Authors:
Katalin Gyenesei Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Biológiai Intézet, Embertani Tanszék, Pázmány Péter sétány 1/C, 1117 Budapest, Magyarország

Search for other papers by Katalin Gyenesei in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
https://orcid.org/0000-0002-3670-6975
,
Krisztián Kiss Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Biológiai Intézet, Embertani Tanszék, Pázmány Péter sétány 1/C, 1117 Budapest, Magyarország
Magyar Természettudományi Múzeum, Embertani Tár, Ludovika tér 2–6., 1083 Budapest, Magyarország
Miskolci Egyetem, Egészségtudományi Kar, B3–B4 épület, 3515 Miskolc-Egyetemváros, Magyarország

Search for other papers by Krisztián Kiss in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
https://orcid.org/0000-0002-9371-3397
,
Tamás Szeniczey Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Biológiai Intézet, Embertani Tanszék, Pázmány Péter sétány 1/C, 1117 Budapest, Magyarország

Search for other papers by Tamás Szeniczey in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
https://orcid.org/0000-0003-1546-7140
,
Ferenc Ujvári Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Liszt Ferenc utca 11., 9022 Győr, Magyarország

Search for other papers by Ferenc Ujvári in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
https://orcid.org/0009-0001-1763-0610
,
Krisztina Pesti Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Liszt Ferenc utca 11., 9022 Győr, Magyarország

Search for other papers by Krisztina Pesti in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
https://orcid.org/0009-0002-9397-6493
, and
Tamás Hajdu Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Biológiai Intézet, Embertani Tanszék, Pázmány Péter sétány 1/C, 1117 Budapest, Magyarország

Search for other papers by Tamás Hajdu in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
https://orcid.org/0000-0002-3604-1125
Open access

Absztrakt

A tanulmány a Győr-Kálvária összevont lelőhelyen feltárt húsz csontvázas és két hamvasztásos késő vaskori kelta temetkezésből előkerült emberi maradványok klasszikus embertani és makroszkópos paleopatológiai eredményeit mutatja be.

Abstract

Here we present the results of the anthropological and macroscopic paleopathological examination of the human remains from a Late Iron Age Celtic burial excavated at Győr-Kálvária merged site.

Absztrakt

A tanulmány a Győr-Kálvária összevont lelőhelyen feltárt húsz csontvázas és két hamvasztásos késő vaskori kelta temetkezésből előkerült emberi maradványok klasszikus embertani és makroszkópos paleopatológiai eredményeit mutatja be.

A lelőhely

A győri Kálvária domb és környéke régóta ismert lelőhely (1. kép), területén helyezkedik el a város három nagy késő vaskori nekropolisza közül az egyik – Ménfőcsanak-Széles-földek1 és Újszállások temetője mellett (1. táblázat, 2. kép).2 Az első késő vaskori leletek a 19. század utolsó harmadában kerültek elő innen, római sírok társaságában, a Győr–Sopron–Ebenfurt vasútvonal építéséhez kapcsolódó földmunkák során.3 Mithay Sándor további kelta sírok előkerüléséről számolt be 1927-ből.4 Később Lovas Elemér is ismertette az egyik 19. században előkerült sír anyagát, egyéb, a megyéből származó, La Tène kori (LT) leletekkel együtt,5 és természetesen Hunyady Ilona sem hagyta ki gyűjtéséből az innen előkerült leletanyagot.6

1. kép.
1. kép.

Győr-Kálvária összevont lelőhely elhelyezkedése a 2018–19-es feltárási területtel (Érdi B., Archeoland Kft.)

Fig. 1. Location of Győr-Kálvária merged site with the 2018–19 excavation area (B. Érdi, Archeoland Ltd.)

Citation: Archaeologiai Értesítő 148, 1; 10.1556/0208.2023.00048

1. táblázat.

Győr és környékének késő vaskori sírjai, temetői

Table 1. Late Iron Age graves and cemeteries of Győr and its surrounding area

SorszámNév (lelőhelynév)Térképezés alapja
1Kálvária úti temető (Kálvária összevont lelőhely)Méry (1876) 7; Szőnyi (1973) 6–7, 1. ábra, 2017–2019-es feltárások
2Újszállás/Szeszgyár (Vagon-Szeszgyár környéke összevont lelőhely)Uzsoki (1968) 1–2. ábra
3Szigeti sír, (Kossuth L. utca lelőhely közelében)Lovas (1942) 19; Mithay (1956) 34–35
4Zichy palota (Liszt F. utca 20. és Belváros lelőhely)Börzsönyi (1888) 150
5Nicsinger ház (Rákóczi F. utca 41. lelőhely)Méry (1876) 63; Gabler (1967) 23
6Ménfőcsanak-Széles földekTankó (2014) Pl. 1. 1
7Likócs, bizonytalan elhelyezkedésUzsoki (1971) 15
2. kép.
2. kép.

Késő vaskori temetők és sírok (Érdi B., Archeoland Kft.)

Fig. 2. Late Iron Age cemeteries and graves (B. Érdi, Archeoland Ltd.)

Citation: Archaeologiai Értesítő 148, 1; 10.1556/0208.2023.00048

A régebbi szakirodalom többnyire Győr-Kálvária úti kelta temető néven hivatkozik rá. A terület egy része korábban Kálvária u. 55. lelőhely néven volt ismert a nyilvántartásban, majd a városrész kisebb lelőhelyeit Győr-Kálvária összevont lelőhely néven egyesítették. A területtel foglalkozó, legutóbbi munkákban7 már ezen a néven szerepelt.8

A temető a nagy kiterjedésű lelőhely középső részén, a Bakonyi út (821. út), Kálvária út és Kert utca által közrezárt területen belül helyezkedik el, a Rába keleti partját egykor kísérő dűnesor egyik utolsó, részben még megmaradt tagján. A római és kelta temető egymáshoz való viszonyát, elhelyezkedését a rendelkezésre álló adatok alapján T. Szőnyi Eszternek sikerült tisztáznia. Ez alapján tudjuk, hogy a 19. században előkerült kelta sírok közvetlenül a római temetőtől északra, részben vele átfedésben, az egykori gyufagyár és dobozgyár helyén, a Kálvária üzletház mögötti homokdombon helyezkedtek el, illetve a temető áthúzódott a Kert utca déli oldalára is.9 2017, 2018 és 2019 során a Rómer Flóris Múzeum munkatársai végeztek társasházak építéséhez kapcsolódó feltárásokat a homokdomb még megmaradt részén, részben a dobozgyár területén, melynek során további huszonkét sír került elő római, Árpád-kori és újkori telepjelenségek, valamint két római sír kíséretében.10 A késő vaskori temető sírjainak nagy részét kirabolták, többet újkori–modern kori beásások, közművek is bolygattak (4. kép). Sajnálatos módon még az utóbbi évek során, a korábbi gyárépület elbontásakor, valamint a társasházak kivitelezésekor is történtek károkozások – sérültek régészeti jelenségek, köztük sírok is.

A feltárt temetőrészlet birituális, húsz csontvázas sír mellett két szórthamvas rítusú is napvilágot látott (S-55 és S-103).11 A régészeti leletek tanúsága alapján a temetőt a Kr. e. 4. században nyitották (LT B1) és a Kr. e. 3. század második felében (LT C1) még bizonyosan használták.12 A feltárási eredményeket összevetve a 19. században előkerült sírok anyagával úgy tűnik, hogy az északkelet–délnyugat irányú temető délnyugat felé, a Kálvária domb irányába fiatalodik (3. kép). A feltárt sírok vegyesen férfi és női temetkezések, valamint egy gyermeksír (S-6) is felszínre került. Az archeogenetikai adatok alapján két-két egyén között másod-, vagy harmadfokú rokonsági kapcsolat mutatható ki.13

3. kép.
3. kép.

A lelőhely feltárási rajza a sírokkal (Érdi B., Archeoland Kft.)

Fig. 3. Excavation drawing showing the location of the graves (B. Érdi, Archeoland Ltd.)

Citation: Archaeologiai Értesítő 148, 1; 10.1556/0208.2023.00048

4. kép.
4. kép.

Az S-48. közművekkel bolygatott, rabolt sír (Fotó: Szabados Gy.)

Fig. 4. Grave S-48 was robbed and disturbed by public utilities (Photo: Gy. Szabados)

Citation: Archaeologiai Értesítő 148, 1; 10.1556/0208.2023.00048

A rabolatlan és kevésbé bolygatott sírok mellékletei és azok helyzete a késő vaskorban megszokott képet mutatták. A férfisírok jellegzetes mellékletei a támadófegyverek, melyek közül jobb oldalon helyezkedett el a kard, a lándzsa hegye pedig a fej jobb vagy bal oldalán feküdt. A női sírok általános kísérőelemei közt kar- és lábperecek, fibulák, továbbá gyűrűk szerepeltek. Fibulák férfisírokban is feltűntek, de a női sírokban számuk többnyire magasabb volt. Az étel- és italáldozatok (edények és állatcsontok) nagyrészt a lábnál helyezkedtek el, olykor a fej mellett. Egy női sír esetében (S-104) a medence mellett került elő két edény, azonban mivel rabolt sírról van szó, nem biztos, hogy in situ pozíciót lehetett rögzíteni. Az egyetlen gyermeksírt (S-6), melyből két edény mellett állatcsont és egy vasfibula töredéke is előkerült, szintén megbolygatták.

A sírok tájolása a korszakban megszokott módon változatos képet mutatott: a két fő irány – délkelet–északnyugat és északkelet–délnyugat – mellett a gyermeksír dél–északi tájolást mutatott, de előfordult északnyugat–délkelet irányú temetkezés is. A sírgödrök mérete, formája, mélysége is változatos. Itt is megfigyelhető az a tendencia, hogy a módosabb sírok nagyobb mérettel rendelkeztek és többnyire mélyebbek is voltak, mint a szegényes leletanyaggal rendelkező vagy leletanyag nélküli sírok.

Az erősen rabolt sírok megmaradt leletanyaga is árulkodik a temető egykori gazdagságáról, hiszen az S-50. sírból ezüst-, az S-93. sírból14 pedig aranygyűrű látott napvilágot. Mérete révén kiemelkedik a többi közül az S-22. és az S-59. kerítőárkos sír. Előbbi magas státuszát a leletanyagon kívül (Linsenflasche, kardtöredék, nagy méretű, babérlevél alakú vaslándzsa, nagyszámú edénymelléklet és állatcsont stb.) az antropológiai adatok is alátámasztották (5. kép).

5. kép.
5. kép.

Az S-22. sír (Fotó: Szabados Gy.)

Fig. 5. Grave S-22 (Photo: Gy. Szabados)

Citation: Archaeologiai Értesítő 148, 1; 10.1556/0208.2023.00048

Az S-30. módos női sír szintén nagyobb méretekkel rendelkezett és a temető kevés sértetlen sírjainak egyikét alkotta (6. kép). Hatodik mellékletszámú táljának belseje növényi végződésű hármasforgókkal díszített, amit bepecsételt koncentrikus körminták kísérnek (7. kép).15 Sírépítmény szerkezetének meglétére egy adatunk van: az S-59. sír délnyugati, rövid oldalán egy cölöplyuk került elő. Az északkeleti rövid oldal szemközti szakaszát sajnos újkori beásások elbolygatták, ezért a teljes szerkezet nem vizsgálható (8. kép).

6. kép.
6. kép.

Az S-30. sír (Fotó: Szabados Gy.)

