segítségével kell végrehajtani. A többi esetben a kötelezően vezetett analitikát kell egyeztetni az alapdokumentációval.

3 § A leltározás alapelvei

  • (1) A teljesség követelménye3 értelmében a leltárnak az eszközt, vagy forrást tartalmaznia kell, függetlenül attól, hogy a leltározás módja miként van meghatározva és a leltározás során hol találhatóak.
  • (2) A számbavételnél a bruttó elszámolás elvét kell alkalmazni, amelynek során az adósokat és a hitelezőket tételesen kell kimutatni, és csak ugyanazon adós (hitelező) azonos természetű, több számlából álló tartozása vagy követelése vonható össze.
  • (3) A világosság követelményének érvényesítése céljából a leltárnak az eszközöket tárolási hely szerint, ezen belül fajta, típus, minőség és méret szerinti részletességgel kell tartalmaznia – egyedi azonosító sorszám megjelölésével –, hogy a helyes áttekintés és a pontos értékelés biztosított legyen.
  • (4) A valódiság elvének megfelelően a leltárban szereplő tételeknek a valóságot kell tükröznie.
  • (5) Az MTA Titkársága az eszközök, források esetén fordulónapi leltározást végez, az év végi zárással egyeztetve azt.4

4 § Leltározási kötelezettség

  • (1) A leltározási kötelezettség az MTA Titkársága használatában lévő valamennyi eszközére és forráséra terjed ki a 4. § (3) bekezdésben írt kivétellel.5
  • (2) Az egyes eszközök és források közül az alábbiak leltározásának gyakorisága, módszere:6
    • – Informatikai eszközök:
      • a) Leltározás fordulónapja: december 31.
      • b) Leltározás módja: egyeztetés
      • c) Leltározás módszere: mennyiségi felvétellel 3 évenként
      • d) Leltári bizonylatok: az analitikával egyeztetett nyitott tételek alapdokumentációja
    • – Követelések:
      • a) Leltározás fordulónapja: december 31.
      • b) Leltározás módja: egyeztetés
      • c) Leltározás módszere: belső egyeztetés
      • d) Leltári bizonylatok: az analitikával egyeztetett nyitott tételek alapdokumentációja
    • – Saját tőke:
      • a) Leltározás fordulónapja: december 31.
      • b) Leltározás módja: egyeztetés
      • c) Leltározás módszere: speciális egyeztetés
      • d) Leltári bizonylatok: a 41 főkönyvi számla
    • – Rövid lejáratú kötelezettségek:
      • a) Leltározás fordulónapja: december 31.
      • b) Leltározás módja: egyeztetés
      • c) Leltározás módszere: belső egyeztetés
      • d) Leltári bizonylatok: analitikus nyilvántartás és alapbizonylatok.
  • (3) Az MTA Titkársága által használt eszközök közül az informatikai eszközök kivételével a tárgyi eszközök és a készletek leltározását az eszközöket kezelő MTA Létesítménygazdálkodási Központja látja el saját belső szabályozása alapján.

5 § Leltározás előkészítése

A jelen szabályzat szerinti költségvetési szervek eszközeinek és forrásainak leltározása minden esetben december 31-i fordulónappal, egyeztetéssel történik, melynek az általános leltározási szabályok szerint külön előkészítő feladatai nincsenek. A leltározási és leltárkészítési szabályzatban a leltározás előkészítése körében tehát részben a következő témakörök nem értelmezhetőek:

  • − konkrét előkészítő feladatok (hozzáférhetőség),
  • − leltározási ütemterv készítése,
  • − leltárutasítás készítése,
  • − leltározási körzetek kijelölése,
  • − leltározás nyomtatványainak biztosítása,
  • − leltározás személyi és technikai feltételeinek biztosítása,
  • − leltározásban résztvevők felkészítése.

