View More View Less
  • 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK, , Régészettudományi Intézet; 1088 Budapest, Múzeum körút 4/B
  • | 2 Herman Ottó Múzeum; 3529 Miskolc, , Görgey Artúr u. 28.
Open access

In this article an assemblage made out of bronze and amber finds, that had been found in the autumn of 2018 in Mezőzombor-Békás-ér is going to be presented. The chronological analysis of the finds shows, that the assemblage can be dated to the second half of the 7th century BC and the first half of the 6th century BC. According to their analogies each type of objects in the assemblage can be interpreted as jewelleries or clothing decorations. Judging by the signs of wear on the finds we can assume that originally these were not made to be buried. The original context of the objects is uncertain – however it is probable that the artefacts belonged to a burial.

Abstract

E cikkben egy 2018 őszén, Mezőzombor-Békás-érről előkerült bronztárgyakból és borostyángyöngyökből álló együttes kerül bemutatásra. A lelettípusok tipokronológiai elemzése alapján, a Kr. e. 7. század 2. felére és a Kr. e. 6. század elejére keltezhetők. A különféle tárgyak analógiái arra utalnak, hogy ékszerekként, a ruházat dekorálására szolgáltak, az egyes leleteken látható viseleti nyomok alapján nem eltemetésre készítették az együttes elemeit. Eredeti kontextusuk bizonytalan, de valószínűsíthető, hogy egy temetkezés mellékleteiként kerültek a föld alá.

Bevezetés, a leletegyüttes felfedezése

2018 novemberében az észak-alföldi, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mezőzombor-Békás-ér lelőhelyről egy bronztárgyakból és borostyángyöngyökből álló, középső vaskori együttes került elő (1. kép). A felfedezés azt követően történt, hogy a miskolci civil fémkeresős együttműködés önkéntesei közül Molnár László és Győri Károly egy, a területen talált kis bronzpityke miatt felkeresték Bakos Gábort a miskolci Herman Ottó Múzeumban.

A leletmentés során először a tárgyak szóródási körzetét kellett lokalizálni, ez körülbelül 5 m2 területet érintett. Ezt követte a leletek kiemelése, amivel együtt járt a talaj folyamatos nyesése egészen a szántási szint aljáig, ahonnan már nem jött elő több fémlelet. A tárgyak 0–25 cm közti relatív mélységből, több szinten szóródtak, kizárólag a szántott talajrétegben. Régészetileg értelmezhető beásás nyomát nem lehetett megfigyelni.

Mivel nem ismert semmilyen régészeti objektum a leletek környezetéből, így nem lehet biztosan meghatározni, hogy az előkerült tárgyak sírmellékleteknek vagy kincsegyüttes ele-meinek tekinthetők-e. A kérdést tovább nehezíti, hogy egyelőre kevés információval rendelkezünk a lelőhely környezetéről, nem tudunk se vaskori temetőről, se azonosítható, strukturált depozitumról.1

Fig. 1
Fig. 1

Sites of the Vekerzug culture from the second half of the 7th century BC and the 6th century BC (after KozuBová 2019, Karte 1 with the addition of Mezőzombor-Békás-ér)

1: Mátraszele; 2: Cegléd-Hordógyár; 3: Sándorfalva-Eperjes; 4: Tarnadob; 5: Nyáregyháza; 6: Békéscsaba-Fényes; 7:Pomáz; 8: Budapest-Rákospalota; 9: Cigánd; 10: Tiszalök-Börtön; 11: Törökszentmiklós-Surján-Újtelep; 12: Csanytelek-Újhalastó; 13: Heves-Semelweis; 14: Muhi-Kocsmadomb; 15: Nyíregyháza-Közvágóhíd; 16: Orosháza-Gyopáros; 17: Vámosmikola-Istvánmajor; 18: Tiszavasvári-Csáradpart, Tiszavasvári-Dózsatelep; 19: Tápiószele-Szumrák; 20: Szentes-Vekerzug; 21: Alsótelekes-Dolinka-domb; 22: Eger-Nagy-Eged; 23: Dédestapolcsány–Verebce-bérc; 24: Sajószentpéter; 25: Chotín/Hetény IA és IB; 26: Nitra-Dolné Krškany/Nyitra; 27: Senec-Štrková kolónia/Szenc; 28: Ždaňa/Hernádzsadány; 29: Sanislău-Nisipăria/Szaniszló; 30: Ártánd-Zomlin puszta; 31: Nyírparasznya; 32: Mezőkövesd-Mocsolyás; 33: Modrany/Madar; 34: Mezőzombor-Békás-ér

1. kép. A Vekerzug-kultúra lelőhelyei a Kr. e. 7. század második felében és a Kr. e. 6. század első felében (Kozubová 2019, Karte 1 nyomán, Mezőzombor-Békás-érrel kiegészítve)

Citation: Archaeologiai Értesítő 146, 1; 10.1556/0208.2021.00003

Leletek leírása

  1. Állatfejes csüngő. A lelet két darab háromfüles, egybeöntött bronzkarikából áll, a bronzkarikákat két rúd köti össze a felső akasztófüllel, a két rúdon is található egyegy fül. A csüngő alsó négy füle mind sérült, kettő el is tört. A másik kettőről lapos, tömör bronzkorongok lógnak le, a füleket megviselte e kiegészítők tartása, alul elvékonyodtak. A bronzkarikák és rudak találkozásánál két szarvasmarhafej található. A készítő a fej, a nyak és a szarvak vonalát ábrázolta, további részleteket nem dolgoztak ki. A két fej között egy rövid, rossz megtartású vasrúd található. A bronzfelületen hólyagosodás, korrodálódott vas és égésnyomok láthatóak. A tömör bronzkorongokat rövid kis karcolt vonalkákkal díszítették. A csüngő hossza 9,27 cm, legnagyobb szélessége 6,04 cm, vastagsága 0,5–0,7 cm, a vasrúd vastagsága 0,8–0,9 cm (2. kép 1; 4. kép).

  2. Csavart testű, pödrött végű nyílt karikaékszer két töredéke. A tárgy pödrött vége felé kiszélesedik. Felületén hólyagosodás, korrodált vas és égésnyomok. Mivel töredékes átmérőjét nem lehet pontosan meghatározni, körülbelül 12 cm lehetett, vastagsága 0,27–0,3 cm, vége 0,42 cm-től 0,9 centiméterig szélesedik (2. kép 2).

  3. Két végén kúpos, nyílt karikaékszer. Alakja eldeformálódott, felületén korrodált vas és égésnyomok. Átmérője körülbelül 4,5 cm, testének vastagsága 0,15 cm, kúpok legnagyobb vastagsága 0,29–0,32 cm (2. kép 3).

  4. Öntött, csillag alakú bronzgomb. Hétágú, középen kúpos, négy koncentrikus körrel díszítették, hátoldalán egy akasztófül. Felületén hólyagosodás, korrodált vas és égésnyomok. Átmérője az ágakat nem beleszámítva 3,2 cm, ágak hossza 0,7–0,8 cm, vastagsága 0,3 cm, magassága 0,9 cm (2. kép 4).

  5. Öntött, domború bronzpityke. Hátoldalán egy akasztófüllel. Előés hátoldalán égésnyomok. Átmérője 1,55 cm, vastagsága 0,14 cm, magassága 0,58 cm (2. kép 5).

  6. Öntött bronzkarika, oldalán négy füllel. Felületén hólyagosodás, korrodált vas és égésnyomok. A karikát a fülek közelében ferde karcolt vonalakkal díszítették. Átmérője 3,93–4 cm, vastagsága 0,45 cm, fülek belső átmérője 0,48–0,63 cm (2. kép 6; 3. kép 3).

  7. Öntött bronzkarika, oldalán négy füllel. Felületén hólyagosodás, korrodált vas és égésnyomok. Átmérője 4–4,07 cm, vastagsága 0,64 cm, fülek belső átmérője 0,25–0,58 cm (2. kép 7).

  8. Öntött bronzkarika, oldalán négy füllel. Két alsó és két felső fül között enyhe deformálódás: széthúzás nyomai láthatók. A négy fülből az egyik letört, kettő betömődött. Felületén hólyagosodás és égésnyomok. Átmérője 4,22–4,39 cm, vastagsága 0,43 cm, az egy ép fül belső átmérője 0,2 cm (2. kép 8).

  9. Öntött bronzkarika, oldalán öt füllel. Az öt fülből három betömődött. Felületén hólyagosodás és égésnyomok. Átmérője 4,41 cm, vastagsága 0,45–0,47 cm, ép fülek belső átmérője 0,22–0,41 cm (2. kép 9).

  10. Öntött bronzkarika, hat darab szög alakú dudorral. A tárgyon enyhe deformálódás: használati nyomok láthatók, felszínén hólyagosodás és égésnyomok. A karikát ferde karcolt vonalakkal díszítették. Átmérője 4,18 cm, vastagsága 0,52–0,6 cm (2. kép 10; 3. kép 1).

  11. Öntött bronzkarika, oldalán négy lapos, széles dudorral. A tárgyon enyhe deformálódás: használati nyomok láthatók, felszínén hólyagosodás és égésnyomok. Átmérője 3,95 cm, vastagsága 0,54 cm (2. kép 11).

  12. Öntött, közel hatszög alakú bronztárgy. Öt sarkánál kiszélesedő, lapos dudorokkal. Felületén hólyagosodás, korrodált vas és égésnyomok. Átmérője 4,1 cm, vastagsága 0,48 cm (2. kép 12).

  13. Öntött bronzkarika, oldalán négy lapos, széles dudorral. Felületén hólyagosodás és égésnyomok. A karikát karcolt ferde vonalakkal díszítették. Átmérője 4,9 cm, vas-tagsága 0,47–0,59 cm (2. kép 13; 3. kép 2).

  14. Öntött, áttört, keresztmintás bronzkorong. Két-két rúd metszi egymást középen, a metszéspontjánál kör alakú átlyukasztással. Felületén hólyagosodás és égésnyomok. Átmérője 5,24 cm, vastagsága 0,2 cm (2. kép 14).

  15. Öntött, áttört, keresztmintás bronzkorong. Két-két rúd metszi egymást középen, a metszéspontjánál kör alakú átlyukasztással. Felületén hólyagosodás, korrodált vas és égésnyomok, belső mintázatán egy törés. Átmérő 5,22 cm, vastagsága 0,2 cm (2. kép 15).

  16. Öntött, áttört, keresztmintás bronzkorong. Két-két rúd metszi egymást középen, a metszéspontjánál kör alakú átlyukasztással. Felületén hólyagosodás és égésnyomok. Átmérője 6,95 cm, vastagsága 0,32 cm (2. kép 16).

  17. Öntött, áttört, keresztmintás bronzkorong. Két-két rúd metszi egymást középen, a metszéspontjánál kör alakú átlyukasztással. Felületén hólyagosodás és égésnyomok. Átmérője 6,9–6,99 cm, vastagsága 0,3 cm (2. kép 17).

  18. Öntött, áttört, keresztmintás bronzkorong. Két-két rúd metszi egymást középen, a metszéspontjánál kör alakú átlyukasztással. Felületén hólyagosodás. Átmérője 6,6– 6,7 cm, vastagsága 0,24 cm (2. kép 19).

