2016–2019 között végeztünk feltárásokat az egri várban. Ezek során a vár, illetve az egri püspöki központ 11–13. századi történetére vonatkozó fontos új megfigyeléseket tehettünk. A régészeti megfigyelések alapján a vár legkorábbi előzményeként egy 11. század első feléből származó királyi udvarház épületeit azonosítottuk. Véleményünk szerint ez fogadta be az 1068 után először ideiglenesen, majd 1091 után véglegesen az egyházmegye központját, amely korábban Bihar várában lehetett. Rekonstruáltuk a román kori székesegyház építéstörténetét, és nagyrészt feltártuk a székesegyház északi oldalán a 12. század folyamán több lépésben kiépült káptalani kerengőt és püs pöki palotát, valamint több ponton azonosítottuk a 13. század első felében kiépülő, két részből álló első püspökvár falait (1. kép).
Between 2016 and 2019, we conducted a series of excavations in Eger Castle, in the course of which we gained a number of new insights regarding the 11th–13th century history of the castle and the episcopal seat. On the testimony of the written sources and the archaeological record, the castle’s earliest antecedent was a royal manor house from the first half of the 11th century. In our view, this building functioned as the centre of the diocese – which had earlier probably been located in Bihar Castle – first temporarily after 1068, then, after 1091, permanently. We were able to reconstruct the architectural history of the Romanesque cathedral and we excavated the cathedral’s cloister and the episcopal palace on the cathedral’s northern side, built in a number of successive phases. We also succeeded in identifying the walls of the first episcopal castle built in the first half of the 13th century (Fig. 1).
Anker, Leif 2005 The Norwegian Stave Churches. Arfo.
Bakay Kornél 2011 Somogyvár, Szent Egyed-monostor. A somogyvári bencés apátság és védműveinek régészeti feltárása, 1972–2009. Budapest.
Berecz Barbara 2019 Az egri vár 2017-es feltárásának Árpád-kori kerámia anyaga. In: H. Szilasi Á. (szerk.): Örökségünk védelme és jövője 3. A Dobó István Vármúzeumban 2017. február 9–10-én megrendezett restaurátor szimpózium tanulmánykötete. Studia Agriensia 38, Eger, 91–107.
Bunyitai Vince 1883 A váradi püspökség története I. Nagyvárad.
Buzás Gergely 2006 Az egri székesegyház XIII–XIV. századi gótikus épülete. Az Egri Vár Híradója 38. (Eger) 21–65.
Buzás Gergely 2010 A szekszárdi apátság temploma a középkorban. In: Kollár T. (szerk.): Építészet a középkori DélMagyarországon. Budapest, 554–603.
Buzás Gergely 2016 A középkori pécsi püspökvár. In: Heidl Gy. – Raffay E. – Tüskés A. (szerk.): Echo simul una et quina. Tanulmányok a pécsi székesegyházról. Tóth Melinda emlékére. Pécs, 75–103.
Buzás Gergely 2017a Az egri vár az Árpád-korban. Várak, kastélyok templomok–Évkönyv, 65–69.
Buzás Gergely 2017b Koraközépkori udvarház Abasáron. In: H. Szilasi Á. (szerk.): Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4–5-én megrendezett tudományos konferencia tanulmánykötete. Studia Agriensia 33, Eger, 10–19.
Buzás Gergely 2019a Jelentés az egri vár 2016–2017-ben lezajlott régészeti kutatásairól. In: H. Szilasi Á. (szerk.): Örökségünk védelme és jövője 3. A Dobó István Vármúzeumban 2017. február 9–10-én megrendezett restaurátor szimpózium tanulmánykötete. Studia Agriensia 38, Eger, 51–73.
Buzás Gergely 2019b Az egri vár zászlódombjának feltárása. Várak, kastélyok, templomok–Évkönyv, 52–56.
Buzás Gergely – Kovács Olivér 2019 Az Árpád-házi uralkodók sírjai. Budapest.
Casanelli, Roberto – Piva, Paolo 2010 Casanelli, R.–Piva, P. (eds): Lombardia Romanica. Milano.
Détsy Mihály 1964 Az egri várszékesegyház építéstörténetének okleveles adatai. Művészettörténeti Értesítő (Budapest) 13, 1–19.