6 § A leltározásban közreműködők feladata és felelőssége

  • (1) A leltározásban közreműködők: a leltározás vezetője, a leltározó és a leltárellenőr.
    • a) A leltározás vezetője az MTA Titkárság7 Gazdasági Osztályának (a továbbiakban: Gazdasági Osztály) vezetője. A leltározás vezetőjének feladata az éves leltározási ütemterv elkészítése, valamint a leltározásban közreműködők kijelölése és felkészítése; intézkedés a leltározáshoz szükséges eszközök, leltári bizonylatok beszerzéséről, a leltározás tárgyi, technikai feltételeinek és szabályszerűségének biztosítása.
    • b) A leltározásban közreműködő munkavállaló(k) részt vesz(nek) a leltár előkészítésében, szükség szerint átveszi(k) az üres bizonylatokat és végrehajtják a leltározást. Felelős(ek) a leltári alapbizonylatok szakszerű, a valóságnak megfelelő kitöltéséért, a valósághű adatok rögzítéséért, a leltárutasítások pontos betartásáért.
    • c) A leltárellenőr feladata a leltárfelvétel szabályszerűségének ellenőrzése, a szabályok megsértése esetén a szükséges intézkedések megtétele. A leltárellenőr ellenőrzi (szúrópróbaszerűen) a mennyiségi felvétel helyességét, a leltározott tárgyak szakszerű beazonosítását, a bizonylatok helyes kitöltését, továbbá ellenőrzi a leltár kiértékelését, az esetleges hiányok, többletek rendezését, és az azok megszüntetése érdekében tett intézkedéseket.
  • (2) Az év végi könyvviteli mérlegbe csak a szabályszerű leltározással megállapított és kivizsgált, leltárkülönbözettel módosított értékek vehetők fel.

7 § A leltározás végrehajtásának szabályai

  • (1) A leltározáshoz használt nyomtatványok (leltárfelvételi ívek, leltárösszesítők, jegyzőkönyvek) kezelése, nyilvántartása és megőrzése a könyvelést végző szervezeti egység feladata.
  • (2) A Gazdasági Osztály vezetője által előzetesen elkészített leltározási ütemterv8 az Akadémia elnöke leltárutasítást ad ki.
  • (3) A kézi leltárfelvétel esetén a leltári nyomtatványokat minden esetben tintával kell kitölteni. Javítani a rontott adat áthúzásával és a helyes adat fölé írásával kell. A javítás tényét a javítást végző aláírásával is köteles igazolni. Amennyiben a leltárfelvétel számítógépes programmal történik, úgy az adatok rögzítése számítástechnikai, gépi adatrögzítéssel történik. Gépi adatrögzítés során a javítás tényét, a stornózott bizonylatokat a program rögzíti, adatállományában megőrzi.
  • (4) A tárgyi eszközök értékelése a mérlegben a könyvviteli nyilvántartásokkal egyező nettó értékben történik. A leltárívekre azonban az egyes tárgyi eszközöknek csak a bruttó értékét kell felvezetni. Az azonosíthatóság érdekében az aktivált tárgyi eszközök közül a bútorokat, gépeket, berendezéseket leltári számmal, egyedi azonosító számmal kell ellátni, s azoknál az eszközöknél, ahol más, azonosításra alkalmas jelölés (pl. gyártási szám) található, úgy célszerű a leltárfelvételi íven azt is feltüntetni.
  • (5) Egyéb eszközök és források esetében a leltározás az analitikus nyilvántartásokkal való egyeztetéssel történik. A leltározás a munkavállalók használatába kiadott vagy átadott eszközféleségekre (munkaeszközök, követelések stb.) is ki kell hogy terjedjen.
  • (6) Az Sztv. értelmében valamennyi eszköz és forrás leltározása kötelező. A leltározás adatait egyeztetni kell a könyvviteli nyilvántartásokkal, és a jegyzőkönyvileg megállapított különbözetek okát legkésőbb a leltárfelvételtől számított 30 napon belül tisztázni kell oly módon, hogy a leltáreltérések számviteli rendezése az év végi főkönyvi zárásig megtörténhessen.9