  19. Öntött, áttört, keresztmintás bronzkorong. Két-két rúd metszi egymást középen, a metszéspontjánál kör alakú átlyukasztással. Felületén hólyagosodás és égésnyomok, körvonalán egy ponton töréssel. Átmérője 6,6 cm, vastagsága 0,26 cm (2. kép 18).

  20. Két darab bronztöredék. Valószínűleg két külön karikaékszer részei lehettek. Egyik teste csavart, felületén hólyagosodás és égésnyomok, hossza 2,04 cm, vastagsága 0,15 cm. Másik kör átmetszetű, felszínén hólyagosodás és égésnyomok, hossza 2,29 cm, vastagsága 0,16 cm (2. kép 20).

  21. Vastöredék. Rossz megtartású. Hossza 1,83 cm, vastagsága 0,8–0,9 cm (2. kép 21).

  22. 98 darab ép és még néhány töredékes borostyángyöngy. Mind az állatfejes csüngőt takaró földből jött elő. Felületükön enyhe égésnyomok. Méreteik változóak, a legnagyobb, hordó alakú gyöngy átmérője 0,43 cm, magassága 0,34 cm, a legkisebb, kör alakú gyöngy átmérője 0,27 cm, magassága 0,12 cm (2. kép 22).

Fig. 2
Fig. 2

Contents of the assemblage. 1: bronze pendant with cattle heads; 2: bronze twisted neck ring with an eyelet; 3: bronze earring with conical ends; 4: star shaped bronze button decorated with concentric circles; 5: convex bronze button; 6–9: bronze rings with eyelets; 10–13: bronze rings with extensions; 14–19: bronze circular perforated discs; 20: fragments of bronze jewelleries; 21: iron fragment; 22: amber beads (created by A. Király A.)

2. kép. A Mezőzombor-Békás-éri együttes. 1: Állatfejes csüngő; 2: csavart testű, pödrött végű karikaékszer; 3: kúpos végű karikaékszer; 4: koncentrikus körökkel díszített, csillag alakú bronzgomb; 5: domború bronzgomb; 6–9: füles bronzkarikák; 10–13: különféle dudorokkal rendelkező bronzkarikák; 14–19: áttört bronzkorongok; 20: bronz karikaékszerek töredékei; 21: vastöredék; 22: borostyángyöngyök (készítette A. Király A.)

Citation: Archaeologiai Értesítő 146, 1; 10.1556/0208.2021.00003

A leletegyüttes tárgyainak kapcsolatai és időrendi helyzete

A kis domború bronzpityke valószínűleg nem tartozott az együtteshez, mivel nem a többi lelettel együtt látott napvilágot (2. kép 5). Az Alföldön és az Északi-középhegységben a kora és középső vaskorban is több lelőhelyen találkozni ezzel a tárgytípussal.2

Fig. 3
Fig. 3

Bronze rings decorated with incisions (created by A. Király A.)

3. kép. Karcolással díszített bronzkarikák (készítette A. Király András)

Citation: Archaeologiai Értesítő 146, 1; 10.1556/0208.2021.00003

Átmérője alapján nyakperecként értelmezhető a csavart testű, pödrött végű karikaékszer (2. kép 2). Ez a tárgytípus népszerű ékszernek számított Közép-Európa urnamezős időszakában, ám a Hallstatt-korra megfogyatkozik a számuk.3 A középső vaskor alatti, kelet-magyarországi lelőhelyekre pedig már egyáltalán nem jellemző.4 Ugyanilyen típusú, de masszívabb példányok viseletének szokása még a Kr. e. 7–6. században tovább élt a Balkánon,5 további analógiák a kelet-európai sztyeppén is megjelentek a Kr. e. 6–4. század között.6 Tipológiai szempontból a mezőzomborihoz legközelebbi párhuzam a ciumbrudi/csombordi Kr. e. 7–6. századi temetőből ismert, ez a darab is a vége felé kiszélesedik.7

A békás-éri együttes kúpos végű karikaékszere a Csombord/Ciumbrud-csoport lelőhelyeinek általános viseleti elemének tekinthető a Kr. e. 7. század közepe és a Kr. e. 6. század közepe között (2. kép 3).8 Valentin Vasiliev sztyeppei eredetűnek vélte a típust,9 ám ott csak későbbre, a Kr. e. 6. századtól a Kr. e. 4–3. századig keltezik.10 E tárgyak Donja Dolinára és a Vekerzug-kultúra kelet-magyarországi lelőhelyeire is eljutottak a Kr. e. 7. század második fele alatt.11 Az Alföld és az Északi-középhegység területén a legkésőbbi megjelenésüket Anita Kozubová a Kr. e. 6. század végére, a Kr. e. 5. század elejére helyezte.12

A Csombord-csoport csontvázas temetőiben, a legtöbb esetben a koponya két oldalán, a fülek környezetéből kerültek elő, ami alapján fülbevaló, esetleg hajkarikaként értelmezhetők.13 Kivételt képeznek ez alól Simeria/Piski, Târnăvioara/Kisekemező és Aiud/Nagyenyed 19. század végén és a 20. század elején előkerült sírjai. Bár nem sikerült in situ pozícióban megfogni a leleteket, a felfedezők leírásai alapján a csontvázak karjain találták e tárgyakat.14 Orosia/Marosoroszi gyermeksírjában talált kúpos végű karikaékszerek esetében a szerzők lehetségesnek tartották, hogy karperecként funkcionálhattak, mivel nem a koponya közelében feküdtek. Azonban nem is a karoknál fogták meg őket, hanem a medence környezetében.15 Donja Dolina sírjaiban is a koponya két oldalán találhatók, fülbevalóként, vagy hajkarikaként határozhatók meg.16 Ezzel ellentétben az erdős sztyeppei leleteket karperecként értékelik a szakirodalomban,17 az erdélyiekkel szemben itt dokumentálni is lehetett e tárgyakat ebben a szituációban.18

A kelet-magyarországi lelőhelyeken nehezíti a funkció meghatározását, hogy a kúpos végű karikaékszerek hamvasztásos sírok mellékleteiként vagy szórványként ismertek.19 Az eddigi publikációkban és tanulmányokban karperecként vagy fejdíszként (fülbevalóként, hajkarikaként) is értelmezték e tárgytípust.20 A mezőzombori példány átmérője alapján inkább tekinthető fülbevalónak, mint karperecnek.

Nem mindennapi tárgytípus a koncentrikus körökkel díszített, csillag alakú bronzgomb (2. kép 4). Ilyen leletek csak a Kárpát-medencében fordulnak elő a Csombord-csoport, a Vekerzug-kultúra és a Hallstatt-kultúra lelőhelyein.21 Georg Marinescu a Kr. e. 7–6. századra keltezte a típust,22 Tóth Farkas Márton az ismert darabok alapján a Kr. e. 7. század közepe és a Kr. e. 6. század közepe közé szűkítette ezt az időintervallumot.23 Carola Metzner-Nebelsick úgy véli, túl kevés példányról tudunk ahhoz, hogy biztosan datálni lehessen e lelettípust.24

Ezt a tárgytípust lószerszámként és dísztárgyként is értelmezték.25 Teiuș/Tövis 7. sírjában a csontváz medencéje alól került elő,26 Budeşti-Fînaţe/Szénásbudatelke 6. sírjában az elhunyt akinakésze mellett feküdt a csillag alakú bronzgomb.27 Más esetekben a hamvasztásos rítus vagy a bolygatás miatt nem lehet az eredeti kontextust meghatározni. E fenti két temetkezés alapján dísztárgyként, viseleti elemként lehet meghatározni a típust, nem lószerszámként.

Négyés ötfüles bronzkarikák leginkább a Csombord-csoport és a Vekerzug-kultúra kelet-magyarországi lelőhelyeiről ismertek (2. kép 6–9).28 Emellett a Ferigile-kultúra és a nyugat-podóliai csoport lelőhelyein is előfordulnak,29 Szlovákia területéről Václav Furmánek gyűjtötte össze e tárgytípus képviselőit.30

Furmánek Podbiel/Podbjel 40. sírjának és Žaškov/Zsaskó együttesének alapján lehetségesnek tartotta a típus késő urnamezős korra való keltezést. Ám ezek időbeli elhelyezkedése bizonytalan, a szakirodalomban nem jellemző ennek a datálásnak a követése.31 Mikola Brandivskij a Kr. e. 7. század második felére teszi a füles bronzkarikák használatát,32 de több kutató nem tartja lehetségesnek a típus e rövid időintervallumba való keltezését. Georg Marinescu, Kemenczei Tibor a Kr. e. 7. század második fele és a Kr. e. 5. század eleje közé helyezik az ismert darabokat,33 Anita Kozubová úgy véli, az egész Hallstatt-korban számolni kell ilyen leletekkel, az viszont biztos, hogy Kelet-Magyarországon a Vekerzugkultúra temetőiből ismertek, így ebben a régióban a Kr. e. 7. század második fele során jelenhettek meg először.34

A füles bronzkarikákat a kutatás lószerszámként és viseleti elemként is értelmezi.35 Aiud/Nagyenyed és Firminiș/Fürményes esetében a csontvázak mellett feküdtek fegyverek között. Ezek alapján Valentin Vasiliev egyik meghatározást sem zárta ki biztosan.36 Simeria/Piski esetében a temetkezés felfedezői szerint a kérdéses tárgyat az elhunyt homlokán találták.37 Budeşti-Fînaţe/Szénásbudatelke 3. sírjában a négy-és hatfüles karikákat az elhunyt gyermek mellkasán dokumentálták, ami alapján ruhadíszként klasszifikálhatók.38 Törökszentmiklós-Surján-Újtelepen a 34. sír zsugorított csontvázának koponyája és karja között leltek rá a tárgyra, itt nyaklánc részeként lehet kezelni.39 Valószínűbb tehát, hogy viseleti elemekként kell tekinteni e típusra – nem lószerszámként. Anita Kozubová is rávilágított, hogy a fülek túl kicsik ahhoz, hogy a kantárszíjakat átfűzhessék rajtuk, ez a megállapítás az itt bemutatott darabokra is igaz.40 Kérdés, hogy hogyan hordták a mezőzombori példányokat? Hasonlóan a szénásbudatelki analógiákhoz, itt is több darab került egy együttesbe, így lehetséges, hogy a békás-éri példányok is egykor ruhadíszekként szolgáltak.

Az együttes részét képezte négy darab különféle dudorokkal rendelkező bronzkarika (2. kép 10–13). Kevés pontos párhuzammal rendelkeznek, a négy dudorral rendelkező példányokat Mikola Brandivskij a füles karikákkal együtt a Kr. e. 7. század második felére keltezte.41 Carola Metzner-Nebelsick szerint nem lehet ilyen pontosan datálni, ő a teljes Hallstatt-korra helyezi a tárgytípust.42 Bronzkarikák más-más jellegű és számú dudorokkal az oldalukon megtalálhatók Erdélyben, a Balkánon, néhány még Kelet-Magyarországon is,43 továbbá hasonló darabokat gyűjtött Klaus Kilian is Thesszáliából.44

Értelmezésük körül a korábbiakban is megjelent kettőség figyelhető meg: lószerszámokként és viseleti elemekként is szerepelnek a szakirodalomban.45 Ozd/Magyarózd 6. sírjában egy gyermekcsontváz medencéjénél fedeztek fel egy bronzkarikát, oldalán négy dudorral, a szerzők úgy vélték, hogy övhöz tartozott.46 Nincs olyan eset, ahol egyértelműen lószerszámnak lehetne meghatározni hasonló tárgyakat, ezért a mezőzombori darabokra is inkább viseleti elemként kell gondolni.

