View More View Less
  • 1 Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet 1089 Budapest Nagyvárad tér 4.
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $116.00

Háttér: A fogyasztói társadalmakban a „második demográfiai átmenetnek” nevezett időszak egyik jellegzetes vonása, hogy csökken a házasságkötések és növekszik az élettársi kapcsolatok száma, amely hatással van a párkapcsolatok stabilitására és a gyermekvállalási hajlandóságra is. Ezt az időszakot jellemzi a nemi szerepekre vonatkozó társadalmi elvárások átalakulása is. A tradicionális szerepelvárások mindkét nem esetében modernizálódnak, és ez gyakran a nemi szerepekből eredő stressz-szint növekedésével jár együtt. Cél: Kutatásunk során a párkapcsolatok minőségével összefüggésben vizsgáltuk az együttélési forma és a nemiszerep-stressz összefüggéseit. Módszer: Elemzésünket a Hungarostudy 2006-os országos reprezentatív kérdőíves felmérés adatbázisán végeztük. Almintánkat a 18 éven felüli, párkapcsolatban élő férfiak jelentették (N = 1448). A párkapcsolatok minőségét a Rövidített Házastársi Stressz Skálával, a nemiszerep-stressz mértékét pedig a rövidített Férfi Nemiszerep-stressz Skálával mértük. A modellezési eljárás a lépésenkénti lineáris regresszió módszerével történt. Eredmények: Az élettársi viszonyban élő férfiak körében gyakoribb a magas stressz-szinttel jellemezhető, rossznak minősülő párkapcsolat, mint a házasságban élők körében. A házas férfiak számára kisebb stressz-terhelést jelent a „nőknek való alárendelődés”, de a nemiszerep-stressz más faktoraiban nincs eltérés a két csoport között. A párkapcsolatok minőségét szignifikáns mértékben befolyásolja az anyagi helyzet szubjektív megítélése, az együttélés formája és a nőkkel szemben érzett intellektuális kisebbségi érzésből származó stressz mértéke. Következtetések: Vizsgálatunk a magyar férfiak körében igazolta, hogy a magas párkapcsolati stressz, amely a kapcsolat minőségének – és feltehetően kapcsolati stabilitásának is – mutatója jobban érinti az élettársi viszonyban élőket, mint a házasokat. A nemi szerepek modernizálódásából eredő társadalmi elvárások szintén az élettársi viszonyban élő férfiakat érintik inkább: ők azok, akik érzékenyebben, azaz nagyobb stresszel reagálnak a nők esetleges intellektuális fölényére.

  • Ádám Sz., Győrffy Zs., László K. (2008): A családi és munkahelyi szerepek közti konfliktus és a pszichés jól-lét közti mutatók kapcsolata. In: Kopp M. (szerk.). Magyar Lelkiállapot 2008. Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban. Semmelweis Kiadó, Budapest, 260–265.

  • Balog P., Székely A., Szabó G., Kopp M. (2006): A Rövidített Házastársi Stressz Skála pszichometriai jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7: 193–203.

  • Balog P. (2006): Házasság és életminőség: házasság, házastársi stressz, válás. In: Kopp M., Kovács M.E. (szerk). A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Semmelweis Kiadó, Budapest, 233–245.

  • Beck U. (2003): A kockázat-társadalom. Út egy másik modernitásba. Századvég Kiadó, Budapest

  • Blaskó Zs. (2006): Nők és férfiak – keresőmunka, házimunka. KSH Népességtudományi Kutatóintézetének Kutatási Jelentései 82. KSH, Budapest

  • Bukodi E. (2001): A párkapcsolat formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója. In: Nagy I., Pongrácz T., Tóth Gy. (szerk.): Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről. TÁRKI, Budapest, 88–112.

  • Cheung J.B. (2000): Marital status and British mortality in British women. International Journal of Epidemiology, 29: 93–99.

  • Courtenay, W.H. (2000): Constructions of masculinity and their influence on men’s well-being: a theory of gender and health. Social Science & Medicine 50 (10): 1385–1401.