8 § A leltározás, leltárfelvétel ügyvitele

  • (1) Leltárfelvétel: A leltározási utasításban és ütemtervben meghatározott időpontokban a leltározók a részükre kijelölt leltározási körzetekben megkezdik a leltárfelvételt. A leltározás ideje alatt a leltározott eszközökben, készletekben eszközmozgás nem történhet. A leltározást végző személyek a leltározandó eszköz, anyag megnevezésének, kódszámának azonosítása mellett ellenőrzik a leltározott eszköz, anyag teljes körűségét, ellenőrzik a leltárfelvételi egység hiánytalan meglétét. Számlálással, méréssel történő számbavétel után megállapítják a mennyiségeket, majd a leltározott mennyiségeket a megfelelő bizonylaton rögzítik, amennyiben a leltározás hagyományos módon és papíralapú bizonylatok felhasználásával történik.
  • (2) Leltározási körzetenként a leltározási feladat befejezésével leltárösszesítő íveket kell készíteni, amelyen szereplő adatok helyességéért a leltározást végzők és az eszközért felelős személyek aláírásukkal kötelesek igazolni.
  • (3) Az aláírt bizonylatokat át kell adni a leltárellenőröknek, illetve a leltározási bizottságok vezetőinek. A leltárfelvétel ellenőrzésének végrehajtása után az ellenőrzést végzők aláírásával ellátott bizonylatokat át kell adni – szigorú számadás ellenőrzése mellett – a leltározásért felelős vezetőnek (a Gazdasági Osztály vezetőjének).
  • (4) Leltárösszesítő elkészítése: A leltárfelvételi jegyek, személyenkénti, illetve leltározási körzetenként felvett leltárfelvételi ívek adatai alapján el kell készíteni a leltárösszesítést. A leltárösszesítő íveket a költségvetési szervek, alcímek számlarendjéhez igazodó rendezettségben kell elkészíteni.
  • (5) Leltárkülönbözetek megállapítása: a leltárkülönbözeteket leltárkörzetenként, illetve felelős személyenként a leltárfelvétel időpontjától számított 15 napon belül kell megállapítani. Leltárhiánynak minősül – a leltárfelelősség szempontjából – a kezelésre, tárolásra szabályszerűen átadott, átvett eszközökben, készletekben keletkezett hiány. A leltárkülönbözeteket utólagos adategyeztetéssel az analitikus eszköz- és készletnyilvántartóknak kell megállapítaniuk. Az utólagos adategyeztetés, a leltárkülönbözetek megállapítása történhet számítógépes adatfeldolgozással vagy manuálisan, a leltárbizonylatok és az analitikus nyilvántartások adatainak összevetésével.
  • (6) Az MTA Titkársága esetében – tekintettel a leltározandó eszközök körére – leltározási különbözet kizárólag könyvelési hiányosságból keletkezhet, amelyet a meglévő alapbizonylatok alapján kell rendezni.
  • (7) Leltárfelvételi (záró) jegyzőkönyv: a leltározók, a leltárellenőrök munkáját a leltározás vezetésével megbízott személy ellenőrzi, beszámoltatja a csoportok vezetőit feladataik végrehajtásáról, megállapításaikról. A leltározás befejezéseként „Leltár (záró) jegyzőkönyvet” kell felvenni, melynek tartalmazni kell:
    • a) a leltárkörzet, a leltározott egység megnevezését,
    • b) a leltározók, leltárellenőrök, leltárfelelősök nevét,
    • c) a leltározás megkezdésének és befejezésének keltét,
    • d) a leltárbizonylatok felhasználás szerinti sorszámát,
    • e) a leltárért anyagilag felelős személy nyilatkozatát, hogy a felvett leltár megfelel a valóságnak, azokért felelősséget vállal; amennyiben a leltározással, a felvett adatokkal szemben észrevétele, kifogása van, azt is rögzítenie kell a jegyzőkönyvben,
    • f) a jegyzőkönyvet a leltározásban és az ellenőrzésben résztvevőknek aláírásukkal kell hitelesíteniük.
    • A leltárról szóló záró jegyzőkönyv elkészítése a leltározás időpontja és a mérlegkészítés ideje közé kell hogy essen.
  • (8) A leltári bizonylatokat okmányszerűen kell elkészíteni, és 10 évig meg kell őrizni.