Fig. 4
Fig. 4

Bronze pendant with cattle heads (created by A. Király A.)

4. kép. Állatfejes csüngő (készítette A. Király A.)

Citation: Archaeologiai Értesítő 146, 1; 10.1556/0208.2021.00003

Az együttesben hat darab kerék alakú, áttört díszes bronzkorong jelenik meg (2. kép 14–19). Az e tárgyakhoz – tipológiai szempontból – legközelebb álló párhuzamok a késő urnamezős és a Hallstatt-korban, Morvaországban, az Alpok keleti részén és a Kárpát-medence nyugati felén találhatók meg.47 E területen az előkerülési kontextusuk változatos, strukturált depozitumokban, temetkezésekben és településeken is előfordulnak.48 A rovnái csüngők kivételével, mindegyik rendelkezik egy-egy akasztófüllel.49 A Hallstattkultúrán kívül ritkán találkozni e tárgytípussal, azok nem rendelkeznek akasztófüllel.50 Ide sorolhatók a mezőzomboriak is.

Az áttört bronzkorongok mintázata edényeken is megjelenik.51 Ezek közül három is kiemelendő: az első a maiersch-i 38. sír egyik edénye, amelyen egy ember alak testén és a feje helyén többször is megjelenik ez a forma.52 A második a hallstatti temető 253. sírjának bronzszitulája, amin szintén megjelenik a korongok alakja.53 A harmadik Brno-Holásky– Chrlice H2-es halomsírjának könyök alakú ivókürtje, amelynek külső felületén tűnik fel ez a szimbólum.54

A leletek funkciójának meghatározására a sírleletek adnak választ. Modřice-Sádky K818-as sírjában két darab akasztófüles, stilizált kerék alakú bronzcsüngő feküdt egy női csontváz medencéje alatt, a bal láb két oldalán, övről csünghettek le.55 Rovná 1. halomsírjában minden bizonnyal egy négykerekű kocsira voltak szögelve.56 A Hallstatt-kultúrán kívüli, akasztófül nélküli analógiák Donja Dolina, Greda des Mato Petrović sen 10. sírjában és Budeşti-Fînaţe/Szénásbudatelke 3. sírjában is az elhunytak mellkasán feküdtek, ruhadíszként értelmezhetők.57 Valószínűleg a mezőzombori korongok is hasonló funkciót töltöttek be.

Nincs pontos analógiája a mezőzombori szarvasmarhafejes csüngőnek (2. kép 1; 4. kép). Formai szempontból Budeşti-Fînaţe/Szénásbudatelke 3. sírjának csüngője áll hozzá legközelebb. E tárgy az elhunyt medencéjének közelében feküdt, látszólag négy darab egybeöntött füles bronzkarikából áll. A fülekről háromszög alakú kisebb, lapos csüngők lógnak le. A tárgy felső részén két stilizált madárfej látható. A békás-érihez hasonlóan ennek a leletnek sincs pontos párhuzama, a publikáló Georg Marinescu balkáni és pannóniai stilizált madárfejeket ábrázoló csüngőkkel hasonlította össze, amelyek alapján ezt a darabot a Kr. e. 7. század második felére keltezte.58

A csüngőn látható két szarvasmarhafej kialakítása sematikus, hasonló megjelenésű állatalakokkal találkozni a kora, de főleg a középső vaskorban Kelet-Magyarország területén. Különböző tárgyakat, fegyvereket, tükröket, csörgőket, lószerszámokat dekoráltak ragadozó madarakkal, kecskékkel, őzekkel és nagymacskákkal. E díszítőművészet eredetét a kutatás a sztyeppei szkíta állatstílusban keresi.59 Azonban a szarvasmarhák ábrázolásának aránya – más élőlényekhez képest – elenyésző, mind a mi régiónkban, mind a sztyeppén.60 Jóval népszerűbbek viszont a Vekerzug-kultúrától nyugatra. Itt elsősorban a Hallstatt-kultúra anyagából ismert bika protomés edényeket említhetjük.61

A szarvasmarhafejek mellett, a köztük található kis vasrúd az, ami különlegessé teszi ezt a csüngőt. Gyakorlati funkciója nincs, így feltételezhető, hogy szimbolikus tartalommal bírt, de hogy pontosan mit jelenthetett, azt nem lehet megmondani.

Egyedisége miatt valószínűsíthető, hogy helyi készítésű példány a békás-éri, ám létrehozásában lényegesek lehettek a szomszédos kultúrákkal tartott kapcsolatok. A szarvasmarhák gyakori ábrázolása mellett több olyan csüngő is előkerült a Hallstatt-kultúra lelőhelyeiről, amelyekről kisebb csüngők lógnak le, ezek inspirációként hathattak a mezőzombori darab elkészítéséhez.62

Borostyángyöngyök már a középső bronzkor óta ismertek az Alföldről.63 A Hallstatt-korban jelentősen megugrik a számuk a korábbi időszakhoz képest az Alpok keleti részén, Szlovéniában, az Adriai partvidéken, a Balkán északnyugati részén, Kárpát-medencében, a kelet-európai erdős sztyeppén és a Kaukázus északi előterében is.64 Ebben az időszakban, a kelet-magyarországi régióban és a Vekerzug-kultúra más temetkezéseiben leginkább nyaki ékszerként találkozni borostyángyöngyökkel.65 A mezőzombori gyöngyök azonban a szarvasmarhafejes csüngő földjéből kerültek elő, elképzelhető, hogy nyaklánc helyett a csüngőt ékesítették (2. kép 22).

A leletegyüttes földbe kerülésének ideje

A békás-éri leletek egyes tárgytípusai önmagukban nem alkalmasak egy szűk időintervallum lehatárolására. A kúpos végű fülbevaló, valamint a négy-és ötfüles bronzkarikák alapján az együttes nem lehet idősebb, mint a Kr. e. 7. század közepe. Ugyanezek alapján állapítható meg a Kr. e. 5. század eleje, aminél nem lehet fiatalabb. A csillag alakú bronzgomb a Tóth Farkas Márton-féle keltezés nyomán a Kr. e. 7. század közepe és a Kr. e. 6. század közepe közti periódusra tehető az együttes. E típus legfiatalabb képviselői az ártándi „fejedelmi” együttesből származnak, amelyet a Kr. e. 6. század első felére datálták az ott talált hydria alapján.66 Újabban Conrad Stibbe nem zárta ki azt sem, hogy az ártándi leleteket a Kr. e. 7. század második felére lehessen tenni.67 Jelenlegi ismereteink szerint lehetséges a mezőzombori együttest a Kr. e. 7. század második felére és a Kr. e. 6. század elejére helyezni, arra az időszakra, amikor a Vekerzug-kultúra korai leletei jelentek meg a régióban.68 Ám, ahogy Carola Metzner-Nebelsick is megállapította, kevés koncentrikus körökkel díszített, csillag alakú bronzgomb ismert, így jövőbeli felfedezések változtathatnak ezen a keltezésen.

A leletegyüttes funkciója

Analógiáikat figyelembe véve a Békás-éren felfedezett tárgyak ékszerekként, ruhadíszekként értelmezhetők. Átmérője alapján a csavart testű, pödrött végű karikaékszer nyakperecnek tekinthető. A kúpos végű karikaékszerrel fejdíszként és karperecként is találkozni a szakirodalomban, a mezőzom-bori darab – a mérete miatt – fülbevalóként határozható meg. A csillag alakú, koncentrikus körökkel díszített bronzgomb a Teiuș/Tövis 7. sírjából és a Budeşti-Fînaţe/Szénásbudatelke 6. sírjából közölt példányok alapján övdíszként, talán hüvelydíszként értelmezhető, ám nem zárható ki, hogy a ruházat más elemét dekorálta a békás-éri együttesben. Párhuzamaikat tekintve a négy-és ötfüles bronzkarikák csüngőként, a viseletet kiegészítő tárgyakként értékelhetők. Hogy pontosan milyen szerepet láttak el a mezőzombori együttesben találtak, nem lehet biztosan megállapítani. Ezekhez hasonló rendeltetése lehetett a különféle dudorokkal rendelkező bronzkarikáknak is. A Békás-éren feltárt együttes áttört, kerék alakú bronzkorongjaihoz tipológiai szempontból Budeşti-Fînaţe/Szénásbudatelke 3. sírjában és Donja Dolina, Greda des Mato Petrović sen 10. sírjából ismert darabok állnak közel, ezek alapján a mellkasnál elhelyezkedő ruhadíszekként lehet rájuk tekinteni. A szarvasmarhafejes csüngő legközelebbi analógiájaként Budeşti-Fînaţe/Szénásbudatelke 3. sírjának stilizált állatfejes csüngőjére hivatkoztunk, ami a temetkezésben látott pozíciója alapján talán az elhunyt övéről csüngött le. Hogy hol viselte egykori tulajdonosa ezt a leletet, nem lehet biztosan megmondani. A mezőzombori csüngőt körülbelül 100 borostyángyöngy ékesítette.

A leleteken látható kopások és deformálódások azt jelzik, hogy az egyes darabok földbe kerülésük előtt hosszú ideig használatban voltak. Ilyen elváltozások leglátványosabban a szarvasmarhafejes csüngő külső fülein látszanak, amelyeket megviselt a kisebb, korong alakú csüngők tartása, ezért anyaguk elvékonyodott, megsérült (2. kép 1; 4. kép), ez annak eredménye, hogy ezt a tárgyat intenzíven viselték, illetve használták. Kisebb deformálódások az egyik bronzkarikán is felfedezhetők (2. kép 11).

Az együttes földbe kerülésének oka: áldozati/Kincsegyüttes vagy temetkezési mellékletek

Mivel a leleteket eredetileg tároló objektumot nem sikerült azonosítani, azt sem lehet biztosan megmondani, hogy áldozati együttes, vagy temetkezés maradványait sikerült e megfogni. A Ha C és Ha D periódusokból eddig kevés depó került elő Magyarország területéről. A fémek deponálásának szokása legintenzívebben a mai Franciaország területén figyelhető meg, onnan kelet felé csökken az ismert áldozati együttesek száma.69 E depozitumok felépülhetnek egy funkciót ellátó leletekből, vagy különböző feladatra készült tárgyakból. Az együttesek elemei lehetnek egyidősek, vagy akár hosszú időn keresztül felhalmozottak.70 A tárgyak lehetnek ép állapotúak, rongáltak, de nyersanyagokat és félkész termékeket is találni.71 A mezőzombori fémeket nem rongálták meg, viseleti elemek, ami azt jelenti, hogy olyan együttesek közé tartozna, amelyek egy funkciót ellátó leletekből állnak össze.