Détshy Mihály–Kozák Károly 1964 Az egri várban álló gótikus palota helyreállítása. Magyar Műemlékvédelem (Budapest) 2, 31–72.
Détshy Mihály–Kozák Károly 1967 Az egri vár feltárása IV. Agria–Az Egri Múzeum Évkönyve (Eger) 5, 87–116.
Détshy Mihály – Kozák Károly 1972 Eger vára. In: Voit P et al. (szerk.): Magyarország Műemléki topográfiája 8, Heves Megye Műemlékei II. Budapest, 77–159.
Gerevich Tibor 1938 Magyarország románkori emlékei. Budapest.
Gerevich László 1983 The Royal Court (curia), Provost’s Residence and the Village at Dömös. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungariae (Budapest) 35, 385–409.
Györffy György 1984 Magyarország története a honfoglalástól a tatárjárásig. In: Bartha A. (szerk.): Magyarország története I. Előzmények és magyar történet 1242-ig. I/1. Budapest, 575–1006.
Györffy György 1987 Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza III. Budapest.
Havasi Krisztina 2003 „1200 körüli” faragványcsoport töredékei a középkori egri székesegyházból. Agria–Az Egri Múzeum Évkönyve (Eger) 39, 113–188.
Havasi Krisztina 2017 „Cuius corpus requiescit in ecclesia agriensi…” („Cuius corpus requiescit in ecclesia agriensi…”). Archaeologiai Értesítő (Budapest) 142, 129–166.
Hóman Bálint 1921 Magyar Történet I. Budapest.
Hóman Bálint 1938 Szent István. Budapest.
Ipolyi Arnold 1865 Az egri megye Sz. János apostol és evangelistáról nevezett régi székesegyháza az egri várban. In: Emlékkönyv Kis-Apponyi Bartakovics Béla érsek Aranymiséjének ünnepére. Eger, 95–171.
Kandra Kabos 1883 A somboly-pankotai főesperestség. Századok (Budapest) 17, 582–592.
Karczag Ákos – Szabó Tibor 2012 Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest.
Kárpáti János 2010 Az egri püspökvár. Eger.
Kiss Attila 2007 Úzok a Képes Krónikában. A nyugati oguz (úz) törzsek és a Magyar Királyság a XI. században. Hadtörténelmi Közlemények (Budapest) 120, 549–576.
Koszta László 2013 A kalocsai érseki tartomány kialakulása. Pécs.
Koszta László 2014 A bihari püspökség alapítása. In: Zsoldos A. (szerk.): Nagyvárad és Bihar a korai középkorban. Tanulmányok Biharország történetéről 1. Nagyvárad, 41–81.
Kozák Károly 1966 Az egri vár feltárása (1957–5) III. Agria–Az Egri Múzeum Évkönyve (Eger) 4, 97–152.
Kozák Károly 1969a Az egri vár feltárása (1957–67) V. Agria–Az Egri Múzeum Évkönyve (Eger) 6, 115–169.
Kozák Károly 1969b Az egri vár feltárása (1957–1968) VI. Agria–Az Egri Múzeum Évkönyve (Eger) 7, 179–208.
Kozák Károly 1972 Az egri várszékesegyház feltárása I. Agria–Az Egri Múzeum Évkönyve (Eger) 10, 159–190.
Kozák Károly 1974 Az egri várszékesegyház feltárása II. Agria–Az Egri Múzeum Évkönyve (Eger) 11–12, 131–158.
Kozák Károly 1975 Az egri várszékesegyház feltárása III. Agria–Az Egri Múzeum Évkönyve (Eger) 13, 81–99.
Kozák Károly 1979 Az egri vár Árpád-kori temetőjének feltárása I. Agria–Az Egri Múzeum Évkönyve (Eger) 16–17, 157–181.
Kozák Károly 1981 Az egri vár Árpád-kori temetőjének feltárása II. Agria–Az Egri Múzeum Évkönyve (Eger) 18, 5–46.
Kozák Károly 1983 Árpád-kori falu maradványainak feltárása az egri várban I. Agria–Az Egri Múzeum Évkönyve (Eger) 19, 75–110.