Fig. 6. Grave S-30 (Photo: Gy. Szabados)

Citation: Archaeologiai Értesítő 148, 1; 10.1556/0208.2023.00048

7. kép.
7. kép.

Az S-30. sír 6. tálja (Fotó: Gera Á.)

Fig. 7. Bowl No. 6. from Grave S-30 (Photo: Á. Gera)

Citation: Archaeologiai Értesítő 148, 1; 10.1556/0208.2023.00048

8. kép.
8. kép.

Az S-59. sír (Fotó: Szabados Gy.)

Fig. 8. Grave S-59 (Photo: Gy. Szabados)

Citation: Archaeologiai Értesítő 148, 1; 10.1556/0208.2023.00048

A temető nem tekinthető teljesen feltártnak, minden irányban folytatódhat.

Az embertani vizsgálatok módszerei

A morfológiai nem meghatározásánál Éry, Kralovánszky és Nemeskéri módszerét követtük.16 Az elhalálozási életkort gyermekek esetében a csontok hossza17 és átmérője,18 elcsontosodásának mértéke,19 valamint a fogfejlődés20 és a fogazat áttörése21 alapján becsültük. Felnőttek esetében a szeméremcsont felszínét,22 a bordák szegycsont felőli végét23 és a koponyavarratok külső felszíni záródását24 vizsgáltuk. A biológiai életkorcsoportokat az alábbiak szerint különítettük el: neonatus (0–1 év), infans I. (2–6 év), infans II. (7–14 év), juvenis (15–19 év), adultus (20–39 év), maturus (40–59 év), senium (60+ év).25 Az anyag töredékessége, hiányossága miatt koponya- és hosszúcsontméreteket csupán kis számban lehetett felvenni.26 A testmagasság becslése a combcsont hossza alapján, regresszió egyenlet segítségével történt.27 Az anatómiai variációk azonosítását Mann, Hunt és Lozanoff összefoglalója alapján végeztük.28 A paleopatológiai elváltozások makroszkópos azonosításához Buikstra, Aufderheide és Rodrígez-Martin, Józsa, valamint Waldron munkáját, a szájpatológiai elemzéshez pedig Huszár, valamint Huszár és Schranz metódusát használtuk.29 A hamvasztott maradványok vizsgálatát Nemeskéri és Harsányi, valamint Ubelaker ajánlása szerint végeztük el.30

Klasszikus embertani vizsgálatok eredményei

Demográfia

A huszonkét egyénből álló széria tíz nő és hét férfi csontmaradványait tartalmazta, öt egyén esetében a morfológiai nemet nem lehetett egyértelműen meghatározni. A nemi és életkori adatokat a 9. kép szemlélteti. A demográfiai eredmények, tehát a felnőttek túlsúlya, azon belül is a nők enyhén magasabb száma – a kutatás jelen állása szerint – jellemző a vaskori szériákra. A felnőtt kort el nem érők alacsony számának egyik lehetséges oka, hogy a gyermekek sírjai helyezkednek el a legsekélyebben, így eleve sérülékeny csontjaik nagymértékben kitettek a talajt érintő bolygatásoknak. A temető részleges feltártsága és a területen korábban lezajlott építési munkálatok miatt azonban a demográfiai eredmények kellő óvatossággal kezelendők.

9. kép.
9. kép.

A vizsgált temetőrészlet nemi és életkori megoszlása. INF I (infans I, 2–6 év), AD (adultus, 20–39 év), MAT (maturus, 40–59 év), SEN (senilis, 60–x év)

Fig. 9. The sex and age distribution of the examined osteological material. INF I (infans I, 2–6 years), AD (adultus, 20–39 years), MAT (maturus, 40–59 years), SEN (senilis, 60–x years)

Citation: Archaeologiai Értesítő 148, 1; 10.1556/0208.2023.00048

Metrikus jellegek

A történeti népességek populáción belüli vagy csoportok közötti biológiai távolságának vizsgálatára alkalmazott módszerek azon az elven alapulnak, hogy a genotípusos variáció a csontváz metrikus és morfológiai jellemzőin keresztül fenotípusosan is megnyilvánul.31 A koponya abszolút és relatív méretei népességek morfológiai alapon történő összehasonlításában, népességtörténeti kérdések megválaszolásában játszanak fontos szerepet. A vizsgált anyagban a maradványok rossz megtartása miatt a koponyaméretek csak kis számban voltak felvehetőek, így a kapott adatok csupán leíró jellegűek lehetnek. Az egyéni méreteket és jelzőket a 3. táblázat tartalmazza.

Az S-50-es adultus és az S-30-as adultus–maturus nő esetében a hosszúság–szélesség jelző közepes (mesokran), a hosszúság-magasság és a szélesség-magasság index alacsony (chamaekran, tapeinokran), a homlokszélesség keskeny, illetve közepes (stenometop, metriometop) értékeket vett fel (10 kép, 11. kép). A két női koponya a hazai és ausztriai kelta korra jellemző mesokran típus képviselője lehetett, emellett egy Nemeskéri és Deák által morfológiai és metrikus alapon elkülönített csoportot is reprezentált.32 Egy nagyon alacsony szemüregjelzőjű (hyperchamaekonch) nő a középarc és az infraorbitális régió morfológiája alapján feltehetően rendelkezhetett keleti (ázsiai) felmenőkkel is.

10. kép.
10. kép.

Az S-30-as, 25–45 év közötti nő koponyája

Fig. 10. The skull of a female individual aged 25–45 years from Grave S-30

Citation: Archaeologiai Értesítő 148, 1; 10.1556/0208.2023.00048

11. kép.
11. kép.

Az S-50-es, 35–40 év közötti nő koponyája

Fig. 11. The skull of a female individual aged 35–40 years from Grave S-50

Citation: Archaeologiai Értesítő 148, 1; 10.1556/0208.2023.00048

A combcsontok hossza alapján a férfiak átlagos testmagassága 170,01 cm, míg a nőké 160,40 cm volt (2. táblázat).

2. táblázat.

Győr-Kálvária összevont lelőhely oszteológiai anyagának nemi és életkori, valamint a combcsontok hossza alapján becsült testmagasság adatai

Table 2. The sex and age data as well as the estimated stature of the examined osteological material from Győr-Kálvária merged site

STRNemÉletkor (év)Testmagasság (cm)
S-6férfi3–4
S-2125–40
S-22férfi35–55174,86
S-3025–45162,12
S-32férfi50–x169,98
S-34férfi20–25171,20
S-4125–40
S-42férfi25–35
S-48férfi25–35170,25
S-5035–40
S-55?20–x
S-5940–50167,00
S-6950–x
S-8020–35152,09
S-82férfi?40–50
S-84férfi35–50163,75
S-9330–50
S-94nő?20–40
S-9740–50
S-101férfi?20–50
S-103?20–x
S-10420–35
3. táblázat.

Győr-Kálvária összevont lelőhely oszteológiai anyagának kraniometriai adatai

Table 3. Craniometric data of the examined osteological material from Győr-Kálvária merged site

Martin No.S-22S-32S-34S-47S-84S-30S-41S-50S-80
férfiférfiférfiférfiférfi
1197182180
510099
8141153139145140
9949910310097969596
10126122124120122
11125124118
12109112112
17131126
4310210410910811110597104
65129125124107
6684931111048998
6939393128
7048577060525153
7129363330293032
Indexek
8:177,6679,6777,78
17:171,9870,00
17:890,3490,00
9:870,2167,3269,7866,2168,57

Nem-metrikus jellegek

A nem-metrikus jellegek a vázrendszer nem-patológiás anatómiai változatainak tekinthetők.33 A lelőhelyről származó maradványok esetében a koponyán megfigyelt anatómiai variációkat a 4. táblázat foglalja össze. A leglátványosabbnak egy adultus férfi koponyáján látható bregmacsont bizonyult, amely mind a történeti korban élt, mind a mai népességek esetében nagyon ritka variációnak számít (12. kép).34

4. táblázat.

Győr-Kálvária utca összevont lelőhely embertani anyagában megfigyelt anatómiai variációk

Table 4. Anatomical variations observed on the osteological material of Győr-Kálvária merged site

Anatómiai variációOldalMegfigyelt (db)Vizsgálható (db)Nem vizsgálható (db)
Sutura metopica3136
Sutura supranasalis3128
Ossa suturae sagittalis1128
Os lambdae2119
Os bregmaticum1128
Torus mandibularis1146
Sutura squamomastoideajobb21010
bal4911
Ossa wormianajobb51010
bal61010
Ossicula suturae occipitomastoidaejobb21010
bal11010
Foramen Vesaliusjobb1911
bal3812
Foramen parietalejobb2119
bal5119
Foramen palatina minorajobb1515
bal1614
Tuber zygomaxillarejobb1812
bal1911
12. kép.
12. kép.

Bregmacsont az S-34-es, adultus férfi koponyáján

Fig. 12. Bregmatic bone on the skull of an adult male from Grave S-34

Citation: Archaeologiai Értesítő 148, 1; 10.1556/0208.2023.00048

Hamvasztott maradványok

Az S-103 hamvasztásos rítusú sír tizenkilenc darab, 6 g tömegű, krétafehér, kékes, mikro- (1 cm-nél kisebb) és mesofragmentált (1–5 cm közötti) végtagtöredéket tartalmazott. A csontokon megfigyelt, hossztengelyre merőleges törések alapján megállapítható, hogy az elhunytat nem sokkal a halált követően hamvasztották el. A lekerekített téglalap alakú, rézsűs oldalú, egyenes aljú, kis méretű sírból emellett félbehajlított, erősen korrodált vaskard, fűzfalevél alakú vaslándzsa, valamint állatcsontok kerültek elő.

Az S-55 hamvasztásos sír (13 kép, 14. kép) krétafehér, kékes, mikro- és mesofragmentált kalcinátumai közt a koponya és a végtagok részletei egyaránt előfordultak. Előbbihez tizenhét darab, 6 g tömegű, delaminációs törésmintázatú, utóbbihoz 200–300 darab közötti, 104 g tömegű, haránt és ívelt haránt, valamint patina törésrendszerű, epifízisdarabokat is magukba foglaló maradványok tartoztak. Hasonlóan az S-103-as egyénhez, az elhunytat a halált követően hamvasztották el. A sír északkeleti fele közműépítés során megsemmisült, megmaradt része enyhén ívelt oldalú, egyenes aljú, formája feltehetőleg kerek lehetett. A hamvakon mellékletek; vaslándzsa, két vasfibula, vastű, és egy bronzfibula helyezkedtek el.

13. kép.
13. kép.

Az S-55-ös sír, hamvasztásos rítussal

Fig. 13. Grave S-55, with cremation rite

Citation: Archaeologiai Értesítő 148, 1; 10.1556/0208.2023.00048

14. kép.
14. kép.

Hamvasztott maradványok az S-55-ös, hamvasztásos sírból

Fig. 14. Cremated remains from Grave S-55

Citation: Archaeologiai Értesítő 148, 1; 10.1556/0208.2023.00048

Makroszkópos paleopatológiai vizsgálatok eredményei

Fejlődési rendelleneségek

Sacralisatio során az utolsó ágyék-, vagy az első farokcsigolya alakít ki csontos kapcsolatot a keresztcsonttal.35 Az S-32-es férfi esetében az ötödik ágyékcsigolya nagy méretű harántnyúlványa a keresztcsont szárnyához a bal oldalon ízülettel kapcsolódott. Az ágyéki és keresztcsonti régió találkozásánál szalagelcsontosodás és csontcsőrképződés jelei is mutatkoztak. Az így kialakult részleges sacralisatio vélhetően összefüggésbe hozható gerincstatikai problémákkal, esetleges alsóháti fájdalommal.