9 § Leltárfelelősség, kártérítés szabályai

  • (1) A leltározáshoz kapcsolódóan a munkavállalókat és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állókat a személyes használatra kiadott eszközök tekintetében a vonatkozó jogszabályokban rögzített felelősség terheli.
  • (2) Leltárhiány esetén jegyzőkönyvet kell felvenni, a leltárhiányért felelős munkavállaló által történő megtérítésről az MTA Titkársága munkavállalója esetén az Akadémia elnöke jogosult dönteni. A leltárhiányért való felelősség megállapítására – a foglalkoztatási jogviszonytól függően – a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény rendelkezései az irányadók.
  • (3) A leltárfelelősség általános szabálya, hogy a leltárhiányért való felelősség – vétkességre való tekintet nélkül – a kezeléssel megbízott munkavállalót/megbízottat (személyt) terheli. Az anyagilag felelős munkavállalók/ megbízottak, személyek akkor mentesülhetnek a felelősség alól, ha bizonyítják, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította. A felelősség tárgyi hatálya kiterjed minden, a munkavállalóknak/megbízottaknak, személyeknek megőrzésre, kezelésre átadott eszközre, vagyontárgyra, elszámolásra kiadott, átvett pénzeszközre, így pl. a pénzkezelő helyeken, pénztárakban kezelt pénzeszközökre, kincstári kártyával felvett készpénzre, elszámolási kötelezettséggel átvett előlegekre, megőrzésre átvett eszközökre, vagyontárgyakra, kezelésre és/vagy személyes használatra átadott eszközökre, értékhatártól függetlenül.

10 § Záró rendelkezések

A jelen szabályzatban foglaltakat 2014. évtől kell alkalmazni azzal, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságának leltározási szabályzatáról szóló 14/2013. (III. 30.) számú elnöki határozat 2014. március 31-én egyidejűleg hatályát veszti.

FELHÍVÁS

Jermy Tibor-díj odaítélésére

A Magyar Tudományos Akadémia által Jermy Tibor akadémikus hagyatékából alapított Jermy Tibor-díj Díjbizottsága felhívja az MTA Biológiai Tudományok Osztályát, az MTA Agrártudományok Osztályát, az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Állattani Osztályának képviselőjét, a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárának vezetőjét, a Magyar Rovartani Társaság elnökét és az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatóját, tegyenek javaslatot

Jermy Tibor-díj odaítélésére.

A Díjbizottság a díjat olyan fiatal, tehetséges biológus egyetemi hallgatók és kutatók számára ítéli oda, akik elsősorban az elméleti és alkalmazott zoológia területén végzik kutatási tevékenységüket. Az elismerés Magyarországon kutatóként foglalkoztatott személy részére, illetve egyetemi/főiskolai hallgatói minőségben végzett tudományos munkáért ítélhető oda.

A díjak átadására 2020 novemberében, a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében kerül sor. A díjazottak nevét a Magyar Tudományos Akadémia honlapján a Díjbizottság nyilvánosságra hozza.

A javaslatban részletesen ismertetni szükséges a javasolt személy kutató tevékenységét és e tevékenység eredményét, valamint mellékelni kell szakmai életrajzát is.

A javaslatokat 2020. március 31-ig szükséges megküldeni az MTA Titkárság Testületi Titkárság Biológiai Tudományok Osztálya postacímére, 1051 Budapest, Nádor utca 7. (1245 Budapest, Pf. 1000.), vagy elektronikusan a biologia@ titkarsag.mta.hu címre. Kérjük megadni a javasolt személy e-mail elérhetőségét is!

Fésüs László

a Díjbizottság elnöke

TÁJÉKOZTATÓ

a Magyar Tudományos Akadémia doktora cím odaítéléséről

A Magyar Tudományos Akadémia Doktori Tanácsa 2020. Január 24-i ülésén a doktori címet a következő személyek részére ítélte oda:

FÖLDES GÁBOR

„A szívszöveti átépülés jelátviteli folyamatai” című munkája alapján,

HALMOSI RÓBERT

„A poli(ADP-ribóz) polimeráz enzim gátlás és a természetes polifenolok hatása a kardiovaszkuláris remodellingre és a szívelégtelenség kialakulására” című munkája alapján,

KIRÁLY ILDIKÓ

„Curiosity and social interpretative schemas: their role in cognitive development” című munkája alapján,

PAPP MÁRIA

„Májcirrózishoz társuló bakteriális fertőzések és transzlokáció diagnosztikája, prognózisa és előrejelzésének lehetőségei” című munkája alapján,

PAVLOVITS TAMÁS

„A végtelen észlelése a kora újkorban” című munkája alapján,

RÉVÉSZ LÁSZLÓ

„A 10–11. századi temetők regionális jellemzői a Keleti- Kárpátoktól a Dunáig” című munkája alapján.