Kozák Károly 1984a Közép-Európa centrális templomai (IX–XI. század) (Die Zentralkirchen in Westeuropa [IX–XI. Jahrhundert]). A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei (Veszprém) 17, 107–144.
Kozák Károly 1984b Árpád-kori műhelyek és egy középkori fűtőkemence az egri várban. In: Gömöri J. (szerk.): Iparrégészet. II. Iparrégészeti és archeológiai kutatások Magyarországon. Veszprém, 205–215.
Kozák Károly 1986 Az egri vár Árpád-kori temetőjének feltárása III. Agria–Az Egri Múzeum Évkönyve (Eger) 22, 5–34.
Kozák Károly 1987 Leletmentés az egri várban I. (1985–86). Agria–Az Egri Múzeum Évkönyve (Eger) 23, 413–429.
Kozák Károly 1990 Az egri vár feltárása VII. (1957–1988). Agria–Az Egri Múzeum Évkönyve (Eger) 25–26, 317–375.
Kozák Károly–Sedlmayr János 1972 Az egri vár Tömlöc-és Földbástyájának helyreállítása. Magyar Műemlékvédelem (Budapest) 1969–1970, 245–267.
Kozák Károly – Sedlmayr János 1987 Az egri vár középkori kőtára. Eger.
Kristó Gyula 1974 A XI. századi hercegség története Magyarországon. Budapest.
Lénárt Andor 1982 Az egri vár feltárásának története 1949-ig. Studia Agriensis 2. Eger.
Mordovin Maxim 2016 Várszervezet kialakulása a középkori Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban a 10–12. században. Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia 5. Budapest.
mrt 4 Torma, I. (szerk.):Magyarország Régészeti topográfiája 4. A pápai és a zirci járás. Budapest.
Nagy Géza Balázs 2004 1580 előtti adatok az egri püspöki vár történetéhez. Agria–Az Egri Múzeum Évkönyve (Eger) 40, 163–188.
Nagy László 2015 Beszámoló az egri várban 2014-ben végzett régészeti munkákról. Castrum (Budapest) 18, 59–104.
Pauler Gyula 1899 Magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt. Budapest.
Rupp Jakab 1868 Buda-Pest és környékének helyrajzi története. Pest.
SRH Scriptores Rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum. I–II. Edendo operi praefuit Emericus Szentpétery. Budapest, 1937–1938. (reprint 1999).
Stevens, Ulrich 2003 Burgkapellen. Andachts, Reprasentation und Wehrhaftigkeit im Mittelalter. Darmstadt.
Sugár István 1984 Az egri püspökök története. Budapest.
Szentpétery Imre 1943 Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke (Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica). II. kötet, 1. Füzet, 1255–1272. Budapest.
Székely György 1972 A székesfehérvári latinok és a vallonok a középkori Magyarországon. In: Kralovánszky A. (szerk.): Székesfehérvár évszázadai 2. – Középkor. Székesfehérvár, 45–72.
Takács Imre 2001 Garamszentbenedek temploma és liturgikus felszerelése. In: Takács I. (szerk.): Paradisum plantavit. Bencés monostorok a középkori Magyarországon. Pannonhalma, 159–186.
Tóth Sándor 1994 A 11. századi magyarországi kőornamentika időrendjéhez. In: Mikó Á. – Takács I. (szerk.): Pannonia Regia. Művészet a Dunántúlon 1000–1541. Kiállítási katalógus. Budapest, 54–62.
Tóth Sándor 1998 Pillér és ív a magyar romanikában. In: Bardoly I. – László Cs. (szerk.): Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára. Művészettörténet – műemlékvédelem (Budapest) 10, 49–73.
Tóth Péter 2007 A vallonok legkorábbi betelepülése Magyarországra. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve (Miskolc) 46, 543–548.
Traeger, Jörg 1980 Mittelalterliche Architekturfiktion. Die Allerheiligenkapelle am Regensburger Domkreutzgang. München – Zürich.
Winterfeld, Dethard Von 1993 Die Kaiserdome Speyer, Mainz, Worms und ihr romanisches Umland. Würzburg.
Wolf, Arnold 1971 S. Johannis in Curia. Die erzbischöfliche Pfalzkapelle auf der Südseite des Kölner Domes und ihre Nachfolgenbauten. Kölner Domblatt (Köln) 33/34, 125–174.