Stresszjelzők a csontvázon

A poroticus hyperostosis a különböző vérképzőszervi rendellenességek által kiváltott oszteológiai elváltozások gyűjtőneve, melyet a csontos szemüregben cribra orbitalianak, a koponya többi részén, a falcsonton, az ékcsonton és a nyakszirtcsonton cribra craniinak nevezünk. Az elváltozásra a külső kérgi réteg elvékonyodása, gyakran a szivacsos állomány kitüremkedése, túlburjánzása jellemző, a csontfelszín megjelenése ennek következtében különböző mértékben porózussá válik.36 Kialakulásához számos fiziológiás állapot, betegség hozzájárul (pl. vashiányos, hemolitikus és nagysejtes anémiák, skorbut, rachitis, fertőzések), így fiziológiás stresszjelzőként is tekinthetünk rá.37 Történeti embertani szériák esetén ez az elváltozás kifejezetten gyakorinak számít, azonban Győr-Kálvária összevont lelőhely esetén mindössze két esetben sikerült az enyhe poroticus stádiumot megfigyelni; az S-104-es 20–35 év közötti nő jobb, és az S-82-es 40–50 év közötti férfi bal csontos szemüregében. Az alacsony esetszám vélhetően a maradványok rossz megtartási állapotára, a vizsgálhatóság korlátozott voltára vezethető vissza.

Az endokraniális lézió, mely szintén egy változatos eredetű, gyakran stresszjelzőként kezelt, történeti korú populációk körében sűrűn előforduló, az agyhártyák körüli gyulladás vagy érrendszeri elváltozás következtében kialakuló kórkép,38 egy esetben, egy adultus nő koponyáján mutatkozott.

A csonthártya alatti újcsontképződés hátterében számos tényező, úgymint fertőzés, anyagcserezavar, mechanikai hatás (pl. megerőltetés, trauma) állhat. A csonthártya gyulladásának (periostitis) vagy sérülésének következményeként megjelenő csontfelrakódást gyakran interpretálják nem-specifikus stresszmarkerként is.39 Történeti korokból származó maradványok esetében ez az elváltozás viszonylag gyakran fordul elő. A győri csontanyag rossz megtartása, a hosszúcsontok külső kérgi rétegének tafonómiai okokra visszavezethető erős kopottsága miatt a vizsgált maradványok esetében csonthártya alatti újcsontképződés vizsgálatára nem nyílt lehetőség.

Ízületi betegségek

Az ízületi porc sérülése, elvékonyodása, degenerációja következtében a csontfelszínek egymással érintkezésbe lépnek, ízületi rendellenességek alakulnak ki, melyből megkülönböztetünk ismeretlen kiváltó okú, elsődleges formát, melyet számos tényező, úgymint az életkor, a nem és a fizikai aktivitás befolyásol, valamint másodlagos eredetűt. Utóbbihoz soroljuk azokat az eseteket, mikor az ízületet más behatás is érte, például trauma, fertőzés, érrendszeri elváltozás, anyagcserezavar. Történeti embertani szériákban a degeneratív ízületi betegségek előfordulási gyakorisága az életkorral és intenzívebb fizikai megterheléssel fokozatosan nő. A gerincet érintő degeneratív elváltozások közé soroljuk többek közt a spondylosis deformanst, melynél a csigolyaközti porckorong elvékonyodása miatt a csigolyatestek közelednek egymáshoz. Ez a mechanikai hatás a csigolyatestek peremének csonthártyáján újcsontképződést idéz elő. A gerinc kisízületeinek elváltozását (spondylarthrosis) szintén porcvesztés, a subchondralis csont szklerózisa, porózus vagy eburneált felszín jellemzi. Felnőttek esetében a porckorong gyulladása, a spondylodiscitis másodlagos, a fertőzött csigolyatestek felől terjed a porckorongok irányába.40 A Győr-Kálvária összevont lelőhelyről származó csontmaradványok esetében a gerinc és a nagyobb ízületek elváltozásait vizsgáltuk. Spondylosis deformans hat, spondylodiscitis három, míg a gerinc kisízületeinek elváltozása – csontcsőrképződés, porózus vagy eburneált ízületi felszín – tizenkét egyént érintett. Súlyosabb esetet képviselt az S-97-es maturus nő, akinek nyakcsigolyáin mind a spondylosis deformans, a spondylodiscitis és a spondylarthrosis előrehaladottabb stádiumát megfigyeltük. Nagyízületi elváltozás nyomait tizenegy egyénen lehetett észlelni, melyből ötnek több ízülete is érintett volt. Osteoarthrosisra nagyobb bizonyossággal azonban csak az S-22-es férfi két váll-, és bal térd-, valamint az S-84-es férfi jobb térdízülete esetében lehetett következtetni.

Régészeti és antropológiai szempontból is kiemelt jelentőségű az S-22 temetkezés. Az árokkal körülvett, a többinél jóval nagyobb sírba egy 35–55 év közötti férfit helyeztek, aki vélhetően korai diffúz idiopathiás skeletális hyperostosisban (DISH) szenvedett (15. kép). Ezt a megbetegedést csontanyagon leginkább a háti és ágyéki gerinc elülső hosszanti szalagjának elcsontosodása jelzi. Az elváltozás átterjedhet a hátulsó hosszanti szalagra is, mely a gerinccsatorna szűkületét vonja maga után.41 A DISH kialakításában sem a csigolyaközti porckorong, sem a kisízületek nem vesznek részt, így ez nem tekinthető valódi ízületi bántalomnak (arthropathia). Megjelenése gyakoribb 40 év felett és férfiak körében. Hajlamosító tényezői közt az elhízás, a mozgásszegény életmód, a magas vérnyomás és a II-es típusú cukorbetegség is szerepel.42 A DISH őskori szériák esetében gyakran az elithez, a középkorban pedig a szerzetesekhez köthető.43 Az elváltozás korai fázisának tekinthető állapotban, melyet az S-22-es férfi gerince is mutatott, három egymást követő csigolya elülső felszínén szalag-elcsontosodás következtében létrejött újcsontképződés alakít ki egy csaknem kész csontos hidat.44 Mindezek alapján feltételezhető, hogy a számos vasfegyverrel eltemetett férfi, akinek maradványain emellett a gerinc degeneratív és traumás eredetű elváltozásai is látszottak, a magasabb társadalmi réteg tagja lehetett. Az S-22-es férfin megfigyelt elváltozás a legkorábbi eddig leírt hazai DISH-es esetet jelenti.

15. kép.
15. kép.

Az S-22-es férfi gerincén megfigyelhető, kezdődő, diffúz idiopathiás skeletális hyperostosis (DISH)

Fig. 15. Early-stage diffuse idiopathic skeletal hyperostosis (DISH) on the spine of a male individual from Grave S-22

Citation: Archaeologiai Értesítő 148, 1; 10.1556/0208.2023.00048

A fogak, az állkapocs és a felső állcsont betegségei

A fogak, a felső állcsont és az állkapocs betegségei közül a fogkopást, fogszuvasodást, ciszta/tályog és lineáris zománc hypoplasia, valamint arcüreggyulladás jelenlétét vizsgáltuk.

A fogkopás mértéke a legtöbb egyénnél enyhe vagy közepes mértékű volt.

A fogszuvasodás vagy caries, a fog komplex fiziológiás folyamatok és külső faktorok által befolyásolt bakteriális eredetű elváltozása.45 Első megjelenési formája apró átlátszatlan barna vagy fehér folt a zománc felületén, melynek mérete fokozatosan növekszik, a képződő üreg fokozatosan terjed a dentin irányába, súlyosabb esetben pedig az elváltozás a fogbélüregre is átterjed.46 Az S-104-es nő bal alsó első, az S-30-as nő jobb alsó második és az S-82-es egyén jobb felső harmadik nagyőrlője esetén a caries elérte a dentint, de a fogbélüreget még nem nyitotta meg. Az S-50-es nő bal alsó első és második nagyőrlőjén, jobb felső második nagyőrlőjén, valamint az S-22-es férfi jobb alsó első nagyőrlőjén az elváltozás már elérte a fogbél üregét. Az S-21-es nő bal alsó második nagyőrlőjén mind a két fent említett elváltozástípus megjelent. Az S-97-es nő jobb alsó harmadik nagyőrlőjén a fogbél ürege megnyílt, bal alsó harmadik és jobb alsó második nagyőrlőjének több mint fele elenyészett a caries következtében, akárcsak az S-69-es nő bal felső első nagyőrlőjének. Az S-32-es férfi bal alsó első nagyőrlőjének csupán gyökérmaradványa árulkodott fogszuvasodásról. Az S-104-es nő esetén az elváltozás buccalisan, a többi vizsgált fogon interproximálisan, azaz a szomszédos fog felé tekintve helyezkedett el.

A ciszta és a tályog is folyadékkal telt üreg, azonban míg az első mechanikai hatásra, addig utóbbi általában a fogbélüreg fogkopás vagy caries indukálta gyulladásának következményeként alakul ki.47 Ez az elváltozás hat egyént (S-22, S-30, S-32, S-50, S-69, S-97) érintett a vizsgált lelőhelyről.

A zománc lineáris hypoplasiaja a fogzománc fejlődési zavara, mely főként a frontfogakon és a kisőrlőkön figyelhető meg összefüggő vonal formájában, mely alkalmas a szervezetet a fogkorona kialakulásának időszakában ért nem specifikus stressz, például gyermekkori éhezés, lázas állapot, fertőzés indikálására.48 Az S-50-es, 35–40 év közötti nő kilenc fogán,49 az S-80-as, 25–35 év körüli nő két alsó első kisőrlőjén, míg az S-82-es, 40–50 év közötti egyén mindkét alsó, első kisőrlőjén, valamint bal alsó szemfogán lehetett megfigyelni az elváltozást. Az S-104-es adultus nő jobb felső, első kisőrlőjét szintén érintette zománc hypoplasia.

A vizsgált temetőrészletben mind a caries, a ciszta/tályog, valamint a lineáris zománc hypoplasia is nagyobb arányban érintette a nőket, mint a férfiakat.

Az orr melléküregei egymással kommunikáló, levegővel telt terek az arckoponyában, melyek közül a legnagyobb az arcüreg. Az arcüreg gyulladásáért legtöbbször különböző fertőzések felelnek, azonban a fogak és a fogágy betegségei is kialakíthatják.50 Utóbbi gyógyult formája az S-32-es férfi bal, és az S-69-es, 50 év feletti nő mindkét arcüregében megfigyelhető volt. Az elváltozás eredetének azonosításában a felső állcsont azonos oldali fogmedreinek gyulladása és a ciszta/tályog jelenléte segített.