  • Dupcsik Cs., Tóth O. (2008): Feminizmus helyett familizmus. Demográfia, 2008 (4): 307–328.

  • Eisler, R.M., Skidmore, J.R. (1987): Masculine Gender Role Stress (MGRS). Behavior Modification, 11 (2): 123–136.

  • Hall, S.S. (2006): Parental predictors of young adults’ belief system of marriage. Current Research in Social Psychology, 12: 22–37.

  • Huston, T.L., Niehuis, S., Smith, S.E. (2001): The early marital roots of conjugal distress and divorce. Current Directions in Psychological Science, 10 (4): 116–119.

  • Kapitány B. (2006): Átalakuló gyermekvállalási szokások. Korfa, 2006 (2–3): 2–3.

  • Kovács E., Pikó B. (2007): Válságban a család? Középiskolások párkapcsolati preferenciái. Demográfia, 50 (2–3): 282–296.

  • Monk, D., Ricciardelli, L.A. (2003): Three dimensions of the male gender role as correlates of alcohol and cannabis involvement in young australian men. Psychology of Men and Masculinity, 4 (1): 57–69.

  • Möller-Leimkühler, A.M. (2003): The gender gap in science and premature death or: why are men so vulnerable? European Archives of Psychiatry and Clinical Neuroscience, 253(1): 1–8.

  • Mussap, A.J. (2008): Masculine gender role stress and the pursuit of muscularity. International Journal of Men’s Health, 7 (1): 72–89.

  • Orth-Gomer, K., Wamal, S.P., Horsten, M., Gustafsson, K.S., Schneiderman, N., Mittleman, M. (2000): Marital stress worsens prognosis in women with coronary heart disease. The Stockholm Female Coronary Risk Study. Journal of the American Medical Association, 284 (23): 3008–3014.

  • Previti, D., Amato, P.R. (2003): Why stay married? Rewards, barriers, and marital stability. Journal of Marriage and Family, 65: 561–573.

  • Salavecz Gy. (2008): Munkahelyi stressz és egészség. In: Kopp M. (szerk.). Magyar Lelkiállapot 2008. Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban. Semmelweis Kiadó, Budapest, 288–297.

  • Spéder Zs. (2005): Az élettársi kapcsolatok térhódítása Magyarországon és néhány szempont a demográfiai átalakulás értelmezéséhez. Demográfia, 48 (2–3): 187–217.

  • Stefán-Makay Zs. (2009): A franciaországi családpolitika és a magas termékenység összefüggése. Demográfia, 44 (4): 313–348.

  • Susánszky A., Susánszky É., Kopp M. (2009): Mitől szoronganak a magyar férfiak? A férfi nemi szerep stresszjellegzetességei. Lege Artis Medicinae, 19 (6–7): 431–435.

  • Susánszky A., Susánszky É., Szántó Zs. (2004): The influence of gender-role stress on the health of males. International Congress of Behavioural Medicine (ICBM), Satellite Meeting, Budapest 2004. 08. 29–31.

  • Susánszky É., Székely A., Szabó G., Szántó Zs., Klinger A., Konkolÿ Thege B., Kopp M. (2007): A Hungarostudy Egészség Panel (HEP) felmérés módszertani leírása. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 8: 259–276.

  • Surkyn, J., Lesthaeghe, R. (2004): Wertorientierungen und die „second demographic transition” in Nord-, West und Südeuropa: eine aktuelle Bestandsaufnahme. Zeitschrift für Bevölkerungswissenschaft, 29 (1): 63–98.

  • Szalma I. (2009): Az iskolai és munkaerő-piaci státus hatása a párkapcsolat-formálódásra. Demográfia, 52 (2–3): 175–205.

  • Tárkányi Á. (2008): A második demográfiai átmenet néhány főbb tényezője a fejlett világban és Magyarországon. Demográfia, 2008 (4): 406–440.

  • Tóth O., Dupcsik Cs. (2007): Családok és formák – változások az utóbbi ötven évben Magyarországon. Demográfia, 50 (4): 430–437.