Bronzékszerekből álló strukturált depozitumok Mezőzomborhoz legközelebb, a korszakban, a Hallstatt-kultúra morvaországi és a Kárpát-medence nyugati felének lelőhelyein fordulnak elő nagyobb számban. Előbbi területen az ismert 18 együttesből 16 állt fémből készült viseleti elemekből,72 utóbbi régióban is a legtöbb kincslelet ékszerekből tevődött össze,73 ez alól kivétel a szitulát és cisztákat tartalmazó kurdi együttes.74 Szintén kivételt képez Smolenice-Molpír/Szomolány kora vaskori erődített településéről előkerült 6 együttes, amelyek közül egyikben sem az ékszerek dominálnak. Balták, tűk, sarlók, lószerszámok alkották ezeket, néhány csüngő, karperec, gyöngy és fibula mellett.75 A 4. depó vas nyersanyagokat, fémek megmunkálására való eszközöket tartalmazott, egy fémműves mester felszereléseként interpretálták.76 Az Ikervár-Pinkóczi-dűlőn feltárt bronzkincs elemei között viseleti tárgyak mellé más leletek is kerültek, például szűrőedény és egy üllő.77

A Vekerzug-kultúra területére azonban nem jellemzők a strukturált depozitumok. A szakirodalomban két együttesről merült fel, hogy depóként értékelhetők,78 ám eredeti kontextusa egyiknek sem ismert. Az egyik a zablákból, csörgőkből és harangokból álló nagytarcsai,79 a másik a Nižná Myšľáról/Alsómislyéről közölt, fegyverekből és sarlókból összetevődő leletegyüttes.80

Fontos megemlíteni, hogy restaurálás előtt égés nyomait lehetett felfedezni a mezőzombori leleteken, ami alapján feltételezhető, hogy a tárgyak egy hamvasztásos temetkezés mellékletei lehettek. E rítus szórt és urnás változata gyakori jelenség a Vekerzug-kultúra temetőiben.81 Bár a békás-éri együttes fémekben jóval gazdagabb, mint egy átlagos sír e régióban, a középső vaskorban, nem példa nélküli, hogy egy temetőn belül néhány temetkezés mellékletszáma magasan felülmúlja a többiét.82 Az áldozati vagy kincsegyüttesek hiánya és az égési nyomok jelenléte miatt valószínűbbnek tűnik az a lehetőség, hogy sírmellékletekként határozhatók meg a Mezőzombor-Békás-éren talált leletek.

Köszönetnyilvánítás

Győri Károly és Molnár László régészetbe vetett áldozatos munkájának köszönhető, hogy a leletek közlésre kerülhettek. Köszönettel tartozunk V. Szabó Gábornak segítségéért és ta-

2

Kora vaskori példák: Füzesabony-Kettőshalom (Patek 1990, 4. t. 6–7; 7. t. 7–17, 19–20; 8. t. 14–16; 12. t. 15–16), Sirok-Akasztómáj (Patek 1990, 23. t. 6–7), Tarnaörs-Csárdamajor (Patek 1990, 27. t. 2), Füzesabony-Öregdomb (Gallus–Horváth 1939, Pl. 2, 4–5; Pl. 4, 4–6), Szeged-Öthalom (Gallus–Horváth 1939, 104, Pl. 48, 7–8). Középső vaskori példák: Nyékládaháza-Mezőnyék (Gallus–Horváth 1939, Pl. 67, 7, 13–14), Nyíregyháza-Pazonyi utca (Kemenczei 2009, Taf. 52, 3), Dédestapolcsány-Verebce-bérc (Tóth 2012, 63, 3. t. 16–17), Szentes-Vekerzug (Párducz 1952, Pl. 49, 5–8; Pl. 54, 6–10).

5

Gavranović 2011a, 213–214, Abb. 211.

6

Пetreнкo 1978, 42, Таб. 29, 2; Klochko 1997, 101, Tab. 1, 4.

7

Ferenczi 1965, Fig. 8, 10.

9

Vasiliev 1980, 92–93, 167.

10

Пeтpeнко 1978, 49, Таб. 38; Мeлюковa 1979, 231, Рис. 34, 21–22.

11

Gavranović 2011a, 216, Abb. 217. 1. Jan Chochorowski úgy vélte, hogy a Vekerzug-kultúra lelőhelyein a tárgytípus legkésőbb a Kr. e. 6. században jelent meg, ezt a következtetést elsősorban Alsótelekes-Dolinka-domb idősebb sírjainak leletanyaga alapján vonta le (Chochorowski 1985, 65), hasonló véleményen volt Kemenczei Tibor is (Kemenczei 2002, 66). Patay Pál és B. Kiss Zsuzsa 2002-es tanulmányukban Alsótelekes idősebb sírjait és velük együtt a kúpos végű karikaékszerek első kelet-magyarországi megjelenését a Kr. e. 7. század második felére tették (Patay–B. Kiss 2002, 129–130).

12

Kozubová 2013, 35, 44. lábjegyzet; Kozubová 2019, 108.

13

Vasiliev 1980, 92–93, 167; Marinescu 1984, 80, Abb. 2, A/1a–b; Abb. 3, 8; Abb 4, 4a–b; Abb. 8, A/2a–b, B/1a–b; Abb. 11, 7.

14

Herepey 1897, 3. ábra 10; Reinecke 1897 17, 5. ábra c; Roska 1913, 234, 236, Fig. 2, 2; Fig 6, 2; 16, 20.

15

Ursu țiu–Urák 2017, 258, 261, Fig 1, 6–7; Pl. 2, 3–4.

16

Truhelka 1904, Taf. 40, 2; Gavranović 2011a, 216, Abb. 217, 1.

17

ПetpehКo 1978, 49; Мeлюковa 1979, 231.

18

Аhдpyx–Тoщeb 1999, 36, 39, Рис. 8, 4.

19

Piliny-Borsos (Patay 1955, 16. t. 10), Alsótelekes-Dolinka-domb (Patay 1961, 6. t. 5, 9, 10, 13, 14), Ártánd-Zomlin (Párducz 1965, Pl. 20, 1–2; Pl. 22, 1–3), Tápiószele-Szumrák (Párducz 1966, Pl. 39, 27; Pl. 50, 26–31; Pl. 64, 11–12), Tiszavasvári-Csárdapart (Kemenczei 2009, Taf. 121, 9), Dédestapolcsány-Verebce-bérc (Tóth 2012, 4. t. 6).

20

Karperecként: Patay 1955, 66; Patay–B. Kiss 2002, 114; Kemenczei 2002, 66; Kemenczei 2009, 85. Fejdíszként (mint hajkarika, fülbevaló vagy halántékgyűrű/schläfenringe): Tóth 2012, 71; Kozubová 2013, 35; Kozubová 2019, 108. Párducz Mihály az ártándi darabok közül átmérőjük alapján kettőt fülbevalóként, egyet karperecként határozott meg (Párducz 1965, 139).

21

Teiu ș/Tövis (Horedt 1953, 802, Fig. 11, 8), Ártánd-Zomlin (Párducz 1965, Pl. 22, 4, 6), Vaszar-Pörösrét (Mithay 1980, 64, Abb. 11, 9), Budeşti-Fînaţe/Szénásbudatelke (Marinescu 1984, 49, 81, Abb. 5, 7), Dédestapolcsány-Verebce-tető (Tóth 2012, 63, 74, 3. t. 1).

25

Lószerszámként: Párducz 1965, 179; Metzner-Nebelsick 2002 326; Kemenczei 2009, 54; Tóth 2012 71–72. Övdíszként: Marinescu 1984, 77. Hüvelydíszként: Kozubová–Skakov 2015, 309.

26

Horedt 1953, 802, Fig. 11, 8.

27

Marinescu 1984, Abb. 5, 7.

28

Bottyán 1955, 60; Vasiliev 1980, 96, Pl. 16, 18; Marinescu 1984, 79, Abb. 3, 3a–c; Abb. 9, 7; Chochorowski 1985, 113, Abb. 38, 4–5; Kemenczei 2009, 54; Kozubová 2013, 54; Kozubová 2019, 99.

29

Vulpe 1967, Pl. 16, 5; Бahдpивский 2005; Могилов 2008, 66, Рис. 124, 9–11.

30

Furmánek 1980, 44–45, Taf. 31, 843, 845–850.

32

Бahдpивский 2005.

35

Kantárszíjelosztóként: Chochorowski 1985, 113, Abb. 39, D; Almássy et al. 2001, 147–149, Kat. 109; Kat. 126; Бahдpивский 2005; Могилов 2008, 66; Kemenczei 2009, 54; Tóth 2012, 72. Pártadíszként: Roska 1913, 234; Bottyán 1955, 60; M. Nepper 1968, 62. Ruhadíszként: Marinescu 1984, 79. Csüngőként, nyaklánc részeként: Csalog–Kisfaludi 1985, 321; Parzinger et al. 1995, 49; Kozubová 2013, 54; Kozubová 2019, 99.

36

Vasiliev 1980, 96. Vele együtt Furmánek is úgy vélte, hogy egyik lehetőség sem vethető el (Furmánek 1980, 45).

38

Marinescu 1984, 48, Abb. 3, 3a–c.

39

Csalog–Kisfaludi 1985, 321, Abb. 7, 1–2.

41

Бahдpивский 2005.

43

Csanytelek-Tömörkényi utca (Hampel 1894, 265, 3. t. 6), Donja Dolina (Truhelka 1904, Fig. 51; Marić 1964, Tab. 15, 3), Alsótelekes–Dolinka-domb (Patay 1962, 16, 3. t. 4), Ciumbrud/Csombord (Ferenczi 1965, Fig. 8, 9), Drenkova (Iaroslavschi 1973, 81, Fig. 3a–b; Fig. 4a–b), Ozd/Magyarózd (Vasiliev–Zrinyi 1974, 92, Pl. 11, 13), Hejőkeresztúr-Homokbánya (B. Helleb-randt 2001, 56, 4. kép 1), Erdut/Erdőd (Metzner-Nebelsick 2002, 688, Taf. 107, 18), Magdalenska Gora (Dular 2003, Abb. 82, 20), Grbavica (Gavranović 2011b, 52, Abb. 59, 7).

44

Kilian 1975, Taf. 73, 28–37; Taf. 74, 1–11.

45

Lószerszámként: Chochorowski 1985, 114; B. Hellebrandt 2001, 56; Бaндpивский 2005. Csüngőként: Vasiliev–Zrinyi 1974, 92; Metzner-Nebelsick 2002, 453.

46

Vasiliev–Zrinyi 1974, 92, 113, Pl. 4b.

47

Chytrácek et al. 2018, 304–307, Abb. 17.

48

Településekről: Celldömölk-Sághegy (Patek 1968, Taf. 28, 33), Csákberény (Patek 1968, Taf. 68, 3), Smolenice-Molpír (Dušek–Dušek 1995, 70, Taf. 130). Temetkezésekből: Modřice-Sádky (Kos 2004, 279–280, Obr. 5, 8–9), Rovná (Chytrácek et al. 2018, 292, Abb. 8, A, B, 9–13). Depozitumokból: Thunau am Kamp (Lochner 1999, 181–183, Abb. 2, 7–10), Vaskeresztes-Magyar-keresztes (Mozsolics 1942, 157, Taf. 15, 26), Ravazd-Kisravazd (Fekete 1973, 345, Abb. 3, 30), Roštín “Vlčák” (Goleć–Kos 2020, 71, Fig. 2, 1–6).

49

Az akasztófülek tipológiájáról bővebben: Goleć–Kos 2020, 75– 76.

50

Donja Dolina, Greda des Mato Petrović sen (Truhelka 1904, 125, Taf. 72, 21), Budeşti-Fînaţe/Szénásbudatelke (Marinescu 1984, 48, Abb. 3, 7a–c), Cepari-Toplita (Popescu–Vulpe 1982, 87, 112, Fig. 4, B/b.)