Traumás elváltozások

A traumás jelenségek közé sorolható az S-32-es férfi homlokán látható sérülés (16. kép). Az elváltozás a homlokcsont alsó harmadában, a tarhely (glabella) és a két szemöldökív fölött húzódik. A csonthézag szélessége 37,8 mm, erre merőlegesen mért kiterjedése 19 mm. Az ovális sebalak jobb oldala irreguláris, míg bal oldala szabályos peremű. Az eset kapcsán nem zárható ki, hogy a homlokcsont koponyalékelés, azaz sebészi trepanáció nyomait hordozza, melynek során a homlokcsont egy kis részletét eltávolíthatták, feltehetően az egyént ért sérülés gyógyításának céljából. Trepanált koponyák a kelta korból ausztriai és magyarországi lelőhelyekről egyaránt ismertek. Azonban amíg Ausztriából véséses, fúrásos és kaparásos technikával készült trepanációk egyaránt napvilágot láttak,51 addig a hazai leletanyagot képviselő győr-ménfőcsanaki és hegyfalui koponyákat fúrással lékelték.52 Az S-32-es férfi aktív, harcos életmódjáról tanúskodik továbbá a vállízület diszlokációja, valamint kifejezett izomeredési és -tapadási felszínei.

16. kép.
16. kép.

Traumás elváltozás az S-32-es férfi homlokcsontján

Fig. 16. Traumatic lesion on the frontal bone of a male individual from Grave S-32

Citation: Archaeologiai Értesítő 148, 1; 10.1556/0208.2023.00048

A kulcscsont gyógyult törése az S-69-es, 50 év feletti nő és az S-84-es, 30–50 év közötti férfi esetében figyelhető meg. Az S-6-os, 3–4 év közötti gyermek combcsontjának kóros görbülete vélhetően fiatalabb korban elszenvedett zöldgallytörésre utal. A zöldgallytörés az inkomplett törések egy fajtája, mely során a törvégek bár elmozdulnak, nem távolodnak el egymástól.53 Az S-84-es férfi jobb térdízületén osteochondritis dissecans nyoma látható. Az elváltozást az epifízisek egy pontján kialakuló, nekrotikus környezet alakítja ki, melynek következtében subchondralis csont és ízületi porcrészletek válnak le. Leggyakrabban a térdízület érintett, az esetek jelentős része unilaterális.54 Az S-22-es férfi alsó háti és ágyéki gerincszakaszának csigolyáit kompressziós törés érintette. Az S-80-as, 20–35 év közötti nő jobb combcsontján traumás eredetű elváltozás azonosítható.

Hormonális-anyagcsere betegségek

Három női koponyán (S-30, S-69, S-97) egy komplex hormonális-anyagcsere betegség, a hyperostosis frontalis interna (HFI) észlelhető, mely főként posztmenopauzális középkorú és annál idősebb nőket érint. Kialakulása emellett az életmódtól és a táplálkozástól is függ.55 A HFI a homlokcsont belső felszínén figyelhető meg csontos felrakódások formájában.56 Míg a recens népesség körében gyakran előfordul, az őskorban ez a fajta elváltozás kifejezetten ritkának számít.57 Az S-69-es (17. kép) és S-97-es nő esetében a plusz csontfelrakódások a homlokcsont kevesebb mint 25%-án terültek el, közepesen emelkedtek csak ki környezetükből, jól körülhatárolt széllel nem rendelkeztek, ennek alapján a B besorolást kapták. Az S-30-as nő esetében a 10 mm-nél kisebb elváltozás a homlokcsont anteromedialis részén feküdt jól körülhatárolható, emelkedett csontos sziget formájában, így az A kategóriába tartozott.58

17. kép.
17. kép.

Az S-69-es maturus nő homlokcsontjának belső felszínén megfigyelhető csontfelrakódás, a hyperostosis frontalis interna (HFI)

Fig. 17. Hyperostosis frontalis interna (HFI) on the endocranial surface of the frontal bone as bony deposits on a female individual from Grave S-69

Citation: Archaeologiai Értesítő 148, 1; 10.1556/0208.2023.00048

Összefoglalás

A Győr-Kálvária összevont lelőhelyről származó húsz korhasztásos és két hamvasztásos rítusú sír oszteológiai anyagából morfológiai alapon tíz női és hét férfi maradvány különíthető el. A kapott demográfiai adatok megfelelnek az eddig ismert vaskori értékeknek. Az elemzett anyag kis elemszáma és töredékessége miatt komplex népességtörténeti kérdések (pl. vándorlás) megválaszolására nem alkalmas. Ehhez a jövőben a nyugat-dunántúli vaskori temetkezések szisztematikus és kiterjedt vizsgálata elengedhetetlen, amelyet ugyanakkor nehezít az a tény, hogy a Dunántúl kora vaskori lakói – kevés kivételtől eltekintve – hamvasztották halottaikat, így embertani szempontból kevés információ áll rendelkezésre az alaplakosságról.59 Kitűnik azonban, hogy Győr-Kálvária összevont lelőhely nemcsak régészeti, de antropológiai szempontból is kötődik a nyugat-magyarországi és alsó-ausztriai kelta temetkezésekhez. Utóbbiakhoz hasonlóan, a lelőhelyen a csontvázas temetkezések száma dominál a hamvasztásos rítushoz képest, valamint a demográfiai adatok is párhuzamba állíthatók. Győr-Kálvária összevont lelőhely esetében kiderült továbbá, hogy a két mérhető koponya a magyarországi és kelet-ausztriai, kelta temetkezések esetében megfigyelt morfológiai és metrikus jellegeknek megfelel, azokkal alaktanilag megegyezik.60 Az egészségi állapotra vonatkozóan megállapítható, hogy a megfigyelt patológiás elváltozások többsége, úgymint a gerinc degeneratív elváltozásai, az ízületi betegségek és a szájpatológiás jelenségek jellemzőek a történeti korú populációkra. Traumás fejsérülések tekintetében szintén megfigyelhető hasonlóság a győr-kálváriai és az alsó-ausztriai lelőhelyek között.61 Az alacsony vizsgálható egyénszám ellenére négy kifejezetten ritka elváltozást, három HFI-s és egy vélhetően korai DISH-es esetet lehetett azonosítani, amely tovább növeli Győr-Kálvária összevont lelőhely embertani anyagának fontosságát a kutatásban. Az életmódra, illetve a vizsgált egyének társadalomban betöltött egykori szerepére két esetben is sikerült következtetni. Az S-22-es, korai DISH-ben szenvedő férfi az antropológiai és régészeti adatok alapján minden bizonnyal az elit, míg az S-32-es férfi a harcos réteg tagja lehetett. Az S-22-es férfi egyúttal a jelenleg ismert legkorábbi DISH-es elváltozásban szenvedő egyén a Kárpát-medencében.

Támogatások

A kutatás az NKFI (FK128013) és a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának keretében valósult meg. A kutatás emellett a Kulturális és Innovációs Minisztérium ÚNKP-23-5 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.

Irodalom

  • Alekseev, V.P. és Debets, G.F. (1964). Kraniometria. Metodika anthropologitsheskih isledovanij. Nauka, Moszkva.

  • Aufderheide, A.C. és Rodríguez-Martín, C. (1998). The Cambridge Encyclopaedia of human Paleopathology .Cambridge University Press, Cambridge.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Bernert, Zs., Évinger, S., és Hajdu, T. (2008). Adatok a gyermekek életkorbecsléséhez a Kárpát-medencei történeti népességek gyermekhalottainak csontméretei alapján (New data on the biological age estimation of children using bone measurements based on historical populations from the Carpathian Basin). Anthropologiai Közlemények ,49: 4350.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Börzsönyi, A. (1888). Az 1884–1888-ig szerzett régészeti tárgyaknak ismertetése s azok lelethelyei. 1. Kálváriai kelta-római temető. Értesítő a Pannonhalmi Sz-Benedek-Rend Győri Főgymnasiumáról az 1887–88 isk. év végén .Surányi János Könynyomda-Intézet, Győr, 143183.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Brooks, S. és Suchey, J.M. (1990). Skeletal age determination based on the os pubis: a comparison of the Acsádi–Nemeskéri and Suchey–Brooks methods. Human Evolution, 5: 227238. https://doi.org/10.1007/BF02437238.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Buikstra, J. (Szerk.) (2019). Ortner’s identification of pathological conditions in human skeletal remains, 3. kiad. Academic Press, London.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Buikstra, J.E. és Ubelaker, D.H. (Szerk.) (1994). Standards for data collection from human skeletal remains. Vol. 44. Arkansas Archaeological Survey Report, University of Arkansas, Fayetteville, AR.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • DiGangi, E.A., Bethard, J.D., Kimmerle, E.H., és Konigsberg, L.W. (2009). A new method for estimating age-at-death from the first rib. American Journal of Physical Anthropology, 138(2): 164176. https://doi.org/10.1002/ajpa.20916.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Éry, K., Kralovánszky, A., és Nemeskéri, J. (1963). Történeti népességek rekonstrukciójának reprezentációja. Anthropologiai Közlemények, 7: 4190.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Gabler, D. (1967). Arrabona legkorábbi sigillátái (The earliest sigillatae of Arrabona). Arrabona ,9: 2153.

  • Gerold, F. (2002). Anthropologische Auswertung der latènezeitlichen Skelettreste des Gräberfeldes Pottenbrunn (Niederösterreich) unter besonderer Berücksichtigung der krankhaften und degenerativen Veränderungen. In: Ramsl, P.C., Das eisenzeitliche Gräberfeld von Pottenbrunn, Vol. A11. Fundberichte aus Österreich – Materialheft, Verlag Ferdinand Berger & Söhne, Horn, 303331.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Gyenesei, K., Ujvári, F., Pesti, K., és Hajdu, T. (2021). Győr-Kert utca lelőhelyen feltárt késő vaskori temető leleteinek antropológiai vizsgálata. Magyar Biológiai Társaság XXXII. Vándorgyűlés. Poszter. http://www.mbt-biologia.hu/gen/pro/mod/let/let_fajl_megnyitas.php?i_faj_azo=2157 (utolsó elérés: 2023. szeptember 22.).

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Gyenesei, K., Kiss, K., Szeniczey, T., Ujvári, F., Pesti, K., és Hajdu, T. (2022a). Biological anthropological examination of the Late Iron Age burials from Győr-Kálvária merged site. EAA 2022, 339 Section, Poster K. https://www.journalchc.com/wp-content/uploads/2022/08/2022_programme-book_online-27-Aug.pdf (utolsó elérés: 2023. szeptember 22.).

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Gyenesei, K., Kiss, K., Szeniczey, T., Ujvári, F., Pesti, K., és Hajdu, T. (2022b). Paleopathological analysis of the Late Iron Age burials from Győr-Kálvária merged site. EAA 2022, 339 Section, Poster I. https://www.journalchc.com/wp-content/uploads/2022/08/2022_programme-book_online-27-Aug.pdf (utolsó elérés: 2023. szeptember 22.).

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Hauser, G. és De Stefano, G. (1989). Epigenetic variants of the human skull. Schweizerbart, Stuttgart.