TÁJÉKOZTATÓ

a Lakásügyi Bizottság tagjainak változásáról

A Magyar Tudományos Akadémia elnökének 13/2018. (VII. 16.) számú határozatával módosított, a Magyar Tudományos Akadémia visszatérítendő lakáscélú támogatásának rendjéről szóló 10/2019. (XII. 15.) sz. elnöki határozat 8. § (3) bekezdése szerint a Lakásügyi Bizottság személyi összetételét az Akadémiai Értesítőben közzé kell tenni.

A Lakásügyi Bizottság személyi összetétele 2020.

január 1-jétől a következő:

  • A Lakásügyi Bizottság elnöke:
  • A Lakásügyi Bizottság tagjai:
    • Kondácsné Dallos Sarolta (az MTA Titkársága Gazdasági Igazgatóságának kijelölt munkatársa)
    • Kőnig Marianna (az MTA Területi Akadémiai Bizottságok Titkárságának kijelölt munkatársa)
    • Szabó Annamária (a Főtitkári és Főtitkárhelyettesi Titkárság kijelölt munkatársa)
  • A Lakásügyi Bizottság titkára:

FOGADÓÓRA

Török Ádám, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára minden csütörtökön – előzetes bejelentkezés alapján (tel.: 269-0114) – fogadóórát tart. Az Akadémia köztestületi tagjainak más időpontokban is rendelkezésére áll.

AKADÉMIAI ÉRTESÍTŐ, a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos lapja

A szerkesztésért felelős: az MTA Titkárság Jogi és Igazgatási Főosztálya

1051 Budapest, Nádor u. 7.

A kiadásért felelős az Akadémiai Kiadó Zrt. igazgatója.

Budapest, 2020

Szerkesztő: Tóth Anikó – Termékmenedzser: Egri Róbert

Megjelent: 2 (A/5) ív terjedelemben – HU ISSN 0865-9303

Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Üzletág (Budapest VIII., Orczy tér 1.; postacím: 1008 Budapest).

Előfizethető valamennyi postán, kézbesítőknél, e-mailen (hirlapelofizetes@posta.hu)

és faxon (303-3440). További információ: 06 80/444-444.

Előfizetési díj egy évre 10 320 Ft áfával. – Példányszámonkénti ára: 860 Ft áfával.

Printed in EU

1

Módosította a 4/2020. (I. 30.) számú elnöki határozat. A hatálybalépés időpontja 2020. január 30.

2

Módosította a 4/2020. (I. 30.) számú elnöki határozat. A hatálybalépés időpontja 2020. január 30.

3

Módosította a 4/2020. (I. 30.) számú elnöki határozat. A hatálybalépés időpontja 2020. január 30.

4

Módosította a 4/2020. (I. 30.) számú elnöki határozat. A hatálybalépés időpontja 2020. január 30.

5

Módosította a 4/2020. (I. 30.) számú elnöki határozat. A hatálybalépés időpontja 2020. január 30.

6

Módosította a 4/2020. (I. 30.) számú elnöki határozat. A hatálybalépés időpontja 2020. január 30.

7

Módosította a 4/2020. (I. 30.) számú elnöki határozat. A hatálybalépés időpontja 2020. január 30.

8

Módosította a 4/2020. (I. 30.) számú elnöki határozat. A hatálybalépés időpontja 2020. január 30.

9

Módosította a 4/2020. (I. 30.) számú elnöki határozat. A hatálybalépés időpontja 2020. január 30.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • Archeology (arts and humanities) SJR Quartile Score (2017): Q3
  • History SJR Quartile Score (2017): Q3
  • Scimago Journal Rank (2018): 0.112
  • SJR Hirsch-Index (2018): 4

Language: Hungarian

Founded in 1952
Publication: One volume of twelve issues annually
Publication Programme: 2020. Vol. 69.

 

Subscribers can access the electronic version of every printed article.

Hungarian Academy of Sciences, Department of Legal and Administrative Affaires
Address: H-1051 Budapest, Nádor u. 7.
Phone/Fax: 36-1-411-6188