51

Sopron-Várhegy (Patek 1981, Abb. 1), Zagersdorf (Rebay 2002, Taf. 17, 68), Csönge (Lázár 1955, Fig. 3; Fig. 8; Taf. 34, 1–3), Süttő–Sánc-földek (V. Vadász 1983, Abb. 15), Ratkovce/Ratkóc (Müller 2012, 155, Taf. 183, 9), Vaszar-Pörösrét (Patek 1993, Abb. 74, 4), Lábatlan (Patek 1993, Abb. 98, 6), Kismező (Patek 1993, Abb. 106, 3).

52

Dobiat 1982, 282, Abb. 2, 7.

54

Mirová–Goleć 2018, Tab. 27, 1a, 1c, 1d1.

55

Kos 2004, 276-280, 289, Obr. 3, 3; Obr. 7.

56

Chytrácek et al. 2018, 292, 304–307, Abb. 8, A, B, 9–13

57

Truhelka 1904, 125, Taf. 72, 21; Marinescu 1984, 48, 79, Abb. 3, Gr. 3. 7a–c.

58

Marinescu 1984, 49, 79, Abb. 3, 6.

59

Párducz 1973, 37–38; Kemenczei 2009, 57. Anita Kozubová úgy véli, hogy a Vekerzug-kultúra leletanyagában kevesebbféle tárgyon tűnnek fel állatábrázolások, mint a sztyeppén, azok közül is a legtöbb leegyszerűsített formában, így nem hordozzák magukban ugyanazt a jelentéstartalmat, mint a Kárpátoktól keletre (Kozubová 2019, 155).

60

Párducz 1973, 37–38; РяБковa 2005, 46–50; Kemenczei 2009, 57.

61

Siegfried-Weiss 1979, 15–17, Karte I, Karte II, Taf. 1–3; Fekete 1985, 58–59, Abb. 6, 3–5; Abb. 16; Abb. 20, 9; Patek 1993, Abb. 65. 1, 3; Abb. 74, 1–2, 5; Abb. 94, 9–11; Abb. 105.

64

Sprincz 1993, 179–180, 183–184; Stahl 2006, 25; Klochko 2009, 416, Map 1; Map 2.

65

Chochorowski 1985, 54–55; Kemenczei 2009, 90–91; Kozubová 2013, 47–48; Kozubová 2019, 99, 101–102.

66

Párducz 1965, 225–227.

67

Stibbe 2004, 38, Note 12, 148.

68

Kemenczei 2000; Tóth 2012, 75; Kozubová 2019, 58–59, Karte 1.

70

Westhausen 2018, 136–139, Fig. 11.

71

Westhausen 2018, 146, Fig. 16.

73

Teržan 1990, 183; Kemenczei 1996, 471–476.

75

Čambal–Makarová 2020.

76

Čambal–Makarová 2020, 221, Fig. 7.

77

Nagy et al. 2012, 6. t. 1–4.

78

Egy harmadik, még közöletlen együttes sorolható a középső vaskorhoz, amely az Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészettudományi Intézetének és a Hermann Ottó Múzeum munkatársai és a velük tartó önkéntes fémkeresősök kutatása során került elő Cserépfalu-Mésztetőről.

79

Bakay 1971, 20–21, Fig. 4, 6.

82

Ilyenekre példa a Vekerzug-kultúra északkeleti lelőhelyeiről Tiszavasvári-Csárdapart 32. sírja (Kemenczei 2009, 155, Taf. 119, 15, 18–22; Taf. 120), valamint Ždaňa/Hernádzsadány 5/05-ös sírja (Miroššayová 2015 80, Tab. 26, 1).

Irodalom

  • Almássy, KatalinCseh, JánosFodor, LászlóGyucha, AttilaHavassy, PéterB. Hellebrandt, MagdolnaHorváth, AttilaHorváth M., AttilaIstvánovits, EszterKemenczei, TiborKulcsár, ValériaM. Nepper, IlonaScholtz, RóbertSzénászky, JúliaVáradi, Adél 2001 Katalógus. In: Havassy, P. (szerk.): Hatalmasok viadalokban. Az Alföld szkíta kora (Sie sind in Kämpfen siegreich. Das Zeitalter der Skythen in der Tiefebene). Gyulai katalógusok 10. Gyula, 129185.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Аhдryx, СbetлaнaТощeb, Ґehaдi 1999 Могильник Мамай-Гора. Книга 1 (Burial Ground Mamay-Gora. Book 1). Запорожье.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Bakay, Kornél 1971 Scythian Rattles in the Carpathian Basin and their Eastern Connections. Budapest.

  • Бahдpивский, Миколa C. 2005 Подiльсько-Карпатський тип кiнської упряжi VII ст. до н.э (Podil-Carpathian Type of Harness from 7th c. BC). Археологiя Київ 4, 9093.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Beck, Curt W.Sprincz Emma 1981 A szegedi Móra Ferenc Múzeum bronzkori borostyánkő gyöngyeinek eredete (The origin of the Bronze Age amber int he Móra Ferenc Múzeum). Archaeologiai Értesítő 108, 206210.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Bottyán, Árpád 1955 Szkíták a magyar Alföldön. RégFüz 1. Budapest.

  • Chochorowski, Jan 1985 Die Vekerzug Kultur. Charakteristik der Funde. Warszawa– Kraków.

  • Chytrácek, MiloslavChvojka, Ond řejEgg, MarkusJohn, JanKyselý, RenéMichálek, JanStránská, Petra 2018 Späthallstatt-zeitliches Fürstengrab von Rovná in Südböhmen. Symbolische Kunstform der Elite 6./5. Jahr. v. Chr., ihre Inspiration und Funktion. In: Bogusław, G.Grossman, A.Piotrowski, W. (Hrsg.): Inspiracje i Funkcje Sztuki Pradziejowej i Wczesno średniowiecznej. Biskopin–Wrocław, 283321.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Čambal, RadoslavMakarová, Erika 2020 Hallstatt hoards from the Molpír hillfort in Smolenice. Zborník SNM 114 – Archeológia 30, 205229.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Csalog, ZsoltKisfaludi, Júlia 1985 Skytenzeitliches Gräberfeld in Törökszentmiklós-Surján-Újtelep. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 37, 307344.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Dobiat, Claus 1982 Menschendarstellungen auf ostalpiner Hallstattkeramik. Eine Bestandsaufnahme. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 34, 279322.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Dular, Janez 2003 Halštatske nekropole Dolenjske (Die hallstattzeitlichen Nekropolen in Dolenjsko). Opera Instituti Archaeologici Sloveniae 6. Ljubljana. DOI: https://doi.org/10.3986/9789610502944

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Dušek, MikulasDušek, Sigrid 1995 Smolenice-Molpír. Befestigter Fürstensitz der Hallstattzeit II. Materialia Archaeologica Slovaca 13. Nitra.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Fekete, Mária 1973 Der Hortfund von Kisravazd. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 25, 341358.

  • Fekete, Mária 1985 Rettungsgrabung früheisenzeitlicher Hügelgräber in Vaskeresztes. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 37, 3378.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Ferenczi, Ștefan 1965 Cimitirul scitic” de la Ciumbrud (Der skythische” Friedhof von Ciumbrud). Acta Musei Napocensis 2, 77105.

  • Furmánek, Václav 1980 Die Anhänger in der Slowakei. Prähistorische Bronzefunde XI/3. München.

  • Gallus, SándorHorváth, Tibor 1939 Un peuple cavalier préscythique en Hongrie: trouvailles archéologiques du premier age du fer et leurs relations avec l’Eurasie (A legrégibb lovasnép Magyarországon; korai vaskorból való régészeti hagyatéka és eurázsiai kapcsolatai). Dissertationes Pannonicae II/9. Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Gavranović, Mario 2011a Die Spätbronzeund Früheisenzeit in Bosnien. Teil 1. Universitätsforschungen zur prähistorischen Archäologie 195. Berlin.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Gavranović, Mario 2011b Die Spätbronzeund Früheisenzeit in Bosnien. Teil 2. Universitätsforschungen zur prähistorischen Archäologie 195. Berlin.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Goleć, MartinKos, Petr 2020 The Hallstatt hoard of Roštín “Vlčák”, Kroměříž district (CZ). In: Čižmář, I.Čižmářová, H.Humpolová, A. (eds): Jantarová stezka v proměnách času. Brno, 7187.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Goleć, MartinFojtík, PavelRybářová, Klára 2018 Halštatský depot z Podomí – Zajbotu, okr. Vyškov (Hallstatt Hoard From Podomí – Zajbot, Vyškov District). Pravěk NŘ 26, 3954.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Hampel, József 1894 A nemzeti múzeumi régiségtár gyarapodása. Archaeologiai Értesítő 14, 261271.

  • B. Hellebrandt, Magdolna 2001 A szkíta kultúra emlékanyaga az Alföld és a Hegyvidék találkozásánál. In: Havassy, P. (szerk.): Hatalmasok viadalokban. Az Alföld szkíta kora (Sie sind in Kämpfen siegreich. Das Zeitalter der Skythen in der Tiefebene). Gyulai katalógusok 10. Gyula, 5167.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Herepey, Károly 1897 A nagy-enyedi Múzeum némely régiségeiről. Archaeologiai Értesítő 17, 6368.

  • Horedt, Kurt 1953 Cercetările arheologice din regiunea Hoghiz-Ugra şi Teiuș. Materiale şi cercetări arheologice 1, 785815.

  • Iaroslavschi, Eugen 1973 Un depozit de bronzuri de la Drencova. (jud. Caraș-Severin) (Un dépot de bronzes de Drencova – départment Caraș-Severin). Banatica 2, 7984.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kemenczei, Tibor 1996 Zur Deutung der endbronzeund früheisenzeitlichen Depotfunde Ungarns. In: Schauer, P. (Hrsg.): Archäologische Forschungen zum Kultgesehen in der jüngeren Bronzezeit und frühen Eisenzeit Alteuropas. Kolloqium Regensburg 1993. Regensburger Beiträge zur Prähistorischen Archäologie 2. Bonn, 451480.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kemenczei, Tibor 2000 Adatok a szkítakor kezdetének kérdéséhez az Alföldön (Beiträge zur Frage des Anfangs der Skythenzeit auf der ungarischen Tiefebene). Folia Archaeologica 48, 2753.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kemenczei, Tibor 2002 Beiträge zur Schmuckmode der Alföld Gruppe skythischer Prägung (Adatok a szkíta jellegű Alföld-csoport ékszerdivatjához). Folia Archaeologica 49–50, 2977.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kemenczei, Tibor 2009 Studien zu den Denkmälern skytisch geprägter Alföld Gruppe. Inventaria Praehistorica Hungariae 12. Budapest.

  • Kilian, Klaus 1975 Fibeln in Thessalien von der mykenischen bis zur archaischen Zeit. Prähistorische Bronzefunde XIV/2. München.

  • Klochko, Lubov S. 1997 Scythian Metal Neck Jewelry. Folia Praehistorica Posnaiensia 8, 99120.

  • Klochko, Lubov S. 2009 Amber in Garments of Populations of Scythia (Ways and Forms of Reception). Baltic-Pontic Studies 14, 415438.