  • Hershkovitz, I., Greenwald, C., Rothschild, B.M., Latimer, B., Dutour, O., Jellema, L.M., és Wish-Baratz, S. (1999). Hyperostosis frontalis interna: an anthropological perspective. American Journal of Physical Anthropology, 109(3): 303325. https://doi.org/10.1002/(SICI)1096-8644(199907)109:3<303::AID-AJPA3>3.0.CO;2-I.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Hunyady, I. (1942). Die Kelten im Karpatenbecken. Tafelband (Kelták a Kárpátmedencében. Táblakötet). Vol. II.18. Dissertationes Pannonicae, Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Érem és Régiségtani Intézete, Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Hunyady, I. (1957). Kelták a Kárpátmedencében. Leletanyag. Vol. 2. Régészeti Füzetek, Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Múzeum, Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Huszár, Gy. (1976). A fogkopás vizsgálatának újabb módszerei és ezek alapján végzett összehasonlító értékelésének eredményei. Doktori értekezés, Semmelweis Egyetem, Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Huszár, Gy. és Schranz, D. (1952). A fogszuvasodás elterjedése a Dunántúlon, az újkőkortól az újkorig. Fogorvosi Szemle, 45(3): 171182.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Işcan, M.Y., Loth, S.R., és Wright, R.K. (1984). Age estimation from the rib by phase analysis: white males. Journal of Forensic Sciences, 29: 10941104. https://doi.org/10.1520/JFS11776J.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Işcan, M.Y., Loth, S.R., és Wright, R.K. (1985). Age estimation from the rib by phase analysis: white females. Journal of Forensic Sciences, 30: 853863. https://doi.org/10.1520/JFS11018J.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Jerem, E. (1976): Stempelverziertes frühlatènezeitliches Gefäss aus Écs. Mitteilungen des Archaologischen Instituts der Ungarischen Akademie der Wissenschaten, 5: 4557.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Józsa, L. (2011). Paleopathologia. Elődeink betegségei .Semmelweis Kiadó, Budapest.

  • K. Zoffmann, Zs. (2012). A Kárpát-medencei vaskori népességekre vonatkozó embertani adatok áttekintése. Folia Anthropologica, 11: 1530.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kuperus, J.S., Oudkerk, S.F., Foppen, W., Hoesein, F.A.M., Gielis, W.P., Waalwijk, J., Regan, E.A., Lynch, D.A., Oner, F.C., de Jong, P.A., és Verlaan, J.J. (2019). Criteria for early-phase diffuse idiopathic skeletal hyperostosis: development and validation. Radiology, 291(2): 420426. https://doi.org/10.1148/radiol.2019181695.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Lallo, J.W., Armelagos, G.J., és Mensforth, R.P. (1977). The role of diet, disease, and physiology in the origin of porotic hyperostosis. Human Biology, 49(3): 471483.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Lewis, M.E. (2004). Endocranial lesions in non-adult skeletons: understanding their aetiology. International Journal of Osteoarchaeology, 14: 8297. https://doi.org/10.1002/oa.713.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Lovas, E. (1939). Kelta leletek a Győr Kálváriai és Újszállási temetőkből és Rábatamásiból (Keltische Funde aus Győr und Rábatamási). Folia Archaeologica, 1–2: 8897.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Lovas, E. (1942). Győrváros régészeti katasztere. Győri Szemle, 131420.

  • Lovell, N.C. (1997). Trauma analysis in paleopathology. American Journal of Physical Anthropology, 104: 139170. https://doi.org/10.1002/(SICI)1096-8644(1997)25+<139::AID-AJPA6>3.0.CO;2-%23.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Mann, R.W., Hunt, D.R., és Lozanoff, S. (2016). Photographic regional Atlas of non-metric traits and anatomical variants in the human skeleton .Charles C. Thomas Publisher, Springfield.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Martin, R. és Saller, K. (1957). Lehrbuch der Anthropologie. Vol. 1–2. Fischer Verlag, Stuttgart.

  • Meindl, R.S. és Lovejoy, C.O. (1985). Ectocranial suture closure: a revised method for the determination of skeletal age at death. American Journal of Physical Anthropology, 68: 5766. https://doi.org/10.1002/ajpa.1330680106.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Méry, E. (1876). Arrabona temetői. Értesítvény a Pannonhalmi Szt-Benedek-Rend Győri Főgymnasiumáról az 1875-6 tanév végén. Surányi János Könynyomda-Intézet, Győr, 373.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Mithay, S. (1956). Régészeti adatok a győri járás történetéhez. Xántus János Múzeum, Győr.

  • Molnár, A. és Ujvári, F. (2020). Adatok Győr vaskorához. Kora vaskori leletek a Káptalandombról és kelta lelőhelyek a város területéről. In: Czigány, D. és Nemesné Matus, Zs. (Szerk.), Tomka 80. Ünnepi tanulmányok Tomka Péter köszöntésére. Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Győr, 391418.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Nemeskéri, J. és Deák, M. (1954). A magyarországi kelták embertani vizsgálata. Biológiai Közlemények, 2: 133158.

  • Nemeskéri, J. és Harsányi, L. (1968). Hamvasztott csontvázleletek vizsgálatának kérdései. Anthropologiai Közlemények, 12: 99116.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Nikita, E. (2017). Ostearcheology. A guide to the macroscopic study of human skeletal remains. Academic Press, London–San Diego–Cambridge–Oxford.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Paja, L., Molnár, E., Ősz, B., Tiszlavicz, L., Palkó, A., Coqueugniot, H., Dutour, O., és Pálfi, Gy. (2010). Diffuse idiopathic skeletal hyperostosis – appearance and diagnostics in Hungarian osteoarcheological materials. Acta Biologica Szegediensis, 54(2): 7581.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Patterson, N., Isakov, M., Booth, T., Büster, L., Fischer, C.E., Olalde, I., Ringbauer, H., Akbari, A., Cheronet, O., Bleasdale, M., Adamski, N., Altena, E., Bernardos, R., Brace, S., Broomandkhoshbacht, N., Callan, K., Candilio, F., Culleton, B., Curtis, E., Demetz, L., Carlson, K.S.D., Edwards, C.J., Fernandes, D.M., Foody, M.G.B., Freilich, S., Goodchild, H., Kearns, A., Lawson, A.M., Lazaridis, I., Mah, M., Mallick, S., Mandl, K., Micco, A., Michel, M., Morante, G.B., Oppenheimer, J., Özdoğan, K.T., Qiu, L., Schattke, C., Stewardson, K., Workman, J.N., Zalzala, F., Zhang, Z., Agustí, B., Allen, T., Almássy, K., Amkreutz, L., Ash, A., Baillif-Ducros, C., Barclay, A., Bartosiewicz, L., Baxter, K., Bernert, Z., Blažek, J., Bodružić, M., Boissinot, P., Bonsall, C., Bradley, P., Brittain, M., Brookes, A., Brown, F., Brown, L., Brunning, R., Budd, C., Burmaz, J., Canet, S., Carnicero-Cáceres, S., Čaušević-Bully, M., Chamberlain, A., Chauvin, S., Clough, S., Čondić, N., Coppa, A., Craig, O., Črešnar, M., Cummings, V., Czifra, S., Danielisová, A., Daniels, R., Davies, A., de Jersey, P., Deacon, J., Deminger, C., Ditchfield, P.W., Dizdar, M., Dobeš, M., Dobisíková, M., Domboróczki, L., Drinkall, G., Đukić, A., Ernée, M., Evans, C., Evans, J., Fernández-Götz, M., Filipović, S, Fitzpatrick, A., Fokkens, H., Fowler, C., Fox, A., Gallina, Z., Gamble, M., González Morales M.R., González-RabanalB., Green, A., Gyenesei, K., Habermehl, D., Hajdu, T., Hamilton, D., Harris, J., Hayden, C., Hendriks, J., Hernu, B., Hey, G., Horňák, M., Ilon, G., Istvánovits, E., Jones, A.M., Kavur, M.B., Kazek, K., Kenyon, R.A., Khreisheh, A., Kiss, V., Kleijne, J., Knight, M., Kootker, L.M., Kovács, P.F., Kozubová, A., Kulcsár, G., Kulcsár, V., Le Pennec, C., Legge, M., Leivers, M., Loe, L., López-Costas, O., Lord T., Los, D., Lyall, J., Marín-Arroyo, A.B., Mason, P., Matošević, D., Maxted, A.McIntyre, L., McKinley, J., McSweeney, K., Meijlink, B., Mende, B.G., Menđušić, M., Metlička, M., Meyer, S., Mihovilić, K., Milasinovic, L., Minnitt, S., Moore, J., Morley, G., Mullan, G., Musilová, M., Neil, B., Nicholls, R., Novak, M., Pala, M., Papworth, M., Paresys, C., Patten, R., Perkić, D., Pesti, K., Petit, A., Petriščáková, K., Pichon, C., Pickard, C., Pilling, Z., Price, T.D., Radović, S., Redfern, R., Resutík, B., Rhodes, D.T., Richards, M.B., Roberts, A., Roefstra, J., Sankot, P., Šefčáková, A., Sheridan, A., Skae, S., Šmolíková, M., Somogyi K., Somogyvári Á., Stephens, M., Szabó G., Szécsényi-Nagy A., Szeniczey T., Tabor, J., Tankó K., Maria, C.T., Terry, R., Teržan, B., Teschler-Nicola, M., Torres-Martínez, J.F., Trapp, J., Turle, R., Ujvári, F., van der Heiden, M., Veleminsky, P., Veselka, B., Vytlačil, Z., Waddington, C., Ware, P., Wilkinson, P., Wilson, L., Wiseman, R., Young, E., Zaninović, J., Žitňan, A., Lalueza-Fox, C., de Knijff, P., Barnes, I., Halkon, P., ThomasM.G., Kennett, D.J., Cunliffe, B., Lillie, M., Rohland, N., PinhasiR., Armit, I., és Reich, D. (2022). Large-scale migration into Britain during the Middle to Late Bronze age. Nature, 601: 588594. https://doi.org/10.1038/s41586-021-04287-4.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Psillas, G., Papaioannou, D., Petsali, S., Dimas, G.G., és Constantinidis, J. (2021). Odontogenic maxillary sinusitis: a comprehensive review. Journal of Dental Sciences, 16(1): 474481. https://doi.org/10.1016/j.jds.2020.08.001.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Renhart, S. (1992). Die frühen Kelten aus der Sicht der Anthropologie. In: Neugebauer, J.W., Die Kelten im Osten Österreichs, Verlag Niederösterreichisches Pressehaus, St. Pölten–Wien, 131139.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Renhart, S. (1996): Zur Anthropologie der Kelten: die frühlatènezeitlichen Gräberfelder von Inzersdorf, Ossarn, Herzogenburg-Süd und Franzhausen (N.Ö.). In: Jerem, E., Krenn-Leeb, A., Neugebauer, J.W., és Urban, O.H. (Szerk.), Die Kelten in den Alpen und an der Donau. Akten des Internationalen Symposiums St. Pölten, 14.–18. Oktober 1992. Archaeolingua, Budapest, 179192.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Rogers, J. és Waldron, T. (2001). DISH and the monastic way of life. International Journal of Osteoarcheology ,11(5): 357365. https://doi.org/10.1002/oa.574.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Schinz, H., Baensch, W., Friedl, E., és Uehlinger, E. (1952). Ossifikationstabelle. In: Schinz, H. (Szerk.), Lehrbuch der Röntgen-Diagnostik. Georg Thieme Verlag, Stuttgart, 14.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Schour, J. és Massler, M. (1941). The development of the human dentition. The Journal of the American Dental Association, 28: 11531160.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Sjøvold, T. (1990). Estimation of stature from long bones utilizing the line of organic correlation. Journal of Human Evolution, 5: 431444. https://doi.org/10.1007/BF02435593.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Stloukal, M. és Hanáková, H. (1978). Die Lange der Langsknochen altslawischer Bevölkerungen unter besonderer Berücksichtigung von Wachstumsfragen. Homo, 29: 5369.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Szeniczey, T., Marcsik, A., Ács, Z., Balassa, T., Bernert, Z., Bakó, K., Czuppon, T., Endrődi, A., Évinger, S., Farkas, Z., Hlavenková, L., Hoppál, K., Kálmán Kiss, C., Kiss, K., Kocsis, K., Kovács, L.O., Kovács, P.F., Köhler, K., Költő, L., Kővári, I., és Hajdu, T. (2019). Hyperostosis frontalis interna in ancient populations from the Carpathian Basin – a possible relationship between lifestyle and risk of development. International Journal of Paleopathology ,24: 108118. https://doi.org/10.1016/j.ijpp.2018.10.003.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Szőnyi, E. (1973). A győri Kálvária utcai római temető hamvasztásos sírjai (Die römischen Brandgräber des Gräberfeldes in der győrer Kálvária Strasse). Arrabona, 15: 567.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Tankó, K. (2014). Traces of iron smelting in La Tène Iron Age settlement at Ménfőcsanak. In: Berecki, S. (Szerk.), Iron Age Crafts and Craftsmen in the Carpathian Basin. Proceedings of the International Colloquium from Târgu Mureş, 10–13 October 2013, Vol. 7. Bibliotheca Musei Marisiensis – Seria Archaeologica, Editura MEGA, Târgu Mureş, 47159.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Tóth, G. (2015). Kelták – A La-Tène kor embere. In: Tóth, G. (Szerk.), A Nyugat-magyarországi Egyetem Tudományos Közleményei, Vol. 13. Természettudományi Füzetek, Nyugat-magyarországi Egyetem – Egyetemi Kiadó, Szombathely, 324.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Ubelaker, D.H. (1989). Human skeletal remains, excavation, analysis, Interpretation, 2. kiad. Taraxacum, Washington.

  • Ubelaker, D.H. (2009). The forensic evaluation of burned skeletal remains: a synthesis. Forensic Science International, 183(1–3): 15. https://doi.org/10.1016/j.forsciint.2008.09.019.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Uzsoki, A. (1968). A Győr Újszállások régészeti lelőhely kutatástörténete (Forschungsgeschichte der archäologischen Fundstätte „Újszállások” von Győr). Arrabona ,10: 949.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Uzsoki, A. (1971). Győr településtörténete. In: Dávid, L., Lengyel, A., és Z. Szabó, L. (Szerk.), Győr. Várostörténeti tanulmányok, Győr Megyei Város Tanácsa, Győr, 918.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Vaday, A. és Tankó, K. (2020). The celtic cemetery at Ménfőcsanak. The excavation before the construction of road no. 83 in 1993–94. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae ,71: 443560. https://doi.org/10.1556/072.2020.00012.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Waldron, T. (2009). Paleopathology. Cambridge manuals in Archeology .Cambridge University Press, Cambridge.

1

A magyarországi kelta kutatásban kulcslelőhelynek számító temető egy részének közelmúltban jelent meg feldolgozása: Vaday és Tankó (2020).

2

A város területén, illetve közigazgatási határán belül további sírok ismertek (1. táblázat, 2. kép.).

3

Méry (1876) 7; Börzsönyi (1888) 150.

4

Mithay (1956) 37.

5

Lovas (1939) 88–97.

6

Hunyady (1942) 32. t. 1, 61. t. 5, 73. t. 6, 74. t. 6; Hunyady (1957) 3.

7

Gyenesei et al. (2022a, 2022b).

8

Néhol azonban Győr-Kert utca néven is előfordul (Gyenesei et al. (2021); Patterson et al. (2022), Supplementary Information 111–112). Az elnevezés az utóbbi évek feltárásának projektnevéből ered, és a Kálvária úti kelta temetővel azonos temetőt jelöl.

9

Szőnyi (1973) 5–7.

10

Egy szórvány pattintott kőeszköz a szubhumuszból korábbi őskorra utalhat a temető közvetlen környékén. Az 50., 101. sírból, az 59. sír betöltéséből és az 1886-ban felfedezett üvegkarpereces sírból (Lovas (1939) 88) is kerültek elő kőeszközök, de ezek valószínűleg tűzkészség részeit képezhették.

11

Sajnálatos módon mindkét hamvasztásos sír sérült, így az emberi maradványoknak csak egy része ismert.

12

A leletanyag restaurálása még folyamatban van, pontos datálásra csak annak lezárulta után lesz lehetőség, de az eddigi eredmények alapján egyre bizonyosabb a temető korábban feltételezett (Molnár és Ujvári (2020) 408, 50. lábjegyzet) LT B1 fázisra tehető nyitása.

13

Patterson et al. (2022) Supplementary Information, 112.

14

Esetében némi bizonytalanságra ad okot, hogy az erősen szétdúlt, rabolt sír betöltésének depójából került elő a gyűrű. E depó mellé – és részben rá – került a 93. sír betöltésre is.

15

A díszítéstípust és annak párhuzamait Jerem Erzsébet ismertette és tanulmányozta egy, a kálváriai temetőtől légvonalban mintegy 14,5 km távolságra lévő, Écsen előkerült edény kapcsán (Jerem (1976) 45–57). A Kálvárián előkerült tál díszítésének elemzését ugyanő végzi.

16

Éry et al. (1963).

17

Stloukal és Hanáková (1978).

18

Bernert et al. (2008).

19

Schinz et al. (1952).

20

Schour és Massler (1941).

21

Ubelaker (1989).

22

Brooks és Suchey (1990).

23

DiGangi et al. (2009); Işcan et al. (1984, 1985).

24

Meindl és Lovejoy (1985).

25

Martin és Saller (1957).

26

Martin és Saller (1957); Alekseev és Debets (1964).

27

Sjøvold (1990).

28

Mann et al. (2016).

29

Buikstra (2019); Aufderheide és Rodrígez-Martin (1998); Józsa (2011); Waldron (2009); Huszár (1976); Huszár és Schranz (1952).

30

Nemeskéri és Harsányi (1968) 99–116; Ubelaker (2009) 1–5.

31

Buikstra és Ubelaker (1994) 69–70.

32

Nemeskéri és Deák (1954) 146–148; Renhart (1992) 131–139.

33

Nikita (2017) 182.

34

Hauser és De Stefano (1989).

35

Józsa (2011) 85.

36

Nikita (2017) 308.

37

Lallo et al. (1977) 471–483.

38

Lewis (2004) 82–97.

39

Nikita (2017) 315–316.

40

Waldron (2009) 88.

41

Józsa (2011) 62–63; Paja et al. (2010) 75–81.

42

Waldron (2009) 74.

43

Rogers és Waldron (2001) 357–365.

44

Kuperus et al. (2019) 420–426.

45

Buikstra (2019) 765–767.

46

Nikita (2017) 329.

47

Buikstra és Ubelaker (1994) 55.

48

Buikstra (2019) 753; Nikita (2017) 333.

49

LP3: bal oldali felső első kisőrlő, RI1: jobb oldali felső első metsző, RC1: jobb oldali felső szemfog, LI1: bal oldali alsó első metsző, LI2: bal oldali alsó második metsző, LC1: bal oldali alsó szemfog, RI1 jobb oldali alsó első metsző, RI2: jobb oldali alsó második metsző, RC1: jobb oldali alsó szemfog.

50

Psillas et al. (2021) 474–481.

51

Renhart (1992) 136.

52

Tóth (2015) 3–24.

53

Lovell (1997) 143.

54

Aufderheide és Rodrígez-Martin (1998) 81–82.

55

Szeniczey et al. (2019) 115–118.

56

Buikstra (2019) 561.

57

Szeniczey et al. (2019) 108.

58

Hershkovitz et al. (1999) 303–325.

59

K. Zoffmann (2012) 15–30.

60

Renhart (1992) 131–139; Renhart (1996) 179–192; Gerold (2002) 303–331; Nemeskéri és Deák (1954) 146–148.

61

Renhart (1996) 179–192.

Biological anthropological analysis of human remains from a Late Iron Age burial of Győr-Kálvária merged site

The area around Kálvária Hill, located in the western part of the city of Győr, has been a long-known archeological site. The burial rite of the graves excavated at Győr-Kálvária merged site between 2017 and 2019 fit well into the Celtic funerary customs of the Late Iron Age. The typical items found in male graves consisted of different types of weapons. The sword was commonly placed on the right side, while the spearhead was positioned on either the right or left side of the head. Female graves, on the other hand, were usually accompanied by arm and leg bracelets, fibulas, and rings. Although fibulas could also be found in men's graves, they were more commonly found in women's graves. Offerings of food and drink, including vessels and animal bones, were typically placed near the feet of the deceased, occasionally next to the head. The cemetery, which stretches in a north–east to south–west direction across one of the last surviving dunes on the eastern bank of the River Rába, contains graves dating to between the fourth century BC and the second half of the third century BC. The twenty-two, mainly robbed graves enclosed twenty inhumated skeletons and calcified remains of two cremated individuals for which anthropological analysis was carried out.

Typical attributes of the Iron Age bone materials such as the low number of infants and a higher ratio of females were observed in the case of the osteological finds from Győr-Kálvária merged site. However, it should be stressed, that not the entire cemetery was excavated and some of the graves could have been destroyed by construction and industrial works in the 19th and 20th centuries.

The two female skulls that could be measured showed the general craniometric characteristic of Transdanubian and Great Hungarian Plain Celts. The average height of males was 170.01 cm, while in the case of females, it was 160.40 cm. On the skull of a male individual, we observed bregmatic bone, a rare anatomical variation. Regarding the two cremated remains, only the bones of the limbs were found among the micro- and mesofragments.

Most of the identified pathological alterations, such as the skeletal stress markers, the degenerative changes of the spine and the joints, and the dental pathologies, are commonly found among Iron Age populations.

A traumatic lesion was observed on the frontal bone of a male individual (S-32) which might be a possible trephination. In addition, we detected the manifestation of a complex hormonal-metabolic disease, hyperostosis frontalis interna (HFI) on three female crania. HFI appears on the endocranial surface of the frontal bone as bony deposits and mostly affects postmenopausal women. Moreover, we identified early-stage diffuse idiopathic skeletal hyperostosis (DISH) on the spine of a male individual (S-22) buried with several iron weapons in a grave exceeding average size, surrounded by a ditch. On skeletal remains, DISH is mainly characterized by the ossification of the anterior ligament of the dorsal and lumbar spine. Obesity, sedentary lifestyle, high blood pressure, and type II diabetes can be predisposing factors that may have been more prevalent among the prehistoric elite as well as the monastic communities. These pathological conditions are considered rare in prehistory thus increasing the importance of the examined osteological material in research. It is also noteworthy that the male individual laid to rest in Grave S-22 represents the earliest known case of DISH in the Carpathian Basin.

In two instances, it was possible to reconstruct the lifestyle and social status of the individuals under examination. Both the anthropological and archaeological data supported that the male individual buried in Grave S-22 was a member of the elite. Similarly, the male individual inhumed in Grave S-32 potentially held a position within the warrior society.

  • Alekseev, V.P. és Debets, G.F. (1964). Kraniometria. Metodika anthropologitsheskih isledovanij. Nauka, Moszkva.