  • Kos, Petr 2004 Pohřby ţen z doby halštatské v Modřicích u Brna. In: Chvojka, O. (Hrsg.): Popelnicová pole a doba halštatská. Příspěvky z VIII. konference, Ĉeské Budějovice 22.–24. 9. 2004. Archeologické výzkumy v jiţních Ĉechách Supplementum 1. Ĉeské Budějovice, 271292.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kozubová, Anita 2013 Pohrebiská vekerzugskej kultúry v Chotíne na juhozápadnom Slovensku (Die Gräberfelder der Vekerzug-Kultur in Chotín in der Südwestslowakei). Dissertationes archaelogicae Bratislavenses 1. Bratislava.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kozubová, Anita 2019 Something happened in the east but more in the west and south.” Einige kritische Bemerkungen zu östlichen Einflüssen in der Vekerzug-kultur. Musaica Archaeologica 4/1, 55185.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kozubová, AnitaSkakov, Alexander 2015 Einige kritische Bemerkungen zur Datierung der Dolche vom Typ Posmuş und ihrer kaukasischen Parallelen. In: Szathmári, I. (Hrsg.): An der Grenze der Bronzeund Eisenzeit. Festschrift für Tibor Kemenczei zum 75. Geburtstag. Budapest, 301315.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Lázár, Jenő 1955 Hallstatt-kori tumulusok a Ság-hegy távolabbi környékéről (Hallstattzeitliche Tumuli aus der weiteren Umgebung des Ságberges, Westungarn). Archaeologiai Értesítő 82, 202211.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Lochner, Michaela 1999 Ein Schmuckdepot der Urnfelderzeit aus Thunau am Kamp, Niederösterreich. Archaeologia Austriaca 82–83, 181186.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Marić, Zdravko 1964 Donja Dolina. Glasnik Arheologija 19, 5128.

  • Marinescu, Georg 1984 Die jüngere hallstattzeit in Nordostsiebenbürgen. Dacia 27, 4783.

  • Мeлюкоba, Аннa І. 1979 Скифия и фракийский мир. Москва.

  • Metzner-Nebelsick, Carola 2002 Der Thrako-Kimmerische” Formenkreis aus der Sicht der Urnenfelderund Hallstattzeit im südöstlichen Pannonien. Vorgeschichtliche Forschungen 23. Rhaden/Westf.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Miroššayová, Elena 1980 Depot Ţelených predmetov z Nižná Myšľa (Depot von Eisengegenständen aus Nižná Myšľa). Slovenská Archeológia 28/2, 383394.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Miroššayová, Elena 2015 Pohrebisko v Ţdani. v kontexte vyvoja severného Potisia v dobe halštatskej. Archaeologica Slovaca Monographiae Studia 24. Nitra.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Mirová, ZuzanaGoleć, Martin 2018 Hallstatt Magnate Graves from Brno-Holásky 1 and 2 in the Central European Context. Archaeologiae Regionalis Fontes 13. Olomuc.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Mithay, Sándor 1980 A vaszari koravaskori temető és telephely (Gräberfeld und Siedlung von Vaszar aus der Früheisenzeit). Archaeologiai Értesítő 107, 5378.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Могилов, Олeкcaндp Д. 2008 Спорядження коня скіфської доби у Лісостепу Східної Європи. Київ–Кам῝янець Подiльський.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Mozsolics, Amália 1942 A magyarkeresztesi (Vas megyei) bronzlelet (Die Bronzefund von Magyarkeresztes Kom. Vas). Archaeologiai Értesítő 3, 155161.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Müller, Sebastian 2012 Smolenice-Molpír, Sered’ und Ratkovce. Studien zu Siedlung der frühen Eisenzeit in der Südwestslowakei. Teil 1. Universitätsforschungen zur prähistorischen Archäologie 220. Bonn.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Nagy, MarcellaSümegi, PálPersaits, GergőGulyás, SándorTörőcsik, Tünde 2012 Vaskori bronzkincs Ikervár határában. Megjegyzések a hallstatt kori kultuszélet rekonstruálásához a régészeti és természettudományos vizsgálatok tükrében (Eisenzeitlicher Bronzeschatzfund in der Nähe von Ikervár. Kommentare zu der Rekonstruktion des kultischen Lebens zur Hallstatt-Periode im Spiegel archäologischer und naturwissenschaftlicher Untersuchungen). Savaria 35, 99133.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • M. Nepper, Ilona 1968 Szkíta kori leletek a Déri Múzeumból (Adatközlés) (Scythian Finds in the Déri Museum (Publication of data)). A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966–1967, 5365.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Párducz, Mihály 1952 Le cimetière hallstattien de Szentes-Vekerzug. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 2, 143172, 402428.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Párducz, Mihály 1965 Graves from the Scythian Age at Ártánd (county Hajdú-Bihar). Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 17, 137231, 417446.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Párducz, Mihály 1966 The Scythian Age cemetery at Tápiószele. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 18, 3591, 345408.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Párducz, Mihály 1973 Probleme der Skythenzeit im Karpatenbecken. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 25, 2763.

  • Parzinger, HermannNekvasil, JindraBarth, FritzEckart 1995 Die Býčí skála-Höhle. Ein hallstattzeitlicher Höhlenopferplatz in Mähren. Römisch-Germanische Forschungen 54, Mainz.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Patay, Pál 1955 Szkíta leletek a nógrádi dombvidéken. Folia Archaeologica 7, 6174, 332336.

  • Patay, Pál 1961 Az alsótelekesi vaskori temető (Cimitière de l’âge du fer à Alsótelekes). Folia Archaeologica 13, 2750, 323329.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Patay, Pál 1962 Újabb ásatások az alsótelekesi vaskori temetőben (Nouvelles fouilles au cimitière de l’âge du fer à Alsótelekes). Folia Archaeologica 14, 1321.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Patay, Pál 1987 Einige Worte über die Zisten von Kurd (Néhány szó a kurdi cisztákról). Folia Archaeologica 38, 129140.

  • Patay, PálB. Kiss, Zsuzsa 2002 Az Alsótelekes-Dolinkai szkítakori temető közöletlen sírjai (az 1962. és 1964. évi feltárás eredményei) (Die unpublizierten Gräber des skythenzeitlichen Gräberfeldes von Alsótelekes-Dolinka [Die Ergebnisse der Freilegungen der Jahre 1962 und 1964]). Folia Archaeologica 49–50, 79141.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Patek, Erzsébet 1968 Die Urnfelderkultur in Transdanubien. Archaeologia Hungarica 44. Budapest.

  • Patek, Erzsébet 1981 Die Anfänge der Siedlung und des Gräberfeldes von Sopron-Burgstall. In: Eibner, C.Eibner, A. (Hrsg.): Die Hallstatt kultur. Bericht über das Symposium in Steyr 1980 aus Anlaß der Internationalen Ausstellung des Landes Oberösterreich. Linz, 93136.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Patek, Erzsébet 1990 A Szabó János Győző által feltárt preszkíta” síranyag. A Füzesabony-Mezőcsát típusú temetkezések újabb emlékei Heves megyében (Die von János Győző Szabó freigelegten preskythischen” Grabfunde. Die neueren Denkmäler der Bestattungen des Typ Füzesabony Mezőcsát im Komitat Heves). Agria – Az Egri Múzeum Évkönyve 25–26, 61118.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Patek, Erzsébet 1993 Westungarn in der Hallstattzeit. Acta Humanoria 7. Weinheim.

  • Пeтpeнко, Влaдимиpовa Г. 1978 Украшения Скифии VII – III вв. до н. э. Свод археоло- гический источников Д1-4. Москва.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Pomberger, Beate MariaGrömer, KarinaMühlhans, JörgTopa, Dan 2020 Schlitzbommeln und Anhänger – Klingender Trachtschmuck aus der Býčí skála-Höhle bei Brünn. Mitteilungen der Anthropologischen Gesellschaft in Wien 150, 215242.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Popescu, EmiliaVulpe, Alexandru 1982 Nouvelles decouvertes du type ferigile. Dacia 26, 77114.

  • Prüssing, Gerlinde 1991 Die Bronzegefäße in Österreich. Prähistorische Bronzefunde II/5. Stuttgart.

  • Pusztai, Tamás 2008 232. Mezőzombor, Békás-ér. In: Kisfaludi, J. (ed.): Régészeti kutatások Magyarországon 2007 (Archaeological Investigations in Hungary 2007), Budapest, 247.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • РяБковa, Тaтьянa 2005 Образы звериного стиля в эпоху скифской архаики. Археологический сборник Государственного Эрмитажа 37, 4267.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Rebay, Katharina 2002 Die hallstattzeitliche Grabhügelgruppe von Zagersdorf im Burgerland. Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgerland 107. Eisenstadt.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Reinecke, Pál 1897 Magyarországi skytha régiségek. Archaeologiai Értesítő 17, 127.

  • Roska, Márton 1913 Skytha sírok Piskiről. Dolgozatok az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem-és Régiségtárából 4, 233243.

  • Siegfried-Weiss, Anita 1979 Der Ostalpenraum in der Hallstattzeit und seine Beziehungen zum Mittelmeergebiet. Hamburger Beiträge zur Archäologie 6. Hamburg.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Sprincz, Emma 1993 Veneter – Skyten – Bernsteinhandel. In: Beck, CWBouzek, J. (eds): Amber in Archaeology. Praha, 179186.

  • Stahl, Christa 2006 Mitteleuropäische Bernsteinfunde von der Frühbronze- bis zur Frühlatènzeit. Ihre Verbreitung, Formgebung, Zeitstellung und Herkunft. Würzburger Studien zur Sprache und Kultur 9. Dettelbach.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Stibbe, Conrad M. 2004 Eine Bronzehydria mit menschlichen Protomen (Protomé-díszes bronzhydria) Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts 101, 3155, 145158.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Teržan, Biba 1990 Starejša železna doba na Slovenskem Štajerskem (The Early Iron Age in Slovenian Styria). Katalogi in monografije 25. Ljubljana.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Tóth, Farkas Márton 2012 Korai szkítakori sírok Dédestapolcsány–Verebce-tető lelőhelyen (Early Scythian Age Graves at the site of Dédestapolcsány–Verebce-tető [NE Hungary]). A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 51, 6391.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Truhelka, Ĉiro 1904 Der vorgeschichtliche Pfahlbau im Savebette bei Donja Dolina (Bezirk Bosnich-Gradiška). Wissenschaftliche Mitteilungen aus Bosnien und der Hercegovina 9. Wien.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Ursu țiu, AdrianUrák, Malvinka 2017 Iron Age girl in a Bronze Age pit? A child burial of the Ciumbrud cultural group from Orosia (Marosoroszi), Mureş County. In: Gogâltan, F.Ailincăi, S.-C. (eds): Settlements of Life and Death. Studies from Prehistory to Middle Ages. Proceedings of an International Colloquium Tulcea, 25th-28th of May 2016. Cluj-Napoca, 255272.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • V. Vadász, Éva 1983 Előzetes jelentés egy koravaskori halomsír feltárásáról Süttőn (Vorbericht über die Erschließung eines früheisenzeitlichen Hügels in Süttő). Communicationes Archaeologicae Hungariae, 1754.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Vasiliev, Valentin 1980 Sciţii agatîrşi pe teritoriul României. Cluj-Napoca 1980.