  • Aufderheide, A.C. és Rodríguez-Martín, C. (1998). The Cambridge Encyclopaedia of human Paleopathology .Cambridge University Press, Cambridge.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Bernert, Zs., Évinger, S., és Hajdu, T. (2008). Adatok a gyermekek életkorbecsléséhez a Kárpát-medencei történeti népességek gyermekhalottainak csontméretei alapján (New data on the biological age estimation of children using bone measurements based on historical populations from the Carpathian Basin). Anthropologiai Közlemények ,49: 4350.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Börzsönyi, A. (1888). Az 1884–1888-ig szerzett régészeti tárgyaknak ismertetése s azok lelethelyei. 1. Kálváriai kelta-római temető. Értesítő a Pannonhalmi Sz-Benedek-Rend Győri Főgymnasiumáról az 1887–88 isk. év végén .Surányi János Könynyomda-Intézet, Győr, 143183.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Brooks, S. és Suchey, J.M. (1990). Skeletal age determination based on the os pubis: a comparison of the Acsádi–Nemeskéri and Suchey–Brooks methods. Human Evolution, 5: 227238. https://doi.org/10.1007/BF02437238.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Buikstra, J. (Szerk.) (2019). Ortner’s identification of pathological conditions in human skeletal remains, 3. kiad. Academic Press, London.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Buikstra, J.E. és Ubelaker, D.H. (Szerk.) (1994). Standards for data collection from human skeletal remains. Vol. 44. Arkansas Archaeological Survey Report, University of Arkansas, Fayetteville, AR.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • DiGangi, E.A., Bethard, J.D., Kimmerle, E.H., és Konigsberg, L.W. (2009). A new method for estimating age-at-death from the first rib. American Journal of Physical Anthropology, 138(2): 164176. https://doi.org/10.1002/ajpa.20916.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Éry, K., Kralovánszky, A., és Nemeskéri, J. (1963). Történeti népességek rekonstrukciójának reprezentációja. Anthropologiai Közlemények, 7: 4190.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Gabler, D. (1967). Arrabona legkorábbi sigillátái (The earliest sigillatae of Arrabona). Arrabona ,9: 2153.

  • Gerold, F. (2002). Anthropologische Auswertung der latènezeitlichen Skelettreste des Gräberfeldes Pottenbrunn (Niederösterreich) unter besonderer Berücksichtigung der krankhaften und degenerativen Veränderungen. In: Ramsl, P.C., Das eisenzeitliche Gräberfeld von Pottenbrunn, Vol. A11. Fundberichte aus Österreich – Materialheft, Verlag Ferdinand Berger & Söhne, Horn, 303331.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Gyenesei, K., Ujvári, F., Pesti, K., és Hajdu, T. (2021). Győr-Kert utca lelőhelyen feltárt késő vaskori temető leleteinek antropológiai vizsgálata. Magyar Biológiai Társaság XXXII. Vándorgyűlés. Poszter. http://www.mbt-biologia.hu/gen/pro/mod/let/let_fajl_megnyitas.php?i_faj_azo=2157 (utolsó elérés: 2023. szeptember 22.).

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Gyenesei, K., Kiss, K., Szeniczey, T., Ujvári, F., Pesti, K., és Hajdu, T. (2022a). Biological anthropological examination of the Late Iron Age burials from Győr-Kálvária merged site. EAA 2022, 339 Section, Poster K. https://www.journalchc.com/wp-content/uploads/2022/08/2022_programme-book_online-27-Aug.pdf (utolsó elérés: 2023. szeptember 22.).

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Gyenesei, K., Kiss, K., Szeniczey, T., Ujvári, F., Pesti, K., és Hajdu, T. (2022b). Paleopathological analysis of the Late Iron Age burials from Győr-Kálvária merged site. EAA 2022, 339 Section, Poster I. https://www.journalchc.com/wp-content/uploads/2022/08/2022_programme-book_online-27-Aug.pdf (utolsó elérés: 2023. szeptember 22.).

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Hauser, G. és De Stefano, G. (1989). Epigenetic variants of the human skull. Schweizerbart, Stuttgart.

  • Hershkovitz, I., Greenwald, C., Rothschild, B.M., Latimer, B., Dutour, O., Jellema, L.M., és Wish-Baratz, S. (1999). Hyperostosis frontalis interna: an anthropological perspective. American Journal of Physical Anthropology, 109(3): 303325. https://doi.org/10.1002/(SICI)1096-8644(199907)109:3<303::AID-AJPA3>3.0.CO;2-I.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Hunyady, I. (1942). Die Kelten im Karpatenbecken. Tafelband (Kelták a Kárpátmedencében. Táblakötet). Vol. II.18. Dissertationes Pannonicae, Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Érem és Régiségtani Intézete, Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Hunyady, I. (1957). Kelták a Kárpátmedencében. Leletanyag. Vol. 2. Régészeti Füzetek, Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Múzeum, Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Huszár, Gy. (1976). A fogkopás vizsgálatának újabb módszerei és ezek alapján végzett összehasonlító értékelésének eredményei. Doktori értekezés, Semmelweis Egyetem, Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Huszár, Gy. és Schranz, D. (1952). A fogszuvasodás elterjedése a Dunántúlon, az újkőkortól az újkorig. Fogorvosi Szemle, 45(3): 171182.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Işcan, M.Y., Loth, S.R., és Wright, R.K. (1984). Age estimation from the rib by phase analysis: white males. Journal of Forensic Sciences, 29: 10941104. https://doi.org/10.1520/JFS11776J.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Işcan, M.Y., Loth, S.R., és Wright, R.K. (1985). Age estimation from the rib by phase analysis: white females. Journal of Forensic Sciences, 30: 853863. https://doi.org/10.1520/JFS11018J.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Jerem, E. (1976): Stempelverziertes frühlatènezeitliches Gefäss aus Écs. Mitteilungen des Archaologischen Instituts der Ungarischen Akademie der Wissenschaten, 5: 4557.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Józsa, L. (2011). Paleopathologia. Elődeink betegségei .Semmelweis Kiadó, Budapest.

  • K. Zoffmann, Zs. (2012). A Kárpát-medencei vaskori népességekre vonatkozó embertani adatok áttekintése. Folia Anthropologica, 11: 1530.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kuperus, J.S., Oudkerk, S.F., Foppen, W., Hoesein, F.A.M., Gielis, W.P., Waalwijk, J., Regan, E.A., Lynch, D.A., Oner, F.C., de Jong, P.A., és Verlaan, J.J. (2019). Criteria for early-phase diffuse idiopathic skeletal hyperostosis: development and validation. Radiology, 291(2): 420426. https://doi.org/10.1148/radiol.2019181695.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Lallo, J.W., Armelagos, G.J., és Mensforth, R.P. (1977). The role of diet, disease, and physiology in the origin of porotic hyperostosis. Human Biology, 49(3): 471483.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Lewis, M.E. (2004). Endocranial lesions in non-adult skeletons: understanding their aetiology. International Journal of Osteoarchaeology, 14: 8297. https://doi.org/10.1002/oa.713.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Lovas, E. (1939). Kelta leletek a Győr Kálváriai és Újszállási temetőkből és Rábatamásiból (Keltische Funde aus Győr und Rábatamási). Folia Archaeologica, 1–2: 8897.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Lovas, E. (1942). Győrváros régészeti katasztere. Győri Szemle, 131420.

  • Lovell, N.C. (1997). Trauma analysis in paleopathology. American Journal of Physical Anthropology, 104: 139170. https://doi.org/10.1002/(SICI)1096-8644(1997)25+<139::AID-AJPA6>3.0.CO;2-%23.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Mann, R.W., Hunt, D.R., és Lozanoff, S. (2016). Photographic regional Atlas of non-metric traits and anatomical variants in the human skeleton .Charles C. Thomas Publisher, Springfield.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Martin, R. és Saller, K. (1957). Lehrbuch der Anthropologie. Vol. 1–2. Fischer Verlag, Stuttgart.

  • Meindl, R.S. és Lovejoy, C.O. (1985). Ectocranial suture closure: a revised method for the determination of skeletal age at death. American Journal of Physical Anthropology, 68: 5766. https://doi.org/10.1002/ajpa.1330680106.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Méry, E. (1876). Arrabona temetői. Értesítvény a Pannonhalmi Szt-Benedek-Rend Győri Főgymnasiumáról az 1875-6 tanév végén. Surányi János Könynyomda-Intézet, Győr, 373.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Mithay, S. (1956). Régészeti adatok a győri járás történetéhez. Xántus János Múzeum, Győr.

  • Molnár, A. és Ujvári, F. (2020). Adatok Győr vaskorához. Kora vaskori leletek a Káptalandombról és kelta lelőhelyek a város területéről. In: Czigány, D. és Nemesné Matus, Zs. (Szerk.), Tomka 80. Ünnepi tanulmányok Tomka Péter köszöntésére. Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Győr, 391418.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Nemeskéri, J. és Deák, M. (1954). A magyarországi kelták embertani vizsgálata. Biológiai Közlemények, 2: 133158.

  • Nemeskéri, J. és Harsányi, L. (1968). Hamvasztott csontvázleletek vizsgálatának kérdései. Anthropologiai Közlemények, 12: 99116.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Nikita, E. (2017). Ostearcheology. A guide to the macroscopic study of human skeletal remains. Academic Press, London–San Diego–Cambridge–Oxford.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Paja, L., Molnár, E., Ősz, B., Tiszlavicz, L., Palkó, A., Coqueugniot, H., Dutour, O., és Pálfi, Gy. (2010). Diffuse idiopathic skeletal hyperostosis – appearance and diagnostics in Hungarian osteoarcheological materials. Acta Biologica Szegediensis, 54(2): 7581.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Patterson, N., Isakov, M., Booth, T., Büster, L., Fischer, C.E., Olalde, I., Ringbauer, H., Akbari, A., Cheronet, O., Bleasdale, M., Adamski, N., Altena, E., Bernardos, R., Brace, S., Broomandkhoshbacht, N., Callan, K., Candilio, F., Culleton, B., Curtis, E., Demetz, L., Carlson, K.S.D., Edwards, C.J., Fernandes, D.M., Foody, M.G.B., Freilich, S., Goodchild, H., Kearns, A., Lawson, A.M., Lazaridis, I., Mah, M., Mallick, S., Mandl, K., Micco, A., Michel, M., Morante, G.B., Oppenheimer, J., Özdoğan, K.T., Qiu, L., Schattke, C., Stewardson, K., Workman, J.N., Zalzala, F., Zhang, Z., Agustí, B., Allen, T., Almássy, K., Amkreutz, L., Ash, A., Baillif-Ducros, C., Barclay, A., Bartosiewicz, L., Baxter, K., Bernert, Z., Blažek, J., Bodružić, M., Boissinot, P., Bonsall, C., Bradley, P., Brittain, M., Brookes, A., Brown, F., Brown, L., Brunning, R., Budd, C., Burmaz, J., Canet, S., Carnicero-Cáceres, S., Čaušević-Bully, M., Chamberlain, A., Chauvin, S., Clough, S., Čondić, N., Coppa, A., Craig, O., Črešnar, M., Cummings, V., Czifra, S., Danielisová, A., Daniels, R., Davies, A., de Jersey, P., Deacon, J., Deminger, C., Ditchfield, P.W., Dizdar, M., Dobeš, M., Dobisíková, M., Domboróczki, L., Drinkall, G., Đukić, A., Ernée, M., Evans, C., Evans, J., Fernández-Götz, M., Filipović, S, Fitzpatrick, A., Fokkens, H., Fowler, C., Fox, A., Gallina, Z., Gamble, M., González Morales M.R., González-RabanalB., Green, A., Gyenesei, K., Habermehl, D., Hajdu, T., Hamilton, D., Harris, J., Hayden, C., Hendriks, J., Hernu, B., Hey, G., Horňák, M., Ilon, G., Istvánovits, E., Jones, A.M., Kavur, M.B., Kazek, K., Kenyon, R.A., Khreisheh, A., Kiss, V., Kleijne, J., Knight, M., Kootker, L.M., Kovács, P.F., Kozubová, A., Kulcsár, G., Kulcsár, V., Le Pennec, C., Legge, M., Leivers, M., Loe, L., López-Costas, O., Lord T., Los, D., Lyall, J., Marín-Arroyo, A.B., Mason, P., Matošević, D., Maxted, A.McIntyre, L., McKinley, J., McSweeney, K., Meijlink, B., Mende, B.G., Menđušić, M., Metlička, M., Meyer, S., Mihovilić, K., Milasinovic, L., Minnitt, S., Moore, J., Morley, G., Mullan, G., Musilová, M., Neil, B., Nicholls, R., Novak, M., Pala, M., Papworth, M., Paresys, C., Patten, R., Perkić, D., Pesti, K., Petit, A., Petriščáková, K., Pichon, C., Pickard, C., Pilling, Z., Price, T.D., Radović, S., Redfern, R., Resutík, B., Rhodes, D.T., Richards, M.B., Roberts, A., Roefstra, J., Sankot, P., Šefčáková, A., Sheridan, A., Skae, S., Šmolíková, M., Somogyi K., Somogyvári Á., Stephens, M., Szabó G., Szécsényi-Nagy A., Szeniczey T., Tabor, J., Tankó K., Maria, C.T., Terry, R., Teržan, B., Teschler-Nicola, M., Torres-Martínez, J.F., Trapp, J., Turle, R., Ujvári, F., van der Heiden, M., Veleminsky, P., Veselka, B., Vytlačil, Z., Waddington, C., Ware, P., Wilkinson, P., Wilson, L., Wiseman, R., Young, E., Zaninović, J., Žitňan, A., Lalueza-Fox, C., de Knijff, P., Barnes, I., Halkon, P., ThomasM.G., Kennett, D.J., Cunliffe, B., Lillie, M., Rohland, N., PinhasiR., Armit, I., és Reich, D. (2022). Large-scale migration into Britain during the Middle to Late Bronze age. Nature, 601: 588594. https://doi.org/10.1038/s41586-021-04287-4.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Psillas, G., Papaioannou, D., Petsali, S., Dimas, G.G., és Constantinidis, J. (2021). Odontogenic maxillary sinusitis: a comprehensive review. Journal of Dental Sciences, 16(1): 474481. https://doi.org/10.1016/j.jds.2020.08.001.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Renhart, S. (1992). Die frühen Kelten aus der Sicht der Anthropologie. In: Neugebauer, J.W., Die Kelten im Osten Österreichs, Verlag Niederösterreichisches Pressehaus, St. Pölten–Wien, 131139.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Renhart, S. (1996): Zur Anthropologie der Kelten: die frühlatènezeitlichen Gräberfelder von Inzersdorf, Ossarn, Herzogenburg-Süd und Franzhausen (N.Ö.). In: Jerem, E., Krenn-Leeb, A., Neugebauer, J.W., és Urban, O.H. (Szerk.), Die Kelten in den Alpen und an der Donau. Akten des Internationalen Symposiums St. Pölten, 14.–18. Oktober 1992. Archaeolingua, Budapest, 179192.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Rogers, J. és Waldron, T. (2001). DISH and the monastic way of life. International Journal of Osteoarcheology ,11(5): 357365. https://doi.org/10.1002/oa.574.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Schinz, H., Baensch, W., Friedl, E., és Uehlinger, E. (1952). Ossifikationstabelle. In: Schinz, H. (Szerk.), Lehrbuch der Röntgen-Diagnostik. Georg Thieme Verlag, Stuttgart, 14.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Schour, J. és Massler, M. (1941). The development of the human dentition. The Journal of the American Dental Association, 28: 11531160.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Sjøvold, T. (1990). Estimation of stature from long bones utilizing the line of organic correlation. Journal of Human Evolution, 5: 431444. https://doi.org/10.1007/BF02435593.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Stloukal, M. és Hanáková, H. (1978). Die Lange der Langsknochen altslawischer Bevölkerungen unter besonderer Berücksichtigung von Wachstumsfragen. Homo, 29: 5369.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Szeniczey, T., Marcsik, A., Ács, Z., Balassa, T., Bernert, Z., Bakó, K., Czuppon, T., Endrődi, A., Évinger, S., Farkas, Z., Hlavenková, L., Hoppál, K., Kálmán Kiss, C., Kiss, K., Kocsis, K., Kovács, L.O., Kovács, P.F., Köhler, K., Költő, L., Kővári, I., és Hajdu, T. (2019). Hyperostosis frontalis interna in ancient populations from the Carpathian Basin – a possible relationship between lifestyle and risk of development. International Journal of Paleopathology ,24: 108118. https://doi.org/10.1016/j.ijpp.2018.10.003.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Szőnyi, E. (1973). A győri Kálvária utcai római temető hamvasztásos sírjai (Die römischen Brandgräber des Gräberfeldes in der győrer Kálvária Strasse). Arrabona, 15: 567.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Tankó, K. (2014). Traces of iron smelting in La Tène Iron Age settlement at Ménfőcsanak. In: Berecki, S. (Szerk.), Iron Age Crafts and Craftsmen in the Carpathian Basin. Proceedings of the International Colloquium from Târgu Mureş, 10–13 October 2013, Vol. 7. Bibliotheca Musei Marisiensis – Seria Archaeologica, Editura MEGA, Târgu Mureş, 47159.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Tóth, G. (2015). Kelták – A La-Tène kor embere. In: Tóth, G. (Szerk.), A Nyugat-magyarországi Egyetem Tudományos Közleményei, Vol. 13. Természettudományi Füzetek, Nyugat-magyarországi Egyetem – Egyetemi Kiadó, Szombathely, 324.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Ubelaker, D.H. (1989). Human skeletal remains, excavation, analysis, Interpretation, 2. kiad. Taraxacum, Washington.

  • Ubelaker, D.H. (2009). The forensic evaluation of burned skeletal remains: a synthesis. Forensic Science International, 183(1–3): 15. https://doi.org/10.1016/j.forsciint.2008.09.019.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Uzsoki, A. (1968). A Győr Újszállások régészeti lelőhely kutatástörténete (Forschungsgeschichte der archäologischen Fundstätte „Újszállások” von Győr). Arrabona ,10: 949.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Uzsoki, A. (1971). Győr településtörténete. In: Dávid, L., Lengyel, A., és Z. Szabó, L. (Szerk.), Győr. Várostörténeti tanulmányok, Győr Megyei Város Tanácsa, Győr, 918.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Vaday, A. és Tankó, K. (2020). The celtic cemetery at Ménfőcsanak. The excavation before the construction of road no. 83 in 1993–94. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae ,71: 443560. https://doi.org/10.1556/072.2020.00012.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Waldron, T. (2009). Paleopathology. Cambridge manuals in Archeology .Cambridge University Press, Cambridge.

  • Collapse
  • Expand

 

The author instruction is available in PDF.

Please, download the file from HERE (EN)
Please, download the file from HERE (HU)

 

 

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Vida Tivadar

Editor(s): Váczi Gábor

Editorial Board

  • Bartus, Dávid (ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem, Régészettudományi Intézet)
  • Csiky, Gergely (ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Régészeti Intézet)
  • Kiss, Viktória (ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Régészeti Intézet)
  • Láng, Orsolya (Budapesti Történeti Múzeum, Aquincumi Múzeuma)
  • Mester, Zsolt (ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem, Régészettudományi Intézet)
  • Pusztai, Tamás (Magyar Nemzeti Múzeum, Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság)
  • Ritoók, Ágnes (Magyar Nemzeti Múzeum, Régészeti Tár)
  • Siklósi, Zsuzsa (ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem, Régészettudományi Intézet)
  • V. Szabó, Gábor (ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem, Régészettudományi Intézet)
  • Szenthe, Gergely (Nemzeti Múzeum, Régészeti Tár)
  • Szécsényi-Nagy, Anna (ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Archaeogenomikai Intézet)
  • Tomka, Gábor (Magyar Nemzeti Múzeum, Régészeti Tár)

ELTE Eötvös Loránd University
Institute of Archaeological Sciences
Múzeum körút 4/B, 1088 Budapest, HUNGARY
Telephone: +(36)-1-411-6500 / 2922
E-mail: vaczi.gabor@btk.elte.hu

Indexing and Abstracting Services:

  • Scopus

2022  
Web of Science  
Total Cites
WoS
not indexed
Journal Impact Factor not indexed
Rank by Impact Factor

not indexed

Impact Factor
without
Journal Self Cites
not indexed
5 Year
Impact Factor
not indexed
Journal Citation Indicator not indexed
Rank by Journal Citation Indicator

not indexed

Scimago  
Scimago
H-index
6
Scimago
Journal Rank
0.125
Scimago Quartile Score

Archeology (Q3)
Archeology (arts and humanities) (Q3)
History (Q3)

Scopus  
Scopus
Cite Score
0.3
Scopus
CIte Score Rank
History 768/1599 (51st PCTL)
Archeology (arts and humanities) 241/368 (34th PCTL)
Archeology 223/315 (29th PCTL)
Scopus
SNIP
0.414

2021  
Web of Science  
Total Cites
WoS
not indexed
Journal Impact Factor not indexed
Rank by Impact Factor

not indexed

Impact Factor
without
Journal Self Cites
not indexed
5 Year
Impact Factor
not indexed
Journal Citation Indicator not indexed
Rank by Journal Citation Indicator

not indexed

Scimago  
Scimago
H-index
6
Scimago
Journal Rank
0,104
Scimago Quartile Score History (Q3)
Archeology (Q4)
Archeology (arts and humanities) (Q4)
Scopus  
Scopus
Cite Score
0,3
Scopus
CIte Score Rank
History 683/1499 (Q2)
Archeology (Arts & Humanities) 204/335 (Q3)
Archeology (Social Sciences) 192/289 (Q3)
Scopus
SNIP
0,116

2020  
Scimago
H-index
5
Scimago
Journal Rank
0,116
Scimago
Quartile Score
Archeology Q3
Archeology (arts and humanities) Q3
History Q3
Scopus
Cite Score
13/43=0,3
Scopus
Cite Score Rank
Archeology 169/273 (Q3)
Archeology (arts and humanities) 176/295 (Q3)
History 595/1328 (Q2)
Scopus
SNIP
0,368
Scopus
Cites
16
Scopus
Documents
11

 

2019  
Scimago
H-index
5
Scimago
Journal Rank
0,131
Scimago
Quartile Score
Archeology Q3
Archeology (arts and humanities) Q3
History Q2
Scopus
Cite Score
10/44=0,2
Scopus
Cite Score Rank
Archeology 181/263 (Q3)
Archeology (arts and humanities) 186/278 (Q3)
History 698/1259 (Q3)
Scopus
SNIP
0,186
Scopus
Cites
17
Scopus
Documents
10

 

Archaeologiai Értesítő
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 40 EUR (or 10 000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2023 Online subsscription: 137 EUR / 181 USD
Print + online subscription: 153 EUR / 215 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Archaeologiai Értesítő
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1868
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
1
Founder Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Hungary, Múzeum krt. 14.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0003-8032 (Print)
ISSN 1589-486X (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Dec 2023 0 323 34
Jan 2024 0 188 36
Feb 2024 0 128 23
Mar 2024 0 153 5
Apr 2024 0 34 15
May 2024 0 12 6
Jun 2024 0 0 0