  • Vasiliev, ValentinZrinyi, Andrei 1974 Necropola scitică de la Ozd (Das skythische Gräberfeld von Ozd [Bez. Mureș]). File de Istorie 3, 89137.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Vulpe, Alexandru 1967 Necropola hallstattiana de la Ferigile – Monografie Arheologica. Biblioteca de Arhceologie 11. Bucuresti.

  • Westhausen, Imke 2018 Early Iron Age hoards between Brittany and the Carpathian Basin – a preliminary review. Archaeologica Hereditas 13, 135148.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Almássy, KatalinCseh, JánosFodor, LászlóGyucha, AttilaHavassy, PéterB. Hellebrandt, MagdolnaHorváth, AttilaHorváth M., AttilaIstvánovits, EszterKemenczei, TiborKulcsár, ValériaM. Nepper, IlonaScholtz, RóbertSzénászky, JúliaVáradi, Adél 2001 Katalógus. In: Havassy, P. (szerk.): Hatalmasok viadalokban. Az Alföld szkíta kora (Sie sind in Kämpfen siegreich. Das Zeitalter der Skythen in der Tiefebene). Gyulai katalógusok 10. Gyula, 129185.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Аhдryx, СbetлaнaТощeb, Ґehaдi 1999 Могильник Мамай-Гора. Книга 1 (Burial Ground Mamay-Gora. Book 1). Запорожье.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Bakay, Kornél 1971 Scythian Rattles in the Carpathian Basin and their Eastern Connections. Budapest.

  • Бahдpивский, Миколa C. 2005 Подiльсько-Карпатський тип кiнської упряжi VII ст. до н.э (Podil-Carpathian Type of Harness from 7th c. BC). Археологiя Київ 4, 9093.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Beck, Curt W.Sprincz Emma 1981 A szegedi Móra Ferenc Múzeum bronzkori borostyánkő gyöngyeinek eredete (The origin of the Bronze Age amber int he Móra Ferenc Múzeum). Archaeologiai Értesítő 108, 206210.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Bottyán, Árpád 1955 Szkíták a magyar Alföldön. RégFüz 1. Budapest.

  • Chochorowski, Jan 1985 Die Vekerzug Kultur. Charakteristik der Funde. Warszawa– Kraków.

  • Chytrácek, MiloslavChvojka, Ond řejEgg, MarkusJohn, JanKyselý, RenéMichálek, JanStránská, Petra 2018 Späthallstatt-zeitliches Fürstengrab von Rovná in Südböhmen. Symbolische Kunstform der Elite 6./5. Jahr. v. Chr., ihre Inspiration und Funktion. In: Bogusław, G.Grossman, A.Piotrowski, W. (Hrsg.): Inspiracje i Funkcje Sztuki Pradziejowej i Wczesno średniowiecznej. Biskopin–Wrocław, 283321.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Čambal, RadoslavMakarová, Erika 2020 Hallstatt hoards from the Molpír hillfort in Smolenice. Zborník SNM 114 – Archeológia 30, 205229.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Csalog, ZsoltKisfaludi, Júlia 1985 Skytenzeitliches Gräberfeld in Törökszentmiklós-Surján-Újtelep. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 37, 307344.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Dobiat, Claus 1982 Menschendarstellungen auf ostalpiner Hallstattkeramik. Eine Bestandsaufnahme. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 34, 279322.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Dular, Janez 2003 Halštatske nekropole Dolenjske (Die hallstattzeitlichen Nekropolen in Dolenjsko). Opera Instituti Archaeologici Sloveniae 6. Ljubljana. DOI: https://doi.org/10.3986/9789610502944

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Dušek, MikulasDušek, Sigrid 1995 Smolenice-Molpír. Befestigter Fürstensitz der Hallstattzeit II. Materialia Archaeologica Slovaca 13. Nitra.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Fekete, Mária 1973 Der Hortfund von Kisravazd. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 25, 341358.

  • Fekete, Mária 1985 Rettungsgrabung früheisenzeitlicher Hügelgräber in Vaskeresztes. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 37, 3378.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Ferenczi, Ștefan 1965 Cimitirul scitic” de la Ciumbrud (Der skythische” Friedhof von Ciumbrud). Acta Musei Napocensis 2, 77105.

  • Furmánek, Václav 1980 Die Anhänger in der Slowakei. Prähistorische Bronzefunde XI/3. München.

  • Gallus, SándorHorváth, Tibor 1939 Un peuple cavalier préscythique en Hongrie: trouvailles archéologiques du premier age du fer et leurs relations avec l’Eurasie (A legrégibb lovasnép Magyarországon; korai vaskorból való régészeti hagyatéka és eurázsiai kapcsolatai). Dissertationes Pannonicae II/9. Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Gavranović, Mario 2011a Die Spätbronzeund Früheisenzeit in Bosnien. Teil 1. Universitätsforschungen zur prähistorischen Archäologie 195. Berlin.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Gavranović, Mario 2011b Die Spätbronzeund Früheisenzeit in Bosnien. Teil 2. Universitätsforschungen zur prähistorischen Archäologie 195. Berlin.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Goleć, MartinKos, Petr 2020 The Hallstatt hoard of Roštín “Vlčák”, Kroměříž district (CZ). In: Čižmář, I.Čižmářová, H.Humpolová, A. (eds): Jantarová stezka v proměnách času. Brno, 7187.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Goleć, MartinFojtík, PavelRybářová, Klára 2018 Halštatský depot z Podomí – Zajbotu, okr. Vyškov (Hallstatt Hoard From Podomí – Zajbot, Vyškov District). Pravěk NŘ 26, 3954.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Hampel, József 1894 A nemzeti múzeumi régiségtár gyarapodása. Archaeologiai Értesítő 14, 261271.

  • B. Hellebrandt, Magdolna 2001 A szkíta kultúra emlékanyaga az Alföld és a Hegyvidék találkozásánál. In: Havassy, P. (szerk.): Hatalmasok viadalokban. Az Alföld szkíta kora (Sie sind in Kämpfen siegreich. Das Zeitalter der Skythen in der Tiefebene). Gyulai katalógusok 10. Gyula, 5167.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Herepey, Károly 1897 A nagy-enyedi Múzeum némely régiségeiről. Archaeologiai Értesítő 17, 6368.

  • Horedt, Kurt 1953 Cercetările arheologice din regiunea Hoghiz-Ugra şi Teiuș. Materiale şi cercetări arheologice 1, 785815.

  • Iaroslavschi, Eugen 1973 Un depozit de bronzuri de la Drencova. (jud. Caraș-Severin) (Un dépot de bronzes de Drencova – départment Caraș-Severin). Banatica 2, 7984.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kemenczei, Tibor 1996 Zur Deutung der endbronzeund früheisenzeitlichen Depotfunde Ungarns. In: Schauer, P. (Hrsg.): Archäologische Forschungen zum Kultgesehen in der jüngeren Bronzezeit und frühen Eisenzeit Alteuropas. Kolloqium Regensburg 1993. Regensburger Beiträge zur Prähistorischen Archäologie 2. Bonn, 451480.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kemenczei, Tibor 2000 Adatok a szkítakor kezdetének kérdéséhez az Alföldön (Beiträge zur Frage des Anfangs der Skythenzeit auf der ungarischen Tiefebene). Folia Archaeologica 48, 2753.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kemenczei, Tibor 2002 Beiträge zur Schmuckmode der Alföld Gruppe skythischer Prägung (Adatok a szkíta jellegű Alföld-csoport ékszerdivatjához). Folia Archaeologica 49–50, 2977.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kemenczei, Tibor 2009 Studien zu den Denkmälern skytisch geprägter Alföld Gruppe. Inventaria Praehistorica Hungariae 12. Budapest.

  • Kilian, Klaus 1975 Fibeln in Thessalien von der mykenischen bis zur archaischen Zeit. Prähistorische Bronzefunde XIV/2. München.

  • Klochko, Lubov S. 1997 Scythian Metal Neck Jewelry. Folia Praehistorica Posnaiensia 8, 99120.

  • Klochko, Lubov S. 2009 Amber in Garments of Populations of Scythia (Ways and Forms of Reception). Baltic-Pontic Studies 14, 415438.

  • Kos, Petr 2004 Pohřby ţen z doby halštatské v Modřicích u Brna. In: Chvojka, O. (Hrsg.): Popelnicová pole a doba halštatská. Příspěvky z VIII. konference, Ĉeské Budějovice 22.–24. 9. 2004. Archeologické výzkumy v jiţních Ĉechách Supplementum 1. Ĉeské Budějovice, 271292.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kozubová, Anita 2013 Pohrebiská vekerzugskej kultúry v Chotíne na juhozápadnom Slovensku (Die Gräberfelder der Vekerzug-Kultur in Chotín in der Südwestslowakei). Dissertationes archaelogicae Bratislavenses 1. Bratislava.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kozubová, Anita 2019 Something happened in the east but more in the west and south.” Einige kritische Bemerkungen zu östlichen Einflüssen in der Vekerzug-kultur. Musaica Archaeologica 4/1, 55185.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kozubová, AnitaSkakov, Alexander 2015 Einige kritische Bemerkungen zur Datierung der Dolche vom Typ Posmuş und ihrer kaukasischen Parallelen. In: Szathmári, I. (Hrsg.): An der Grenze der Bronzeund Eisenzeit. Festschrift für Tibor Kemenczei zum 75. Geburtstag. Budapest, 301315.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Lázár, Jenő 1955 Hallstatt-kori tumulusok a Ság-hegy távolabbi környékéről (Hallstattzeitliche Tumuli aus der weiteren Umgebung des Ságberges, Westungarn). Archaeologiai Értesítő 82, 202211.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Lochner, Michaela 1999 Ein Schmuckdepot der Urnfelderzeit aus Thunau am Kamp, Niederösterreich. Archaeologia Austriaca 82–83, 181186.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Marić, Zdravko 1964 Donja Dolina. Glasnik Arheologija 19, 5128.

  • Marinescu, Georg 1984 Die jüngere hallstattzeit in Nordostsiebenbürgen. Dacia 27, 4783.

  • Мeлюкоba, Аннa І. 1979 Скифия и фракийский мир. Москва.

  • Metzner-Nebelsick, Carola 2002 Der Thrako-Kimmerische” Formenkreis aus der Sicht der Urnenfelderund Hallstattzeit im südöstlichen Pannonien. Vorgeschichtliche Forschungen 23. Rhaden/Westf.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Miroššayová, Elena 1980 Depot Ţelených predmetov z Nižná Myšľa (Depot von Eisengegenständen aus Nižná Myšľa). Slovenská Archeológia 28/2, 383394.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Miroššayová, Elena 2015 Pohrebisko v Ţdani. v kontexte vyvoja severného Potisia v dobe halštatskej. Archaeologica Slovaca Monographiae Studia 24. Nitra.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Mirová, ZuzanaGoleć, Martin 2018 Hallstatt Magnate Graves from Brno-Holásky 1 and 2 in the Central European Context. Archaeologiae Regionalis Fontes 13. Olomuc.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Mithay, Sándor 1980 A vaszari koravaskori temető és telephely (Gräberfeld und Siedlung von Vaszar aus der Früheisenzeit). Archaeologiai Értesítő 107, 5378.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Могилов, Олeкcaндp Д. 2008 Спорядження коня скіфської доби у Лісостепу Східної Європи. Київ–Кам῝янець Подiльський.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Mozsolics, Amália 1942 A magyarkeresztesi (Vas megyei) bronzlelet (Die Bronzefund von Magyarkeresztes Kom. Vas). Archaeologiai Értesítő 3, 155161.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Müller, Sebastian 2012 Smolenice-Molpír, Sered’ und Ratkovce. Studien zu Siedlung der frühen Eisenzeit in der Südwestslowakei. Teil 1. Universitätsforschungen zur prähistorischen Archäologie 220. Bonn.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Nagy, MarcellaSümegi, PálPersaits, GergőGulyás, SándorTörőcsik, Tünde 2012 Vaskori bronzkincs Ikervár határában. Megjegyzések a hallstatt kori kultuszélet rekonstruálásához a régészeti és természettudományos vizsgálatok tükrében (Eisenzeitlicher Bronzeschatzfund in der Nähe von Ikervár. Kommentare zu der Rekonstruktion des kultischen Lebens zur Hallstatt-Periode im Spiegel archäologischer und naturwissenschaftlicher Untersuchungen). Savaria 35, 99133.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • M. Nepper, Ilona 1968 Szkíta kori leletek a Déri Múzeumból (Adatközlés) (Scythian Finds in the Déri Museum (Publication of data)). A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966–1967, 5365.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Párducz, Mihály 1952 Le cimetière hallstattien de Szentes-Vekerzug. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 2, 143172, 402428.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Párducz, Mihály 1965 Graves from the Scythian Age at Ártánd (county Hajdú-Bihar). Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 17, 137231, 417446.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Párducz, Mihály 1966 The Scythian Age cemetery at Tápiószele. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 18, 3591, 345408.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Párducz, Mihály 1973 Probleme der Skythenzeit im Karpatenbecken. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 25, 2763.

  • Parzinger, HermannNekvasil, JindraBarth, FritzEckart 1995 Die Býčí skála-Höhle. Ein hallstattzeitlicher Höhlenopferplatz in Mähren. Römisch-Germanische Forschungen 54, Mainz.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Patay, Pál 1955 Szkíta leletek a nógrádi dombvidéken. Folia Archaeologica 7, 6174, 332336.

  • Patay, Pál 1961 Az alsótelekesi vaskori temető (Cimitière de l’âge du fer à Alsótelekes). Folia Archaeologica 13, 2750, 323329.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Patay, Pál 1962 Újabb ásatások az alsótelekesi vaskori temetőben (Nouvelles fouilles au cimitière de l’âge du fer à Alsótelekes). Folia Archaeologica 14, 1321.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Patay, Pál 1987 Einige Worte über die Zisten von Kurd (Néhány szó a kurdi cisztákról). Folia Archaeologica 38, 129140.

  • Patay, PálB. Kiss, Zsuzsa 2002 Az Alsótelekes-Dolinkai szkítakori temető közöletlen sírjai (az 1962. és 1964. évi feltárás eredményei) (Die unpublizierten Gräber des skythenzeitlichen Gräberfeldes von Alsótelekes-Dolinka [Die Ergebnisse der Freilegungen der Jahre 1962 und 1964]). Folia Archaeologica 49–50, 79141.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Patek, Erzsébet 1968 Die Urnfelderkultur in Transdanubien. Archaeologia Hungarica 44. Budapest.

  • Patek, Erzsébet 1981 Die Anfänge der Siedlung und des Gräberfeldes von Sopron-Burgstall. In: Eibner, C.Eibner, A. (Hrsg.): Die Hallstatt kultur. Bericht über das Symposium in Steyr 1980 aus Anlaß der Internationalen Ausstellung des Landes Oberösterreich. Linz, 93136.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Patek, Erzsébet 1990 A Szabó János Győző által feltárt preszkíta” síranyag. A Füzesabony-Mezőcsát típusú temetkezések újabb emlékei Heves megyében (Die von János Győző Szabó freigelegten preskythischen” Grabfunde. Die neueren Denkmäler der Bestattungen des Typ Füzesabony Mezőcsát im Komitat Heves). Agria – Az Egri Múzeum Évkönyve 25–26, 61118.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Patek, Erzsébet 1993 Westungarn in der Hallstattzeit. Acta Humanoria 7. Weinheim.

  • Пeтpeнко, Влaдимиpовa Г. 1978 Украшения Скифии VII – III вв. до н. э. Свод археоло- гический источников Д1-4. Москва.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Pomberger, Beate MariaGrömer, KarinaMühlhans, JörgTopa, Dan 2020 Schlitzbommeln und Anhänger – Klingender Trachtschmuck aus der Býčí skála-Höhle bei Brünn. Mitteilungen der Anthropologischen Gesellschaft in Wien 150, 215242.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Popescu, EmiliaVulpe, Alexandru 1982 Nouvelles decouvertes du type ferigile. Dacia 26, 77114.

  • Prüssing, Gerlinde 1991 Die Bronzegefäße in Österreich. Prähistorische Bronzefunde II/5. Stuttgart.

  • Pusztai, Tamás 2008 232. Mezőzombor, Békás-ér. In: Kisfaludi, J. (ed.): Régészeti kutatások Magyarországon 2007 (Archaeological Investigations in Hungary 2007), Budapest, 247.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • РяБковa, Тaтьянa 2005 Образы звериного стиля в эпоху скифской архаики. Археологический сборник Государственного Эрмитажа 37, 4267.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Rebay, Katharina 2002 Die hallstattzeitliche Grabhügelgruppe von Zagersdorf im Burgerland. Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgerland 107. Eisenstadt.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Reinecke, Pál 1897 Magyarországi skytha régiségek. Archaeologiai Értesítő 17, 127.

  • Roska, Márton 1913 Skytha sírok Piskiről. Dolgozatok az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem-és Régiségtárából 4, 233243.

  • Siegfried-Weiss, Anita 1979 Der Ostalpenraum in der Hallstattzeit und seine Beziehungen zum Mittelmeergebiet. Hamburger Beiträge zur Archäologie 6. Hamburg.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Sprincz, Emma 1993 Veneter – Skyten – Bernsteinhandel. In: Beck, CWBouzek, J. (eds): Amber in Archaeology. Praha, 179186.

  • Stahl, Christa 2006 Mitteleuropäische Bernsteinfunde von der Frühbronze- bis zur Frühlatènzeit. Ihre Verbreitung, Formgebung, Zeitstellung und Herkunft. Würzburger Studien zur Sprache und Kultur 9. Dettelbach.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Stibbe, Conrad M. 2004 Eine Bronzehydria mit menschlichen Protomen (Protomé-díszes bronzhydria) Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts 101, 3155, 145158.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Teržan, Biba 1990 Starejša železna doba na Slovenskem Štajerskem (The Early Iron Age in Slovenian Styria). Katalogi in monografije 25. Ljubljana.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Tóth, Farkas Márton 2012 Korai szkítakori sírok Dédestapolcsány–Verebce-tető lelőhelyen (Early Scythian Age Graves at the site of Dédestapolcsány–Verebce-tető [NE Hungary]). A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 51, 6391.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Truhelka, Ĉiro 1904 Der vorgeschichtliche Pfahlbau im Savebette bei Donja Dolina (Bezirk Bosnich-Gradiška). Wissenschaftliche Mitteilungen aus Bosnien und der Hercegovina 9. Wien.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Ursu țiu, AdrianUrák, Malvinka 2017 Iron Age girl in a Bronze Age pit? A child burial of the Ciumbrud cultural group from Orosia (Marosoroszi), Mureş County. In: Gogâltan, F.Ailincăi, S.-C. (eds): Settlements of Life and Death. Studies from Prehistory to Middle Ages. Proceedings of an International Colloquium Tulcea, 25th-28th of May 2016. Cluj-Napoca, 255272.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • V. Vadász, Éva 1983 Előzetes jelentés egy koravaskori halomsír feltárásáról Süttőn (Vorbericht über die Erschließung eines früheisenzeitlichen Hügels in Süttő). Communicationes Archaeologicae Hungariae, 1754.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Vasiliev, Valentin 1980 Sciţii agatîrşi pe teritoriul României. Cluj-Napoca 1980.

  • Vasiliev, ValentinZrinyi, Andrei 1974 Necropola scitică de la Ozd (Das skythische Gräberfeld von Ozd [Bez. Mureș]). File de Istorie 3, 89137.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Vulpe, Alexandru 1967 Necropola hallstattiana de la Ferigile – Monografie Arheologica. Biblioteca de Arhceologie 11. Bucuresti.

  • Westhausen, Imke 2018 Early Iron Age hoards between Brittany and the Carpathian Basin – a preliminary review. Archaeologica Hereditas 13, 135148.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

 

The author instruction is available in PDF.

Please, download the file from HERE (EN)
Please, download the file from HERE (HU)

 

 

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Vida Tivadar

Editor(s): Váczi Gábor

Editorial Board

  • Bartus, Dávid (ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem, Régészettudományi Intézet)
  • Csiky, Gergely (ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Régészeti Intézet)
  • Kiss, Viktória (ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Régészeti Intézet)
  • Láng, Orsolya (Budapesti Történeti Múzeum, Aquincumi Múzeuma)
  • Mester, Zsolt (ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem, Régészettudományi Intézet)
  • Pusztai, Tamás (Magyar Nemzeti Múzeum, Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság)
  • Ritoók, Ágnes (Magyar Nemzeti Múzeum, Régészeti Tár)
  • Siklósi, Zsuzsa (ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem, Régészettudományi Intézet)
  • V. Szabó, Gábor (ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem, Régészettudományi Intézet)
  • Szenthe, Gergely (Nemzeti Múzeum, Régészeti Tár)
  • Szécsényi-Nagy, Anna (ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Archaeogenomikai Intézet)
  • Tomka, Gábor (Magyar Nemzeti Múzeum, Régészeti Tár)

Research Centre for Humanities
Institute of Archaeology
1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. HUNGARY
Telephone: +36 1 224 6700
E-mail: vida.tivadar@btk.mta.hu

Indexing and Abstracting Services:

  • Scopus

2020  
Scimago
H-index
5
Scimago
Journal Rank
0,116
Scimago
Quartile Score
Archeology Q3
Archeology (arts and humanities) Q3
History Q3
Scopus
Cite Score
13/43=0,3
Scopus
Cite Score Rank
Archeology 169/273 (Q3)
Archeology (arts and humanities) 176/295 (Q3)
History 595/1328 (Q2)
Scopus
SNIP
0,368
Scopus
Cites
16
Scopus
Documents
11

 

2019  
Scimago
H-index
5
Scimago
Journal Rank
0,131
Scimago
Quartile Score
Archeology Q3
Archeology (arts and humanities) Q3
History Q2
Scopus
Cite Score
10/44=0,2
Scopus
Cite Score Rank
Archeology 181/263 (Q3)
Archeology (arts and humanities) 186/278 (Q3)
History 698/1259 (Q3)
Scopus
SNIP
0,186
Scopus
Cites
17
Scopus
Documents
10

 

Archaeologiai Értesítő
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 40 EUR (or 10 000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2022 Online subsscription: 133 EUR / 181 USD
Print + online subscription: 149 EUR / 215 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Archaeologiai Értesítő
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1868
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
1
Founder Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Hungary, Múzeum krt. 14.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0003-8032 (Print)
ISSN 1589-486X (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Dec 2021 0 21 20
Jan 2022 0 86 86
Feb 2022 0 28 16
Mar 2022 0 26 24
Apr 2022 0 28 32
May 2022 0 34 37
Jun 2022 0 0 0